Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-27 / 48. szám

1985. FEBRUAR 27., SZERDA TÍ2 MAP RENDELETÉI A települési folyékony hul­ladék tárolásának, ártalmatla­nításának, és hasznosításának közegészségügyi szabályait a 2/1985. (II. 16.) Eü. M„ ÉVM. rendelet szabályozza. Rendelkezik a hulladékok közcélú ártalmatlanító telepen való elhelyezéséről, illetőleg ha Ilyen nem működik, miként és hol helyezhetők el. (Magyar Közlöny 7. szám.) A fermatervezésl nívódíj alapításáról, a kimagasló ipari formatervezett termékek elis­merése érdekében az ipar — az élelmiszeripar kivételével — és az építőipar népgazdasá­gi ágában az ipari és az építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter 2/1985. (II. 16.) Ip. M.— ÉVM. szám alatt együttes ren­deletet adott ki. A nívódíj ösz- szege egyéni kitüntetett esetén 20 ezer forint, alkotó kollektí­va esetén 40 ezer forint. (Ma­gyar Közlöny 7. szám.) A nappali tagozaton iskolai képzésben részt vevőkkel köt­hető tanulmányi szerződésről a művelődési miniszter 2/1985. (II. 16.) MM. sz. rendelete ugyanitt jelent meg. Jogi tanácsok Amikor a foglalót vissza fe@SI fizetni Ék rendes elhasználódásból eredő hibákért az eiadé nem felel • Mikor foglaló és mikor nem az? a foglaló. Olvasónk a dabasi házas in­gatlanát eladásra meghirdet­te. Több érdeklődő volt, ko­moly vevőként azonban csak egy szomszéd falubeli jöhetett számításba. Ezzel az illetővel meg is állapodtak, aki a vé­telár egyharmadát foglalóként írás ellenében olvasónknak odaadta. Ez már vagy két hó­napja történt, de az adásvételi szerződés írásba foglalására a mai napig nem került sor. Úgy tűnik — írja olvasónk —, hogy a vevő vissza akar lépni. Köteles vagyok-e visszaadni a foglalót, kérdezi olvasónk? Ha az átadott, illetve átvett pénzösszeg ténylegesen fogla­lónak minősül, akkor olvasónk nem köteles a foglalót vissza­adni. Ellenkező esetben azon­A bedolgozó is igénybe veheti Gyermekgondozási díj Az új jogintézmény, ame­lyet ez év március 1-től ve­zetnek be, a gyermeket válla­ló családok fokozott támoga­tását jelenti. A gyermekgon­dozási díj abban különbözik a gyermekgondozási segélytől, hogy az a jogosult keresetéhez, mértéke pedig a táppénzhez igazodik. A gyermekgondozási segélynél tehát magasabb szin­tű társadalombiztosítási eljá­rás ez, és bevezetésére foko­zatosan kerül sor. Egyelőre az egy éven aluli gyermeket ne­velő anyák, vagy az egyedül­álló apák vehetik igénybe március 1-től a gyermek egy­éves koráig. feltételek A gyermekgondozást díjra jogosultak az egyetemi, főisko­lai hallgatók kivételével meg­egyezik a gyermekgondozási segélyre jogosultak körével. Ezek szerint a gyermekgondo­zási díjat az veheti igénybe, aki rendelkezik a gyermekgon­dozási segélyre jogosultság feltételeivel, vagyis a szülést megelőző két éven belül leg­alább 270 napi olyan munka- viszonyban vagy szövetkezeti tagsági viszonyban dolgozott, amelyben munkaideje a törvé­nyes munkaidő felét elérte. Az ellátás kiterjed a bedol­gozókra is. Azonban nem ter­jed ki azokra, akik gyermek- gondozási segélyre nem jogo­sultak, például kisiparosok, magánkereskedők, ügyvédek, munkaviszonyban nem álló előadóművészek. A gyermekgondozási díj fel­tétele az is, hogy a szülési sza­badság lejárta után az igénylő fizetés nélküli szabadságot ve­gyen igénybe. Természetesen csak akkor, ha munkaviszony­ban áll, vagy szövetkezetben dolgozik. Gyermekgondozási díjra me­zőgazda sági szövetkezet tagja is jogosult, ha a szülést meg­előző két éven belül legalább 90 napon át részt vett a közös munkában, és a gyermek gon­dozása céljából díjazás nélküli szabadságot vesz igénybe. A gyermekgondozási díj a szülési szabadságra járó ter­hességi-gyermekágyi segély­nek a 65 vagy 75 százaléka. (A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság megkezdé­sét megelőző naptári évben el­ért napi átlagkereset 100 szá­zaléka.) Igénylés E - díj legkisebb és Jegna^ gyobb összegeit jogszabály ha­tározza meg. Napi összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj összegének harmincad részénél, és nem lehet több ennek kétszeresénél. Ha a szülési szabadság ide­jére járó terhességi-gyermek­ágyi segély napi összege ala­csonyabb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a har­mincad részénél, akkor a gyer­mekgondozási díj összege azo­nos mar d a szülési segély összegével. A gyermekgondo­zási díjra való jogosultság, és a díj legkisebb, illetve legna­gyobb összegének megállapítá­sa szempontjából, a több jog­viszonyban eltöltött müfik'á- időket és a gyermekgondozá­si díj napi összegét egybe kell számítani. A gyermekgondozási díjat a munkahelyi társadalombizto­sítási szervnél kell igényelni. Ha a munkahely egyben nem kifizetőhely, akkor az illeté­kes megyei társadalombiztosí­tási igazgatóságnál, illetve a kirendeltségnél kell az igényt benyújtani, és a díj folyósítá­sa is az ő feladatuk. Gyermekgondozási díjat az anya igényelhet, vagy az egye­dülálló apa, ha a gyermeke ez év március elsején még nem töltötte be az első életévét. Ezek szerint az is jogosult te­hát erre az ellátásra, akii a szülési szabadság lejárta után visszament dolgozni, és az is, aki gyermekgondozási segélyt vett igénybe. Választás A gyermekgondozási díj be­vezetése mellett a gyermek- gondozási segély rendszere to­vábbra is megmarad. Ez egy­részt azt jelenti, hogy a gyer­mekgondozási díj lejárta után a gyermekgondozási segély a gyermek hároméves (súlyosan fogyatékos gyermek esetében hatéves) koráig — a jogo sultság ismételt elbírálása nél­kül — igénybe vehető. Előfor­dulhat az is, hogy a gyermek­gondozási segély összege — több gyermek vagy alacsony kereset esetén — kedvezőbb a gyermekgondozási díjnál. Ezért a gyermekgondozási díj és a gyermekgondozási segély kö­zött a jogosultak választhat­nak. Említés történt már arról, hogy beteg gyermek ápolása címén a gyermek egyéves ko­ráig továbbra is korlátlanul igénybe vehető a gyermekápo­lási táppénz. Ez nem vonatko zik azokra, akik a gyermek- gondozási díjat választják; mert nincs jogi lehetőség arra, hogy a gyermekgondozási díj igénybevétele esetén a gyer­mek egyéves koráig a gyer­mek ápolása címén táppénzt vegyenek igénybe. K. S. ban a pénzösszeg visszajár. Na nézzük meg, miért van ez így, amikor — ahogy ezt ol­vasónk is helyesen idézi —, a Polgári Törvénykönyv is azt írja, hogy a teljesítés meghiú­sulásért felelős személy az adott foglalót elveszti, a ka­pott foglalót kétszeresen kö­teles visszatéríteni. Sohasem szabad egy jogsza­bályból csak a nekünk kedve­zőt kiragadni és a többit fi­gyelmen kívül hagyni. Ilyen­ből súlyos hibák származhat­nak. Egy úgynevezett részsza­bályt, mindig az egész szabá­lyozással összefüggésben kell látni, magyarázni és értelmez­ni- Na mármost itt is ez a helyzet. Ugyanis a Polgári Törvénykönyv az idézett ren­delkezés előtt néhány szakasz- szal félreérthetetlenül lerög­zíti, hogy amikor foglalót ad a vevő, illetőleg kap az eladó, akkor olyasvalamiről van szó, aminek a köznapi értelemben is a megállapodásra jutott fe­lek között nagyobb jelentősé­gű. Ilyen lehet, mint esetünk­ben is, egy ingatlan adásvéte­le, amit a jogszabály értelmé­ben írásban kell megkötni. A foglaló pedig a szerződéskötés biztosítéka, a kötelezettség vállalásának a jele. A szerző­dés megkötésekor átadott pénzt vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése e szerződés­ből kétségtelenül kitűnik. Nem elegendő tehát, ha a felek csak egy elismervényt írnak és abban bár foglalónak jelölik meg az átadott pénz­összeget. Ha ebből nem állapít­hatók meg a szerződő felek neve, címe, egyéb adatai, a szerződéskötés helye, az ingat­lan pontos megjelölése, a tu­lajdonjog átruházására irá­nyuló szándék, a vételár stb., aikkor vita esetén, hiába írták a felek az elismervényre, hogy foglaló, az nem az, hanem elő­leg és akkor is vissza kell ad­ni, ha a teljesítés meghiúsu­lásáért olvasónk lenne felelős. Röviden tehát, valamilyen szerződés biztosítéka a fogla­ló, a kötelezettségvállalás jele és ennek a rendeltetésének a szerződésből ki kell tűnnie. És még annyit, ha a szerződés olyan okból szűnik meg, ame­lyért egyik fái sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár: 9 Az autó vagy egyéb Ingó dolog rendes elhasználódásából eredő hibákért az eladó álta­lában nem felel. A gépkocsik adásvételével kapcsolatban a közelmúltban kimerítően foglalkoztunk, ar­ról, hogy a vételnél a vevő mire vigyázzon, az eladó pedig mit ne hallgasson el. Egyik olvasónk észrevételére kény­telenek vagyunk válaszolni, természetesen anélkül, hogy megismételnénk a korábban már írtakat. M. I. olvasónk 10 éves gép­kocsit vásárolt, az autó egy­szer sem volt nagyjavításon, így bizony, minthogy elég sok kilométert is lefutott, a kopá­sok a természetes elhasználó­dásból eredő hiányosságokat nem valószínű, hogy megha­ladják. Egyébként ez szakér­tői kérdés, úgyszintén az is. hogy olvasónk által említett hiányosságok a gépkocsi meg­tekintésekor, kipróbálásakor felismerhetők voltak-e. Vonatkozik ez B. G.-néra is aki 30 éves szalongarnitúrát vett meg és most azért peres­kedik, mert aránytalanul ma­gasnak találta utólag a vétel­árat, mert a garnitúra huzata több helyen erősen kopott, egy két helyen szakadt is, a fotel lába pedig törött. Ez utóbbi olvasónknak is látnia kellett ezeket az elhasználódásokat, ha gondosan nem is vizsgálta át, akkor is tudnia kellett, hogy nem új berendezést vasa rol és számolnia kellett, hogy az áru már kopott, és erősen használt lehet. De itt is a szakértői vélemény lesz a döntő, és ennek alapján ki­alakítható lesz a bíróságnak is a véleménye, hogy olvasónk aránytalanul sokat fizetett-e a szalongami túráért. Dr. M. J. A lányt nem kellett megvédeni ToSvaj lovag az állomáson után azonban meglepő fordu­lat következett. J. P., aki előbb a védelmező lovag szerepében igyekezett tetszelegni, hirtelen kimutat­ta, hogy nem annyira a társa­ságába került nő, inkább a vastag aranylánc keltette fel az érdeklődését. Más körülmények között lí­rai kis történet is kerekedhe­tett volna ebből a kalandból, melynek szereplői fiatalok, akik egy mulatságból igye­keztek hazafelé. Az egyik fiú­nak tetszett egy lány, valami­kor udvarolt is neki, és szíve­sen felújította volna vele a kapcsolatot. Ám úgy látszik, érzelmei az idő múlásával már nem találtak viszonzásra, elhá­rították a közeledését. A visz- szautasított udvarló ugyan nem próbált erőszakoskodni, de vá­lasztottjának mégis védelme­zője akadt. Vastag aranylánc a nyakában Kövessük most már nyomon az eseményeket, egészen addig, míg végül bírósági ítélet zár­ta le az ügyet. Diszkóbál volt Tápiószent- mártonban, és este tizenegy óra felé onnan érkezett néhány fiatal a nagykátai vasútállo­másra. Az egyik lánynak, aki barátnőjével a váróterem kö­zelében álldogált, vastag aranylánc volt a nyakában. Utólag azt vallotta, hogy nem szokta olyan feltűnően viselni az ékszert, de tánc közben ki­csúszott, a blúza fölé került, és nem tette vissza. Egyébként sem hitte volna, hogy baj le­het ebből... Miközben a hazafelé induló vonatra vártak, egy fiú lépett hozzájuk, aki korábban udva­rolt az ékszer tulajdonosának, és megpróbálta felújítani a kapcsolatot. Nem járt sikerrel, de ezt zokon sem vette. Barát­jával együtt odább akart áll­ni, ám ekkor új szereplő lé­pett a színre. J. P. húszéves fiatalember odament a két barátnőhöz, és elvezette a MÁV-utasellátó épülete mögött egy szűk. sötét átjárón keresztül a sínekhez. Erre a helyre az állomás fe­lől nem lehetett odalátni. Futásnak eredt a síneken A meglepődött lány elment vele, bár, mint utólag vallotta, nem szorult védelemre. Leg­alábbis addig nem, amíg régi ismerősével incselkedett Ez­Az elutasított udvarló köz­ben gyanút fogott, hogy itt va­lami nincs rendben. Hívta a barátját, és így indult — ő haladt elöl — az eltűnt pá­rocska után. Amikor odaértek, J. P. félrelökte őt. úgy, hogy megtántorodott, és ezt a pilla­natot felhasználva letépte megdöbbent társnője nyakáról az ékszert. A lovag, aki, mint kiderült, közönséges tolvaj volt, futás­nak eredt, át a síneken, és bár követték, nem tudták utolérni. A megkárosított lány azon­ban — akinek nyakán is meg­látszottak a lánc erőszakos el- ragadásának a nyomai — nem hagyta annyiban a dolgot. Másnap feljelentést tett a rendőrségen, és megindult az eljárás. J. P. büntetőügyében másod­fokon a Pest megyei Bíróság hozott ítéletet. Nem fogadták el a védekezését, jnely szerint védelmezni óhajtotta volna a lányt — akit rajta kívül senki sem akart bántani. Gyanútlan fiatalra támadt A Pest megyei Bíróság J. P.-t nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettéért hat hónap — két évre felfüggesztett — szabad­ságvesztésre: és négyezer fo­rint pénzbüntetésre ítélte. Kö­telezték továbbá a lánynak okozott 12 ezer forint kár megfizetésére. A bíróság az ítélet kiszabá­sánál súlyosbító körülmény­ként vette figyelembe, hogy a nagyRátál" KöfZétbeH TcfflWfö- sen elszaporodtak az ilyen jel­legű bűncselekmények, vala­mint azt, hogy szórakozásból hazafelé tartó, gyanútlan fia­talt ért fondorlatos módon tá­madás a vasúti állomáson. Enyhítő körülménynek számí­tott a vádlott fiatal felnőtt ko­ra és büntetlen előélete. Gál Judit Társadalombiztosítás, népesedéspolitika Az idén már hatályos Táppénz A kórházi ápolás idejére eddig, a biztosított beteg a2 egyébként járó táppénznek hetven százalékát, eltartón hozzátartozó (családtagja) ese­tén kilencven százalékát kap­ta. Akik már ebben az évben részesültek kórházi ápolásban, azok már a teljes táppénzre jogosultak, akik viszont a múlt évben kerülték kórház­ba, a korábbi rendelkezések szerint kapják az ellátást ak­kor is, ha betegségük erre az évre áthúzódik. Kedvezőbb rendelkezések léptek életbe a gyermekápolá­si táppénz folyósításában. Az egyévesnél idősebb, de három­évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén, évenként és gyermekenként hatvan nap helyett nyolcvannégy naptári napon át, háromévesnél idő­sebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén, éven­ként és gyermekenként har­minc nap helyett negyvenket­tő, egyedülállónak hatvan nap helyett nyolcvannégy naptári napon át jár a táppénz. Új rendelkezés, hogy a gyermekápolási táppénz felső határa a gyermek hatéves ko­szakítás nélkül 30 napon túl keresőképtelen, az a harminc- egyedik naptól öt százálékkal, a kilencvenegyedik naptól pe­dig további öt százalékkal több táppénzre jogosult. Ezek sze­rint, aki hetvenöt százalék táppénzre jogosult, azt a ke­resőképtelenség harmincegye­dik napjától nyolcvan százalék, a kilencvenegyedik naptól pe­dig nyolcvanöt százalék táp­pénz illeti meg. Emelkedik 5—5 százalékkal azok ellátá­sa is, akik hatvanöt százalék táppénzre jogosultak. . Ez a rendelkezés nem vonat­kozik azokra, akiknek táppén­zét az elért keresettől függet­lenül megállapított összegben, illetve meghatározott összeg figyelembevételével állapítják meg, mint például a gazdasá­gi dolgozóknál, háztartási al­kalmazottaknál, alkalmi fizikai munkavállalóknál. Nem vonat­kozik ez a rendelkezés azok­ra sem, akiknek a táppénz­alapjából nyugdíjjárulékot le­vonni nem kell, például kis­iparosok, magánkereskedők, ügyvédek. A táppénz összegének meg­állapításánál a nyugdíjjáru­lékkal, általános jövedelem- adóval csökkentett keresetet lehet a jövőben figyelembe venni, és új az a szabály is, hogy a jutalom után az év vé­gi részesedésre vonatkozó ren­delkezések szerint jár a táp­pénz, vagyis a megszakítás nélküli keresőképtelenség har­mincegyedik napjától. A táp­pénzhez a havi 310 forint ösz- szegű úgynevezett általános bérpótlékot változatlanul kap­ják a keresőképtelen betegállo­mányban levők. Január 1-től gyermekgondo­zási segélyre jogosultak a fel­sőoktatási intézmények (egye­temek, főiskolák) nappali ta­gozatos hallgatói akkor, ha a gyermek a hallgatói jogviszony fennállása alatt, vagy annak megszűnésétől számított 180 napon belül születik. Az új rendelkezés szerint, a jogo­sultság megállapításához szük­séges 270 napi munkaviszony, illetve ipari szövetkezeti tag­sági viszony akkor is jogosít a segélyre, ha az igénylő mun­kaideje átlagban legalább a törvényes munkaidő felét el­éri. A gyermekgondozási se­gély mellett nem napi 4 órai, hanem a törvényes munkaidő felére lehet most már munkát vállalni. Kiegészítés A gyermekgondozási segély­hez kiegészítés jár, amely ja­nuár 1-től 80 forinttal emel­kedik. így 360 forint helyett, 440 forint kiegészítést kap a jogosult az első gyermek után esedékes 800 forint összegű gyermekgondozási segélyhez. A második gyermek utáni, 900. a harmadik és minden to­vábbi gyermek utáni 1000 fo­rint gyermekgondozási. segély­hez is jár a 440 forint kiegé­szítés. A gyermekgondozási segély a felsőoktatási intézmény nap­pali tagozatán tanuló apát is megilleti. A gyermekgondozá­si segélyre való jogosultságot felsőoktatási intézmény hall­gatója esetében az iskola bí­rálja el. A gyermekgondozási segély a felsőoktatási intéz­mény nappali tagozatos hall­gatója részére a szülés napjá­tól jár, tekintettel arra, hogy a tanuló szülési segélyt, illet­ve gyermekgondozási díjat nem kaphat. Népgazdaságunk mai helyzetében csak úgy lehet előrelépéseket tenni, ha a meglevő erőforrásokra támaszkodunk. Ez vonatkozik a tár­sadalombiztosítás, a népesedéspolitika területére is. E vonatkozásban intézkedések váltak indokolttá az egyes áremelések részleges ellen­súlyozására, újabb népesedéspolitikai célok megvalósítására, és az egy­re nagyobb számban megjelenő újabb gazdasági vállalkozási formák rendeltetésszerű működése érdekében. Így került sor a családi pót­lék emelésére, meghatározott alacsony összegű nyugdíjak és nyugdíj­szerű ellátások kiegészítésére. Módosultak a gyermekgondozási segély- lyel kapcsolatos szabályok, és az év folyamán kedvezően megváltoz­nak a szülési szabadságra, az anyasági segélyre, a gyermekápolási táppénzre vonatkozó rendelkezések is. ÜJ jogintézményként bevezetik a gyermekgondozási díjat. Növekszik a gazdasági munkaközösségek­ben, az Ipari szolgáltató szakcsoportokban kiegészítő tevékenységet folytató tagokat terhelő társadalombiztosítási járulék. Részletesen ezek­ről lesz szó a következőkben. ra helyett a tizedik életév. Itt évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak hu­szonnyolc naptári napig fo­lyósítják a táppénzt. A ked­vező intézkedések a termelő­szövetkezeti tagakat is érintik. A táppénz összege a napi átlagkereset hatvanöt, hosz- szabb (2 év alatt legalább 270 nap) megszakítás nélküli biz­tosítási idő esetén hetvenöt százalékánál kevesebb nem le­het. A tárgyévben fel nem használt napok a következő évre átvihetők. Kedvezően alakul a pálya­kezdő fiatalok táppénzellá­tása. A biztosítás tartamára tekintet nélkül kap ugyanis táppénzt, aki 10 éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy iskolai tanulmányai meg­szűnését követő 180 napon be­lül biztosított lesz, és legalább a keresőképtelenségig biztosí­tott marad. A fiatalokat het­venöt százalékos táppénz ille­ti meg akkor is, ha nincs két­évi megszakítás nélküli bizto­sításuk. Emelkedik A hosszabb ideig betegállo­mányban levőkre kedvező az az új szabály, hogy aki meg-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom