Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-25 / 46. szám

Épiüetbiclógia Friss levegőt nekünk is fi gyenge pont: a szellőztetés LUOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM 1935. FEBRUÁR 25., HÉTFŐ Túrái termelőszövetkezet Az alaptevékenység miiéi A minap hallottam: ezentúl foglalkoznak már az épület­biológiával is. Vagyis azzal, hogyan feleljen meg egy lakás az ember mint biológiai lény igényének. Tény, hogy ezzel már régebben is törődtek, el is ismerték a rádióműsorban, s magam is így vélem. Ám ha van gyenge pontja az épület­biológiának. akkor az, mond­juk, a szellőztetés, a megfele­lő tisztaságú, kedvező páratar­talmú levegő. Kritikus a helyzet a távfű­tött vagy a központi fűtésű olyan lakásokban, ahol a mo­dern ablakok alkotói sem áll­tak feladatuk magaslatán. Míg például a tíz-tizenöt éve épült házak erkclyajtói fölött volt egy kisebb, kis résnvire le- nyithatő szellőztető ablak, a mostaniaknál ezekkel már nem bíbelődnek. Persze, ellentmondás bőven akad e téren. Aki szellőztetni akar, az az ilyen épületekben a nagyobb felületű ajtót, vagy ablakot tartja nyitva. (A rés persze ezekkel is szabályozha­tó, bár korántsem olyan gaz­daságos.) Másrészt: tömnünk, purfixelni kell az ablakokat, különben a távfűtők kifogásol­hatnak. Gödöllőn is százszám­ra vannak olyan lakások, amelyek ebben érintettek. Ám ha tökéletesen szigete- lürlk, hogy ne szökjön a me­leg, hogyan kaphatni friss (legalábbis a bentinél frissebb­nek remélt) levegőt? .Summa, summárum, örülök, hogy végre talán majd komo­lyabban figyelnek ránk, ho­gyan is élünk, lakunk mint Tisztelt Szerkesztőség! A Pest megyei Hírlap 1985. jS3üáf'”;29-i, “Réaar szamának különkiadásában, a Gödöllői Hírlap XII, évi. 23. számában olvastam B. G. — minden bi­zonnyal Balázs Gusztáv — „Igazuk volt a képviselőknek!” C. írását, mely a három társ­község: Valkó, Vácszentlászló és Zsámbok eseményeiről tu­dósít. Olvasás közben ismerős mondatokra leltem' a nyolca­dik bekezdésben. Aztán meg­bizonyosodtam róla, hogy azo­kat kb. húsz évvel, ezelőtt én írtam. Igaz, hogy a Szerző cikkében hivatkozik Valkó — nem létező — községkróniká­jára, az ilyenkor szokásos idé­zőjelek azonban elmaradtak. Létezik viszont Papp Gábor —Rádóczy Gyula—Tóth Imre szerzőhármas Valkó című helytörténeti monográfiája, melynek a 154. oldaláról, az általam jegyzett Iskola c. fe­jezetből kilenc sor szinte szó szerint olvasható a fenti írás­ban: „Mivel a régi iskola... vásárolták meg.” Azért írom, hogy szinte, mert az utolsó előtti mondatban némi -— nem jelentős — változtatást eszkö­zölt. Az eredeti: „...segélyt csak úgy folyósították.” helyett ......segély csak így volt biz­tosítva.” írta. Furcsának tar­tom, hogy helytörténeti .mo­nográfiánkat leminősítette „községkrónikává”, noha biz­tos vagyok benne, hogy B. G. tudja mi a kettő között a kü­lönbség — talán jobban mint én —, és nem kell az Idegen szavak szótárának vonatkozó meghatározásait idéznem. A k ijáró és kötelező idézője­lek elmaradását még betudom a nyomda ördögének, de köny­vünk „lefokozását” nem tu­dom hogyan minősítsem, hi­szen 1939 karácsonyi megjele­nését ötéves gyűjtőmunkánk és kutatásunk, majd egy újabb négyéves időszakot igénybeve­vő szerkesztői, lektori, korrek­ciós és nyomdai munka előzte meg. Abban viszont gondolom a szerző, B. G. is egyetért ve­lem, hogy ha már felhaszná­lunk idegen forrást, akkor an­nak pontos megjelölése nem csak kötelező, de toUforgató társaink olyan megbecsülése, amelyet — talán — meg is ér­demelnek. A fentiekre hivatkozással kérem a Szerkesztőséget vagy levelem, vagy egy helyreigazí­érzékeny élőlények. A bioló­gus-építészektől, és az építész­biológusoktól az eddigi hely­zet mielőbbi javulását kívá­nom. Mert az az igazság, hogy eszembe jut számos olyan hí­rünk, tudósításunk, amelyben — történetesen a MÉM Mű­szaki Intézet vizsgálatairól hallva — arról írhattunk, mi­szerint más élőlények tartóz­kodási helyének 'levegőjére kényesen vigyázó gépek, esz­közök vannak már. Némelyi­küket éppenséggel az ikladi Ipari Műszergyár készíti, si­kerrel. Azokban az épületek­ben, ahpl e készülékeket hasz­nálják, többször mérték a ku­tatók a levegő páratartalmát s szennyeződését. Nem lenne jó a módszerből mihamarabb át­venni valamit? Főképpen a közeljövő gyakorlatához. Csak úgy kérdem. F. I. Vezetők klubja Összejövetel A Szervezési és Vezetési Tudományos Társas4g gödöl­lői szervezetében működő igazgatók, elnökök klubja legközelebbi összejövetelét február 26-án, kedden 14 órakor tartja a Gödöllő és Vidéke Áfész központjának tanácstermében. Szó lesz az SZVSZ választási előkészüle­teiről, majd Magyaróvári Pál elnök mutatja be szövetkeze­tét. tó szerkesztőségi nyilatkozat közlésére. Tóth Imre tanár Tóth Imrének elsősorban a lefokozás fáj. De nem mi kezdtük. A Valkó című könyv előszavában az akkori tanács­elnök helytörténetről ír. Az utószóban pedig maguk a szer­zők közük: ,„ .. Mindezek elle­nére Valkó község történetét elég sok adat birtokában ír­hattuk meg.” Ha községtörté­net, akkor miért ne lehetne falukrónika? Egyébként nem állt szándékunkban lefokozni, még minősíteni sem a köny­vet, hiszen írásunknak nem az volt a tárgya. ISatcsági osztály Öj felefonszáíiiok Olvasóink tájékoztatására közöljük a városi tanács ha­tósági osztályának új telefon­számait. Iktató 20-411, ipar­ügy, állatorvos 20-372, osz­tályvezető, lakásügy 20-446, hatósági, műszaki, szociális ügyek 20-932, gyámügy, in­formáció 20-859, csatornamű, egészségügy, szabálysértés 20-005, adócsoport 20-083. T ecsapja a vaskos kémé­J nyék füstjét az esti szél, komor sötétség borul a házak­ra. A hőmérő higanyszála, di­deregve húzza össze magát, amikor jön az est. Valahol mulatnak, torát ülik a kora hajnalban megperzselt malac­nak. Míg bent jó borocskát öntenek a zsíros falatokra, ad­dig kint az udvari fénynél üstben pirul a tepertő, s tü­zes lenével telik a bődön. Ké­sőre elsötétednck az ablakok, egyetlen felhő sem homályo- sítja a csillagok parazsát. Ne­vet a telihold: — Reggel a csontodig fagysz! Egyéves a lányom. Nem féltjük a levegőtől, megszok­ta hát, hogy délelőtt is, dél­után is órákat alszik a kocsi­jában a teraszon. Karácsony óta, ahogyan beköszöntött az igazi tél, kicsit óvatosabbak lettünk. Félórányira szabtuk a levegőztetést. S most, hogy zordabbá vált az idő, igen szi­gorúan tartottuk magunkat a percekhez is. A lány nyűgös lett, nem aludt délelőtt, s csak szenvedett ebéd után is, Hosszan beszélgettünk Lévai Ferenccel, a Galgamenti Ma­gyar—Kubai Barátság Terme­lőszövetkezet elnökével még a zárszámadó közgyűlésük előtt. Következetes cs precíz ember­ként szabadkozott is, hogy adatai még nem hajszáíponto- sak, így csupán általános és előzetes tájékoztatást adhatott a gazdaság munkájáról, ered­ményeiről. S mert mindenre kíváncsiak voltunk, s ő rész­letesen válaszolt a kérdések­re, hogy maradjon hely azok közzétételére, most csak az alaptevékenységről elmondot­takat idézzük vissza. — Az 1984. évi tervet a kö­zös gazdaság az új közgazda- sági szabályzók figyelembevé­telével készítette el. A terv 31 millió forint nyereséget tartalmazott, ami elsősorban a termelés 52 százalékát kitevő alaptevékenységben képződik, a többi a kiegészítő iparágban. — S mert földjeink közsé­geink, Túra és Galgahéviz közvetlen közelében találha­tók, nem területi, hanem fő­ágazati rendszerben dolgo­zunk. A főágazatokat pedig harminckét főiskolát és egye­temet végzett vezető irányítja. — Az alaptevékenység ma­gában foglalja a növényter­mesztési, a kertészeti, vala­mint szőlő-gyümölcs termelési, az állattenyésztési, és az azo­kat kiszolgáló műszaki főága- zatof, továbbá a traktorüze- met, és a szállítási önálló ága­zatokat. — Mi jellemzi a növényter­mesztési főágazatot? — Az egyik legnagyobb fő­ágazatunk. Szántóföldünk 47 százalékán gabonát, tehát bú­zát, árpát, kukoricát terme­lünk, a szántó 26 százalékán pedig szálas és lédús takar­mánynövényeket, 11 százalé­kán olajos növényeket, mint a napraforgó, és 14 százalékán zöldséget és gyümölcsöt. — Ezenkívül van a szövet­kezetnek 580 hektár rétje és legelője, s 206 hektár erdőnk. Évente 12 ezer tonna gabonát, 11 ezer tonna takarmánynö­vényi:, 1 ezer 500 tonna nap­raforgót, és 7—8 ezer tonna zöldséget és gyümölcsöt ter­melünk. A kertészeti terme­lést egy 93 fokos hőforrásra épült palántatermelő telepre alapoztuk, ahol évente 10—12 millió zöldségpalántát neve­lünk a környező gazdaságok­nak és magunknak is, vala­mint 5Ö0—600 ezer szegfűt. — Ide tartozik még, hogy bekapcsolódtunk a nádudvari KITE és a Gödöllői Búza— le nem hunyva kis szemét. Este aztán a fáradtságtól sír­va aludt csak el. Egy hétig, ha bírta, bírtuk így. újra a tera­szon alszik délelőtt, s délután is egy-cgy órát. Mínusz tíz fok­ban is! Igaz, majd félórát tart az öltözködés, mire a sok ru­ha a gyerekre kerül, úgy, hogy csak a szeme, orra látszik ki. Mozdulni sem tud a kocsiban. Két percig sem kell ringatni a járművet, már szempilláira telepszik az álom. Pici orrát megszínesíti a friss levegő., Délutáni séta az áruházban. Veszek ezt, azt, amiért el­küldték. Kint hideg van, bent meleg, ráérek, nem sietős a dolgom, hát nézelődöm. A műszaki osztályon az eladó­teret megvilágító fényforráso­kon kívül égnek a vevőre váró csillárok, lámpák is. A dísz- kivilágítást nyilván az üzleti célok diktálják, jobban kel­Borsó Termelési Rendszerbe. Tagja vagyunk a vecsési gyö­kérzöldség termelési rendszer­nek is, amelyen keresztül sár­garépa és petrezselyem érté­kesítése történik. Ezen ágaza­tok növényvédelme pedig kü­lön ágazathoz tartozik, ahol nemcsak szántóföldi gépek áll­nak rendelkezésünkre, hanem a Heves megyei AGROPLAN kö­zös vállalkozás tagjaként he­likopteres permetezést is al­kalmazunk. — E két főágazat, a szántó­földi és a kertészeti milyen eredménnyel zárta a múlt esz­tendőt? — A második aszályos nyár miatt eredményeink nagyon változóak, különösen rossz eredményt értünk el a zöld­séggel és a gyümölccsel, ugyanígy a kukoricával is, de összességében tavaly az ága­zatok megfelelő fedezeti ösz- szeget hoztak a szövetkezet­nek, főleg a gabona és az ipa­ri növények miatt. Lezajlott az Aszód környéki települések ifivezetőinek kör­zeti vetélkedője Versegen, amelyen a hévízgyörkiek és a kartáüak egy-egy, a helybe­liek pedig három csapattal képviseltették magukat. A kör­zet negyedik településéről, Aszódról nem jelentek meg a versenyzők. A rájuk való vá­rakozás miatt kissé később kezdődött a verseny a terve­zettnél, a vidám hangulaton azonban ez mit sem változta­tott. Az öt főből álló csapatok­nak különféle, úttörőélettel kapcsolatos feladatokat kellett megoldaniuk. természetesen oldott, játékos formában. Kel­lett plakátokat, jelvényt ter­vezniük, keresztrejtvényt fej­teniük, egy ti tkosírással kapott utasítást megoldaniuk. Az úttörőmozgalom történe­tével kapcsolatban villámkér­désekre válaszoltak. Megter­veztek egy akadályversenyt, labda és kréta felhasználásá­val pedig ki kellett találniuk egy játékot. A vetélkedő nem csupán a művelődési ház nagytermében folyt. A riport- készítéshez nekivágtak a falu­nak, előbb ugyanis riport­alanyt — kisdobost vagy úttö­rőt — kellett keríteni, s a kö­zönség előtt szóra bírni. teti magát egy fényben pom­pázó csillár, mint a sötét bu- rájú. Van itt több kilós üveg­gyöngyfüzér, állítható magas­ságú, színes crnyőjű lámpa, sokágú csillár, díszesen fara­gott állólámpa. Legtöbbjük bekapcsolva, hisz így mutat­nak csak igazán. Amíg csodálom ábrándozva, hogy melyiket is választanám, az egyik eladó sorban kapcsol­gatja ki a hasztalan világító lámpatesteket, sorra vesztik el fényüket, csillogásukat a kiag­gatott lámpák. Több eladó­társa megdöbbenten siet a lámpaoltogatáshoz, hogy szá­mon kérje szokatlan tettét. De mielőtt szólhatnánk bármit is, amaz már sorolja a közel­múltban megjelent napilapok szalagcímeit: — A Miniszter- tanács határozatot hozott... — és kialszik sorra a csillárok áramot faló fénye. — Az állattenyésztési fő­ágazat? — Szarvasmarhára szako­sodtunk, jelenleg 2 ezer 100 van belőlük, ebből az 1981- ben létesített telepünkön 718 tejeiőtehén van, s további két telep foglalkozik a szakosí­tott marhahizlalással, illetve az üszőneveléssel. A tejet a GALGATEJ szövetkezeti kö­zös társulás révén értékesít­jük, sajnos az évről, évre emel­kedő költségek miatt, egy li­terre csupán 5 fillér nyeresé­get kapunk vissza. De évente 480 tonna marhahúst terme­lünk exportra. Végezetül elmondta a tsz- elnök, hogy a mezőgazdasági alaptevékenység valamennyi erő- és munkagépét maga a szövetkezet javítja korszerű, 4 ezer négyzetméter alapterüle­tű műhelyekben, megfelelő szakembergárdával. De ezek az adatok már a műszaki főága­zathoz tartoznak. Aszódi László Antal A mintegy két órán át tar­tó versengés győztese a hely­beliek II. számú csapata lett, amelynek tagjai 111 pontot gyűjtöttek össze. Vérségi csa­pat szerezte meg a második helyet is, mégpedig az I. szá­mú, amely mindössze három ponttal maradt le az elsőtől. Fociügyben egy vitathatat­lan: Gödöllő labdarúgása lá­tott már szebb napokat is. Ezt annyian, annyiszor szóvá te­szik e játék helyi barátai, sze­relmesei, egykori hírességei, hogy a téma hetekig elfoglal­hatná oldalunkat. Természete­sen: a focin kívül sok minden van ezen a vidéken, s külön­ben sem csak ezzel lehet el­ismerést szerezni, eredményt elérni. Most mégis örömmel adha­tunk hírt arról, hogy az el­múlt napokban megalakult a gödöllői labdarúgó baráti kör. Létrehozói a kisiparosok és a kereskedők. Hogy miért éppen ők fogtak össze, hogy a maguk Esteledik. Már délután öt­kor. Szorosra húzom a kabá­tomat, mégis csiklandoz a hi­deg szél. Szaporázom a lép­teim hazafelé, ilyen cudar időben csak otthon jó, a meleg szobában. Az egyik kapualj­ban fiatal párocska. Mit te­gyek? Ebben a hóban át nem megyek a túloldalra. — Csak búcsúzkodnak vagy bemen­nek, mire a közelükbe érek — reménykedem magamban. — Ej, az utcai lámpát is éppen az ő házuk elé rakták! — zsörtölődöm. A fiú motoron, dzsekiben, a lány csak vékony otthoni ruhában, ahogy a házból kijö­hetett. — Drrr — borzongok —, hogy nem fagynak meg ezek itt? Lassítok léptemen, hátha' beengedi a lovagot a lányka, vagy elköszönnek. Hogy van kedvük ebben a dermesztő hidegben kint ücsö­rögni? De csak ácsorogna,k. Beérem a kapualjban beszélge­tőket. Mondja a fiú a magáét, míg hallgatójának csak a szép szeme beszél. S. B. Kisiparosok Önzetlen munka Városunk nem panaszkod­hat a kisiparosokra sem, ha a társadalmi munkájukról van szó. Ök ugyanis az elmúlt évben több mint hatszázezer forint értékű ilyen munkát teljesítettek. A legfontosabb tennivalókat a kastélyban lé­vő szociális otthon festésével, mázolásával, a sportpálya öl­tözőjének, vendéglőjének kül­ső és belső tatarozásával, az Illés István úti iskola villany­szerelési munkálataival, a központi fűtés szerelésével, valamint a kisegítő iskola üvegezésével teljesítették. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Régi sikerfilmek, Üj földes­úr. Készült 1935-ben, 17 óra­kor. BBS házimozi. Amerikai anzix, 19 órakor. Iskolaotthonos és napközis foglalkozás. A papír meg­munkálásának lehetőségei (technika), 11 órakor. Váradi Zoltán békéscsabai fotóművész kiállítása, megte­kinthető 15—19 óráig. Pedagógusoknak játékstúdió Játékstúdió címmel hirdet játékelméleti és gyakorlati stúdiumot a körzet érdeklődő pedagógusainak a gödöllői művelődési központ. A foglal­kozásokat kéthetenként, min­dig pénteki nap-okon tartják, délután 3 órai kezdettel. Elő­ször március 1-én, majd 15- én, 29-en, április 12-én, 26-án, május 10-én, 24-én. A foglal­kozásokat Ranschburg Agnes pszichológus és Fehér József András kreativitáskutató veze­ti. A témák: a játék személyi­ségformáló szerepe, felfogó tí­pus és játékos képességfej­lesztés; eltérő személyiségtí­pusok motiválása; hagyomány- őrző és -teremtő játék, hétköz­nap és ünnep; játék, esztéti­kum, rituálé az erkölcsi neve­lés szolgálatában; játékos ön­kifejezés, alkotó önismeret; alkotó játék és játékos alko­tás. eszközeivel segítsék a hivata­los szerveket, meg a sportklu­bot? A foci, a város szerete- tén kívül talán az, hogy még jó néhányan emlékeznek rá: mit jelentett egykor a GIK, a Gödöllői Iparos Kör csapata. Egy olyan NB II-es gárdát, amelyik csoportjában a baj­nokságra tört. S ha e nosztalgikus történet nem elég magyarázat, álljon itt az is, ami a baráti kör cél­ja, terve, kívánsága: legyen hamarosan legalább megyei első osztályú gödöllői csapat. A körnek lehetősége lesz ar­ra, hogy erkölcsi és anyagi tá­mogatásban is részesítse az ügyért tenniakarókat; hogy segítsék a GSC-t. A tagok tet­szés szerinti összeget fizetnek a körben tagsági díjként, ami­vel vezetőségük, illetve ők ma­guk gazdálkodnak, ötventől akár ötszáz forintig terjedhet ez az összeg. A gödöllői labdarúgó baráti kör vezetője Glatzner János nyugdíjas, gazdasági ügyinté­zője Kolozs Béla, tagjai; Nagy István, Hetyei László és Vörös János. A kör megalakulásán természetesen nem tudott min­denki részt venni. Éppen ezért még várják a kisiparosok, kiskereskedők jelentkezését, akik a KIOSZ Dózsa György úti székházában vagy a GSC pályáján, az irodában érdek­lődhetnek részletesebben. Pár­toló tagokra is számítanak. mm MozTÉiij A király és a madár. Szí­nes, szinkronizált francia rajzmesefilm. Csak 4 órakor! Szirmok, virágok, koszorúk. Színes magyar film. 6 és 8 órakor. ISSN 0133-1857 '(Göd&tlgl Hírlap) Válasz cikkünkre Nem krónika, monográfia Teraszon alvó kisbaba Aszód környékén Ifivezetők vetélkedője Labdarúgás Megalakult a baráti kör

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom