Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-02 / 27. szám
A pénzről beszélnek Csakis szamárfül nélkül jó Horváth Dezső felkapaszkodik a BU 34—66-ra, letelepszik a volán mögé, és a meg.«5pkott mozdulattal beindítja. . Beindítja a kasszát, mert leendő útitársai már ott szoronganak a lépcsőn, kerek fémlapocskákkal a kézben. A pilóta- pénztáros papírcsíkokat tépked le, jegyeket oszt a sor- állóknak. — Nem érzi rangon alulinak, hogy sofőr létére holmi pénzügyekkel bíbelődik? — Már miért érezném annak, ehhez a szakmához épp úgy hozzátartozik, mint bármi más. Nem mondom, a ka- lauzos Időszakban könnyebb volt a menetidőt betartani. De hát... Kicsit furcsán mutatott eleinte a volán meg a kassza együtt, és bizony időbe telt, míg hozzászoktam a tarifák és a megállók gyors egybefűzésé- hez. Mit jelent az, pénzzel bánni? — Semmi különöset. Ügyszólván teljesen közömbös a pénz, munkaeszköz, nem más. — Es magánemberként... — Ki nem szereti a pénzt? A BU 34—66 nagy ívű kanyart ír le a városháza sarkánál. ;A Vett úton át Cse- mőbe, Hantházára tart. Férfiak sora — Mi mindenre futná egy nqp bevételéből? — Az attól függ — mond- ja Oldal ímréné, a Szabadság Filmszínház pénztárosa. — Vegyük példának a Lady Chatterley-t. — A - Lady 20-25 ezret, elővétellel 30 ezret hozott naponta. De akadt már 6-800 forintos .-bevételünk is, persze a film címe is más. volt.. Egy esztendeje, hogy a moziba kerültem, épp az E. T.-t vetítették,'tolongtak az előcsarnokban. Hirtelenjében azt hittem, ez nap mint nap így lesz. De nem... Egyébként abból, hogy a 8 órás előadásba mentien, sereglenek össze* pdfttblatt Ünfet 'T?9v#&cézt8trii t* tévé esti műsorára. Hétfőnként legnagyobb a forgalmunk. — Ki mivel fizet? . T- Főleg a száz forintosok forognak, de most már egyre gyakrabban előkerül az ötszázás meg az ezres is. Hó végén pedig a maroknyi aP- r ipénz. Az _ABC-áruház kasz- szájánál inkább az asszonyok állnak sort. érdekes, nálunk a férfiak. Mégpedig meglepő türelemmel. — A bankók és érmék nem mindig tiszták. — Hogyne, szennyeződést, piszkot hordoznak. Naponta ötször, hatszor kezet kell mosni. az ember nemigen tehet mást. . — Otthon is ön a pénztáros? — Igen, én osztom be a fizetést. Szeretem a pénzt, de azért annyira nem, hogy meg is tartsam. Elköltőm, ha tehetem. Indulat nélkül Egy ABC-beli pénztárosról akkor lehet elmondani, hogy jól dolgozik, ha a napi 40 ezer forint átszámolgatásában legfeljebb 1 forint 50 fillért téved, és a papírpénzt szamárfül nélkül, rendben sorakoztatja. Könnyű azt mondani! Csakhogy míg ennyi pénz összegyűlik, legalább 8-900 vásárló. viszi kosarát a kasszához. _ Nagy forgalomban még a " pénztáros is könnyen indulatba jöhet. Mit tesz ilyenkör? — Megelőzöm — mondja Farkas Gyuíáné, akivel a Bercsényi utcai ABC közönsége találkozhat sűrűn. — A kisebb- nagyobb családi gondokat nem hozom magammal a munkahelyemre, otthon hagyom, így jó hangulatban teli''- az idő. — Mekkora összeg fut át a kezén? — Átlagos forgalom mellett a 40 ezer forint a jellemző. — Ha kevés a kuncsaft, és győzi egy pénztár is...- Akad feladat akkor is: segítünk az áruátvételben, a polcok megtöltésében, az átárazásban, a fölmosásban. Bakos Sándor, a Magyar 'Étterem felszolgálója meséli: — Valaki itt felejtette a táskát, megnéztük, 21 ezer forint volt benne és a bérszalag. Néhány melós fizetése. A szállóban laktak, de ott nem merték hagyni a pénzt, hát hozták magukkal. No, másnap hajnalban csöngetnek a lakásomon. Éppen csak a vicc kedvéért mondtam, hogy nem. dehogyis találtuk meg a táskát, úgy elsápadt a korai vendég, azt látni kellett volna. — Van-e valami tudománya, fortélya a pénzkezelésnek? — Nem kell ehhez nagy tudomány. De van egy jó módszer: átveszem a pénzt, mondjuk, egy ötszázast, ide szorítom a tárca oldalához, hogy ne keveredjen össze a többivel, és hogy lássam, miből kell visszaadnom. Miután leszámoltam. teszem csak a bankót a többi közé. — Miféle tulajdonságot követel a pénz? — Tulajdonságot? Inkább nem árt észnél lenni, mert ha tévedek, a saját zsebem bánja. Való igaz, egyre fontosabb lesz ez a szabály, hiszen az áremelkedés eleddig nem hajlott jótékonyan az éttermi for. galomra. Az ebédidő elmúltával, hogy szétszéledt az előfizetéses csapat, üres a Magyar, csupán két idős úr beszélget csöndben. Varga Sándor Fogadóórák Február 6-án, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig dr. Horváth Géza, a városi tanács vb-titkára fogadóórákat tart a városházán hivatali szobájában. A szánkós buszjáratok a hét végén továbbra is rendszeresen indulnak a 20-as Volán ceglédi, Szabadság téri végállomásáról a Mátrába. A menetrendről az információs iroda telefonszámán, az utazási irodától lehet érdeklődni. Cifrakerti n rkiinika Javában tart a felkészülés a Ceglédi Állami Tangazdaság cifrakerti gépműhelyében a tavaszi, nyári mezőgazdasági munkákra. Az IHC-traktorokat Petykovszki Mihály traktoros és Csutorka Sándor gépszerelő csoportvezető javítja. Apáti-Tóth Sándor felvétele A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1985. FEBRUÁR 2., SZOMBAT A városfejlesztés most is közügy A tanácsülésen nemcsak ülnek Kijelölt nap, adott időpont. A ceglédi Városi Tanács épületét belülről bár most épp ront- ják-bontják, cserélik az elöregedett elektromos vezetékeket s emiatt az emeleti folyosón bokáig vakolathulladékban jár az ember, a főbejárattól a nagyteremhez vezető lépcsősoron, mint más ünnepélyes eseménykor, ott hullámzik a piros szőnyeg. Tanácsülés lesz, mindenképp meg kell adni a módját. Érkeznek is sorra a tanácstagok és a meghívottak: a környező települések tanács- és pártapparátusainak vezetői, képviselői, valamint néhányan azok közül is, akik egyszerű városi polgárok lévén ugyan, de tudják, hogy tanácsülésre minden érdeklődő ceglédi számára szabad a bemenet. A nagyterem hátsó széksorai az ő számukra fenntartottak, üresek. Hogyan is zajlik egy városi tanácsülés? Feltehetően sokan kíváncsiak erre. Beszámolót a napirendek legfontosabbjairól rendszeresen közlünk az újságban, ám az ülés menetéről úgymond’ helyszíni közvetítést a ceglédi polgárok csak hallomásból tudhatnak — feltéve, ha tanácstagjukkal közvetlenebb a kapcsolatuk, túl a hivatalos formákon és természetesen, ha maga a tanácstag is a közlékeny, beszédes, kapcso- atteremtő és tartó fajtából való. Hiszen ahány ember, annyi féle alaptulajdonsággal rendelkezik. Hallgatag személy is lehet épp oly jó, a köz érdekét szolgáló, cselekedeteivel példát mutató tanácstag, mint a másik, aki tesz is, ám szókimondó és észrevételeit sohasem rejti véka alá. Délután két óra múlt néHa felgördül a függöny Változatos előadásokat várnak SVSinden műfajnak helyet