Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-16 / 39. szám
3■ 1985. FEBRUAR 16., SZOMBAT IA HÉT VILÁGPOLITIKAI KÉRDÉSI! Az űrfegyverkezés megakadályozásáért Reagan elnök különös kijelentései a genfi tárgyalás előtt Amerikai mesterkedések a Contadora-tervezet ügyében A héten kétféle, homlok- egyenest ellentétes magatartás volt észlelhető a világpolitikában a március elején megkezdődő genfi tárgyalások előtt. Az egyiket a Szovjetunió képviselte. A legmagasabb szintű moszkvai vezető körök nem egy megnyilatkozásukban adtak hangot annak, hogy készek a kompromisszumos megállapodásokra mindazokban a fegyverzetcsökkentési problémákban, amelyekben Gromiko szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter januári kétnapos genfi megbeszélésén megegyezett. Sőt szovjet részről messze túlmentek ezen. abbeli erőfeszítéseikben, hogy általában javítsák a nemzetközi Légkört, s^ily módon kedvezően befolyásolják a svájci konferenciavárosban korunk legégetőbb kérdéseiről megkezdődő, nyilván rendkívül nehéznek ígérkező kétoldalú szovjet—amerikai tárgyalássorozatot. Ezt célozta az a szovjet javaslat, amely az észak-európai atommentes övezetre vonatkozóan helyezett kilátásba moszkvai garanciákat. S erre irányult az az indítvány is, amelyet Bécsben a haderő- csökkentési értekezleten fogalmaztak meg. Ez egy „gordtusi csomót” vág el, amennyiben a megegyezés érdekében „elébe megy” az úgynevezett „aszimmetrián” alapuló nyugati javaslatoknak. A Szovjetunió eszerint kész 20 ezer fővel csökkenteni a térségben tartózkodó csapatainak létszámát, ha az Egyesült Államok 13 ezer katonáját kivonja a területről. Mint várható is volt, a moszkvai javaslat — amely áttörést kíván elérni a további csökkentésekhez — zavart keltett a NATO fővárosokban, s az illetékes kormányok időnyerés céljából azt nyilatkozták hogy a szovjet indítványt „óvatossággal kezelik” és „gondosan tanulmányozni fogják.” MILYEN MAGATARTÁS TAPASZTALHATÓ GENF ELŐTT AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK OLDALÁRÓL? _____ A két külügyminiszter januári megbeszélésén arról állapodtak meg, hogy a svájci fconferenciavárosban márciusban megkezdődő tárgyalássorozat „három vágányon” kezdődik meg egyidejűleg. Ezek a következők: 1. a hadászati támadó fegyverek csökkentése, 2. a közép-hatótávolságú rakéta-nukleáris rendszerek fokozatos leépítése és 3. a világűr milítarizálásának megakadályozása. Amíg szovjet részről — mint láthattuk — mindent megtettek arra, hogy a kompromisszumos megoldások keresésére minél kedvezőbb légkört teremtsenek, Washingtonról olyan benyomása alakulhatott a legpártatlanabb szemlélőnek is. hogy az „ellendrukker" pozíciójába lépett, s mindent megtesz azért, hogy ezekét a tárgyalásokat kudarcra kárhoztassa. Reagan elnök a kongresszus elé terjesztette az 1985. október 1-től a következő egy esztendőre javasolt költségvetését Ebben a hadikiadások W&5-höz viszonyított hat százalékos emelését irányozta elő. A hadügyminisztérium energiaügyi osztálya — ha a tervezet valósággá válik — nem kevesebb, mint nyolc milliárd dollárral rendelkezik maid egy esztendő leforgás^ alatt csupán nukleáris robbanófejek előállítására, s „zöld fényt” kap arra, hogy az MX-rakéták több mint felének gyártását kezdhesse meg és egyúttal előkészítse hadrendbe állításukat is. A washingtoni hadügyminisztérium rekordösszeggel. 