Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-02 / 27. szám

« 6 X.983. FEBRUAR 2., SZOMBAT A z idei esztendő a szá­mítógépek éve. S bár ezeken a hasábokon rend­szeresen jelennek meg írá­sok számítógépet használó tanácselnökről, diákról, ipa­ri vagy mezőgazdasági al­kalmazásáról, az is kétség­telen, az átlagolvasónak vajmi keveset mondanak a bit, a bájt, a basic szavak, lhint ahogyan sokan a szá­mítógépek iránt érzett he- j vületet sem osztják — | mondván, múló divat az egész. Szabad idő - Hobby Személyi szátnifégép: sokféle Mit jelent a bit, a bájt? Mit nevezzünk számítógép­nek? A kérdésre Neumann Jánosnak, a princetoni egye­tem magyar származású ma­tematikaprofesszorának meg­határozásával válaszolhatunk. A gép programját tárban tud­juk tárolni, és azt újabb prog­rammal lehessen változtatni. Megfelelő utasításokkal a programokat vagy program­részleteket akárhányszor meg- isiYiételhessük, ciklusokat ké­pezhessünk, feltételektől füg­gően. Végezetül a gép legyen képes logikai műveleteket el­végezni és döntéseket is hoz­ni. Ez az 1948-ban megfogal­mazott követel m ény együ ties mindmáig érvényes, a legna­gyobb gépektől a házi haszná­latra szánt készülékekig egy­aránt. A meghatározásból, ki­olvasható, a gép számol is, vi­szont a fordítottja nem biztos, hogy igaz: ha egy gép csak számol, attól még nem számí­tógép. Három évszázada Maradjunk a számológépek­nél. 1623-ban készült el az el­ső mechanikus, vagyis fogas­kerekekkel működő szerkezet, Wilhelm Schickard műhelyé­ben. A kettes számrendszer alkalmazását 1679-hen Leib­nitz javasolta. George Boole: A logika matematikai analí­zise című munkája 1847-ben jelent meg, amely a számító­gépek logikai tervezésében használt Boole-algebra alap­jait fektette le. A ma is nép­szerű lyukkártyás információ- tárolás 1889-tól terjedt el, s Hollerith-nek köszönhető. Ojabb ugrás az időben: szá­mítógép. Az egész világon ek­kor hat számítógép Van. 1970- ben megjelenik az IBM 370-es sorozat. Ekkor hazánkban nyolcvan számítógép találha­tó. S 1985-bén? Mértékadó becslések szerint csak szemé­lyi számítógépből százezer van országunkban. Újra kérdés: mitől személyi a számítógép? Van-e valami kritérium, amitől az egyiket annak, a másikat emennek nevezzük? A szakemberek vé­leménye eltérő. Vannak, akik szerint meghatározott árhoz — mások memóriakapacitás­hoz, megint mások elterjedt­séghez kötik. Mi maradhatunk annál, hogy azok a gépek, me­lyek az otthonokban megtalál­hatók, egész biztos személyi számítógépek. Látszólag formai, ám való­jában megítélésbeli probléma az is, hogyan közeledünk az új számítógépnemzedék felé. Kétségtelen, hogy a személyi számítógépek forradalmi vál­tozást hoztak a legszélesebb tömegek számítástechnikai kultúrájában, ám emellett az is. nyilvánvaló, más feladatok­ra alkalmasak, mint nagy tár­saik. Elsősorban új eszközt je­lentenek, s segítségükkel — rá­csatlakozással — megvalósít­ható a nagyszámítógépek még jobb kihasználása. Az oktatás — a majd nyolcszáz középis­kola — a maga mintegy két és fél ezer számítógépével je­löli újabb sajátos lehetőségeit. Vagyis: nem ellenfelekről, ha­nem kisegítő elemekről van szó, s a hangsúly éppen a tö­megesség miatt tolódott el az utóbbi időben a személyi szá­mítógépek felé. Míg az első számítógépek jelfogókkal, majd elektroncsö­vekkel, a második generáció­ban tranzisztorokkal, a har­madikban integrált áramkö­rökkel működtek, a maiak jellemzője a mikroprocesszor, amit legegyszerűbben integ­rált-integrált áramkörnek, e vagy a számítógép. agyának is nevezhetnénk. S a technikai fejlődéssel párhuzamosan a felhasználók lehetséges köre is állandóan bővült. Az első gé­pek katonai, tudományos cé­lokra, rendkívül bonyolultan voltak programozhatok. Aztán 1960-tól már a kereskedelem­ben is használhatók, úgyneve­í.:r CHve Sinclair, a számítógép-forradalmár, aki elsőként dobott piac­ra száz dollár alatt személyi számfíógépet, talán a legtöbbet tette az ■ •thoni gépelterjedés ügyében. Képünkön a ZX 81 amerikai változata látható, ára a nyáron mindössze kétszáz DM volt. Memóriakapacitása Őfegífélés kérdése, hogy a képünkön látható Robotron gyártmányú szá­mítógépet személyinek nevezzük, vagy sem. Az ára milliós nagyság- rendű, s alapkiépítettségban 61 K kapacitású. Mikroprocesszora a leg­elterjedtebb Z 80 NDK változata Varga Irén felvételei zett assembly szintű progra­mozással. A gazdasági élet szinte Valamennyi területén 1970-től jelentek meg, s a nyolcvanas évek a személyi számítógépeket jelentették, rendkívül egyszerű programo­zási lehetőséggel. Amire képesek Memóriakapacitásuk 1 kilo­bájttól a néhány megabájtig (háttértárolóval) terjed. De mi az, hogy kilobájt vagy kilo­byte, esetleg Kbyte? Ehhez elsőnek a bitet kell definiál­nunk. Ez teljesen szabatos meghatározással az az infor­máció, amely ahhoz szükségéé, hogy egy kételemű halmaz egyik elemét kiválasszuk. Mi­vel bármely kételemű halmaz­hoz egyértelműen rendelhető hozzá a 0 vagy 1 számjegy, sokszor úgy is mondják, a bit vagy 0, vagy 1. Egy bájt nyolc bit, s a kilobájt ennek kettő a 10-en-szerese, amit a nagy K jelöl, utalva arra, nem ezer, hanem 1024 bájtról van szó. Sok-e az 1 K vagy kevés? Ha­sonlítsunk! Ez az írás nagyjá­ból nyolc kéziratoldal, egy ol­dalra 1800 jel kerülhet. Egy jelet nyolc bit, vagyis egy bájt ír le, így egy oldal 14,4 K, az egész cikk 115,2 K mennyisé­gű. Egy hatvanperces magnó­kazettára 65 000 oldal informá­ció vehető fel, s az átlagos em­beri agy hatvanötmillió gépelt oldal információt képes tárol­ni. Ez megközelítőleg egymil­lió megabájt... E kitérő után nézzük, milyen feladatokra és hogyan lehet alkalmazni a személyi számí­tógépeket? Az elsőre ismét Neumann János adta meg a választ az 1948. szeptember 20-án a kaliforniai Pasadená- ban, a Hixon symposiumon megtartott nagyszabású, ma már klasszikusnak számító előadásában. Neumann a Mc- Cullosh—Pitts tétel felhaszná­lásával azt a választ adja, hogy minden, amit kimerítően és egyértelműen le lehet írni, amit szavakba lehet foglalni, megfelelő véges hálózattal rea­lizálható is. A tételt az idő fé­nyesen igazolta, s ez a titka a személyi számítógépek szinte alig hihető divatjának, térhó­dításának. További titkok a rendkívül egyszerűen elsajátítható fel­használhatóság, vagyis a prog­ramozás, ami a basic nyelv­nek köszönhető. Abban, hogy jó-e, hogy éppen ezt a nyel­vet tudják a legtöbben, eltérő a szakemberek véleménye. So­kak szerint, bár könnyen ta­nulható, rossz programozási beidegződéseket alakít ki, ezért komoly gépeken ez ala­csony hatásfokú munkát je­lent majd. Mások azt mondják, enélkül aligha lehetett volna milliók, vagy milliárdok szá­mára valódi felhasználókat te­remteni .... (A televízióban ja­nuár 16-án indult a nyelv táv­oktatása.) Nézzük tehát, mi is a basic? Az amerikai New Hampshire-ben, a Dartmouth College-ben alkotta meg a magyar származású John G. Kémény. A basic (ejtsd: bézik) betűszó, a Beginners All-pur­pose Symbolic instruction Code vagyis kezdők általános célú programozó si rendszere szavak kezdőbetűiből állt ösz- sze. Akkoriban az úgyneve­zett időosztásos rendszer ter- íedését segítette elő, a szemé­lyi számítógének megielenése- kor pedig azért vált világ­sztárrá. mert viszonvlag "kis tárterületre beépíthető. Meat órás taaaSás Amennyire egyszerű a nyelv, annyi változtatási lehetőséget ad a gépépítők számára. En­nek az a következménye, hogy csak az azonos típusú gépekre írt programok futtathatók vál­toztatás nélkül, míg mások­nál ilyen-olyan, apróbb-na- gyobb kiigazítások szüksége­sek, (A magyar nyelven be­szélő ember megérti, ha pél­dául ő-zünk, vagy palácosan beszélünk, a gép a legkisebb eltérésnél is hibát jelez.) A basic hihetetlen gyorsan elsa­játítható, alkotói szerint hat óra alatt minden émber meg­tanulhatja (legalábbis alapjait — persze, jó tankönyvvel, s mellé saját géppel vagy gép- használati lehetőséggel, hogy némi feloldást tegyünk a so­kak számára meglepő adat mellé.) A basic programozás lényegének megértéséhez azon­ban ennél rövidebb idő is élég. Tegyük fel, hogy egy 50x50-es mezőben elásunk valahová valami „kinéset”. Aztán addig „ásunk”, míg megtaláljuk. Használjuk fel ebben a szá­mítógépet! A most következő program ezt á játékot írja le., (ZK 81-es gépen változtatás nélkül futtatható.) 10 REM „KINCSKERESES” 80 LET T •= 1 30 LET A «= INT (RND+50) 40 LET B — INT (RND+50) 50 PRINT „A”; T; „TALALGA­TAS” 60 INPUT X 70 INPUT Y 80 LET M =. INT (SQR CABS /X—A/.++2 -f- ABS /Y—B/.XX2J) 90 IF M =» O THEN GOTO 140 100 PRINT „TALALGATAS — KINCS TÁVOLSÁGA”; M; „ME­TER” 110 PRINT „X=”; X, „Y=-”; Y 120 LET T --= T+l 150 GOTO 50 140 PRINT „TIED A KINCS”; T; „TALÁLGATÁSBÓL” 150 PRINT „X=”; X, „Y=*”; Y 130 STOP A programot soronként ele­mezve, nemcsak a basic, ha­nem a számítógép működési módját is megérthetjük. A legtöbb Iskolában a HT 1080Z számítógép működik. Ez Is, mint annyi más társa, normál tévékészülékkel kapcsolható össze, s míg a ZX &i-hez' a magnót is csatlakoztatni kelj, ebbe ez be van építve igy történet A személyi számítógépek felhasználásával kapcsolatban egy történet: amerikai újság­íróval esett meg, de amely — hazájában — egyébként tel­jesen természetes. Nos, a ven­dég Budapesten, az Intercon­tinental szállodából, kis zseb- számítógépén, a magyar és az osztrák posta kábeleit használ­va, majd egy műholdon és az USA-beli kábeleken át, saját lakásában levő komputerével tudott kapcsolatot teremteni, illetve az itt betáplált szöve­get az óceán túlsó partján azonnal, hiba nélkül kiíratni. A rendszer hazai bevezeté­sének jelenleg még sok akadá­lya van. Például a jelenlegi magyarországi telefonhálózat solyan, amilyen, s éppen efféle csatlakoztatási szempontok miatt is ráférne az alapos fej­lesztés. Másutt elég venni egy nagyobb számítógépet, s hoz­zá jó néhány úgynevezett ter­minált, s a telefonvonalon már kész is a kommunikáció. Ná­lunk nagyon sok vállalatnak ezért kell számítógépet telepí­tenie vidéki üzemébe, mert nem biztosított a megfelelő összeköttetés... Magyarországon mintegy százezer személyi számítógép van — írtuk le a bevezetőben. Számuk , azonban egyre nő, s azoknak a száma is, akik kap­csolatba kerülnek a számítás- technikával. Jó is, hogy egyre többen vannak, ezt éppen az MSZMP XIII. kongresszusá­nak nyilvánosságra hozott irányelvei is alátámasztják: Meg kell gyorsítani a műszaki fejlesztést, növelni kell a fej­lesztő tevékenység eredmé­nyességét. Ez a számítástechnika elter­jedése, a számítástechnikai kultúra fejlődése nélkül egy­szerűen elképzelhetetlen. Ballal Ottó Keresztrejtvény Bolondos közmondások VÍZSZINTES! I. Az egyik közmondás. (Zárt be­tűk: O, D, Z, L.) 5. Délldőben táp­lálkozik. 10. Húsos gyökerű mező- gazdasági növény. 11. vitalitás. 13. Szóbotlás. 14. Varázserejűnek hitt bűvös ereklye. 15. Egyforma más­salhangzók. 16. Szag, illat fran­ciául — magyarul: odőr. 18. Vo­natkozó névmás. 18. Osztrák tar­tomány. 21. A turf főszereplője. 22. Nagyüzemünk névbetűi. 24. Főnök Idegenből átvett szóval. 26. Kis Károly. 28. Zeneszerző és hegedű- művész volt (János, 1764—1820). 31. Azori-tengerbe ömlő folyó. 32. Az USA űrkutatási hivatala. 35. Nílus német neve. 36. Alacsonyabban lé­vő helyen. 40. Becézett Zsigomond. 41. Hónap nevének rövidítése. 42. Inni ad. 43. Irtani kell. 44. Robogó, mint gyermekjáték — névelővel. 47. Az Operaház főrendezője volt (Gusztáv). 49. Padlóban van! 50. Az északi sarkkör táján honos szarvasfajta. 52. 450 római szám­mal. 53. Elraktároz. 55. Röviden engedélyez! 57. Békéscsabai könyv­kiadó- és nyómdászcsalád. 59. Szintén. 60. Felelevenít. 62. Ottho­ni. 63. Nehezék, ellensúly. 64. <. . való; rátermett. 65. Kiegészítő, vagy új adat valamely tudományos kérdéshez. FÜGGŐLEGES! 1. Az emberiség legfőbb vágya. 2. Kábítószer. 3. Olasz, francia névelő. 4. Szőtlan. 5. Czuczor Ger­gely Írói álneve. 6. Agy — néme­tül. 7. Nem kell nekik sokat ma­gyarázni. 8. Erdőrészlet! 9. Lengyel város. 10. „Dóra jelenti” Írója. 12. Angol írónő (George). 13. A má­sik közmondás. (Zárt betűk: O, D, A, A.) 15. Szakállvágó eszköz. 17. Rag, a -ről párja. 20. Kiemelke­dő költőnk volt (Miklós). 23. Pad­lásszoba. 25. Indító a sportverse­nyeken. 27. Imperátor. 29. Élet — franciául. 30. Női énekhang. 33. Gyümölcsszárítás. 34. Félig agilis! 37. Aladárka. 38. Régi török tisz­ti rang. 39. A cékla belseje! 43. Csúcsíves építészeti stílus. 45. Fo­lyékony zsírsavak keveréke. 46. Kaszáló. 48. Téli közlekedést aka­dályozó természeti jelenség. 51. In­diai államférfi, 1950-től miniszter- elnök volt. 52. Tág. 54. „Szerte né­zett, s nem . . . Honját a hazában” (Kölcsey). 56. G. Z., ahogy ki­mondjuk. 58. jüégy türelemmel! 61. Kis nyaralóépület. 63. Bárium vegyjele. 64. Osztrák és francia autók jele. Beküldendő a két közmondás. Beküldési határidő: 1 hét. A JANUÁR 19-1 REJTVÉNY HE­LYES MEGFEJTÉSE: Szép vagy hó, ó‘ hideg szelíd szűz szende, sápadt hahó. KÖNYVUTALVÁNYT NYERTEK: Berlcesi Dezső, Gödöllő, Mező Im­re u. 5.; , özv. Bárányt Istvánné, Gyömrő, Petőfi u. 41/a.; dr. Rátz Endréné, Budapest VIII., Mikszáth tér 4.; Kereskényi Ferencné, Üllő, Nagy S. u. 3.; dr. Varga András, Nagykőrös, Kecskeméti u. 7/a.; IWadarász Zsigmönd, Fót, Attila u. 24.; Mihályi Mária, Kocsér. X. dű­lő 53.: Szabó József, Ktskunlac- háza, Toldi M. u. 11.; Ossán László- né, Göd, Fenyves út 14.; Szverle Imréné, Budaörs, Patkó u. í. Két régi bolondos közmondás szerepei a rejtvény vízszin­tes 1. és függőleges 13. számú sorában. a Gyermek rejtvény Pajtások! Ojabb sorozatunkban magyar írók, költők, képzőművé­szek, zeneboltok alkotásaival Is­merkedünk. Alábbi rejtvényünk­ben egyik nagy költőnk ismert verseiből idézünk. A versidézetek alapján fejtsétek meg a versek cí­mét és közöljétek a költő nevét is. VÍZSZINTES: 1. Termékeny, kiadós. 8. A zené fele! 9. Az arany ötvözetek finom­ságának mértéke. ío. Kaszál. 11. . . . das; sportszermárka. 12. Római hatos. 13. Becézett Borbála. 15. „Panaszom van kelméd el­len, / Hallja kelméd nap uram!” 16. Francia és .olasz névelő. 18. Leánynév. 21. Közép-ázsiai sós tó. 22. 2498 méter magas hegység Kré­ta szigetén. 24. Nagy ásványolaj­ipari központ a Szovjetunióban. 25. Régi időkben masinának mondták. 26. „Gondűző borocska mellett / Ví­gan Illan élétem’’. FÜGGŐLEGES: 1. Verset mond. 2. Zrínyi vég­vára volt, melyet 1661-ben épített. 3. A kakas belseje! í. „Mint elát­kozott királyfi / Túl az Operen- cián”. 5. Ha különösen pontosan jár, akkor kronométer. 6. A tévé vetélytársa. 7. „Jön az árvíz! jön az árvíz! hangzék, / s tengert lát­tam, ahogy kitekinték.” 13. Máll fővárosa. 14. Az irha egynemű be­tűi. 17. Tenger Elö-Azsia. és Ke­let-Afrika között. 19. Hasznos éne­kes madár. 20. Citál. 21. ...Sá­muel, magyar király volt 10.41-től 1044-ig. 23. öreg bácsika. pajtások! A megfejtett versek címét és a költő nevét, a többi februári megfejtéssel együtt — egy levelezőlapon — március 10-'g küldjétek be a szerkesztőséghez. Már egyetlen heti helyes megfej­téssel is lehet nyerni. 11 . 2. 2> 4 5 4 ' i & <8 1 ÍO. U 1 .13. 4*> <4 ) (5 1 14 16 iq 10 fi íl ií 22) jj 1H 35 __ | 16 J

Next

/
Oldalképek
Tartalom