Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-02 / 27. szám

6 Mártim 1985. FEBRUAR 2., SZOMBAT A t idei esztendő a szá­mítógépek éve. S bár ezeken a hasábokon rend­szeresen jelennek meg írá­sok számítógépet használó tanácselnökről, diákról, ipa­ri vágy mezőgazdasági al­kalmazásáról, az is kétség­telen, az átlagolvasónak vajmi keveset mondanak a bit, a bájt, a basic szavak, mint ahogyan sokan a szá­mítógépek iránt érzett he­vületet sem osztják — mondván, múló divat az egész. Szabad idő - Hobbymbb Személyi számítógép: sokféle ciiksiimcszás Mit jelent a bit, a bájt? Mit nevezzünk számítógép- líék? A kérdésié Neumann Jánosnak, a princetoni egye­tem magyar származású, ma­tematikaprofesszorának meg­határozásával válaszolhatunk. A gép programját tárban tud­juk tárolni, és azt újabb prog­rammal lehessen változtatni. Megfelelő utasításokkal a programokat vagy program- részleteket akárhányszor meg­ismételhessük, ciklusokat ké­pezhessünk, feltételektől füg­gően. Végezetül a gép legyen képes logikai műveleteket el­végezni és döntéseket is hoz­ni, Ez s.lí 1948-ban megfogal­mazott követelményegyüttes mindmáig érvényes, a legna­gyobb gépektől a házi haszná­latra szánt készülékekig egy­aránt. A meghatározásból ki­olvasható, a gép számol is, vi­szont a fordítottja nem biztos, hogy igaz: ha egy gép csak számol, attól még nem számí­tógép. Három évssáisda Maradjunk a számológépek­nél. 1623-ban készült el az el­ső . mechanikus, vagyis fogas­kerekekkel működő szerkezet, Wilhelm Schickard műhelyé­ben. A kettes számrendszer alkalmazását 1679-ben Leib- nitz javasolta. George Boole: A logika matematikai analí­zise című munkája 1847-ben jelent meg, amely , a számító­gépek logikai tervezésében használt Boole-algebra alap­jait fektette lé. A ma ís nép­szerű lyukkártyás információ­tárolás 1889-tól terjedt el, s- HoUerith-nek köszönhető. Újabb ugrás az időben: szá­mítógép. Az egész világon ek­kor hat számítógép van. 1970- ben megjelenik az IBM 370-es sorozat. Ekkor hazánkban nyolcvan számítógép találha­tó,. S 1985-ben? Mértékadó becslések szerint csak szemé­lyi számítógépből százezer van országunkban. Újra kérdés: mitől személyi a számítógép? Van-e valami kritérium, amitől az egyiket annak, a másikat emennek nevezzük? A szakemberek vé­leménye eltérő. Vannak, akik szerint meghatározott árhoz — mások memóriakapacitás­hoz, megint mások elterjedt­séghez kötik. Mi maradhatunk antjál, hogy azok a gépek, me­lyek az otthonokban megtalál­hatók, egész biztos személyi számítógépek. Látszólag formai, ám való­jában megítélésbeli probléma az is, hogyan közeledünk az új számítógépnemzedék felé. Kétségtelen, hogy a személyi számítógépek forradalmi vál­tozást hoztak a legszélesebb tömegek számítástechnikai kultúrájában, ám emellett az is nyilvánvaló, más feladatok­ra alkalmasak, mint nagy tár­saik. Elsősorban új eszközt je­lentenek, s segítségükkel — rá­csatlakozással — megvalósít­ható a nagyszámítógépek még jobb kihasználása. Az oktatás — a majd nyolcszáz középis­kola — a maga mintegy két és fél ezer számítógépével je­löli újabb sajátos lehetőségeit. Vagyis:, nem ellenfelekről, ha­nem kisegítő elemekről van szó, s a hangsúly éppen a tö­megesség miatt tolódott el az utóbbi időben a személyi szá­mítógépek felé. Míg az első számítógépek jelfogókkal, majd elektroncsö­vekkel, a második generáció­ban tranzisztorokkal, a har­madikban integrált áramkö­rökkel működtek, a maiak jellemzője a mikroprocesszor, gmit legegyszerűbben integ­rált-integrált áramkörnek, f vagy a számítógép agyának i.s nevezhetnénk. S a technikai fejlődéssel párhuzamosan a felhasználók lehetséges köre is állandóan bővült. Az első gé­pek katonai, tudományos cé­lokra, rendkívül bonyolultan voltak programozhatok. Aztán 1960-tól már a kereskedelem­ben is használhatók, úgyneve­Sir CJive Sinclair, a számítógép-forradalmár, aki elsőként dobott piac­ra Száz dollár alatt személyi számítógépet, talán a legtöbbet tette az otthoni gépelterjedés ügyében. Képünkön a ZX 81 amerikai változata látható, ára a nyáron mindössze kétszáz DM volt. Memóriakapacitása 16 K : Jagitélés kérdése, hogy a képünkön látható Robotron gyártmányú szá- J.-Iítógépét személyinek nevezzük, vagy sem. Az ára milliós nagyság­rendű, S alapkiépítettségben 61 K kapacitású. Mikroprocesszora a leg­elterjedtebb Z 80 NDK változata Varga Irén felvételei zett assembly szintű progra­mozással. A gazdasági élet szinte valamennyi területén 1970-től jelentek meg, s a nyolcvanas évek a személyi számítógépeket jelentették, rendkívül egyszerű programo­zási lehetőséggel. Amire képesek Memóriakapacitásuk 1 kilo­bájttól a néhány megabájtig (háttértárolóval) terjed. De mi az, hogy kilobájt vagy kilo­byte, esetleg Kbyte? Ehhez elsőnek a bitet kell definiál­nunk. Ez teljesen szabatos meghatározással az az infor­máció, amely ahhoz szükséges, hogy egy kételemű halmaz egyik elemét kiválasszuk. Mi­vel bármely kételemű halmaz­hoz egyértelműen rendelhető hozzá a 0 vagy 1 számjegy, sokszor úgy is mondják, a bit vagy 0, vagy 1. Egy bájt nyolc bit, s a kilobájt ennek kettő'a 10-en-szerese, amit a nagy K jelöl, utalva arra, nem ezer, hanem 1024 bájtról van szó. Sok-e az 1 K vagy kevés? Ha­sonlítsunk! Ez az írás nagyjá­ból nyolc kéziratoldal, egy ol­dalra 1800 jel kerülhet. Egy jelet nyolc bit, vagyis egy bájt ír le, így egy oldal 14,4 K, az egész cikk 115,2 K, mennyisé­gű. Egy hatvanperces magnó- kazettára 65 000 oldal informá­ció vehető fel, s az átlagos em­beri agy hatvanötmillió gépelt oldal információt képes tárol­ni. Ez megközelítőleg egymil­lió megabájt... E kitérő után nézzük, milyen feladatokra és hogyan lehet alkalmazni a személyi számí­tógépeket? Az elsőre ismét Neumann János adta meg a választ az 1948. szeptember 20-án a kaliforniai Pasadená­• ban,r a Hixon -isyraposiumon megtartott nagyszabású, ma már klasszikusnak számító előadásában. Neumann a Mc- Cullosh—Pitts tétel felhaszná­lásával azt a választ adja, hogy minden, amit kimerítően és egyértelműen le lehet írni, amit szavakba lehet foglalni, megfelelő véges hálózattal rea­lizálható is. A tételt az idő fé­nyesen igazolta, s ez a titka a személyi számítógépek szinte alig hihető divatjának, térhó­dításának. További titkok a rendkívül egyszerűen elsajátítható fel­használhatóság, vagyis a prog­ramozás, ami a basic nyelv­nek köszönhető. Abban, hogy jó-e, hogy éppen ezt a nyel­vet tudják a legtöbben, eltérő a szakemberek véleménye. So­kak szerint, bár könnyen ta­nulható, rossz programozási beidegződéseket alakít ki, ezért komoly gépeken ez ala­csony hatásfokú munkát je­lent majd. Mások azt mondják, érteikül aligha lehetett volna milliók, vagy milliárdok szá­mára valódi felhasználókat te­remteni ... (A televízióban ja­nuár 16-án indult a nyelv táv­oktatása.) Nézzük tehát, mi is a basic? Az amerikai New Hampshire-ben, a Dartmouth College-ben alkotta meg a magyar származású John G. Kémény. A basic (ejtsd: bézik) betűszó, a Beginners All-pur­pose Symbolic instruction Code vagyis kezdők általános célú programozási rendszere • szava!: kezdőbetűiből állt ősz sze. Akkoriban az úgyneve­zett időosztásos r°niszer ter­jedését segítette elő, a szemé­lyi számítógépek megielenése- kor pedig azért vált világ- sztárrá, mert viszonylag kis tárterületre beépíthető. ^alói'ás ffsstpíás Amennyire egyszerű a nyelv, annyi változtatási lehetőséget ad a gépépítők számára. En­nek az a következménye, hogy csak az azonos típusú gépekre írt programok futtathatók vál- ■ toztatás nélkül, míg mások­nál ilyen-olyan, apróbb-na- gyobb kiigazítások szükség sek. (A magyar nyelven be­szélő ember megérti, ha pél­dául ö-zünk, vagy pálócosan beszélünk, a gép a legkisebb eltérésnél is hibát jelez.) A basic hihetetlen gyorsan elsa­játítható, alkotói szerint hat óra alatt minden ember meg­tanulhatja (legalábbis alapjait — persze, jó tankönyvvel, s mellé saját géppel vagy gép- használati lehetőséggel, hogy némi feloldást tegyünk a so­kak számára meglepő adat mellé.) A basic programozás lényegének megértéséhez azon­ban ennél rövidebb idő is elég. Tegyük fel, hogy egy 50x50-es mezőben elásunk valahová valami „kincset”. Aztán addig „ásunk”, míg megtaláljuk. Használjuk fel ebben a szá­mítógépet! A most következő program ezt a játékot írja le. (ZK 81-es gépen változtatás nélkül futtatható.) 1» REM „KINCSKERESES” 20 LEX T = 1 30 Let a l int (rnd+50) 40 LET B = INT (RND+50) 30 PRINT „A”; T; „TALALGA- TAS” . 60 INPUT X 70 INPUT Y 80 LET M = INT (SQR [ABS /X—A/ ++2 + ABS IY—B/ xx2[) »0 IF M - O THEN GOTO 140 100 PRINT „TALALGATAS — KINCS TÁVOLSÁG A”; M; „ME­TER” 110 PRINT „X=”; X, „Y—”; Y • 130 LET T = T+l 150 GOTO 50 140 PRINT „TIED A KINCS”; T; „TALÁLGATÁSBÓL” 150 PRINT „X=”; X, „Y=”; Y ISO STOP A programot soronként ele­mezve, nemcsak a basic, ha­nem a számítógép működési módját is megérthetjük. Egy történet A személyi számítógépek felhasználásával kapcsolatban egy történet: amerikai újság­A legtöbb iskolában a HT 10882 számítógép működik. Ez is, mint annyi más társa, normál tévékészülékkel kapcsolható össze, s míg a ZX 81-hez a magnót is csatlakoztatni keli, ebbe ez be van építve íróval esett meg, de amely — hazájában — egyébként tel­jesen természetes. Nos, a ven­dég Budapesten, az Intercon­tinental szállodából, kis zseb- számítógépén, a magyar és az osztrák posta kábeleit használ­va, majd egy műholdon és az USA-beli kábeleken át, saját lakásában levő komputerével tudott kapcsolatot teremteni, illetve az itt betáplált szöve­get az óceán túlsó partján azonnal, hiba nélkül kiíratni. A rendszer hazai bevezeté­sének jelenleg még sok akadá­lya vari. Például a jelenlegi magyarországi telefonhálózat olyan, amilyen, s éppen efféle csatlakoztatási szempontok miatt is ráférne az alapos fej­lesztés. Másutt elég venni egy nagyobb számítógépet, s hoz­zá jó néhány úgynevezett ter­minált, s a telefonvonalon már kész is a kommunikáció. Ná­lunk nagyon sok vállalatnak ezért kell számítógépet telepí­tenie vidéki üzemébe, mert nem biztosított a megfelelő összeköttetés... Magyarországon mintegy százezer személyi számítógép van — írtuk le a bevezetőben. Számuk azonban egyre nő, s azoknak a száma is, akik kap­csolatba kerülnek a számítás- technikával. Jó is, hogy egyre többen vannak, ezt éppen az MSZMP XIII. kongresszusá­nak nyilvánosságra hozott irányelvei is alátámasztják; Meg kell gyorsítani a műszaki fejlesztést, növelni kell a fej­lesztő tevékenység eredmé­nyességét. Ez a számítástechnika elter­jedése, a számítástechnikai kultúra fejlődése nélkül egy­szerűen elképzelhetetlen. Ballai Ottó Kibeesztbíjtvény te min Bolondos közmondások VÍZSZINTES: 1. Az egyik közmondás. (Zárt be­tűk: O, D, Z, L.) 5. Délidőben táp­lálkozik. 10. Húsos gyökerű mező- gazdasági növény, ll. Vitalitás. 13. Szóbotlás. 14. Varázserejűnek hitt bűvös ereklye. 15. Egyforma más­salhangzók. 16. Szag, illat fran­ciául — magyarul: odőr. 18. Vo­natkozó névmás. 19. Osztrák tar­tomány. 21. A turf főszereplője. 22. Nagyüzemünk névbetüi. 24. Főnök idegenből átvett szóval. 26. Kis Károly. 28. Zeneszerző és hegedű- művész volt (János, 1764—1820). 31. Azori-tengerbe ömlő folyó. 32. Az USA űrkutatási hivatala. 35. Nílus német neve. 36. Alacsonyabban lé­vő helyen. 40. Becézett Zsigomond. 41. Hónap nevének rövidítése. 42. Inni ad. 43. Irtani kell. 44. Robogó, mint gyermekjáték — névelővel. 47. Az Operaház főrendezője volt (Gusztáv). 49. Padlóban van! 50. Az északi sarkkör táján honos szarvasfajta. 52. 456 római szám­mal. 53. Elraktároz. 55. Röviden engedélyez! 57. Békéscsabai könyv­kiadó- és nyomdászcsalád. 59. Szintén. 60. Felelevenít. 62. Ottho­ni. 63. Nehezék, ellensúly. 64. .. . való; rátermett. 65. Kiegészítő, vagy új adat valamely tudományos kérdéshez. FÜGGŐLEGES: 1. Az emberiség legfőbb vágya. 2. Kábítószer. 3. Olasz, francia névelő. 4. Szótlan. 5. Czuczor Ger­gely írói álneve. 6. Ágy — néme­tül. 7. Nem kell nekik sokat ma­gyarázni. 8. Erdőrészlet! 9. Lengyel város. 10. ,,Dóra jelenti” Írója. 12. Angol írónő (George). 13. A má­sik közmondás. (Zárt betűk: O, D, A, A.) 15. Szakállvágó eszköz. 17. Rag, a -ről párja. 20. Kiemelke­dő költőnk volt (Miklós). 23. Pad­lásszoba. 25. Indító a sportverse­nyeken. 27. Imoerátor. 29. Élet — franciául. 30. Női énekhang. 33. Gyümölcsszárítás. 34. Félig agilis! 37. Aladárka. 38. Régi török tisz­ti rang. 39. A cékla belseje! 43. Csúcsíves építészeti stílus. 45. Fo­lyékony zsírsavak keveréke. 46. Kaszáló. 48. Téli közlekedést aka­dályozó természeti jelenség. 51. In­diai államférfi, 1950-től miniszter- elnök volt. 52. Tág. 54. ,,Szerte né­zett, s nem . . . Honiát a hazában” (Kölcsey). 56. G. Z., ahogy ki­mondjuk. 58. Jáégy türelemmel! 61. Kis nyaralóépület. 63. Bárium vegyjele. 64. Osztrák és francia autók jele. Beküldendő a két közmondás. Beküldési határidő: i hét. A JANUAR 19-1 REJTVÉNY HE­LYES MEGFEJTÉSE: Szép vagy hó, ó hideg szelíd szűz szende, sáoadt hahó. KÖNYVUTALVÁNYT NYERTEK: Berkesi Dezső, Gödöllő, Mező Im­re u. 5.; özv. Baranyi Istvánné, Gyömrő, Petőfi u. 41 a.; dr. Ráfz Endréné, Budapest VIII., Mikszáth tér 4.; Kereskényi Ferencné, Üllő, Nagy S. u. 3.; dr. Varga András, Nagykőrös, Kecskeméti u. 7/a.; Madarász Zsigmond, Fót, Attila u. 24.; Mihályi Mária, Kocsér. X. dű­lő 53.: Szabó József. Kiskunlac- háza, Toldi M. u. 11.; Ossán László- né, Göd, Fenyves út 14.; Szverle Imréné, Budaörs, Patkó u. 5. Két régi bolondos közmondás szerepel & rejtvény vízszin­tes 1. és függőleges 13. számú sorában. 5& '4§YiS3MIKBE£TVÉNY Pajtások! Újabb sorozatunkban magyar írók, költők, képzőművé­szek, zeneköltők alkotásaival is­merkedünk. Alábbi rejtvényünk­ben egyik nagy költőnk ismert verseiből idézünk. A versidézetek alapján fejtsétek meg a versek cí­mét és közöljétek a költő nevét is. VÍZSZINTES: 1. Termékeny, kiadós. 8. A zene fele! &. Az aranyötvözetek finom­ságának mértéke. IQ. Kaszál. 11. . . . das; sportszerniarka. 12. Római hatos. 13. Becézett Borbála. 15. „Panaszom van kelmed el­len, / Hallja kelmed nap uram!’> 16. Francia é,s olasz névelő. 18. Leánynév. 21? Közép-ázsiai sós tó. 22. 2498 méter magas hegység Kré­ta szigetén. 24. Nagy ásványolaj­ipari központ a Szovjetunióban. 25. Régi időkben ma.sinának mondták. 26. „Gondüző borocska mellett / Ví­gan illan életem*’. FÜGGŐLEGES: 1. Verset mond. 2. Zrínyi vég­vára volt, melyet 1661-ben épített. 3. A kakas belseje! 4. „Mint elát­kozott királyfi / Túl az Öperen- cián”. 5. Ha különösen pontosan jár, akkor kronométer. 6. A tévé vetélytársa. 7. „Jön az árvíz! jön az árvíz! hangzék, / S tengert lát­tam, ahogy kitekinték.” 13. Maii fővárosa. 14. Az irha egynemű be­tűi. 17. Tenger Elő-Ázsia és Ke*‘ let-Afrika között. 19. Hasznos éne­kes madár. 20. Citál. 21. ... Sá­muel, magyar király volt 1041-től 1044-ig. 23. öreg bácsika. Pajtások! A megfejtett versek címét és a költő nevét, a többi februári megfejtéssel együtt — egy levelezőlapon — március 10-ig küldjétek be a szerkesztőséghez. Már egyetlen heti helyes megfej­téssel is lehet nyerni. 1 2­5 5 £ <0­ií 85 <4 15 1 Ü, 4 16 00 ol n. 35 j: X 15 i V sasa J

Next

/
Oldalképek
Tartalom