Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-02 / 51. szám
2 PEST MEGYEI HÍRLAP 1985. MÁRCIUS 2., SZOMBAT Sgyütf dolgoztak a sikerért Készülődtek—feszített tempóban A kiállítások rendezőjét, Aladics Antalt nem könnyű szóra bírni. Szinte futólépésben nyargalok mellette az aula egyik pontjától a másikig. Instrukciókkal segíti az asztalosokat, majd a grafikusokkal vált néhány szót, s rohan is tovább a folyosóra, ahol a kiállítások tablói kapnak majd helyet. — Csupán néhány napja dolgozunk itt — mondja menet közben —, de napjaim jelentős részét már egy hónapja ezek a kiállítások töltik ki. Péntek estére itt mindennek a helyén kell lennie. Rácz Albert grafikus a méteres képek hátulját keni be ragasztóval. — A fotók nagy táblákra kerülnek. ezek pedig az emeleti korlátok elé — mondja, miközben fölpillamt a tablók akkor még leendő helyére, ám a munkát egy pillanatra sem hagyja abba. — Mikorra kell elkészülniük? — Péntek a határidőnk, de szeretnénk előbb befejezni. Addig dolgozunk, ameddig a végére nem érünk. Hasonlóképpen nyilatkozik Griger György, aki a kivitelezésért felel. — Méltó lesz ez a dekoráció az eseményhez, és szakmai szemmel nézve is szép munka. Szeretném látni már, az eredményét. Közben földet ér a fiatalember, aki Amerigo Tot domborművét tisztította. A budakalászi Toldi György az Elán gmk tagja, gyakori vendég az AgSzép« de nagyon nehéz A Sasad T&z virágaiból "készítették a díszítést, többek között Kossik GyulAné és Kovács László Erdős) Agnes fél vételét Az e!ső mynkásgyűlés Szentendrén Szívünkig jutottak szavai / J Nagyon hideg van. Havas a ha- '/ tár is Szentendre és Párnáz között, í Reggelente a 6 óra 12-es HÉV-vel ^ jövök Óbudára, a Goliba. Látom. hogy Szentendrén új, hatalmas re- £ tnizt építenek a HÉV-szerelvények J garázsául, ahol a pihenő- és a javí- £ tásra szoruló utasszállító kocsik ^ alusznak és gyógyulnak. A minap, í amint itt döcögtünk át a váltókon. ^ a majdan több száz milliót érő •; építmény mellett, eszembe villant ^ az a negyven évvel ezelőtti, 1945- os munkásgyűlés, amelyre én is £ hivatalos voltam, mint HÉV-segéd- '/ tiszt jelölt, a régi remízben. Január vége, február eleje lehetett. Megindult a felszabadult területeken az élet, s ezzel a HÉV-forgalom is a szentendrei vonalon. Ne gondoljon persze senki menetrendszerű közlekedésre, hiszen még áram sem volt! Innen-onnan elcsent, elcserélt gőzmodonyokkai és dízelmotorosokkal jött-ment egy néhány bátor csapat, ide-oda. Obudara, Budakalászra. Aztán Pomázra, Szentendrére. Egy-egy munkacsapatot legtöbbször a Józsi vitt ki a szabad pályára. A váltókat igyekeztünk megtisztítani, lapátoltuk a havat, javítgattuk a síneket, talpfákat cseréltünk ki, amelyekbe aknák, lövedékek csapódtak. A Józsi? Egy vénecske mozdony volt. Majdhogynem játékmasina. A Leipziger gyár házi tolatómozdonyaként sze- replt korábban, míg a leleményes HÉV motorszerelők egyike el nem kötötte, beíűtve. Kiszöktette a gyárudvarból. Ott majdcsak meglesznek anélkül is, viszont segítségével újra megindult az élet a szentendrei HÉV-vonalon. Egyik napon egy vaslemezről olvastam a krétafeliratot: munkásgyűlés lesz délután a javítócsarnokban. Voltunk vagy félszázan. Bámészkodtunk, tanakodtunk. Ott állt az állomásfőnök is — aranylapos, csillagos rangjelzését lefejtette —, meg a jókedvű, mindig vidám és emberséges . Győri Karcsi bácsi is.-Mellém állt, úgy mondta: figyeljünk csak Imre, ketten jobban elbíráljuk ezt a gyűlésesdit, mintha egyedül álldogálnánk. - Így igaz — felettem felettesemnek ás tanítómnak. Valahonnan a vörös zászló Is előkerült, s máris föllépett egy odakészített szerszámosládára az őszülő hajú, magas termetű vonatvezető. Halk moraj zsongott végig a hallgatóság soraiban. Ki ez? Miért ő szónokol? Nem választottuk meg! Miért nem az állomásfőnök beszél? Vagy a garázsmester? Vagy a Kiss Miklós, a régi szocdem? — ilyeneket lehetett hallani. Éveli Ferenc volt a szónok. Nem naplóztam, mit mondott, gyorsíró sem jegyezte. de szívünkig jutottak szavai. Valahogy így: — Kedves elvtársak, vasutasok! Most mi, maguk, ti, mindannyian vagyunk a HÉV tulajdonosai. Tőlünk függ, hogyan akarunk dolgozni, kikkel akarunk dolgozni. Fasisztákra, a nyilasokra nincs szükségünk, de a lógósokra sem. Menjenek haza, ne rontsák itt a levegőt. Ne uszítsanak, ne békétlenkedjenek! A jó szándékú és szorgalmas vasutasokra igényt tartunk. Megbocsátunk azoknak, akik esetleg megtévedtek, ha bizonyítják, hogy tisztességesek, és valóban csak tévedtek. A szónok bizalmat kért az állomásfőnöknek és a garázsmesternek. Javasolta, döntsön úgy a munkásgyűlés, hogy megmaradhatnak posztjukon, hiszen hozzáértőbbet náluk úgysem lehetne találni. Aztán éltette a szovjet hadsereget. végül pedig elénekeltük a Himnuszt. — Na, ez rendesen, baj nélkül sikeredett. Jöjjön, Imre, menjünk haza szép csendesen, ne keveredjünk *z esetleges szájtépők közé. A résztvevők három csoportra szakadtak. Egyik a szónok Éveli körül, másik Kiss Miklós mellett, a harmadik, a csillagosok, főkalauzok, főmotorveze- tők tábora a régi főnök közelében tolongott. A mindenkori fröccsért barát típusúak az új vezért dongták körül, de ő komolyan hessentette el őket magától: — Emberek, nem vagyok én úr, nem vagyok HÉV-igazgató sem, kár nekem fényesre nyalni a homlokomat, mert én azt soh.esem szerettem. A lassan szétszéledő tömegben a kommunista Éveli Ferenc és a szociáldemokrata Kiss Miklós kezet fogtak Talán mondta is Kiss Miklós: szívem szerint beszéltél, Ferenc! Tisztelték egymást. Mindez most villant eszembe, a dőc- eenve csattogó kerekeken dübörgő HÉV-szerelvényen, a minap. Reggel, ahogy a Goli felé utaztam. Azóta negyven év telt el. Kiss Miklós is, Éveli Ferenc is meghalt... Amikor kitavaszodott 1945-ben, odahagytam egy időre a vasutasságot. Visszacsámborogtam a gimnáziumba, hogy leérettségizzem. Majd egy-két hónap szolgálat után végleg letettem a forgalmista tárcsát, a bakterlámpát, elhagytam a HÉV-et. Azóta új városrészek születtek a sínek mentén: Kaszás dűlő, Üj-Óbuda, Pók utcai lakótelep. S az egykori Békásmegyer szérűskertjébe, kukoricatáblái helyére tízemeletes házóriásaival, egy vadontúj Békásmegyer. Éveli elvtárs! Én, az egykori segédtisztjei ölt tisztelettel jelentem, hogy 1945 után negyven esztendővel a szentendrei HÉV Budáról, a Batthyány térről a metróhoz kapcsolódva, a föld alatt fut ki, hogy a Margit hídnál felszínre bújva, tízpercenként vágtasson csattogva Békásmegyerre, Szentendrére. Bátran vallom, hogy hétköznapi hősök voltak Éveli Ferenc és Kiss Miklós is, társaikkal együtt. Tisztelettel emlékezem az egykori újjáépítőkre, vasutasokra, textilesekre, mindenkire, akinek keze nyomán éledt újjá hazánk. Magyarország. Szánthó Imre A belépőt szokatlan kép fogadta e hét közepén a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hatalmas aulájában. Az elnökségi asztal előtt nagy méretű fotók álltak tekercsben, egy fiatalember hatalmas ecsettel kente a ragasztót a képekre. Távolabb asztalosok munkálkodnak, óriási traszparen- seket illesztenek össze. Az oszlopok mögött, a folyosón grafikusion tablókra ragasztják a nagyméretű képeket. A legmeglepőbb látvány mégis Amerigo Tot hatalmas alkotására, a Mag apoteózisa cimű, háromemeletnyi domborműVére tekintve fogadta az érkezőt. Ég és föld között lebegve bukósisakos férfi ült egy kis hintaszerü alkalmatosságon. Egyik kezével a tartókötélbe kapaszkodott, a másikban törlőruha. Módszeresen, akkurátus mozdulatokkal szabadította meg a domborművet a hónapok óta rárakódott portól. Addig dolgozunk, amíg a végére Nehéz volt elképzelni, hogy három nap múlva itt minden a helyén lesz, s a megyei pártértekezlet küldötteit az alkalomhoz illő, szépen díszített terem, s szűkebb pátriánk eredményeit, gyarapodását bemutató kiállítások egész sora fogadja ma. — Pedig így kel] lennie, és így is lesz — mondta akkor Herczeg Sándor, a megyei pártbizottság munkatársa. — A munka dandárja zajlik, de a szervezés, s a sokirányú előkészületek hónapokkal ezelőtt megkezdődtek. Az értekezlet küldötteinek és a meghívott vendégeknek nyolc különböző kiállítás demonstrálja megyénk eredményeit, a XII. kongresz- szus óta, illetve a felszabadulástól eltelt negyven esztendő fejlődését. A Pest megye negyven éve című bemutatón kívül politikai könyvkiállítás és -vásár várja a küldötteket, látható a fel- szabadulás utáni évtizedek politikai plakátjainak színe- java, válogatás mozgalmi és kulturális kiadványainkból és bélyegkiállítás is. Képeivel bemutatkozik Tóth István ceglédi fotóművész és diaképéken a megye gazdasági és kulturális életéről kapnak ízelítőit a tanácskozók. Az egvetem rektori tárgyalójában Pest meeve két kongresszus közötti fejlődésének eredményeiből nyílik tárlat. — Szinte lehetetlen felsorolni mindazoknak a vállalatoknak. szövetkezeteknek, társadalmi és politikai szervezeteknek a nevét, amelyek valamilyen formában hozzájárultak a pártértekezlet méltó megtartásához. Hiszen ez a kétnapos fórum nem egy a sok tanácskozás sorában — magyarázza Herczeg Sándor. — Olyan eszmecsere lesz, amely hosszú távra meghatározza Pest megye fejlődését, kijelöli a feladatokat, amellett, hogy áttekinti a XII. kongresszus óta elért eredményeket. Ezen az értekezleten tehát joggal lehetünk büszkék eredményeinkre, és azt szeretnénk, ha a küldöttek megismerkednének a megye más tájain élók eredményeivel. rártudományi Egyetemen, hiszen egész sor olyan szakipari munkát végeztek el az épületeken, amely egyébként állványozást igényelt volna. A hegymászókból és barlangászokból álló munkaközösség tagjai azonban ezeket a feladatokat vékony kötélhágcsóikon függve látták el. — Azt hiszem, a Mag egyike a legszebb feladataimnak, s az is lehet, hogy nagy tervem megvalósításáig az utolsó gyakorlási lehetőségem volt. Toldi György elmondja, hogy április 10-én indulnak, egy hegymászó expedíció tagjaként a Himalája csúcsainak meghódításával is megpróbálkozik. Markos legények érkeznek a 202-es számú Madách Imre Szakmunkásképző Intézetből, hogy segítsenek a tablók elhelyezésében. A munka szünetében érdeklődéssel nézegetik a megye négy évtizedének fejlődéséről tanúskodó tablókat. Ahogy a fiúk érdeklődő tekintetét figyelem, úgy gondolom, a kiállításnak sikere lesz. Harminchat órás nyomdai átfutási idő. Ez lehet minden szerző és kiadó álma. Persze, a Dabasi Nyomda sem tud naponta ilyen bravúrt végrehajtani, a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalás-tervezetet azonban ennyi idő alatt, készítették el. — A vállalat huszonkét szocialista brigádjának tagjai már tavaly, az év közepén csatlakoztak a pártkongresszus tiszteletere indított munkaversenyhez — mondja Török Károly, a nyomda főmérnöke. — Felajánlásaink között szerepelt a körzeti és a Pest megyei pártértekezlet írásos anyagainak elkészítése E vállalás keretében nyomtatták ki a megyei pártbizottság beszámolóját, az irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalást és a munkabizottságok összetételére vonatkozó személyi javaslatot, valamint a párt- értekezlet meghívóját. Máza Katalin Eg és föld között Toldi György tiol volna a legjobb heljcn a konyvkiállitás? A munkamegbeszélés részvevői (balról Jobbra): Kocsis Péter, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese. Aladics Antal, a megyei múzeumigazgatóság ld- állitásrendezője, valamint Herczeg Sándor, a megyei pártbizottság munkatársa. Dabarfl Nyomda Gutenberg szocialista brigádjának tagjai szedték a megyei pártértekezlet dók um on- tumainaík szövegét.
