Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-20 / 42. szám

FFERUÄR 20., SZERDA 4 "90 Könyvtár az iskolában Alapvető pedagógiai eszköz Régen túl vagyunk már azon, hogy az iskolai könyv­tárat a folyosó sarkába állított, ütütt-kopott szekrény je­lenti. S ma csak mosolygunk rajta, hogy volt idő, ami­kor állománygyarapítás címén az iskolákba érkező egy­ségcsomagokban atomenergetikai könyvet is találtak a pedagógusok. Valójában mindez már a múlté, de a kez­deti hibák súlyos örökségként nehezednek az iskolai könyvtárügyre. A fejlődés rendkívül mélyről indult, így az imponáló statisztikai adatok ellenére sem lehet okunk az elégedettségre. Tény, hogy az elmúlt tíz esztendő so­rán a megyében megháromszorozódott az iskolai biblio­tékák száma, $ ma gyakorlatilag minden oktatási intéz­ményben találunk valamilyen könyvtárat. Ez önmagában még édeske­vés ahhoz, hogy a könyv, a könyvtár beépüljön az oktatási folyamatba, hogy az iskola ol­vasni szerető, a dokumentu­mokat munkaeszközként hasz­nálni tudó. s a gyűjtemények­ben eligazodni képes gyereke­ket bocsásson útjára. A jelen­legi leltételek — elhelyezés, az állomány nagysága, a gya­rapítás mértéke, a szakember­ellátottság — ezt még nagyon sok helyen nem teszik lehető­vé. S mindezeken túl döntő fontosságú, hogy az iskola ve­zetése könyvtárpárti, avagy sem. A tantervek előírják a kö­telező könyvtárhasználati órá­kat, s minden oktatót ösztö­nöznek arra, hogy a tanköny­vön kívül más irodalmat is használjon az órákon. De az iskolai könyvtárak többsége még mindig alkalmatlan ar­ra, hogy ott egy egész tanuló- csoportot foglalkoztatni lehes­sen. Elsők és utolsók Meszlényi Miklós, a Pest megyei Pedagógus Továbbkép­ző Kabinet igazgatója a követ­kezőképpen látja a helyzetet. __A 70-es években megin­dult — nem túl gyors — fejlő­dés napjainkban stagnál. Első­sorban a könyvbeszerzésre ér- ezt. A legnagyobb gond mégis inkább a szakemberek hiánya. Arról természetesen nem is álmodhatunk, _ hogy minden iskolába felsőfokú vég­zettségű, főállású könyvtáros kerüljön; ma mindössze 12 ál­talános és 22 középiskolában van ilyen. Szerveztünk alapfo­kú tanfolyamokat; ezeken öt­száznál több pedagógus sze­rezte meg a legfontosabb könyvtárosi ismereteket. De nemcsak a szakemberek hiányoznak. Az iskolai könyv­tárakban sok az elavult, a gyűjteménybe nem illő kötet. Hiányoznak az alapvető kézi­könyvek, az ajánlott és kötele­ző olvasmányok. A megyében 8,9 könyv jut egy tanulóra — ez az országos átlagot sem éri el. A középiskolákban ennél lényegesen jobb a helyzet. Az évenkénti állománygyarapítás­ra fordított összeg tanulónként 28 forint. De ez az átlag szin­tén nagy szélsőségeket takar. — Ügy szoktam mondani, hogy az általános iskolák kö­zött az Utolsók, a középiskolák mezőnyében pedig az elsők va­gyunk az országban — mondja Blaskóné Majkó Katalin, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főmunkaíársa, aki nemrég még a megyei tovább­képző kabinet könyvtárának volt a vezetője. — Sajnos, egé­szen a mad napig érződnek az iskolákban a korábbi tervsze­rűtlen állománygyarapítás' kö­vetkezményei. Ugyanakkor az iskolai könyvtár nagyon költséges dolog. A kötelező ol­vasmányokból, de a kéziköny­vekből is sok példányt kelle­ne vásárolni, másképpen nem tudják ezeket munkaeszköz­ként használni a tanulók. A kötelező olvasmányok hiányá­ban az is közrejátszik, hogy az új taníervekkel ezek is többször változtak. — Mindezek ellenére az a véleményem — mondja Mesz- lényi Miklós —, hogy ma a ta­nulók háromnegyed része Szentendrei művészek Szombathelyen Új képtárat avatnak Régen dédelgetett terve Szombathelynek egy olyan képtár, amely méltó ottho­nául szolgálhat. Derkovits Gyula és Dési Huber István művészi örökségének. Lassan évtizede már, hogy 1976 jú­niusában megalakulhatott a Szombathelyi Képtárépítő Egyesület. Akciók rendezvények soro­zata szolgálta a nemes célt vi­déken és a fővárosban egy­aránt. Csak a budapesti bará­ti kör háromezernél több ta­got számlál. A széles körű tár­sadalmi összefogás eredménye kézzelfogható: intézmények, vállalatok, brigádok, magán- személyek az építési költsé­geknek mintegy a felét fizet­ték be az egyesület számlájá­ra. A munka 1978-ban kez­dődhetett meg, s ma pedig képtáravatásra gyülekezhet Szombathelyen a művészet- pártoló közönség. A lábakon álló, modern vo­nalú épület harmonikusan il­leszkedik a gondosan, sziszte­matikusan alakított városkép­be. A világos, sima falfelüle­tek ellenpontjaként áll az ut­ca másik oldalán a hangver­senyteremként funkcionáló egykori zsinagóga, kicsit tá­volabb pedig az új városháza tömbje magasodik. S aki lete­kint a képtár teraszáról, az a római kor emlékeit őrző Iseu- mot. a legendás hírű Varázs- fuvóla-előadások színhelyét látja. Nem pusztán szemre tetsze­tős az épület; megfelel egy korszerű képtárral szemben támasztott követelményeknek is. összesen kétezer négyzet- méter kiállítótér áll rendelke­zésre Ezeket a tervező jól el­különítette a közművelődési célt szolgáló helyiségektől és olyan iskolába jár, ahol van használható könyvtár. — Hosszú időn keresztül megoldatlan volt az iskolai könyvtárak szakmai, módszer­tani irányítása is. Erősödő hálózat — Egészen 1979-ig — ponto­sít Meszlényi Miklós — név­legesen létezett az iskolai könyvtári hálózat, de csak az országos központ volt meg. Ebben az évben szerveződtek a megyei központok. A járási, illetve körzeti irányítás azon­ban továbbra is megoldatlan maradt. Kibontakozott ugyan bizonyos szintű együttműkö­dés a tanácsi könyvtáraikkal, A megye néhány városában például ők látják el az iskolai könyvtárakat is. Ez szakszerű gyarapítást, nagyobb összegű beszerzést tesz lehetővé. Er­den, Nagykőrösön, Szentend­rén és Vácott élünk ezzel a le­hetőséggel, ami sajnos, éppen azokra a kis településekre nem terjed ki, ahol a legnagyobb szükség lenne a segítségre. — Feltétlenül hasznos ez az együttműködés — vélekedik Blaskóné Majkó Katalin —, de a feltételek még nem teljesen tisztázottak. Csak egy példát említek: a városi könyvtár szerzeményez, alakítja az isko­la gyűjteményét, a szakmai felügyeletet pedig a megyei pedagógiai könyvtár gyakorol ja. Ez így sokszor ellentmon­dásos helyzetet szül. Kétségtelen, hogy a fejlődés egyik útja — az iskolai háló­zat erősítése