Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-13 / 36. szám

CEÍ3J KsSCÍtiíl A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM 1985. FEBRUÁR 13., SZERDA A társközösségüsen Megváltozott az élet minősége teremtettek jobb feltételeket Maguk Kőröstetétlen és Jászkaraje- nö utcáiban mind több az új lakóház, a korszerű középület. Az otthonok zömében csapból folyik az ivóvíz, javult a köz­ellátás, a kereskedelem, az egészségügy és a közoktatás helyzete. Voltaképpen az élet minőséfje változott meg. s az ilyesmit számon tartják az emberek. CD Jó alkalom volt az elmúlt őt év fejlődésének áttekintésé­re a községi pártértekezlet. Elemzőén esett ott szó minden fontos dologról. Elsősorban természetesen a helybeli mun­kalehetőségekről; a mezőgaz­daságról és az ipari munkahe­lyekről. Ebben a két község­ben az Árpád Termelőszövet­kezet működése meghatározó. (1984. évi gazdálkodásáról a minap olvashattak lapunkban olvasóink.) A munkaképes la­kosságból ötszáznál többen ta­lálnak megélhetést a közösben. Az Alföldi Tejüzem, az ÁFÉSZ és a Szikla Ipari Szö­vetkezet együttesén további háromszáz személvnek ad ke­nyeret. Az eljárók — a leg­frissebb statisztika szerint — 663-an vannak. Többségük Szolnokra utazik nap mint nan. Az Árpád Tsz növényeit iparszerű keretek között ter­meszti. Állattenyésztése meg­becsülést vívott ki macának. Melléküzemági tevékenységét szerencsésen választotta meg és bővíti. így nem csoda, hogy a gazdálkodás stabil, biztos nyereség forrása, s ez megfe­lelő jövedelmet nyújt a tag­ságnak. At Alföldi Tejüzem 44 mil­lió forintos rekonstrukciója le­hetővé teszi napi 50—60 ezer liter tej biztonságos feldolgo­zását. Az ott tevékenykedő 110—120 ember munkakörül­ményei megváltoztak, s ma már jól érzik magukat mun­kásaik. A minőség javult, s így termékeik keresettek. Az 1980-as 84 millió forintról 125 millióra emelkedett a terme­lési érték. Lehet, hogy nemso­kára kőröstetétleni vajat ken­hetünk a kenyerünkre, ugyan­is a vajgyártás bevezetésén törik a fejüket, hogv a tej­zsírt maguk hasznosíthassák. Céljaik közt tartják számon a géppark -felfrissítését, továbbá az egykori üzemépület jöve­delmező hasznosítását. (D A kereskedelem ebben a térségben teljesen a Dél-Pest megyei ÁFÉSZ-re hárul. Az alapvető ellátást számottevően javította. Boltjai ugyan nem Pályáznak a kiváló címre Munkásgyűlés a nyomdában A napokban munkásgyűlést tartottak a Pest megyei Nyom­da Vállalat ceglédi üzemében. A Szabadság téri munkate­remben Osztrider György te­lepvezető köszöntötte a dol­gozókat, majd Nagy Sándor igazgató tartott beszámolót az 1984. évi vállalati gazdálkodás­ról és az 1985. évi tervekről. Dinamikus volt a fejlődés a váci és a ceglédi nyomdában. A 28 milliós árbevételi tervet 31 millió forintra teljesítették. A túlteljesítést elősegítette a szervező munka, a felszabadu­lás 40. évfordulójára és a XIII. pártkongresszus tisztele­tére tett munkaversenv-válla- lások teljesítése. Cegléd is száz százalékon felül teljesí­tette a ráeső részt, s piacku­tatás során újabb megrende­lőket szerzett. A megyei nyomdákban 373 tonna nyomtatványt készítet­tek, 10 tonnával többet, mint az előző esztendőben. A lét­szám egy dolgozóval volt na­gyobb, mint a korábbi évben, viszont változatlanul magas volt a ki- és belépők száma, ami időnként akadályozta a folyamatos termelést. A dol­gozók bérszínvonala hat száza­lékkal emelkedett, s a kereset- növekedés a többet vállaló, jobban dolgozóknál mutatko­zott meg elsősorban. A nyomda nyeresége is di­namikusan növekedett. Ez le­hetővé teszi átlagosan hat és fél napi bérnek megfelelő nyereségrészesedés kifizetését, a kiváló dolgozók és a törzs- gárdatagok megjutalmazását, lakáskölcsön alapképzését. Nagy Sándor ismertette az 1985. évi tervszámokat, a ke­reseti szint szabályozásának a módosulását. Ez arra kész­teti a vezetést, hogy leépítse a felesleges létszámot. A nyere­ség növelését elősegítheti az anyaggal, energiával történő ésszerű takarékosság, de ezt az elvet alkalmazni kell a bérek­nél is. Többen szót kértek. Orlai Sándor csoportvezető a gép­park felújítását, prés beszer­zését kérte és a munkafegyel­met említette. Erről beszélt Csontos Sándorné berakónő is, aki a szervező munka fontos­ságát hangsúlyozta. Erdélyi Sándor bizalmi, a szakszerve­zeti bizottság és a bizalmi tes­tület állásfoglalása alapján ja­vasolta az 1984, évi gazdálko­dásról szóló beszámoló, és az 1985. évi tervjavaslat elfoga­dását. A munkásgvölés felha­talmazta a vállalatvezetést, hogy a kedvező gazdasági mutatószámok alapján adjon be pályázatot a Kiváló válla­lat cím elnyerésére. Papp Rezső Legelő és lucernaföld T ámogatják a kistermelőket A ceglédbereell Egyetértés Tsz-ben sokféleképpen támo­gatják a háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységét. Be­kapcsolódtak a tenyész- és hf- zóállatok értékesítésébe, gon­doskodnak takarmányokról. A kistermelés keretei között öt hektáron, 134 parcellán ter­mesztettek burgonyát, lucer­naföldet 198 igénylőnek mér­tek ki. A községben hagyományai vannak a szarvasmarha-te­nyésztésnek, s a szükséges fel­tételekről a szövetkezet gon­doskodott. Hat hónapig legel­hetett a negyvennégy állat a közös legelőn. Kaszálóról is gondoskodtak az állattartók­nak. Egy év leforgása alatt 14 szarvasmarhát, 2 ezer sertés; vásárolt fel a tsz. A tápbol­tok ötszáz tonna terményt ér­tékesítettek. sokat változtak, de forgalmuk növekedett. Reménységgel töl­ti el a kőrüstetétlenieket a régóta várt ABC-áruház idei felépülése. ® A községfejlesztés terén nincs szégyenkezésre okuk az embereknek. A jászkaraje- nőiek kedvtelve mutogatják vendégeiknek a száz szemé­lyes óvodát, a négy új szolgá­lati lakást, s a terven felül megvalósított öregek napközi otthonát. A gyermekétkeztetés céljait szolgáló konyhát is si­kerrel bővítették. A 16 millió forintos fejlesztési tervet 5,5 millióval megfejelték. Része volt ebben a termelőszövetke­zetnek, a Szikla Szövetkezet­nek, meg a lakosságnak, amely 468 forintról tavaly mái 730 forintra emelte az egy sze­mélyre jutó társadalmi munka értékét. Az egészségügyi vi­szonyokat műszerek beszerzé­sével javították. Bővült a vil­lany- és az ivóvízhálózat. A szolgáltatások terén viszont sok még a hiányosság. Szíve­sen látnák fodrász, cipész, autószerelő, asztalos műhelyé­nek megnyitását. A szociálpo­litika terén elsősorban az idő­sebb korosztállyal, a nyugdí­jasokkal törődnek többet. A lakásépítési kedvre^ vall, hogy a VI. ötéves tervre erő- irányzott száz lakás ' helyett eddig százharminc épült fel, s jelenleg még ötvenhét csa­ládi hajlék munkálatai foly­nak. Nagy sikerként könyvel­hető el a cigánytelepek fel­számolása, ám ennek a réteg­nek az életvitelén, szemléle­tén, munkához való viszonyán sók türelemmel, tapintattal és következetességgel, lépésről lé­pésre változtatni kell. A két társközség utóbbi éveiről méltán állapíthatta meg a pártértekezlet, hogy a kongresszusi határozatok szel­lemében munkálkodtak a cé­lok megvalósításán a pártta­gok vezetésével az ott lakók. T. T. Lármázik, ha idegent hal! Hármat tojott a fürjecske? A történetíró, Mátyás ki­rály korában s körében mun­kálkodó Bonfini mester jó­voltából sok mindent megtud­hatunk arról, hogyan élt s uralkodott a király, hogyan töltötte napjait közvetlen há­za népe, hogyan zajlottak a vendégfogadások, mi dolga akadt a szakácsseregnek. A kedvelt csemegék közül Bon­fini mester a fürjet igen sze­rethette, hiszen ételkészítési módját gondosan feljegyezte: „Verj egynéhány tikmonyt egy fazékba, borsot, sáfránt, gyümbért, fahéjat, nádmézet vagy szép mézet, habard jól meg és forró borral ereszd fel, untalan kavarván forraszd újonnan fel, azután a sült fürjfiakat hánd bele. Foszlós kaláccsal illik enni”. Kicsik, kis helyen Ha kortársai lennénk, jó étvágyát kívánnánk hozzá, biztosan, nagyokat nyelve, csettintgetve már az eledel il­latától is Bonfini mesternek. Ám a fürj jó időre elmaradt a házai étrendből. Mintha most újból ébredezne az érdeklődés iránta. Először kozmetikai cik­ként fürjtojások kerültek for­galomba, majd arckrémekhez használták fel a vad szárnyas tojását. Újabban fürjhúsból készült konzervet is lát egy- egy nagyobb élelmiszer-szak- üzletben a vevő. Cegléden a nagyobb élemiszer-csemege boltban is árusítják időnként az aprócska, tarka pöttyös fürjtojásokat, műanyag tálcán, nylonfóliás csomagolásban. Ám nemcsak fürjtojás, ha­nem fürjtenyésztő is lelhető Cegléden. Koczka Antal baromfikelte­tő foglalkozik ezzel, Béke utcai otthonában. Kíváncsian keres­tük fel, érdeklődve foglalko­zása iránt. — Hogyan jutott eszébe ez az ötlet? Hogyan keltet, sza­porít, tenyészt? — Régebben csirkékkel fog­lalkoztam. Eladásra is nevel­tem a pecsenyének való szár­nyasokat. Ám kicsi volt a he­lyem, így a nevelés helyett át­tértem a csibe-, kacsa-, liba­tojások keltetésére. Hat éve, hogy naposbaromfi-keltetésseí foglalkozom. A fürjek pedig? Olvasom, hallgatom a szak- irodalmat, szakelőadásokat. Ér­dekel az ismeretterjesztés e té­ren és szükségem is van a tudnivalókra. Így történt, hogy olvastam, hallottam a háziasított japán fürj ékről, ar­ról, hogy az apróvad szárnya­sok sorába tartozó fürj egyike a legértékesebb vadszárnya- sadnknak. Minősítése szerint első osztályú, húsán kívül a tojása is igen értékes, vita­mintartalma, kémiai összetéte­le miatt. Az emberi szervezet­re regeneráló a hatása, töb­bet ér minden . más szárnyas tojásánál. Szinte kipattan belőle — S hogyan kerültek a ház­hoz az első fürjek? — A tenyésztojásokat Szarva­son vettem. Elláttak sok jó tanáccsal is. Pöttöm madár a fürjecske, tíz-tizenkét deka­gramm a súlya. A tojás? Egy­két dekagrammot, ha nyom. A szárnyasokat ketrecekben tartom, nevelem, szobahőmér­sékleten. A nyugalmukra szi­gorúan ügyelek. Észreveszik az idegen hangot — szinte még pohár bort sem lehet in­ni az etetésük előtt, mert a „szagra” is érzékenyek, nem tojnának. A kakasok az ide­gen hangtól éktelenül lármáz­ni kezdenek. (Ezt tették most is, csak akkor csendesültek, amikor mi is elhallgattunk.) — Hány nap a keltetési idő? — A kicsik szinte kipattan­nak tizenhét nap után a to­jásból. Hamar cseperednek, két és fél hét elteltével ivar- prettek. A tojó fajta öthetes korában már . tojni kezd, st te­szi ezt úgy hat-nyolc hónapos koráig. A fürj eket egyébként rendelésre keltetem, de áru­lok belőlük előnevelten is. .A picinyek az első két hétben nagyon érzékenyek, utána már edzettebbek jóval. — Mi lesz a sok fürjtojás sorsa? líssznss így is, úgy is — Egy része kell a keltetés­hez, állománypótlás-nevelés- hez, frissítéshez. A többit az ABC-áruházakba viszem, ahol a kistermelőktől a zöldség, gyümölcs mellett például ilyet is felvásárolhatnak eladásra. Veszik is, szívesen. Koczka Antal hozzáértéssel, szeretettel szól aprójószágai­ról. Sorolja: ízletes a húsuk, kis helyen megférnek, meghá­lálják az egyszerű, de szaksze­rű gondozást, jól hasznosítják a takarmányt. Számít arra, hogy az emberek megint meg­kedvelik a fürjet s tojását, mint az étkezést változatossá tevő, nagy. tápértékű csemegét. Kiss Sándor Fé! lábbalaz IS 1-ben Hatalmas küzdelem a rangadón A Teleki utcai automata­pályán került sor a bajnoki cím sorsát jelentősen befolyá­soló rangadóra a Ceglédi KÖZGÉP és a Szolnoki MÁV MTE együttesei között. A ceg­lédiek visszavágtak őszi ve­reségükért, így eddigi ötpon­tos előnyük hétre nőtt, legna­gyobb vetélytársukkal szem­ben. A bajnokságból kilenc for­duló van még hátra. Reális számítások szerint a KÖZ­GÉP most már olyan nagy előnyt szerzett, hogy a bajnoki címet már más nem nyerheti meg, azt csak a ceglédiek veszthetik el. KÖZGÉP SE—Szolnok 5-3 2SG7-25GG Hatalmas küzdelmet vívtak a csapatok. Az utolsó két pár pályára lépése előtt teljesen kiegyenlített volt a «viadal ál­lása. Szerencsére a ceglédi „hajrá embereik” nemcsak az egyéni pontokat szerezték meg, hanem jóval 450 fa fö­lötti teljesítményükkel javítot­tak a faeredményen is. Á há­rom-három egyéni győzelem után a jobb faeredmény dön­tött a KÖZGÉP javára. Pontszerzők: Sándor (493), Tornyosi (4G7), Rimóczi (437). U. L. ösztálylétszám: harminc gyerek Elsősök zenei tagozaton Hlég tanulnak vagy már tanítanak? Zenei tagozatú Cegléden a Táncsics Mihály Általános Is­kola hosszú évek óta. A pöt­töm kortól ott felcseperedett és zeneelméletet, hangszeren játszást tanult, énekkari is­meretekkel alaposan „felsze­relt” ifjú nemzedék tagjai kö­zül többen zenei pályát vá­lasztottak. Van, aki most ta­nul az ország egy-egy zenei szakközépiskolájában, mások pedig zene- vagy énektanár­Egy téli nap képei J ecsapja a vaskos kémények füstjét az es- ^ ti szél, komor sötétség borul a házakra. A hőmérő higanyszála dideregve húzza össze magát, amikor jön az est, Valahol mulatnak, torát ülik a kora hajnalban megperzselt ma­lacnak. Míg bent jó borocskát öntenek a zsí­ros falatokra, addig kint az udvari fénynél üstben pirul a tepertő, s tüzes lenével telik a bődön. Későre elsötétednek az ablakok, egyet­len felhő sem homályosítja a csillagok para­zsát. Nevet a telihold: — Reggel a csontodig fagysz! Egyéves a lányom. Nem féltjük a levegőtől, megszokta hát, hogy délelőtt is, délután is órákat alszik a kocsijában a teraszon. Kará­csony óta, ahogyan beköszöntött az igazi tél, kicsit óvatosabbak lettünk. Félórányira szab­tuk a levegőztetést. S most, hogy zordabbá vált .az idő, igen szigorúan tartottuk magun­kat a percekhez is. A lány nyűgös lett, nem aludt délelőtt, s csak szenvedett ebéd után is, le nem hunyva kis szemét. Este aztán a fá­radtságtól sírva aludt csak el. Egy hétig ha bírta, bírtuk így. Újra a teraszon alszik dél­előtt, s délután is egy-egy órát. Mínusz tíz fok­ban is! Igaz, majd félórát tart az öltözködés, mire a sok ruha a gyerekre kerül, úgy hogy csak a szeme, orra látszik ki. Mozdulni sem tud a kocsiban. Kct percig sem kell ringatni a járművet, már szempilláira telepszik az álom. Pici orrát megszínesíti a friss levegő. D élutáni séta az áruházban. Veszek ezt, azt, amiért elküldték. Kint hideg van, bent meleg, ráérek, nem sietős a dolgom, hát elnézelődöm. A műszaki osztályon az eladó­teret megvilágító fényforrásokon kívül égnek a vevőkre váró csillárok, lámpák is. A dísz­kivilágítást nyilván az üzleti célok diktálják, jobban kelleti magát egy fényben pompázó csillár, mint a sötét burajú. Van itt több kilós üveggyöngyfüzér, állítható magasságú, színes ernyőjű lámpa, sokágú csillár, díszesen fara­gott állólámpa. Legtöbbjük bekapcsolva, hisz így mutatnak csak igazán. Amíg csodálom ábrándozva, hogy melyiket is választanám, az egyik eladó sorban kapcsolgatja ki a hasz­talan világító lámpatesteket, sorra vesztik el fényüket, csillogásukat a kiaggatott lámpák. Több eladótársa megdöbbenten siet a lámpa- oltogatóhoz, hogy számon kérje szokatlan tet­tét. De mielőtt szólhatnánk bármit is, amaz már sorolja a közelmúltban megjelent napi­lapok szalagcímeit: — A Minisztertanács ha­tározatot hozott... — és kialszik sorra a csil­lárok áramot faló fénye. Esteledik. Már délután ötkor. Szorosra hú­zom a kabátomat, mégis csiklandoz a hideg szél, Szaporázom a lépteim hazafelé, ilyen’ cudar időben csak otthon jó, a meleg szobá­ban, Az egyik kapualjban fiatal párocska. Mit tegyek? Ebben a hóban át nem megyek a túl­oldalra. — Csak búcsúzkodnak, vagy bemen­nek, mire a közelükbe érek — reménykedem magamban. — Ej. az utcai lámpát is éppen az ő házuk elé rakták! — zsörtölődöm. A fiú motoron, dzsekiben, a lány csak vé- kony otthoni ruhában, ahogy a házból kijöhetett. — Brrr — borzongok —, hogy nem fagynak meg ezek itt?! Lassítok léptemen, hátha beengedi a lovagot a lányka, vagy el­köszönnek. Hogy van kedvük ebben a der­mesztő hidegben kint ácsorogni? De csak ácsorognak. Beérem a kapualjban beszélgető­ket. Mondja a fiú a magáét, míg hallgatójá­nak csak a szép szeme beszél. Édes a szó, lágy tekintet fogadja. Meleg szökik a kabátomha. mikor a kapu ele érek, s koppan egy vízcsepp az ereszről. S. B. ként igyekeznek továbbadni mindazt, amit tanultak, és amihez az alapísm.ereteket eb­ben az általános iskolában sa­játíthatták el lelkiismeretes, jól képzett pedagógusaiktól. A Táncsics Mihály Általá­nos Iskola az 1985—1986-os, szeptemberben kezdődő új tanévben is indít zenei tago­zatú első osztályt. Mint szo­kás, jó előre zenei képesség- vizsgát tartanak. Az osztálylétszám 30, ennyi gyermeknek juthat hely a ze­nei tagozatú első osztályban, ennyivel foglalkozhatnak majd a sikeres felvételi vizsgát te1 gyerekek legjobbjai közül. Fontos, hogy a felvételizőknek jó ritmusérzékük, szép ének­hangjuk és biztos zenei hallá­suk legyen. A felvételi bemutatkozás napjai:- február lS-a, 19-e és február 20-a. Mindhárom na­pon délután 14—17 óráig tart a zenei , képességvizsgái a.1. amelyre az 1978. szeptember és 1979. augusztus 31, között szü­letett gyerekek jelentkezhet­nek. Az érdeklődő szülőknek, ro­konoknak az iskola vezetősége tanítási napon, hivatali időben ad szívesen részletes tájékoz­tatást. Jó néven veszik, ha ki-ki előre bejelenti, hogy a gyermekét a képességvizsgá­latra el szeretné vinni. Igaz, hogy a zenei tagozatú osztályba csak 30 gyermeket vehetnek fel, ám ez nem zár­ja ki azt, hogy azok, akik majd a többi, első osztályban kezdhetik meg a tanulást, ha kevesebb óraszámban is, de ne kapnának kellő zenei és ének­képzést. Ha ügyesek, szorgal­masak, természetesen jut hely majd az ő számukra is a ceg­lédi állami zeneiskolában, ahol az általános iskolai gyakorlás mellett ki-kl kedvére tanulhat fúvós, vonós, pengetős vagy ütőhangszeren, s a népszerű zongora szakon. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom