Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-16 / 39. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 39. SZÄM Ára: 2,20 forint 1985. FEBRUAR 16., SZOMBAT MA:-------------­Mundérokban (3. oldal) Emlékiratot rejtenek a faluk (8, oldal) Ceglédi ssélittulomkure (II. oldal) Gázolás a gyalogátkelőn (12. oldal) Mérleget vontak a termelőszövetkezetek Legyőzték a futók omokot Új nagyközségi tanácsok A Pest megyei Tanács ülése Mérlegen az egészségügyi alapellátás helyzete Kötetlen beszélgetés a küldöttgyűlés előtt. A képen (balról jobbra) Adorl Károly, a dabasi városi jogú pártbizottság első titkára, Békési Sándor, a Pest megyei Tanács képviseletében, Kakucsi Gabriella és Krasznai Lajos. Pest megye termelőszövetkezeteiben, közös gaz­daságaiban ezen a hét végén is zárszámadásokra került sor. Küldöttközgyűléseken, közgyűléseken — mégpedig huszonnégy helyen — adtak számot a ve­zetőségek a tagságnak arról: a közös erőfeszítések nyomán milyen eredménnyel zárták a tavalyi évet. Sok szó esik az aszályról, mely gazdaságok sorában húzta keresztül a számításokat, mégpedig úgy, hogy a hektáronkénti átlag a tervezetthez nemhogy kö­zelített, hanem mélyen az alatt maradt. Nem fize­tett úgy a növénytermesztési ágazat, ahogy vár­ták, s a jelek szerint — aszály, azaz kevés csapa­dék, kiíagyott vetések — az idén sem lehet jobb terméseredményekre számítani. Nem mintha bárki Idő előtt akarná megfogalmazni, hogyan fizet majd it föld, miként hálálja meg a sok-sok törődést, erő­feszítést, melyet tőlük kapott, amit máris adtunk. A számvetés a feladatok meghatározásával páro­sul. Azzal, hogy hol, mit célszerű tenni, vélni, mi­lyen ágazatokat kell, s lehet majd összevonni, hol szükséges a munkafegyelmet szigorítani, a munka- szervezést javítani — ezek meghatározásával, az ilyen kérdésekre adandó válaszokkal eddig egyetlen küldöttközgyűlés, közgyűlés sem maradt adós. Zár­számadás volt tegnap Nagykátán, a Ki>real—Magyar Barátság Tsz-ben, ahol részt vett Ju Jong Goi, a KNDK rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és Göndics Zoltán, a megyei oktatási igazgatóság ve­zetője, a megyei pártbizottság képviseletében. Nagy­körösön, Pátyon, Nyársapáton, Galgamácsán, Va­sadon, Tápiógyörgyén, Dunavarsányban, Kisltun- lacházán, Kakucson, Szigetbecsén, Kisnémediben vontak mérleget a termelőszövetkezetek. Szinte felsorolni sem lehet, hány helyen, hány gaz­daságban került sor a közös számvetésre, az idei feladatok meghatározására. A péceli Ilákosvölgye Tsz-ben dr. Czerván Már­ton elnök adott számot arról, hogy a gazdaság meg­alakulása óta a legnagyobb nyereséget érte el. A legtöbb nyereséget a hűtöház adta. Árbevételük l milliárd 12 millió forint volt, hétmillióval több, mint egy évvel korábban. Gazdaságtalan tevékenységek közül megszüntették a dísznövénytermesztést és a nutríatenyészetet. A nyereségük 218 millió volt. A üunavarsányi Petőfi Tsz soroksári központjában kétszáz küldött előtt került sor a számvetésre. Az esemény ott volt Cselényi Dezső, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, s Maczkó József, a rácke­vei városi jogú nagyközségi pártbizottság első tit­kára is. Az érdi BcníavÖlgye Tsz zárszámadásán ott volt dr. Ilcsik Sándor, a megyei párt-végrehaj­tóbizottság tagja, Pest megyei rendőrfőkapitány, Méray Tibor, az érdi városi pártbizottság első tit­kára, Zimányi László, a százhalombattai városi pártbizottság első titkára is. A tavalyi feladatok teljesítését Dékány István tsz-elnök elemezte. A mezőgazdasági nagyüzem nyeresége 16 millió 613 ezer forint. Az idén alapvető az is: a veszteséges tevékenységeket felszámolják, a termelésből kiesett munkanapok számát csökkentsék, a mezőgazdasági nagyüzem elöregedett gépparkjának arra megérett darabjait kicseréljék. (A zárszámadásokról részle­tes tudósítások lapunk 4—5. oldalán és különkiadá­sainkban kapnak helyet.) írják, fogalmazzák már a da,oasi Feher Akác Termelő­szövetkezet negyedszázados ta­nulságos történetét. Bizonyos tekintetoen egyhangú lesz a felsorolás, meri munden esz­tendő történelmét akár így is kezdhetnék: nehéz esztendő volt! Vagy így: nehezebb fel­adatokat Keuett megoldaniuk, mint annak előtte. Kakucsi Gabriella, a termelőszövetke­zet elnöke mondotta beszámo­lójában a tegnapi zárszámadó küldöttközgyűlésen: minden gazdasági ev egyformán tarto­gatott és tartogat keserves teendőket, olyanokat, amelyen újra és újra próbára teszik a tagságot. Az volt 1984-ben is a szerencse, hogy olyan össze­forrott, segítőkész, szorgalmas tagság gyürkőzött a feladatok megoldásának, amely segített a talpon maradásban. Ebbe az együttes erőfeszí­tésbe beleértendő az ember­rel, az energiával, az anyaggal vaió takarékosság, a szükséges műszaki fejlesztés, alkalmaz­kodás a szabályozókhoz, a ter­melési ráfordítások kényszerű csökkentése, az öntözés, a készség a megújulásra. Mert — s ezt nemcsak a tsz elnöke, hanem a hozzászólók is erősí­tették —, nem érdemes sirán­kozni a szabályozók állandó változása miatt, hiszen azok célja a hatékonyabb gazdálko­dás sürgetése. Siránkozás he­lyett meg kellett — s meg is találják az alkalmazkodás módját. Az azonban igaz, amit Králi Béla, az alaptevékenység főmérnöke állított: a gyakori szabályozás, az egymást köve­tő változások akadályozzák a távolbalátást, a négy-öt esz­tendőre előre tervezést, a be­ruházási programokat, s félő, hogy némelykor kapkodásba csap át a higgadt, megfontolt munka. Nagyon nagy eredmény, s méltán örült ennek a Fehér Akác Tsz tagsága, hogy része­sei a környék kiegyensúlyozott ellátásának és a fővárosban is kedveltek termékeik. Ipari te­vékenységük iránt szűkült a kerestet, új termékekre kellett áttérniük, változtatniuk né­mely profilúkon. Az állandó­ság és a megújulás egyaránt jellemző a gazdaságra. A ket­tő összhangja biztosítja az idei várható sikert is. Jóllehet az 1983-as évben elvont tízmillió forint, majd a 33 milliós aszály okozta kár érzékenyen érintette a szövet­kezetei, s amikor már azt hit­ték, túl vannak a nehezén, ak­kor 1984-ben újabb .sokmillió forintot vontak el tőlük és az újabb aszály nyolcmillió fo­rintjukat vitte el. Ezek az ob­jektív okok járultak elsősor­ban hozzá, de akadtak szub­jektív tényezők is, amelyek miatt apadt jövedelmezőségük, így 21 millió forint nyereséget könyvelhettek csak el. Természetesen ágazatonként más-mán a gazdálkodás tanul­sága: az alaptevékenységben például növelték az árbevé­telt, az utóbbi évek legjobb termését takarították be, nem utolsósorban a jól szervezett, időben végzett munka révén. Általános derültséget keltett a tanácskozáson, mikor kiderült, milyen furfanggal fizettettek a tsz vezetői pezsgőt a megyei pártbizottság első titkárával. Még lábon állt a gabona, ami­kor fogadtak, mennyi lesz a termés. A he'yiek alá-, a me­gyei első titkár fölfelé becsült. Végül is nem lett meg a 45 má- (Folytatás a 4. oldalon) Valamilyen módon a megye minden lakóját érinti az a széles és bonyolult témakör, amelyet pénteken tárgyalt a Pest megyei Tanács. A me­gyeháza dísztermében tartott ülésén a testület — a napirend jóváhagyása után — elsőként azzal az előterjesztéssel fog­lalkozott, amely az egészség- ügyi alapellátás helyzetét és fejlesztésének feladatait ele­mezte. igazéit irányok A tanácstagokhoz előzete­sen írásban eljuttatott anyag­hoz dr. Zádor András, a me­gyei tanács vb. egészségügyi osztályának vezetője fűzött szóbeli kiegészítést. Elsőként Balázs Gézáné, a megyei ta­nács elnökhelyettese, a me­gyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai bizottságának elnöke kért szót a vitában. Tolmácsolta a testület egyet­értő állásfoglalását, majd rá­mutatott néhány, a további fejlesztéseknél lényeges terü­letre, amelyet a bizottság ki­emelkedően fontosnak tart. Bakonyi György, Monor me­gyei tanácstagja ismertette a nagyközségi tanács, valamint a település és környéke erő­feszítéseit az egészségügyi alapellátás hálózata fejleszté­se érdekében, a többi között megemlítve, a megyének ezen a területén javult a táppén­zes helyzet. Sikerült a legutób­bi években előrelépni az eti­kai állapotokat tekintve is, azaz a főbb tendenciák meg­egyeznek a megyében tapasz­tálba tókkal. Bujtás Károly (Sződliget, Szód) egyebek között a társa­dalmi összefogás nagy jelentő­ségét máltatta és illusztrálta példákkal, majd arról az ál­datlan helyzetről szólott, amely a telefon miatt áll elő. Orvosi rendelők tevékenyked­nek telefon nélkül, s ez véle■> menye szerint képtelenség. Nagy Sándorné (Galgamá- csa), a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bi­zottsága titkára felszólalása elején hangsúlyozta, a koráb­ban kialakított fejlesztési kon­cepciók igazolódtak az elmúlt években. Szép példái vannak az összefogásnak — így jöhe­tett létre egyebek között a me­gyei szerepet vivő üzemegész­ségügyi laboratórium. Az ösz- szefogásra azonban más érte­lemben és más területeken is Biztonságosan. Andrásné és munkatársai. A recc a biztonságos fogást segíti elő a franciakulcsok nyelén. Havonta 12 ezer darab nyelet készítenek az Ipolyvölgye Tsz nagybörzsönyi forgácsolóüzemében, a képen látható Horváth Trcncsfnyi Zoltán felvétele nagy a szükség, mert sok olyan panasz van, amelyhez nem pénz kell, hanem egysze­rű szervezési intézkedésekkel elérhető a megoldás. Gömöri Jánosné (Nagykő­rös), a város egészségügyi helyzetéről szólott, s szintén azt húzta alá, sokfélék még a szervezési tartalékok, amelyek kamatoztatása nemcsak a la­kosság, hanem az egészségügy­ben dolgozók helyzetét is meg­könnyítené. Az erkölcsökről, s ezzel ösz- szefüggésben a közvélekedés­ben olykor fellelhető általáno­sításokról, ma.jd az egészség- ügyi dolgozók erkölcsi, anyagi megbecsülésének jelenlegi szintjéről beszélt Szabó Kata­lin, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Pest megyei Bizottságának titkára. Javas­latot tett c helyi tanácsok és a helyi szakszervezeti tisztség­viselők együttműködésének rendszeressé tételére, illetve több településen egyáltalán megteremtésére, majd ő is a technikai feltételekkel foglal­kozott. Eiőre nézve Elismerően szólt a megyé­ben megvalósult fejlesztések­ről dr. Illés Béla, az Egész­ségügyi Minisztérium főosz­tályvezetője. Hangsúlyozta, hogy az alapellátásra folyama­tos figyelmet kell' fordítani, s o: gyógyítás a legfontosabb, mert első lépcsőjén semmi nem olyan döntő, mint a biza­lom megléte vagy hiánya, Fazekas Ernő (Mende) egye­bek mellett a mostoha útvi­szonyok okozta gondokat ecse­telte, hiszen olykor a mentőt mentő traktorok is elsüllyed­nek a sárban, majd az elhang­zottakra dr. Zádor András vá­laszolt. A téma összefoglalá­saként Balogh László, a me­gyei tanács elnöke az eredmé­nyekre, az egészségügyi alap­ellátás rendkívüli jelentőségé­re utalva hangsúlyozta, a tes­tület joga lesz a hetedik öt­éves terv tárgyalásakor meg­szabni azokat a sorrendeket, viszonyokat, amelyek e terü­let további fejlesztésének irá­nyát eldöntik. A megyei tanács ezt követően az egészségügyi alapellátás helyzetéről, és fej­lesztésének teendőiről beter­jesztett beszámolót, a szóbeli kiegészítést, a vitában el­hangzottakra adott választ egyhangúlag elfogadta. (A na­pirendnek erről a részéről la­punk harmadik oldalán köz­lünk részletes tudósítást.) A jóváhagyott tárgysorozat­nak megfelelően a megyei ta­nács ezután — dr. Barla Mik­lós, a megyei tanács vb-titká- ra előterjesztésében — 1985. március elsejei hatállyal nagy­községi, nagyközségi közös ta­náccsá nyilvánította Alsóné- medi, Bugyi, Csömör, Halász­telek, Inárcs, Kartal, Taksony, Szigethalom, Üröm községi, községi közös tanácsokat. A testület elfogadta a Pest me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság 1985. évi ellenőrzési ter­vét majd hatáskörében eljár­va, a közigazgatás korábbi át­szervezésére figyelemmel, a ceglédi Népi Ellenőrzési Bi­zottság működési területéről Nagykátát és vonzáskörzetét, a monori NEB működési terüle­téről pedig Dabast és vonzás- körzetét 1985. március 31-i hatállyal kivonta. EnterpsEíációk Végezetül interpellációkra került sor. Kunya Zoltánné (Szob), Márianosztra és Ipoly- damásd vízellátásának holnap­járól kért felvilágosítást. Mint az illetékes szakigazgatási szerv vezetőjétől hallhatta a választ, az idén 13 millió fo­rint áll rendelkezésre ilyen célra, s a társulat megalakítá­sa is napirendre kerülhet. Szikora Ferencné (Dunavar- sány), a térség vízellátásának jövőbeli sorsát tudakolta. Itt is a társulati megoldás kínál­ja a járható utat, a hetedik ötéves terv elején lehet dönte­ni arról, mikor és miként kezdődjék a program kialakí­tása. Kurucz János (Nagyma­ros, Zebegény), az orvosi ügye­let létrehozásának feltételeiről, mint már létezőkről szólott, kérdezte, a korábbi ígéretnek megfelelően az idén akkor megvalósulhat-e a terv? A vá­lasz: igen. A testületi ülés Balogh Lászlónak a két tanácsülés kö­zött történtekről adott tájé­koztatójával fejeződött be. Ausztriába utazik Lázár György iräisztereSnck Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke dr. Fred Sinowatz osztrák szövetségi kancellár meghívására a közeli napok­ban hivatalos látogatásra Ausztriába utazik. A KISZ Pest megyei Bizottságának ülése A parlamentek tapasztalatai Tegnap délelőtt ülést tartott a KISZ Pest megyei Bizottsá­ga, amelyen ott volt Bihari István, a KISZ KB gazdaság- politikai munkatársa és Né­meth Katalin, a Pest megyei Tanács ifjúságpolitikai titká­ra. A testület megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta a ta­valy lezajlott ifjúsági parla­mentek tapasztalatairól szóló jelentést, jóváhagyta a politi­kai képzési központ költségve­tését és döntött a forradalmi ifjúsági napok alkalmából ado­mányozandó kitüntetésekről. Az írásos beszámolót kiegé­szítő hozzászólásokban meg­fogalmazódott, hogy a gazda­sági vezetők és a fiatalok még mindig nem használják ki tel­jesen az ifjúsági parlamentek lehetőségeit. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fórumok ott érték el igazán a céljukat, ahol egyébként is folyamato­san foglalkoznak a fiatalok helyzetével, gondjaival. A nagyüzemekben jó összhang alakult ki a gazdasági vezetés és a KISZ között: A kisebb létszámú tanácsi testületeknél formálissá vál­tak a parlamentek, a pedagó­gusok fórumai pedig inkább csoportos beszélgetésekre ha­sonlítottak, s az ott elfogadott dokumentumok nem segítik a határozatok ellenőrzését. A mezőgazdasági területen je­lentkeztek a legnagyobb hiá­nyosságok mind az előkészí­tésben, mind a lebonyolítás­ban. A legjobb a diákparla­mentek hangulata, aktivitása volt. ahol a fórumokat osztály­szinti viták előzték meg. K. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom