Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-26 / 47. szám

1985. FEBRUÁR 26., KEDD Aczél György köszöntése Aczél Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, a munkásmozgalom régi har­cosát párttagsága 50. évfordu­lója alkalmából hétfőn Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kö­szöntötte, és átadta a Központi Bizottság emléklapját. A köszöntésnél jelen volt Tétényi Pál, a Központi Bi­zottság osztályvezetője. Az Újságíró Szövetség feladatairól, terveire! Vendégünk volt Szerkesztőségünk vendége volt tegnap Kapalyag Imre, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkárhelyet­tese. Kapalyag Imre tájékoz­tatta munkatársainkat a szö­vetség munkájáról, elképzelé­seiről — különös tekintettel arra, hogy hamarosan itt is közgyűlésre, tisztújításra ke­rül sor. Részletesen kitért az újságírók erkölcsi, anyagi megbecsülésére, az üdülési és a szociális helyzetre. Beszélt arról, milyen jelentősége van a számítógépes technika alkalmazásának a tömegtájé­koztatásban és a szerkesztősé­gi munkában. Foglalkozott a sajtó belső gondjaival, az új­ságírói képzéssel és tovább­képzéssel, valamint a sajtó dolgozói munkakörülményei­nek javításával, s válaszolt a szerkesztőségünk tagjai által fölvetett kérdésekre. Gödöllőiek csapatzászlója Sárbogárdit A békeidőszak szimbóluma A csapatzászló a katonai becsület, hősiesség és dicsőség jelképe a hadseregben. Kifeje­zi a dolgozó nép és fegyveres erőinek összetartozását. A ka- . tonát emlékezteti a haza, a dol­gozó nép önfeláldozó szolgála­tának és védelmének kötele­zettségére. Nagy és emlékezetes ese­mény hát minden katonai egység életében a csapatzászló átvétele az adományozótól. A díszszemlére Tegnap a sárbogárdi hon­védalakulatnak a Gödöllői Ganz Árammérőgyár gazdasá­gi, politikai és társadalmi ve­zetői, valamint a vállalat bri­gádjainak küldöttei adták át az új csapatzászlót, amellyel az alakulat katonái — díszez­redet alkotva — részt vesznek majd a hazánk felszabadulá­sának negyvenedik évforduló­jára Budapesten rendezendő díszszemlén. Az ünnepségen jelen volt Stock János altábornagy, a magyar néphadsereg légvédel­mi és repülőparancsnoka, Herczenik Gyula, a gödöllői városi pártbizottság első titká­ra, Takács István, a sárbogár­di városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára, Szá­lai István, a nagyközségi ta­nács elnöke. Magyarázatra szorul, hogy a gödöllői kollektíva miért ép­pen a sárbogárdi alakulatnak adományozott csapatzászlót. Nos, miként Szabó István vál­lalati igazgató az alakulathoz intézett beszédében emlékez­tetett rá, 1962-ben a vállalat már egyszer adományozott csapatzászlót ennek, az akkor még Pest megyében állomá­sozó egységnek, s a kapcsola­tokat a közben megnövekedett távolság azóta sem tudta meg­gyengíteni. A sárbogárdivá lett alakulat életének eseményeit a vállalat azóta is érdeklődéssel figyeli, mint ahogy a katonák küldöt­tei is ott vannak a gödöllői vállalat minden ünnepségén. Embernevelő munka Elmondta Szabó István igaz­gató azt is, hogy a vállalat dolgozói gyakran kérték; sor­köteles gyermekük ehhez az alakulathoz vonulhasson be. Az első években földrajzi kö­zelség miatt, később meg azért, mert tudták, hogy eb­ben a katonai egységben ki­váló embernevelő munka fo­lyik. Zopcsák László .alezredes válaszbeszédében hangsúlyoz­ta: az 1962. május 27-én Tété­nyi Emil őrnagy által átvett csapatzászlóhoz méltóan éltek és dolgoztak. Az elmúlt hu­szonhárom évben sok ezer fia­tal kapta meg katonai kikép­zését az alakulatnál, s e fon­tos nevelőintézmény dicséreté­re válik, hogy a kiképzésben részesülő sorállomány tagjai közül 3619 fiatal érdemelte ki a Kiváló katona és 6555 az Élenjáró katona megtisztelő címet. Kétszer kaptáik meg a KISZ KB vörös vandorzász- laját, négyszer a Kiváló KISZ- szervezet zászlót. Ketten ve­hették át a Vörös Csillag Ér­demrendet, öten a Kiváló Szolgálatért Érdemrendet és 591-en a Haza Szolgálatáért Érdemrend különböző fokoza­tait. Csapftzászlónk továbbra is a békeidőszak szimbóluma lesz — hangsúlyozta a pa­rancsnok. — Hadseregünk legnagyobb hőstettének azt tartjuk, hogy hozzájárul a bé­ke védelméhez, dolgozó né­pünk vívmányainak megóvá­sához. Ápolják a hagyományt Az alakulat vendégként itt levő, egykori parancsnokai lát­ható elégedettséggel nézték a katonák nagyszerű díszszem­léjét, amelyet Lakatos János alezredes vezényelt. Az új csapatzászlóra — amely e fontos szimbólumok egységesítése keretében került a régebbi szerepkörébe — Szabó István igazgató felkö­tötte a Ganz Árammérőgyár szalagját. A díszszemle befejezése után a parancsnokoknak Stock János altábornagy adta át Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter üdvöz­letét és jókívánságait, s kö­szönetét fejezte ki a Ganz Árammérőgyárnak e nemes gesztusért. A délutáni órákban a gö­döllői küldöttséget az alaku­lat parancsnokai és a nagy­község vezetői a honvédségi klubban látták vendégül. A baráti beszélgetés keretében tovább gyarapították ismere­teiket egymás munkájával kapcsolatban, s az eddigi ha­gyományok folytatására való készségük kinyilvánítása után joggal köszönhettek el így egymástól: viszontlátásra, erőt, egészséget! Cseri Sándor A KSH Pest megyei Igazgatóságának jelentése Az elmúlt esztendő eredményeiről A megye 1984. évi fejlődésének főbb mutatói: Megnevezés Az 1983. évi százalékában Az ipari termelés (terméksorok alapján) A kivitelező építőipar saját építési-szerelési munkáinak értéke (összehasonlító áron) A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére; Iparban i5$; Kivitelező építőiparban Állami gazdaságokban, kombinátokban Mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban Kereskedelemben A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlító áron) P 105.0 »1,3 10€,» 103.8 105.8 103.0 105.8 »9^ Beruházás Az év folyamán tovább mérséklődött a beruházási te­vékenység a megyében. A szocialista szervek fejleszté­sekre 11 milliárd Ft-ot fordí­tottak — folyó áron számolva — 6,2 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ezen belül az anyagi ágak tel­jesítése 11 százalékkal csök­kent, a lakosság életkörülmé­nyeit alapvetően befolyásoló nem anyagi ágaké viszont 20 százalékot meghaladóan nőtt. Az anyagi ágakon belül a ke­reskedelem és az egyéb anya­gi tevékenység kivételével va­lamennyi népgazdasági ág felhasználása elmaradt az 1903. évitől. A legnagyobb mértékű visszaesés az ipari fejlesztéseknél következett be, döntően a befejezett nehézipa­ri létesítmények hatására. 1984-ben a tanácsok 2,5 milliárd Ft-ót fordítottak be­ruházásokra — folyó áron szá­molva — 13 százalékkal töb­bet, mint egy évvel korábban. ----------­E területen továbbra is az . , n erőforrások jelentős mértékű EpítŐIpSr koncentrálása tapasztalható. Változatlanul a kulturális cé- ■ ■ - ■■■■ — lú fejlesztések adták a kom­munális beruházások több mint felét, de a teljesítések évről évre mérséklődtek. Ha­sonló tendencia figyelhető meg a lakásberuházásoknál is. összességében 5,2 százalékkal nőtt, gyorsabban a megelőző éveknél, s az országos átlag­nál is. A megyei székhelyű válla­latok és szövetkezetek értéke­sítési árbevétele — összeha­sonlítható áron számolva — 2,3 százalékkal emelkedett. A belföldi értékesítés volume­nének csökkenése folytatódott, a kivitel viszont jelentősen növekedett. Az exporton be­lül 1934-ben is a nem rubel- elszámolású eladás nőtt inten­zívebben. A takarékosabb gazdálko­dás eredményeként a megyei székhelyű ipar energiafelhasz­nálása tovább mérséklődött. Az egyéb és az élelmiszeripa­ron kívül minden ágazat ke­vesebb energiahordozót fo­gyasztott a megelőző évinél. Az ipari vállalatok és szö­vetkezetek tevékenysége mel­lett nem hagyhatók figyelmen kívül az iparba sorolt kisvál­lalatok és kisszövetkezetek sem. Ezekben az elmúlt évben már 2300 fő dolgozott, s az ál­taluk realizált árbevétel meg­haladta az egymilliárd Ft-ot. ipar A megyében települt szocia­lista ipar 1984-ben gyorsab­ban fejlődött a megelőző éveknél, termelése az országos átlagot meghaladóan, 5,0 szá­zalékkal emelkedett. A mi­nisztériumi és a tanácsi fel- ügyeletű vállalatoknál 4,4, il­letve 4,2, a szövetkezeti szek­torban pedig 12 százalékkal termeltek többet az egy évvel korábbinál. A nehézipari ágazatok együttesen az átlagnál vala­mivel gyorsabban, 5,4 száza­lékkal növelték termelésüket. Ezen belül az építőanyag­iparban csökkent a termékvo­lumen, a gépiparban mérsé­kelt ütemben, a vegyiparban pedig intenzíven nőtt a ter­melés mennyisége. Ez utóbbi ágazat 18 százalékos termelés­felfutása döntően a Dunai Kőolajipari Vállalatnál a má­sodik félévben belépett új ka­pacitásnak köszönhető. A megye könnyűipara az át­lagnál lassabban, 3,1 száza­lékkal növelte termelését, ezt teljes egészében a szövetkeze­tek fejlődése eredményezte, az állami könnyűiparban ugyanis valamelyest csökkent a termékvolumen. I Az élelmiszeripar az év első kilenc hónapját tekintve, még elmaradt az egy évvel koráb­bi termékvolumentől, a IV. negyedévi fellendülés eredmé­nyeként az év egészében már 1,0 százalékkal több terméket állított elő. 1984-ben a megye szocialis­ta iparában mindössze 0,2 százalékkal dolgoztak keve­sebben, mint egy évvel koráb­ban. Az ágazatok többségében növekedett a létszám, legna­gyobb arányban az egyéb és a vegyiparban. A csökkenés el­sősorban a gépipart érintette, de fogyott a könnyűiparban foglalkoztatottak száma is. Az élőmunka termelékenysége gó területének növelése és a zöldségfélék termelésének csökkenése. A kalászosok vetésterülete 1,0 százalékkal mérséklődött, betakarított termésmennyisé­gük viszont a jó átlaghoza­mok eredményeként 27 száza­lékkal volt több az 1983. évi­nél. Búzából például rekord- termést értek el a megye üze­mei, ami 3,2 százalékkal meg­haladta az országos átlagot is. Változóan alakult az őszi be- takarítású kultúrák hozama. A napraforgó átlagtermése visz- szaesetit, cukorrépából a ki­sebb terület nagyobb termést adott, burgonyából pedig 30 százalékkal szedtek fel többet, mint egy évvel azelőtt. 1904. december 31-én 112 ezer szarvasmarhát, 500 ezer sertést, 137 ezer juhot szám­láltak a megyében, ami mind­három faj esetében kevesebb az egy évvel korábbinál. A baromfilétszám 16 százalékkal maradt el az 1983. évitől. Életkörülmények 1984-ben tovább mérséklő­dött a megyei építőipari szer­vezetek tevékenysége iránti kereslet. A visszautasított megrendelések aránya vissza­esett, a versenytárgyalások alapján kötött szerződéseké pedig megtöbbszöröződött. A termelés volumene 8,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A legna­gyobb arányban az építőipari szövetkezetek termelése csök­kent, a közös vállalatoké vi­szont — az év folyamán meg­alakult FÓTÉPKER és GYÁL- ÉPSZER eredményeként — alig volt kevesebb az 1983. évinél. A mérséklődő beruházási kereslet hatására valamennyi szektor növelte fenntartási te­vékenységét. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 4,8 százalékkal növekedett. Az építőipari munka termelé­kenysége 11 százalékkal ma­radt e) az előző évitől, a leg­nagyobb visszaesés a közös vállalatoknál következett be. Az építőipari szervezetek energiafelhasználása tovább csökkent, a villamos energia és a földgáz mennyisége ugyan növekedett, de a fel- használás több mint kilencti­zedét kitevő kőolajszármazé­koké visszaesett. Tovább bővült az építőipar­ba sorolt kisvállalkozások száma. Az elmúlt évben 1200 főt foglalkoztattak, s több mint 500 millió Ft árbevételt értek el. Mezőgazdaság A mezőgazdaság 1984. évi termelését egyes területeken továbbra is kedvezőtlenül be­folyásolta az időjárás. A kalá­szos gabonafélék kiemelkedő terméseredményei nem ellen­súlyozták teljes egészében a kukorica, szőlő, gyümölcs- és zöldségfélék terméskiesését, az állattenyésztés fejlődése pedig megtorpant. A vetés- szerkezet alakulásában az elő­ző évek tendenciája érvénye­sült, folytatódott a naprafor­A megye lakosságának főbb forrásokból származó kész­pénzbevételének növekedési üteme tovább mérséklődött, döntően a mezőgazdasággal kapcsolatos bevételek csökke­nése miatt. A bér- és bérjel­legű bevételek viszont az 1983. évi növekedést meghaladóan, 7,1 százalékkal emelkedtek. Mind a foglalkoztatottak, mind a fizikai foglalkozásúak havi átlagbére — az építőipar és a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek kivételével — erőtel­jesebben növekedett, mint a megelőző évben. A lakossági takarékbetétek állománya az év végén 12 milliárd Ft volt, amely: 12 szá­zalékkal több az egy évvel ko­rábbinál. A lakossági hitelek állománya 19 százalékkal nö­vekedett, az év végén elérte a 17 milliárd Ft-ot. Tovább emelkedett az építési kölcsö­nök aránya, de változatlanul élénk az áruvásárlási hitelek iránti igény is. A kiskereskedelem a lakos­ság és a közületek részére ta­valy 33 milliárd Ft értékű árut forgalmazott — folyó áron számolva —, 7,4 százalék­kal többet, mint a bázisévben. Figyelembe véve a kiskereske­delmi árak változását, a for­galom volumene évek óta elő­ször mérséklődött. Valameny- nyi árufőcsoportban csökkent az értékesítés mennyisége, legnagyobb arányban a ven­déglátásé. Az áruellátás az elmúlt év­ben általában kielégítő volt, azonban egy-egy cikk tartó­san vagy időszakosan hiány­zott az üzletekből, például: mélyhűtőszekrény, gyermekbú­tor, gépjármű-alkatrészek, egyes festékek stb. szinte egész évben nem voltak kap­hatók. Az építőanyag-kínálat még mindig elmaradt a kereslettől: csempéből, téglából, vasbeton­gerendából tavaly sem volt elegendő mennyiség. Komoly gondot okozott a szénellátás. A nagy mennyi­ségű tartalékszén felhasználá­sa ellenére a megye egyes te­rületein még mindig komoly feszültségek tapasztalhatók. Az élelmiszerek áruválaszté­ka összességében kiegyenlített volt. A piaci felhozatal gyü­mölcsből és néhány zöldség­féléből csökkent. Kisebb volt _a kínálat többek között pap­rikából, karalábéból, uborká­ból, almából, körtéből, külö­nösen kevés volt a szőlő mennyisége. Ez érződött e cikkek árában, a zöldségfélé­ket 16, a gyümölcsféléket 28 százalékkal drágábban vásá­rolhatta meg a lakosság. Tovább korszerűsödött a megye üzlethálózata, a boltok és a vendéglátóhelyek száma ugyan csökkent, alapterületük viszont növekedett. Az elmúlt évben Is dinami­kusan emelkedett a szerződé­ses, valamint a jövedelemér­dekeltségű üzletek száma. E formában működött már » boltok 11, illetve 2,3, a ven­déglátóhelyeknek pedig 59, Ü-. letve 4,1 százaléka. Az 1983-as visszaesés után újra megélénkült a lakásépít­kezés a megyében. Tavaly 6581 lakásra adtak ki haszná­latba vételi engedélyt, 5,2 szá­zalékkal többre, mint egy év­vel korábban. Az állami erő­források csökkenése követ­keztében az épített lakások mindössze 4,8 százaléka épült ilyen formában. Tovább javult a megye köz­üzemi víz- és csatornaellátott­sága. A vízhálózat hossza 2,5 százalékkal növekedett, s az év végén megközelítette a 4400 km-t, a csatornahálózat hossza közel 3 százalékkal bő­vült és elérte az 508 km-t. Az intézményhálózat fej­lesztésével, összehangoltabb működésével, korszerűsítésével jelentősen javult a lakosság egészségügyi ellátása. A megyében a kórházi ágyak száma 4759 volt, 29-cel több, mint egy évvel koráb­ban. A Semmelweis Kórház­ban a rekonstrukció újabb ütemének befejezése jelentő­sen csökkentette a szünetelő ágyak számit. A rendelőin­tézeti betegellátást tovább ja­vította többek között az érd? intézet bővítése, s újabb, sza­kok beindulása Cegléden, Gyomron, Vácott és Vecsésen. A lakosság egészségügy» alapellátását 1984 végén 501 körzetben 497 körzeti orvos biztosította. A hétvégi ügye­leti rendszer teljes körubbé tételével és a központi ügye­leti rendszer bővítésével csök­kent a körzeti orvosok leter­heltsége, közel felük már köz­ponti ügyeleti rendszerben dolgozik. A népesség korcso­portos összetételében bekövet­kezett jelentős változások, az idős korúak számának növe­kedése a szociális otthoni el­látásban tapasztalható feszült­ségeket tovább fokozták. A bölcsődés korúak számá­nak jelentős csökkenése mér­sékelte a feszültségeket. A bölcsődei férőhelyek száma 4212-re emelkedett, s lényege­sen kevesebb gyermek bölcső­dei felvételét utasították «1, mint a megelőző években. Az óvodai férőhelyek száma a fejlesztések és a megszűné­sek egyenlegeként 52-vel gya­rapodott. Az év folyamán folytatódott az óvodás korú gyermekek számának csökke­nése, amely lehetőséget adott 589 korszerűtlen férőhely megszüntetésére. A 38 ezer óvodai férőhelyre 41 ezer gyermeket vettek fel, és né­hány településtől eltekintve az elhelyezési igényeket mara­déktalanul kielégítették. To­vább javultak a személyi fel­tételek is, az óvónők 94 szá­zaléka szakképzett. 1 Az 1984/85-ös tanévben 123 ezer általános iskolai tanuló kezdte meg tanulmányait. Az első osztályos tanulók száma közel ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban, de még mindig 25 százalékkal meghaladja az előző tanévben végzett 8. osztályos tanulók számát. Az előző évekhez ha­sonlóan jelentős fejlesztések történtek, így a megnöveke­dett tanulólétszám ellenére az alsófokú oktatás intézmény­ellátottsága nem romlott. A tanerők száma valamelyest meghaladja az előző évit, de szakképesítés szerinti összeté­telük kedvezőtlenebb, a képe­sítéssel nem rendelkezők ará­nya 6 százalék fölé emelke­dett. A megye középiskoláiban II ezer tanuló kezdte meg az idei tanévet, 5,7 százalékkal több, mint tavaly. Hálózatfej­lesztés az elmúlt évben sem volt, sőt az osztálytermi célra használt helyiségek átminősí­tése miatt a tantermek száma tovább csökkent. A középis­kolák tanerő-ellátottsága nem változott, mindössze 18-caI nőtt a pedagógusok száma.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom