Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-02 / 51. szám
KÖSZÖNTJÜK A MEGYEI PARTÉRTEKEZLETET! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA • . ' ___ ■ ______• ■- • ! . ' • -___PE ST MEGYEI VILÁG PROLEÍÁRJAÍ, EGYESÜLJETEK! XXIX. Évfolyam, 5x. szám Ára; 2,20 forint 1985. március z.. szombat RÓIUNK ÉS ÉRTÜNK Ma, szombaton reggel 9 órára hívta össze az MSZMP Pest megyei Bizottsága a megye kommunistáinak pártértekezletét a Gödöllői Agrártudományi Egyetem aulájába. A pártértekezlet napirendjén szerepel: O A megyei pártbizottság beszámolója a XII. kongresszus óta végzett munkáról. O A Pest megyei pártértekezlet állásfoglalása a Központi Bizottság kongresszusi irányelveiről és a szervezeti szabályzat módosításáról. Előadó: Krasznai Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára.© A megyei pártbizottság tagjainak és az MSZMP XIII. kongresszusa küldötteinek megválasztása. T itok volt, hogy hétfőn kórházba kell mennie. A szemét operálták. S hogy félt! — gyenge szemével látja-e majd a leírt sorokat, képes lesz-e fejből elmondani netán a pártbizottság beszámolóját? A titok, Bállá János titka maradt: a ceglédi pártértekezlet küldöttei kiegyensúlyozott, felelős embert hallgattak és csak amikor minden dicséretes rendben elmúlott, terjedt a hír a kórházról, operációról, egy kommunista fegyelméről, helytállásáról. Az elmúlt öt esztendőben sokszor adhattunk számot egyes emberek, kollektívák, kisebb és nagyobb közösségek helytállásáról. Arról, hogy gyakran omlegetik az önzés terjedését, az elidegenedést, az egyéni érdekek hajszolását, de háttérben szerényen húzódnak meg azok, akik nem érnek rá magukkal törődni, mert az a dolguk, az életelemük, hogy fussanak a közösség dolgai után. Asztalomon halom kép hever. Sorra forgatom valamennyit. Ezek a Dunai Kőolajipari Vállalat krakküzemének csőkígyói, elmúlt fél évtizedünk legjelentősebb ipari alkotása Pest megyében. Határidő előtt épült fel és a költségekből is lefaragtak. Ez a kerepestarcsai kórház: már csaknem el is feledtem az építkezés szüntelen hajráját. Milyen összefogás, fegyelem kellett ahhoz, hogy ez a nagy hiányt pótló intézmény határidőre megszülessen! Milyen szép lett a budaörsi művelődési ház, a ceglédi és a Csepel autógyári sport- csarnok —, vagy tanácskozásunk színhelye mellett az agráregyetem sportcsarnoka. Azt mondjuk, ma kevés a pénzünk, össze kell húzni magunkat? Dehát ott a vecsési Ferihegy és a nagykovácsi Rozmaring termelőszövetkezetek savanyító és feldolgozó üzeme, a ráckevei, az albertirsai hűtőház, a törökbálinti lakások, a budaörsi lakótelep bővítése, az érdi Skála áruház, és az ország egyetlen földrajzi múzeuma... S a képek nem fogynak az asztalomról, jelezve, ha visz- szafogottan. de a beszámolási időszakban is sokat, jelentősen fejlődtünk. Az. elmúlt hetekben a kommunisták városi és városi jogú pártértekezleteken fejtették ki: megsokasodtak gondjaink, de hibát követ el, aki nem veszi észre sikereinket. Ha hagyja, hogy elhomályosítsák előttünk a gondok kiváló tetteinket. Van, aki csak a tüzelő- és energiahiányt emlegeti, a valóban nagy megpróbáltatásokat; de a Dunamenti Hőerőmű, vagy a bányák dolgozóinak helytállása nem fakasztja elismerésre őket. Sokan hajlamosak mostanában csak a kudarcokat emlegetni, vagy el nem végzett feladatainkat számon kérni. Éppen a pártküldöttek érdemé, hogy felfigyeltek a szélsőségekre és intettek: az sem jó. ha valaki leplezi. takargatja, bajainkat, de elveszi az alkotás örömét tőlünk az, aki képtelen lelkesedni kisebb eredményeken. Zakar Imre, a KÖZGÉP 2. sz. gyárának esztergályosa eszerint hibázott volna, amikor rövid felszólalásában csak az ifjúság gondját említette meg, azt, hogy 4500 forintos fizetésből családos ember hogyan gyűjtsön otthonra? Vagy nem volt igaza a százhalombattai pártértekezleten Kovács Lászlónak, a DKV műszakvezetőjének, országgyűlési képviselőnek. amikor kifejtette: legyen nyíltabb, demokratikusabb a várospolitika? Vagy Fiilöp Pálnénak. a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat művezetőjének a szentendrei pártértekezleten, amikor figyelmeztetett: a többletjövedelemért folyó hajsza sokszor a családok széthullásához vezet. Dolgozzunk többpt és eredményesebben a fő munkaidőben! Ezt mondta a budaörsi pártértekezleten Winter Ferenc, a Mechanikai Művek csoportvezetője és Ambrózi János, a tápiószentmártoni Arany Szarvas Tsz műszerésze a nagykátai pártértekezleten. S nem értenénk-e egyet Csikota Ferenc nyugalmazott honvédtiszttel, a budaörsi IV. számú alapszervezet titkárával, amikor felhívta a figyelmet o nyugdíjasok hátrányos helyzetére? Egyszerre, ugyanazt sok helyen mondták el egymástól függetlenül. S pusztán ez a tény is válasz a kérdésre —, helyesen tette minden felszólaló, hogy életünk, korunk ellentmondásait elemezte. Ezt hangsúlyozta a budaörsi pártértekezleten Krasznai Lajos: a kollektív akarat és szándék megfelelő ösztönzést ad a további munkához. Ez várható a Pest megyei pártértekezlet küldötteitől is. Négyszáz küldöttől, hatvan meghívottól, akik majd vitáznak a megyei pártbizottság beszámolója felett. Ügy dolgoztunk-e, ahogy öt évvel ezelőtt elhatároztuk? Helytálltunk-e? A nemzetközi élesedő osztályharcból adódó feladatokat magértettük-e? Az időjárás viszontagságai —, az aszály és mostanában a kegyetlen és tartós hideg közepette ki tudtunk-e védeni valamit a támadásból? Érezheti-e Pest megye lakossága, hogy a kommunisták felelősséggel teszik-e dolgukat? Fellépnek-e azok ellen, akik visszaélnek a bizalommal, vagy megtűrik munkahelyükön a lazaságot, a közönyt, a rossz munkát? Négyszáz küldött és hatvan meghívott felel majd ma és holnap a kérdésekre. Köztük Pánd szülötte, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, Szigetszentmik- lós országgyűlési képviselője, Gáspár Sándor. Cservenka Ferencné, a Központi Bizottság tagja, az országgyűlés alelnöke, akinek oly sok része volt az öt év sikerében. Horváth József, Központi Bizottsági tag, a Csepel Autógyár dolgozója. Érd szülötte, dr. Szla- menicky István, a SZÖVOSZ elnöke, dr. FIárs István, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Kádió elnöke, Tausz János, Budakeszi országgyűlési képviselője, Keserű Jánosné, nyugdíjas miniszter, a Központi Bizottság tagja... Köszöntjük azokat, akik ma összeülnek: Galbicsek Károly veteránt, Sulyok Sándor- nét, Nagykőrös küldöttét, nyugdíjas általános iskolai tanárt. Szitás Istvánt, a Csepel Autógyár csoportvezetőjét, Kovács Károlynét, az ocsai Vörös Október Tsz pártbizottságának titkárát, Dabas küldöttét, Tavaszi Józsefet, a Pestvidéki Gépgyár csoportvezetőjét, Sziget- szentmiklós küldöttét. Dobrovits Istvánt, a Dunakeszi MÁV Járműjavító Vállalat pántbizottságának titkárát, Nagy Zsuzsannát, Nagy- káta küldöttét, a PEVDI varrónőjét. Varrónőt és igazgatót. Művezetőt és tanárt, értelmiségi és fizikai munkásküldöttet. Nyugdíjas és ifjú kommunistát. Valamennyien más-más területről jöttek, életkoruk sem egyezők. Gondolkodni sokféleképpen gondolkodnak. Beszédjük, fogalmazásuk is színes, változatos. B ennük csupán egy közös: az, hogy kommunisták. Olyanok, akik nyíltan mondanak véleményt, de panaszkodás helyett azt fogalmazzák meg, mit tesznek a maguk helyén. Felelős emberek, akik messzebb látnak, mint szűkebb pátriájuk, és egész megyében, egész nemzetben gondolkodnak. Olyanok, aikik nemcsak a párttagságot képviselik, hanem az egész lakosságot. Mert arról, amiről itt két napon át tanácskoznak párttagok és pártonkívüliek ügye: holnapunk feladatait foglalják össze. Ügy, mint teszi ezt néhány hét múlva a párt XIII. kongresszusa. Különös szépséget, fényt ad ennek a két napnak az a tény, hogy készülünk felszabadulásunk negyvenedik évfordulójára. Akar- va-akaratlan mindenki felidézi a felszabadulás pillanatait. S ebben a tükörben más optikát kap minden. A számadás is. A követelmények szigorú megfogalmazása is. Az egyéni és a kollektív felelősség is. Két kongresszus A két pártkongresszus közötti időszakban számos értékkel gazdagodott Pest megye is. Ezek sorából mutatunk be néhányat (fclüről lefelé): a százhalombattai krakiküzem, a kerepestarcsai kórház, az érdi Forrás üzletház. a budaörsi művelődési ház, a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet tojásüzeme, a vecsési Ferihegy Termelőszövetkezet zöldségfeldolgozója és a törökbálinti családi házak sora.