313,7 milliárd dollárral rendelkezik maid a fegyverkezési verseny fokozására. Joggal jegyzik meg ezek után elfogulatlan kommentátorok: aligha lehet elmondani, hogy a washingtoni kormányzat azzal készülhet leginkább az új genfi fegyverzetcsökkentő tárgyalásokra, hogy rekordnagyságra emeli a katonai kiadásokat éppen azokban a fegyverrendszerekben, amelyek a svájci városban sorra kerülő tárgyalások napirendjére kerülnek. Még meghökkentőbb a kép, ha a genfi tárgyalás harmadik napirendi pontját, a világűr militarizálásának megakadályozását tekintjük át. Ez ma a kérdések kérdése a katonapolitikában. Szakírók joggal mutatnak rá: ha az Egyesült Államok szabad utat enged annak, hogy a kozmoszba fegyverrendszereket helyezzenek el, ez a fegyverkezési hajsza minőségileg új szakaszát nyi- taná meg. Azt jelentené ugyanis, hogy minden eddig rendszerbe állított hadászati rakéta-nukleáris fegyver elavulttá válna, s ugyanígy az egész jelzőrendszer csakúgy, mint a „kölcsönös elrettentés” elvének érvényesülése megszűnne. Vagyis a világűr mili- tarizálása azt jelentené, hogy szinte nullpontról újra kellene kezdeni mindkét oldalról a szédületes fegyverkezést, ezúttal a kozmoszban, s ez rettenetes terheket róna az egész emberiségre, hiszen értelmetlen célra fecsérelne el több tíz- milliárd dollárnyi nagyságrendű pénzösszegeket esztendőről esztendőre. Értelmetlen célra — mondottuk —, hiszen az amerikai fegyverkezést a világűrben elkerülhetetlenül követnék a szovjet megfelelő ellenlépések, s a jelenlegi erő- egyensúly magasabb szinten ismét helyreállna ... Éppen ezért keltett nagy megdöbbenést Reagan elnöknek az a megnyilatkozása, hogy a genfi tárgyalások kimenetelétől függetlenül folytatja a világűrfegyverkezésre való felkészülés programját és hogy erre a célra az 1985. október 1-én kezdődő költségvetési évre háromszor nagyobb összeget kért a kongresszustól, mint az előző évben. Weinberger hadügyminiszter pedig Nyugat-Európába utazott, hogy egy tanácskozás keretében „meggyőzze” Washington vonakodó szövetségeseit. A NATO nyugat-európai kormánykörei ugyanis kifejezték aggodalmukat, hogy az úgynevezett „csillagháborús” tervek megvalósítása folytán az Egyesült Államok ismét csak őket kívánja hadműveleti főtérséggé változtatni. Hiszen a rakéták világűrben való összecsapása a nukleáris robbanófejekkel Nyugat-Európa területe felett zajlana le, annak minden félelmetes következményével a térség lakosságára. Az Egyesült Államok pedig „bezárkózna a nyugati félteke erődbe” — hangzott az aggályoskodás. Weinberger mindent megtett, hogy eloszlassa a kormányok aggodalmát — de a jelek szerint az NSZK-én kívül, . kevés sikerrel. S kérdés, hogy mit szól mindehhez még a nyugat- európai közvélemény, amely oly erőteljesen hallatta hangját a Pershing— 2 rakéták és a manőverező robotreoülőeé- pek országában való telepítése ellen is. HOGYAN AKADÁLYOZZA WASHINGTON A CONTA- DORA BÉKETERV MEGVALÓSULÁSÁT?------------------.----------,------A Contadora-csoport, amely 1983 januárjában jött létre Kolumbia, Mexikó, Panama és Venezuela külügyminisztereinek a panamai Contadora- szigetén tartott ta'álkozóján, hosszú megbeszélés-sorozat után 21 pontos tervet dolgozott ki a múlt évben, a középamerikai feszültségek megszüntetésére. Nicaragua — amely ellen Washington fő di- verziós vonala irányul — változtatás nélkül, azonnal elfogadta a béketervet és bejelentette, hogy kész akár holnap aláírni. Az Egyesült Államok kormányzata, amely számos módon igyekszik „destabilizálni”, azaz kormányozhatatlanná tenni a kis közép-amerikai államot, kifogások egész sorát támasztotta a Contadora-tervezet ellen. Ezek azonban — mint megfigyelők rámutattak — csupán ürügyek voltak arra, hogy megakadályozza a békés rendezés valóra váltását, hiszen célja az, hogy valamilyen erőszakos módon megdöntesse a managuai forradalmi kormányzatot. Az Egyesült Államok ennek az elgondolásnak megfelelően mindent megtett, hogy elérje a Contadora-csoport és a rendezésben érdekelt közép-amerikai államok értekezletének halogatását. Ha ugyanis ezek