Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-13 / 36. szám
CEÍ3J KsSCÍtiíl A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM 1985. FEBRUÁR 13., SZERDA A társközösségüsen Megváltozott az élet minősége teremtettek jobb feltételeket Maguk Kőröstetétlen és Jászkaraje- nö utcáiban mind több az új lakóház, a korszerű középület. Az otthonok zömében csapból folyik az ivóvíz, javult a közellátás, a kereskedelem, az egészségügy és a közoktatás helyzete. Voltaképpen az élet minőséfje változott meg. s az ilyesmit számon tartják az emberek. CD Jó alkalom volt az elmúlt őt év fejlődésének áttekintésére a községi pártértekezlet. Elemzőén esett ott szó minden fontos dologról. Elsősorban természetesen a helybeli munkalehetőségekről; a mezőgazdaságról és az ipari munkahelyekről. Ebben a két községben az Árpád Termelőszövetkezet működése meghatározó. (1984. évi gazdálkodásáról a minap olvashattak lapunkban olvasóink.) A munkaképes lakosságból ötszáznál többen találnak megélhetést a közösben. Az Alföldi Tejüzem, az ÁFÉSZ és a Szikla Ipari Szövetkezet együttesén további háromszáz személvnek ad kenyeret. Az eljárók — a legfrissebb statisztika szerint — 663-an vannak. Többségük Szolnokra utazik nap mint nan. Az Árpád Tsz növényeit iparszerű keretek között termeszti. Állattenyésztése megbecsülést vívott ki macának. Melléküzemági tevékenységét szerencsésen választotta meg és bővíti. így nem csoda, hogy a gazdálkodás stabil, biztos nyereség forrása, s ez megfelelő jövedelmet nyújt a tagságnak. At Alföldi Tejüzem 44 millió forintos rekonstrukciója lehetővé teszi napi 50—60 ezer liter tej biztonságos feldolgozását. Az ott tevékenykedő 110—120 ember munkakörülményei megváltoztak, s ma már jól érzik magukat munkásaik. A minőség javult, s így termékeik keresettek. Az 1980-as 84 millió forintról 125 millióra emelkedett a termelési érték. Lehet, hogy nemsokára kőröstetétleni vajat kenhetünk a kenyerünkre, ugyanis a vajgyártás bevezetésén törik a fejüket, hogv a tejzsírt maguk hasznosíthassák. Céljaik közt tartják számon a géppark -felfrissítését, továbbá az egykori üzemépület jövedelmező hasznosítását. (D A kereskedelem ebben a térségben teljesen a Dél-Pest megyei ÁFÉSZ-re hárul. Az alapvető ellátást számottevően javította. Boltjai ugyan nem Pályáznak a kiváló címre Munkásgyűlés a nyomdában A napokban munkásgyűlést tartottak a Pest megyei Nyomda Vállalat ceglédi üzemében. A Szabadság téri munkateremben Osztrider György telepvezető köszöntötte a dolgozókat, majd Nagy Sándor igazgató tartott beszámolót az 1984. évi vállalati gazdálkodásról és az 1985. évi tervekről. Dinamikus volt a fejlődés a váci és a ceglédi nyomdában. A 28 milliós árbevételi tervet 31 millió forintra teljesítették. A túlteljesítést elősegítette a szervező munka, a felszabadulás 40. évfordulójára és a XIII. pártkongresszus tiszteletére tett munkaversenv-válla- lások teljesítése. Cegléd is száz százalékon felül teljesítette a ráeső részt, s piackutatás során újabb megrendelőket szerzett. A megyei nyomdákban 373 tonna nyomtatványt készítettek, 10 tonnával többet, mint az előző esztendőben. A létszám egy dolgozóval volt nagyobb, mint a korábbi évben, viszont változatlanul magas volt a ki- és belépők száma, ami időnként akadályozta a folyamatos termelést. A dolgozók bérszínvonala hat százalékkal emelkedett, s a kereset- növekedés a többet vállaló, jobban dolgozóknál mutatkozott meg elsősorban. A nyomda nyeresége is dinamikusan növekedett. Ez lehetővé teszi átlagosan hat és fél napi bérnek megfelelő nyereségrészesedés kifizetését, a kiváló dolgozók és a törzs- gárdatagok megjutalmazását, lakáskölcsön alapképzését. Nagy Sándor ismertette az 1985. évi tervszámokat, a kereseti szint szabályozásának a módosulását. Ez arra készteti a vezetést, hogy leépítse a felesleges létszámot. A nyereség növelését elősegítheti az anyaggal, energiával történő ésszerű takarékosság, de ezt az elvet alkalmazni kell a béreknél is. Többen szót kértek. Orlai Sándor csoportvezető a géppark felújítását, prés beszerzését kérte és a munkafegyelmet említette. Erről beszélt Csontos Sándorné berakónő is, aki a szervező munka fontosságát hangsúlyozta. Erdélyi Sándor bizalmi, a szakszervezeti bizottság és a bizalmi testület állásfoglalása alapján javasolta az 1984, évi gazdálkodásról szóló beszámoló, és az 1985. évi tervjavaslat elfogadását. A munkásgvölés felhatalmazta a vállalatvezetést, hogy a kedvező gazdasági mutatószámok alapján adjon be pályázatot a Kiváló vállalat cím elnyerésére. Papp Rezső Legelő és lucernaföld T ámogatják a kistermelőket A ceglédbereell Egyetértés Tsz-ben sokféleképpen támogatják a háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységét. Bekapcsolódtak a tenyész- és hf- zóállatok értékesítésébe, gondoskodnak takarmányokról. A kistermelés keretei között öt hektáron, 134 parcellán termesztettek burgonyát, lucernaföldet 198 igénylőnek mértek ki. A községben hagyományai vannak a szarvasmarha-tenyésztésnek, s a szükséges feltételekről a szövetkezet gondoskodott. Hat hónapig legelhetett a negyvennégy állat a közös legelőn. Kaszálóról is gondoskodtak az állattartóknak. Egy év leforgása alatt 14 szarvasmarhát, 2 ezer sertés; vásárolt fel a tsz. A tápboltok ötszáz tonna terményt értékesítettek. sokat változtak, de forgalmuk növekedett. Reménységgel tölti el a kőrüstetétlenieket a régóta várt ABC-áruház idei felépülése. ® A községfejlesztés terén nincs szégyenkezésre okuk az embereknek. A jászkaraje- nőiek kedvtelve mutogatják vendégeiknek a száz személyes óvodát, a négy új szolgálati lakást, s a terven felül megvalósított öregek napközi otthonát. A gyermekétkeztetés céljait szolgáló konyhát is sikerrel bővítették. A 16 millió forintos fejlesztési tervet 5,5 millióval megfejelték. Része volt ebben a termelőszövetkezetnek, a Szikla Szövetkezetnek, meg a lakosságnak, amely 468 forintról tavaly mái 730 forintra emelte az egy személyre jutó társadalmi munka értékét. Az egészségügyi viszonyokat műszerek beszerzésével javították. Bővült a villany- és az ivóvízhálózat. A szolgáltatások terén viszont sok még a hiányosság. Szívesen látnák fodrász, cipész, autószerelő, asztalos műhelyének megnyitását. A szociálpolitika terén elsősorban az idősebb korosztállyal, a nyugdíjasokkal törődnek többet. A lakásépítési kedvre^ vall, hogy a VI. ötéves tervre erő- irányzott száz lakás ' helyett eddig százharminc épült fel, s jelenleg még ötvenhét családi hajlék munkálatai folynak. Nagy sikerként könyvelhető el a cigánytelepek felszámolása, ám ennek a rétegnek az életvitelén, szemléletén, munkához való viszonyán sók türelemmel, tapintattal és következetességgel, lépésről lépésre változtatni kell. A két társközség utóbbi éveiről méltán állapíthatta meg a pártértekezlet, hogy a kongresszusi határozatok szellemében munkálkodtak a célok megvalósításán a párttagok vezetésével az ott lakók. T. T. Lármázik, ha idegent hal! Hármat tojott a fürjecske? A történetíró, Mátyás király korában s körében munkálkodó Bonfini mester jóvoltából sok mindent megtudhatunk arról, hogyan élt s uralkodott a király, hogyan töltötte napjait közvetlen háza népe, hogyan zajlottak a vendégfogadások, mi dolga akadt a szakácsseregnek. A kedvelt csemegék közül Bonfini mester a fürjet igen szerethette, hiszen ételkészítési módját gondosan feljegyezte: „Verj egynéhány tikmonyt egy fazékba, borsot, sáfránt, gyümbért, fahéjat, nádmézet vagy szép mézet, habard jól meg és forró borral ereszd fel, untalan kavarván forraszd újonnan fel, azután a sült fürjfiakat hánd bele. Foszlós kaláccsal illik enni”. Kicsik, kis helyen Ha kortársai lennénk, jó étvágyát kívánnánk hozzá, biztosan, nagyokat nyelve, csettintgetve már az eledel illatától is Bonfini mesternek. Ám a fürj jó időre elmaradt a házai étrendből. Mintha most újból ébredezne az érdeklődés iránta. Először kozmetikai cikként fürjtojások kerültek forgalomba, majd arckrémekhez használták fel a vad szárnyas tojását. Újabban fürjhúsból készült konzervet is lát egy- egy nagyobb élelmiszer-szak- üzletben a vevő. Cegléden a nagyobb élemiszer-csemege boltban is árusítják időnként az aprócska, tarka pöttyös fürjtojásokat, műanyag tálcán, nylonfóliás csomagolásban. Ám nemcsak fürjtojás, hanem fürjtenyésztő is lelhető Cegléden. Koczka Antal baromfikeltető foglalkozik ezzel, Béke utcai otthonában. Kíváncsian kerestük fel, érdeklődve foglalkozása iránt. — Hogyan jutott eszébe ez az ötlet? Hogyan keltet, szaporít, tenyészt? — Régebben csirkékkel foglalkoztam. Eladásra is neveltem a pecsenyének való szárnyasokat. Ám kicsi volt a helyem, így a nevelés helyett áttértem a csibe-, kacsa-, libatojások keltetésére. Hat éve, hogy naposbaromfi-keltetésseí foglalkozom. A fürjek pedig? Olvasom, hallgatom a szak- irodalmat, szakelőadásokat. Érdekel az ismeretterjesztés e téren és szükségem is van a tudnivalókra. Így történt, hogy olvastam, hallottam a háziasított japán fürj ékről, arról, hogy az apróvad szárnyasok sorába tartozó fürj egyike a legértékesebb vadszárnya- sadnknak. Minősítése szerint első osztályú, húsán kívül a tojása is igen értékes, vitamintartalma, kémiai összetétele miatt. Az emberi szervezetre regeneráló a hatása, többet ér minden . más szárnyas tojásánál. Szinte kipattan belőle — S hogyan kerültek a házhoz az első fürjek? — A tenyésztojásokat Szarvason vettem. Elláttak sok jó tanáccsal is. Pöttöm madár a fürjecske, tíz-tizenkét dekagramm a súlya. A tojás? Egykét dekagrammot, ha nyom. A szárnyasokat ketrecekben tartom, nevelem, szobahőmérsékleten. A nyugalmukra szigorúan ügyelek. Észreveszik az idegen hangot — szinte még pohár bort sem lehet inni az etetésük előtt, mert a „szagra” is érzékenyek, nem tojnának. A kakasok az idegen hangtól éktelenül lármázni kezdenek. (Ezt tették most is, csak akkor csendesültek, amikor mi is elhallgattunk.) — Hány nap a keltetési idő? — A kicsik szinte kipattannak tizenhét nap után a tojásból. Hamar cseperednek, két és fél hét elteltével ivar- prettek. A tojó fajta öthetes korában már . tojni kezd, st teszi ezt úgy hat-nyolc hónapos koráig. A fürj eket egyébként rendelésre keltetem, de árulok belőlük előnevelten is. .A picinyek az első két hétben nagyon érzékenyek, utána már edzettebbek jóval. — Mi lesz a sok fürjtojás sorsa? líssznss így is, úgy is — Egy része kell a keltetéshez, állománypótlás-nevelés- hez, frissítéshez. A többit az ABC-áruházakba viszem, ahol a kistermelőktől a zöldség, gyümölcs mellett például ilyet is felvásárolhatnak eladásra. Veszik is, szívesen. Koczka Antal hozzáértéssel, szeretettel szól aprójószágairól. Sorolja: ízletes a húsuk, kis helyen megférnek, meghálálják az egyszerű, de szakszerű gondozást, jól hasznosítják a takarmányt. Számít arra, hogy az emberek megint megkedvelik a fürjet s tojását, mint az étkezést változatossá tevő, nagy. tápértékű csemegét. Kiss Sándor Fé! lábbalaz IS 1-ben Hatalmas küzdelem a rangadón A Teleki utcai automatapályán került sor a bajnoki cím sorsát jelentősen befolyásoló rangadóra a Ceglédi KÖZGÉP és a Szolnoki MÁV MTE együttesei között. A ceglédiek visszavágtak őszi vereségükért, így eddigi ötpontos előnyük hétre nőtt, legnagyobb vetélytársukkal szemben. A bajnokságból kilenc forduló van még hátra. Reális számítások szerint a KÖZGÉP most már olyan nagy előnyt szerzett, hogy a bajnoki címet már más nem nyerheti meg, azt csak a ceglédiek veszthetik el. KÖZGÉP SE—Szolnok 5-3 2SG7-25GG Hatalmas küzdelmet vívtak a csapatok. Az utolsó két pár pályára lépése előtt teljesen kiegyenlített volt a «viadal állása. Szerencsére a ceglédi „hajrá embereik” nemcsak az egyéni pontokat szerezték meg, hanem jóval 450 fa fölötti teljesítményükkel javítottak a faeredményen is. Á három-három egyéni győzelem után a jobb faeredmény döntött a KÖZGÉP javára. Pontszerzők: Sándor (493), Tornyosi (4G7), Rimóczi (437). U. L. ösztálylétszám: harminc gyerek Elsősök zenei tagozaton Hlég tanulnak vagy már tanítanak? Zenei tagozatú Cegléden a Táncsics Mihály Általános Iskola hosszú évek óta. A pöttöm kortól ott felcseperedett és zeneelméletet, hangszeren játszást tanult, énekkari ismeretekkel alaposan „felszerelt” ifjú nemzedék tagjai közül többen zenei pályát választottak. Van, aki most tanul az ország egy-egy zenei szakközépiskolájában, mások pedig zene- vagy énektanárEgy téli nap képei J ecsapja a vaskos kémények füstjét az es- ^ ti szél, komor sötétség borul a házakra. A hőmérő higanyszála dideregve húzza össze magát, amikor jön az est, Valahol mulatnak, torát ülik a kora hajnalban megperzselt malacnak. Míg bent jó borocskát öntenek a zsíros falatokra, addig kint az udvari fénynél üstben pirul a tepertő, s tüzes lenével telik a bődön. Későre elsötétednek az ablakok, egyetlen felhő sem homályosítja a csillagok parazsát. Nevet a telihold: — Reggel a csontodig fagysz! Egyéves a lányom. Nem féltjük a levegőtől, megszokta hát, hogy délelőtt is, délután is órákat alszik a kocsijában a teraszon. Karácsony óta, ahogyan beköszöntött az igazi tél, kicsit óvatosabbak lettünk. Félórányira szabtuk a levegőztetést. S most, hogy zordabbá vált .az idő, igen szigorúan tartottuk magunkat a percekhez is. A lány nyűgös lett, nem aludt délelőtt, s csak szenvedett ebéd után is, le nem hunyva kis szemét. Este aztán a fáradtságtól sírva aludt csak el. Egy hétig ha bírta, bírtuk így. Újra a teraszon alszik délelőtt, s délután is egy-egy órát. Mínusz tíz fokban is! Igaz, majd félórát tart az öltözködés, mire a sok ruha a gyerekre kerül, úgy hogy csak a szeme, orra látszik ki. Mozdulni sem tud a kocsiban. Kct percig sem kell ringatni a járművet, már szempilláira telepszik az álom. Pici orrát megszínesíti a friss levegő. D élutáni séta az áruházban. Veszek ezt, azt, amiért elküldték. Kint hideg van, bent meleg, ráérek, nem sietős a dolgom, hát elnézelődöm. A műszaki osztályon az eladóteret megvilágító fényforrásokon kívül égnek a vevőkre váró csillárok, lámpák is. A díszkivilágítást nyilván az üzleti célok diktálják, jobban kelleti magát egy fényben pompázó csillár, mint a sötét burajú. Van itt több kilós üveggyöngyfüzér, állítható magasságú, színes ernyőjű lámpa, sokágú csillár, díszesen faragott állólámpa. Legtöbbjük bekapcsolva, hisz így mutatnak csak igazán. Amíg csodálom ábrándozva, hogy melyiket is választanám, az egyik eladó sorban kapcsolgatja ki a hasztalan világító lámpatesteket, sorra vesztik el fényüket, csillogásukat a kiaggatott lámpák. Több eladótársa megdöbbenten siet a lámpa- oltogatóhoz, hogy számon kérje szokatlan tettét. De mielőtt szólhatnánk bármit is, amaz már sorolja a közelmúltban megjelent napilapok szalagcímeit: — A Minisztertanács határozatot hozott... — és kialszik sorra a csillárok áramot faló fénye. Esteledik. Már délután ötkor. Szorosra húzom a kabátomat, mégis csiklandoz a hideg szél, Szaporázom a lépteim hazafelé, ilyen’ cudar időben csak otthon jó, a meleg szobában, Az egyik kapualjban fiatal párocska. Mit tegyek? Ebben a hóban át nem megyek a túloldalra. — Csak búcsúzkodnak, vagy bemennek, mire a közelükbe érek — reménykedem magamban. — Ej. az utcai lámpát is éppen az ő házuk elé rakták! — zsörtölődöm. A fiú motoron, dzsekiben, a lány csak vé- kony otthoni ruhában, ahogy a házból kijöhetett. — Brrr — borzongok —, hogy nem fagynak meg ezek itt?! Lassítok léptemen, hátha beengedi a lovagot a lányka, vagy elköszönnek. Hogy van kedvük ebben a dermesztő hidegben kint ácsorogni? De csak ácsorognak. Beérem a kapualjban beszélgetőket. Mondja a fiú a magáét, míg hallgatójának csak a szép szeme beszél. Édes a szó, lágy tekintet fogadja. Meleg szökik a kabátomha. mikor a kapu ele érek, s koppan egy vízcsepp az ereszről. S. B. ként igyekeznek továbbadni mindazt, amit tanultak, és amihez az alapísm.ereteket ebben az általános iskolában sajátíthatták el lelkiismeretes, jól képzett pedagógusaiktól. A Táncsics Mihály Általános Iskola az 1985—1986-os, szeptemberben kezdődő új tanévben is indít zenei tagozatú első osztályt. Mint szokás, jó előre zenei képesség- vizsgát tartanak. Az osztálylétszám 30, ennyi gyermeknek juthat hely a zenei tagozatú első osztályban, ennyivel foglalkozhatnak majd a sikeres felvételi vizsgát te1 gyerekek legjobbjai közül. Fontos, hogy a felvételizőknek jó ritmusérzékük, szép énekhangjuk és biztos zenei hallásuk legyen. A felvételi bemutatkozás napjai:- február lS-a, 19-e és február 20-a. Mindhárom napon délután 14—17 óráig tart a zenei , képességvizsgái a.1. amelyre az 1978. szeptember és 1979. augusztus 31, között született gyerekek jelentkezhetnek. Az érdeklődő szülőknek, rokonoknak az iskola vezetősége tanítási napon, hivatali időben ad szívesen részletes tájékoztatást. Jó néven veszik, ha ki-ki előre bejelenti, hogy a gyermekét a képességvizsgálatra el szeretné vinni. Igaz, hogy a zenei tagozatú osztályba csak 30 gyermeket vehetnek fel, ám ez nem zárja ki azt, hogy azok, akik majd a többi, első osztályban kezdhetik meg a tanulást, ha kevesebb óraszámban is, de ne kapnának kellő zenei és énekképzést. Ha ügyesek, szorgalmasak, természetesen jut hely majd az ő számukra is a ceglédi állami zeneiskolában, ahol az általános iskolai gyakorlás mellett ki-kl kedvére tanulhat fúvós, vonós, pengetős vagy ütőhangszeren, s a népszerű zongora szakon. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)
