Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-25 / 70. szám
Az állványerdő takarásából kibontakozott a Rókus új szárnyának arculata. A nagykőrösi lakótelepen az épületek között tágas terek, ták is vannak. fii (Folytatás a 3. oldalról.) rülmények között még inkább megnőtt a jelentősége, hagy fokozzuk erőfeszítéseinket az egység megerősítéséért. A nemzeti egység alapja, hogy egész népünk érdekelt a szocializmus építésében. A szövetségi politika folytatásának, a haladásunkért tömörülő erők összefogásának ösztönzést ad, hogy pártunk figyelembe veszi a valóságos viszonyokat, nyíltan feltárja a fejlődés menetében keletkező ellentmondásokat, és a tömegek véleményének számbavételével reálisan jelöli ki a tennivalókat. A szocialista nemzeti összefogásban fontos szerepet töltenek be az önállóan működő társadalmi és tömegszervezetek, mozgalmak, amelyek a dolgozók millióit tömörítik és egész társadalmunkat átfogják. Pártunk támaszkodik a szakszervezetekre, igényli részvételüket a politika kimunkálásában, elfogadtatásában és megvalósításában. A szak- szervezetek erősítsék érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenységüket, s igényeljék a kötelezettségek fegyelmezett teljesítését. Ez a feltétele annak, hogy befolyásuk fokozódjon, eredményesen mozgósítsák tagságukat társadalmunk politikai és gazdasági erejének növelésére. Segítsék elő a dolgozóknak a vállalatok irányításában, a politika végrehajtásában való aktív részvételét. Az ifjúság szocialista szellemű nevelése és az önálló életre való felkészítése az egész társadalom ügye. A társadalomnak és intézményeinek segíteniük kell a fiatalok beilleszkedését, de nekik is érezniük kell felelősségüket önmagukért és a társadalomért. A Magyar Szocialista Munkáspárt épít a magyar ifjúság hazaszeretetére, tudására, tettrekészségére, lelkesedésére. Nagyobb lehetőséget kell teremtenünk a fiataloknak az önálló, felelős cselekvésre, tudásuk és képességeik bizonyítására. A jövőben még többet kell tennünk, hogy a felnövekvő nemzedékek azonosuljanak szocialista eszméinkkel. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség részt vesz a társadalom előtt álló feladatok megoldásában. Fő hivatása, hogy megnyerje az ifjúságot szocialista céljainknak, képviselje és védje a fiatalok sajátos érdekeit, tárja fel és közvetítse problémáikat a párt- és állami szervekhez. Segítse elő politikai, szakmai fejlődésüket. Az ifjúsági szövetség erősítse munkájának fiatalos, mozgalmi jellegét. Politikai munkája és egész tevékenysége gyakoroljon vonzó hatást tagjaira és a KISZ-en kívüli fiatalokra. Nevelje tagságát, a fiatalokat szocialista hazánk szeretetére, felelős magatartásra és cselekvésre. A Hazafias Népfront eredményesen segíti a párt szövetségi politikájának érvényesítését, a szocialista célok jegyében megvalósuló nemzeti összefogást. Ellátja közjogi feladatait, a közélet tevékeny résztvevője. Pártunk igényt tart rá, hogy a Hazafias Népfront továbbra is vállaljon aktív szerepet a szocialista építést, a társadalmi viszonyok szocialista fejlődését szolgáló erőfeszítésekben, mozgósítson az ország előtt álló feladatok megoldására. Törekedjen arra. hogy munkája nvomán a társadalom minden osztályában és rétegében növekedjen a közéletben részt vevők száma Segítse elő, hogy az országos jelentőségű és a helyi közérdekű vitákban egyaránt minél többen nyilváníthassanak véleményt. Népünk javát szolgálja, hogy az állam és az egyházak viszonya rendezett. Az együttműködés a haza sorsáért érzett felelősségre épül, és szövetségi politikánk keretei között fejlődik. A hazánkban működő demokratikus nemzetiségi szövetségek rendeltetésüknek megfelelően tevékenykednek. A nemzetiségek a Magyar Népköztársaságot hazájuknak tekintik. A nemzetiségeknek fontos szerepük van a magyarok és a szomszéd népek közötti barátság fejlesztésében. Természetesnek tartjuk és elősegítjük a velük azonos anyanyelvű nemzetekkel épülő kapcsolataikat. Hasonlóképpen természetes igénynek tartjuk, hogy a szomszédos országok magyar nemzetiségű állampolgárai is ápolhassák anyanyelvűket, fejleszthessék nemzeti kultúrájukat. Meggyőződésünk szérűit'a s'zöciállstá fejlődés lehetővé teszi, hogy a népek a burzsoá nacionalizmus maradványait leküzdve a kölcsönös tisztelet, a barátság és az együttműködés útján járjanak. A társadalom életének és fejlődésének fontos tényezője a család. Szerepe meghatározó a gyermekekről való gondoskodásban, a fiatalok nevelésében, a közösségi magatartás formálásában, a különböző nemzedékek összetartásában. Államunk és társadalmunk jobban segítse, védje a család intézményét, annál is inkább, mert az utóbbi időben növekedett a felbomló családok és a veszélyeztetett gyermekek száma. A népesedés alakulása nagy fontosságú társadalmi ügy. A kormány hosszú távra szóló népesedéspolitikai programot dolgozott ki, melynek célja, hogy a lakosság egészségi állapota javuljon, a népesség csökkenése megálljon, majd a lélekszám növekedjen, Népesedéspolitikánk továbbra is az egyének, a családok elhatározására épít, és a demográfiai folyamatok feltételeinek javítására törekszik. A XII. kongresszus óta eltelt időszakban javult a nők társadalmi, gazdasági és szociális helyzete, kedvező irányban változtak élet- és munkakörülményeik. Arra törekszünk, hogy társadalmi és gazdasági eszközökkel egyaránt segítsük a gyermeknevelés, a munkahelyi feladatok és a közéletiség együttes vállalását. Egész társadalmunk érdeke, hogy hasznosítsuk az idősebb — már nyugdíjban levő — nemzedékek tapasztalatait. Kötelességünk, hogy segítsük részvételüket a közéletben, figyelemmel kísérjük helyzetüket, s könnyítsünk az idős korral járó terheken. A beszámolási időszakban szocialista államunk rendeltetésének megfelelően működött. Az országgyűlés és az Elnöki Tanács betöltötte alkotmányos szerepét. A Minisztertanács megfelelően ellátta feladatát. A szocialista állam a jövőben is fontos és nélkülözhetetlen szerepet tölt be alkotmányos rendünk, szocialista vívmányaink külső és belső védelmében, a gazdaság és a kultúra irányításában, szervezésében. Az új választójogi törvény kedvezőbb feltételeket teremt a népképviseleti testületek tartalmasabb munkájához. A többes jelölés törvénybe iktatásával az idén esedékes országos képviselő- és tanácstagválasztások során tovább szélesedik a szocialista demokrácia, bővül a közéletben részt vevők köre. A választások a Hazafias Népfront programja alapján váljanak fontos közéleti eseménnyé, segítsék elő, hogy a lakosság megvitassa az ország ügyeit, az egyes települések fejlesztésének, az életkörülmények további javításának lehetőségeit s ezek különböző megoldási módjait. Az országgyűlés fokozottabban vegyen részt az állami feladatok meghatározásában, erősödjön törvényalkotó tevékenysége. Tovább kell fejleszteni a kormányzati munkát. A hatáskörök pontosabb elhatárolásával, az állami és a társadalmi szervek tevékenységének jobb összehangolásával, a közigazgatás és az ügyintézés egyszerűsítésével is növelni kell az irányítás hatásfokát. Jogos igény, hogy javuljon az állam- szervezet működése, és csökkenjen a bürokrácia. Arra kell törekednünk, hogy a központi állami irányítás a leglényegesebb társadalmi és gazdasági feladatokkal, a fejlődés fő kérdéseivel foglalkozzon. Az állami szervek igényeljék a társadalmi és tömegszervezetek közreműködését, támaszkodjanak tapasztalataikra, támogassák a lakosság öntevékenységét, kezdeményezéseit, következetesen érvényesítsék a közérdeket. Tovább kell növelni a tanácsok önállóságát, felelősségét és a gazdálkodásban való érdekeltségét. Javítani kell munkájuk szervezeti, személyi és anyagi feltételeit. Erősödjön a lakosság részvétele a közügyek intézésében. A szocialista demokrácia fejlesztése pártunk történelmi programja. A szocialista demokrácia intézményeinek hatékony működése erősíti a dolgozó nép hatalmát, segíti céljaink gyorsabb elérését. A helyi szervek. a vállalatok és az intézmények önállóságának növekedése kedvező feltételeket és lehetőségeket teremt ahhoz, hogy a lakosság közvetlenül vagy az őt képviselő társadalmi szervek, testületek útján részt vegyen a közügyek intézésében, a döntések előkészítésében és a végrehajtás ellenőrzésében. A szocialista törvényesség belpolitikánknak alapvető és változatlan eleme. A belügyi szervek, az ügyészségek és a bíróságok betöltik alkotmányos rendeltetésüket. Tevékenységükkel nagymértékben hozzájárulnak, hogy alapvetően szilárd a közrend és a közbiztonság. Állampolgáraink nagy többsége a törvények előírásainak megfelelően gyakorolja jogait, fegyelmezetten teljesíti kötelességét, erkölcsi normáink szerint él és dolgozik. Nem kevés azonban azoknak a száma, akik valódi vagy vélt érdekeiket a közösség rovására érvényesítik, kötelességeiket elhanyagolják, vagy tudatosan megszegik. Szaporodnak a törvénybe ütköző, az erkölcsi normáinkat sértő jelenségek. A társadalmi élet minden területén erősíteni keli az állami, az állampolgári fegyelmet. A párt-, állami és társadalmi szervek — a közvélemény támogatására is építve — határozottan és erélyesen lépjenek fel a negatív jelenségek visszaszorításáért, a bűncselekmények megelőzéséért, a törvények megtartásáért és megtartatásáért. Különösen fontos a közélet tisztaságának megóvása, a következetes harc a hatalommal való visszaélés, a személyi összefonódások, a protekció, a korrupció minden megnyilvánulása ellen. A Magyar Népköztársaság fegyveres erői és testületéi, a néphadsereg, a határőrség, a rendőrség, a munkásőrség és más fegyveres testületek egymással szorosan együttműködve, népünk támogatásával eredményesen járulnak hozzá a béke megőrzéséhez, illetve belső rendünk biztosításához. A magyar néphadsereg szorosan együttműködik a Varsói Szerződés tagállamainak fegyveres erőivel. Harckészültsége magas fokú, a tervezett ütemben valósul meg hadi- technikai és szervezeti korszerűsítése. Fegyveres erőink és testüle- teink készen állnak a szocialista társadalom szolgálatára, a haza védelmére. * * Ot év gazdasági építőmunkája Az 1970-es évek közepétől jelentősen megváltoztak a gazdasági fejlődés külső és belső feltételei. A világgazdaságban végbement változások tartós jellegét késedelmesen ismertük fel. Ezekben az években a gazdaságpolitika elsősorban arra irányult, hogy elhárítsuk e változások negatív hatását a gazdaság fejlődésére, és az életszínvonalra. Az ország kiadásai éveken át számottevően meghaladták a bevételeket, s ez végső soron a népgazdaság külső egyensúlyának romlását, jelem tős adósságállomány kialakulását idézte elő. A XII. kongresszus megerősítette a Központi Bizottság döntését, azt az 1979 óta folytatott gazdaságpolitikai gyakorlatot, amely a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítását és az elért életszínvonal megőrzését állította a gazdasági munka középpontjába. E céloknak rendelte alá a gazdasági növekedést és a nemzeti jövedelem belföldi fel- használását. Céljaink eléréséhez a kormányzati szervek aktívabb gazdaságirányító és szervező tevékenységére, a gazdálkodó szervezetek eredményesebb munkájára, és a dolgozó nép jelentős erőfeszítésére, esetenként áldozatvállalására volt szükség. Alapvető vívmányaink sérelme nélkül sikerült megőrizni az ország nemzetközi fizetőképességét. Ez rendkívül nagy erőfeszítéseket igényelt. Szükségessé vált, hogy csökkentsük az adósságállományt is, holott eredetileg csak a VI. ötéves terv utolsó évében számoltunk ezzel. Az elmúlt négy évben az export volumene 28 százalékkal, az importé 4 százalékkal bővült. A külkereskedelmi áruforgalomban 1982 óta fokozatosan növekvő aktívumra tettünk szert. Mindez lehetővé tette, hogy a konvertibilis valutákban fennálló adósságállományunkat, mintegy 15 százalékkal csökkentsük. Fenntartottuk, illetve néhány fontos területen javítottuk a népgazdaság belső egyensúlyát. Javult a költségvetés, a munkaerő és a beruházási piac egyensúlya, megőriztük az áruellátás és a fizetőképes kereslet összhangját. Az ipari termelés négy év alatt 10 százalékkal nőtt, de elmaradt az előirányzattól. Jelentős eredmény, hogy a nehezebb értékesítési feltétetek ellenére az ipari export nagyobb mértékben növekedett, mint a termelés. Eredményesen teljesítik a termelési ráfordítások mérséklését szolgáló kormányprogramokat. Az új, gazdaságosan értékesíthető termékek aránya, a termékek versenyképessége nem növekedett a kellő mértékben. Az építőipari vállalatok nagyobb gondot fordítottak a karbantartásra és a felújításra. Lassú az előrehaladás a munka minőségének, szervezettségének javításában. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar teljesíti a XII. kongresszuson meghatározott feladatokat; A mező- gazdasági termelés a VI. ötéves terv első négy esztendejében az előző öt év átlagához képest 12—13 százalékkal nőtt. Minden eddiginél nagyobb eredményeket értünk el a gabona, valamint az ipari növények termelésében és feldolgozásában, s ez a belföldi szükségletek kielégítésén túl, jelentős exportot tett lehetővé. Nem ilyen kedvező a kép a zöldség- és gyümölcstermesztésben. Az állattenyésztés a tervezettet meghaladva fejlődött. A mezőgazdaságban a fajlagos anyag- . és energiafelhasználás csökkent, a termelési ráfordítások azonban — néhány ágazat kivételével — még mindig nagyok. Az intenzív gazdálkodás kibontakoztatásában számottevőek az elért eredmények, de az egész népgazdaságra kiterjedő változást még nem sikerült elérnünk. Népgazdaságunk jövedelemtermelő képessége a lehetségesnél és a szükségesnél egyaránt kisebb. Az egyensúly javításának követelményét csak a belföldi felhasználás 3 százalékos csökkentésével lehetett teljesíteni. Az elmúlt évek eredményeit és gondjait elemezve a Központi Bizottság megalapozottan jelentheti a kongresszusnak és dolgozó népünknek: a rendkívül nehéz viszonyok között is sikerült megőrizni népgazdaságunk stabilitását és alapvető szociális vívmányainkat. Építőmunkánk külső körülményeiben a következő években sem várható lényeges javulás. A külső egyensúlyi helyzet javítása továbbra is alapvető feladat. Gazdasági nehézségeink leküzdése azt is megköveteli, hogy bővítsük a műszaki fejlődéshez és az életszínvonal emeléséhez szükséges alapokat. Mindezt csak a népgazdaság jövedelemtermelő képességének növelésével érhetjük el. A hangsúlyt tehát a gazdálkodás színvonalának javítására, a dolgozók alkotó energiájának és vállalkozó készségének kibontakoztatására, ezáltal a népgazdaság dinamikusabb fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtésére helyezzük. Ez aktív, ösztönző termeléspolitikát és gazdaságirányítási gyakorlatot igényel. A gazdasági növekedést az intenzív fejlődés minőségi jegveit erősítve úgy kell élénkíteni, hogy tovább javítsuk a népgazdaság esven- súlyát, gyorsítsuk a szükséges strukturális változásokat. A nemzeti jövedelem növekedését csak akkor tudjuk gyorsítani, ha a rendel(Folytatás az 5. oldalon.)