mellett — az ész­szerű integráció és nem az el­szigetelődés. Egyre több he­lyen alakítanak ki a megyében kettős funkciójú könyvtára­kat, amelyek lakóterületi és iskolai szerepet is betöltenek. a tudományos munka műhe­lyeitől. Helyet kapott egy kon­ferenciaterem, egy gyermek­foglalkoztató és egy vetítő is. A képtár gyűjtőköre az egész országra kiterjed, de ez nem jelenti azt, hogy falai közül kiszorulnak a megyé­ben élő rangos alkotók művei Röviden szólva, a szocialista képzőművészetnek kívánnak otthont adni. A gyűjtemény el­ső nagy egysége a Szocialista törekvések a két világháború közötti magyar képzőművé­szetben című történeti kiállí­tás. Ennek gerincét a Derko vits-gyűjtemény és a Dési Hu- ber-hagyaték képezi. Ehhez kapcsolódik a szocialista kép­zőművészcsoport tevékenysé­gét reprezentáló anyag, am> átsiklik az európai iskola be­mutatásába. Az eddig felso­rolt művek többsége a kép­tár tulajdonában van. A tör­téneti kiállítás 1960-tól folyta­tódik: korunk irányzatainak felvillantásával. E korszakról nem kapunk teljes képet. Csak bizonyos jellemző törekvése­ket kíván regisztrálni a tárlat. Az alkotók között szerepel tc-bb szentendrei művész is pél­dául Anna Margit. Bálint Endre, Barcsay Jenő, Deim Pál és F. Zámbó Istváp. Természetesen időszaki be­mutatókat is rendeznek a kép­tárban — az elképzelések sze­rint évente legalább hatot. El sóként a Kondor Bcla-emlék- kiállítást láthatja a közönség az előcsarnokban pedig Gold- mann György szobrai fogad­ják a látogatót. A kitartó és lelkes munká­val tető alá hozott képtárrá méltán büszke a város és megye, hiszen országos jelen­tőségű feladatot vállaltak ma­gukra. M. N. P. Irányelvek Csöppet sem rózsás tehát az iskolai könyvtárügy helyzete. Messze járunk még attól, hogy az 1971-ben megjelent irány elvek a 18 éven aluli ifjúság könyvtári ellátásának javítá­sára című dokumentumban foglaltak maradéktalanul meg­valósuljanak. Pedig a fejlődés már ezeknek az elképzelések­nek egy részét is meghaladta. Előkészítés alatt áll — és vár­hatóan hamarosan megjelenik az új normatívákat szabó dokumentum: Az iskolai könyvtárak fejlesztésének szakmai irányelvei. Az ebben foglalt magasabb igényeknek még nehezebb lesz megfelelni. Annál is inkább, mert az anyagi források jelen­tősen nem bővülhetnek. Az is­kolai könyvtárakat fontosnak, alapvető pedagógiai eszköznek tekintő szemlélet erősítése, a különböző könyvtári hálózatok közötti együttműködés javítása azonban sokat tehet a fejlődés meggyorsításáért. M. Nagy Péter Kiállítótermekből Negyven esztendő szobrai 213-ra nőtt. Emlékművet állí­tottak eszméknek, felszabadu­lásnak, haladó hagyományok­nak, békében, családi harmó­niának. Politikusok, művészek, tudósok, mártírok és egysze­rű névtelenek portréi láthatók ezen utcákra, terekre hintett arcképekben jó, o,., I;-»’ világ- színvonalon, Kerényi Jenő, Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Pátzay Pál, Somogyi József, Varga Imre, Vigh Tamás, Borsos Miklós, Medgyessy Fe­renc, Ferenczy Béni, Borbere- ki Kovács Zoltán plasztikái­ban. örvendetes az is, hogy a szentendrei Csikszentmihályi Róbert, Farkas Ádám, a hosz- szabb ideig Vácott alkotó Gyurcsek Ferenc, a monori il­letőségű Kampfl József, az egykor Gyomron alkotó Pál Mihály és B. Szabó Edit, to­vábbá a Pándon született Pándi Kiss János, a Sződön született Mikus Sándor, az érdi Domonkos Béla, a nagykőrösi Csikai Márta, a pilisi Kecskés Lajos több szobra látható megszépült fővárosunkban. Asszonyt Tamás kalligrafikus utcatáblái is izgalmasak a maguk újszerűségében. Buda­pest szépülésével párhuzamo­san Pest megyében is alakí­totta a környezetet — s vele szemléletünket — az a több mint száz szobor, amelyek vá­rosaink, községeink térségét díszítik. így lett az elmúlt év tizedben Nagykőrös, Cegléd, Százhalombatta, Visegrád, Nagymaros és különösen Vác a szép szobrok városa. Drámai hangvétel A történelem gyakran drá­ma volt, talán azért lett Lő- rincz Gyula festészete is drá­Számítógép kicsiknek mai. Nem önmagáért, hanem azért, hogy igazítson a világon, hogy harmonizálja a szükség­telen megrázkódtatásokat. Szépségeinek ilyen morál a tartozéka. Rémületről, mene­külésről, elűzöttekről, gyászról, éhségmenetről, sebesültekről számolnak be a rajzok, az expresszív hevületű festmé­nyek 1930-tól 1945-ig, s azon­nal szántóföldekre, strandra, pusztai Madonnára, piros tetős házakra, új arcokra réved a képzelete, ha a társadalmi valóság harmonizálódása ezt engedélyezi. Lőrincz Gyula ugyanis realista, nemcsak a formát, hanem világszemlé­letét tekintve is. Számtalan művét őrzi a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria, hiszen ő a csehszlovákiai magyar festők közül az egyik legnagyobb ér­tékű és hatású életművet hoz­ta létre. 1989-ban hunyt eí. Ismerték számtalan országban, munkásságáért magas cseh­szlovák és magyar állami ki­tüntetésekben részesült. Folyamatos megújulás Dunakeszin, a Garas utcai általános iskolának remeke a belső tere. Kell is a lakótelep központjában, hogy az oktatá­si intézmény kulturális felada­tokat is ellásson. Évek óta tesz eleget ennek a küldetésnek magas színvonalat biztosító zenei és képzőművészeti prog­rammal. Kollár Albin igazgató és munkatársai nemcsak lét­rehozták az Iskolagalériát, hanem új és új formákkal is éltetik. Elsősorban a minőség őrzésével. Ligeti Erika művé­szete önnön rangján túl az in­tézmény hírét bővíti. Losonci Miklós Ligeti Erika plasztikája Május 8-ig látható a Buda­pest kiállítóterembén kerü­let, Szabadsajtó u. 5.) a Negy­ven év köztéri szobrai című tárüat. Március 3-ig tekinthető meg Lőrincz Gyula életműk!- állííása a Műcsarnokban. Lige­ti Erika érmei, szobrai látha­tók a dunakeszi Izkolagalériá- ban február 22-től március 15-ig. Tereink díszei Budapest „szoboröltözete” még szebbé lett az elmúlt négy évtized új emlékműter­mésével. Nemcsak a környe­zet esztétikai gyarapodása szembetűnő; ez~ eszmei bővü­lést is jelentett. Több mint öt­száz új szobor, emlékmű és bronztábla, diszkót vált te­reink ékszerévé, gondolatéb­resztő egységgé. A pazar vál­tozatosságot már az a tény is alátámasztja, hogy a köztéri szobrok alkotói létszáma 1945- től napjainkig Budapesten A szigctszcntmiklósi Erdei Ferenc Általános Iskola 7. osztályos tanulói az idei tanévben kezdték el a számítástechnika tanul­mányozását. Lajos Józsefnc matematikatanár vezetésével két­hetenként 3 órát foglalkoznak számítástechnikával a gyerekek. A Commodore 61 típusú személyi számítógépeket a Csepel Autógyár Művelődési Háza és a Comporgan Rendszerház szá­mítógépközpontja adta használatra az iskolásoknak. MTI Fotó — Tóth István Csaba MOZIMŰSOR FEBRUAR 21-TÖL 27-IG ABONY 21—22: IU kém, ki nem kém* 23—24 s Yerma* 25—26: Ila már egyszer megesett* BUDAÖRS 21—22: Defekt»* 23—24: Seriff az égből 25—26: A pagoda csapdája CEGLÉD, Kamaraterem 21—27: Tavaszi szimfónia 23—24: No, megállj csak! (du.) CEGLÉD, Szabadság 21—24: Aranyoskám* 25—27: Gumi Tarzan (du.) Ufo Arizonában* (este) DABAS 21—22: A nagyrozsdási eset 24: Röpke éjszaka (du.) 23—24: Kémek a lokálban** 25: A matróz, a kozák és a hamiskártyás DUNAHARASZTI 21—22: A pagoda csapdája 23—24: A pap, a kurtizán és a magányos hős* 25— 26: Seriff az égből DUNAKESZI, Vörös Csillag 21—22: A férfikaland elmarad 23—24: Tündér Lala (du.) 23— 25: Bombajó bokszoló* DUNAKESZI, Józsei Attila 24: 25 millió fontos váltságdíj 25: Vészjelzés a tenger alól 27—28: Földrengés Tokióban ÉRD 24— 25: Defekt** 26— 27: E. T. F6T 21: őszi almanach** 22: Aranycsapat 23—24: Forróvérű kísértet 25— 26: A férfikaland elmarad GODOLLŰ 21—24: A Hold-lakók titka (du.) 21—22: Harctéri regény* (este) 23—24: Egy kis romantika (este) 25—27: A király és a madár (du.) Szirmok, virágok, koszorúk (este) GYAL 21—23: Hat gézengúz 24: A nagyrozsdási eset 25—26: Szentivánéji szexkomédia** KEREPESTARCSA 21—22: A szerelem csapdája 23—24: Oklök és koponyák (du.) 23—2G: Lady Chatterley szeretője*•• (este) MONOR 21—22: Yerma* 23—24: A kurta farkú Peti cica (du.) Ki kém, ki nem kém* (este) 25—27: Tekintetek és mosolyok* (du.) Hiúz a vadászösvényen (este) NAGYKATA 21—22: Gyilkosok utcája** 23—26: Bombajó bokszoló NAGYKÖRÖS. Arany János 21—24: A király és a madár (du.) Ufo Arizonában* (este) 25—27: Aranyoskám* NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 21—24: Szerelem Montreálban* 25—27: Farkasok ideje* 23—24: A hegyi bariang titka (du.) PilISVÖRÖSVAR 21—22: Hét merész kaszkadőr 24: Egy szoknya egy nadrág 25: A vadon szava POMÁZ 21—22: Nimfa a lápvilágban** 23—24: A szerelem csapdája* 25: A pap, a kurtizán és a magányos hős* RÁCKEVE 21—22: Lady Chatterley szeretője*** 23—24: Láttam az ÚJ világ születését I—II. 25—2$: Az istenek a fejükre estek SZFNTENDRE 21—24: Gumi Tarzan (du.) Tekintetek és mosolyok* 25—27: A fekete paripa fdu.) Rcdi ezredes I—II.** SZ'GETSZENTMIKLÓS 21—24: Az istenek a fejükre estek 25—26: Yerma* TAP’ÓSZELE 21—22: Megtalálni és ártalmatlanná tenni 23— 25: Lady Chatterley szeretője*** 24— 25: Robin Hood nyila (du.) VAC, Kultúr 21—22: Bomba jó bokszoló* 23—24: Az Ezüst-tó kincse (du.) Karate lengyel módra* (este) 25— 27: Az önvédelem nagymestere (du.) Redl ezredes I—II,** (este) VÁC, Mndncb Imre 22: Jazz-bolondok 27: Könnyű testi sértés VECSÉS 21—24: Redl ezredes I—II.** 25—26: Ki kém, ki nem kém* • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •* Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom