Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-05 / 29. szám

NAGYKŐRÖSI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM 1985. FEBRUÁR 5., KEDD Helyt adnak a jó észrevételeknek A többség gazdának érzi magát A gyakorlatban mindenki jól kitapasztalhatja, hogy a munkahelyi demokrácia ki­bontakozásának szintjét alap­vetően befolyásolja a vezetés nyíltsága, rugalmassága, az emberekhez fűződő kapcsolata. El kell azonban ismernünk, hogy nem csupán ezek szabják meg a kollektív légkör minő­ségét, jóllehet valamikor so­káig elsődlegesnek tartották, bennük keresték a hibák gyö­kerét. Manapság inkább a kér­dés fordítottja merül fel, még­pedig az, hogy a dolgozók mennyire élnek a demokra­tizmus adta lehetőségekkel, akarnak-e befolyást gyakorolni munkahelyük közéletére? Ai eke mellett Maradjunk most a mezőgaz­daságnál. Az utóbbi 10—15 esztendő alatt mennyiben mó­dosult a parasztember mun­kahelyén betöltött szerepe. Változással mindenképp szá­molnunk kell, hiszen a szer­vezési, technikai, és területi gyarapodással a gazdálkodás­nak, olyan volumene alakult ki amit egyetlen látószögből, és minden dimenzióban kellően áttekinteni lehetetlen. A napokban Marsi Gusztáv­val a Mészáros János Terme­lőszövetkezet növénytermesz­tési Jőágazatvezetájével. beszél-- getíünk e kérdésről. A terme­lésnek- ez a területe jól pél­dázza a fejlődést, szinte teljes egészében a gépi munka érvé­nyesül. A dohogó masinákon ülők szemlélete alapjaiban mégsem lehet más, mint a hajdan lovakkal szántó pa­rasztembereké. — A föld sorsa, a termelés minősége foglalkoztatja őket —_ állapítja meg máris a tő- ágazatvezető, aki ötödik éve ismeri az ittenieket. — A szövetkezet egészét érintő termelési feladatok, konkrét munkarendek megvi­tatására a pártgyűlésektől kezdve a termelési tanácsko­zásokig jó néhány fórum ad alkalmat. Minden munkafolya­matban átfogóan járatos azon­ban senki nem lehet ma már. A saját munkájában viszont ez törvényszerű, s akkor mondható igazán demokrati­kusnak a légkör, amikor az eke mellett is meghallgatásra találnak a vélemények. — Ez hogyan fest a gyakor­latban? — Nos, a nagyobb feladatok, vetés, betakarítás előtt tájé­koztatjuk dolgozóinkat, de iga­zából menet közben jönnek elő a gondolatok, s ha jók az észrevételek, azoknak mindig helyt adunk. A cél teljesülése a lényeg, s ebből egyetlen ve­zető sem csinálhat presztízs- kérdést. Kérdezzük meg a másik pó­lus képviselőit, ők hogyan ér­tékelik a szövetkezeti közéle­tet? — Milyen a tagok aktivitá­sa? Nézze, 25 éve is elmúlt, hogy szövetkezeti tag lettem, de még nem tapasztaltam, hogy valamiben ne lett volna véleményük, s olyanról sem hallottam, hogy valakit is le­dorongoltak, mert igazával ké­nyes pontokat háborgatott. De az is valóság, hogy nem min­denkit érdekel ami körülöttük történik. Ez a közömbös 10—12 százalék persze amolyan ván­dormadár. A régiek többsége érdeklődik munkája minden vonatkozása iránt, gazdának érzi magát. — A 46 traktoros, hogy csak a magunk példáját hozzam, ütőképes társaság. Néha úgy tűnik, egy lentről induló fon­tosabb javaslat elveszik vala­hol. Sérelmes? Az, de be kelj látnunk, hogy aki a gépen ül nem biztos, hogy minden eset­ben jól érzékeli az összefüggé­seket— sorolja Zatykó László traktoros. Jól kiegészíti — Ebből az is következik, hogy bizalommal vannak a ve­zetés iránt. . .—.így kell Jennie,_ -hiszen valamilyen szinten szakmailag jól képzett emberek —..kapcso­lódik a beszélgetésbe Ivanics István. Négy évvel ezelőtt még ő is gépen kereste kenyerét, azóta udvaros a beosztása itt a gépműhelyben. — A munkások gyakorlati ismerete jól kiegészíti az el­méletet. Elvárják tehát, hogy az adott munkakörben dolgo­zók ne csak passzív részesei legyenek a termelésnek, adja­nak ahhoz javaslatokat, hiszen az összefüggő folyamat apró, de fontos részleteit csak ők ismerhetik igazán. A munkahe­lyi demokráciát tehát nem­csak a közgyűlések tartalmá­val. hozzászólásokkal mérhető mégin&ább a hétköznapok történései által. A beszélgetések nyomán ki­tűnt, hogy a tagság számára valamikor személy szerint is fontos kérdések egy része idő­vel objektív jelenséggé vált a szövetkezeti gazdálkodásban. Mert például nem lehet külö­nösebb vita azon, mit hová vessenek. A' helyesen felismert külső körülmények, a helyi sa­játosságok, a felsőbb irányí­tás a meghatározók, s ezekhez igazodni kell. Viszont egyre több olyan kérdéssel találják magukat szembe, amelyeket a kor. a gyorsan változó viszo­nyok hoznak felszínre, s ezek­re valam’kápp reagálni kell. — Az újszerű intézkedéseket Óránként öt köbméter A korrózió- és vízkőképző- dest megakadályozó radiátor­víz gyártását kezdte meg a Fe­jér megyei Vízművek. A kü­lönféle hazai vegyszerekkel kezelt ioncserélt víz összeté­tele szolgálati szabadalom. A készítmény alkalmazása meg­hosszabbítja a csövek, kazá­nok. bojlerek, radiátorok élet­tartamát, javítja a fűtőtestek hőleadási képességét és szük­ségtelenné teszi a gyakori kar­bantartást. A radiátorviz-gyártó üzemet a Fejér megyei . Vízművek egyik székesfehérvári telepén hozták létre. Hazai gyártmá­nyú ioncserélő berendezést és hogyan fogadják az emberek? — kérdeztük újra a főágazat- vezetőt. — Az elmúlt években a tag­ság több olyan változásnak le­hetett tanúja, amelyekben va­lamilyen mértékben benne volt a kockázatvállalás. Az et­től való ösztönös tartózkodás­ra rácáfoltak a tények. A ta­pasztalatok birtokában, s na­gyobb önismerettel könnyebb áthágni az újabb akadályokat, Közelebb jutott mindenkihez a felismerés, hogy az előbbreju- táshoz, vagy legalábbis a szin­ten tartáshoz komoly anyagi áldozatok kellenek. Direkt eszköz Gyűlés a vágécsarnokban Külföldre küldött húshegyek Kihasználva a lehetőséget A kocséri Gábor Áron Általános iskola is nagy gondot fordít a tehetségek gondozására. A fizikaszakkörön Utasi Miklós ta­nár Csőke Annamária és Habony Csaba tanulókkal a vezeték ellenállását méri. vágtak le. Húskészítményből 4575 tonnát állítottak elő a tervben rögzített 5300 tonnával szemben: kétségkívül némi­képp csökkent a vásárlói ke­reslet is. ugyanakkor a ceglé­di gyár technikai-műszaki fel- készültsége, felszereltsége miatt a termékek nem eléggé versenyképesek. Kissé késve Ráadásul a helybeliek nem használták ki kellően a tanműhely nyújtotta le­hetőségeket, lassan és kis­sé késve kezdték meg a ter­mékkorszerűsítési munkákat. Az alapanyag-gazdálkodás és a termékgyártás sikerülhetett volna jobban, e területen veze­tői hibák is előfordultak. A több mint 600 tonnás lemara­dás lényeges eredménykiesést okozott. A ceglédi húsüzem ellátási feladatainak a belső piacon eleget tett. Többek között 3420 tonna sertéshús és 872 tonna marhahús került a felhaszná­lókhoz, fogyasztókhoz. Nem beszélve arról, hogy export­küldeményeik mennyisége túl­szárnyalt minden eddigi rekor­dot. A külhoni szállítmá­nyokból — tervüket messze meghaladva — 480 millió fo­rintos bevételre tettek szert. Nem közömbös, hogy az ex­port 90 százaléka dollárelszá­molású volt. A megrendelők igényeihez igazodva eddig nem tapasztalt mennyiségű darabolt húsrészt kellett készí­teniük, az előző évinek há­romszorosát. Hogy ekképp növekedjenek meg a feladatok, erre sem műszakilag, sem csontozó-, tárolp- és csomago­lóhelyiséggel nem voltak fel­készülve. de ekkora mennyi­séghez elkelne több szakmun­kás is. Feltételek javulása összegezve a részterületekét: a tervbe vett 1,35 milliárddal szemben másfél milliárd fo­rint nettó árbevétel várható. A gyárigazgató elmondta, hogy végre befejeződött a vá- gócsarnok felújítása és korsze­rűsítése, az utolsó szakasz mun­kálatai 14 millió forintba ke­rültek. Immár biztonságos fel­tételek között iehet dolgozni, s ennek , a teljesítményekben meg a minőségben tükröződ­nie kell. Annál is inkább, mi­vel az 1985-re szóló tervezet nem több, hanem jobb, haté­konyabb tevékenységet kíván. Az elképzelések szerint idén 248 ezer sertést, 14 700 marhát és 26 600 juhot fognak felvá­sárolni, 215 ezer sertést. 15—29 ezer szarvasmarhát vágnak. Húskészítményből pedig 4800 tonna előállítását irányozták elő. V. S. Dolgozók iskolája Városunkban is vannak még, akik néni végezték el az általános iskolát. Számukra jelent jó lehetőséget a dolgo­zók általános iskolája, amely a Kossuth Lajos Általános Is­kola Patay utca 20. szám alatt működik. A 8. osztályosok intenzív tan­folyama ma, február 5-én dél­után 3 órakor indul. Mind-, azoknak jelentkezését várjuk, akiknek a 8. osztály hiányzik. Jelentkezni a fenti címen és időben lehet. Sporthírek' A l.ünjiúár az iskola szerves része. Ezt többek közt az is bizo­nyítja, hogy a 7300 kötetes bibliotékát magyarórák tartására is igénybe veszik. Képünkön: Beremte Teréz tanárnő 8. osztá­lyosokat tanít. Varga Irén felvételei A Kinizsi ifi őszi első Ä Kinizsi'labdarúgó ifjúsá­gi csapata az őszi forduló vé­gén veretlenül áll az első he­lyen. 1. Nagykőrös 23, 2. Pé­teri 18, 3. Abony 16 ponttal. Hegedűs László edző szerint a célkitűzést sikerült megvaló­sítani. Az edzéslátogatottság 69,3 százalékos volt, befolyá­solta a tanulmányi elfoglaltság és a kétműszakos munkarend. A legszorgalmasabb edzésre járók: Czinkus, Csapó A., He­gedűs, Bertalan T. és Nagy Z. A csapatban a legjobb át­lagteljesítményt Pavelko K. mutatta, a legjobban szerepelt védőjátékosok Tercsi Z., Mi­hályi L. voltak. A’ csapat já­tékmestere Csapó volt. Góllö­vők: Pálfi 23 (Albertirsa el­len mesterhármas), Koncz 12, Nagy Z. 8., Mihályi 6, Pavelkó 5, Simon 3. Hagymási 3, Fer- csi 2, Csapó 2; egygólosok: Szívós, Varga, Szűcs. A fél­éves teljesítménye alapján legnagyobb fejlődés mutatko­zott Dani Lászlónál és Hagy­mási Sándornál. A csapatból játékoskiállítás nem volt, egyetlen sárgalapos figyelmez­tetés volt Péteriben (Petre­zselyem). A csapatban 21 játékos sze­repelt, az edző szem előtt tar­totta a széles körű foglalkoz­tatottságot, elsősorban a ver­senyszellem fenntartása, má­sodsorban a több korcsoportos rend fenntartása érdekében. A serdülőktől felkerültek közül négy játékos szerepel rend­szeresen, Barabás kapus is még serdülő korú. Öröm, hogy a középiskolák testnevelői is ajánlottak a csapat számára ügyes sportolókat, de igazolá­sukkal csak részben élt a szakosztály, tekintettel a já­tékosbőségre. A Kinizsi ifi a mezőny leg­egységesebb, legfelkészültebb, legfegyelmezettebb csapata. Ennek ellenére a csapat teljes képességét még egy mérkőzé­sen sem csillogtatta, ezért az edző nem teljesen elégedett. Többet vár a felnőtt csapat­nál számításba jövő junior kordáktól és kerettagoktól. A tavasszal be kell építeni a ser­dülő korú játékosokat, meg kell találni a második játék­mestert, tovább kell erősíteni a kollektív szellemet és a fel­áramlást az első csapat felé. .Bízunk a bajnokság meg­nyerésében és az eredményes nevelőmunkában, mely a fel­nőtt csapat erősítését jói szol­gálja. P. S. Másfajta festékek A Budalakk Festék- és Mű­gyantagyár az idén mintegy 5—6 százalékkal növeli terme­lését. A vállalat immár öt éve az ipari átlagnál gyorsabban fejlődik. Az egy lakosra jutó évi festékhasználás ma Ma­gyarországon nem egészen 11 kilogramm, Nyugat-Európában ’ általában 18 kilogramm. A hazai festékigények mintegy - 60 százalékát kielégítő Buda­lakk nemcsak a mennyiség növelésére, hanem a minőség javítására, az új festési tech­nológiákhoz igazodó termékek kifejlesztésére is törekszik. Az idén több elavult ter­mékük gyártásának megszün­tetését tervezik. Ezekben a hetekben felülvizsgálják az el­múlt évek. rendeléseinek ala­kulását, s ennek alapján dön­tenek majd arról, hogy mely termékek kerüljenek le vég­legesen a palettájukról. He­lyettük hasonló célú, de kor­szerűbb. a mai igényekhez jobban igazodó gyártmányokat kínálnak majd a vásárlóknak. Nők akadémiája Február 6-án, szerdán 18 órakor, az Arany János Műve­lődési Központban! a nők akadémiája előadássorozat keretében ezúttal Kocsis Já- nosné tanácselnök városunk fejlődéséről tart nagy érdek­lődéssel várt előadást. Mozi — A postás mindig kétszer csenget. Színes, szinkronizált amerikai film. I—II. (Csak 16 éven felülieknek!) Előadás csak 5 órakor. A stúdiúteremben Barbara királynő sírfelirata. Színes lengyel történelmi film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Fél 6-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) töltősort állítottak munkába. Óránként öt köbméternyit tud­nak készíteni a különleges szerből, amit a Skála-Coop üz­leteiben hoznak forgalomba a tüzeléstechnikai berendezés és alkatrészellátó társaságon ke­resztül. Magánszemélyek tízliteres ballonokban vásárolhatják meg. a közületeknek — na­gyobb fűtési rendszerek feltöl­tésére — tartálykocsikban szállítják a helyszínre a szük­séges mennyiséget. Az ioncse­rélt víz rendszeres használatá­tól nemcsak a karbantartási költségek csökkenését, hanem jelentős energiamegtakarítást is várnak a szakemberek. Az esztendő végi hajrá épp hogy csak elszelelt, fáradtsá­ga makacsolja még az izmo­kat, ám a PENOMAH ceglédi gyárában elérkezettnek látták az időt, hogy az eimúlt tizen­két hónap munkáját górcső alá helyezzék. A vágócsarnok egyik zugában emelt szónoki dobogót karéjban állták kö­rül a dolgozók, s az ekképp zajló munkásgyűlésen részt vett Némedi József, a városi pártbizottság politikai munka­társa, Nyári Miklós, a PENO­MAH főkönyvelője és dr. Ne­mes István, a vállalat jogügyi osztályának vezetője. Elsőül Kiszely István, a gyár igazga­tója kapott szót, aki felidézte a ceglédi gyár tavalyi tevékeny­ségét, próbatételeit, s megfo­galmazta 1985 legfontosabb feladatait. Tetemes többlet Szerfölött nehéz, ellentmon­dásoktól nem mentes esztendő volt a tavalyi. Igaz, akadt né­hány külső és ■ belső tényező, amelyek miatt a megnöveke­dett feladatokhoz való alkal­mazkodás nem sikerült mara­déktalanul, a ceglédi kollektí­va mégis rendkívül sok mun­kát tudhat maga mögött, ki­emelkedő feladatokkal és a si­kerek mellett megjelenő ku­darcokkal. Tervszámait alaposan meg­haladva sertésből 280 ezer, szarvasmarhából 18 ezer, juh- ból 29 500 darabot vásárolt fel a ceglédi húsüzem. Maga a pél­dás mennyiség rejti azonban a felmerült gondokat is, hiszen főleg az esztendő második ne­gyedévében a sertésfelvásárlás 30 százalékkal is túlnőtt a tervezetten. Ennek oka, hogy az integrációs szervezetből nem érkeztek meg idejében és pon­tosan a hizlaló berkekben le­zajló változásokat tükröző jel­zések. A következménye pe­dig, hogy a tetemes többlet fo­gadása, feldolgozása, tárolása és piaci értékesítése eleve nem történhetett veszteség és minő­ségkárosodás nélkül. Az áradatot persze valaho­gyan győzni kellett, s a vágó­üzem dolgozóit épp a második negyedévi teljesítményükért illeti elismerés. Mindent ösz- szeadva az év folyamán 209 lezer darab sertést, 11 500 da- ' rab marhát és 6109 juhot — Ez mit jelent helyi vi­szonyok között? — A gépesítettség növelése, kihasználtságának . fokozása. Igaz, a belső feltételek meg­teremtése még önmagában ke­vés, a vetőmagellátás, a gyors, stabil felvásárlás, hosszabb tá­von pedig a feldolgozó ipar fejlettsége is lényeges befolyá­solok. — Nem vitás, helyben is van mire alapoznunk, az új bérszabályozási rendszer is egyik ösztönzője volt a haté­konyabb munkának, kialakító­ja a méltányos jövedelmeknek. Összegezve az eddigieket, az irányítás csupán direkt eszköz a közös célokhoz Való eljutás­hoz, s akkor hatékony; ha ben­ne koncentrálódik, a szakérte­lem, a dolgozói érdek, s a külvilág jövőjének perspekti­vikus képe. Miklay Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom