Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-19 / 65. szám

VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM 1985. MÁRCIUS 19., KEDD A közösségért felelősséget érző autósuk elégedetlenkedve szemlélik azt a Vác utcáin oly­kor megfigyelhető jelenséget, hogy egy tanulókocsiban hár­man, négyen is ülnek egyszer­re. Hogy lehet így tanulni, gyakorolni? ' Nem balesetve­szélyes ez a módi? — kérdezik aggódva, csodálkozva. Ami igaz, igaz. A kezdő vezetőnek éppen elég sokfelé kell figyel­ni. Az elején, ameddig nem cselekszik reflex szerint, külö­nösen. Igénybe veszi az egész szervezetet. Nem hiányzik a kívülálló laikusok jelenléte, főleg nem, ha az illető nem ti­zenéves, sőt netán gátlásos is. Magam is megfigyeltem az ilyen oktatást, bár nem ellen­őriztem. hogy a „T” betű mö­gött melyik cég neve áll. A vizsgabizottság irodája előtt találkoztam a gödöllői mun­kaközösség és az ottani MHSZ gépjárműoktatóinak vezetői­vel. Éppen a tanulókat jelen­tették vizsgára. Ugye, nem nagyon? Tehát egy valakit sajnálhatunk, a kezdőt. Persze, az oktatókat nem kárhoztatjuk, hiszen ők úgy védekeznek, ahogy tud­nak, és ahogy nem járnak rosszul. E s Kristály János, a munkakö­zösség részéről, hevesen kezd mondandójába: — Nagyon jó hogy ezzel a témával foglalkozik. Régi gon­dunkra derülhet ■<> így fény. Kénytelenek vagyunk egyszer­re több tanulóval járni az utat, ez igaz. Hallgasson ide! A mi tanfolyamainkra beiratkozok vezetési gyakorlatát kénytele­nek vagyunk Vácott tartani, mivel a vizsga is itt lesz. Mindenki elvárja, hogy a kezdeti rutinlépések után mi­nél előbb arra a terepre ke­rüljön, ahol majd elbírálják a tudását. Meg kell ismerniük a forgalmat, az utcák elhelyez­kedését. Ezért aztán gödöllői tanulóinkkal reggel jövünk ide, és délre megyünk vissza. A két város között harminc kilométer a távolság, ami oda- vissza már hatvan. Egy tanulónak egy alkalom­mal kétszer negyvenöt perc alatt harminc kilométeres ve­zetés jár, a befizetett tandíj után. Ilyen arányban térítik az oktatók benzinköltségét is. Többször kérvényeztük már, hogy a város bővülésével le­hetőségünk legyen helyben tehát Gödöllőn vizsgáztatni, de elutasították. Ahol elbírál­ták a kérdést, biztos jobban tudják, mi van itt. Az egy szuszra elmondott panaszáradat után Saska Já­nos. az MHSZ kirendeltség- vezetője már csak egyetértőén bólintani tudott. jelezvén: ugyanez az ő gondja is. Röp­ke fejszámolás után az autók számát szorozva az elméleti- leg megtehető fordulókkal es a kilométerekkel, csillagászati összeget tenne ki a benzinre fordítandó pénz, ha csak egy tanuló és egy oktató lenne a kocsiban. De még mielőtt bár­ki is sajnálkozni kezdene, az oktató zsebére vagy a fölösle­gesen elfecsérelt energiára gondolna, gondoljon előbb ar­ra hogy négy óra alatt három tanuló kétszer negyvenöt per­ce egyáltalán megvan-e? — Megkerestem Taba Is- vánt, a Pest megyei vizsgabi­zottság vezetőjét, akitől azt kérdeztem: — Miért a kényszerű ven­dégvizsgáztatás? Kinek jó ez? — A Közlekedési Főfelügye­let rendelkezése, hogy nem al­kalmas vizsgáztatásra az a település, amelynek útjain a forgalom nem éri el a három­száz autó áthaladását percen­ként. Gödöllőn pedig, főleg a hármas út tehermentesítő ha­tása miatt ez nem éri el a kí­vánt mértéket. Tudomásom szerint jelenleg is van egy beadványuk a gö- döllőieknek elbírálás végett. Ennek az eredményét még nem ismerem. Az áldatlan és szabálytalan állapotok ezek szerint egy ideig még kényszerűségből fennmaradnak, bár a rendel­kezés kimondóinak talán mér­legelniük kellett volna dönté­sük következményét is. Mi a helyzet a váci gépjár­műoktatással? Ok nem küzde­nek az előbbiekhez hasonló ne­hézségekkel. Tanulóik helybe­liek, ugyanott gyakorolnak, ahol vizsgáznak. Három kon- kurrens vállalkozás uralja a terepet a városban. Az ATI, az MHSZ és a Magán Oktatók Munkaiközössége. A munkaközösség autói minden páros órában tartják a váltást, a vasúti pályaudvar bejárata előtt. Néhány sorára várakozót megkérdezve, elfo­gadható kép rajzolódott ki a munkaközösségről. Amire a konkurrencia miatt szükségük is van. Egyszerre csak egy ta­nuló ül a kocsiban. Nem hal­lottam és nem is tapasztaltam ■még mást, mondta egy tizen­éves fiatalember a hatpedálos Trabantra várva. Másoktól is hasonló válaszokat kaptam, mit csak annyival toldottak meg, úgy hallották, itt jut­hatnak legrövidebb idő alatt jogosítványhoz. Ezért jöttek ide. Megjegyzem, ha minden­ki egyazon céghez fordulna, nem menne olyan mesésen gyorsan. Szükség van a töb­biekre is, mondjuk, az ATI- ra. Vezetőjükkel, Vancsók Ti­borral is szót váltottam. — Elképzelhetetlen nálunk, hogy többeknek kellene meg­osztaniuk egy kocsit. Koráb­ban ugyan volt egy olyan sza­bály. hogy tizenöt órát a hát­só ülésen megfigyelőként kel­lett eltölteni, amíg valaki a vo­lánhoz ülhetett. Ez természe­tesen nem számított bele a neki járó harminc órába, de ma már nem kötelező, és nem is alkalmazzuk ezt a gyakor­latot. Az MHSZ gépjármű-kiren­deltség vezetője, Baráczius Ist­ván éppen az ellenkezőjéről számolt be. — Nálunk az a szokás hogy két hallgatót vesz egyszerre fel az oktató és ezután négy órát töltenek együtt óránként átadva egymásnak a kormányt. Így aztán egy órát pihen is az, aki hátul ül, a másik hi­báján okulva pedig ráismer a sajátjaira. — Nem zavarja a vezetőt a, harmadik ember? Ugyanis ne­künk épp ilyesmiről beszélt egy olvasónk. — Kell, hogy megszokja, hi­szen a vizsgán is idegen ül majd mellette. A mi tapaszta­lataink pedig éppen ellenkező- ek, ösztönzőleg hat a harma­dik jelenléte, mert a vezető ilyenkor bizonyítani akar — fejezte be Baráczius István. S Valahogy így fest tehát a helyi gépjárműoktatás, ami nem ta­nulságok nélkül való. Ponto­san a gödöllőiekre gondolok, akikkel kapcsolatban az egyé­ni érdekeket latolgattuk ugyan, de bujkál egy megfoghatatlan veszteség is. Mégpedig az a munkaidő-kiesés,'amj a kocsf- kázó, éppen nem vezető tanu­lók révén keletkezik. Hajlamo­sak vagyunk az ilyen jellegű károkat nem észrevenni. Ta­lán érdemes lenne szemet nyitni a közös érdekre is! Dudás Zoltán Ciliién ismét több a munka Hivatás, család, közélet A nőpolitika sikerei és gondjai — Hogyan alakult a nők foglalkoztatottsága a városban és a körzethez tartozó telepü­léseken? — A legutóbbi felméréseink szerint a város és a harminc­két település Lakói aktív dol­gozóinak negyvenöt százaléka nő. Foglalkoztatottságuk gya­korlatilag teljes. Legtöbben a könnyűiparban, az egészség­ügyben, az oktatásban és a kereskedelemben dolgoznak — mondja Mécséi Andrásné, az MSZMP városi bizottságának nőreferense. Jellemző az elnőiesedett ágazatokra az is, hogy több helyen munkaerőhiány van. A községekben ma már csökken­tek az elhelyezkedési gondok. A termelőszövetkezetek közre­működésével kialakított helyi üzemek javították a települé­seken a nők foglalkoztatását. A tapasztalatok szerint, az utóbbi időben mérséklődött az igény is. Ennek okát talán az­zal magyarázhatnám, hogy ja­vultak és bővültek a jövede­lemszerzés lehetőségei; emel­kedett a közlekedés költsége; a szolgáltatások árainak növe­kedése miatt inkább otthon végzik el az asszonyok, amit csak tudnak. — Korszerűbbek lettek a munkahelyek, több a szociá­lis létesítmény az ipari és me­zőgazdasági üzemekben. Meny­nyit változtatott ez a munka- körülményeken? — Különösen jelentős a ja­vulás a termelőszövetkezetek melléküzemeiben, a szobi Gyü­mölcsfeldolgozó Közös Válla­latnál, a Kőbányai Porcelán- gyár verőcemarosi üzemében. Sajnos azonban rossz példá­kat is tudok mondani. Az egészségre ártalmas, korsze­rűtlen üzemek közé lehet so­rdini a Hazai Fésűsfonó városi üzemét, vagy a Kőbányai Ké- ziszermszámgyár nagymarosi galvánüzemét. Jelentősen fejlődött az üzem­egészségügyi ellátás is. A munkavédelmi, egészségügyi követelményeket a vállalatok, üzemek következetesen betart­ják. Megkülönböztetett figyel­met fordítanak a terhes anyák védelmére. Több helyen külön kismamaműszakot szerveztek. Az elmúlt esztendőkben az életszínvonal megtartása a csa­ládokat fokozott erőfeszítések­re kényszerítette. Így egyes munkahelyeken a műszakpót­lékok emelése óta mind több nő vállalkozik az éjszakai mű­szakra is. — Az azonos munkakörben dolgozó nők és férfiak bérezé­sében történtck-c kedvező változások? — A fizikai munkát végző nők átlagbére nyolcvan, a szel­lemi munkakörben dolgozók­nál pedig kilencven százaléka a hasonló munkát végző fér­fiakénak. A konkrét vizsgá­latok szerint a jövedelemkü­lönbségek között teljesítmény­eltérések vannak. A jutalmak és a kitüntetések aránya szin­tén így alakult. — Hogyan formálódott a nők általános és politikai mű­veltsége az elmúlt években? — A továbbtanulás korosz­tályonként eltérő. A felméré­seink szerint a felnőttek gyak­rabban hagyják abba a meg­kezdett tanulást. Különösen jellemző ez a fizikai foglalko­zásúakra. Figyelmet érdemel a gyermekgondozáson levő anyukák részvétele a tanulás­ban. Az utóbbi években egyre több munkahely szervezi meg a képzésüket., továbbképzésü­ket. A nők részvétele aránylag jónak mondható a politikai képzésben is. Tovább erősö­dött a közéleti aktivitásuk, de különböző szinteken és terü­leteken ez ma még nagyon egyenetlen. Azt azonban hang­súlyozni szeretném, hogy a tisztségviselő nők és férfiak között, az alkalmasság szem­pontjából nincs különbség. — A nőpolitikái határozatot tékát sikeresen oldják meg. A jövőben mik a legfőbb tenni­valók? — Számolnunk kell azzal a ténnyel, hogy ezt a munkát is nehezebb körülmények között kell majd végeznünk. Ennek elsősorban az az oka, hogy a csökkenő jövedelmek ellensú­lyozására mind többen vállal­nak túlmunkát. Természetesen ez fokozottan érvényes a fér­fiakra is. Ebből következik, hogy a nőkre a családban is­mét több teher hárul. Az elért sikerek ellenére sem lehetünk elégedettek. Tükrözi ezt az is. hogy tavaly a Minisztertanács hosszú távú tervet fogadott el, amelynek igen fontos nőpoliti­kái vonatkozásai vannak. A párt XIII. kongresszusá­nak irányelvei is megfogal­mazzák ezt: „Fokoznunk kell erőfeszítéseinket, hogy társa­dalmi és gazdasági eszközök­kel könnyítsünk a nők össze­tett gondjain, a gyermekneve­léssel, az anyasággal, a ház­tartással, a családban elfoglalt szereppel és a közéletiséggel együt járó terheken.” Surányi János fi piispökhatvaniak a legjobbak A rajzverseny győztesei A tudományos-technikai út­törőszemle keretében március 15-én rajzversenyt tartottak Vácott. A város és vonzáskör­zete iskoláit képviselő úttörők között a püspökhatvani isko­lások csapata volt a legnépe­Égerfa, kőris, juhar fiz öregember portréja TAKAROS FALUSI HÁZ előtt áll meg az autó. Az ud­varon kockás inget viselő em­ber csendesítené a mérgesnek látszó tacskót, aki csak mond­ja a magáét. De azért nyugod­tan beljebb kerülhetünk a kiskapun. Aki a gazda jelenlé­tében lépi át a küszöböt, barát, sőt játszópajtás lehet a követ­kező pillanatban. Ferenczi Ferenc fafaragó rádi otthonába érkeztünk. A kiskamra házi, családi múzeumnak is beillenék. Apró­lékos, munkával, nagy türe­lemmel készültek a szép táb­laképek, s azok kereteire, tá­nyérokra vésett egyéni motí­vumok. Itt látjuk a kiállítá­sokat megjárt munkák között a Hazafelé című, népi ihleté­sű alkotást. Egy oklevél ta­núskodik a tavalyi országos népművészeti kiállítás harma­dik díjáról, amit a fafaragás kategóriájában ítéltek oda. Fején kenyeret szállító falusi asszony alakja idézi a nem is olyan régmúltat a község, a vidék történetéből. Különös miniatűr alkotás a lakatra zárt kapu előtt tanyá­zó öregembej; képmása. Csiz­mája mellette hever, mint ha mások dobták volna ki utána. A mű címe: Kizárva. Az egyébként jó humorú népművészt a lelke mélyén az ilyen, gyakran látott öregem­berek sorsa szomorítja. Kgeríából faragta a síró asz- szony portréját. Az Anyaság. a Gazdasági udvar, mind-mind a közvetlen környezet hatásá­ra születtek. Diófa, juhar, cse­resznye és kőrisfa kerül a fa­ragókés alá. ami a falu, a Cser­hát völgyeiben és magaslatain is megterem. A műhely féltetős, kis helyi­ség. A faeszterga mellett mun­kapad. rajta finom késekkel, szerszámokkal, egy orvostól kapott szikével. Ez utóbbi is a faragáskor használatos. Űti- társam átveszi a hatcsikófejes citerabordát, amit majd a ké­szülő hangszer oldalához épí­tenek. Ilyen senkinek sem lesz a citerások klubjában. A kisablakon túl az alko­tást ihlető környezet szép vilá­ga. A kertben törékeny vessze- jű málnasorok, aztán az utca fiatal, sátortetős házai, a falu fölötti dombokon elszórt há­zak látványa, távolabb szür­késkék homályban lebegő hegyvonulat. Ezen a vidéken zakatolt még tizenöt évvel ezelőtt Ferenczi Ferenccel a téesz traktora amikor az volt a dolga, hogy : a földeket szántsa. Ha pedig 1 esni kezdett, le kellett szállni '■ a gépről akkor agyagot gyúrt, 1 szobrokat mintázott. Hamarosan tagja is lett a váci képzőművészeti szakkör­nek. Dániel Kornél festőmű­vész, a zebegényi Szőnyi Ist­ván Emlékmúzeum alapító igazgatója innen ismerte. Ké­sőbb két hetet töltött Zebe- gényben. ahol az igazgató és Mizser Pál festőművész fog­lalkozott vele, no meg Somogyi József szobrászművész akiről elragadtatással beszél. Itt jött rá hogy a festés, a szobrászat helyett igazából a fafaragás az ő műfaja. Restaurál is. Most éppen a keszegi templom oltárdíszeit faragja. — Mikor ér rá? — Most például éjszakás vagyok. Amíg nem kell men­ni a gyárba, ráérek. Tizenöt éve kazánfűtő a vá­ci KAEV-ben. öf-hat éve van még a nyugdíjig, ki akar tar­tani. Nehéz, mert fáradt. Lábait az érszűkület kínozza. Kár len­ne ha a fáradtság akadályoz­ná meg szép. míves munkái­nak készítésében. A diófagyökérből készült, gyönyörűen díszített tülök nem az ő munkája, hanem az édes­apjáé. A fia példáján buzdult fel az idős asztalosmester, s a kamra egyik oldalán számos kis alkotás bizonyítja tudását. A KONYHÁT SZÉP motívu­mokkal tervezett hímzések dí­szítik. Ez a háziasszony mun­kája. Jó könyvek, puritán szépségű tárgyak közelségében ílnek Ferencziék. Kovács T- István |sebb. Ök is vitték el a pálmát mind a négy kategóriában. Az első-második osztályosok ver­senyében Bartos Szabolcs, a harmadik-negyedikesek között Kőszegi Györgyi. A felső ta­gozatosok ötödik-hatodik és hetedik-nyolcadik osztályosai között Blaskó Nóra és Bátyi Péter lettek a győztesek, ök indulnak április 3-án a megyei rajzversenyre. Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): március 19-én és 20-án csak délután fél 4 órakor — o forradalmi ifjúsági napok ke­retében — a Hóhányók és hó­virágok című színes, szinkro­nizált csehszlovák filmvígjáték a műsor. — Március 19-től 20-ig az UFO Arizonában című színes, szinkronizált amerikai krimit vetítik, II. helyáron. Rendezte: James L. Conway. Főszereplők: Darren McGavin, Robert Vaughn és Garry Col­lins. Madách Filmszínház (Lenin út 63.): március 20-án ismét felújítják és délután 5, illetve este 7 órakor vetítik A nyolca­dik utas: a Halál című színes, angol tudományos-fantasztikus filmet, III. helyáron, csak 18 éven felüli nézőknek! KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Kö­szönetét mondunk a Váci Hajó­gyár, a Városgazdálkodási Válla­lat, a Forte, a Vízmű, a Vác Vá­rosi Tanács V. B. pénzügyi osztá­lya, valamim a Sztáron Sándor Gimnázium vezetőinek és dolgozó­inak, minden rokonnak, barátnak és ismerősnek, akik szeretett fér­jem, édesapánk temetésén részt vettek, sírjára virágot helyeztek és részvéttávirataikkal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Arany Imré- né és gyermekei. ISSN 0133-2759 (Vád Hírlap) A Pest megyei Kismamák hete Ruházati Kereskedelmi a váci Dunakanyar Áruházban Vállalat és a Centriköt tavaszi ajánlata Ezen a héten minden 500 forint feletti értékű vásárlás esetén meglepetéscsomagot ajándékozunk. Várjuk kedves vásárlóinkat! I Jsíük a nagy T-beíü Az oktatás kanyargós útjai Hányán ülnek a kocsiban

Next

/
Oldalképek
Tartalom