Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-02 / 27. szám

1985. FEBRUAR 2., SZOMBAT Sípmesterek műhelyében Még mindig fűtik az utcát is Kin csattan végén az ostor? A'Művészi Kézműves Vállalat Aquincum orgonaüzeme csak* nem száz éves múltra tekint vissza. A jägerdorfl Riesred cég leányvállalataként 1887-ben alapítódott. Jelenleg az ország egyetlen orgonakészítő műhelye, ahol ^azai egyházi megren­delésekre, zeneiskolák és koncerttermek részére, valamint tő­kés exportra készülnek a hangszerek. Már ebédelni sem ment haza... Gondoskodás, szeretettel 9 Talán nem túlzás hinni, hogy a megye legszebb, idős embe- J! re line it készúiit napközi ottho- f nát — amely a honvédség tár- 4 sadalmi munkájával készült — g adták át tavaly a fegyveres z erők napján Zsámbékon. Nem- í csalt azért, mert a gyönyörű / műemlék épületben kialakított J ottáonuak különleges iianguia- ^ ta van, aliol a hajlott korú em- ^ berek jobban érzik magukat, f mint egy modern épületben, z hanem abban is eltér a zsám- í békl, napközi a többitől, hogy V a szokásosnál nagyobb figyel- V. met fordítottak a környezet, a J park kialakítására. A kertben J szép csobogó körül elhelyezett j padokon, árnyas fák alatt, zöld í pázsiton levegőzhetnek az Idős y emberek. Talán ezért várják ..fc Különösen vágyalav.va a ta- í váSzU'—Am ^rneg valamiben 'el- /. tér a zsámbékl intézmény a í többitől. — Nyugdíjasok házának hívjuk — mondja Zink Imre tanácselnök. Ugyanolyan rend­szerben dolgozik az otthon, mint más hasonló napközi, de a megnevezés talán így pers­pektivikusabb. ' Aki végignéz a berendezé­sen, láthatja, hogy minden da­rab jó ízléssel, gondosan ösz- szeválogatva került vide. — Amikor a megnyitó ün­nepségen végigkalauzoltuk a vendégeket, volt, aki megje­gyezte, hogy milyen fényűző a berendezés — meséli az elnök. Pedig egyszerűen arról van szó, hogy szívvel, de megfon­toltan költöttek. Ügy, mintha saját lakást rendeztek volna be. Olcsó, de nagyon szép, sö­tétbarna kordbársony huzatú ülőgarnitúra került a társal­góba, könnyű tonettszékek az ebédlőbe, és a zöld tálalószek­rénnyel harmonizáló kockás, fodros függönyök az ablakok­ra. Ott jártunkkor az ebédlőben népes csoport kártyázik az egyik asztalnál. Köztük a két korelnök, mindkét bácsi 85 éves. Rögtön megjegyzik, hogy ők csak a férfiak között ve­zetnek, van náluk idősebb néni is — így mondják —, ő már a nyolcvanhatodikban van. Gortva Jánosné, az otthon vezetője mondja: Huszonegy gondozottunk van. Egy idős házaspár csak az ebédért jön be. Nagyon jó lépés volt, hogy a tanács csak az otthon teljes elkészülte után hívta az idős embereket, ök hajlamosak a bizalmatlanságra, könnyebben tudnak dönteni, ha készen lát­ják a lehetőségeket. Nevetve meséli: egy fiatal- asszony panaszolta, hogy amíg ők dolgoznak, az idős apa egyedül van és unalmában gyakran a pohár fenekére néz. Próbálták rábeszélni, hogy járjon el a nyugdíjasok házá­ba, de felháborodott, amiért menhelyre küldik. Egy reggel aztán mégis csak meglátogatta a házat. Délben már ott ebé­delt és azóta nem hagyna ki egyetlen napot sem. — Később szeretnénk prog­ramokat is szervezni — mond­ja a vezetőnő. Egyelőre ismer­kednek. ök egymással, és mi velük, hogy megtudjuk, ki mi­vel foglalkozik szívesen, mit szeretne. M. K. Hosszú ideje fűtési gondokkal küszködnek a Munkásőr út lakói Szigetszentmiklóson. Nem szén-, nem Is gázhiányról van szó, hanem a központi fűtéssel elé­gedetlenek. A hőmérő higanyszála nagy hidegben, még a 18 fokot sem éri el lakásaikban. Ha bejelentik a hi­bát nyomban kijönnek a szerelők, igazítanak is vala­mit — akkor néhány napig nincs probléma —, de rö­vid időn belül kezdődik minden elölről. Attól félnek-, ha így megy tovább, bérletet válthatnak a fűtőművek pa­naszirodájába. Zemann Zoltán központi termelésirányí­tó telefonhívásunkra szívélyesen invitál, menjünk ki, igazuk van a lakóknak, vannak problémáik. Szemlét tartottak Nem halogatva a dolgot ha­marosan ellátogattam a költ­ségvetési üzembe, ahol Ze- mann Zoltánnal és Mnyer- csán Jánossal a fűtőmű veze­tőjével beszélgettem. A helyzet a telefonálás és a személyes találkozás közötti időben egy kissé módosult. Az történt ugyanis, hogy a Mun­kásőr u. 3. számú VI. jelű épület fűtési elégtelenségének felülvizsgálatára az — épület közös képviselőjének hibabe­jelentő levele alapján — az OTP Pest megyei Igazgatósága az érdékelt felekkel helyszíni szemlét hívott össze, január li-re. A házat végigjárva kide­rült, hogy a bejelentett laká­sokban az előírt hőfoknak megfelelő értéket, illetve an­nál magasabb hőmérsékletet találtak. A szakemberek hite­lesített digitális műszerrel mértek (ennek ára 18 ezer forint), s ez minden eset­ben egy-három fokkal többet mutatott a lakók által hasz­nált otthoni hőmérőknél. — Egy helyiséget kivéve — 20 fok fölött volt, tehát az elő­írt értéket elérte, vagy meg­haladta. A közös képviselő a vizsgálat eredményeivel egyet­értett, és azt aláírásával hite­lesítette. Műszer tanúsítja — Akkor most mi a hely­zet, igazuk van a - lakóknak vagy nincs — kérdezem part­nereimet. — A jegyzőkönyv alapján — láthatja —, hogy nincs. A tervezési hiányosságok miatt nekünk a túlfűtés egy szezon­ban csaknem 700 ezer forint többletet jelent. Szakértői vélemények alap­ján néhány épületben már magunk módosítottuk a hőel­osztást, és szándékunkban áll ezt tenni még további három épületben is. Ezek javítanának a helyzeten, de sajnos a be­ruházó ezt a többletköltséget nem hajlandó magára vál­lalni. Mi a PESTBÉR-rel nem állunk közvetlen jogvi­szonyban, ezért hiába levele­zünk velük. A bejárásra is meghívtuk őket, de nem jelentek meg. A nagyközségi tanácshoz utasí­tottak bennünket problémáink rendezése ügyében. Ez most van folyamatban. Szigetszentmiklóson továbbá 840 lakás és 3 közintézmény építését tervezik. Ezek is rá­kapcsolódnak majd a távfűté si hálózatra. Nem ártana fejlesztést úgy előkészíteni, hogy előre megbeszélnénk az üzemeltetővel, hiszen o végén csattan az ostor. És bárki is fizeti pillanatnyilag a több mint fél milliós plusz költsé­get, végül is mindannyiunk zsebére megy a játék. Tervezési hibák A lakótelepre mentem ez­után. A kritikus épület lépcső­házában két kismama trécselt, mindkettőn könnyű nyári pó­lók. Az egyik az én emberem, panaszosunk felesége. Lakásá­ban mindenütt egyenletes me­leg van. A kicsik is ujjatlan ingecskáben bámészkodtak kö­rülöttünk. Lehet, hogy a mi nusz húsz fokos hidegben kellett volna jönnöm, akkor most más kép fogadna? Az asszonyok helyeslőén bólintot tak. A, kifogásolt lakások mindegyikében megvolt az előírt hőmérséklet. A köz­ponti fűtéses szobában nem érez olyan meleget az em­ber, mint egy szenes, vagy olajkályha mellett Ráadásul a legtöbb helyen helytelenül használták a hőmérőt, másutt a radiátorok elé függönyt vagy heverőt húztak, ezáltal elzárták a meleg levegő útját, És mindenütt nyitva tartották a helyiségek közötti átjáró ajtókat A szabályos értéket csukott, jól szigetelt ablak és ajtó mellett, a szoba közepén más­fél méteres magasságban el­helyezett hőmérő mutatja. A szobákban 20 foknak kell len­nie, a konyha és az előszo­ba előírt hőmérséklete 16 fok. Ezek az értékek a megvir/- gá'lft lakások mindegyikében kimutathatók voltak. Nyitott ablakok —- Akkor mégis mik azok a problémák, amelyekre tele­fonbeszélgetésünkkor célzott? — Nos, erre nem olyan egy­szerű a válasz. A nagy hideg­ben előfordulhattak fűtési elégtelenségek, amelyeknek az okai sajnos még a tervezés hiányosságaira vezethetők vissza. Mi, az üzemeltetők azonban minden igyekezetünk­kel azon vagyunk, hogy ebből a lakók semmit se vegyenek észre, semmi kár ne érje őket. Nem tagadom, ez nekünk sok­ba kerül, de ez már a mi gondunk. Igaz, odakint csak 1-2 fok volt, mínuszban, de jeges északi szél fújt. Az épület­sor hosszában 10.-12 nyitott ablakot számoltam meg. A lépcsőházakban fűtöttek a ra­diátorok, de a nyitott ajtókon át a szél az utcára sodorta a meleget. Antal Piroska Heiedíziglen visszafelé Szabadén választott rokonság Lassan egy éve annak, hogy anyám nem mozdult ki ottho­nából, mert betegsége az ágy­hoz köti. Ha valaki látogató­ja akad, legszívesebben a ro­konokat veszi számba, s arra kíváncsi, ki hogy van közöt­tük. Mert csodálatos, hogy ro­konságtudata és a rokonság­nak legalább 50—80 évre való visszamenőleges számontartá­sa mennyire intenzíven él ben­ne, s ez az érzés szinte köte­lezettségként is jelen van nála. — A jó szomszéd is nagyon sokat ér — szokta mondani —, de a rokonság a legnagyobb érték, mert vért a vérnek nem szabad megtagadnia. Unokája a nyáron baromfit oltott a faluban, s így minden háznál megfordult. Nagyma­mája naponta aggódott. — Jaj, ez a gyerek megismeri-e a Magyar ángyát, meg Kovács sógort, s nem felejti el ke­resztapának szólítani a Hajdú gyerekeket? A lassan felnőtté váló kamasz tiiosolygott, nem értette nagyanyja aggodalmait. — Sok háznál mondták — me­sélte nekem —, hogy rokonok vagyunk, s az volt az érzé­sem, ha rokonságunk összejön­ne, nem férnénk el a művelő­dési házban. Anyám nyilvántartása sze­rint biztosan kicsi lenne a ta­lálkozásra a kultúrház. Ám a mi nyilvántartásunkban már szűkült a kör. Anyósoméknak a biblia hátsó lapjára jegyez­ték fel a rokonok nevét és szü­letési évszámát. Nagyapám kü­lön füzetet vezetett a rokon­ságról, amelyben az is benne volt, a családból egykor ki és milyen tisztséget töltött be, mire vitte, mit szerzett. Ebből a füzetből tudom, hogy Bankó nagyapámnak (ükapám vagy annak apja le­hetett?!) volt az első tüzes cséplőgépe a faluban, de le­égett, s ezért az öreg adóssá­gokba verte magát, melyeket életé végéig sem hevert ki. Általánosnak mondható — nemcsak a mi esetünkben —, hogy a rokonság számontartá­sára három, esetleg négy fo­kig is gondot fordítanak. A régi, erős szálakkal való kötődésnek elsődleges oka volt, hogy a család nem élhe­tett elszigetelten. Ha bajban volt, vagy valami örvendetes esemény következett be, a ro­konsággal és szomszédsággal osztották azt meg. A rokoni csoportok egymás kölcsönös megsegítésében munkával, anyaggal, pénzzel akkor szá­míthattak egymásra, ha kap­csolatukat folyamatosan ápol­ták. Még a kocsmai verekedések­nél is számíthattak egymás­ra azok, akik rokonnak vallot­ták egymást. Anyám hetedíziglen fel tud­ja sorolni rokonságunkat, s ez a széles ismeretanyaga kiter­jed a sógorságra is. Igaz, so­kan azt. mondják: sógorság, komaság, nem atyafiság! — anyám ezt a megállapítást ta­gadja, mert a menyet és a vöt, valamint szüleiket a rokonság­ba tartozónak tekinti, azok testvéreivel együtt. Es ez nemcsak az ő gondol­kodására jellemző, mert Hé- vízgyörkön még a középgene­ráció szerint is az egyik há­zastárs rokonsága a másikét — meg azok rokonait is — sógornak tartja. A komaság intézménye vi­szont, éppen napjainkban, las­sú átalakuláson megy át. Egy­re erősödik az a tendencia, hogy elsősorban rokonokat: testvéreket, unokatestvéreket hívnak meg komának. Apám legénykori legjobb ba­rátját kérte fel komának, s az így kialakult komaság még a testvéri kapcsolatnál is szilár­dabb, megbízhatóbb atyafiság- gá mélyült. A komaság jelentőségét jelzi, hogy falunkban, de azt hi­szem. a szomszéd falvakban is, a gyerek a keresztszülők szü­leit, nagyszüleit, testvéreit és házastársait is keresztszülőnek szólította és szólítja. Azt mondják, hogy a jó komaság minden atyafiságnál többet ér. Hogy mi lehet az oka ennek? Azt hiszem, anyám mondá­sát el kell fogadnom igaznak. — A rokonok sorában a ko­ma az egyetlen, akit szabadon választunk, minden más roko­nunkat kapjuk. Fercsik Mihály Banántanács A téli szezon első, nehqfftn beszerzett déligyümölcse csalá­dom számára egy kiló zöld ba­nán volt. Színe, s különösen Ize ugyan merőben különbözött a megszokottól, eszmei értéke azonban mindaddig tartott, amíg bíztunk abban, hogy meg­érlelhető. Rá kellett azonban döbben­nem, hogy a déligyümölcsök jellegzetes tulajdonságai az utóbbi esztendőben megváltoz­tak, s ez nemcsak a banánra vonatkozik. Biológiában való járatlansá­gom nem teszi lehetővé, hogy a nemesítés új eredményeként könyveljem el e Jelenségeket. Félek: kizárólag a szállítás hiá­nyosságainak tudható be, hogy üzleteinkben déligyümölcsök helyett ehetetlen hulladékot árulnak, ugyanazon az áron. Má. A. Érden is nevezetesség Nlini minarethistória A másfél száz esztendős török hódoltságnak temér­dek pusztítás volt a velejárója. Ám a megszállt területe­ken berendezkedő oszmánok nem csupán romboltak, ha­nem építettek is. Elsősorban a várak védműveit hozták rendbe, továbbá mohamedán imahelyeket, templomo­kat emeltek. Ami természetes, elvégre a törők Impe­rium vallási alapokon nyugvó katonai birodalom volt. és tíz mecset szolgálta e* igazhívők lelki üdvösségét. A közülük megmaradt egyetlen minaretet Jakováli Hasszán pasa építtette a dzsámival együtt a 16. század második fe­lében. Belsejében 87 lépcsőfok vezet a 22 és fél méter maga­san álló körerkélyre. A kör- erkélyt eredetileg áttört kő­korlát szegélyezte, amelyet vallási és örömünnepeken vi­lágítottak ki. A mai vasrács­korlát a 18. századból való, s> toronysisak a múlt század vé­géről. A minaret lépcsősen ki­alakított négyzetes zsámolyon áll. Ez tartja a lábazatot, amelyet 6 és fél méter maga­san Igen finom tagozatú vak 6zamárhátívsor zár le. A kö­vetkező építészeti elem a la­pos török téglából falazott, csonkagúla alakú rész, ame­lyet a törökök papucs-nak ne­veznek. A 80 fok alatt hajló papucsról Indul a 11,5 méter magas törzs, amelynek oldal-, lapjait enyhén íves vágatok­kal képezték ki. Az erkély alatt két sorban zöldes szinű, fakó fémmázas csempék ékes­kednek. A távolról kereknek tűnő minaret tizenkétszög alaprajzú, tehát sokszögű. A másik minaret — s ez ta­lán közismert — Egerben áll. Magassága 35 méter. Építési idejét nem ismerjük, de min­denképpen 1596 után rakhat­ták, miután Eger is török kézre került. Alaprajza tizen- négyszögű. Belsejében 40 lép­csőfok visz a körerkélyig, amelyet sztalaktitos párkány tart. (A pécsit négytagú ko­ronázó párkány támasztja alá.) Lábazatánál ugyancsak megtalálható a szamárhát- ívű díszítés, a pécsinél gazda­gabb rajzú kivitelben. Kevesen tudják az ország­ban, hogy Érden is áll egy minaret. Igaz, nem teljes ma­gasságában. Mindössze 15 mé­ter maradt belőle. Eredeti ré­sze a körerkélyt tartó koroná­zó párkánynál végződik, amelv feltűnően hasonlít a pécsire. Az érdi Hamza bég minaret helyi fűrészelt kőből épült, talapzata négyszögű, a törzs tizenhatszögű. Valamikor ez is egybeépült a dzsámival, a bejárata is onnan nyílt. A 17. század eleién emelték. A tör­zset a lábazattal összekötő papucs feltűnően rövid. 1970- ben renoválták, és betonból k* egészítették. Ma a körerkély fölött is folytatódik a torony és egyszerű sisak fedi. A negyedik minaret az ér­dinél csonkább, s Szigetvár látnivalója. A várban áll, a kastély melletti épület tö­vében, amely valaha Szulej- mán khán dzsámija volt. Ebből nyílik a bejárata. A hajdani dzsámi négyszögletes belső te­rű épület, amelyben sztalaktit boltozató mihráb-fülke (ima­fülke) áll. A szigetvári mina­ret közvetlenül a vár eleste után, 1566-ban épült a szoká­sos négyzetes zsámolyra, amely a sokszögű lábazatot tartja. A lábazatot a papucs­tól körbefutó pálcatag hatá­rolja el. A törzs és papucs kö­zötti pálcatag itt már hiány­zik, s a lapos téglából falazott törzs alig emelkedik a pa­pucs fölé. Dr. Csonkaréti Károly Az érdi Hamza bég dzsámihoz tartozott minaret. Jól elkülönül az eredeti résztől a betonból készített kiegészítés, a minaret mégis egy­séges hatást kelt a szemlélőben. Kiűzetésük után vallásgya­korlatra szolgáló épületek, to­vábbá fürdők, kutak, temetők és türbék, helyenkint lakó­házak maradtak meg. A törö­kök építette számos égbe nyú­ló, karcsú minaret közül ma már csupán négy emlékeztet a hódoltságra. Az egyik Pécsett áll, a Jakováli Hasszán dzsá­mival együtt, melynek szerves része. A többi három minaret mellől az idők viharában el­tűntek a dzsámik, s így a pé­csi emlék tekinthető hazánk egyetlen teljes muzulmán egy­házi épületegyüttesének. A minaret hozzá tartozik a dzsámihoz, azaz a nagyobb török templomhoz, s olyanfé­le szerepet tölt be, mint a ke­resztény templomok tornya. (A mecsethez, amely ugyan­csak templomocska, nem jár minaret.) Általában kőből ké­szült, négyzet alakú talapzat­ból induló magas torony, amely sokszögű törzsbe megy át. Feljebb körerkélye van, amelyre belső csigalépcsőn le­het feljutni. Az erkélyre ve­zető kijárat mindig a dzsá­miban levő imafülke irányá­ba, tehát Mekka felé néz. Er­ről az erkélyről hívta imá­ra a négy égtáj felé forduló müezzin napjában ötször, el­nyújtott énekléssel híveit. A sokszögű körerkély fölött folytatódó törzset ólom- vagy rézlemezből készült sisak zár­ja, amelynek csúcsáról soha­sem hiányozhatott a rézből vert zászló (alem). amelynek hegyén a félhold díszlett. Pécsett Evlia Cselebi török utazó ottjártakor — 1663 nya­rán — hét dzsámi minarettel 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom