Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-19 / 41. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIAD XXVII. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM 1985. FEBRÍiXb 19., KEDD Nem zsebre tett kézzel vezényelnek A meggyőző szó a hatásosabb j} „Egry zenekart nem lehet zsebre tett kézzel vezé- $ nyelni!’’ Jót derült a monori pártértekezlet hallgatósá- % ga, amikor az első felszólaló ezt kijelentette. Nem azért £ nevettek, mert elképzelték a képtelen helyzetet, hanem ? mert nagyon is jól értették a hasonlat mögötti célzást, f A hozzászóló ugyanis nem zenei szakember volt, hanem % Tóth József, az ecseri Rákosmezeje Termelőszövetkezet ^ elnöke. A tőle idézett mondat válasz is lehet a sokakban megfogalmazódó kérdésre: hogyan lehet, hogy ez a kö- % zös gazdaság egyenletesen tud fejlődni olyan körülmé- ^ nyék között is, amikor mindenki az aszályra, az elvo- <! násokra, a szigorításokra panaszkodik. Hogy egy termelőszövetke­zet esetében mi jelenti a zene­kart, s ki vagy kik a karmes­terek, azt aligha szükséges megmagyarázni. A lényeg egyébként is az, hogyan sike­rül az „előadás”. A Rákosmezeje Tsz eredmé­nyeit megítélendő érdemes né­hány mutatójukat az 1980. évi számokkal összevetni. A kör­zet legnagyobb szövetkezete több mint 1 ezer 500 dolgozót foglalkoztat, s 4 ezer 700 hek­táron gazdálkodik. Tavalyi árbevétele — megközelítette a milliárdot! — 977 millió fo­rint volt. A 809 millió forint­nyi termelési érték 59 száza­lékkal magasabb, mint négy esztendővel ezelőtt. A 89,6 millió forintos nyereség 60 százalékkal, az úgynevezett ta­gi jövedelem 28 százalékkal magasabb, mint 1980-ban. Pedig az azóta érvénybe lépett gazdasági intézkedések őket éppúgy sújtották, mint másokat. — Rájöttünk, hogy csak az alkalmazkodás segíthet. Felül kell vizsgálnunk termékszer­kezetünket, a gazdálkodásban nélkülözhetetlenek lesznek az új módszerek — mondta Tóth József. — Elkezdtünk mi is napraforgóval foglalkozni. Az úgynevezett napi zöldségfélék­kel, igaz, felhagytunk, de he­lyette növeltük a paradicsom­termő területünket, s kiépítet­tük a feldolgozó rendszert. Hasznos döntésnek bizonyult, hogy lucernamag-termesztés- sel is foglalkozunk. Az ener­giatakarékos talajművelésre pedig szinte rákényszerül­tünk. A belső intézkedéseknek, újításoknak köszönhetően a Rákosmezeje Tsz állattenyész­tése már hosszú távon gazda­ságos, sőt nyereséges a tejter­melésük is. A ketreces borjú­nevelés annyira bevált, hogy az elhullás — a mostani nagy hidegek ellenére sem haladja meg a négy százalékot. (Ko­rábban a 10 százalékot is el­érte.) — Ügy gondoltuk — mond­ta a tsz elnöke a pártértekez­leten —, hogy ipari vonalon még éberebbnek kell lennünk. Ott is átalakítottuk a terme­lés szerkezetét. Igaz, nem volt könnyű, mert az átcsoportosí­tások sok embert érintettek, s nem mindenki látta be azon­nal, hogy saját hasznukat is hivatott szolgálni ez az intéz­kedés. A veszteséges ágazato­kat megszüntettük, sőt három gazdasági társulást is felszá­moltunk. Ezzel párhuzamosan két közös vállalatba léptünk be. ÍRJ A Rákosmezeje Termelőszö­vetkezetben jelenleg 30 kis­csoport dolgozik, összesen 260 taggal. Míg 1983-ban 10 millió, tavaly 20 millió körül alakult a nyereségük. Átcsoportosítá­sok év közben is történnek: a máskor szabadban dolgozók például a kemény tél idejére a paradicsomfeldolgozó üzem­ben kaptak munkát. — Bosszankodtunk mi is gyakran — tette hozzá intéz­kedéseik ismertetéséhez Tóth József. — A szabályozókkal ugyan megbékéltünk, tudomá­sul vettük azokat, de a bürok­rácia, a lassú ügyintézés, időn­ként a rosszindulat jobban fé­kez minket az elvonásoknál. Csak egy példa: a sóderbá­nyánk megnyitásának engedé­lyezése a sok huzavona miatt több hónapig tartott, s csak most, a legnagyobb fagyban, február 2-án fejeződött be, igaz, számunkra kedvezően, az eljárás. Az eddigiekből talán még mindig nem egyértelmű, hogy miért is a karmester munká­jához hasonlította a gazdálko­dás irányítását Tóth József. Elmondta azonban azt is, hogy náluk 50 felsőfokú vizs­gákkal rendelkező szakember dolgozik, de mégsem fetisizál­ják a végzettséget. Az utóbbi években például 22 fizikai dolgozót emeltek ki vezető beosztásba, mind megállta a helyét. Heten például részleg- vezetőkként dolgoznak. Ám hiába felkészült a kar­mester, ha a zenekar tagjai nem mesteri kezelői hangsze­rüknek. így azután a Rákos­mezeje Tsz-ben öt év alatt összesen 1 ezer dolgozót isko­láztak be különböző szakmai továbbképzésre. Volt közöttük hegesztő-, állattenyésztő-, de számítógépes tanfolyam is. — Azt akarjuk elérni — mondta az elnök —, hogy a tudása senkinek se avuljon el. A régi szakemberek is lépést tudjanak tartani a mai isme­retekkel. S még egy nagyon fontos követelmény: a Rákosmezeje Tsz-ben minden ágazatvezető­től elvárják, hogy ismerje be­osztottjai családi körülmé­nyeit, magánéletbeli problé­máit is, hiszen egy embert csak ezekkel együtt lehet reá­lisan megítélni. A közös mun­ka, a meggyőzés is könnyebb így, mint rideg utasításokkal, vallják az ecseri székhelyű szövetkezetben. Az élet őket igazolja. Vcreszki János Kulturális program Gyömrőn, kedden 16 őrá tói: a furulya- és az asztalitenisz­szakkör foglalkozása. Az úttö- rőházbsm, 9-től: a vívó és az orosz; 15-től: a bábszakkör összejövetele. Monoron, 15.30—tói: művészi torna. Vecsésen: az ifjúsági bé­lyeggyűjtőkör foglalkozása a 2. számú iskolában (tanítás sze­rint), 17.45-től: a kung-fu fca- raiteszakág foglalkozása, 18-tól: német nyelvtanfolyam. Í5é?i Past megyése!; találkoztak Az újjáépítés bölcsőjénél Kellemes hangulatú talál­kozó színhelye volt az Építő­művészek Szövetségének szék­haza. Egykori munkatársak adtak egymásnak randevút, olyanok, akik negyedszázad­dal ezelőtt ugyanazon a he­lyen dolgoztak: a Pest megyei Tanács építési és közlekedési osztályán. A történet kezdete az öt­venes évekre nyúlik vissza, amikor is létezett egv Város­éi Községgazdálkodási Minisz­térium, s ugyanilyen elneve­zéssel a tanácsi hivatalokban osztályok látták el a telepü­lésfejlesztésekkel kapcsolatos fe’adatokat. Az Építési és Városfejlesz­tési Minisztérium, majd a ta­nácsokon az építési és közle­kedési osztályok létrejöttével 1975. február 16-án nevezték ki a Pest megyei Tanács ille­tékes osztályvezetőjévé Otz l.orándot. Két helyettesével, Radovits Józseffel és Hámor Ferenccel kezdte meg a mun­kát. Újjáépítés volt ez a javá­ból. hiszen az ellenforradalom teljesen szétzilálta a megve Iparát, közlekedését. Még- hogy szétzilálta! A Pest mé­rvéi Víz- és Csatornamű Vál­lalat jogelődjénél, a Vízmű és Kútkarbantartó Vállalatnál megjelent a régi tulajdonos, gondolván, hogy eljött az a nap, amikor visszaveheti egy­kori cégét. — Aztán lecsendesült az öreg Bázler Béla — meséli Radovits József. — Ott maradt a vízműnél, sőt onnan is ment nyugdíjba mint művezető. Az ilyen emlékek már való­ban a múltat idézik, ma már sokaknak csak történelem ez: történelem, ami a találkozó­kon résztvevők életének része volt. S míg mmdenki e’beszál- te az elválás óta eltelt idő ese­ményeit, az utóbbi negyed­század stációi kezdtek kiraj­zolódni. Fokán azóta már nyugdíjban vannak, néhánvan közülük vég’g a tanácson dol­goztak. Ledényi Gusztáv még az alisnáni hivatalban kezdte pályafutását, iktatóként. Mi­kor az osztályra került, tarifa­ellenőr lett. — ö koordinálta a megyei szállításokat, ami nem kis fel­adat — emlékszik vissza Otz Loránd. — Ebben az időszakban ala­kult meg a Kishajózási Válla­lat. A szervezés Weszelits Ger­gely nevéhez fűződik. Vác, Szob, Ercsi átkelőforgatma ek­kor indult meg menetrendsze­rűen. A nagy „produkciók” egyi­ke az idegenforgalom meg­szervezése volt. Akkoriban még társadalmi munkában. Ordódi Györgyné neve fém­jelezte ezt a tevékenységet; a Dunakanyar Intéző Bizottsá­got, a megyei Idegenforgalmi Hivatalt az ő irányításával szervezték meg. — örülök, hogy ismét együtt vagyunk — mondta Otz Loránd —, jó csapat volt a mienk. Emlékeztek még a klubnapokra, amiket tartot­tunk? Mikor Fekete Lajos he­gedült? Hogyne emlékeztek volna erre az egykori munkatársak, s hogy felejthették volna el a régi napokat! — Na és a földrengés? Tak­sony volt az epicentruma, de Dunaharasztiban is tönkre­ment rengeteg ház. Mennyi is? Háromszáz? ötszáz? Nem tudod pontosan, Gergelv? — fordul Radovits József Wesze­lits Gergelyhez. A lyionorvidéfci fífész is jeleskedett A parlag helyén virágzó kertek — Hol is van Nagyréde? — kérdezték többen is ezen a kora nyári reggelen. Mert igaz ugyan, hogy Nagykátától nincs messze a Gyöngyös melletti község, de az utazás­ra készülődő csoport tagjai közül kevesen jártak Heves megye eme híres gyümölcs-, szőlőtermő vidékén. S hogy miért készült a Nagykátai Áfész 30 tagú kül­döttsége Nagyrédére az ottani termelőszövetkezethez ? Szeder Ha pontos választ akarunk adni, akkor azzal kell kezde­nünk, hogy évekkel ezelőtt a helyi Magyar—Koreai Barát­ság Tsz felajánlotta á fogyasz­tási szövetkezetnek a nagy­üzemi művelésre alkalmatlan több hektáros területét. És ez nem volt véletlen, mert a tsz- nél jól tudták; az Áfész veze­tői hosszú évek óta megkü­lönböztetett figyelmet fordí­tanak a kistermelés fejleszté­sére, mezőgazdasági szakcso­portok szervezésére. Ma már 17 ilyen közösség működik az Áfész segítségével. A legújabb éppen azokból áll, akik Nagy­rét! éré látogattak; néhány hét­tel a hazatérésük után meg­alakult a szedertermelő szak­csoport. De hát miért éppen erre a finom és méltatlanul elfele­dett bogyós gyümölcsre szer­vezkedtek? A tüskétlen szeder iránt újabban mind nagyobb az érdeklődés a hazai és kül­honi piacon egyaránt. Külön­ben a nagykátai tsz azzal is támogatta a szakcsoportot, hogy gépeivel elvégezte a ta­lajmunkákat. De az albertir- sai tsz sem maradt tétlen — gondoskodott a szaporító­anyagról; 2,5 hektárnyi terü­letre kerültek szedervesszők. Megkönnyítette a szakcsoport­tagok munkáját az a kistrak- tor, amelyet az Áfész vásárolt a közösség részére. Figyelmet érdemlő adat: a Nagykátai Áfész az utóbbi években csaknem 10 hektáros területet telepített be. Ezt a munkát a megyei szőlő-gyü­mölcs rekonstrukciós, tehát felújítási program keretében végzik. Sclterjes Erről a nagyszabású vállal­kozásról kérdeztük a jónevű szakembert, Gulyás Lászlót, a Pest megyei MÉSZÖV osz­tályvezetőjét. — A nyolcvanas évek elején megyénkben elkezdődött az 1990-ig szóló szőlő-gyümölcs rekonstrukciós program kere­tében a parlagföldek haszno­sítása. Ennek fontosságát — a népgazdaság szempontjából — aligha kell részletezni. Tény, hogy ezekből a tennivalókból a termelőszövetkezetek mellett jelentős részt vállaltak a fo­gyasztási szövetkezetek is. Megtudtuk: egv öt esztendő­vel ezelőtt készült kimutatás — Háromszáz! Dehogyis! Hiszen csak- Dunaharasztiban ezernégyszáz, ezerötszáz épület dőlt romba. S ott volt még Taksony és Ócsán is akadt munka elég! — Erről van egy jó kis tör­ténet — mondja Radovits Jó­zsef. — Földrengés után az OTP adott kölcsönt a helyre- állításokhoz. Aztán amikor jött ötvenhat októbere, no­vembere, az emberek bemen­tek az OTP-be és az összes papírt szerteszét hordták, hogy ne maradjon okmány az adós­ságokról. Nem gondoltak arra, hogy mindnek megvan a másolata. Izgalmas idők voltak azok, s ilyen körülmények között kellett egy új gárdának dol­goznia, megszerveznie a köz­lekedést, az idegenforguimat. A találkozón összegyűltek kö­zül csak Szabadi Éva dolgozik ma a Pest megyei Tanácson, márciusban ő is nyugdíjba megy. S utána már nem lesz senki a régiek közül a Város­ház utcában. Vajon mikor fognak megint összejönni ezeit az emberek, mikor idézik fel újra a negyedszázad történé­seit? A kérdésre Otz Loránd azonnal megadta a választ. — Közkívánatra, néhány hó­nap múlva... Fiedler Anna Mária alapján megyénkben csaknem 74 ezer hektáron folyt kister­melés, ami az összes mezőgaz­daságilag megművelt terület 14 százaléka. A zártkertekre túlnyomórészt intenzív, bel­terjes árutermelés volt jel­lemző. Ám 846 hektárt par­lagterületként tartottak nyil­ván. — Az elkészített tanul­mánytervek a több mint 14 ezer hektáros zártkerti terü­letből 1 ezer 140 hektárt (521 ha szőlő, 481 ha gyümölcsös, 147 bogyós) javasoltak felújí­tásra, rekonstrukcióba. A feladatok, tervek kidolgo­zása érdekében a megyei ta­nács az akkori járási hivata­lokkal egyeztette az elképzelé­seket a termelő gazdaságok­kal, Áíész-ekkel. az áliami és társadalmi szervek képviselői­nek jelenlétében. A döntés alapján négy évvel ezelőtt megkezdődött a parlagföldek betelepítése. Eddig 133 hek­tárnyit sikerült hasznosítani; az Áfész-ek szervezése révén 25, a termelőszövetkezetek közreműködésével 107 hektárt. A fogyasztási szövetkezeteket illetően a programban eddig a nagykátai, a gödöllői, a Mo- nor-vidéki és a ceglédi Áfész jeleskedett. Fórumok A nagykátaiak köszmétét és szedret telepítettek. Az áru értékesítésére a Nagykőrösi Konzervgyárral kötöttek több éves szerződést. A Monor- vidéki Áfész Péteriben szak­csoporti keretek között 8 hek­táron szőlőt ültetett. A ceglé­diek Csemőn a bogyósokat ré­szesítették előnyben. Jól in­dult a szigetszentmiklósi tsz és a Ráckevei Áfész 6 hek­tárra szánt együttműködése. De a kedvező folyamat hama­rosan megszakadt, mert a rác­kevei Aranykalász Tsz által indított, hűtőházi feldolgozás­ra tervezett málnatelepítések a termelőszövetkezetnél fel­merült gondok miatt elmarad­tak. — Az utóbbi időben gyakori beszédtéma a kistermelők kö­rében mindaz, ami Gödöllőn történt... — Sajnos, a szakcsoport ese­te a megyei szövetségnek is sok fejtörést okoz. Segíteni szeretnénk. Ez kötelességünk is. hiszen az Áfész-ek érdek­képviseleti szerve vagyunk. Arról van szó, hogy a Gödöl­lői Áfész szervezésében kerté­szeti szakcsoport alakult a parlagföldek hasznosítására. A városi tanács 5 évvel ezelőtt hosszú lejáratú bérleti szerző­déssel 3,6 hektáros területet bocsátott a szakcsoport ren­delkezésére a Fenyves dűlő­ben. A tagok jelentős anyagi rá­fordítással kerítést húztak, be­vezették a telepre a vizet, szerszámoskamrát építettek. A meggyliget telepítését az Áfész 100 ezer forinttal támogatta. A fák jövőre fordulnak termőre. De valószínű, hogy a szakcso­port tagjai ennek gyümölcsét már nem élvezhetik, mert a tanács felbontja a szerződést. A szakcsoport ügye már több fórumot is megjárt, eredmény­telenül. Most a városi pártbi­zottság foglalkozik sérelmük orvoslásával. Kevés Visszatérve a rekonstrukciós programra: a megyei tanács­tól kapott tájékoztatás alapján az illetékesek az első lépcső­ben 520 hektár hasznosításá- vol-t számoltak. Ám eddig en­nek alig a fele valósult meg. Sajnos, az évek során jelentő­sen csökkentek az erre a cél­ra szánt anyagi eszközök is. — Ha tudjuk, hogy 1990-ig csaknem 1 ezer 200 hektáron kell végrehajtani ezt a nagy­szabású munkát, távolról sem lehetünk elégedettek. Ami az Áfész-ekre háruló feladatokat illeti: fokozni kell az együtt­működést a nagyüzemekkel. Erre jó példa mindaz, ami Nagykátán történt. De köve­tésre méltó a Nagykőrösi Konzervgyár, a tsz-ek és az Áfész-ek összefogása is. Az eddigieknél jóval hatékonyabb szervező munkára van szük­ség a telepítések érdekében a szentendrei, dabasi és rácke­vei térségekben. Ez a megálla­pítás a termelőszövetkezetek­re, Áfész-ekre egyaránt vo­natkozik. Az idő sürget, a munka dandárja pedig még hátravan. Nem kétséges: exportlehető­ségeinkhez kell igazítani a to­vábbi telepítést, a hazai fo­gyasztás figyelembevételével. Kovái Iván Maglód, Ecser Efeöítás Ma 8—12-ig eboltás lesz Maglódon, az ABC-áruház melletti téren, február 21-én pedig 12-tcl 17 óráig. Ecseren február 26-á.n 8— 12-ig lehet vinni a házőrzőket az oltásra. 'óbbak voltak a kartaliak Zimankós kupanyitány • A labdarúgó Magyar Nép­köztársasági Kupa megyei ki- -lemsorozata (amint er­ről lapunk más helyén is be­számolunk) Mendén kezdődött. A helyiek ellenfele a megyei I. osztályú bajnokság egyik reprezentánsa, a kart li gárda volt. Mínusz 12 fokot muta­tott a hőmérő higanyszála. en­nek ellenére több mint két­százan voltak kíváncsiak a meccsre. A vendégek játékán meglát­szott, hogy már legalább tíz előkészületi találkozón vannak túl, hiszen erőnlétileg sokkal jobban bírták az iramot. Egyébként a helyiele lelkesedé­sét dicséri, hogy igazán szé­pen letakarították a hótól a pályát. Aranyosi Lajos volt FIFA-játékvezető, a PLSZ ak­tivistája sem fukarkodott a dicsérettel: — Igazán semmi szemrehá­nyás nem érheti a mendeieket, mindent megtettek a mérkő­zés zavartalan lebonyolítása érdekében. A találkozó 5-0 arányú ven­déggyőzelemmel zárult, te­gyük hozzá, valós eredmény született. A rutinos játékosok­ból álló kartaliak hamar dön­tésre vitték a dolgot, az első 25 percben már 3-0-ra vezet­tek, s a félidő végéig újabb góllal terhelték meg a helyiek hálóját. Szünet után már nem eről­tették a góllövést a vendégek, de azért egyszer még betalál­tak, így alakult ki a végered­mény. Február 24-én, vasárnap folytatódik a megyei MNK küzdelemsorozata. Érdekesnek ígérkezik a Maglód—Bag, a Manor—Szigethalom és a Gyömrő—Pilisvörösvár talál­kozó, de pályára lép a Dán- szentmiklós, a Pilis, a Feri­hegy SE és a Sülysáp la. ★ Barátságos mérkőzés: Űri— Gyömrő 1-0. A körzeti bajnok­ságban játszó úriak lelkes já­tékkal győzték le magasabb osztályban játszó ellenfelüket. A gyömrőiek meglehetősen ké­sőn kezdték a felkészülést, s ez érződött is játékukon. Arról nem is beszélve, hogy ü rtalé- kosán álltak ki erre a mérkő­zésre. ★ Február 20-án, szerdán dél­után 3 órakor Monoron barát­ságos labdarúgó-mérkőzés lesz. a helyiek a megyei I. osztályú Szigetújfalut fogad­ják. —ér ——---------------------_____ Kő műves kisiparos mindenféle építőipari munkát vállal határidőre. Gál, Gyömrő, Fürdő u. 6. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom