Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-20 / 66. szám

4 sffMrn, 1985. MÁRCIUS 20., SZERDA Betáncoltak a döntőbe Pest megye is Sosem lehet abbahagyni Idestova másfél esztendeje alakult meg Szentendrén, a művelődési központban a Kék Duna népi táncegyüttes.» Leg­utóbb az amatőr csoportok szemléjén arattak sikert, és beju­tottak a március 30-án, Szentendrén sorra kerülő megyei döntőbe. bemutatkozik Tavaszi napok A tavaszi fesztivál ez év tavaszától a fővároson kívül Szentendrén és Sopronban is számtalan rendezvényt kínál. A soproni tavaszi napokon ezúttal bemutatkozik Pest megye művészete is. Mától, március húszadikától, április végéig a festőteremben Van- kóné Dudás Juli emlékkiállí­tás nyílik. A soproni kápta­lanteremben Melocco Miklós szobrászművész alkotásai lát­hatók. Az iparművészek kol­lektív kiállításán Balogh Sán­dor, Kopcsányi Ottó, Tagyi Zoltán alkotásai szerepelnek a képcsarnok kiállítóhelyisé­gében. André Kertész fotó­művész művei a lábasházban tekinthetők meg. Osztott energiák — erős egységben Fegyó Béla fes­tőművész tárlata március 31-ig lát­ható a Várkonyi György Úttörő és Ifjúsági Házban (III., San Marco u. 81.). László Lilla festményeit a Ganz Árammérőgyár­ban, Gödöllőn te­kinthetik meg az érdeklődők már­cius 21-ig. Belá- nyi László bőr- domborításait a váci Híradástech­nikai Anyagok Gyárában mutat­ták be, megte­kinthető április 1- íg. Antal Károly Munkácsy-díjas szobrászművész tűsplasztikáit e hónapban az érdi városi könyvtár­ban láthatják az olvasók. Szőnyi Gyula festőművész művei a budapes­ti Paál László te­remben láthatók. Tanár és művész Fegyó Béla, Belányi László és László Lilla egyaránt ta­nár — így festő-, iparművész: osztott energiákkal. Igaz, a kettős feladat nagyobb össz­pontosítást igényel, de a ké­pesség, szorgalom, ambíció együtt előbb-utóbb eredmény­hez vezet. Nem mindegy azon­ban, hogy miközben hosszas erőfeszítések után a munkából alkotás lesz —, nem szakad meg a tanári tevékenység, mert ez is küldetés; a gyere­kek rajzi nevelése, ízlésfej­lesztése. Személyes cél talál­kozik a közösségi érdekekkel, művészi színvonal az önzet- ienséggel, így válnak az osz­tott energiák igazi és elszakít­hatatlan egységgé. Végtére is e három képző- és iparművészi életmű szorosan összefügg Gö­döllő. Gyál és Vác esztétikai fejlődésével, hiszen ott taní­tanak. Mindhárman példát je­lentenek az ifjúságnak; László Lilla és Fegyó Béla diákjai hazai és nemzetközi díjakat, okleveleket szereztek. Fegyó Béla a Képzőművésze­ti Főiskolát Patay László ta­nítványaként vegezte el, s függetlenül attól, hogy Gyálon él, festői forrássá Ráckeve. A táj és az ember, mert művé­szetének fő meghatározója a íiguralitás. Fejlődésének az is tartozéka, hogy rajzkészségé- nek növekvő érzékenységéhez és finomságaihoz csatolja gondolatiságának új elemeit, felismerései így egyszerre vi­zuális térnyerések és eszmék. Mostani tárlatán kiemelkedik több csoportképe, portréja. Még valami: elszántsága, hogy munkával, elmélyüléssel még jobban megközelítse a festői tökéletességet. A természettől tanul László Lilla Rudnay Gyula mondását fogadta el ars poe­ticájának: „A piktúrát meg. Szőnyi Gyula: Illusztráció tanulni nem lehet, csak egyet­len mestertől — ez a termé­szet”. László Lilla ezt az el­vet gyakorlattá fokozza. Egyet­len és visszavonhatatlan él­ménye a négy évszak színöl­tönyében pompázó táj, első­sorban szőkébb háza tája: Gödöllő és környéke. Nemcsak pedagógusként hű Gödöllőhöz, hanem festőként is, hiszen legszebb temperaképei és pasztelljei itteni élményei alapján szerveződnek mély poézissá. Mogyoród, Valkó, Máriabesnyő, Szilas, Szárító­puszta jelenik meg felületein, csőszkunyhó, őszi nádas, vén diófa — a természet megany- nyi megfigyelt intimitása. Kár, hogy a máskülönben országos hírrel, jól dolgozó gödöllői művelődési ház viszonylag ke­vesebb gondot fordít a helyi művészek bemutatására. Ezen az egy ponton e példás mun­kát végző megyei kulturális intézményünknek feltétlenül változtatnia szükséges elkép­zelésén. Belányi László mélyről ér­kezett, magasba jutott. Félár­va gyermekkor alapozta meg sorsát, munkásból lett tanár és iparművész, tehetsége és fáradhatatlanul szorgalma ré­vén két évtizedes összpontosí­tott tevékenységgel. Végtére is felemelő, hogy az egykori A felszabadulás 40. év- fordulója alkalmából a Magyar Televízió megrendezi a dal ünnepét. Kilenc est mű­sorában előadóművészek, kó­rusok, együttesek tolmácsolá­sában szólalnak meg a magyar dal különböző műfajai. A sorozat első adása május 5-én jelentkezik a képernyőn- a műfaj kiválóságai népdalo­kat szólaltatnak meg. A kö­vetkező műsorokban — vasár­naponként — Bartók- és Ko- dály-dalok, kórusművek, Bar­tók és Kodály utáni népdalfel­dolgozások, történeti dalok, virágénekek, a magyar rokokó újító kiváló műszaki érzéké­vel és kézügyességével ma a hazai bőrdíszművesség egyik képviselője. Egyedi azon tö­rekvése, hogy a szép haszná­lati tárgyak készítésén túl fes­tői hatású bőrdomborműveket szerkeszt Vác barokk műem­lékeiről, utcáiról. Tehetségét ő is visszacsatolja szülőváro­sához, ezért sajátos művésze­tének még nagyobb a fontos­sága és jövője. A Híradás- technikai Anyagok Gyára ez­úttal is jó ügyet patronált, amikor vállalkozott Belányi László önálló kiállításának megrendezésére. Kamaratárlat Antal Károly kapcsolata Érddel új, Körösi Csorna Sán­dorról mintázott szobrát — negyven esztendei kőbányai rejtőzés után nemrégen avatták fel a városban és most remek kisplasztikáiból kamaratárla­ta nyílt az érdi könyvtárban. Igazi, kulturális tett, hogy a város ifjú és felnőtt olvasói szobrokat is nézhetnek a könyvkölcsönzés pillanatában, miközben halk zene szó) — együttes élmény éri az érke­zőt a múzsák testvérisége je­gyében. Festő és illusztrátor Az újságolvasó számára nem ismeretlen Szőnyi Gyula munkássága. Immár tíz esz­tendeje a Nők Lapja belső munkatársaként ilusztrálja a lapot. Ugyanakkor rajzol könyvkiadóknak és irodalmi lapoknak is. Ezzel is vallja, hogy az illusztrálás éppolyan művészi feladat, mint a festé­szet, csak éppen más törvény- szerűségeket követel. A festőművész életében ki­emelkedő jelentőségű volt, amikor negyvenöt esztendővel ezelőtt kitüntető elismerést kapott a Szinyei Merse Tár­saság Tavaszi Szalon kiállítá­sán. Ettől kezdve hazai és kül­földi kiállítótermekben mu­tatkozott be a nagyközönség­nek. Festett tájképet, portrét, megörökítette utazási emlé­keit. Az irodalmi művek il­lusztrálása végigkísérte élet­művén. A mostani kiállítás is e kettőség jegyében jött létre. Losonci Miklós dalai csendülnek fel. Fiatalok feldolgozásában és előadásá­ban ismerhetik meg a nézők a táncházakban megszólaló nép­dalokat. Nem hiányoznak a műsorból ar'népies műdalok és a magyar nóták sem. A nyár közepén mutatja be a televízió A város dalai című összeállí­tást — sanzonokat, kuplékat, slágereket tolmácsolnak is­Minden tárgynak története van Harmincezer műtárgy a rak­tárakban — ugyanennyi üzenet a magyarság múltjáról. E kincsnek csupán a töredékét láthatjuk a szentendrei Sza­badtéri Néprajzi Múzeumiban, mégis micsoda gazdagság! Iz­galmas valójában tárul föl a Felső-Tisza-vidék, a Kisalföld népi kultúrája, s az idén a Nyugat-Dunántúl máig ható értékeivel egészül ki a-gyűj­temény. Minden kiállított da­rabnak története van, amit azonban csak a beavatottak ismernek. Közéjük tartozik Kecskés Péter, a muzeológiai .osztály vezetője. Jellemző vonások — Milyen szempontok alap­ján kezdődött a gyűjtés?. — A Magyar Néprajzi Mú­zeum kereteiből nőtt ki a vállalkozás. A tudományos megalapozás időszaka 1965- től 72-ig tartott, majd önál­lóvá vált az intézmény. A múzeológial osztály munka­társai az építészekkel, restau­rátorokkal, a közművelődési szakemberekkel együttműköd­ve látott hozzá a koncepció megvalósításához. Az élet­mód, a kultúra, a táji tago­zódás szerint, tíz nagy egység­re osztottuk fel az országot; szeretnénk bemutatni a jel­lemző vonásaikat. A Felső- Tisza-vidék múltbéli arcula­táról például sokat elárulnak az egymás mellő épített, so­ros parasztházak. De ezen belül is különbözik a zsellér, a jobbágy, a ktenemes portá­ja, s a gyűjteménynek a tör­téneti fejlődést is érzékeltet­nie kell. Arra szintén ügye­lünk, hogy a berendezési tár­gyak együttesekké álljanak össze, hiszen csak így kapha­tunk korhű, hiteles képet egy szobáról vagy konyháról. — Hogyan kerülnek a mú­zeumba a tárgyak, a komp­lett épületek? — Ajándékozás és vásárlás útján. Az utóbbi a gyakoribb. A szakmai feladatoktól füg­gően évente 300 ezer és egy­millió forint közötti összeget költünk erre. A muzeológus határozott szakmai elképzelé­sekkel indul útnak, elmerül a szakirodalomban, tájékozó­dik a terepen, meghatározza a kort, amelyet vissza akar idézni. Nemcsak az adott te­lepülésen, hanem a környé­kén is vizsgálódik, mert cél­szerűbb egyben megvásárolni a berendezést, mint részletek­ben. Még most is , akadnak olyan tárgyak, amelyeknek használati, sőt forgalmi érté­kük van, mint például egy fából kivájt teknőnek. És akadnak olyanok, amelyeket már csak azért őrizget a tu­lajdonosa, mert családi em­lékeket, történeteket hordoz­nak. Csak akkor adja oda, ha sokat fizetünk érte, és ha meggyőződik róla, hogy mél­tó helyre