Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-18 / 40. szám
1985. FEBRUAR 18.. HÉTFŐ Tg 3 TANÁCSKOZTAK A PÁRTÉRTEKEZLETEK Szigetszentmiklós városi jogú nagyközség Halásztelken, a Kertészeti Egyetem Tangazdasága üzemében gyülekezett szombaton 9 órakor a Szigetszentmiklós és a körzetéhez tartozó Dunaha- raszti, Halásztelek, Szigethalom, Taksony és Tököl párttagjait képviselő 134 küldött. A pártértekezleten részt vett Csizmadia János, az MSZMP Központi Bizottságának politikai munkatársa. Az MSZMP Pest megyei Bizottságát Cse- lényi Dezső, a végrehajtó bizottság tágja, a gazdaságpolitikai osztály vezetője képviselte. Lerner Henriknek, a szigetszentmiklósi városi jogú nagyközségi pártbizottság titkárának elnöki megnyitója után Nagy Józsefné első titkár fűzött szóbeli kiegészítést a XII. kongresszus óta végzett munkát elemző beszámolóhoz és határozattervezethez. A szigetszentmiklősl térség pártértekezlete. A szünetben a küldöttek a Pest megyei Hírlapot olvassák. áruellátás. Mindez határozottabb kiállást kívánt a párt tagjaitól. A településfejlesztést a források szűkülése, a költségek növekedése jellemezte, a népesség növekedésével a korábban meglevő problémák újra termelődtek. Ám az mégis külön említést érdemel, hogy öt esztendő^ alatt 270-ről 310 forintra nőtt az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. A közigazgatás korszerűsödésével a volt ráckevei járás területén két körzetközpont szerveződött. Ezeket most is sok szál köti egymáshoz, például a bíróság, az ügyészség, a népi ellenőrzés a rendőrség, a szakorvosi ellátás közös, épp úgy., mint a vállalatok némelyike, az úttörő- és kisdobostáborok, vagy éppen a Rácke- vei-Duna-ág környezetének védelme. Szigetszentmiklós és környéke arculatának arányos alakítása végett hívták életre a város környéki bizottságot, melyben minden érdekelt település tanácsi tisztségviselői helyet kaptak. A térségi szemlélet határozza meg a kialakult kapcsolatok rendszerét — a szőkébb, s tágabb környezetben található gazdasági egységekkel, pártszervezetekkel is. Közülük is kiemelkedik a Csepel Autógyár, melynek sok dolgozója él itt, s hozzájárulnak a lakosság életkörülményeinek jobbításához, üdülőjükben óvodájukban fogadják a körzet gyermekeit. Közösek az érdekek a csepeli pártbizottsággal is, a munkáskerület nagyüzemeiben ugyancsak rengeteg innen ingázó tevékenykedik, s az együttműködésben rejlő tartalékok még nagyok. A vita — ebben húszán kaptak szót — elsősorban ugyanTermékbemutatóval várták a delegátusokat a szigetszentmiklósi térség pártértekezletén. Képünkön a csepeli Duna Tsz bemutatója. Nagy Agnes felvételei csak az iménti témák körül forgott. A körzet egészségügyi helyzetét elemezte hozzászólásában dr. Bakonya Mária, a szigetszentmiklósi szakrendelő fogorvosa, hangsúlyozva, hogy a szakorvosi óraszám messze elmarad az országos átlagtól. Tábori Alajos nyugdíjas, a tököli lakóterületi pártalapszer- vezet titkára a település fejlesztésének öt évi eredményeit sorolta, ezek közül is kiemelve: á nemzetiségiekre való tekintettel e tanévtől bevezették az iskolában a közismereti tárgyak oktatását, szerb-horvát nyelven. Dr. Tinnyei István a taksonyi Áfész ügyvezető igazgatója említette: a körzetközpontban épülő Márka Áruház feltétlenül javít majd a térség kereskedelmi ellátásán. Polgárdi József a Nyugat-Pest megyei Sütőipari Vállalát igazgatója szerint azonos feltételeket kell teremteni a munkaerő megtartásához a fővárosban és az agglomerációban. Pongrácz Gábor, a szigetszentmiklósi városi jogú nagyközségi tanács elnöke pedig azt hangsúlyozta: egységes, minNépszerű a lakótelepen a |6! ellátott ABC-áruház. talános és a középiskolai tantermek száma 181-ről 222-re gyarapodott. Az óvodák befogadóképessége 475 hellyel nőtt, s több gyerek étkeztetésének feltételét teremtették rneg az általános és a középiskolákban. Nem lényegtelen az sem, hogy a vásárlási körülmények hogyan alakultak. 1980 óta 55 új kereskedelmi egységet vehettek birtokba a dunakesziek. Az élelmiszert kínáló boltok alapterülete 4 ezer 290 négyzetméterrel nőtt. Az idén adják át rendeltetésének a Fel- szabadulás úti 1200 négyzet- méteres élelmiszerüzletet. Az infrastruktúra része a telefon- hálózat kiépítettsége is. Az alállomások száma a térségben öt év alatt hatszázzal nőtt. S hogy a lakosság városáért, lakóterületéért áldozatokra is kész, azt jelzi a társadalmi munka értéke, mely évente 50 millió forint. A pártélet kérdéseit, a 92 álapszervezet s a majd háromezer párttag munkáját részletesen elemezte a beszámoló, s a városi első titkár szóbeli kiegészítése is. Nem véletlenül fogalmazódott meg markánsan: Mekkora a szerepük a párttagoknak, a kommunistáknak a lakosság politikai hangulatának alakításában, formálásában, a gazdasági, a településpolitikai feladatok végrehajtásában. A vitában huszonketten kértek szót. Közülük tizenhatan szóban, míg hatan írásban adták közre véleményüket. Valet Gyula (a Mechanikai Laboratórium igazgatója), Metykó Gyuláné (a városi tanács elnöke), Ács Ferenc (a KISZ városi bizottságának titkára), Magyar Mihá.lyné (a Főt nagyközségi pártbizottság titkára), Adorján Antal (a Dunakeszi Konzervgyár lakatosa), Juhász Róbert (a MÁV Dunakeszi Járműjavító lakatosa), Kálnoki Ferencné (nyugdíjas), Kovács Jánosné (a fóti I-es számú alapszervezet képviselője), Pataki Péter (a városi rendőr- kapitányság vezetője), Nagy József (a MÁV Dunakeszi Járműjavító szakmunkása), Szabó József (nyugdíjas), Horváth Szabolcs (a gödi Duna- menti Tsz ágazatvezetője), dr. Pénzes Zoltánná (nyugdíjas, a munkásmozgalmi hagyományokat ápoló bizottság vezetője), Molnár Lajos (nyugdíjas, a III-as területi alapszervezet titkára), Templom József (a fóti Vörösmarty Tsz elnökhelyettese). Foglalkoztak a felszólalók a városi pártbizottság Tnunkamódszeré- vel-munkastílusával, a város- fejlesztés, a település fejlesztésének részletkérdéseivel, a fiatalok bevonásával a döntések előkészítésébe. Azzal, hogy az úgynevezett középkorúak, a munkaképes derékhad terhei mennyit nőttek az áremelés nyomán (családi pótlék kiegészítésének ellenére is!) a gyerekek ellátása, az idős szülők támogatása miatt. A fiatal szakemberek alacsony jövedelme, a lakások csillagászati ára, a párttagok fegyelmi helyzete, az idős emberek életkörülményei, a közbiztonság és közrend, a bérek és árak különbözősége a fiatalok családalapításának fékjeként éppúgy megfogalmazódott, mint a községfejlesztéshez való hozzájárulás szükségessége, a gazdálkodás nehézségei, kérdőjelei a termelőszövetkezetekben, a munkásmozgalmi gyűjtőmunka. S nemkülönben, hogy a szabályozók a népgazdaság igényeinek közvetítői. Dr. Arató András, a megyei pártbizottság titkára azt a várakozást kövonalazta, mely a kongresszusi előkészületeket előzi meg párttagok, párton- kívüliek részéről. A tennivalókat összegezve rámutatott: rajtunk múlik, hogy a követden település problémáit figyelembe vevő szemlélet, s összefogás kell a továbblépéshez például a környezetvédelemben a közös térségi hulladéktelep létrehozásához. Az ifjúság oktatásának, nevelésének, lakásproblémája megoldásának témájával foglalkoztak öten is: Zámbó Sán- dorné a szigetszentmiklósi Erdei Ferenc Általános Iskola tanára, Papp Péter a szigetszentmiklósi városi jogú nagyközségi KISZ-bizottság titkára, Bé- kefi János, a körzetközponti tanács költségvetési üzemének gépkocsivezetője, Galambos Katalin a Pestvidéki Gépgyár műszerésze és Zaremba Gyula, a szigetszentmiklósi 208. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója. A vélemények közül hadd álljon itt kettő: Békefi János szerint a 20—25 éves fiataloknak nincs sok esélyük. hogy saját erejükből előteremtsék az OTP-lakásokhoz szükséges magas induló összeget, a lépcsőzetes lakáshoz jutás gyakorlata még nem alakult ki széles körben, s a sok gyermeket nevelő családok, vagy ahol a szülők keresete nem magas, kétszeresen is hátrányos helyzetűek, ha fiatal gyermeküknek kívánnak segíteni a lakásvásárlásban. Zaremba Gyula arról beszélt, ugyan rengeteget fejlődött a szakmunkásképzés, sok tekintetben javultak feltételei, ám az emberileg és politikailag is felkészült munkásutánpótlás neveléséből a példamutatással is nagyobb részt kell vállalnia a munkahelyeknek, a szocialista brigádoknak. Mucsi László a dunaharaszti nagyközségi pártbizottság titkára említette azt: több figyelmet, nagyobb megbecsülést érdemelnek, akiknek a felszabadulásunk óta eltelt negyven esztendő eredményeit köszönhetjük, akik a munka oroszlánrészét vállalták, s e célból az idősek gondjaival, igényeivel foglalkozó állami szerv létrehozását javasolta. A termelőüzemek sajátos feladatairól a továbblépés gátjairól és lehetőségeiről szólt Fejes György a Kertészeti Egyetem Tangazdasága halásztelki üzemi pártvezetőségének titkára, Hack Gábor, a Duna Tsz gombatermelő ágazatának laboránsa, Krasznai György s SZIMFI esztergályosa és Bán fai László a Szigetfő Tsz szer: vizvezetője. A pártélet kérdéseivel — a pártfegyelemmel, az ideológiai, agitációs és propagandamunr kával, az elmélet és gyakorlat kapcsolatával — foglalkozott Tavaszi József, a Pestvidéki Gépgyár szerelője, Bognár Árpád a Duna Tsz pártbizottságának titkára, Boros Béla nyugdíjas, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje, Závori Ernő a Pestvidéki Gépgyár pártbizottságának titkára A többi között elhangzott: napról napra újra kell teremteni a pártegységet, hiszen ez a párt vezető szerepének garanciája. Ehhez elengedhetetlen az érdekek feltárása a vitakészség fokozása, a pártfegyelem következetes érvényesítése. Boros Béla megható sza vakkal ecsetelte: az elvhűség i. mozgalom leghatalmasabb erő je. Az MSZMP Pest megye Bizottsága nevében Cselé- nyi Dezső mondotta a vitában: új összetételében alig több mint egy éve látott munkához a szigetszentmiklósi városi jogú nagyközségi pártbizottság, de egy év is elegendőnek bizonyult arra. hogy kitű- tűnő kapcsolatokat építsen ki e tájék gazdasági és társadalmi szervezeteivel, az itt élő és dolgozó kommunistákkal és hogy a körzet igazi gazdájává váljon, hogy nagyralátó terveket tegyen le a közösség asztalára. Ez ad reményt, hogy az elkövetkező időszakban is sikerek forrása lesz majd munkája — a közös célokért. A vitát Nagy Józsefné foglalta össze, majd a küldöttértekezlet 49 tagú pártbizottságot, s a pártbizottság 11 tagú végrehajtó bizottságot választott soraiból. A szigetszentmiklósi városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára ismét Nagy Józsefné lett. Ugyancsak itt döntöttek annak a 21 küldöttnek kilétéről, akik a Pest megyei pártértekezleten képviselik majd Szigetszent- miklós és térségé Kommunistáit. V. G. P. A gimnázium aulájában rendezett ünnepségek sajátos hangulatát az a környezet biztosítja, mely otthont ad nekik. Egy ellesett pillanat az úttörőcsapatok eskü-, illetve jelentéstétele. Térségi szemlélettel a körzet gyarapodásáért A többi között szólt a beszámoló taggyűlések tapasztalatairól, a párt belső életéről, a gazdaságpolitika, az agitáció és propaganda kérdéseiről, s a közigazgatás átszervezéséről. Elöljáróban hangsúlyozta: az ipari, agglomerációs, üdülőterületi és nemzetiségi jelleg figyelembevételével fejlődött a körzet, s a továbblépést jelzi, hogy márciustól nagyközségi rangot kap Halásztelek, Szigethalom és Taksony. A térségben élő 81 ezer ember kiegyensúlyozott politikai légkörben, eredményesen dolgozott, kifejezte bizalmát a párt politikájában, s aktívan részt vett végrehajtásában. Ám a nehezedő gazdasági körülmények között felerősödött az eredmények féltése, feszültségeket okozott a fiatalok, nyugdíjasok körében több szociális gond, s például az egyenetlen A küldöttértekezlet ezt követően megválasztotta a negyvenkilenc tagú pártbizottságot, majd a pártbizottság a tizenegy tagú végrehajtó bizottságot. A megyei pártértekezletre huszonnégy küldöttet választottak. A pártbizottság első titkára ismét Rónai Árpád lett. kezö öt év ne az árak emelésének, hanem stabilizálásának korszaka lehessen. A beszámolót tartalmasnak, színvonalasnak, kritikusnak minősítette, s részletezte a párt cselekvő egységének gátjait, akadályait. A szavakban, a tettekben megnyilvánuló kiállás jelentőségét.