az államok véglegesítik a szerződés szövegét, ez annyit jelentett volna, hogy az Egyesült Államoknak is alá kellett volna vetnie magát rendelkezéseinek. S a béketerv egyik legfőbb pontja az, hogy a térségből vonjanak ki minden idegen katonai erőt, beleértve a külföldi katonai kiképzőket és szüntessék meg a kormányokkal ellenséges elemeknek nyújtott támogatást pénzben, fegyverben és felszerelésben. Köztudomású, hogy Washington az, amely katonai tanácsadókat tart Salvadorban, hadgyakorlatra küldi a térségekbe tengerészgyalogosait és minden támogatást megad a Hon- durasban és Costa Ricában bázisokat teremtett és a nicara- guai területre át-átcsapó és ott diverzáns tevékenységet folytató ellenforradalmároknak, az úgynevezett „centráknak”. Mivel a washingtoni kormányzatra a Contadora-csoport államai, nagy nyomást gyakoroltak a halogató taktikázás megszüntetésére, a Rea- gan-kormányzatnak Costa Ricát sikerült csatasorba állítani. Ez a közép-amerikai állam egy Nicaraguával folytatott vitájára hivatkozva, bejelentette, hogy nem vesz részt a Contadora-csoport és az érdekelt közép-amerikai államok tanácskozásán. Mint egy „gombnyomásra” Honduras és Salvador kormánya „szolidaritást” vállalt Costa Ricával, s így a békés rendezést előkészítő tanácskozás, bizonytalan időre elmarad. Washington pedig természetesen újabb lehetőséget kap ily módon arra, hogy gátlás nélkül folytassa destabilizáló tevékenységét Közép- Amerikában... Arkus István Lukács György emlékünnepségek Lukács György születésének századik évfordulójáról több olasz városban számos rendezvény keretében emlékeznek meg az idén. E rendezvények közül az első volt az a háromnapos tudományos tanácskozás, amelyet szerdától péntekig Urbinóban tartottak a magyar filozófus életművéről. A találkozón számos olasz szakértő előadása hangzott el. Felszólalt dr. Szita János, hazánk római nagykövete is. Az év során a római magyar akadémia, a helyi Gramsci-inté- zetek és egyetemek együttes munkájának eredményeként hasonló rendezvényekre kerül majd sor az észak-olaszországi Ferrarában, Firenzében, valamint az olasz fővárosban is. Magyar felszólalás a stockholmi konferencián Cél a biztonság megerősítése Az európai bizalom és biz- ton&ágerösítő intézkedésekkel, valamint a leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia pénteki plenáris ülésén felszólalt Szigeti Károly nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Üdvözölte a genfi szovjet— amerikai tárgyalások összehívását, majd kifejtette: a fegyverzetkorlátozás és leszerelés tárgyalási fórumai között a stockholmi konferenciára is fontos feladatok hárulnak a katonai szembenállás enyhítése és az európai biztonság erősítése érdekében. Az elmúlt évben benyújtott javaslatok, amelyek megtárgyalását a jelenlegi ülésszakon megkezdték, egészükben véve alkalmasak arra. hogy tartalmas megállapodás alapját képezzék. A magyar küldöttség vezetője méltatta a Szovjetül ENSJ emberi jogi bizottságának ülése A fajüldözés nem lehet belügy Az apartheid és a fajüldözés elleni harc kérdéseinek megvitatásával folytatta munkáját Genfben, a nemzetek palotájában az ENSZ emberi jogi bizottságának 41. ülésszaka. A pénteki tanácskozáson az afrikai helyzet vitájában Tanzánia képviselőjének követelésére — amit a résztvevők többsége támogatott — a Délafrikai Köztársaság képviselője kénytelen volt elhagyni az üléstermet. A fajüldöző rendszer genfi ENSZ-missziójának munkatársai mostanáig nem vettek részt a bizottság tevékenységében, de a jelenlegi ülésszakra megfigyelőként delegálták küldöttjüket. Az ülésen felszólalók hangsúlyozták, hogy az apartheid, a nácizmus, a rasszizmus és a faji megkülönböztetés más formái elsősorban ott tartják még magukat, ahol fennmaradtak a gyarmati csökevé- nyek. A namíbiai függetlenségért harcoló Délnyugat-afrikai Népi Szervezet, a Swapo képviselője élesen elítélte Pretoria fajüldöző politikáját, a namíbiai nép elleni kegyetlen megtorló akciókat. Az ülésszakon az Egyesült Államok ismételten védelmébe vette a dél-afrikai rendszert, amit a Szovjetunió képviselője felszólalásában úgy értékelt, hogy Washington ideológiai konfrontációt próbál provokálni, akadályozva a bizottság munkáját. Az amerikai küldöttség állítása szerint az, hogy a bizottság megvizsgálja a dél-afrikai fajüldöző törvényeket, beavatkozást jelent az Allan Boesak a kormány politikájáról Pretoria megtévesztő manővere A dél-afrikai ellenzék neves alakja, Allan Boesak tisztele- tes pénteken egy maputói sajtóértekezleten kijelentette, hogy a térség országainak nem szabad hinniük a pretoriai kormányzat ígéreteiben. Egyetlen olyan ígéret van, amit betartanának, s ez a fehér kisebbség hatalmának fenntartása — mondta az Egyesült Demokratikus Front nevű apartheidellenes párt egyik vezetője. aki egyben a református világszövetség elnöke Boesak kifejtette, hogy szerinte a dél-afrikai kormányzat — külső nyomás hatására — elöbb-utóbb tárgyalásokba bocsátkozik majd a fekete többség látszólagos parlamenti képviseletének lehetőségéről. Hangsúlyozta azonban, hogy Pretoria tárgyalópartnerei nem a nép igazi képviselői lesznek, hanem olyan törzsi vezetők, mint Gatsha Buthe- lezi. Boesak szerint a dél-afrikai alkotmánynak nem az a baja, hogy kizárja a politikai életből a feketéket, hanem az, hogy az állam egész építménye a faji megkülönböztetés elvein nyugszik. Az UDF-vezető kijelentette: áz indiai és féivér kisebbségek állítólagos képviselőivel kibővített új dél-afrikai parlament az apartheid kozmetikai jellegű módosításával vannak elfoglalva, ahelyett, hogy a feketék munkanélküliségével, áldatlan életkörülményeit vitatnák meg. ország belügyeibe. A Szovjetunió képviselője rámutatott, hogy a fajüldözés nem lehet egy ország belügye — mint ahogy az a fenyegetés sem, amelynek forrása a Dél-afrikai Köztársaság. unió által előterjesztett munkaokmányt, amely az erőszakról való lemondásról javasolt szerződés fő elemeit foglalja össze. A stockholmi konferencia feladata most az, hogy a két munkacsoportban a javaslatok részleges megtárgyalásával jól előkészítse a megállapodás konkrét kidolgozását — mondta Szigeti Károly. Az értekezleten felszólalt Oleg Grinyevszkij nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője is. Kijelentette, hogy a Szovjetunió az erőszak kiiktatására javasolt szerződést nem egyszerűen az ENSZ alapokmányában megfogalmazott elvek megerősítésére akarja koriá. tozni, hanem az európai helyzetnek megfelelően továbbfejleszteni és konkretizálni kívánja azokat. A javaslat lényege, hogy a konferencián részt vevő felek elsőként semmilyen erőszakos eszközhöz — sem nukleáris, sem hagyományos fegyverhez — nem nyúlnak. A szovjet küldöttség vezetője rámutatott, hogy az Egyesült Államok és szövetségeset eddig nem adtak határozott választ az indítványra. Oleg Grinyevszkij szerint a NATO- országok válasza majd megmutatja, hogy készek-e együtt haladni más országokkal az európai bizalom és biztonság megerősítése útján. Erich Hens eker üzenete Támogatjuk a delhi nyilatkozatot „A delhj nyilatkozat bátor és példamutató lépés a béke javára, a józan ész és a realizmus világméretű koalíciója érdekében” ■— állapította meg Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, államfő a „hatokhoz” intézett válaszában. Az argentin, görög, indiai, mexikói, svéd és tanzániai állam- és kormányfőkhöz intézett üzenetében Honecker a a többi között megállapította, hogy a nukleáris háború veszélyének száműzésére össze kell fognia minden békeszerető embernek, hiszen a béke biztosítása napjaink legfőbb feladata. Hangsúlyozta, hogy „nagy figyelemmel és rokonszenwel” vette tudomásul a hat állam- és kormányfő Delhiben közzétett' nyilatkozatát, amely azt v felismerést tükrözi, hogy fel- kell számolni a béke útjában álló összes akadályt. „Biztosítom önöket, hogy a Német Demokratikus Köztársaság támogatja a delhi nyilatkozatban megfogalmazott törekvést” — írta üzenetében Erich Honecker. Wcjcieeh Jaruzelski indiai látogatásának mérlege Őszinte eszmecsere volt Lengyelország és India fontos külpolitikai és gazdasági érdekeinek találkozását fejezte ki Wojciech Jaruzelski lengyel miniszterelnök pénteken véget ért indiai látogatása. Wojciech Jaruzelski 1981 óta, amikor előbb miniszter- elnökké, majd a Lemp KB első titkárává választották meg, most tett először látogatást nem szocialista országban, s Wojciech Jaruzelski volt a szocialista országok magas rangú vezetői közül az első vendége Radzsiv Gandhinak, amióta utóbbit beiktatták hivatalába. Delhiben megelégedéssel nyugtázták azt is, hogy a lengyel kormány határozott támogatásáról biztosította az indiai fővárosban nemrég megtartott hatos csúcstalálkoA Pof Pa*-isták két á'lása elesett Kambodzsában A népi erők harci sikerei A nyugati hírügynökségek thaiföldi katonai forrásokra hivatkozva pénteken bejelentették. hogy a kambodzsai harcokban elesett a Pol Pot-ista erők két fontos állása. A thaiföldi határ közelében levő Phnom Mal'Ji főbázist és Phum Thmei főhadiszállást a kambodzsai hazafiak vietnami önkéntesekkel együtt foglalták el. Norodom Szihanuk, a kambodzsai törvényes kormány ellen harcoló csoportok egyik vezetője a múlt szombaton még Phum Thmeiben fogadta a „koalíciós kormányát” elismerő országok négy nagykövetét. A kambodzsai népi fegyveres erők és a vietnami önkéntesek a száraz évszak kezdete óta sikeres hadműveleteket hajtoltak végre Kambodzsa nyugati hegyvidékén a thaiföldi határ közelében. A hadműveletek során fokozatosan felszámolták a törvényes Phnom Penh-i kormány ellen harcoló ellenfor.radalmi csoportok több támaszpontját A főhadiszállás eleste után Norodom Szihanuk Bangkokban elismerte, hogy ezzel a „kambodzsai ellenállás” diplomáciai pozíciói megrendülhetnek. Arra célzott, hogy az államok egy része még mindig a Szihanuk vezette „koalíciós kormányt” ismeri el Kambodzsa képviselőjének. zó állásfoglalásait. A hatok síkraszálltak azért, hogy a világűrt iktassák ki a nukleáris fegyverkezési hajszából, s tiltsák be a földalatti atomkísérleteket. Lengyelország és India külpolitikai kapcsolatai hagyományosan szívélyesek, A lengyel—indiai tárgyalá. sok sikerét bizonyítja az a tény is, hogy Jaruzelski tábornok látogatását nem árnyékolta be a nem sokkal korábban kipattant kémügy. Jaruzelski indiai nemzetközi sajtóértekezletén elmondta: a kérdés szóba került a Radzsiv Gandhival folytatott megbeszélésein s tisztázni fogják, hogy valóban köze van-e az ügyhöz egy lengyel külkereskedelmi képviselőnek. Jaruzelski őszintének, barátinak minősítette a tárgyalások légkörét, nagyra értékelte a megbeszélések eredményeit, s hivatalos lengyelországi látogatásra hívta meg indiai kollégáját. A meghívást Radzsiv Gandhi őrömmel elfogadta. Gdrnsk: Ówe’be vételek A rendőrség szerdán Gdanskban őrizetbe vette az egykori Szolidaritás szervezet három vezető alakját, Bogdán List, Wladislaw Frasyniukot és Adam Michniket, mert illegal is gyűlésen vettek részt1 — jelentette pénteken a PAP hírügynökség. A jelentés szerint a gyűlésen az ország közrendjének aláásására irányuló cselekmények előkészítésével foglalkoztak. A helyszíned ösz- szesen hét személyt vettek őrizetbe.
