Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-25 / 70. szám

AZ MSZMP KB BESZÁMOLÓJA A XII. KONGRESSZUS HATÁROZATAINAK VÉGREHAJTÁSÁRÓL, A PÁRT FELADATAIRÓL Ismertetjük a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának írásos beszá­molóját. A beszámoló teljes szövegét a kongresszus küldöttei előzetesen kézhez kapták, és a párt központi lapja is közli. (Rövidített szöveg.) A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa abban az időszakban végzi felelős munkáját, amikor népünk hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját Un. nepli. Négy évtized telt el azóta, hogy a Szovjetunió, amely a második világháború fő terhét viselte, a szö­vetséges hatalmakkal együtt győzelmet aratott a német fasizmus és a japán militarizmus fölött. Tisztelettel őrizzük a népek szabadságáért életüket áldozó hősök emlékét, közöttük azokét a magyar kommunistákét, de- mokratákét, antifasiszta hazafiakét, akik itthon és sok más országban részt vettek a harcban, és életüket ad­ták a fasizmus elleni küzdelemben. A szovjet hadsereg győzelmei nyomán felszabadult Magyarország ismét függetlenné vált; népünk történe­tében új korszak kezdődött, megnyílt nemzetünk előtt a társadalmi felemelkedés útja. A negyven év korsza­kos jelentőségű vívmányai a párt és a nép, a kommu­nisták és szövetségeseik együttműködése révén valósul­tak meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt leküzdötte a szo­cialista építés kezdeti szakaszának torzulásait és hibáit, levonta a tanulságokat, hasznosította a tapasztalatokat. Pártunk a marxizmus—leninizmus eszméit követve, a munkásosztály, a dolgozó tömegek érdekeinek hű szol­gálatára törekedve nyerte cl és élvezi népünk bizalmát, vált társadalmunk vezető erejévé. A Központi Bizottság 1981 december elején közzé­tette irányelveit, a kongresszusi felkészülés alapokmá­nyát. Ebből is kitűnik, úgy ítéli meg, hogy a szocializ­mus építése a XII. kongresszuson megjelölt fő irány­ban haladt előre. A kedvezőtlen nemzetközi viszonyok ellenére megőriztük vívmányainkat, s előbbre léptünk a társadalmi haladás útján- Hazánkban szilárd a mun­kásosztály, a dolgozó nép hatalma, a szocialista társa­dalmi rend; népünk támogatja a párt politikáját. Ered­ményeink forrása a kommunistáknak és szövetsége­seiknek, a munkásoknak, a parasztoknak, az értelmi­ségieknek, valamennyi dolgozó embernek az áldozatos munkája, népünk helytállása. A kongresszusi irányelveket a párttagság megvitatta, az alapszervezetekben közvetlenül, a pártértekczleteken küldöttei útján. A párt- és az irányelvek megtárgyalá­sára felkért társadalmi szervezetek javaslatai sokat se­gítettek a kongresszus előkészítésében. A kongresszus a kommunisták és a pártonkívüliek véleményének is­meretében dolgozhat, és határozhat a társadalom életé­nek legfontosabb ügyeiben. A beszámolási időszakban a nem­zetközi .helyzetben felerősödtek a kedvezőtlen irányzatok. A nemzet­közi feszültség növekedésének alap­vető oka az Amerikai, Egyesült Álla­mok szélsőséges imperialista körei­nek, az a törekvése, hogy megbontsák & Varsói Szerződés és az Észak-At­lanti Szövetség között kialakult ka­tonai érőegyensúlyt, és erőfölényre tegyenek szert. A NATO lépései nyomán a fegy­verkezési verseny minden eddiginél veszélyesebb szakasza bontakozott ki. A katonai és a politikai feszültséget növelte az új amerikai közepes ható­távolságú nukleáris fegyverzet nyu­gat-európai telepítésének megkezdé­se. Különös veszélyt rejtenek maguk­ban az amerikai űrfegyverkezési ter­vek, amelyek a fegyverkezési ver­senyt a kozmikus térségekre is kiter­jesztenék. A katonai szembenállást fokozó lé­pések következtében meggyengült a kölcsönös bizalom, amely nélkülöz­hetetlen a különböző társadalmi rendszerű államok közötti normális kapcsolatokhoz. A nemzetközi feszültség fokozódá­sához hozzájárult több helyi válság kiéleződése, az, hogy egyes tőkés ha­talmak katonai erőszakkal, fenyege­téssel, nyomással beavatkoznak más országok népeinek ügyeibe. Az elmúlt évek negatív nemzet­közi fejleményei ellenére nem ala­kult ki közvetlen világháborús ve­szély, és nem következett be jóváte­hetetlen törés a kelet—nyugati kap­csolatok egészében. Fennmaradt a világ békéjének legfőbb biztosítékát jelentő globális katonai erőegyensúly a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok, a Varsói Szerződés és az Észak- Atlanti Szövetség között. A nemzetközi helyzet további rom­lásának megakadályozásában megha­tározó szerepet játszott a szocialista országok bókepolitikája. A szocialista közösség országainak összehangolt erőfeszítései jól szolgálták a világ­béke megvédését. A Varsói Szerződés Szervezete jelentős nemzetközi poli­tikai és katonai tényező, a történel­mileg kialakult katonai erőegyensúly megőrzésének legfőbb biztosítéka. A Szovjetunió, a Varsói Szerződés szervezete az elmúlt években is át­fogó kezdeményezések egész sorát tette a világháborús veszély elhárí­tására, a nukleáris és hagyományos fegyverzet korlátozásának előmozdí­tására, a katonai szembenállás lehető legalacsonyabb szintre való csökken­tésére az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján. Sajnálatos, hogv az Amerikai Egyesült Államok, az Észak-atlanti Szövetség mind ez ideig nem adott pozitív választ ezek­re a javaslatokra, és továbbra is a katonai erőegyensúly megbontására törekszik. JfÄf Határidő előtt készült el m Dunai Kőolajipari Vállalat nagyberuházása, a katalitikus krakküzem. méinkkel ellentétes és a közerköl­csöt sértő jelenségek. Szocialista fej­lődésünk fontos feltétele, hogy telje­sebben bontakozzanak ki társadalmi rendszerünkben a dolgozók alkotó képességében meglevő lehetőségek, nagyobb követelményeket támasz- szunk az irányításban és a végrehaj­tásban egyaránt, s határozottan lép­jünk fel az eszméinkkel és céljaink­kal összeegyeztethetetlen megnyilvá­nulásokkal szemben. Társadalmi rendszerünk alapjai szilárdak. A termelőeszközök csak­nem egésze szocialista — állami és szövetkezeti — tulajdonban van. Döntő fontosságú feladatunk, hogy a tervgazdálkodás révén minél telje­sebb mértékben kihasználjuk a szo­cialista tulajdonviszonyokban rejlő lehetőségeket. Ezért erősíteni kell a dolgozók tulajdonosi tudatát, növelni érdekeltségüket a termelőeszközök hatékonyabb működtetésében, és fo­kozottan be kell vonni őket a dön­tések előkészítésébe és a végrehajtás ellenőrzésébe. Államunk elismeri és védi a mun­kával, törvényes úton szerzett szemé­lyi tulajdont, amely szocialista fej­lődésünk során jelentősen gyarapo­dott. A munka nélkül szerzett jöve­delmekből eredő vagyoni különbsé­gek kialakulását gazdasági és jogi szabályozással meg kell akadályozni. Hazánkban a szocialista tulajdon- viszonyok alapján, a társadalmi osz­tályok és rétegek legfontosabb érde­keinek és céljainak azonossága révén épül és fejlődik a szocialista nem­zeti egység. Rendszerünk stabilitása és fejlő­dése szempontjából meghatározó je­lentősége van a munkásosztály szo­cialista elkötelezettségének, aktivi­tásának. helytállásának. Soraiba tar­tozik az aktív keresők 56 százaléka. Fontos feladatunk a munkások álta­lános és szakmai műveltségének emelése és annak elősegítése, hogy minél nagyobb számban közvetlenül is vegyenek részt a közéletben, a párt politikájának alakításában, a végre­hajtás megszervezésében és ellenőr­zésében. A szövetkezeti parasztság — az ak­tív keresők 14 százaléka — a mun­kásosztály szilárd szövetségese. A mezőgazdaság magas szintre emelé­sével nagymértékben hozzájárul a paraszti életmód gyökeres átalaku­lásához. Az értelmiség munkájával társadalmi, gazdasági és kulturális előrehaladásunk részese. Ösztönözni és segíteni kell alkotóképességének és közéleti aktivitásának további kibon­takozását. A keresők 18 százaléka al­kalmazott. Munkájuk minősége je­lentősen befolyásolja az igazgatás és a gazdálkodás színvonalát, hatással van az egész társadalom közérzeté­re. A dolgozóknak mintegy 4 száza­léka kisárutermelő, kisiparos, kiske­reskedő. Hosszabb távon is szükség van tevékenységükre a szocialista társadalom életében. A szocializmus építésének fő kér­déseiben változatlanul megvan né­pünk túlnyomó többségének egyetér­tése, de helyzetünk megítélésében, további fejlődésünk útjait és mód­jait illetően a korábbinál jobban megoszlanak a vélemények. Ilyen kö­(Folytatás a 4. oldalon.) alapvető nemzeti érdekeit, a béke, az enyhülés, a társadalmi haladás és a szocializmus egyetemes ügyét szol­gálja. Hazánk számára meghatározó je­lentősége van a Szovjetunióval foly­tatott sokoldalú, baráti és gyümöl­csöző együttműködésnek. A Szovjet­unió hazánk függetlenségének, szo­cialista építőmunkánknak legbizto­sabb nemzetközi támasza. A ma­gyar—szovjet barátság további erő­sítése, a két ország és a két nép együttműködésének gazdagítása első­rangú nemzeti érdekünk. Alapvető feladatunknak tartjuk a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa keretében megvalósuló együttműködés erősíté­sét, hatékonyságának javítását, for­máinak, módszereinek folyamatos tökéletesítését. Fejlődtek kapcsolataink, bővült együttműködésünk a szocialista or­szágokkal; nagyra értékeljük és hasz­nosítjuk építőmunkájuk tapasztala­tait. A beszámolási időszakban — ha­sonlóan más szocialista országokhoz — fejlődtek hazánk és a Kínai Nép- köztársaság kapcsolatai is. A különböző társadalmi rendszerű országokkal a párbeszéd fenntartá­sára, az együttműködés folytatására, a politikai, gazdasági, kulturális és más kapcsolatok szélesítésére törek­szünk. A Magyar Népköztársaság az el­múlt időszakban is szolidáris volt a függetlenségük megszilárdításáért küzdő népekkel, a diktatórikus, el­nyomó rendszerek ellen harcoló moz­galmakkal. A kölcsönös előnyök és érdekeltség elve alapján törekedett a kapcsolatok fejlesztésére vala­mennyi, erre készséget mutató fej­lődő országgal. A Magyar Népköztársaság külpoli­tikájának változatlanul az a legfon­tosabb célja, hogy népünk szocialista építőimunkájához minél kedvezőbb nemzetközi feltételeket teremtsen. Ezért lépünk fel minden lehetséges alkalommal és fórumon a béke, az enyhülés, a társadalmi haladás érde­kében. A párt és a kormány külpolitiká­jának legfontosabb eredménye, hogy népünk békében, biztonságban él. Külpolitikánk eredményes folytatá­sának legfőbb hazai biztosítéka to­vábbra is népünk bizalma és támo­gatása, nemzeti összefogása, társa­dalmi rendszerünk szilárdsága, a szo­cializmus sikeres építése. zetközi tekintélye a beszámolási Idő­szakban tovább nőtt. A világ haladó és reálisan gondolkodó közvéleménye ismeri és elismeri eredményeinket, becsüli politikánk elvszerűségét, ki­számíthatóságát, megbízhatóságát. Tudja, hogy szövetségeseinknek szi­lárd szövetségesei, más országoknak pedig korrekt partnerei vagyunk. A Központi Bizottság javasolja a kongresszusnak, hogy erősítse meg pártunk és államunk eddigi külpoli­tikai irányvonalát, amely népünk kát végzett. Megőriztük szocialista vívmányainkat: a népi hatalom szi­lárdságát, a nemzeti összefogást a szocialista célok jegyében, a létbiz­tonságot. A megváltozott helyzetben élesebb megvilágításba kerülnek munkánk gyengeségei, s társadalmunkban nö­vekvő ellenőrzést váltanak ki az esz­A beszámolási időszakban a koráb­bihoz képest nehezebb feltételek közt folytattuk a szocialista társadalom építését. A nemzetközi feszültség nö­vekedése és a gazdasági nehézségek miatt szocialista társadalmunk nagy teharpróbának volt kitéve. Népünk — pártja vezetésével — fokozta erő­feszítéseit, nagy és eredményes mun­Társadalmi, politikai viszonyaink Változatlanul fennáll, hogy a kü­lönböző társadalmi rendszerű orszá­gok népei kölcsönösen érdekeltek a világbéke megőrzésében, az embe­riség fennmaradását fenyegető ve­szélyek elhárításában. Az enyhülési politika folytatását segíti, hogy to­vábbra is érvényben vannak a szo­cialista és tőkés államok közötti két- és többoldalú megállapodások, és mű­ködnek az európai biztonság és együttműködés fórumai. A nemzetközi erőviszonyok alaku­lását jelentősen befolyásolja a fej­lődő országok küzdelme, amelyet a politikai-gazdasági függetlenségért, ennek megszilárdításáért, valamint a társadalmi felemelkedésért folytat­nak. A nemzetközi élet pozitív irány­zatait erősítették az el nem kötele­zett országok mozgalmának imperia­listaellenes fellépései. A világbéke megőrzésében növekedett a szerepe a legkülönbözőbb társadalmi rétege­ket és politikai erőket tömörítő há­borúellenes mozgalmaknak. A világpolitikai helyzet további alakulása s különösképpen a fegy­verkezési hajsza megfékezése szem­pontjából nagy fontosságú fejle­mény jelentenek az átfogó szovjet— amerikai tárgyalások az űrfegyver­kezés megelőzéséről és a nukleáris fegyverek korlátozásáról. A jelenlegi helyzetben a szocia­lizmus nemzetközi vonzóerejét a következetes békepolitika, a népek szabadságtörekvéseinek támogatása és a belső építőmunka társadalmi, gazdasági eredményei növelik. A szocialista országok a nehezebbé vált nemzetközi politikai és világgaz­dasági viszonyok ellenére eredmé­nyesen folytatják az új társadalom építését. A KGST-tagállamok párt­ós állami vezetőinek 1984. júniusi moszkvai találkozóján született elha­tározások kijelölik a szocialista gaz­dasági integrációban rejlő előnyök teljesebb kihasználásának útjait. A Magyar Népköztársaság külpoli­tikájában a feszültebb és bonyolul­tabb nemzetközi helyzetben is érvé­nyesült a párt XII. kongresszusán meghatározott irányvonal. A szocia­lista közösség országaival összehan­golt, aktív nemzetközi tevékenysé­günk középpontjában az a törekvés áll, hogy kedvezőbbé tegyük szocia­lista építőmunkánk külső feltételeit, s egyben hozzájáruljunk a társadal­mi haladás előmozdításához és a bé­ke megőrzéséhez. Erősítettük szövetségünket és együttműködésünket a Szovjetunió­val és a többi szocialista országgal. Bővültek a fejlődő, különösen a szo­cialista orientációjú országokhoz fű­ződő kapcsolataink. A békés egymás mellett élés elvei és gyakorlati köve­telményei alapján fejlesztettük kap­csolatainkat az eltérő társadalmi rendszerű államokkal. A Magyar Népköztársaság nem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom