Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-27 / 48. szám

CEGLÉDI ApCítia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM. 48. SZÁM 1985. FEBRUÁR 27., SZERDA Ha jói csináljuk Néha az otthont is pótolni kell Megalapozzák a termést awp.WIfWfWPfff&RR Megindító szépségű és pél­daszerűen tartalmas bemuta­tó foglalkozást láthatott nem­rég a találkára gyűlt pedagó­gusgárda a ceglédi kisegítő is­kola napközijében. Az isme­retek széles köréből válogató, harmonikusan felépített, él­ménydús és módszerekben gazdag kultúrfoglalkozásról a részt vevő kollégák is kedve­zően vélekedtek. A bemutató ürügyén a napközi helyzetéről, feladatairól kérdeztük Barnóth Zoltánnét. a kisegítő iskola igazgatóhelyettesét. Bőséges ajánlat — A látott óra mely erényeit tartja a legfontosabbnak? — E/ek a gyerekek másodi­kosok, de nem egy osztályból valók. Sokuk igen rossz csa­ládi környezetben nevelkedik, itt á túlféltés, amott meg az elhanyagolás okozza a gondot. Am- ha a pedagógus áz apró­ságok személyiségének feltá­rásával érdeklődést tud kel-1 tépi (nem kötelességszerűt) az elvégzendő feladatok iránt, úgy. hogy a gyerekek kellemes, oldott hangulatban dolgozza­nak, azt jelentős eredmény­nek tartom. -s - - - *•- ~ - >, — Az egyébként kiváló fog­lalkozás mintaértékű? Azaz megismételhető a hétközna­pokban? — Nem szükséges megismé­telni. Inkább annak példája volt ez. hogy miként képzel­jük el a napközis foglalkozást, vagyis. egyfajta módszertani választókbővítő ajánlatként le­het értelmezni. Embertársi viszony — A kisegítő iskola nevelési rendszerében milyen szerepet tölt be a napközi? — Sok szülő alkalmatlannak bizonyul gyereke nevelésére, ezért a veszélyeztetett, hátrá­nyos helyzetű tanulók számá­ra pótolnia kell az otthont. A nevelőknek pedig gyakorta gondozói és anyaszerep is jut. Mindez persze csupa aprósá­gon keresztül valósul meg. Van, akinek a fölszabadult já­ték megtanulása, másnak ma­gatartási vagy éppen a közös­ségi élet megkövetelte (eseten­ként elemi) szabályok elsajátí­tása ad feladatot. Olyasmi, ami másoknak már természetes. Igaz, hogy jelenleg meglehe­tősen kényelmetlen körülmé­nyek között dolgozik az iskola napközije, mégis fejleszteni alkarjuk, szeretnénk, ha minél több gyerek jelentkezne. — A napközi mit kíván a pe­dagógusoktól? — Semmi különlegességet. Környezetvédelem Szemlék és tanulságok ■ Még a múlt év őszén jelent meg a megyei szervek felhívá­sa a települések környezetszé- pitö vensenyere. Ennek szeren­csire már hagyományai van­nak Cegléden, hisz évente a Hazafias Népfront értékelő csoportjai meglátogatják az üzemeket, intézményeket. A múlt őszön az iskoláikat, óvo­dákat, bölcsődéket, kulturális intézményeket és a boltokat is felkeresték. Az év elején most kicsit fa- gyoskodva. de mégis szívesen vállaltak ismét a feladatot, amely az őszí szemlék eredmé­nyeivel együttesen a jubileumi verseny végeredményébe bele­számít. A legjobb gazdasági egységek, intézmények, boltok közül a legjobbak elismerő oklevelet fognak kapni, s az elmúlt öt év alapján a legki­emelkedőbbek egyedi díjazá­sára is sor kerül. Am most nem erre kívánjuk a figyelmet irányítani, hanem a szemlék tanulságaira. Neve­zetesen, csak egyes helyeken találtak az aktivisták éktelen rendetlenséget, hányavetiséget. A gazdasági egységek verse­nyében csak a maximális pontszám körüli eredmény ad­hatott jó helyezést. Szintén komoly rendet képesek tartani maguk körül az óvodák — és bár nagy nehézségek közepet­te. a bölcsődék is. Szervezni is lehet Az iskolák valamivel többet tehetnének a rend érdekében, bizonyosan meg lehet minde­nütt szervezni jobban a kör­nyezet tisztaságának óvására a fiatalokat Lelkes egységek máir működnek, hisz’ vannak környezetvédelmi őrsök A közösségért végzett mun­kában áz egyik legnagyobb hi­ba a türelmetlenség lehet, de mégsem, helyes a hibákról hallgatni. • Az üzemek régeb­ben sokkal jobban elsiklottak a felhívások tudomásul vétele felett, de ma a gazdasági egy­ségek agyharmada 83 százalék­nál jobb teljesítményre volt képes. Ennek a munkának ele­jén áltnaik a boltok, de egyes helyeken már különösen nagy a vállalkozó kedv a környezet szépítésére. Némelyütt ma még nehezen hiszik a bolti eladók, hogy ha igényesebb környezetet, tiszta­ságot, ápolt .virágos ládákat, gyepsávot vonnak az üzleteik köré, az meg fogja növelni a vásárlók számát, a forgalmat. Szinte indirekt jövedelemnö­velő tevékenység is lehet a szépítés! Érdemes fáradozni Ma még ritka, szép, dicsé­rendő dolog, ha télen a hét végén lezúduló nagy mennyisé­gű hó eltakarítására a bolti dolgozók bemennek a munka­helyükre, ilyesmire több időit áldozva. Igaz. a boltok előtti térség tisztasága egyébként is a boltok feladatkörébe tarto­zik. Tehát vannak már kedvező jelek. Egyelőre úgy látszik, az értő aktivistáknak sűrűn kell tátogatniuk a boltokat, nem hatóságként, hanem jóbaráti, segítő kritikusként, mert gene­rációk nőttek fel úgy, hogy azt hiszik, hogy csak a köz­vetlen környezetükkel kell tö­rődniük. Most ezt pótolni kell és lehet. A szocialista brigá­dok hasznos vállalásai, a szak- szervezeti és KISZ-munka a környezetért, folytatott védő- óvó munkával is tovább tar- talmasodik. Értünk, városun­kért, jövőnkért érdemes fára­dozni! S. D. Csupán ugyanazokat a tulaj­donságokat, amelyeket nem­igen tudnak nélkülözni, akik értelmi fogyatékos gyerekekkel foglalkoznak. Elsősorban hite­les érzelmeket, nagyfokú türel­met, megértést (de nem sajná­latot), empátiát és szakmai tu­dást. Ezek birtokában már olyanfajta, mi úgy mondjuk, embertársi viszonyt lehet ki­alakítani a gyerekekkel, amit az iskola befejezte után a munkahely nem biztos, hogy megad. Tornatermek * V. * V. — A napközi feladatai tehát igen jelentősek. Presztízse mégis messze elmarad ettől. — Ennek oka bizonyosan nem az anyagiakban van, mert szépen keresnek a napközis nevelők. Az elmúlt esztendők­ben gyakori volt nálunk az el­vándorlás, és jelentkező híján nem tudtunk végzett nevelőt alkalmazni, csak képesítés nél­külieket. Idén már más a hely­zet. Egyébként a pedagógia valamennyi területére érvé­nyes, hogy a jó munka meg­teremti a maga presztízsét. Nem várhatjuk, hogy megbe­csüljék a napközis, nevelést, qsak akkor, ha jól csináljuk. Itt-ott értelmezési,, hibák is zavart okoznak a megítélésben. A napközi kiegészítője a dél­előtti oktatómunkának, sőt ne­velési szempontból több is an­nál. Szűk hely, zsúfoltság, a já­téktér hiánya, váltott műszak, ezeket a súlyokat cipeli magá­val az iskola öt napközis cso­portja. Ám a Damjanich utcá­ban már készül az új intéz­mény: húsz tanteremmel, könyvtárral, két tornaterem­mel. A következő tanév már remélhetőleg ott éri őket. V. S. A korszerű kemizálás mellett igen nagy jelentősége van a táp­anyag utánpótlásában a szerves trágyának. A Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Fejlesztő Vállalat ceglédi állomásán a gyümölcsösökbe szerves trágyát juttatnak. Váradi Zoltán a mérlegelés után a kajszibarackosba indul rakományával. Apáti-Tóth Sándor felvétele Zongora és diszkótánc Délután a diákokkal Tolna Sándor városi KISZ- titkár szavai szerint jól vá­lasztottak azok, akik vasárnap délután a tornacsarnokba lá­togattak el, és megnézték a ceglédi középiskolás diákok művészeti bemutatóját. Sok­színű, Ki mit tud?-szerű ta lálkozó volt ez, ahol zsűri he­lyett csupán a közönség minő sítette a szereplőket. — Sokan jelentkeztek — mondta Mészáros Edit, a KISZ-bizottság politikai mun­katársa —, legtöbben a Kos­suth Gimnáziumból. Huszon­öt szám szerepel a mai műso­ron. Valamennyi fellépőt egy- egy szerény ajándékkal jutal­mazunk. A gimnázium énekkara nyi­totta az összeállítást, ám az első meglepetés Pál Márta, a Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakmunkásképző Iskola tanulója volt, tiszta, szép énekhangjával. Nagy sikert aratott az Április 4. Közgaz­dasági Szakközépiskola diszkó- táncos csoportja, betanítójuk, egyben osztálytársuk Kollár Judit volt. A versmondók kö­zül kitűnt Juhász Ildikó, aki a mezőgazdasági szakmunkás- képző színeiben indult. Érde­kesnek mutatkozott a közgaz­daságisok Nominek elnevezésű színpada, tetszett a Bem-be- liek által bemutatott jazzba- lett. Terembe lépésekor nagy taps köszöntötte a gimnazista Kerepesi Lászlót, aki remek zongorajátékkal viszonozta a megelőlegezett bizalmat. Ezen a délutánon is kivilág­lott, hogy mindenképpen ér­demes odafigyelni a fiatalok­ra. Kiss Sándor Hlozlsorozafok Kétféle válogatott filmfüzér fut egymás mellett a ceglédi moziban. Egyik, az archív filmklub névre hallgató soro­zat, az amerikai filmművészet egyik alapműfajának, a wes- ternnek az útját, változásait követi nyomon, klasszikussá vált példákat állítva. Legkö­zelebb, március 4-én este 8 órakor az Árulás című törté­net kockái peregnek a Szabad­ság Filmszínház nagytermé­ben. A másik összeállítás pe­dig a jelen idő friss külhoni törekvéseiből igyekszik ízelí­tőt adni. A soron következő program. Montenegró .címmel, egy unatkozó háziasszony és egy jugoszláv vendégmunkás kalandját meséli el. A film március 4-től 6-ig nézhető meg a kamarateremben. tokához és pihenéshez Az albertirsai Szabadság Termelőszövetkezet erejéhez mérten igyekszik megfelelő körülményeket teremteni tag­jainak a munkához és a pihe­néshez. Az állattenyésztőket autóbusszal szállítják, meg­szervezték az üzemi étkezte­tést, van orvosi rendelő. Gyer­mekeik bölcsődei, óvodai el­helyezése évek óta nem gond. Ember, állat védelmében Kezdődnek az eboltások Március elsejével megkez­dődik az eboltás városunkban. Az oltóhelyekre elő kell vezet­ni minden háromhónapos vagy annál idősebb kutyát, amely 1935-ben még nem ré­szesült védőoltásban. A torló­dás elkerülése végett a cso­portos oltások időpontját és a körzetbeosztást be kell tarta­ni. Az alábbi napokon és he­lyeken oltanak az állatorvo­sok: Március 1-én 7-től 9 óráig az I. kerület részére az állat- kórházban,, 14-től iß ..óráig a, XI. kerületben a Herczeg-ta- nyán (Örkényi út). Március 4-én 7-től 9 óráig a XII. ke­rületbelieknek a Körösi úti Kernács-tanyában, 14-től 16 óráig az állatkórházban. Már­cius 6-án 7-től 9 óráig a XI. kerületbelieknek Kovács Ist­vánná tanyájában a Pesti út 226. szám alatt, a III. kerü­letnek 14-től 16 óráig az ál­latkórházban. A IV. kerület­nek március 8-án 7-től 9 óráig az állatkórházban, a XII. ke­rületinek 14-től 16 óráig a Tör- teli úton a Hartyányi tanyá­ban. Március 11-én 7-től 9 óráig a XI. kerületnek Ugyer- ben a Bobori-tanyán, az V. kerületnek 14-től 16 óráig a vásártéren. Március 13-án a VI. kerületnek 7-től 9 óráig a vásártéren, a XII. kerületnek 14-től 16 óráig a Lenin Tsz telepén Kecskéscsárdán. Már­cius 15-én 7-től 9 óráig a VII. kerületnek a vásártéren, 14- től 16 óráig a XIII. kerület­nek a Lenin Tsz központjában a Jászberényi úton.' Március 18-án 7-től 9 óráig a VIII. kerületbelieknek a vásártéren, 13-tól 14 óráig a XIV. kerü­letnek a CÁT cifrakerti köz­pontjában, 14-től 15 óráig a XIV. kerületnek a Nagykátai úton Samu István útőr házá­nál. Március 20-án 7-től 10 éréig a XI. és a XIV. kerület részére Kovács István tanyá­jában a XI. kerületben a Bu­dai út 256. szám alatt. A IX. kerületnek 14-től 16 óráig a vásártéren. Március 22-én 7- től 9 óráig a X. kerületnek az állatkórházban, a XIII. és a XIV. kerületnek 14-től 16 óráig az állatkórházban. Már­cius 27-én 7-től 9 óráig pót­oltás a vásártéren. Március 29-én 7-től 9 óráig pőtoltás az állatkórházban. Az ebeket díjtalanul oltják. Szájkosárral és pórázzal ellát­va kell őket felvezetni. Aki elmulasztja beoltatni a kutyá­ját, az ötezer forintig terjedő bírsággal sújtható. Népi bölcsességek Január, február - itt a nyár Most, hogy elmúlt az esz­tendő első két hónapja, egyre gyakrabban mondogatjuk: — Január, február, mindjárt itt a nyár! Biztosan lesznek még hideg napjaink, jégvirágokat termő éjszakáink — a Me­teorológiai Intézet is szokatla­nul hideg február közepét jel­zett —, azért mi tudjuk, s ez ad némi vigaszt, hogy feb­ruárt a régi kalendárium tél­utó havának nevezi, s a ja­nuár 25-i Pál-fordulást követi a télfordulás. Földes Istvánné, az egykori hévizgyörki elemi iskola igaz­gatójának 84 éves özvegye, több beszélgetésünk alkalmá­vá] is elmondta, hogy ismeri a különböző hónapokhoz fű­ződő hagyományokat. A leg­többjét fiatalasszony korában hallotta, de később ő maga is megfigyelte, hogy a különböző napokhoz kapcsolódó szoká­sok mennyire igazolják a néphit feltételezéseit. Biztatom Földes nénit, hogy írja le az emlékeit, amelyek­kel szinte megajándékozná a hévizgyörkieket egy örök tap- tárral, s a jövőnek hagyná múltunknak olyan tapasztáia- tokon alapuló tárházát, mi­lyennel ötven vagy száz év múlva, kevés település dicse­kedhetne. Korára, fáradtságá­ra hivatkozik, de hogy jó szándékát bizonyítsa, már kez­di is sorolni télutó havának emlékezetesebb napjait. — Itt van mindjárt a hónap elején gyertyaszentelő — mondja betegágyában —, eh­hez a naphoz fűződik a leg­szélesebb körben elterjedt idő­jóslás: e napon a téli álmából ébredő medve kijön a bar­langjából, ha napos időt ta­lál, s meglátja a saját árnyé­kát, akkor visszabújik, mert még hosszú lesz a tél. De mondták azt is: Ha a három­király nem csinált, gyertya­szentelő rápipált. Népi rigmus bizonyítja, hogy a gyümölcsol­tói napsütés nem sok jót ígér. Ha fénylik a gyertyaszentelő / Szűrödet vedd elő. / Ha lan­gyos a gyertyaszentelő, / Gaz­da a jászolnál az izíket szedd elő. / Ha csikorog a gyertya­szentelő, / Gazda, a takarmá­nyod újig elegendő. Február 3-án a Balázsokat köszöntöttük, valamikor ezen a napon tartották a Balázsjá­rást. Az iskolás gyerekek cso­portostól járták a falut. Be­köszöntek a házakba azzal az indokkal, hogy kisdiákot ver­buválnak az iskolába. A kö­szöntés célja elsősorban az volt, hogy adományt gyűjtse­nek tanítójuknak. De ezen a napon osztotta a katolikus egvház a Balázsál- dást a torokfájás ellen. Erre emlékeztet a régi ének, amely egyben az adományozásra is felszólít. Emlékezzünk, hogy ma vagyon Szent • Balázsnak napja / Máskor is hogy meg­érhessük, az Űristen adja, / Kérjük ajándékát, nyújtsa szent áldását / Mindnyájunk­tól távoztassa a torokfájást. Február 6-hoz, Dorottya napjához is fűződik időjárásra utaló mondás. — Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja ... természetesen a fagyról van szó. Február 11-ét, Elek nap­ját, kígyóűző napként tartot­ták nyilván. Február 14-e, Bálint napja volt a tyúkülte­tés napja, de megfigyelhető, hogy ekkor kezdenek páro­sodni, fészket rakni a vere­bek is. Fébruár 19-én, Zsu­zsanna napján már érződik a tavasz. Ha nem rendhagyó az időjárás, ekkorra a tavaszias szellő elviszi a havat, kizöl- dell a fű és megszólalnak a pacsirták. Február 24-én a Mátyások ünnepük névnapjukat. Ezt a napot jégtörő Mátyásnak hív­ják, mert ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot. Mátyás töri meg a tél uralmát. Az is igaz viszont, ha nem talál jeget, hát akkor csinál. Igaz, ez a jég korcsolyázásra, csúszkálás­ra már nem alkalmas, csak olyan hártyavastagságú, de mégis jég. — Es természetesen egész februárban tartott a farsang — mondja Margit néni —, amikor legények, lányok egy­másra akadtak és szüret után az oltár elé álltak. Érdemes megtanulni a farsang időtarta­mának a kiszámítását, mert sok naptár nem jelöli ennek idejét. Nem kell mást ten­nünk, mint az első tavaszi, vagyis a március 21-e utáni holdtöltére következő vasár­naptól, húsvéttól vissza kel! számolni a hat hétig tartó böjt idejét. Persze ma a böjtben Is ugyanúgy szól a zene a disz­kóban, mint farsangkor, s a hentes sem mér ki kevesebb húst a nagyböjt idején, mint a farsangi mulatságok nap­jaiban. — Az biztos — emlékezik Földes Istvánné —, hogy feb­ruár havában benne van már a levegőben a tavasz közele­dése. Hosszabbodnak a napok, s bár halványan, de ki-kisüt a nap. Érzik a tavaszi leve­gőt az állatok is. A száraz ta­karmányt, kitúrják a jászol­ból, prüszkölnek, idegesek, lábukkal kaparják a földet, szinte jelzik a tavasz érkezé­sét, az időjárás változását. Majd figyelje meg a február végét! — tanácsolja Földesné, és miért ne fogadhatnánk mee egy tapasztalt, gazdag életű, soKat megélt, idős asz- szony tanácsát? Fercsik Mihály ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom