Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-25 / 46. szám

f*#rvr W.tlf., 6 1985. FEBRUAR 25., HÉTFŐ ^ Pravda szerkesztőségi cikke Veszélyes ameri program „Erkölcs washingtoni mód­ra” címmel a „hadászati vé­delmi kezdeményezés” néven ismertté vált amerikai űrfegy­verkezési programról közölt szerkesztőségi cikket vasárnap a moszkvai Pravda. Amerika a reklám hazája — írja az SZKP KB lapja, hoz­zátéve, hogy az amerikai el­nök által 1983 márciusában meghirdetett programot is széleskörűen reklámozzák. Nem kevesebbet próbálnak bebizonyítani arról, minthogy, úgymond rendkívül humánus, és kivételesen erkölcsös gon­dolat, amelynek célja az em­beriség megmentése az atom­haláltól. A „csillagháborúról” szőtt washingtoni tervek több kér­dést vetnek fel. Ha az emlí­tett „kezdeményezés” valóban feleslegessé teszi a támadó nukleáris fegyvereket, akkor ezzel párhuzamosan miért nö­velik példátlanul az amerikai hadászati nukleáris arzenált? Megkérdőjelezhető az „MX” interkontinentális ballisztikus rakéták gyártása, a „Per­shing—2" rakéták európai' te­lepítése, a „B—1” bombázók építése, a „Stealth” új bom­bázó, robotrepülőgépek, az atom-tengeralattjárók számá­ra készülő „Trident—2” típu­sú rakéták gyártása. Caspar Weinberger amerikai hadügy­miniszter leplezni sem próbál­ja, hogy mindezek a hadászati programok az elsőcsapásméré- si képesség jelentős megnö­velését célozzák. Felvetődik továbbá az is, ha a „védelemre” helyezik a hangsúlyt, akkor miért kezd­tek elsőcsapás mérésére szol­gáló nukleáris eszközöket te­lepíteni a Szovjetunió és szö­vetségesei határainál? Szintén megválaszolatlan kérdés, ha az Egyesült Álla­mok valóban a „védelem” szavatolását tűzi ki célul, ak­kor miért nem követi a Szov­jetunió példáját, miért nem mond le az atomfegyver el­sőként való alkalmazásáról? Felvetődik továbbá az is, ha az Egyesült Államok ténylege­sen hajlandó lemondani a nukleáris fegyverről, akkor miért ellenzi a nukleáris le­szerelési tárgyalásokat? Végül pedig az sem érdek­telen, hogyan kapcsolódnak egymáshoz az amerikai „kez­deményezés” humánus jelle­géről szóló nyilatkozatok az Egyesült Államoknak a világ­űrről az ENSZ-ben elfoglalt álláspontjához? Az ENSZ­Tyihono v és Recgan japán kép viselőknek adó ti válásán Eltérőek ez álláspontok Ronald Reagan amerikai el­nök és Nyikolaj Tyihonov szovjet miniszterelnök. .levél-‘ bén válaszolt japán parlamenti képviselőknek arra a felhívá­sára, amely az Egyesült Álla.-! mókát és a Szovjetuniót a nemzetközi béke és biztonság: megszilárdítására, valamint 1 a leszerelés, mindenekelőtt , a? atomlészerelcs megvalósí Sásá­ra szólította fel. A válaszok­ból azonban kitűnt, hogy a két nagyhatalom eltérően ítéli meg e kérdéseket. Á szovjet miniszterelnök nyomatékosán hangsúlyozta: a béke megszi­lárdításáért és az atomhábo­rú megakadályozásáért gátat kell vetni mind a kozmikus, "mind á földi fegyverkezés­nek; a Szovjetunió mindén tőle telhetőt megtesz a fenti Célok megvalósításáért, és kész a legmesszebbmenőkig együttműködni mindazokkal, akik hasonló álláspontra he­lyezkednek. Reagan nem szólt az űr­fegyverkezés megakadályozd-1 sának szükségességéről, s a küszöbönálló genfi szovjet— amerikai tárgyalásokkal kap­csolatban ezúttal is csak a hadászati cs közepes hatótá­volságú atomfegyverek kor­látozásának amerikai célját említette. közgyűlés legutóbbi üléssza­kán 150 állam szállt síkra azért, hogy hozzanak haladék­talan intézkedéseket a világűr militarizálásának megakadá­lyozására. Az Egyesült Álla­mok volt az egyetlen ország, amely nem támogatta ezt a határozatot. Ezeket és más kérdéseket Washingtonban makacsul vá­lasz nélkül hagynak — mutat rá a Pravda szerkesztőségi cikke. Több városban Kanadái tüntetések Kanada több nagyvárosá­ban rendeztek tüntetéseket az Egyesült Államok kanadai te­rületen folyó fegyverkísérle­tei ellen. Torontóban a kor­mányzó kanadai Haladó Kon­zervatív Párt helyi székháza előtt, Edmontonban — Alber­ta tartomány .székhelyén — a tartományi törvényhozás épü­lete előtt tiltakoztak a manő­verező robotrepülőgépekkel végzett kísérletek ellen. (Al­berta tartományban van az a légitámaszpont, amelyet a robotrepülőgépeik leszállóhe­lyéül jelöltek ki.) FDP'kongresszvs Bengemmn ez A Nyugatnémet Szabadde­mokrata Párt saarbrückeni kongresszusán szombaton dél­után a mintegy 400 küldött túlnyomó többségének szava­zatával Martin Bangemann gazdasági minisztert válasz­tották meg az FDP új elnöké­nek. Martin Bangemann 1934- ben született a Magdeburg közelében fekvő Wanzleben- ben. 1969 és 1974 között az FDP baden-würtbergi szerve­zetének elnökhelyettese, majd 1973-ig annak elnöke volt. A jogi diplomával rendelkező Bangemann változatos pályát futott be az FDP-n belül. A 60-as évek második felében és a 70-es évek elején a bal­szárny egyik vezetőjeként a Német Szociáldemokrata Párt­tal való együttműködést szor­galmazta. 1974—75-ben vi­szont, amikor az FDP főtitká­ra volt, már a szociálliberális koalíció felbontását és a CDU-hoz való átállást sürget-: te. Genscher, aki a pártelnök­ségről való lemondás után is az NSZK alkancellárja és külügyminisztere marad, a kongresszuson,, elhangzott ..be­szédében azért szállt síkra, hogy a Nyugat minden szin­ten fejlessze együttműködését a szocialista országokkal. En­nek jegyében kiállt amellett, hogy a stockholmi európai bizalomerősítő és leszerelési konferencia keretében ponto­sítsák az erőszakról való le­mondás fogalmát. Sürgette a Helsinki nevével fémjelzett folyamat újbóli felerősítését, a helsinki záróokmány aláírása 10. évfordulójának magas szintű megünneplését. Martin Bangemar.in-nak, a Német Szabaddemokrata Párt új elnökének zárszavával va­sárnap véget ért az FDP 36. saarbrückeni kongresszusa. Dzsemajel elnök nyilatkozata Libanon a BT összehívását kéri Amin Dzsemajel libanoni el­nök szombaton nyilatkozatot adott az Asz-Szijassza című kuvaiti lapnak. Dzsemajel hangsúlyozta, hogy továbbra is folytatni kell a Bejrút és Da­maszkusz közötti együttműkö­dést, amely a történelmi és geopolitikai valóságra, .vala­mint a kölcsönös bizalomra és tiszteletre épül, s mind Liba­non, mind Szíria számára hasz­nos. Ami az izraeli hadsereg ál­tal megszállt Dél-Libanont il­leti, az izraeli katonák Tyr vá­ros közelében hét falut való­sággal lerohantak, miután síita ellenállók szombatra vir­radóra féitucat támadást haj­tottak végre a megszállók újbniian kiépített állásai ellen. A bejrúti kormány pénteken a Biztonsági Tanács összehí­vását kérte és határozottan tiltakozott az ENSZ-nél az iz­raeliek embertelen megtorló akciói miatt. Hafez Asszad szíriai elnök szombaton a libanoni keresz­tény í'aian.gista Párt Élie Ka­rami vezette küldöttségével tárgyalt. Az elnöki palota szó­vivőjének közlése szerint a négyórás megbeszélésen az Izrael által megszállt Dél-Li- banonról volt szó elsősorban. Általános mozgósításra, a nemzeti ellenállás fokozott tá­mogatására és a térség demog­ráfiai összetételének átalakítá­sára irányuló izraeli törekvé­sek megakadályozására szólí­totta fel a megszállt területek lakosságát Nabih Berri állam­miniszter, az Amal-mozgalom főtitkára. Az izráeli megerősített egy­ségek a hét végén is folytatták a Tel-Avivban „vaskezűnek” minősített elnyomó politikát. Tir, Nabatije térségében, vala­mint a Bekaa-völgy nyugati felében és R.asajában másfél tucat település van ostromzár alatt. Menekülők beszámolói szerint rendszeresen razziái­nak, folyik a hajsza az ellen­állók után. Majd másfél száz embert letartóztattak, újabb lakásokat és középületeket romboltak le földgyalukkal. Az utóbbi két napon tíz „terroristagyanús” libanonit lőttek agyon Szir El-Garbie- ben, Bidiaszban és Tirben. Több blokád alá vett faluban megtiltották, hogy a polgári védelem vagy a Vöröskereszt segítséget nyújtson a sebesül­teknek. A Fim VÁRHATÓ , Választások, csúcstalálkozók, J miniszterek tanácskozása, uta- f zások — változatos program y szeretjei a liírágynökségek elő- '/ rcjelzésciben február végére, í március első napjaira. Hétfő: a pakisztáni parla­menti választásokat már két­szer elnapolta Ziauí Ilakk el­nök, félve az ellenzéki előre­töréstől. Most — ha minden a tervek szerint alakul — nyolc év után először adhat­ják le a választók voksaikat a 217 parlamenti helyre pályá­zókra. A képhez hozzátarto­zik, hogy a tábornok-elnök által legveszélyesebbnek tar­tott pártokat betiltották, a po­litikusok egy részét pedig le­tartóztatták. Az ellenzék ezért a bojkott mellett döntött. Kedd: Mülroney kanadai miniszterelnök Jamaicába utazik. A konzervatív poli­tikus nyilván arról tanácsko­zik majd, hogyan segélyezhetné Kanada Seaga bajba jutott Nem rr,l:c áltat — munltát akarunk! Belga fiatalok tön c ncl: — archív felvételünkön — Brüsszelben az egyre növekvő munkanélküliség ellen, rendszerét a karibi szigetor­szágban. Szerda: Jichak Samir izraeli AZ OLVASÓ ne lepődjön meg a fenti cím láttán. AZ’ Egyesült Államokban, amikor elnökválasztásra készülnek, s egy-egy politikus jelöltként lép fel,. a régi szokásokra hivat* kozva tovább él elektronikus korunkban is a fenti szólás- mondás. Igaz. ma már a kan- t didátusok nem kalapjukat dobják be, hanem a televízió kamerái előtt, több tízmillió néző szeme láttára jelentik be szándékukat, hogy pályáznak a Fehér Ház meghódítására. De mi köze ehhez a Címbeli Cruz úrnak, aki nicaragunr po­litikus, s nem a, Washingtoni Fehér Ház meghódítására ké­szül? Sőt mi több, még csak a mánaguai elnöki palotában va­ló székfoglalásra indított kam­pányból is visszalépett tavaly, miután pedig előzőleg ..kalap­ját” az ellenzék egyik jelöltjé­nek színeiben bedobta ebbe a hadjáratba. Cruz úr tavaly szeptember— októberben szala.gcímekétka­pott a nyugati félteke, sajtójá­ban, annak ellenére; hogy az újságok figyelmét jelentős mértékben lekötötte,ez idő tájt az amerikai elnökválasztási hadjárat. A nicaraguai bankár, alá Somoza diktatúrája ide­jén, — majd egy ideig a forra­dalom győzelme után is — tá­mogatta a sandinistákat és a népi kormányt, ellenzéki sze­repet vállalt, azzal .párhuza­mosan, ahogy :n az.. Egyesült Államok kormányzata fokozta Nicaragua elleni aknamunká­ját. Tévedés ne essék: senor Cruz, avagy ha úgy. tetszik. Mr. ,Cruz nem kompromittálta magát azzal, hogy nyíltan a CIA szolgálatába szegődött volna. A HonduKasban és Cos­ta Ricában felfegyverzett és a managuai rendszer ellen szahotázs-, diverzúns- és fegy­veres terrorista 'akciókra be­vetett ellenforradalmai- ele­mektől elhatárolta magát. Al­Jegyzet CRUZ ÚR BEDOBJA A KALAPJÁT Utólag azzal a ..tiszta hitval­lással” élt, hogy csupán poli­tikai eszközökkel kíván küz­deni a nicaraguai forradalmi kormányzat ellen. Így történt, hogy amikor a managuaá kor­mányzat ígéretéhez híven meg­hirdette — a rendkívül nehéz, nemegyszer háborús állapo­tokra emlékeztető körülmé­nyek közepette is — a tavaly novemberi elnök- és alkotmá- nyözó nemzetgyűlési választá­sokat. Cruz. mint a ..rendszer­rel szemben álló ellenzék vezé­re dobta be kalapját a kam­pányba” — ahogyan ezt a wa­shingtoni sajtó jellemezte, A MANAGUAI SAJTÓ EGY RÉSZE által „szájtépőnek” ti­tulált vezér azzal kezdte tevé­kenységét, hogy megbélyegezte mindazokat az ellenzéki erő­ket, amelyek antiimperialista platformon és a Somoza nem­zeti gárdájából toborzott el­lenforradalmi ..contrák” ter­rortevékenységétől elhatárol­va magukat, léptek fel a san­dinistákkal szemben az álta­luk elképzelt demokratikus ál­láspontról a választásokon. Majd ezután Cruz úgy ..dobta be kalapját” a kampányba, hogy feltételessé tette ezt. Olyan követeléseket terjesztett a mánaguai kormányzat elé, amelyek teljesítése kapituláció lett volna és lényegében meg­tagadása annak a több esz­tendős véres, mintegy huszon­ötezer áldozatot követelő népi szabadságharcnak, amelyet Ni­caragua a Washingtont kiszol­gáló Somoza-rendszer ellen folytatott. S amikor a sandi­nista kormányzat nem volt hajlandó behódolni Cruz köve­telései előtt, a Washington ál­tal is támogatott polgári ellen­zéki politikus visszalépett és a választások „bojkottálását” jelentette be. Hírmagyarázók szerint valójában inkább arról volt szó, hogy Mr. vagy Senor Cruz és hívei felmérték: a sandinisták tekintélye és nép­szerűsége oly nagy Nicaraguá­ban, hogy demokratikus vá­lasztásokon egyszerűen nincs esély a polgári ellenzéki el­nökjelölt és pártja győzelmé­re, s reájuk csupán a csúfos vereség várhat. A novemberi választásokon valóban a sandinisták nyertek, r azóta megkezdődött a nicaf raguai forradalmi folyamat in­tézményesítése, s a népi hata­lom szerveit alkotmányos mó­don megerősítették. Ezzel pár­huzamosan fokozódott a külső nyomás. Az Egyesült Államok kormánya először csak óvást jelentett be a közép-amerikai feszültséget rendezni kívánó Contadora-csoport békeokmá- nya ellen. Majd elérte, hogy a Mexikó, Kolumbia, Venezuela és Panama képviselői által ki­dolgozott tervezet aláírása, el­halasztódjék és a további tár­gyalások erről zátonyra fussa­nak. Nicaragua kormánya hiá­ba jelentette ki, hogy kész akár már holnap is aláírni a térség biztonságát megterem­tő és mindenfajta külföldi be­avatkozást elítélő, dokumentu­mot. Ehhez — washingtoni nyomás miatt — hiányoznak jelenleg a partnerek és az er­re hivatott tanácskozást egye­lőre határidő megjelölése nél­kül elhalasztották. MIUTÁN WASHINGTONT immár nem köti ez a béketer- vezet, megszakította a Mana- guával folytatott kétoldalú tár­gyalásokat. Majd nagy hiszté- riahadjáratba kezdett, amely­nek állítólag az ad alapot, hogy a nicaraguai kormány harci helikopterekéit vásárolt országa védelmére. Ezeket a gépeket a Honduras és Costa Rica felől betörő ellenforradal­mi osztagok ellen kívánják be­vetni. Ez annál is indokoltabb, mivel ezek a csapatok nem­egyszer kapnak a CIA útján légi támogatást terrorcselek­ményeikhez. Mint az várható volt, Wa­shington azzal válaszolt mind­erre, hogy a helikopterek vá- ' sárlása „veszélyezteti Közép- Amerika biztonságát” és fel kell lépni az ellen, hogy Nica­ragua — úgymond — „má­sodik Kubává” váljon a nyu­gati féltekén. Ennek jegyében nevezte Reagan elnök egyszer­re „szabadságharcosoknak” a Hondurarból és Costa Ricából át-átesapó ellenforradalmá- rokat. Ennek jegyében lépett fel Shultz amerikai külügymi­niszter oly erőteljesen az egyik kongresszusi bizottságban és követelte, hogy újítsák meg a „eontráknak” a segélyek folyó­sítását. amelyet még az elnök- választási hadjárat idején fel­függesztettek. Ennek jegyében indult meg egy háromhónapois hadgyakorlat a Nicaraguával szomszédos Hondurasban. S mindezek miatt vezényelt ne­hézütegeket a managuai kor­mány -a szomszédos országgal határos vidékeire és készült fel arra, hogy megtámadják onnan. S ITT LÉPETT újra a képbe Cruz úr. A Washington által támogatott ellenzéki politikus ezt a percet választotta ki, — nyilván egy idegen forgató­könyvnek megfelelően —, hogy „utolsó figyelmeztetést” intéz­zen a sandinista kormány cí­mére. Mr. vagy Senor Cruz lényegében kapitulációra szó­lítja fel azt a managuai veze­tést, amelyet novemberben al­kotmányos úton, szavazócédu­lákkal erősítettek meg politi­kai irányvonalában. A politi­kus azt állítja, hogy nem akar emigráns kormányt alakíta­ni a sandinista rendszerrel szemben, de elmossa azt, ho- gyan is képzeli el országa jö­vőjét. Világos — mint sok kommentátor rámutat —. Cruz azt szeretné, ha a fegyveres terroristák elvégeznék a „pisz­kos munkát”, a sandinista rendszer vérfürdő közepette való megdöntését, s azután jö­hetne az ő Washington által támogatott „polgári kabinetje.” Cruz úr „kalapbedobó” be­széde azonban azt is megmu­tatta, hogy a Reagan-kor- mányzatnak nem könnyű ke­resztülvinnie e terveit. Cruz úr ellenzéki bankár, nem kis elkeseredéssel szólt arról, hogy a sandinistáknak „mennyire sikerült megtéveszteniük” Ni­caragua népét, azaz lefordítva ezt a realitások nyelvére: mennyire széles körű támoga­tást élvez a r.épi rendszer. To­vábbá. megbélyegezte a közép- amerikai államokat, amelyeket elsősorban — idézzük — „sa­ját nyugalmuk és biztonságuk érdekel”. De jutott a bírálat­ból ogy esetleges nicaraguai beavatkozás egyesült álla­mokbeli demokrata párti el­lenzőinek és Washington több NATO-szövetségesének is, amelyek tiltakoznak az ilyen akciók ellen. Mindent össze­vetve: Cruz úr „kalapbedobá- sa” megtörtént ugyan, de — mint saját szavaiból is kitűnt — fellépése egyelőre nagyon is problematikus... Árkus István miniszterelnök Hollandiába utazik, hogy megkísérelje helyreállítani országának a dél-libanoni események miatt megtépázott tekintélyét. Csütörtök: a Közös Piac tagállamainak illetékes mi­niszterei ismét tanácskozásra ülnek össze Spanyolország felvételi kérelme miatt. Az idő sürget, hiszen a már több­ször módosított határidő 1986. január 1-én lejár. Péntek: március elsején tartják a nukleáris fegyverek elleni harc nemzetközi napját. Világszerte megmozdulásokat, nagygyűléseket rendeznek, s különösen nagy aktivitás vár­ható Nyugat-Európa azon or­szágaiban, ahol közepes ható- távolságú amerikai atomfegy­vereket telepített,ek. Szombat: India több álla­mában tartanak helyhatósági és szövetségi állami választá­sokat. Az eredmény Radzsiv Gandhi kormányzásának első fokmérője.lesz. Vasárnap: az ausztrál kül­ügyminiszter Malaysiába uta­zik. Bill Hayden és vendég­látói a csendes-óceáni és dél­kelet-ázsiai helyzetről cse­rélnek majd véleményt. mCsak rövidEN...m TIZENHÁROM hónapos hu­zavona után az amerikai sze­nátus szombaton elfogadta Edwin Meese igazságügymi­niszteri kinevezését. Az új mi­niszter azonban csak a leadott szavazatok kétharmadát kap­ta meg. KÍNÁBAN szovjet hősi em­lékművet koszorúztak meg a Vörös Hadsereg megalakításá­nak 67. évfordulóján — jelen­tette vasárnap a Zsemr.í'n Zsi- pao. LENGYELORSZÁGBAN is korlátozzák a televízió adás­idejét az energiatakarékosság jegyében. Mint a tévéhíradó pénteken este bejelentette, keddtől kezdve csak délelőtt 11-kor jelentkezik az első műsor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom