Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-21 / 67. szám

Szombaton is dolgoztak Lesz-e elég építőanyag? A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM______________________1985. MÁRCIUS 21.. CSÜTÖRTÖK Árulják a mészkénlevet Zártkertiben és körülötte Az Idén Is sok család vállal­kozik majd házépítésre, s bi­zony sok gondjuk lesz. Túl azon, hogy tőkét kell gyfljte- niük a legnagyobb családi vál­lalkozáshoz, s kőművesmestert kell szerződtetniük, vagy ép­pen kalákát szervezni a roko­nokból. ismerősökből, még az építőanyagot is meg kell vá­sárolniuk. S ez utóbbi miatt bizonyára már most sokan aggódnak, hi­szen mostanában mindig kere­sett volt egy-két hiánycikk, ami miatt esetleg állt az épít­kezés, és az utóbbi években az árak is gyorsan szöktek felfe­lé Igaz, az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium 1985-re kiegyensúlyozott ellá­tást, és ágazati szinten legfel­jebb 5,5—G százalékos áremel­kedést ígér. — Képes lesz-e a miniszté­rium a szokatlanul optimista ígéret megtartására, s vajon mi módon vélik ezt elérni? — A múlt év végén a Bel­kereskedelmi Minisztérium ve­zetőivel együtt áttekintettük az építőanyag-ellátást, s úgy érté­keltük. hogy sokat javult, és 1985-re importtal kiegészítve, várhatóan zavartalan lesz — mondja Tréfli István, az ÉVM építőanyagipari főosztályának vezetője. — Természetesen eh­hez az kell, hogy minden a tervek szerint alakuljon. Az import anyagoknak például még az első félévben meg kell érkezniük. Megbeszéléseink szerint a kereskedelmi vállala­tok soron kívül feladják im­port megrendeléseiket. 1985- ben talán nem történhet meg a tavalyi eset, hogy vontatot­tan érkezzenek meg a külföldi cserépszállítmányoik. Továbbra is főleg tetőcsere­pet és kisméretű téglát impor­tálunk majd. A téglaipari vál­lalatok egyébként tavaly már november 28-ra teljesítették tervüket, és az év végéig mint­egy 150 millió téglával túltel­jesítették termelési előirányza­tukat. Többek között szombat- vasárnapi munkával érték el ezt az eredményt. Az idén megközelítőleg 64—65 ezer ma­gánerős lakás épül, s ezek kö­zül 35 ezer a hagyományos családi ház. Ám helyzetünket jelentősen megkönnyíti, hogy 44 téglagyári rekonstrukciónk közül több már 1985-ben elké­szül. Az egyensúlyról talán érde­mes külön is szólni, hiszen az elmúlt évben egyes vidékeken már annyi volt a tégla, hogy nem győzték eladni, míg má­sutt az új szállítmányokat les­ték az építkezők. — Valóban már tavaly is előállt az a helyzet, például a tiszántúli téglagyárakban, hogy nagyobb volt a kínálat, mint a kereslet. Néhol az eladatlan készletek már a termelést is akadályozták. Egyébként is ar­ra törekszünk, hogy lehetőleg minél több csatornán jussanak el az anyagok az építkezőkhöz, s egyre több gyár árulja majd a portékáját. A vevőnek így még olcsóbb is. A holtszezon­ban bedig újra és újra kedvez­ményeket kell nyújtani, hogy kedvet csináljunk a vásárlás­hoz. — ön említette az előbb a téglagyári rekonstrukciókat, s még ezeken kívül is felsorol­hatnánk tucatnyi beruházást, amelyek majd a hiánytalan építőanyag-ellátást szolgálják. Ilyenkor sokan arra gondol­nak, hogy a vállalatok majd áremeléssel „hozzák be” a ha­talmas költségeket. — Ezt természetesen nem engedhetjük, és az indokolat­lan áremeléshez az Arhivatal- nak is volna egy-két szava. A vállalatoknak takarékos gaz­dálkodással és műszaki-szerve­zési intézkedésekkel kell az árakat tartaniuk, s már a be­ruházások indításakor a ke­vésbé költséges megoldások mellett döntöttek. Az áremeléseknek amúgy is sok gátja van, s 1983-ban is mindössze 30—40 százalékát engedélyezték az árhatóságok, holott a többinek is megvolt az indoka. Több termék gyár­tása ugyanis már nem gazdasá­gos, de a gyár nem emeli az árait, vagy legalábbis késlel­teti az áremelést. — Az új üzemek más, kor­szerűbb termékeket is gyárta­nak majd, amelyek drágábbak mint a hagyományos építő­anyagok, köztük a betoncserép. — Látszólag valóban így van, de ha utánaszámolunk, akkor már nem is ilyen rossz a helyzet. A betoncserép 16—17 forintba kerül, míg a hagyo­mányos piros cserép, állami dotáció mellett 6—7 forintba, de egy négyzetméternyi tetőre a betoncserépből csak tíz kell, míg a másikból tizenhat. A be­toncserép ugyanakkor tökéle­tesen is zár, és szebb, színe­sebb, mint a hagyományos. D. L. A megyében minden esz­tendőben amatőr művészeti szemlét tartanak. Megbírálják és kiválasztják a legjobb nép­dalkarokat, néptáncegyüttese­ket, hangszer- és dalszólistá­kat. A szemle minősítését az idén Nagykőrösön rendezték meg a művelődési központ­ban, a korszerűen felújított színházteremben. A szemlére benevezett és megjelent a mendei, a Tápió- völgye népi együttes, a tápió- szecsői hagyományőrző együt­tes, a nagykőrösi Arany Já­nos Művelődési Központ nép­dalkara, a zsámbéki népdal- kör, a nagykátai Tápió mente együttes, és Táborfalváról a népi hangszeres együttes, va­lamint Kékesi Attila, Móricz Ildikó, dóri Lajos, Nagy An­namária és Kovács László ottani hangszer- és énekszó­listák. A szemle hangversenyét Szűcs János, a művelődési központ igazgatója és munka­társai jól előkészítették, s azt Varga Lórántné, a városi ta­nács művelődési osztályának munkatársa nyitotta meg. Kö­szöntötte Kovács Lajost, a Kóta című zenei újság szer­kesztőjét, a megjelent bírá­Régi mondás, hogy jónak is, rossznak is egyszer vége sza­kad. Így vagyunk a téllel is, mely az idén túl hosszú pe­riódusokban jelentkezett, de most már a végét járja. Az olvadó hóban kinyílt a hó­virág, s a természet törvé­nye szerint március 19-én jön a taVasz. A kertbarátok, akik már kilátogattak a szőlőbe és a zártkertbe, megállapították, hogy bár a természet sokszor csodákat tesz, a szőlőkben és a gyü­mölcsösökben is sok kárt tett a 20 fokon belüli fagy. Ezért minden erővel igye­keznek megmenteni, ami még menthető. El kell végezni időben a fák rügyfakadás előtti permetezését. A mész- kénlé eladását az Áfész Men- tovich utcai telepén megkezd­te. Sokan rügyfakadás előtt a szőlőt is lepermetezik réz- tartalmú szerekkel, mely esetben biztosabb a nyári vé­delem, és kevesebbszer kell permetezni. Miután februárban a korai zöldségféléket se igen lehe­tett elvetni, most már a ta­laj felszikkad. el kell ezt vé­gezni és be kell fejezni a fák nyesését és tisztogatását. Meg lehet kezdeni a szőlők nyitását és .metszését. A ta­pasztalt szőlősgazdák az idén, hegy mégis teremjen egy kis bor, kétszer metszenek. Elő­ször a szokásosnál több sze­met hagynak, ló bizottsági tagokat, s me­leg hangú beszédben méltatta a magyar zene- és népdal­kultúra jelentőségét. A versenyző csoportok da­la, tánca, muzsikája mind kedves élményt nyújtott. De kiemelkedett a tápiószecsőiek sziereplése, akik valóságos kis karácsonyi színdarabot mu­tattak be, bájos népi motí­vumokkal. A . nagykőrösi dalkar is szép sikerrel szerepelt. Gaz­dag műsorukat népdallal kezdték, s dalcsokraik leg­szebbjeit mutatták, be a cite- razenekar kíséretével és Kis István igazgató vezetésével. A zsűri bírálata szerint ki­lenc résztvevőt beneveztek a március 31-én Szentendrén tartandó versenyen való rész­vételre. A nagykőrösi dal­körnek és három más szerep­lőnek oklevelet adtak. Dicséretet érdemel az Arany János Művelődési Központ, hogy ezt az élményszerű hangversenyt a körösieknek biztosította. Csak az a szo­morú, hogy annak ellenére, hogy ingyenes volt, a szín­házterem csak félig telt meg. Kopa László s amikor majd az élő szemek duzzadnak, akkor igazítják termőre a tő­két. Kezdődik a szőlő-, fa- és cserjeültetés is. Hozzá lehet fogni a virágok rendezéséhez. A rózsákat kibontjuk és megmetsszük, az ültetésnél a töveket teljesen betakarjuk földdel, még ki nem fakad. Ki kell rakni továbbá a dá­lia és egyéb virágmagokat. Kora nyári virágpalántákat szobában, cserépben is ne­velhetünk. A keltetéssel vagy napos- csirke-vásárlással lehet csir­két nevelni. Előnyös a kotló alkalmazása, mely ha kell. Eseménydús hétvége kö­szöntött a Nk. Kgy. Kinizsi SE birkózóira. Eredményeik szín­vonalát is jelzi, hogy a három verseny közül kettőre külföl­dön került sor. Török Béla Lipcsében nem­zetközi kötöttfogású ifjúsági versenyen — a magyar ifjúsá­gi válogatott tagjaként — a 48 kg-osok súlycsoportjában jó birkózással a második helyen végzett. A körösiek az oda- és visz­szautazással együtt hat napot tartózkodtak külföldön. Bulgáriában, a Szófia-közeli Ftropolban kétnapos nemzet­közi ifjúsági kötöttfogású egyéni versenyt rendeztek, amelyen négy bolgár egyesü­let, valamint a Kinizsi fiatal­jai mérték össze erejüket. A bolgár kötöttfogásúak felleg­várában a körösiek jól helyt­álltak, pedig tizenkettejük nagy része első évfolyamos a korcsoportban, s kellemes meglepetést okoztak. 45 kg-ban: 2. Takács János, 3. Nagy János, 48 kg: Töro- csik Zoltán a jegyzőkönyv sze­rint 3. lett, de a körösiek sze­rint ő lett volna az első. 52 kg: 2. Farkas Zoltán. 58 kg: 2. Farkas Tamás. 60 kg: 5. De­ák Csaba. 65 kg: 3. Kása Amb­rus, 4. Paros György. 75 kg: 3. Herpai Tibor. 81 kg: 4. Pusztai Imre. 87 kg: 1. Szuda Zoltán. Nehézsúly: 3. Fehér Tibor. Az erősebb körösi csoport külföldi szereplőre miatt a fő­városi úttörő helyett a török­szentmiklósi országos serdülő kötöttfogású viadalra mert el a kinizsisek második vonala. 49 kg (12 induló): 3. Szűcs At­tila. 62 kg (16): 3. Petrák Jó­zsef, 5. Hegedűs Ferenc. 67 kg (12): 2. Nagy Tibor. 72 kg (5): 2. Kerékgyártó Péter, 4. Fló­rián Sándor. Asztaliteniszezők Szolnoki Spartacus—Nk. Kgy. Kinizsi 13-3. Nagykőrö­siek: Varga (2), Erdey (1), Sza­kács, Szily. A sportotthoni NB III-as férfi asztalitenisz csa­patbajnoki találkozón 3:2-ig míg tartották magukat a ha­melengeti és vigyáz a csir­kékre. A kis csirkéket ide­gen kotlós alá este rakjuk, amikor a kotlós már alszik, mert éjszaka a kiscsirkék ma­gukra veszik a kotlós szagát, s reggelre nem lesznek idegenek előtte. Az idén, miután kisebb gyümölcstermésre számítha­tunk, kívánatosnak látszik több kelendőbb fajtájú és minőségű zöldségfélét ter­meszteni. Az Áfésznél a para­dicsompaprika kivételével, még minden zöldség- és gyü­mölcsfélére lehet termelési szerződést kötni. zaiak, de a másfél idény után is pontveszteség nélküli, igei) jó képességű vendégek bizto­san győztek. A Ceglédre kiírt CVSE I., II., III.—Nk. Kgy. Kinizsi I., II. serdülő fiú megyei bajnoki 6-os találkozón a vendéglátó NN I-es szakosztály utánpót­lás gárdája bizonyult a jobb­nak. Csütörtöki sportműsor Atlétika, Kinizsi-sporttelep és környéke. 9.30: városi kö­zépiskolás mezei futóverseny. Kosárlabda. Gimnáziumi labdajáték-terem, 9.30-tól: me­gyei középiskolás férfi és női Felszabadulási Kupa villám­torna. Kecskemét: Nk. Kgy. Kinizsi II.—Kecskeméti MFSC, felnőtt férfi megyei bajnoki mérkőzés. Labdarúgás. Gimnáziumi pálya, 9.30: Kispályás közép- iskolás Arany Kupa villámtor­na. Ifjúsági-sporttelep, 13.30: Nk. Kinizsi serdülők—Kakucsi KSK serdülők OSK, 15 óra: Nk. Kgy. Kinizsi ifi—Kakucsi KSK ifi OSK-mérkőzés. Ceg­léd: CVSE—Nk. Kgy. Kinizsi, előkészületi mérkőzés. Természetjárás: Nagykőrös —Helvécia—Nagykőrös, tol­disok kerékpáros túrája. S. T. BT SziNHÄfSI A kecskeméti Katona József Színházban 18 órakor: A ká- méiiás hölgy. Bérletszünet. A szolnoki Szigligeti Szín­házban 19 órakor: Sötét ga­lamb, a szobaszínházban 19.30- kor IV. Henrik. ^KMozT^S A nagyteremben örült római vakáció. Színes, szinkronizált olasz filmvígjá­ték. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Küsters mama mennybeme­netele. Színes NSZK-film. 16 éven felülieknek, fél 6-kor. ISSN 0133—2703 (Nagykőrösi Hírlap) Az elmélet és a gyakorlat A munkaidő becsülete A zt kérdezi: — Hol is kezdje? Talán a középiskola elvég­zésénél ... A Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakkiüzépis- kolát 1974-ben fejezte be, s a Nagykőrösi Konzervgyárba jelentkezett. Felvették s azóta ott dolgozik, szakmunkásként. A pártba 1976-ban vették fel. Ajánlói a Mészáros János KISZ-alapszervezet, meg Kecskés Gyuláné, a csoportvezetője volt. S hogy mit jelent ma párttagnak, kommunistának lenni? Felelősségteljes, példamutató munkát, hiszen munkatársai előtt nem játszhatja meg önmagát... Az alapszervezetnek mindig igyekezett hasznos tagja lenni, ebben nagyon sokan és nagyon sok minden segítette és segíti ma is. A KISZ-ben alapszervezeti titkár volt négy esztendőn keresztül, sok elmé­leti meg gyakorlati tapasztalatot szerezve a mozgalmi munka mindennapjaiból... Ennyi Daru Irén előélete. Aztán jöttek az iskolák ... Elébb a marxizmus—leniniz- mus esti középfokút végezte el — ezzel égy időben teennikua- minösítést is szerzett a Toldiban — majd 1980-ban egyéves bentlakásos pártiskolára mehetett. Most is tanul, jelenleg a politikai pedagógia speciális kollégium második évét végzi, iaoben szerencsésnek mondhatja magát, hiszen egyfelől ér­dekli, másfelől meg sokat építhet az előző tanulmányaira. No és az sem elhanyagolható szempont, hogy mindezeket a gya­korlatban is alkalmazhatja, hiszen a pártalapszervezeti vezető­ség tagjaként, mint propagandista dolgozik. Aztán, szakszerve­zeti bizalmiként, szintén sokszor találkozik olyasmivel) amihez jól jön az elmélet. Sokat tanulmányozta a kongresszusi dokumentumokat. Üzenetük, értelmük világos, megvalósításuk azonban nem lesz egyszerű. Itt van például a lakáshelyzet. Akár országos vi­szonylatban nézve, akár a saját bőrén tapasztalva, ez ma köz­ponti kérdéssé nőtte ki magát. Szinte nincs olyan fiatal, aki meg tudná fizetni a négyzetméterenkénti tizennégyezer forin­tokat, s ha ilyen-olyan segítséggel mégis, akkor meg a magas résziét miatt nem tud zöldágra vergődni. Ügy érzi, összefügg ezzel a géemkázók megítélése is. Fél­reértés ne essék — mondja —. nem azt gondolja, hogy azokat meg kellene szüntetni! Azt viszont igen, hogy újra meg kelle­ne adni — bérrel, jövedelemmel — a nyolcórai munka becsü­letét, tisztességét! , Annak idején kézzel-lábbal harcoltak a szabad szomba­tért, azelőtt a 44 órás munkahétért, de nem azért, hogy a fel­szabaduló időben újra csak visszakényszerüljenek a gmk-ba. Ma pedig nagyon sokszor ezt tapasztalja az ember, s talán ezzel függ össze a továbbiakban a társadalmi munka bizonyos értékvesztése is. Olykor előfordul, ha kétórai műszakkezdés helyett csak ötkor vagy hatkor lép munkába, még tán irigyelik is Azt már nem veszik észre, hogy a másik héten meg kettő­kor, de hatkor, hétkor ér haza, hogy mások már a vacsorán is túl vannak, ö meg még nem is ebédelt... Ha jól meggondolja, Itt, a gyáron belül két üzemhez is tartozik nyaranta vagy inkább szezonban, a savanyítóban az uborka, a paradicsom, a paprikasaláta ad neki munkát, ilyen­kor meg a léüzemben készárukiadóként dolgozik. Ez sem egy­szerűbb, de amíg két gúla közül lehet választani, addig oda kell figyelni, melyik alapanyagból mit, s milyen minőségben gyártanak. Csak akkor hitte el, hogy Nagykőrös, illetve Pest megye kommunistáinak küldötte lesz a XIII. kongresszuson, mikor vége lett a szavazásnak... örül meg büszke is, de nagy fele­lősséget is érez a megválasztás miatt. Így vannak ezzel szülei is, akik nyugdíjasok. Jóleső érzés, hogy azok, akikkel csak köszönő viszonyban van, sorra gra­tulálnak neki. , Ballal Ottó Ssjcs népi motívumok Hagyományőrző együttesek K. U Sporthírek Birkózóink kiföldön A nagykőrösi konfekcióbolt ajánlata: bakfishlúzok, 427 forintért és 468 forintért, tavaszikabátok, 2520 forintért és 2310 forintért, bakfiskosztümök, 1200 forintért és 1730 forintért, valamint divatos női ruhák nagy választékban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom