Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-21 / 67. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM 1985. MÁRCIUS 21., CSÜTÖRTÖK Valóban kedves a vásárló / Nagyobb forgalom, több munka Változóban a bolti dolgozók mentalitása, munkahelyi vi­selkedése. A vevő ma már egyre inkább valóban kedves vevő, udvariasan útbaigazít­ják, megmutatják a hasonlóan jó minőségű, olcsóbb árukat is. A ridegen hangzó „nincs” egyre ritkul, s boltjaink már szinte városi igényeket is ki tudnak elégíteni. Még a kis településeken is. fi:::; ti:Ji: Ezt bizonyítja a csalhatatlan statisztika, az a beszámoló is, amit Nagy Géza, a Monorvi- déki Afész igazgatósági elnö­ke a küldöttgyűlés elé ter­jesztett A kiskeresekedelem- ben az élelmiszeráru-forgalom az elmúlt évben megközelítet­te a 330 milliót, a ruházati boltok 40 milliót forgalmaz­tak, a vegyes iparcikkek majd’ 280 milliót. A boltvezetők na­gyobb önállóságot kaptak — hangoztatta Nagy Géza igaz­gatósági elnök, érdekeltté váltak a nagyobb jövedelem elérésében. A szövetkezet üzletpolitiká­ja arra irányul, hogy a mono­polhelyzetben levő nagyválla­latokat megkerülve, más he­lyekről szerzi be és teszi vá­lasztékosabbá esetleg olcsóbb és jobb minőségű árukkal készletét. Űjra az összehasonlítás csal- hatatlanságát említi a beszá­moló Üllőn a „faluszéli”, úgy­nevezett Tündi-bolt jövedelme­zőségi szintje például a régi üzemelési formában nem érte el az évi 280 ezer forintot, de hogy az elmúlt évben jöve­delemérdekeltségűvé vált, el­érte a 670 ezer forintos szin­tet. Ilyen az arány a monori ABC-nél és Üflőn. a vas-mű­szaki boltnál is fi:::: Ez a jól megérdemelt jöve­delem nem illegális „tevé­kenység” eredménye, azokban a boltokban, ahol közvetle­nebb. szinte baráti szívélyes- ségű a hang, oda mindig szí­vesen megy vissza a vásárló. findig több vásárló. Persze, ott mindig jóval többet is kell dolgozni, nemcsak a boltop A szakma ifjú mesterei Majd a pultnál találkozunk A milliárdos forgalmi ér­tékhez méltó színvonalon rendezte meg a napokban a Cegléd és Környéke Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat a Szakma if jú mestere ver­senyt. Az ottani Kossuth Fe­renc utcai ABC-áruház és a hozzá tartozó, igen korszerű oktatási kabinet szolgált a verseny színhelyéül. A szer­vezésben és a lebonyolítás­ban sokat segített a szakma ifjú mestere vállalati bizott­ság, a KISZ-tagsággal együtt. — Milyen céllal rendezik ezt a versenyt? — kérdeztük Pál Erzsébetet, a bizottság el­nökét. — Több éves hagyomány nálunk, hogy a 35 évnél fia­talabb kereskedők itt bizo­nyíthatják magas szakmai, emberi és általános művelt­ségi színvonalukat, szigorú, de pártatlan zsűri előtt. Az első öt versenyző május 1-én er­kölcsi elismerést és 2 ezer fo­rint jutalmat kap. Ezen a ver­senyen legtöbbet mégis mi, a vevők nyerjük. Mert például, akik ide ma eljöttek . verse­nyezni, azok holnap gazda­gabb tapasztalattal állnak majd a szolgálatunkra. — Honnét jöttek a ver­senyzők? — A megjelent 21 dolgo­zónk Vecsésről. Monorról, Ceglédről. Nagykőrösről és Gvömrőről jött ide a 70-es számú boltba. Elkezdődött a verseny. Tő­kés .József KISZ-titkár kö­szöntő szavai után sorszámo­kat húztak és ettől kezdve mindenki a köpenyére kitű­zött számmal versenvzett. Hat témacsoportban kellett küzde­niük a pontokért: társadalmi ismeretekről adtak számot, feleltek a munkavédelemből, s áruforgalmi jelentést készí­tettek. A pénztár kezelése, a kiszolgálás és az áruismeret egyaránt versenyfeladat volt. Írásbeli, szóbeli és gyakor­lati feladat tette próbára őket. Ez utóbbit a forgalmas boltban kellett bizonyítani, miközben a vizsgabiztosok ár­gus szemmel figyelték a ver­senyző eladókat, pénztároso­kat. Megjelenés, udvariasság, fürgeség, kínálás — mind so­kat nyomott a latban. A vetélkedőt megtekintette Kürti András, a vállalat igaz­gatója. Elégedett volt a ver­senyzőkkel és a rendezéssel. Érdemes mégemlíteni a pénztárgépkezelést. A verse­nyen 30-féle árut kellett vá­sárolni, fizetni,. blokkolni fel­váltva a stopperóra előtt, mi­közben figyelték a hibákat. Igen nagy figyelmet és tü­relmet igényelt az áruforgalmi jelentések pontos, hibátlan el­készítése. A vártnál szeré­nyebb eredményt hozott a munkavédelem és a társadal­mi ismeretek témaköre. Délután az eredményhirde­téskor dr. Thanhoffer Imre igazgatóhelyettes minden résztvevőnek köszönetét mon­dott. A szakma ifjú mestere lett Völgyesi Ferencné, a ceg­lédi 22. boltból, Bálint Zsu­zsanna, a ceglédi 28-as bolt­ból, Zatykó Rózsa, a nagykő­rösi 88-as bolt, Huber Edit. a ceglédi 22-es bolt, Sass An­namária, a ceglédi 112. bolt dolgozója. A boldog nyertesek egyön­tetűen vallották, hogy érde­mes volt készülni, tanulni. Jövőre is versenyezni fognak az elismerő címért. belüli ragyogó tisztaság meg­teremtésével, az áruk gusztu­sos elhelyezésével, a nagyobb választékot kínáló árumennyi­ség beszerzésével is. A vendéglátás területén a szerződéses formában üzeme­lő 30 egységben a jelentős ér­dekeltség nyomán emelkedett a forgalom. Még a kiszolgálás is udvariasabb lett, az ételvá­laszték is az igényekhez iga­zodik. A kiválasztódás örök érvényű törvénye szerint a „selejt”, előbb-utóbb úgyis kicsapódik. Az előfizetéses ételforgalom megközelíti a hatmilliót, az étlap szerint étkezők 10 mil­liót hagytak az éttermekben. Az alkoholtartalmú italok for­galma az elmúlt évek szintjé­ről nem mozdult, ugyancsak egy helyben áll a hűsítő italok forgalma is. Összességében a kávé és a trafik figyelembevé­telével a vendéglátás évi for­galma megközelítőleg 115 millió. Az ipari tevékenység a szö­vetkezet 838 milliós összfor- galmához 59 millióval járult hozzá. Az ipari tevékenysé­gek sorából kiemelkedik a pilisi vágóhely 11, a Lakato­sok 15 és a bedolgozók 20 milliója. A megyei rangsorban a har­madik helyen álló Monorvidé- lci Áfész vezetői nyugodt lel­kiismerettel tekintenek az el­következő évek elé. A lakos­ság egyre jobban elmélyülő bizalmának jóleső bizonyítéka, hogy 8 milliós kölcsönnel se­gítette eddig a szövetkezet fejlődését és a több mint 100 üzlet vásárlókönyvében az év folyamán mindössze 46 be­jegyzés történt. Annak is nagy része — megérdemelt — dicséret. Kiss Sándor Szofeáütatók számadása A piac követeli a megújulást Befejeződtek a vonzáskör­zet ipari szövetkezeteiben a mérlegzáró közgyűlések. Átla­gon felüli teljesítményt ért el a vecsési Ferroelektrika Szö­vetkezet, a gyömrői Helios Ruhaipari Szövetkezet, vala­mint a Pilisi Ruhaipari Kis­szövetkezet. Utoljára — a hét elején — a Lakatos- és Szol­gáltató Ipari Szövetkezetben tartottak közgyűlést, amelyen Hajdú János elnök nemcsak a múlt év, hanem az utóbbi öt esztendő eredményeit is szám­ba vette. A tavalyi tervek összeállítá­sánál már figyelembe vették a nehezebb feltételeket, a gaz­dasági szabályozók nyereség- csökkentő hatását, s így a bá­zishoz viszonyítva egymillió forint nyereségcsökkenéssel számoltak. Hogy mennyire előrelátóak voltak, azt tanú­sítják az eredmények. A szö­vetkezet tavalyi árbevétele 46,7 millió forint volt, amely háromnegyed millióval keve­sebb, a nyereség viszont 300 ezerrel több a tervezettnél. Természetesen azt a számlá­jukra lehet írni, hogy a ter­vezettnél 35 személlyel keve­sebben dolgoztak rendszeresen a szövetkezetben. A mostoha körülmények ellenére is eredményesen dolgoznak a monori lakatosüzemben. Ott gyártják az energiatakarékos pultcsaládot. Képünkön Fazekas Károly, az edénytartók alu­mínium lemezeit munkálja meg az excenterprésgépcn Hancsovszki János (elvétel* A névváltozásra alapos ókot adott az a tény, hogy ma már nemcsak a szolgáltatással, ha­nem ipari termeléssel is fog­lalkoznak. Sőt, mi több, az ipari részlegek nagyobb árbe­vételt produkálnak, mint más egységek. Fontos feladatuknak tekintik azonban a szolgálta­tás színvonalának fokozatos javítását. Tavaly tovább emelték az átalánydíjas rendszerben mű­ködő részlegek számát. Ma már elmondható, hogy — a cipésztevékenység kivételével — teljes egészében átalánydí­jas rendszerben dolgozik a szolgáltató ágazat. E rendszer ilyen arányú kiterjesztésének célja a lakossági szolgáltatá­sok színvonalának javítása, az igények kielégítése. Bizony, a kezdetben az ilyen irányú vál­tozásokkal nehezen barátkoz­nak meg az érintettek. Ugyanerre az időszakra te­hető, hogy komoly létszám- mozgás volt tapasztalható a múlt év kezdetén, ami bizo­nyos mértékben egy egészsé­ges folyamatot indított el, hi­szen a szelektálás következté­ben olyan szakemberek ma­radtak a szövetkezetben, akik­re mindig — a nehéz pillana­tokban is — lehet számítani. Ezáltal kialakult egy olyan törzsgárda, amely hosszabb tá­Pedig osztozhattak volna A rászedett agg vőlegény Kulturális programok Ecseren, csütörtökön 15 órá­tól: kincskereső klub foglalko­zása, 15.30-tói: logopédia, 17- től: gyermektoma, 18-tól: dzsesszbalett és nyugdíjas aka­démia, 19-től: táncklub. Gyömrőn, 10-től: az ifjúsági népi tánccsoport próbája, 14.30-tól: művészi torna az óvodákban, 15-től: nagyközségi ünnepély az emléktáblánál. Az úttörőházban 9-től és 14- től: a német; 16-tól: az aszta­litenisz-szakkör foglalkozása, 15- től: asztalitenisz-verseny. Monoron, 9-től: bútorvásár, 16- tól és 18-tól: angol nyelv- tanfolyam, 18-tól: szabás-var- rás tanfolyam. MENNYI ELMARASZTAL LÁS éri a fiatalokat, ha úgy érzik, elrontották a párválasz­tást és válni kell. Hogy köny- nyelműek, hebehurgyák, hisz alig ismerték egymást és ro­hantak összeházasodni. De ki hinné, hogy a magát ugyan jól bíró férfi, akit ko­ránál fogva bácsinak, bátyám- uramnak titulálhatna isme­rős környezete, tehát egyálta­lán nem „mai gyerek”, még­sem tud határozni: vajon ki illik hozzá? Ki az igazi? Legutóbb is rosszul válasz­tott, pedig mint mondta: azt hitte, jó felesége lesz, s elpa­naszolta a bíróságon — mert oda fordult sérelmével —, bi­zony alaposan rászedte a csalfa menyasszony. Ez már az ötödik házassága, mert sorra csalódott. Az első­ből két leánygyermek szüle­tett, ma 54 és 55 évesek. A második asszonytól két fia született, ők 36 és 40 évesek. Ez ugye négy gyerek, és van sok unoka, de hát az asszony, az asszonyok nem voltak megfelelőek. Ezért jött a har­madik, a negyedik feleség, de csalódást okozott valamennyi. Aztán „elpanaszolta”, már révbe jutott volna, Vámosmi- kolán volt a szociális otthon­ban. Be-bejárt szórakozni Budapestre is. Kispestre rend­szeresen elment, kikapcsoló­dást keresett. — Egy klubban ismerked­tünk össze. Leveleket írt az asszony, kicsalt vendégségbe magához. Tetszett a község, az asszony is. Egy nap, egy éj­szaka, és határoztunk, össze­illő két ember vagyunk. A nő nem is idős még, csak 1915- ben született. 1979-ben volt az esküvő, 80-ig tartott a szép élét. Albérletbe mentem. Aztán ismét összejöttünk. Újból rendbe jött az élet. Kétezer forint kosztpénzt ad­tam. Igen óm, de a „menyecs­ke” csak délután 3—4 órára főzött ebédet. Én ezt nem fo­gom megszokni — mondogat­tam neki. 1982. áprilisában is­mét albérletbe mentem. Az­után Üjpestre, a Bakos utcai szociális otthonba. Innen új­ból kicsalt. S hogy most mi a baj? Patyolatba vitte a ruhát, nem mosott. Zsörtölődtünk, de együtt lottóztunk. Együtt játszunk, közös lesz a nyere­mény. így egyeztünk meg. Csak ketteseink voltak... Az asszony, a sorrendben ötödik feleség elmondta, ő már 1978-tól lottózik, előbb, mint ahogy egybekeltek. És esze ágában sincs a nyere­ményt megosztani. Inkább marad magában. Pedig volt már élete során elvált, öz­vegy, most lesz magányos, a közös nyereményt el nem is­meri. ÍGY KÖLTÖZÖTT EL a rá­szedett vőlegény a csalfa menyasszonytól, éppen akkor, mikor 135 ezer forintnak örülhettek volna, ketten. Fekete Gizella von is garanciát nyújt a szol­gáltatások színvonalának fo­kozatos emelésére. A cipészszolgáltatásban van­nak a legnagyobb gondok, el­sősorban az utánpótlás hiánya miatt, Akik ma is a suszter­szék és -asztal mellett dolgoz­nak, azok becsülettel teljesítik feladatukat. De kevesen van­nak. Már azt is eredménynek tartják, hogy egy szakmunkás- tanulót tudtak szerződtetni, a monori szolgáltatóházban levő részlegükbe. A meglevő szak­emberek életkora igen magas, így ezen a területen nem vár­ható fejlesztés. Különböző okok miatt tavaly be kellett zárni a maglódi és pilisi ci­pészüzletet, az üllői is csak ritkán volt nyitva. A szolgáltatásban feltétlenül javítani kell a monori rádió- televízió-, valamint a gyömrői háztartási kisgépjavító részle­gek munkáját. Ezek az egysé­gek is átalánydíjas rendszer­ben dolgoznak. Mindkét rész­leg munkájára meglehetősen sok a panasz. Túl ezen, örö­kös gondot jelent, hogy az al­katrészellátás semmit sem ja­vult. A szolgáltatási üzemág 1982- ben több mint egymillió fo­rint ráfizetéssel zárt, tavaly­előtt 789 ezerrel, tavaly vi­szont „csak” 540 ezer forint volt a veszteségük. Ennek je­lentős hányadát az üzletek korszerűsítésére, biztonságo­sabbá tételére fordították. A szövetkezet létét alapve­tően meghatározza az ipari árutermelés. Elmondható, hogy csak nagy erőfeszítések árán tudták megoldani felada­taikat. Széles körű piackuta­tást folytattak, továbbfejlesz­tették termékeik műszaki színvonalát, termékszerkezet­váltást hajtottak végre, s új gyártmányok kerültek beveze­tésre. Ma már az ipari rész­legekben gyártott termékek 70 százaléka saját gyártmány, s több olyan van közöttük, ame­lyet kizárólag a gyömrői szék­helyű szövetkezetben készíte­nek. A tavalyi fejlesztés legna­gyobb eredményének azt tart­ják, hogy importkiváltásként meg tudták oldani a szálloda- és egyéb élelmezésipar régi igényét: a rozsdamentes, szinterezett zsúrkocsicsalád, valamint különböző jellegű hűtő-, fűtő, úgynevezett fiam- . bírozó-család gyártását, to­vábbá italhűtő kocsik gyártá­sát. Ezekre a termékekre az idei esztendőre is jelentős megrendelést kaptak. Fejlesztési elképzeléseiket tovább kívánják folytatni, hi­szen a piacon belüli igények kielégítése megköveteli az ál­landó megújulást, új termékek gyártását. Ezt jól szolgálja a különböző kiállításokon, vásá­rokon való rendszeres részvé­telük. Tavaly Szófiában és Dch- nyeckben is bemutatkoztak, s néhány termékük iránt érdek­lődnek a Szovjetunióban és Bulgáriában is. Tavaly a tervezett exportot nem tudták megvalósítani. En­nek fő oka az NSZK-partner alacsony árajánlata. Sajnos, csak gazdaságtalan exportot tudtak volna megvalósítani, de erre nem vállalkoztak. Je­lentős a Lakatos- és Szolgál­tató Ipari Szövetkezet koope­rációs munkája is. Negyven partnerrel van kapcsolatuk, a közösen előállított, gyártott termékek értéke évente 8—10 millió forint. Hajdú János beszámolójá­ban kitért arra is, hogy az idén még szervezettebben, ha­tékonyabban kell dolgozniuk. Szükség van a belső tartalé­kok feltárására, a fokozott anyag- és energiatakarékos­ságra. A mindennapi munká­ban törekedni kell a minőség javítására. Csak így javíthatók az eredmények, amelyek hasz­nát nemcsak a szövetkezetek, hanem a dolgozók is élvezhe­tik majd. Gér József Körzeti serdülő-labdarúgás Tavaszi bajnoki fordulók MÁRCIUS 24.: Monor—AI- bertirsa, Üllő—CVSE, Abony —Gyömrő, Maglód—Pilis, Ve- csés—Űri, Dános—Nagykőrös. MÁRCIUS 31.: Űri—Monor, Nagykőrös—Albertirsa, Pilis- Vecsés, Gyömrő—Maglód, Ül­lő—Abony, Dános—CVSE. ÁPRILIS 7.: Maglód—Üllő, Vecsés—Gyömrő, Monor—Pi­lis, Albertirsa—Úri, Abony— Dános, CVSE—Nagykőrös. ÁPRILIS 14.: Nagykőrös— Űri, Pilis—Albertirsa, Gyöm­rő—Monor, Üllő—Vecsés, Dá­nos—Maglód, CVSE—Abony. ÁPRILIS 21.: Monor—Üllő, Albertirsa—Gyömrő, Űri—Pi­lis, Maglód—CVSE, Vecsés— Dános, Abony—Nagykőrös. ÁPRILIS 28.: Nagykörös- Pilis, Gyömrő—Űri, Üllő—Al­bertirsa, Dános—Monor, CVSE —Vecsés, Abony—Maglód. MÁJUS 5.: Űri—Üllő, Pilis —Gyömrő; Vecsés—Abony, Monor—CVSE, Albertirsa— Dános, Maglód—Nagykőrös. MÁJUS 12.: Nagykőrös— Gyömrő, Üllő—Pilis, Dános- Űri, CVSE—Albertirsa, Abony —Monor, Maglód—Vecsés. MÁJUS 19.: Gyömrő—Üllő, Monor—Maglód, Albertirsa— Abony, Űri—CVSE, Pilis— Dános, Vecsés—Nagykőrös. MÁJUS 26.: Vecsés—Monor, Nagykőrös—Üllő, Dános— Gyömrő, CVSE—Pilis, Abony —Űri, Maglód—Albertirsa. JÜNIUS 2.: Albertirsa— Vecsés, Űri—Maglód, Pilis— Abony, Gyömrő—CVSE, Üllő —Dános, Monor—Nagykőrös. A találkozók játékideje 2X40 perc, a kezdési időpont délelőtt 9 óra. A csapatokban az 1969. augusztus 1. után született játékosok szerepel­hetnek, egy-egy meccsen hat cserét lehet végrehajtani. isísmíí Mozi Monoron, 18 órától: Redl ez­redes I—II. Pilisen, ifjúsági előadáson: Kacsakórus, 16.30-tól és 18.30- tól: Bombajó bokszoló. Vecsésen, 17.30-tól és 19.30- tól: Telitalálat. (ISSN 0133—1SS1 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom