Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-20 / 66. szám

PEST MEGYEI VILÁG PBOLETÁRJflI, EGYESÜLJETEK! MA: AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM Ára: 1,80 forint 1985. MÁRCIUS 20., SZERDA Kényszerszünet robbanás után (3, oldal) Minden tárgynak története van (4, oldal) « Jogi tanácsok (6. oldal) letiltották az árusítást (8. oldal) Felkészülés a kongresszusra Közlemény az MSZRfiP Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának együttes üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és Központi Ellenőrző Bizottsága március 19-én együttes ülést tartott. Az ülésen kegyelettel megemlékeztek a közelmúltban elhunyt Konsztantyin Usztyinovics Csernyenko elvtárs­ról, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő személyiségéről. O Az együttes ülés résztve­vői meghallgatták és el­fogadták Kádár János elvtárs­nak, a Központi Bizottság első titkárának és Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizott­ság elnökének tájékoztatóját a párt XIII. kongresszusának po­litikai és szervezeti előkészíté­séről. A párt vezető testületéi megállapították, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt március 25-én, hétfőn megnyí­ló XIII. kongresszusára az előkészületek a szervezeti sza­bályzatnak megfelelően, rend­ben megtörténtek. A kommu­nisták felelős munkája és ma­gatartása az előkészületek so­rán jó feltételeket teremtett ahhoz, hogy a kongresszus eredményesen végezhesse el a párt és az egész nép szempont­jából nagy fontosságú munká­ját. A Központi Bizottság kong­resszusi irányelveit a pártcso­portokban, az alapszervezetek­ben, a területi értekezleteken nagy aktivitással, alkotó lég­körben vitatták meg. A széles körű vita hasznosan segítette a kongresszusi dokumentumok elkészítését. A budapesti, a megyei és a megyei jogú párt­értekezletek megválasztották kongresszusi küldötteiket. A XIII. kongresszuson — a nagy­üzemekben közvetlenül meg­választott 47 küldöttel együtt — összesen 935 küldött képvi­seli a párttagságot. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bi­zottság tagjai meghallgatták és jóváhagyólag tudomásul vették Kádár János elvtárs tájékoz­tatóját a magyar párt- és álla­mi küldöttségnek a moszkvai gyászszertartáson való részvé­teléről, valamint beszámolóját a Varsói Szerződés tagállamai küldöttségvezetőinek találko­zójáról. Pártunk és népünk nagyra értékeli a Szovjetunió Kom­Mcgkezdődött a facsemetevásár Még megfelelő a kínálat ára felől tudakozódtunk. Vé­leménye szerint a teleltetett állomány — különösen a kaj­szi- és az őszibarack-csemeték valamelyest megsínylették a rendkívüli hideget, adat azon­ban még nincs a fagykár mértékéről. Az elfagyott rü­gyek ilyenkor már jól látha­tók és elég nagy a kínálat, s kedve szerint válogathat á ve­vő. A csemeték és oltványok ára pedig tavaly ősz óta vál­tozatlan. S. T. E. Józscf-napi hótakaró az utakon Néma telefonok, áramzavar Az Űtinformtól kapott tá­jékoztatás szerint a Sopron, Fertőszentmiklós és Kőszeg térségében kedd estére már nemcsak a főutakat, hanem a mellékutak nagy részét is megtisztították a hóakadá­lyoktól. Borsodban és a Bala­ton déli partjának térségében a vízátfolyások miatt azonban óvatosan közlekednek a jár­művek. Vas megyében a keddi hava­zás és az óránkénti 80—90 ki­munista Pártja Központi Bi­zottságának 1985. március 11-i döntését, a béke és a társadal­mi haladás ügyét szolgáló nagy fontosságú állásfoglalásait. Az együttes ülés kifejezte jó­kívánságait és sok sikert kí­vánt Mihail Gorbacsov elv­társnak, az SZKP Központi Bi­zottsága főtitkárának, a Köz­ponti Bizottság minden tagjá­nak, a szovjet kommunisták­nak, a szovjet népnek a lenini politika folytatásához, a fej­lett szocialista társadalom tö­kéletesítéséért, a világbéke megvédéséért kifejtett állhata­tos tevékenységhez. Pártunk és kormányunk a jövőben is azon munkálkodik, hogy tovább erősödjön a pártjainkat és né­peinket összefűző megbontha­tatlan barátság, fejlődjön or­szágaink sokoldalú együttmű­ködése. A Magyar Szocialista Mun­káspárt nagy jelentőségűnek tartja a Varsói Szerződés fag- államai küldöttségvezetőinek március 13-i moszkvai találko­zóját. Támogatja a közös elha­tározást, hogy országaink to­vábbfejlesztik sokoldalú poli­tikai, gazdasági, ideológiai és más területekre is kiterjedő együttműködésüket. A Varsói Szerződés tagállamai konst­ruktív szellemben törekednek a világban tapasztalható fe­szültségek csökkentésére, a vi­lágűr militarizálásának meg­akadályozására, a leszerelést szolgáló érdemi megállapodá­sokra. Nádaratás után, halászat előtt Élet a vizek mentén Az állóvizekben és a Duna holtágainak felületén enged a jég. Bár a tél nehezen adja át helyét a kike­letnek, m^gis a tavasz közeledtét jelzi, hogy Pest me­gyébe^ is befejeződött a nádaratás. A kedvező téli jég­viszonyokat kihasználva az idén több ezer kévét vágtak le, és raktak kupacokba. Farmos határában valóságos nádfalu alakult ki, az indiánok sátraira emlékeztető kúp- szerűen felhalmozott kévékből. Korábban az enyhe 'telek miatti jég hiányában nem mindenhol tudták betakaríta­ni a nádat, ami kihatott a mi­nőségre is. Mert ha két-há- rom évig nem vágják a nö­vényt, nem tud erős, jól nö­vő hajtásokat nevelni. Ezért volt esetenként a nádasok na­gyobbik része értéktelen, ezért hozott eladásra, feldol­gozásra kevésbé alkalmas ter­mést. Az idén betakarított növényekből viszont már ex­portminőségű nádszövet is ké­szíthető, ami után a nyugati országokban is nagy az ér­deklődés. * A nádaratás befejezése után a halászok, horgászok veszik birtokukba a tavakat, a Du­nát. Már csónakok hasítják az élővizeket, s túl vagyunk az idei első halfogásokon. A piacokon rövidesen megjelen­nek a frissen kihalászott ke­szegfélék és kisebb mennyi­ségben a márna is. Kedvelői már nagyon várják a friss fo­lyami halat. Az elmúlt hat esztendő alatt több mint háromszorosára nőtt az étkezési célra értéke­sített halfajok mennyisége Pest megyében. Legnagyobb hányadát a ponty képviseli, de, a három növényevő faj is — exportlehetőségein túl — egyre keresettebb a magyar konyhában. Ezekből csaknem 200 tonnát halásztak le az ősszel a tógazdaságok. Ezeken kívül még a harcsa képvisel jelentősebb tételt, a süllő, a csuka és a compó mennyisé­ge már nem számottevő. Az idei tél minden szem­pontból keménynek bizonyult. Keménysége segítette a nád­aratókat, ugyanakkor sok fej­törést okozott a halászoknak. Ám akit egyszer megcsapott a tavak, folyók szaga, többé nem szabadul tőle. Csáká­nyaikkal a legnagyobb hideg­ben is lejártak a befagyott vi­zekre az emberek, hogy léket vágjanak a kemény jégpáncé­lon. A hideggel dacolva men­tették, óvták az értékes halál­lományt, gondoskodtak a pik­kelyesek számára is annyira elengedhetetlen oxigénről. Nem is maradt el az ered­mény, hiszen eddig még se­honnét sem jelentettek hal- pusztulást Pest megyében. B. Z. Beköltözés az idén A tervek szerint márciűs végé­re 128 család költözhet új ott­honba Budaörsön. A napokban befejeződnek a közművek épí­tésének még hátralevő mun­kái. Az év végéig még két, egyenként 128 lakásos épületet adnak át Budaörsön. Barcza Zsolt {elvétel« Az évtized végén átadják Épül a metró új szakasza A terveknek megfelelően to­vább épül a metró: az észak— déli vonalon a tavaly novem­beri szakaszátadást követően az Árpád-hídtól Újpest felé haladnak tovább a kivitelezők. Az úgynevezett 3/b. szakasz 3850 méteres vonalán négy ál­lomás ' lesz. Az új szakasz forgalomba helyezésének pon­tos határideje még nem isme­retes, előzetesen annyi tudha­tó, hogy várhatóan az évtized végéig átadják a beruházást. A kivitelezők az Élmunkás tér és az Árpád-híd közötti szakasz forgalomba helyezését követően azonnal hozzáláttak a metróvonal továbbépítésének előkészületeihez. Az elképze­lések szerint a metróalagút a Dózsa György útról már feljön U'jzvetlenül az útpálya, azaz a földkéreg alá, s a most épülő új szakaszon is itt közleked­nek majd a szerelvények. En­nek megfelelően az építők első feladata terület-előkészítés volt: az alagutak helyén a köz­művek áthelyezése már tavaly megkezdődött, s ez jelenleg is munkát ad a kivitelezőknek. A Metróbernél elmondták, hogy a szakasz első három ál­lomása közvetlenül a kéreg alatt helyezkedik majd el. A negyedik ennél mélyebben lesz. Képünk az Óbuda Tsz gödi gyü- mölcsfa-lerakatában készült, ahol jó választék várja a vásárlókat Hancsovszki János felvétele lométeres sebességű széllöké­sek gondokat okoztak az áramellátásban és a telefon­szolgáltatásban egyaránt. Mintegy ötven Vas megyei te­lepülésen némultak el a tele­fonok. A soproni postaigazga­tóság szerelői azonnal meg­kezdték a munkát. Az áram- szolgáltató vállalat szerelői is nagy erőkkel dolgoznak a megrongálódott villamos veze­tékek helyreállításán. SÚLYCSOPORT M élységesen1 igaz a megállapítás, mégis, a kollektív szerző­dés tervezetének vitáján a felsőbb szakszervezeti tes­tület képviseletében meg­jelent úr úgy érezte, vitat­koznia kell. A megállapí­tást egy — láthatóan min­denben határozott vélemé­nyű — munkásnő tette, így hangzott: nem a munkás dolga, hogy gondoskodjon a munkájáról. A kiküldött, akiről történetesen min­denki tudta, hogy hivatali beosztását tekintve osz­tályvezető, azaz bátran célzásnak is vehette a vé­leményt, meglehetős fö­lénnyel kezdte magyaráz­ni, hogy ugye, azért a munkásnak is ... mert a raktár... a serénynek nem nevezhető szerszámellátás, a segédmunkáshiány ... Fö­lénye olvadt, mint napon a hó, mert a közbeszólá­sok nyersen tudatták a hallgatóság véleményét, hogy hát'- éppen az a baj, hogy a munkás megy anyag, szerszám után. a szakmunkás a munkaideje negyedét, felét segédmun­kásként tölti el... Ilyen környeztben, közegben nem több malasztnál a kí­vánság, a szocialista bri­gád cím odaítélésekor es­sék döntő mértékben lat­ba, milyen a munkaidő hasznosítása. Először le­gyen rend, azután lehet számonkérés, mondotta a felszólalók egyike, s a kollektíva, hélyesen, le is szavazta a 'javasolt vál­toztatást a kollektív szer­ződéshez kapcsolódó mun- kaverseny-szabályzatban. Igazuk igazolásaként le­gyen szabad egy nagyon régi jogszabályra, az ipár­törvényre — az 1884. évi XVII. törvénycikkre — hi­vatkozni, amely egyebek között kimondotta: „A se­géd felmondás nélkül azon­nal kiléphet, ha darab­számra dolgozik és az ipa­ros őt folyamatosan mun­kával ellátni nem képes”. Ez bizony egyértelmű, ezt bizony nem ártana plakát­ra írva kitenni sok-sok he­lyen, termelési, gyártó­eszköz-gazdálkodási, tech­nológiai osztályokon pél­dául, műhely- és üzem­irodákban, de főmérnöki, igazgatói szobákban is. Mert egy pillanatig sem vonjuk kétségbe, minden­kinek megvannak a fel­adatai, ám ezeknek a teendőknek a súlycsoport­ja más és más, azaz ne akarjanak valakit lepke­vagy papírsúllyal elindíta­ni az ólomsúlyúak mező­nyében...! Mindenkinek a maga súlycsoportjában kell bizonyítania, s az e kép­letességben rejlő meggyő­ződés ítélteti szimpatikus­nak néhány — de sajnos, valóban még csak néhány —, termelőhely újabban kialakult gyakorlatát. A ma legtöbb gondot okozó területen, a gépiparban például a Mechanikai Mű­veknél, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában, a Ganz Árammérőgyárban lelhetjük jó jeleit a súly­csoportok helyes 'értelme­zésének. A Ganz Áram- mérőgyárban, ahol a mun­kaerő-utánpótlás elapadá­sa becsvágyó termelé­kenységnövelési programot kényszerített ki, az egy foglalkoztatottra jutó ter­melési érték -bővítésében ugyan jutott — töredék­nyi — szerep a munkaidő jobb hasznosításának is, ám a döntő helyet három tényező foglalta el. Az el­ső o technológiák korsze­rűsítése, a második a li­cencia adaptáció, a harma- dik a nagy termelékenysé­gű gépek és berendezések üzembe helyezése. Ésszerű, logikus és ezért igazságos sorrend! Annak tükrözője, hogy ugyan a munkás is tehet többet a termelé­kenység emelkedéséért, de alapvetően nem rajta mú­lik, mi lesz az eredmény, hanem a közegen, a kör­nyezeten, a technikai-tech­nológiai színvonalon, azaz a feltételeken. Megfelelő szervezettség, kellő mun- kaellátóttság mellett lehe­tetlenség lógni, vagy ha valaki megpróbálja, órák alatt fény derül rá. Ami­kor azonban valahol nin­csen mit csinálni, amikor a két órára elég munkát osztják el nyolcszor hat­van percre, ott valóban lehetetlenség tudni, ki amit csinál, az mennyitér. P éldánk az árammérő- gyárból azért nyoma­tékos, mert furcsa módon széles körben vál­tozatlanul a régi verklit- nyekergetik. Nem a mű­szaki fejlesztés útján ke­resik a lényeges haladás alapjait, forrásait, hanem a látszatfegyelem megte­remtésében, a bélyegző­órák környékén, a kávé­főzés megszüntetésével, holott — nem feltételezés, hanem tapasztalat — a veszteségidőknek a két­harmadát, négyötödét a folyamatos munkához szükséges tényezők vala­melyikének a hiánya okoz­za! Megismételjük, a vesz­teségidők kétharmadát, négyötödét... meghökken­tő tehát, ilyen arány mel­lett mennyi semmiségre pocsékolódik el erő és energia, a látszatot emel­ve középre, a lényeget lé­nyegtelenné alacsony! tva. A teendők súlycsoportjai­nak téves megválasztása egyben az embereket is tévesen, rossz súlycsoport­ba sorolja. Meglepő-e, ha a többszörös tévedés ma­radéktalanul otthagyja nyomát az eredményeken?! Mészáros Ottó £ Ami az ősz5n elmaradt, í tavasszal még pótolható, í Tudják ezt, akik facseme- | tét, vagy valamelyik bogyós gyümölcsű szaporító anyag ^ telepítését tervezik kert- '' jükben, gyümölcsösükben. ^ Ám az idén a szabadtéri ^ vcrmelők talaja is szokat- í lanul mélyen (helyenként ^ 50—60 centiméterre is) át- ^ fagyott, s korai megbontá- £ suk a facsemeték és oltvá- ^ nyok károsítását okozta í volna. Ezért az idén kissé g késve jelentek meg a ker- g tészeti árudákban és lcra- 5 katokban a különböző olt- ^ ványok és szaporító anya­id gok. A választék azonban kárpó­tolja a vásárlókat. Oltványdió kivételével — amit amúgy sem tanácsos tavasszal ültetni — minden gyümölcsfajta kap­ható, még a hosszú idő óta hiánycikknek számító szelíd- gesztenye-csemete is. A 35—40 szőlőoltvány fajtá­ból most még mindegyik meg­található, bár a jelek szerint a hamburgi muskotályos iránt annyira megnőtt a kereslet, hogy helyenként kifogyhat a készlet. Megfelelő a bogyós gyümölcsűek fajtaválasztéka is. Ezek között, különösen a magas törzsű pöszmétefajok iránt nőtt meg az érdeklődés. Űj bogyós gyümölcsfaj van terjedőben, a kiwi. Ezt még csak az őszi szezonra ígérik. A MÉSZÖV illetékesétől Lu­kács Miklósnétól a tavaszi .szaporító anyag minősége és

Next

/
Oldalképek
Tartalom