kerül. A régi be­idegződések továbbélése is hat az árakra. Például a zsúpfe- deles ház egykor a szegény­ség jelképe volt, ezért néhá- nyan könnyen megválnak tő­le, számunkra azonban érté­ket jelent. Ilyenkor szaksze­rűen lebontjuk, elszállítjuk és Szentendrén újra felépítjük. Még drágán is — A gyűjtést nyilván be­folyásolják a helyi érdekek és a viszonteladók árfelhajtó szerepe is. — Egyre több helytörténeti és magángyűjtemény találha­tó az országban. Ezekre szük­mert művészek —, s elhang­zanak majd magyar költők megzenésített versei is. A műsorokat este 20 órakor, élő adásban sugározza a tele­vízió a Pesti Vigadó nagyter­méből. A rendezvénysorozat gálaestjét — amelyben vala­mennyi műfaj felvonul — augusztus 20-án tekinthetik meg a nézők. ség van, s az arra érdeme­seknek szakmai segítséget is adunk. Általában jó. az együttműködés, nem sértjük egymás érdekeit. Ám ha üzér­kedéssel találkozunk, akkor figyelmeztetjük a helyi szer­veket. Az árfelhajtó szerep valóban érvényesül, de az egyedi, pótolhatatlan darabo­kat még drágán is meg kell vennünk. Ha semmiképpen sem eladó, akkor védetté nyil­vánítjuk, hogy ne kerülhessen illetéktelen kezekbe, ne jut­hasson ki az országból. — Másolatokat is készíte­nek? — Előfordult már, hogy va­lamilyen okból nem tudtuk megszerezni az áhított tár­gyat, épületet és hiteles má­solatot kellett készíttetnünk róla. így jártunk például a gyöngyöst kerámiagyár ter­mékeivel. Ezek a vörös agyagból mintázott, fehér ólommázas, ecsettel, írókával festett portékák nagyon elter­jedtek, mégsem tudtunk meg­felelőt találni. Keramikushoz fordultunk, aki ugyanabból az anyagból, ősi technikával reprodukálta. Hasonló a hely­zet, amikor olyan rossz, gyen­ge állagú épületre akadunk, amelyet nem lehet, vagy nem érdemes elbontani. Viszont a tervrajzok alapján fölépít­hetjük a hű mását. A begyűj­tött anyag is kopik, rongáló­dik, ezért a legértékesebbek a raktárban pihennek, s, csu­pán a másolatokat tesszük közszemlére. Mindehhez meg­felelő szakemberekkel rendel­kezünk. — Mikorra válhat hozzáve­tőlegesen teljessé a gyűjte­mény? Hiteles képet — Azon is múlik, hogy mi­korra tudjuk Szentendrére te­lepíteni a főbb épületeket A koncepció kidolgozásakor 300 építményt terveztünk, ebből több mint hatvan már áll, százat lebontottunk, ötvennek a vásárlása most van folya­matban, tehát még körülbe­lül százat kell megszerez­nünk, illetve a tervrajzaihoz hozzájutni. A tíz tájegység közül már látható a Felső-Ti- sza-vidék, a Kisalföld népraj­zi képe, az idén nyílik a nyu­gat-dunántúli gyűjtemény és megkezdődik az Alföld anya­gának rendezése. A többi még hátra van, s ha a meg­határozó épületeket sikerülne néhány éven belül megvásá­rolná, a tárgyak fölkutatása akkor is folytatódik. Sosem lehet abbahagyni, hiszun min­dig találhatunk régibb, gazda­gabb, szebb darabokat, és en­nek megfelelően változik a kiállítási anyag. Évente 3—i ezer tárgy kerül a múzeum­ba, ám a kutatás, a beazono­sítás, a vásárlás csupán az első állomás, hiszen konzer­válni, restaurálni kell őket, meg keli találni a hozzájuk kötődő hagyományokat. K. L. MOZIMŰSOR MÁRCIUS 21-TOL 27-ig A30NY 21: Te, rongyos élet* 22: A kutya éji dala»» 23—21: A nőstény tarkas kísértet«»» (este) 23—25: A király és a madár (du.) 25—26; A vörös grófnő I—II. BUDAÖRS 21—22: A vörös grófnő I—II. 23—26: Aranyoskám* CEGLÉD, Kamaraterem 21—24: Szombat este és vasárnap reggel 23—24: A csodálatos asztalos (du.) 25—27: A tutaj utasai** CEGLÉD, Szabadság 21—24: A legyőzhetetlen vutang* 25—27: A sárkány éve (du.) A domb** (este) DASAS 21—22: Láttam az új világ születését 23— 24: Gyilkosok utcája** 24— 25: Elveszett egy kékszemű (du.) ^ 25: Defekt** (este) DUNAHARASZTI 21—22* Ufó Arizonában* 23—24: Ez igen!* 25— 26: Pereputty* DUNAKESZI, Vörös Csillag 21— 24: Házibuli 22— 24: Kom kalandjai (du.) 25: Eper és vér* DUNAKESZI, József Attila 21: Tavaszi szimfónia 24: Manhattan 25: Jazzbolondok 27: Kincs, ami nincs ÉRD 14—26: Hiür a vadászösvényen (du.) K) kém, ki nem kém* (este) 27: Szirmok, virágok, koszorúk»» FŐT 21—24: Bombajő bokszoló* (este) 25—26: Redl ezredes I—II.*» 27: Vük GÖDÖLLŐ 21: Csoda Milánóban 24: Tűzszekerek (du.) 25: A tó szelleme* (du.) GYAL 21—22: Gyilkosok utcája** 23— 24; Megáll az idő* (este) 24— 26: A sárkány éve <du.) 25— 26: A szerelem csapdája* (este) KEREPESTARCSA 21—22: Kirándulás gyilkossággal» 23—24: Az embercvö medve (du.) A kobra napja»» (este) 25—26: Ufó Arizonában* MONOR 20— 22: Redl ezredes I—II.»» 21— 22: Álmodozások kora (du.) 23—24: Harminc lány, egy Pythagoras (du.) A nyolcadik utas: a Halál»»» (este) 25—27: öklök és koponyák (du.) A nőstény farkas ltísértete*» (este) NAGYKATA 21—22: Szirmok, virágok, koszorúk (Öu.) 23—24: A férfikaland elmarad 25—26* A matróz, a kozák és a hamiskártyás NAGYKŐRÖS, Arany János 21—22: Szegény Dszoni és Arnika (du.) 21—24: örült római vakáció 25—26: Fényes szelek (du.) 25—28: A legyőzhetetlen vutang* NAGYKŐRÖS, Stúdiómozl 21—24: Küsters mama mennybemenetele** 23—24: A mindent látó királylány (du.) 25—27: Ka már egyszer megesett PILISVÖRÖSVAR 23— 22: Yerma* 24— 25: Az istenek a fejükre estek POMAZ 21—23: A matróz, a kozák és a hamiskártyás (du.) 23—24: Forróvérű kísértet 25: Az egyiptomi utas» RÁCKEVE 21—22: Az egyiptomi utas» 23—24: Szexis hétvége*» 25— 26: A pagoda csapdája SZENTENDRE 21—24: A legyőzhetetlen vutang» 25—27: Hóhányók és hóvirágok» (du.) Őrölt római vakáció (este) SZIGET SZENTM1KIÖS 21—22: Aranyoskám» 23—24: Az egyiptomi utas» 25—26: A nagyrozsdási eset TAP’ÓSZELE 21—22: Rt dl ezredes I—II.** 23—24: Ordasok között (du.) Kémek a lokálban** (este) 25: A férfikaland elmarad VÁC. Madách Imre 22: Fper és vér* 27: Farkasok ideje* VEC5ÉS 2'—2ír: Telitalálat 23—25: A kapitány kalandjai (du.) 23—24: Ufo Arizonában* (este) 25—26: Szirmok, virágok, koszorúk** VÁC, Kultúr 21—22: Hófehérke és a hét törpe (du.) 21—24: A tienitui-hegyi történet (este) 23—24: Négy bandita, tiz áldozat (du.) 25-27- Házibuli • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak IS éven felülieknek. A televízióban A magyar dal ünnepe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom