Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-18 / 40. szám
a r.í 1985. FEBRUAR 18., HÉTFŐ TANÁCSKOZTAK A PÁRTÉRTEKEZLETEK Nagykőrös Moncr városi Jogú nagyközség Több kezdeményezés A kisebb előrelépés is a gyorsabb fejlődésért kemény munkát igényel Nagykőrös és vonzáskörzetének kommunistáinak küldöttei tegnap a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakiskola aulájában gyűltek össze, hogy mérlegre tegyék az elmúlt öt esztendő eredményeit, s meghatározzák a jövő tennivalóit. A munkában részt vett Jámbor Miklós, a Pest megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, az SZMT vezető titkára. Túri György, a 21. sz. Volán Vállalat nagykőrösi üzemegységének igazgatója, a pártértekezlet elnöke megnyitója után Pásztor István, a nagykőrösi pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítőt az írásban küldöttek elé terjesztett anyaghoz. Az elmúlt évek egyre nehezedő körülményeket hoztak. Nagykőrös és vonzáskörzetének gazdasági egységei jobban érzékelték a népgazdaság gondjait, eredményeit, közvetlenebbül szolgálták a főbb népgazdasági célok elérését. Nagy eredmény, hogy feladataikat alapjában véve megoldották, kitűzött céljaikat zömmel elérték. Az eredményes munka, amelyről beszámolhatott a városi pártértekezlet, magában hordja a további haladás feltételeit és irányait is. A gazdálkodós jövedelmezősége évről évre nőtt, a nyereség megkétszereződött. A szocialista munkaverseny- mozgalom nagy szerepet játszott az eredményekben. A városi pártértekezlet megfontolásra javasolta, hogy a szocialista brigádmozgalomban az érdekeltség javítása mellett, a társadalmi töltés, az elkötelezettség szerepét is hangsúlyozni kell. A város Iparában továbbra is meghatározó az élelmiszer- ipar. A konzervgyár részesedése az összes termelésből 44 százalék. A termelési eredmények forrása döntően a korábban létrehozott termelőkapacitások ésszerű kihasználása volt. Emellett a vállalat erőfeszítéseket tett az alapanyagtermelő üzemek, gazdaságok integrálására. A szükséglet egy részét a városkörnyéki zártkertekből származó nyersanyag fedezte. A kistermelőket az Áfész közvetítésével orientálta a gyár, számukra termelési biztonságot nyújtott. Ennek is köszönhetően a termelési kedv nagymértékben növekedett. A Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet a céltudatos fejlesztő munka eredményeként az átlagot meghaladóan, több mint 80 százalékkal növelte termelését, részt vállalva a KGST szakosított programjából. Nagykőrösön és körzetében jellemző a telephelyek, gyáregységek magas száma. A pártbizottság koordinációs munkájának javításával elérte, hogy az irányított központokkal egyeztették a tennivalókat, összehangolták gazdaságirányító tevékenységüket. Több kisüzem is működik, sok területen szoros együttműködés, termelési kooperáció jött létre más ipari objektumokkal. A vonzáskörzetben négy mezőgazdasági szövetkezt tevékenykedik. Politikai irányításuk 1984 óta a nagykőrösi pártbizottság feladata. Termelésük az elmúlt öt esztendő alatt 8 százalékkal nőtt. A tervezett ütem elérését akadályozták a gazdálkodási problémák és a két évig tartó súlyos aszály. A nagyüzemi módszerekkel gazdaságosan nem művelhető területekből 41 hektárt átadtak a városi tanácsnak, ezt zártkertként osztották ki. Megállapítható, hogy a nagyüzemi zöldségtermelés csökkenését a kistermelők