adnak Táblás házak emléke A Kossuth Művelődési Központ és Tornacsarnok vezetői már készülnek a méltó megnyitásra és az érdeklődésnek megfelelő programok összeállítására. A lakosság jogos várakozásának mindenképpen szeretnének megfelelni, hiszen bojtos esztendők egész sora után gördül fel a függöny nemsokára. Amíg a műszaki átadást követő hiánypótló munkák folynak, addig egy alkalommal megjelennek a hazai színházi világ szakemberei, és tüzetesen szemügyre veszik az újszülöttet. Érdeklődve vizsgál- gatják majd, saját társulatuk produkcióinak ismeretében, s á tájelőadásokhoz szükséges műszaki követelmények számbavételével. Várhatóan elégedetten nyilatkoznak majd, hiszen nemcsak szemrevaló ez a létesítmény, hanem színház- technikailag is sokat tud. A rafinált fény- és hangeffektusok, a jókora színpadi zsinórpadlás, a kényelmes, jól felszerelt öltözők egész sora mind-mind az előadás gördülékeny menetét szolgálják. Lűr István, a művelődési központ és tornacsarnok igazgatója elmondta, hogy a kohány perccel. Az elnökség asztalánál, mint az ülés vezetője és egyben az első napirendi pont előadója, helyet foglal Fekete Antal tanácselnök. Ö köszönti az egybegyűlteket. Most, az esztendő első tanácskozásán jelen van Bállá János, a városi pártbizottság első titkára. A Pest megyei tanácsot, mint az egyik fő témához illetékes, dr. Török Zoltán, pénzügyi osztályvezető képviseli. Ezúttal Hegedűs József és Hetényi László városi tanácstagok kapnak még helyet a dobogós asztal melletti széksorban. Fekete Antal tanácselnök köszönti az egybegyűlteket, majd felteszi a kérdést a tanácstagoknak: kinek van kérdése, mondanivalója? Lehet interpellálni. Szót is kér rögtön a 42. választókerület ta nácstagja, Détári István, majd a 21-esé, Nyújtó Ferenc. Rendszeres hozzászólók, foggal-körömmel harcolnak, szólnak választóik kérését, véleményét tudatva, közös kérdésekben, amelyek Cegléd fejlődését szolgálják. Örökzöld témára az útkarbantartásra kérdez Détári István. Majd írásban leadott kérdésekre válaszolnak a városi tanács osztályvezetői. Miért és meddig zsúfolt a rendelőintézet laboratóriuma, lesz-e javulás? — hangzott az egyik kérdés. Dr. Hollósi Ildikó főorvos, az egészségügyi osztály vezetője készült fel a részben nyugtató, részben tanácsot adó válasszal: ha bővülhet a járóbeteg-ellátás, ez a gond is enyhül. Ám addig maguk a ceglédiek is segíthetnek, például azzal, hogy kora reggel csak azok sereglenek a labor ajtajához, akik vérvételre és más laboratóriumi vizsgálatra ého-mra, vagyis reggelizetlenül hivatalosak. Herczeg István Sajgál Tamás osztályvezetőtől a ceglédi hulladék és háziszemét elszállítás kérdésére kap választ: a postaköltség megnőtt, a formanyomtatványokat, amelyek egyben értesítők is, nyugdíjas alkalmi segítők fogják majd a házakhoz vinni. Postán eddig egyébként 700-at már kiközvetítettek. A fő napirendi pont (olvasóink erről tudósításunkból már frissiben értesültek) a városi tanács vb javaslata az idei működési költségvetés és a fejlesztési terv jóváhagyására. A tanácstagok jó előre megkapták a stencillel sokszorosított részletes ismertetőt, át is tanulmányozhatták alaposan. Fekete Antal kiegészíti az írottakat. Megyei információk közvetítésével teszi még világosabbá a pénzügyi helyzet képét dr. Török Zoltán, a megyei tanács osztályvezetője. S ezt követően. rövid csend után megindul a kérdések özöne. Van, aki szót kér kétszer is. Pontosít, rákérdez, javasol, helyesel, aggodalmának ad kifejezést. Szót kér megint Nyújtó Ferenc és Détári István, Tóth Mihály, a 63-as, Simon István a 6-os, ifjú Bellér György a 35-ös körzet képviseletében. Nem szót- lan a 16-os körzet tanácstagja, Ócsai István, a 64-esé, Hetényi László és a 78-as körzeté, Kiss Sándor sem. Ám lényegében az előterjesztéssel egyetért s azt kézfelnyújtással egységesen megszavazza a széksorokban helyet foglaló, szavazatképes létszámú teljes tanácstagi testület. A folyosón, a pár perces cigarettaszünetben is folytatódik az eszmecsere. Fontos volt a napirendi pont, s jó két és fél óra jutott a tárgyalására. Odakinn már erősen sötétedik. A tanácsházán, az irodákban dolgozók ajtókat zárva csoportosan hazafelé tartanak. Seprűvel, vödrökkel felfegyverkezve gyülekezik a takarító brigád —, ám itt a napnak még nincsen vége. A cigarettaszünet után még foglalkozni kell az állattartási tanácsrendelet végrehajtásának tapasztalatairól szóló jelentéssel, az utca és lakóbizottságok működésével. A témakörben illetékes tanácsi osztályvezetők számára sincsen még vége a munkaidőnek, ott állnak, hívásra készen. Délután hat felé jár az óra mutatója, amikor végetér a tanácsülés. Most ekkor, máskor esetleg korábban. A témák fontossága szab ennek főként határt. A tanácstagok közül van, aki a napd munkát reggel hatkor kezdte, üzeméből műszak végeztével jött ide az ülésre. A másik utazott: vidéken volt dolga délelőtt. Sietett vissza, most igyekszik haza. Tanácstag, asszony: hóna alatt dosszié, kezében táska, a táskában kenyér, tej, vaj. Bevásárlását futva bonyolította, hétfő lévén, a tanácskozás előtt. Iparkodik haza. A kutyafáját, hosszú, de fontos értekezlet volt — csak nem korog otthon a családtagok gyomra, míg a ház asszonya meg nem érkezik. Eszes Katalin Tanúkat vár a rendőrség Január 21-én délután negyed háromkor Cegléd lakott területén, a Dohány utcában egy segédmotoros kerékpár két kerékpáros előzése közben áttért az úttest menetirány szerinti bal oldalára, s ott egy szembe jövő kerékpárossal összeütközött. A baleset során a kerékpáros a helyszínen meghalt. A rendőrség kéri annak a két kerékpárosnak a jelentkezését tanúkihallgatás végett, akiket a balesetkor a segéd- motoros előzött. Jelentkezni lehet a ceglédi rendőrkapitányság közlekedési alosztályán, munkaidő után a kapitányság ügyeletén. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Köszönetéit mondunk mindazoknak, akik szeretett feleségem, édesanyánk, nagymamám, UNGVÁRI MIHAlyné szül. Ürögdi Julianna temetésén részt Tettek, sírjára koszorút és virágot vittek. A gyászoló család. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Hálás köszön etünket fejezzük ki mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, Jó szomszédoknak, a KÖZGÉP VOLVO szereidé, a DEMASZ és a Várkonyi iskola dolgozóinak, akik felejthetetlen Jó férjem, drága édesapánk, nagyapánk, in. PADAR JANOS temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, gyászunkban osztoztak. A gyászoló PADAR család. köszönetnyilvánítás, pájó szívvel mondunk köszönését mindazon rokonoknak, szomszédoknak, jó ismerősöknek, munkatársaknak, akik a felejthetetlen, drága jó férj, édesapa, nagv- apa, LANGÖ SÁNDOR temetésén megjelentek, sírjára szemetük, együttérzésük Jeléül koszorút, virágot hetveztek, részvéttáviratukkal velünk éreztek. A GYÁSZOLÓ CSALAD. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Mély fájdalommal mondunk köszönését mindazoknak a rokonoknak, barátoknak, Iskolatánsaknak, szomszédoknak, az UTORG dolgozóinak, a Táncsics iskolából megjelent tanulóknak, tanároknak, valamint a Közgazdasági Szakközépiskola IV. osztályának, osztályfőnökének, akik szeretett kisfiúnk, testvérem, unokám, VARGA SANYIRA temetésén megjelentek, sírjára virágot, koszorút helyeztek vagy táviratban fejezték k! részvétüket. A GYÁSZOLÓ CSALÁD. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) gyerekeknek mutatja De uor- mögőék vidámparkja című műsorát. Este a felnőtt közönség láthatja A régi nyár című darabot, amelyben Törőcsik Mari partnereként egy ceglédi származású fiatal színművész, Rátóti Zoltán lép a publikum elé. A tavaszi idényben más színházakat is szeretnének vendégül látni. A Vidám Színpaddal valamiféle rendszeres együttműködést próbálnak kialakítani. Nemzetközi koncertek lehetőségét éppúgy latolgatják, mint ahogy magyarnóta-estekre, látványos írevükre is sort kerítenek. Rádió- és tv-műsorok felvételére, illetve közvetítésére is lesz lehetőség. A gyermekszínházi előadások sem hiányoznak a tervekből. A középiskolásoknak igény szerint állítanak össze programot. Drága mulatság Sajnos, napjainkra nagyon megdrágultak a színházi előadások. (Nem titok, hogy a József Attila Színháznak azért az említett áprilisi fellépéséért százezer forintot fizetnek.) Általában egy-egy színielőadás 30—60 ezer forintba kerül. A művelődési központnak és tornacsarnoknak ötmillió forintos bevételi terve van erre az évre, nem jótékonykodhat. Így bizony kissé borsos áruk lesz a jegyeknek: 80—100—120 forintot kóstál majd darabjuk. Csak legalább jól szórakozzon, aki rászánja magát. Tamasi Tamás j Színházba menni nagyszerű dolog. Előre eltervezi % az ember, készül rá. Alkalomhoz illő ruhát ölt fel, s az í egész lénye kitárul a produkció maradéktalan befogadá- sara. Színházba menni — hamarosan — eseményszám- Í ba megy Cegléden. Igazi élménynek ígérkezik, amely- Í nek értékét, becsét növelik a különleges körülmények is. Olyan színházterme lesz a művelődési központnak, í amelynek csodájára járhatnak az emberek. rábbi adatok azt bizonyították, hogy a városbeliek szeretnek színházba járni. Amíg 1972-ben mindössze 212 bérletest tartottak számon — a vásárlók zöme vállalat volt —, addig 1977-ben 1009-en rendelkeztek bérlettel. Ez azt jelentette, hogy minden alkalommal táblás ház volt. Igaz, akkor 700 személyes volt a terem, most pedig csak 480-an férnek be. de mindenki kényelmesen elhelyezkedhet, s egyformán jól láthat, hallhat mindent, bárhová is szól a jegye. A megemelt nézőtér nagyszerű találmány. A pompás bársonyszékek, a kellemesen fűtött szála méltó környezetül szolgál. A regi nyár Amerre a ceglédi direktor járt, mindenhol szívesen fogadták az invitálást. A fővárosiak jövetelét megkönnyíti, hogy nem nagy a távolság, nagyobb töredelmek nélkül vendégszerepelhetnek. Győrtől Nyíregyházáig érdeklődnek egyébként a vidéki társulatok is. Remélhetően változatos és igényes darabokat láthat a közönség. Április első napjaiban jön Budapestről a József Attila Színház. Délelőtti előadásán a
