Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-25 / 46. szám

Az állampolgárok a%on mérik le a tanácsi dolgozók rátermettségét, felkészültségét, hogyan intézik ügyeiket. Nyilvánvaló, hogy mindenki számára a saját ügye a legfontosabb, s így a megítélés nem ritkán szubjektív alapokon nyugszik, de azért jól mérhető. Az államigaz­gatásban dolgozók számára kötelező a folyamatos szak­mai és politikai önképzés. Csak így tudnak megfelelni az egyre magasabb követelményeknek. A gyömröi nagy­községi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén a tanácsnál folyó káder- és személyzeti munkáról tárgyalt. Csak egy férfi — a vb-tit- kár — dolgozik a gyömröi ta­nácsnál, a többiek a gyengébb nemhez tartoznak. Ha nem is illendő, de beszélni kell ar­ról, hogy többen megközelí­tették a nyugdíjkorhatárt. Né­hány éven belül több ügyin­téző, csoportvezető nyugdíjba vonul, ezért a vezetés részé­ről fokozott erőfeszítés szük­séges a jövőben a szakember­utánpótlás biztosítása érde­kében. Az ügyintézők — egy-két kivételtől eltekintve — rendel­keznek az előírt állami cs po­litikai végzettséggel. Az alap­pal az egységes közigazgatási szakvizsgával öten nem ren­delkeznek, őket az idei új tanévben iskolázzák be erre a tanfolyamra. Kevéssé vonzó Munkájukat a tanácsi veze­tés rendszeresen értékeli. En­nek fontos mozzanata a mi­nősítés elkészítése. Ezek tar­talmasak, minden esetben szerepel bennük feladatmeg­határozás. A minősítési mun­kába bevonják az érintett csoportvezetőket, a párt- és a szakszervezet képviselőit. Nem is olyan régen még sok gondot jelentett a dolgo­zók anyagi, erkölcsi elismeré­se. A felsőbb szervek támoga­tását élvezve, ma már el­mondható, hogy ezen a téren is jelentős az előrelépés. Még 1983-ban csupán 3,2 százalé­kos béremelésre kerülhetett Utoljára — ezt megelőzően — 1983-ban szerepelt ez a napirend a testület előtt, s akkor több feladatot is meg­határozott. A többi között el­határozták, hogy növelik a politikai végzettségűek ará­nyát, az addiginál jobban se­gítik a pályakezdők beillesz­kedését. Kitüntető cím Ebben a tanévben két taná­csi dolgozó fejezi be a marxis­ta—leninista középiskola két­éves tagozatát. A két minősí­tés közti elbeszélgetésekre ütemterv készült, ezeket a gyakorlatban az ütemterven kívül is megvalósítják. A pá­lyakezdők munkáját . beillesz­kedését a közvetlen munka­társak kapják feladatul, de a tanácsi vezetés is figyelemmel kíséri őket. A vb-tűkártól a szükséges jog- és segédanya­got megkapják, a csoportveze­tő feladata a számonkérés. A gyömröi tanács az elmúlt két évben két ügyintézői stá­tust kapott, jelenleg minden álláshely betöltött, kiegészült az adminisztrátori gárda. Egy­re többen tartoznak a törzs­gárdához, hiszen a 17 főnyi apparátus fele tíz évnél ré­gebben dolgozik az államigaz­gatásban. Tavaly lehetőségük nyílt, arra,. hogy egy munka­társat tanácsosi cím kitünte­tésben részesítsenek, ezzel az elismeréssel Szabó Lászlóné igazgatási csoportvezetőt ju­talmazták meg. A burgonya-vetőgumó ellá­tásáról beszélgettünk Sárost Róberttel, a Vetőmag Vállalat rrionori terület központjának csoportvezetőjével. A téma a közelmúltban megtartott ha- gyömányos tapasztalatcserén is szóba került. — Mi a feladata a területi központnak, második kenye­rünk, a burgonya szapdrító- anyagával, a vetőgumóvál? — Mindenekelőtt az, hogy államilag ellenőrzött, fémzá­rolt vetőmaggal — vagyis biológiai alappal — lássa el a nagyüzemet, a háztáji gazda­ságokat, valamint a kiskert­tulajdonosokat.-—Milyen á fajtakínálat? — A vetőgumó téli tárolása sok gondot okozott ott, ahol kisebb mennyiség a szükség­let, és ráadásul nincs hol tá­rolni. Ezt a körülményt is­merjük, és ezen segíteni tu­dunk. Minden év tavaszán, az időjárástól függően, március 1-től április 10-ig forgalma­zunk burgonya-vetőgumót fémzároltam A fémzár nem­csak a folyamatos állami el­lenőrzést jelzi, hanem garan­tálja is azt, hogy valóban a holland import vetőgumó első éves szaporulata. Ez pedig minimálisan 25—30 százalékos ierméstöbbletet jelent az is­meretlen eredetű, nem fém­zárolt burgonyával szemben, amelynek csupán a mérete felel meg a vetőgumó iránt támasztott követelményeknek. — A tavaszi értékesítési szezonra vállalatunk 2 ezer 360 tonna fémzárolt vetőgu­móval rendelkezik, amellyel Pest megye igényeit kívánjuk kielégíteni, zömében a min­denki által ismert Desire faj­tával. — További holland fajták­kal is rendelkezünk, mind­kettő piros héjú és bőtermő, jó ízű burgonya. Az egyik faj­ta, a R omanó, tenyészideje két héttel rövidebb a Desiré- nél, vagyis 100—105 nap. Szép formájú, piacképes gumókat terem. Jó tulajdonságai miatt már csak 130 tonna a készle­tünk. A másik a Delcora, a Desire fajtánál 2—3 nappal korábbi. Termése nagyobb áz ismert és összehasonlításra említett Desire fajtánál. Bő­termő, gumója tetszetős, sima felületű, sekélyen elhelyezke­dő rügyekkel. — Hogyan szervezték meg a tavaszi vetőgumó-értékesítést? — A mezőgazdasági nagy­üzemek és a háztáji gazdasá­gok igényiéit közvetlenül, hely­be szállítva tudjuk kielégíte­ni. A lakosság az Áfészeken keresztül vásárolhat. Ezen túlmenően megnyitottuk a vetőmagboltunkat Monoron, a Forrás áruházzal szemben. Ebben az üzletünkben már most felveszünk rendelést a burgonya-vetőgumóra. Kora tavasszal, amint fagymentesek lesznek az éjszakák, meg­kezdjük a szállítást, 50 kilós necczsákokban, fémzároltan. — Az elmúlt évek gyakor­latának megfelelően most is elfogadunk olyan egyéni meg­rendeléseket, amelyek meny- nyisége egy fajtából megha­ladja a 6 tonnát. Ezt a kívánt vasútállomásra tudjuk leszál­líttatni. Ha ismerősök, bará­tok összefognak és egy tétel­ben kérik — amelyet majd ők szétosztanak —, megoldható a közvetlen értékesítés. — Mi az, amit még tudniuk kell a vevőknek? — Kérjük kedves vásárlóin­kat, hogy a burgonya-vetőgu­mó vásárlásakor minden eset­ben keressék a zsákokon levő fémzárat, mert ez a jó minő­ség. az állami ellenőrzés, a szaporulati fokozat, végered­ményben a bő, piacképes ter­més záloga, alapja. Ilörömpő János BBS MOZIHBI Gombán, a művelődési ház­ban hétfőn 10 órától: Halál­csapda. Gyomron, a művelődési ház­ban, 16.30-tól és 18.30-tól: Széplány ajándékba. Monoron, 18-tól: Hiúz a va­dászösvényen, 20-tól: Tekin­tetek és mosolyok. Vccscsen, 14.30-tól: Panda maci; kalandjai, 17.30-tól és 19.30-tól: Ki kém, ki nem kém. sor, tavaly 9 százalék bérfej­lesztési kerettel gazdálkodhat­tak. Természetesen töreked­tek a differenciálásra, a jól dolgozók arányosan többet kaptak. Az apparátusban 100 száza­lékos a szervezettség, egyre színvonalasabb a Kállai Éva nevét viselő munkakolTektíva tevékenysége. Rendszeresek a jutalmak, amelyok kiosztása­kor még inkább differenciál­nak. A munkakörülmények javí­tása érdekében az elmúlt év során nagyarányú belső át­alakítási és felújítási munkák kezdődtek az épületben. El­mondható, hogy jelenleg meg­felelő a dolgozók elhelyezése, három irodahelyiségbe beépí­tett szekrények kerültek, így megteremtődtek a kulturált munkavégzés feltételei. A káder- és személyzeti munka a vezetők legfontosabb feladatai közé tartozik, hiszen ez biztosítja az érdemi mun­ka alapját. Sajnos egyre ne­hezebb a szakember- és ká­derutánpótlás biztosítása. En­nek részben az a magyarázata, hogy a tanács területén levő bér — ugyan nem tekinthető alacsonynak — mégsem elég­gé vonzó, hiszen ez jelenti a jövedelmüket is egyben. Szerény eredmények Nehézségeket okoz a jogi, műszaki, pénzügyi szakembe­rek beállítása, felsőfokú vég­zettségűt nem is találnak. Ezért kénytelenek voltak a meglevőket rábírni arra, hogy szerezzenek magasabb iskolai végzettséget. Ezen a téren szerények az eredmények, de az idén egy személy — előre­láthatólag — megkezdheti ta­nulmányait; . G. J. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVil. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM 1885. FEBRUÁR 25.. HÉTFŐ f Az Egészségügyi Minisz- ^ téríum által kiadott infor- ^ mációs évkönyv alapján Magyarországon az össz- ^ népességhez viszonyítva i 1975-ben 29,5 százalék, y nyolc évvel később pedig már 21,1 százalék volt az íj időskorúak aránya, és ez a ^ folyamat ma is növekvő JÍ tendenciát mutat. Az iparosodás és a vele já­ró urbanizálódás. a csecsemő- és gyermekhalandóság csökke­nésének következtében ugyan­is, az utóbbi évtizedekben emelkedik az átlagos életkor, ami az idős népesség arányá­nak növekedését eredményezi. Az öregedés világviszonylat­ban társadalmi problémává vált, így hazánkban is foko- zottabbban kell foglalkozni az idősek helyzetével. Pest megyében 24 szociális otthon működik, ezek közül tizenötben időskorúakat gon­doznak. A vonzáskörzet egyet­len ilyen intézménye Gyom­ron működik immáron 35 éve. Akikor jött létre 60 hellyel, fe­ök az s’kshcl Vándorkiállítás nyílik Ok az alkohol címmel lát­ható vándorkiállítás február 26-án — kedden — 15 órától a monori művelődési központ­ban. A bűnözés és a már-már népbetegséggé váló alkoholfo­gyasztás kapcsolatát, kölcsön­hatását, következményeit be­mutató dokumentumokból összeállított kiállítást Denyó János alezredes, a Monori Rendőrkapitányság vezetője nyitja meg. A rendezők már­cius 3-ig várják az érdeklő­dőket, hétköznap 14-től 20 órájig, szombaton, vasárnap Pedig 8-tól 16 óráig. A tanul­ságos öss'zeáltítSst természe­tesen nemcsak az érintettek­nek érdemes megnézniük, hi­szen valamennyien szinte na­ponta tanúi lehetünk az alko­holizálással kapcsolatos kö­zömbösségnek, egyes vendég­látóhelyeken az elnéző maga­tartásnak. A képek, tárgyak talán azokat is felrázzák, cse­lekvésre ösztönzik, akik sok­szor passzív szemlélői annak, hogyan teszi tönkre az alkohol egyes emberek, de egész csa­ládok életét is. lekezeti jelleggel, s idős embe­reknek nyújtott megfelelő el­látást. 1971-ben újabb 60 hely- lyel — megyei és járási ös­szefogással — a régi kastély épülete mellett megépült egy korszerű, új otthon. A két in­tézmény közös vezetés alatt működik. Több hullámhegy után a 70-es évek végére romlott a régi otthon kihasználtsága, de az erőfeszítések eredménnyel jártak, s ma már 100 százalé­kos a létszám. A szociális otthon biztosít­ja a lakók megfelelő fizikai és egészségügyi ellátását, pszi­chés gondozását, valamint fog­lalkoztatását. A gondozási te­vékenység rendkívül össze­tett, sokoldalú feladat, amely nagy szakértelmet, türelmet, megértést kíván az intézet va­lamennyi dolgozójától. A kor­szerű, magas szintű gondo­zás alapvető meghatározója a személyi és tárgyi feltételek megteremtése. Elengedhetet­len követelmény a magasabb színvonalú gondozás érdeké­ben az ápoló-gondozó személy­zet felkészültsége, emberi, er­kölcsi magatartása. Az ápolást-gondozást az in­tézményben az otthonvezető főnővér irányításával 17 ápo­lónő végzi. Csaknem vala­mennyien szakképzettek, ket­ten jejenieg is tanulnak, ugyancsak ketten az ősszel kezdik meg tanulmányaikat. A gyömröi szociális otthon lakóinak összetétele nagyon heterogén, úgy egészségi álla­potukat, mint korösszetételü­ket tekintve. Mindezek na­gyon próbára teszik az ápoló­nőket. A házi szociális gondo­zói szolgálat teljes egészében — vonzáskörzeti szinten is — az otthonhoz integrálódott. Jelenleg egy körzeti szociális szervező és két hivatásos gon­dozónő látja el a megnöveke­dett feladatokat. A volt járási hivatal egész­ségügyi osztálya és a gyöm­röi nagyközségi tanács együtt­működési megállapodást kö­töttek a jobb. differenciáltabb öreggondozás érdekében. Az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy ezzel a gondozá­si formával a teljesen egyedül élő, rászorult idős beteg em­ber problémái nagyrészt meg­oldódnak és enyhít a szociális otthonra várakozók feszítő gondjain is. A gondozási munka fontos eleme a fizikális ellátás, amely magában foglalja a tágabb és szűkebb környezet alakítását, valamint a gondozottak élel­mezését, ruházati ellátását. A költségvetés — ha szűkösen is — biztosítja az otthon részére a kényelmes, esztétikus és korszerű berendezés vásárlásá­ra fordítható keretösszeget, amellyel az otthon barátsá­gossá. hangulatossá tehető. A rászorulók körében fon­tos a gyógyító-megelőző mun­ka. Az intézet orvosa heti S órában rendel, az ápolás, gyógyszerezés a nővérek fel­adata. A szakorvosi ellátás a helyi és a monori szakrende­lőben történik, a kórházi el­látás pedig Kerepestarcsán, A pszichés foglalkozás el­engedhetetlen feltétele a jó gondozási munkának, mert hiábavaló az anyagi gondos­kodás, ha nem biztosított a kiegyensúlyozott, harmonikus légkör, a társas kapcsolatok ki­építése az otthonon belül és kívül: a családdal, a társada­lommal. Ezért fontos teendő a jó kapcsolatok fenntartása a társadalmi szervekkel, a község lakóival, az üzemek­kel. Ezen a területen még sok a kiaknázatlan lehetőség, amit a jövőben hasznosítani lehet és kell. Gér József $ Üt. Minden innen indul ? ki és ide tér vissza. Már- /'/ mint ott, ahol nincs. És ^ sajnos, nagyon sok helyen ^ nincs megyénkben, és ez ^ az, ami naponta inegkcserí- ^ ti az emberek életét. Miért ^ van a másik soron burkolt í út, s miért nincs amott? í Miért jut egyik községnek ^ több pénz útépítésre, útfel- <! újításra, mint a másiknak? ^ Miért kivételezett az a te- ^ Icpülés, s miért felcdkez- í nek meg mindig a másik- í ról? Hogyan is van ez valójá­ban? Miért ilyen elkeseredet­tek a kérdések? Ahhoz, hogy erre választ lehessen adni, a jelenlegi gazdasági helyzetből kell kiindulni — ez a kályha. Köztudott, hogy a központi támogatások jelentős része a kiemelt programokra megy el. Ezek pedig az oktatás- és az egészségügy, valamint a ke­reskedelmi ellátás helyzetét hivatottak javítani. Ami ezen felül marad, abból lehet új utakat építeni, a régieket fel­újítani. iMk W — Mégis milyen keretből gazdálkodnak? — kérdeztük Valkai Györgyöt, a Pest me­gyei Tanács közlekedési oszr tályának vezetőjét, a megye úthálózatának „gazdáját”. — Külön pénz van az épí­tésre s a felújításra. Az utóbbira minden esztendőben százhatvan millió forintot for­dítottunk 1981 óla. A terv eredetileg az volt, hogy csak a tervidőszak elején lesz ez az összeg ennyi, utána fokozato­san növekedett volna kétszáz­tíz millióra az időszak végére. A gazdasági helyzetből követ­kezett, hogy végül is nem emelkedett ez az összeg, s ez lett a feszültségek forrása. Az utakat nem sikerült olyan ál­lapotban tartani, ami a közle­kedéshez, a forgalom nagysá­gához elengedhetetlen lenne,, s gondjaink vannak az állag­megóvással is. Ebből kaptak a tanácsok a meglévő úthálózat arányában, s hozzátették a hiányzó összeget saját költ­ségvetésükből. Ez a kiegészí­tés kezdetben még huszon­öt-harminc millió forint volt, mostanra azonban tíz-tizenöt millióra csökkent... Ez alatt nem minden esetben kész­pénzt kell érteni, gyakran je­lent ez társadalmi munkát, így készítve el egy-egy utcá­ban a járdát, a vízelvezető ár­kot. Ezenkívül rendelkezünk tartalékkerettel, amiből az elő­re nem látható, rendkívüli hi­bákat javítjuk ki. Ilyen volt tavaly Nagymaroson és Verő­cemaroson, ahol a Duna men­ti támaszfal lazult meg, azt kellett helyreállítani, Valkón a löszfal csúszását akadályoztuk meg új vízelvezető kiépítésé­vel. Nagybörzsönyben útbesza­kadást és pincebeszakadást or­vosoltunk. Ha a helyi taná­csok vagy az útfelügyelők rendellenességről tájékoztat­nak bennünket, igyekszünk azonnal kijavítani azokat. Üj út építésére, sajnos, rend­kívül kevés pénzünk van a jelenlegi gazdasági helyzetben. — Tehát jobb utat csak az a község kap, ahol már eleve van valamilyen út. Ugyanak­kor ahol ez az alap hiányzik, ott még esély sincs arra, hogy kilábaljanak a sárból, mivel új építésére nem nagyon kap­nak pénzt a tanácsok. Nincs itt aránytalanság? Ez oda ve­zethet, hogy a gazdag települé­sek még gazdagabbak, a sze­gények még szegényebbek lesznek. Nem csoda hát, hogy sok község úgy érzi, megfeled­keztek róla, mostohán bánnak velük — mások javára. — Legyünk őszinték: azo­kon a településeken, ahol vi­szonylag jó az úthelyzet, so­kat segített a lakosság. Meg kell nézni Kcrepcstarcsát, vagy az ócsaiakat! Az ingat­lantulajdonosok kifizettek hat­vagy akár tizenötezer forin­tot is. Végül is negyven esz­tendő eltelt a felszabadulás óta, s van olyan település, ahol egy kapavágás nem sok, annyit nem tett a lakosság azért, hogy tisztességes útja le­gyen ! Másutt szervezkednek az emberek, mozognak a tele­pülés vezetői és vállalják az áldozatot. Ha a lakosság meg­épít magának egy útszakaszt, még ha nem is olyan, mint az aszfaltozott részek, már csak felújításra kell pénzt kérniük. Van, ahol a helyi tsz vállalja a szállítást, ha közelben só­der- vagy kőbánya van, ked­vezményesen jutnak alap­anyaghoz. így volt ez Biator- bágyon, Úcsán, Csömörön is. Vannak azonban települések, ahol módosak ugyan az em­berek, de keveset áldoznak a falujukért. S ha már arról van szó, hogy melyik telepü­lés mennyit kap felújításra, azért be kell tartani a fon­tossági sorrendet! Nem kell nagyon okosnak lenni ahhoz, hogy belássa az ember: az öt­venezer lakosú Érdnek van nagyobb szüksége új útra, ahol a hálózat hossza három­százhatvan kilométer, és eb­ből összesen ötven burkolt, vagy valamelyik ezer-ezeröt- száz lakosú településnek, ahol egy főutca van, amin a tsz néhány kocsija jár és a lakos­sági szükségletek kielégítését szolgálja csupán... w Az országos átlag szerint az utak negyvenhárom, negyven­négy százaléka burkolt, ez a szám Pest megyében csak huszonöt százalék. A tenden­cia pedig az, hogy e különb­ség nő. A következő esztendő egyik újdonsága lesz, hogy a helyi tanácsok a rendelkezés­re álló pénzből saját maguk döntik cl, hogy iskolát akar­nak belőle, utat, avagy orvosi rendelőt. Az önállóság nagy vizsgája ekkor következik! Fiedler Anna Mária (ISSN 0133-2651 (Monori Hlriap) Kiaknázatlan lehetőségek Pótolják a szeret© családot Nagyüzemije, kiskertekbe Szívják a port, dagasztják a sarat önállóságuk vizsgája következik Elntisssdő pálya íz ügyintézést is tanulni kel!

Next

/
Oldalképek
Tartalom