és zártkertben gazdálkodók nem tudták ellensúlyozni. Az állattenyésztés dinamikusan fejlődött, a jövedelmezőségi gondok ellenére javult a tenyésztői munka színvonala. A mezőgazda- sági üzemek összességében nehézségeikkel együtt a meghatározott célok elérésén dolgoztak. A szigorodó közgazda- sági környezetben, az időjárás okozta károk ellenére, egy szövetkezet sem lett alaphiányos, veszteséges. A városi pártértekezlet megállapította, hogy a mezőgazda- sági és az ipari árak távolodása gátolja a mezőgazdaság céljainak elérését, mert a hozamok növelésének feltétele, a géppark és a technológia korszerűsítése. A lakosság életkörülményeinek alakulásában nagy gondot fordítottak a településfejlesztési célok megvalósítására. Az elmúlt öt esztendőben több mint 400 millió forint tanácsi fejlesztési alap szolgálta a lakossági infrastruktúra fejlesztését, ám a város közműellátottsága még elmarad az igényektől. Előtérbe került a lakossági erőforrásokon alapuló fejlesztés. Nagykőrös a megye egyetlen olyan városa, amely nincs bekapcsolva a távhívó hálózatba. Az egészségügyi integráció 1982-ben a városi pártbizottság és a városi tanács döntésének megfelelően valósult meg. Szervezetileg különvált a fekvő-, illetve járóbeteg-ellá- tás. A ceglédi Toldy Ferenc kórházba kerültek a fekvőbetegek, így ellátásuk színvonalasabbá vált. A járóbeteg-cllá- tás feltételei már az átmeneti időszakban is kedvezőbbé váltak. Az integrációhoz, annak előnyeivel és hátrányaival együtt, a lakosság fokozatosan alkalmazkodott. ' Elsősorban érzelmi okok miatt azonban még mindig sokan sajnálják, hogy megszűnt a szülőotthon. Az elmúlt öt év során soha nem tapasztalt mértékű társadalmi munka nyilvánult meg. Jutott belőle bölcsődéknek, óvodáknak, s pénz formájában egyéb célokra. A 120 millió forint értékű társadalmi munka, amely 47 millióval több a tervezettnél, a tanácsok, a gazdasági egységek és a lakosság alkotó együttműködését mutatja. A szóbeli kiegészítést követő vitában Tóth Róza, a ko- csári Petőfi Termelőszövetkezet elnöke, a megyei pártbizottság tagja, a körzet mező- gazdaságának fejlődéséről adott átfogó képet. Elmondta, zökkenőmentes volt a köz- igazgatás átszervezése, s jó kapcsolat alakult ki a városi pártbizottsággal. A támogatási rendszer felülvizsgálatát szorgalmazta, olyképpen, hogy egy- egy gazdaság a termelés eredménye alapján juthasson, ehhez. Rózsás László, az Arany János Gimnázium igazgatója, meyd Tóth Tibor, a pedagógusszakszervezet városi titkára, a nevelés kérdéskörét boncolgatta. Mint mondták, egyre nagyobb értéke lesz a tudásnak, ám a külső feltételek nemigen kedveznek az iskolának. Nagy szerepe van a tehetséggondozó munkának is. Többen rámutattak, hogy eredmény csak elvégzett munkából származhat — így például Varga József, a NE- FAG üzemigazgatója, Kovács Dénes, a nyársapáti Haladás Tsz szakmunkása, Szűcs Zoltán nyugdíjas tanácselnök a terű1 éti pártalapszervezet munkáját mutatta be. A konzervgyár Nagykőrös és környéke meghatározó gazdasági egysége. Fekete József, a Mészáros János Tsz elnöke korrektnek nevezte a gyárral kialakított kapcsolatot, Kovács Dénes a termőre forduló új telepítések fogadásának jó előkészítését, s ennek megfelelő megvalósítását sürgette. Gimes Tibor, a gyár pártbizottságának titkára a követelmények és az eredmények meg az eredményesség toapcso Hátáról szólt. Görbe Ferenc igazgató rámutatott, hogy intézkedtek a kistermelők aktivizálására, az egész országra kiterjedő felvásárlási rendszert alakítottak ki. Rontja a termelés eredményességét a gazdasági szabályozórendszer visszamenőleges hatályú változtatása. Többen szóltak a fiatalokról is. Jellemzőként dr. Kovács Gábor, az Arany János általános iskola igazgatójának szavait emelhetjük ki: — A ma fiatalsága nem rosszabb, mint az ezt megelőző generációk, legfeljebb másféle. Rédai András, a KISZ városi bizottságának titkára az eszmeiideológiai munka fontosságára utalt. Dr. Leskó László, a konzervgyár küldötte a nyugdíjasokról szólt. — A mai idősek ott voltak az alapok lerakásánál, igazságtalanság lenne, ha nem törődnénk helyzetükkel. Az egészségügyi integrációval kapcsolatban megjegyezte, az alapellátás nem minden területen váltotta be a reményeket. Kocsis Jánosné tanácselnök a lakosság életkörülményeinek kedvező alakulásáról adhatott számot. Kiemelte, hogy a lakáshelyzet a megyei átlagnál jobb. Bojtos István, a Mészáros János munkásőregység nagykőrösi századának parancsnoka eredményeikről, dr. Bognár Gyula, az MTESZ-szervezet nagykőrösi működéséről beszélt, Csípő Balázs, a HNF városi titkára a tömegszervezeteket irányító pártmunkát elemezte. Jámbor Miklós hozzászólásában elmondta, az önállóság és demokratizmus egységét az egymás érdekeinek mind következetesebb gyakorlati érvényesítését jelenti. Másokhoz csatlakozva rámutatott: a bérek alapja mindenütt a teljesítmény legyen, s ennek fokozására kell ösztönöznünk szellemi életünket is. Az egészség- ügyi integrációval kapcsolatos véleményekre reagálva kifejezte, az alapellátás új rendszeréről, elegendő tapasztalat összegyűlése után lehet majd újra reális véleményt mondani. összesen huszonnyolcán szólaltak fel a nyílt, őszinte hangvételű vitában. A küldöttek egyhangúlag elfogadták a pártbizottság beszámolóját, a vita összefoglalóját, valamint a Központi Bizottság kon.gresz- szusi irányelveivel kapcsolatos állásfoglalást. Ezt követően megválasztották a 45 tagú pártbizottságot, s a 14 küldöttet a megyei pártértekezletre. Majd a testület szavazott a 11 tagú végrehajtó bizottságra. A nagykőrösi városi pártbizottság első titkára ismét Pásztor István lett. Monoron közvetlenül a pártbizottság székháza mellett áll a városi jogú nagyközség egyik legújabb, s legszebb középülete: a Forrás Áruház. E létesítmény megtervezésének, előkészítésének és felépítésének folyamata joggal ébreszt jelképes gondolatokat az emberben. Kellett hozzá — az igények felismerésétől a kivitelezésig — bátorság, kockázat- vállalás, három kereskedelmi vállalat összefogása, a helyi és környékbeli gazdasági egységek, társadalmi és tömegszer- vezetek támogatása, az építők szakértelme, szorgalma. Mind olyan tényező, amely az általános fejlődés forrása is lehet. Gyakran kerültek szóba ezek a fogalmak a monori városkörzet kommunistáinak tegnapi pártértekezletén, amelyet a Monori Állami Gazdaság nagytermében rendeztek. A tanácskozás munkájában részt vett Horváth József, az MSZMP KB tagja, a Csepel Autógyár munkása és dr. Bíró Ferenc, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora. Az ülésen dr. Szászik Károly, a monori városi jogú pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést az írásos beszámolóhoz. A monori vonzáskörzet vállalatai, szövetkezetei eleget tettek a növekvő követelményeknek. Ha az öt évvel ezelőtti — a legutóbbi pártértekezlet időszakának — számait tekintjük bázisnak, akkor az összes árbevétel 45 százalékkal, a termelési érték 38, a nyereség 13 százalékkal nőtt. Hatvannégy százalékkal több terméket exportálnak a térség üzemei, szövetkezetei, s ezen belül nőtt a mezőgazdaság részaránya. A racionalizálási program keretében csökkent az abszolút és a fajlagos energiafelhasználás. A település- fejlesztésre fordítható anyagi eszközökkel, társadalmi segítséggel eredményesen gazdálkodtak a községek vezetői. A vonzáskörzet mezőgazdaságában az V. ötéves terv végére kialakult a nagyüzemi termelés szerkezete, megteremtődtek a további fejlődés alapjai. Az utóbbi esztendőkben a hozamok növelése, a gazdaságosság javítása, a zöldségtermesztés fejlesztése, a szőlőtelepítési program fejlesztése, az állattenyésztésben az általános előrelépés volt a legfontosabb cél. Nőtt az élelmiszeripar jelentősége. Feladataikat a mezőgazdasági üzemek — egy-kettő kivétellel — teljesítették. Az élelmiszeripari tevékenység — 1980. évi 65.3 millió forintos — értéke két és félszeresére nőtt. A szövetkezete elsősorban az alaptevékenységben előállított termékeik feldolgozására — ezáltal pedig jobb értékesítésükre — törekedtek. Megye-, sőt, országszerte ismert a vecsési Ferihegy Tsz zöldségfeldolgozója, A monori Forrás Aruház is a közös munka, az összefogás eredménye Mutnéfalvy Zoltán felvétele Nagykörös az elmúlt öt évben a képünkön látható 16 tantermes á’ta- lan us iskolával, valamint a 60 személyes bölcsödével gazdagodott. Varga Irén felvétele a pilisi Aranykalász Tsz Chips-üeme. A monori Kossuth Tsz-ben is tisztítanak burgonyát, zöldséget üzemi konyhák számára. Gombán a Fáy András Tsz-ben saját termésüket dolgozzák fel konyakos meggynek. A vonzáskörzet élelmiszer-ellátásának javítását segíti a Kossuth Tsz új húsüzeme. A körzet ipari mezőgazda- sági üzemeinek termékeit bemutató kiállítást épp a pártértekezlet napján és tiszteletére nyitották meg a pártbizottság székházában. (Ahol azóta is szívesen fogadnak minden érdeklődőt.) Ha a kulturális élet, az oktatás, az egészségügy, vagy a községfejlesztás területén kutatjuk a fejlődés forrásait, hasonló következtetésekre jutunk, mint a gazdasági egységek esetében. A meglevő anyagi, szellemi eszközökkel, energiával való gazdálkodás nehezebbé vált, manapság a kisebb léptékű előrehaladás is óriási erőfeszítéseket takar. A monori vonzáskörzetben a lakosság az utóbbi négy évben ösz- szesen 242 millió forint értékű társadalmi munkát végzett. S hogy hogyan tovább? A kérdésre válaszul szóbeli kiegészítésében dr. Szászik Károly Erdei Ferencet idézte: „Ha nem mozdítanánk elő azoknak a tartalékoknak a kiaknázását, amelyek az emberi munkában, a vállalkozó készségben, a termelőkedvben, s a termelőeszközök jobb kihasználásában egyaránt benne vannak, akkor nemcsak a szövetkezeti mozgalomnak, hanem egész gazdaságunknak és társadalmunknak súlyosan ártanánk.” Az írásos beszámolóhoz és szóbeli kiegészítéshez a vitában összesen tizenheten szóltak hozzá. Az idő rövidsége miatt hat küldött írásban juttatja el véleményét, javaslatait az újonnan választott pártbizottsághoz. Tóth József, az ecseri Rákosmezeje Tsz elnöke a szövetkezeti gazdálkodással ösz- szefüggő kérdéseken kívül fölvetette: a lakosság 20 százalékát kitevő nyugdíjasoknak nem lenne-e szükségük az önálló érdekvédelmi szervezetre. Hajdnal Béla, a vonzás- körzet KISZ-bizottságának titkára a fiatalok lehetőségeiről, feladatairól beszélt. Dr. Cser- nus Alán, a monori rendelő- intézet igazgató főorvosa elmondta, 1980 óta megteremtődtek a térség egészségügyi alapellátásának személyi és tárgyi feltételei. Magócsi Ká- rolyné nyugdíjas iskolaigazgató az alsó fokú oktatás körülményeinek javítását, a városi és a falusi iskolák közötti különbségek megszüntetését sürgette. Drobos István, az ISG maglódi gyárának művezetője példákkal is bizonyította, hogy a tartalékok fel tartásával, a kommunista és munkahelyi közösségek mozgósításával megoldhatók a legnehezebbnek látszó gazdasági feladatok is. Erdei Gábor, az üllői nagyközségi tanács elnöke hangsúlyozta: a köz- igazgatás átszervezését a jogalkotás korszerűsítésének is követnie kell. Sedro János nyugdíjas tsz-elnök a monori városi jogú nagyközségi párt- bizottság fegyelmi bizottságának elnöke, a kommunisták erkölcsi magatartásáról beszélt, s arról, hogy a demokratikus légkör milyen értékes energiákat tárhat fel. Juhász János, a monori Mezőgép párttitkára az állandó megújulás készségének fontosságáról, a gyors, határozott döntések szükségességéről szólt. A megyei párt-végrehajtóbizottság minősítését a monori pártbizobság tevékenységéről dr, Bíró Ferenc ismertette, aki az értékeléshez hozzátette: a vonzáskörzet képe a legutóbbi pártértekezlet óta sokat változott. A politikai irányító szervek jól koordinálták a társadalmi munkaakciókat, hasznosan kamatoztatták az emberek tenniakarását. Hasonlóképp vélekedett Horváth József is, aki az elhangzottakhoz többi között azt is hozzátette: az élet igazolja, hogy tudunk jobban dolgozni, 60k még gazdaságunkban a tartalék. Példaként lehet elmondani, az olyan közösség — mint a monori pártértekezlet testületé — amely ennyire jól ismeri saját eredményeit, feladatait, képes is azok megvalósítására. A vita további részében szót kapott Kozák Sándorné, a volt járási hivatal nyugdíjas elnöke, dr. Varga János, a Monori Állami Gazdaság állatorvosa 11. választó kerület országgyűlési képviselője, Gyarmati László, a Danuvia nyíregyházi üzemének műszakvezetője, Csuzi Lászlóné százados, a monori rendőrkapitányság párí- alapszervezetének titkára, ök többek között az eigitációs meggyőző munka fontosságáról, a lakosság mozgósításának lehetőségeiről beszéltek. Bencze Jenő, az OKGT vecsési üzemének vezetője a KISZ párttaggá nevelő tevékenységének javítását sürgette. Szentgyörgyvári István, a monori József Attila Gimnázium és szakközépiskola igazgatója azt szögezte le: a tovább fejlődés alapvető kérdése, hogy a gazdasági változásokat sikerüi-e ideológiailag is tisztán látni, láttatni. Bánföldi Györgyné, a Vöröskereszt megyei elnökhelyettese a család- védelem politikai, társadalmi jelentőségét hangsúlyozta. Kedves színfoltja volt a pártértekezletnek, amikor a nyáregyházi kisdobosok megköszönték a testületnek, hogy öt évvel ezelőtti határozatának megfelelően segítette felépíteni a kisközség tornacsarnokát. A monori vonzáskörzet kommunistáinak 180 küldötte El tagú pártbizottságot választott, majd e testület 11 tagú végrehajtó bizottságot. A megyei pártértekezletre 28 küldöttet delegáltak. A pártbizottság első titkára ismét dr. Szászik Károly lett.
