Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-05 / 29. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxvH. Évfolyam, 29. szám ms. február 5., kedd A kongresszusra készülve A két község jó gazdáiként J Hosszúra nyúlt a pilisi és nyaregyházi kommunisták ^ pártértekezletén részt vett küldöttek programja, de alig- f ha panaszkodott bárki is -fáradtságra. A végig jó hangu- í latú tanácskozáson nem voltak üresjáratok, egyetlen per- $ cig sem lankadt a figyelem. Fontos, közvetlenül, vagy köz- í vetve mindenkit érintő dolgokról esett szó. Megvitatták v, a pártbizottság ötéves tevékenységét összegező beszámo- | lót, s állást foglaltak az MSZMP kongresszusi irányelvei­vel kapcsolatban. A pártértekezleten felszólalt küldöttek már kikristályoso­dott véleményeket tolmácsol­tak: ki-ki alapszervezete, mun­kahelye, közvetlen környezete képviselőjeként beszélt arról, ami ma leginkább foglalkoz­tatja az embereket. Számta­lan' téma került terítékre: a munka nélkül szerzett jöve­delmektől, az otthonteremtés nehézségein, a közbiztonság helyzetének értékelésén, az el­látási problémákon keresztül a nyugdíjasok egyre szaporodó megélhetési gondjaiig. Az el­hangzottakat természetesen a felsőbb fórumokhoz továbbít­ják az értekezlet rendezői. Az eredmények számbavéte­lekor a legtöbb elismeréssel a községfejlesztésről, az önerőből megvalósított feladatokról, a lakosság Összefogásáról beszél­tek á hozzászólók. Ezt hang­súlyozta — egyebek között ScdrŐ János, a monori városi jogú pártbizottság tágja, a fe­gyelmi bizottság elnöke is, kü­lön kiemelve: sem a közös ta­nács kialakításakor, se a köz- igazgatás tavalyi átszervezése óta nerrt voltak viták, ellenté­tek a ’ két település lakói kö­zött. S ez annak tulajdonítha­tó. mondták mások is, hogy a tanács és a pártbizottság, illet­ve azok vezetői jó gazdái a községeknek. Óvodák, iskolák Pedig a VI. ötéves tervben meghatározott feladatokra az előirányzottnál kevesebb pénz, „csak” 13 millió forint jutott. A teendők közötti rangsorban természetszerűleg került az el­ső helyre a gyermekintézmé­nyek bővítése. így valósulha­tott meg a két telenülés — de az egész körzet — összefogásá­val a nyáregyházi tornaterem építése, az óvodában pedig el­készült egy foglalkoztatóterem. Pilisen két új tanterem épült, egy úttörőszoba, s ott is gyarapították az óvodai helye­ket. A legkisebbek elhelyezési gondjait így sikerült megolda­ni, ám az iskoláskorúak ese­tében végleges sikerként csak azt könyvelhetik majd el, ha a Szabadság téri iskola bővíté­sét is be tudják fejezni. Acél­műit években egyébként mind­két községben rendbehozták a művelődési házat, sőt Nyár­egyházán klubkönyvtárat ala­kítottak ki. Pilisen a Szabad­ság téren elkészült a felszaba­dulási emlékmű. Példamutatóan együtt A lakosság érdekeit jól szol­gálja a szintén a beszámolási időszakban kialakított ügyfél- szolgálati iroda. Megszépült a tanács épületében a házasság- kötő terem is. Pilisen is, Nyár­egyházán is bővítették a vil­lanyhálózatot. A kereskedelmi ellátásban az üzletek szűkössé­ge, a kevés raktártér okozza a legtöbb gondot. A szolgáltatá­sok általában javultak, mégha a gyömrői Lakatos és Szolgál­tató Ipari Szövetkezet ideigle­nesen a fodrászüzlet bezárásá­ra, kény.szerült4s.. .........— A h elybeliek összefogására, áldozatkészségére jellemző,1 hogy az öt év alatt 52 millió j forint értékű társadalmi mun- i kát'végeztek Pilisen és Nyár­egyházán. Mindez azt bizonyít­ja, hogy nőtt az a tömegbázis, amelyre számíthat, támaszkod­hat a helyi vezetés. A nyílt őszinte községpolitikai munka* eredménye, hogy az emberek nemcsak a már kész létesítmé­nyeket érzik magukénak, ha­nem szívesen ki is veszik ré­szüket az építésből. Bognár József hozzászólásá­ban a kontárokat bírálta, de elismeréssel beszélt azokról a becsületes kisiparosokról, akik sok-sok munkanapjukat áldoz­ták fel a közösség érdekében. Holló László viszont azt hang­súlyozta: a heiyi párt- és ta­nácsi szervek, vezetők példa­mutató együttműködése nélkül sokkal kevesebb eredményt si­került volna elérni Pilisen és Nyáregyházán. Az utóbbi véle­ményt erősítette meg Benedik- ti Sándor tanácselnök hozzá­szólása is. Hozzátette azonban: az intézményrendszerek módo­sítására, az oktatásban, egész­ségügyben, a szociális ellátás javításáért dolgozók helytállá­sa léalább olyan jelentős mo­mentuma a sikereknek, mint a különböző testületek állásfog­lalásai, kezdeményezései. Ha érzik az emberek, hogy a ma­guk, vagy utódaik hasznára dolgoznak, jönnek szinte hívás nélkül is. Ezt Göbölyös Ferenc bizonyította azzal, hogy el­mondta: ma már a bejárók kö­zül is egyre többen vállalnak lakóhelyükön társadalmi mun­kát. Gyarmati László, a Danúvia nyáregyházi részlegének üzem­vezetője szerint az ottani tor­nacsarnok építésének példáján tanultak az emberek. Megerő­södött bennük az összetartozás tudata, s a nyáregyháziak bár­mikor készek viszonozni a pi­lisiek gyakori segítségét. Főleg a szocialista brigádokra lehet számítani a jövőben — ez volt Duchaj Sándornak, a hizlalda művezetőjének véleménye. — Az emberek egy része ugyan­is kénytelen a szabad idejében, is pénzkereseti lehetőség után nézni, a kollektívák ereje azonban lendületet adhat a té-. toyázóknak is... ... * . . ... Kell még 2 segítség A lakosság segítségére való­ban nagy szükség lesz ezután is Pilisen és Nyáregyházán. Ha csak az idei esztendőt nézzük: négy tantermet akarnak építe­ni megyei támogatásból, de a tornaterem csak társadalmi összefogással valósulhat meg. S szükség van újabb járdákra, szilárd burkolatú utakra, be kell fejezni a Petőfi téri pihe­nőpark kialakítását. Szóval, akad bőven tennivaló, de van hozzá erő, energia jó szándék is a pilisiekben és a nyáregy­háziakban. A tanácskozás a pártbizottság tagjainak és a monori városi jogú pártérte- keziet küldötteinek mégválasz- tásával ért véget. Vereszki János Postásnosztalgia A rendetlenül repkedő hollók Monoron ma már — igen riíka kivételtől eltekintve — nosztalgiával gondol az ember a „régi postásokra”. Azokra, akik hóban-szélben is úgy kéz­besítették ki az újságot, hogy még kora reggel átfuthatta az előfizető. Azokra, akiknél biz­tosan lehetett tudni, hogy a hónapnak mindig azonos nap­ján viszik házhoz a nyugdíjat, nem kell a kapuban lesni-vár- ni, találgatni, vajon most ép­pen merre jár? Azokra, akik a levelet bedobták a leveles­ládába, s nem az esőverte bok­rok között talált rá a címzett három nappal később. Azokra, akiknek néhány kedves mon­data volt minden házban, aho­vá betértek, akikre azt lehetett mondani: „igen, ez a mi pos­tásunk .. Vissza a faladénak ? Mert volt ilyen, még én is emlékszem rá, de mert az em­beri természet olykor hálátlan, ez többnyire olyankor szokott eszembe jutni,, amikor a saját, névvel ellátott levélszekré­nyem üres, de a szomszéd lá­dájából előkerül három leve­lem is. Ha a szomszéd eluta­zott volna, a levelek persze nem kerülnek elő, pedig időre szóló meghívót tartalmaz­nak ... Meg olyankor is eszem­be jut, amikor a lépcsőházban a fülem hallatára zajlik a pár­beszéd két kézbesítő között, akik közül az egyik, hogy fino­man szóljak, erősen illuminált állapotú: — ... már megint hova a fenébe tettél öt újságot? öt újság nincs meg, te, hova do­báltad be?! Utóbbi lazaság újabban nem érint közvetlenül, az előfize­tett lapok többségét lemond­tam, inkább elzarándokolok értük valamelyik hírlappavi­lonba, ha úgy jön ki a lépés. De mégis, nem hagy nyugod­tan a dolog: miért, hogy a Magyar Posta hajdan közmon­dásos lehetetlent nem ismerése lassan tökéletesen ellenkezőjé­re vált át ? Egy csokor például a közel­múlt olvasópanaszai közül: A monori vasútállomásnál levő újságospavilonban 28-án, hétfőn fél kilenckor nem lehe­tett Pest megyei Hírlapot kap­ni, mert a nyolckor érkezett csomagot — mondván, hogy ez utasítás — bontatlanul vissza­küldték. A főtéri pavilonban Pest me­gyei Hírlapból, Vasárnapi Hí­rekből, Népsportból kevés az áruspéldány. A monori, telepi utcákban azt tapasztalják, hogy a leg­különbözőbb időpontokban — hol reggel, hol délben. hol csak késő délután — kapnak újságot, de a Népszabadság helyett Népszavát például. fi kerítés tövében Nagy Lajost, a monori pos­tahivatal vezetőjét keresem a kérdéssel: miért van mindez így? Két hete foglalta el hiva­talát, de előtte is panaszokkal sűrűn teleírt papírlap van rek­lamálnak a lakók nyugdíjügy­ben, rosszul kézbesített levelek, egyebek miatt. — Tizennégy belterületi és két külterületi kézbesítőnk van. Az utóbbi időben közülük Öt betegedett meg, tartós hiányzásukra lehet számítani. A járatok áttervezésével, al­kalmi helyettesek beállításával próbáljuk megoldani a gon­dot. Azt azonban el kell mon­danom: a rövid két hét alatt már tapasztaltam, hogy igen A fcldvcdefem közügy A kis parcellák is értékesek J A népgazdaság tervszerű fejlődése a mezőgazdaság- £ gal szemben is egyre fokozódó igényeket támaszt. A nö- j vekvő feladatokat — a terméshozamok állandó emelése £ mellett — csak akkor lehet teljesíteni, ha minden me- j zőgazdaságilag hasznosítható terület a termelést szolgál­ni ja. A földek termőképessége csak az ésszerűbb gazdálko- j dóssal fokozódhat. Hazánkban, így Monoron és környé­ki kén is növekszik a mezőgazdaságilag hasznosított földek ^ területe. Természetesen ez alapkövetelmény, hiszen a j föld nemzeti kincs, annak védelme, művelése mindenki- t nek kötelessége. A monori földhivatalban a tavalyi volt az első év, amikor nem volt kiemelt — országos, megyei — feladat, így nagyobb hangsúlyt kapott a lakosság ügyeinek intézése, a korábbi munkák minőségének javítása, naprakésszé tétele. Természe­tesen ez nem azt jelentette, hogy unatkoztak volna a föld­hivatal dolgozói, hiszen az előbb említettek adtak éppen elég munkát a húsz tagú kol­lektívának. Tizenkét és fél ezer állam­polgár ügyeivel foglalkoztak ebben az időszakban, ennek zöme a tulajdonváltozásokból eredő feladat volt. Ugyancsak fontos szolgáltatás a lakosság részére végzett földmérés, amelyből 2 ezer 500-at teljesí­tettek 1984-ben. Minden évben A hivatal kötelessége, hogy érvényt szerezzen a földvédel­mi törvénynek. Ezt szolgálják Vasárnap este Üllő, Vecsés, Gyömrő, Péteri sötétbe borult utcáin garázdálkodott az or­kánszerű szél: fákat döntöge­tett, emiatt az ELMÜ működé­si területén, az agglomerációs, községekben szinte mindenütt megszakadt az áramszolgálta­tás. Mint hallottuk, minden szerelőjüket mozgósították, de vasárnap késő estére is csak bizonyos területeken sikerült helyreállítani a rendet. Gyom­ron például hétfő reggelre az üzemekben még nem volt áram, a műszakokat nem tud­ták megkezdeni. A szakembe­rek megfeszített erővel dol­goznak, hogy a vezetékekben újra zavartalanul keringhes­sen az áram. Az Észak-Pest megyei Sütő­ipari Vállalat gyömrői üze­mében Fejes József üzemveze­tő és Rácz József né üzemve­zető-helyettes tájékoztatta munkatársunkat. Elmondták, hogy náluk szombaton éjjel egy órakor szakadt meg elő­ször az áramszolgáltatás, így a pékeknek a dagasztást kéz­zel kellett befejezniük. Mivel a helyzet nem változott, egy helybeli CB-rádió segítségével értesítették a péceli lakásán tartózkodó üzemvezetőt, aki azonnal a helyszínre sietett s intézkedett. laza a munkafegyelem. A kéz­besítőszolgálat alapján az egész hivatalról alkot véleményt az állampolgár, és ez a vélemény — nem alapok nélkül — egyál­talán nem hízelgő. Vannak elképzeléseim, ho­gyan kell változtatni a kiala­kult helyzeten, például re- szortfelelősök kijelölésével, akik egy-egy területért lesz­nek felelősek, esetleg azzal, hogy akivel végképp nem ér­tünk szót, attól megválunk — feltétlenül javítanunk kell a munkát. Én a Miskolci Postaigazgató­ságtól kerültem Monorra. Ott is voltak munkaerőgondok, de fegyelmezetlenséggel, laza­sággal jóval ritkábban talál­koztam. Hogy csak egy dolgot említsek: elvárjuk a lakóktól, hogy felszereljék a levelesládá­kat. De a küldeményeket — nem ritkán — mégis a kerítés tövében találják meg... A változtatás ebben és minden hasonló ügyben elkerülhetet­len. De nem megy egyik nap- j ról a másikra, némi idő kell hozzá. Megcsorbítoíí bizalam A tapasztalatok által meg­csorbított bizalommal ugyan, de reménykedünk: lesznek még „régi postásaink”. Hiszen most is vannak, de sajnos jó­val kevesebben, mint ameny- nyire szükségünk lenne. K. Zs. azok a határszemlék, amelye­ket minden évben megtarta­nak a községi tanácsok . bevo­násával. Ilyenkor minden tal­palatnyi földet átvizsgálnak a szakemberek. Tavaly száz- nyolcvan tulajdonosnál 35 hek­tár műveletlen parlagföldet találtak, és ez kevesebb a ko­rábbi évekénél. A községi ta- j nácsok szakigazgatási szervei! írásban hívták fel a mulasz­tók figyelmét, hogy műveljék meg földjeiket. Ezt bizonyít­ja az is, hogy csaknem százan azonnal reagáltak, bejelentet­ték, hogy az adott határidőig megművelik a területet. Aki nem tesz eleget a felhívásnak, annak földjét állami tulajdon­ba veszik. Serbe adható A mezőgazdasági üzemek földjeivel szerencsére kevesebb a baj, a tsz-ek többsége igyekszik termelésbe vonni a Vasárnap délelőtt 11 órakor sajnos a nagy vihar miatt is­mét megszakadt az áramszol­gáltatás, s a hibát még a teg­nap délelőtti órákig sem tud­ták kijavítani az ELMÜ sze­relői. A gyömrői üzemhez tar­tozó gyermekintézményeket ennek ellenére sikerült friss kenyérrel ellátni, mert Mo- norról és Vecsésről érkeztek szállítmányok. A pékeket kényszerszabadságra küldték, de valamennyien kötelesek voltak otthon tartózkodni, hogy amennyiben újra lesz villany, azonnal hozzáláthas­sanak a dagasztáshoz és a sü­téshez. A DÁV monori kirendelt­ségének vezetőjétől, Horváth Ferenctől kaptuk a tájékozta­tást: a viharkárok elsősorban Monort érintették a DÁV te­rületén, s bár jócskán van tennivalójuk — elszakadt négy középfeszültségű vezeték, megsérült egy transzformátor, a kisfeszültségű vezeték hét helyen szakadt el, s 80—100 „sötét cím”, a lakossági beje- lenés — a szerelők a decem­ber 17-i vihar okozta károk helyreállítása közben szinte megedződtek, s akkor több volt a mostaninál is a baj. Szombaton és vasárnap éj­jel-nappal dolgoztak, hétfő reggelre a munka nagyján túl is jutottak. Három gépko­csival 12 szakember járja a területet, s ha nem jön közbe újabb vihar, e sorok megjele­nésekor már elhárították az orkán okozta összes zavart. legkisebb parcellákat is. Ahol erre nincs mód, ezeket a terü­leteket bérbe adják saját tag­jaiknak, vagy kívülállóknak. Többek között az ecseri Rá­kosmezeje, a pilisi Aranyka­lász és a sülysápi Tápióvölgye Tsz élt ezzel a lehetőséggel, adott bérbe kisebb területeket egytől öt évig terjedő időtar­tamra. Elmondható, hogy növeke­dett a föld ázsiója, egyre job­ban megértik a tulajdonosok a művelés fontosságát, s azt, hogy ez népgazdasági érdek. Jó példa volt erre Ecser, Mag­lód, Gyömrő, Űri, Káva, Péte­ri, Üllő és Vecsés, ahol egyál­talán nem találtak parlagot az ellenőrzést végző szakemberek. Bevált a tartós használatba adás is, bár még mindig van­nak kiaknázatlan lehetőségek. Egyre gyakoribb, hogy a tanácsok fővárosi üzemeket keresnek meg,, s közlik velük ezeket a lehetőségeket. Az idén még nagyobb propagan­dát kívánnak kifejteni ezen a területen. Három részre tagozódik a földhivatal, van ingatlannyii- vántartási, földhasználati és földmérési csoport. A legelsőt sokan ma is telekkönyvként ismerik, pedig már nem az, bár máig a bíróság épületében van elhelyezve. Mindez nem kis gondot jelent, hiszen az ügyfeleket ide-oda kell kül­dözgetni. Hosszú évek óta tervezik a jobb elhelyezési fel­tételek megteremtését, de ed­dig nem sikerült lépni ebben az ügyben. Most szóba került, hogy a bank épületébe köl­tözhetne a hivatal, ha elkészül majd az MNB új székháza a régi főtéri élelmiszerbolt he­lyén. A parlagterületek felszámo­lására is nagyobb gondot for­dítanak a jövőben. A cél az, hogy a hobbikért igényeket minden esetben ki tudják elé­gíteni tartós használat formá­jában. Mindenkire vonatkozik A monori földhivatal to­vábbra is kiemelt feladatának tartja, hogy érvényt szerezzen a földvédelmi törvénynek, sző­kébb pátriánkban is megvaló­suljanak a földhasznosítási el­képzelések, betartsák az ide vonatkozó jogszabályokat az üzemek és az állampolgárok egyaránt. G. J. Paírcüáfák A Monoron és környékén dolgozó vöröskeresztesek egyik feladata a patronálás. Huszonegy idős ember, nyolc rokkant. 414 hátrányos helyzetű gyerek és 176 alko­holista sorsát kísérik állandó figyelemmel. Hét veröskeresztes alap­szervezet öregek napközi ott­honának, kettő a gyömrői szo­ciális otthonnak, gyermekin­tézménynek a patronálását vállalta és végzi lelkiismerete­sen. Takarmánynak csillagfürt A monori maggyárban ezekben a napokban kerül zsákokba sok olyan növény vetőmagja, amelyet majd csak a jó idő be­állta után juttatnak földbe a gépek. Az egyik legfehérjedúsabb takarmányalapanyagot, a csilíagfürtöt is mostanában mérle­gelik és fénizárolják. Képünkön Bokros Károiyné kötözi be a zsákokat. Hancsovszki János felvétele. (ISSN 0133—2651 (Monort Hlríapi Kém! dagasztottak a pékek Zavarokat okozott a szél

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom