Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-13 / 36. szám
nKsr Mht.Y 1985. FEBRUÁR 13., SZERDA Pályaalkalmasság SCépességwis$gá!af®[k A házi jogtanácsadóban összeállítás foglalkozik a pályaalkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos általános tudnivalókkal. Választ ad például árra, hogy kinek kell részt vennie a vizsgálaton, s azon milyen képességeket vizsgálnak. Ismerik a pályaalkalmassági vizsgálatok rendszerét és módszereit, azt hogy mit vesznek figyelembe a hivatásos és nem hivatásos gép- járművezetők alkalmasságának elbírálásánál. Megtudható az is, hogy hol és hogyan kell jelentkezni a vizsgálatra, s azért milyen díjat kell fizetni. A lap új száma befejezi a helyiséggazdálkodás új rendjéről szóló ismertetőjét, amelyben egyebek között az igénybevételi díjról, annak mértékéről, valamint a helyiséghasználatról, nyilvántartásáról stb. ad tájékoztatást. Ezenkívül bőséges a gazdasági munkaközösségek postája, és olvashatók a lapban az apaság vállalásának tudnivalói is. eTJ®cb mBilis#11 Emeal fáüsradif visszafizetés® © Elsőbbséget kap a gyermektartás ® A fHibás8!© halála után & Nem téves az a munkabérkifizetés, amelyet a munkáltató a munkaügyi döntőbizott-# ság határozata alaján fizetett, de utóbb azt megváltoztatták. Olvasónknak túlóradíj címén a vállalati munkaügyi döntőbizottság határozata alapján, 1200 Ft-ot a munkáltató kifizetett. Ezt az összeget olvasónk felvette, ezt követően több mint két hónap telt el, amikor meglepetésére az összeg visszafizetését rendelték el. Kérdezi: jogos volt-e a visz- szakövetelés, hiszen olvasónk szerint a tévesen kifizetett munkabért — ilyennek minősül a túlóradíj is — ha a kollektív szerződés másként nem intézkedik, 60 napon túl a munkáltató csak akkor követelheti vissza, ha a téves kifizetés a dolgozónak felróható. Ilyen felróható magatartásnak minősül, ha a kifizetés helytelenségéről tudomása volt, vagy például helytelen adat bemondásával a dolgozó maga idézte elő a téves kifizetést.' Olvasónk által rendelkezésünkre bocsátott iratokból azt állapítottuk meg, hogy bár a munkaügyi döntőbizottság a Felelős a vendéglátó Leszakadt raeunyezef Á vendég betért az újonnan átalakított vendéglőbe és egy üveg sört rendelt. Alig hajtott fel egy kortyot, amikor az álmennyezet nagy robajjal a fejére zuhant. A szerencsétlen agyrázkódást szenvedett, és felépülése után kiderült: maradandó hallásromlás következett be nála. Ezért a vendéglátó vállalat ellen kártérítési pert indított. A .bíróság a vállalatot 190 000 forint járadék fizetésére kötelezte. Ennek az összegnek a visszatérítéséért a vállalat viszont pert indított a vendéglő átalakítási munkálatait végző építőipari vállalat ellen. Keresetében azt állította: a baleset azért történt, mert a kivitelező az álmennyezetet gondatlanul szerelte fel. A Legfelsőbb Bíróság azonban o keresetet elutasította. Mint az ítélet indokolásából kiderül, két nappal azután, hogy a vendéglátó vállalat a helyiséget átvette, az építő vállalattól telefonon asztalosokat kért. Azok saját belső- építészének utasítására és az általa kijelölt helyeken, az álmennyezeti lapokon, a szellőző berendezés működéséhez szükséges nyílásokat kivágták, majd a vendéglátó dolgozói díszrácsokat szereltek rájuk. Az elhelyezéskor azonban az álmennyezetet szakszerűen nem rögzítették, hanem csak egy szeggel akasztották be. Ennek a mulasztásnak a következménye, volt, hogy alig két hónappal később, az álmennyezet lezuhant. Ehhez hozzájárult, hogy az utcai forgalom és más hatásokra bekövetkezett rezgések miatt a nem rögzített lapelemek a helyükről elmozdultak. Mindezeket szakértői vélemény megerősítette. A Legfelsőbb Bíróság kimondta: saját dolgozóinak mulasztása miatt keletkezett balesetért a vendéglátó vállalat felelős. Az ezért fizetendő kártérítést a kivitelezőre nem háríthatja át. túlóradíj kifizetésére kötelezte' a munkáltatót, utóbb ügyészi óvás folytán azt megváltoztatták, a dolgozó igényét elutasították. Ilyen esetben a bírói gyakorlat szerint, a dolgozónak jogalap nélkül kifizetett munkabért vissza kell fizetnie, akkor is, ha a túlóradíj felvételétől számítva 60 nap eltelt. © A dolgozóval (adóssal) szemben fennálló több követelés közül a gyermektartásdij és a szülessél kapcsolatos költségek elsőbbséget kapnak. Olvasónk abba a szerencsétlen helyzetbe került, hogy férje italozó magatartása következtében élzüllött, alkalmi munkákat vállal, és a házasságukból született gyermek tartásáról nem gondoskodik, pedig nagy szükség lenne a szülők két keresetére, mert az anya jelenleg gyermekgondozási segélyezés alatt áll. Olvasónk azt írja, hogy a férje munkahelyén azt a felvilágosítást kapta: munkabér iránti követelés levonása az elsődleges, ugyanis a családjától külön élő férj az egyik alkalmi munkahelyén előleget vett fel, és annak levonása előtt már otthagyta a munkahelyét. Téves volt a tájékoztatás. A jogszabály értelmében a munkabérből legfeljebb 33 százalékot lehet levonni, de a levonás a munkabér 50 százalékáig terjedhet a gyermektartásdíjjal kapcsolatos kötelezettségek esetében, és az anyának ez az igénye megelőzi a munkáltató munkabér (munkadíj) iránti követelését. Ha tehát olvasónk férje volt munkahelyén fizetési előleget vett fél, ugyanakkor a bíróság akár ideiglenes hatállyal is, gyermektartásdíj megfizetésére kötelezte az apát, ennek levő nása az elsődleges, és csak azután következhet az előleg visszatérítésére vonatkozó igény. # Tanácsi bérlakás kiutalható-e a jogcím nélkül visszamaradt személy részére, ha a lakás az igénye mértékének a felső határát megh-na ija'i Nem utalható ki, az alábbiakban majd ismertetett kivétellel: Dr. V. Zs.-né nagykőrösi olvasónk lánya négy év óta albérletben lakik Budapesten: Másik lánya is Budapesten kapott állást, lakás hiányában testvéréhez költözött. Odaköltözése előtt a lakás fő- bérlője meghalt. Olvasónk gyermekének igénylésére a tanácsnál azt közölték, hogy egyedül nem jogosult a kétszobás lakásra. Ha most testvérét bejlenti, elveszti-e jóhiszeműségét a lakáshoz? — kérdezi. A lakásrendelet értelmében, ha a tanácsi bérlakásban a bérleti jogviszony megszűnése után olyan jóhiszemű személy maradt vissza jogcím riélkül, aki abban legalább öt éve állandó jelleggel a bérlővel együtt lakott vagy jogcím nélkül lakik, és a lakás az igénye mértékének alsó határát nem haladja meg, a lakásügyi hatóság köteles a lakást részére — kérelmére — kiutalni. Olvasónk a bérlő halálakor, vagyis a bérleti jogviszony megszűnésekor egyedül maradt vissza a lakásban, mint állandó bejelentett lakos, aki ott életvitelszerűen lakott — leveléből megállapíthatóan — már két éve. Jóhiszeműségét ezek szerint a tanács sem vonta kétségbe, és mivel az 5 évi ott- lakása sem volt meg, így legalább komfort nélküli másik lakásra tarthatnak igényt. Dr. M. J. Karátos* utódai Eltűnt a Kisgyerek Nem adott vissza a kalauz Ka az utasnak aprója Egy közlekedési vállalatnál két utas panaszt tett. E szerint a vállalat távolsági autóbuszán mindkettőjük 'jegyéért 500 forintossal fizettek. A kalauz a bankjegyet átvette, a jegyeket odaadta és arra hivatkozott, hogy nincs váltópénze, de megígérte, ha az utasoktól a jegyek árát beszedte, a visszajáró 460 forintot megadja. Ez azonban a panasz szerint nem történt meg. A vállalatnál lefolytatott vizsgálat során a kalauz tagadta, hogy 500 forintost kaMi legyei kenne? IriunSi eltartási szerződést Aki tartási szerződést köt, ritkán módos ember. Az eltartó azért köti meg a szerződést, mert csak így tud lakáshoz jutni; az idős, tartásra szoruló ember pedig. rendszerint azért vállalkozik a mással, esetleg idegennel való kényszerű együttlakásra, mert nincs pénze arra, hogy másként oldja meg napi ellátását, gondozását. Tehát mindketten szűkében vannak a forintnak. Szívesen takarítják meg szerződéskötéskor az ügyvédi díjat. Mi legyen tehát a szerződésben? Mindenekelőtt az, hogy a tartási szerződés, amely csak tanácsi bérlakás használatara irányulhat, kik között jön létre. A felek neve, foglalkozása, pontos keltezés, és a lakás címének pontos feltüntetése után kell kitérni arra, hogy mit vállal az eltartó. (Főzés, takarítás, gyógyszerrel való ellátás, mosás, stb.) A következő pontban viszont az eltartott vall arról, milyen mértékben bocsátja az eltartó (eltartók) rendelkezésére tanácsi bérlakását, és milyen megkötésekkel. (Például nem engedi idegen személy bejelentkezését, esetleg ideiglenes ott tartózkodását sem.) Meg kell határozni a vállalt kötelezettségek forintértékét is. Ez az évek előrehaladtával módosul. Azért van rá szükség, hogy mind az eltartott, mind az eltartó arányos kötelezettséget vállaljon. Ki kell térni a szerződésben arra is, hogy a felek az illeté- kfes hatóság jóváhagyását fogják kérni. (Tanács, igazgatási feladatokat ellátó szerv.) Ennek fontosságára nyomatékosan felhívjuk a szerződő felek figyelmét. Enélkül később nagyon sok bonyodalom származik a jogok és kötelezettségek terén. Ha magántulajdonban lakó bérlő az eltartott, a szerződés nem nélkülözheti a háztulajdonos hozzájárulását sem. A pontos keltezés (hely, idő) és a két tanú aláírása is fontos kelléke a tartási szerződésnek. Ezeken az elengedhetetlen szerződési pontokon kívül természetesen még másra is kitérhetnek a szerződő felek. Az eltartási szerződést tanácsos több példányban elkészíteni, mert csak a tanácshoz 4 példányt kell beadni. (Az okmánybélyeg kíséretében.) Csatolni kell az eltartott nyugdíj- szelvényét, az eltartó kereseti kimutatását, és az eltartott főbérleti jogviszonyát igazoló lakásbérleti szerződést. Csak az eltartókat érintő kérdés, mennyit kel] fizetniük akkor, ha számukra megnyílik a lakásbérleti jogviszony folytatásának a lehetősége. Ha a szerződés jóváhagyásától számítva egy éven belül hal meg az eltartott, és az eltartó tanácsi bérlakásra lenne jogosult, akkor az egyszeri lakáshasználatbavételi díjat, ha nem jogosult tanácsi bérlakásra, úgy a díj háromszorosát fizeti. Ha az eltartott a szerződés jóváhagyásától számított egy év elteltével, de öt évet meg nem haladó időben hal meg, az eltartó, ha tanácsi bérlakásra jogosult, nem fizet semmit, ha nem jogosult tanácsira, úgv a használatbavételi díj kétszeresét fizeti meg. A szerződés jóváhagyásától számított öt év elteltével az eltartó nem fizet semmit, akár jogosult, akár nem, tanácsi bérlakásra. Dr. Kertész Éva pott volna, de három érdektelen tanú a panaszosok állítását erősítette meg. Ezek után a vállalat a két utast kártalanította, majd a kifizetett ösz- szeg megtérítéséért a kalauz ellen pert indított. A Munkaügyi Bíróság a keresetet azzal az indokolással utasította el, hogy az utas a visszajáró me- netdíj-különbözetre az utazás befejezéséig, de legfeljebb az autóbusz-pályaudvar elhagyásáig élhetett volna felszólam- lási jógával. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság ezt a döntést hatályon kívül helyezte és a Munkaügyi Bíróságot új eljárás lefolytatására, valamint új határozat hozatalára kötelezte. A Munka Törvénykönyve értelmébe- a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy dolgozója a kötelezettségét vétkesen megszegte, és ezzel kárt okozott — hangzik a határozat. A Munkaügyi Bíróság azonban figyelmen kívül hagyta a vállalat által lefolytatott eljárás során feltárt bizony! tékokat. Nemcsak az érdektelen tanúk vallomását, hanem a személy- és poggyászdíjszabásban foglaltakat is, amelyek szerint, ha az utasnak nincs aprópénze és a jegykezelő vagy a jegypénztáros nem tud visszaadni, a visszajáró pénzt a közlekedési vállalat köteles az utasnak megküldeni. En nek költségét viszont az utas viseli. Kántor, a nyomkövető kutya kalandos históriája néhány évvel ezelőtt, regényben és filmen is nagy sikert aratott. A derék négylábú társai és utóda' korántsem ilyen ismertek, de hasznos szolgálatot tesznek a rendőrségi munkában. Benk András és Kiss Ferenc. a két rendőr törzsőrmester — akik jól idomított német juhász kutyák segítségével dolgoznak — határozottan állítja, hogy munkájuk nem olyan látványos, mint a filmben pergő események, és a fordulatok sem következnek hasonló gyorsasággal. Az viszont tény. hogy közreműködésük fontos, és esetenkint emberélet múlik azon. hogy eredményesen dolgoznak. MissdesiSis segít Mint például, amikor egy elveszett kisgyereket adtak vissza halálra rémült szüleinek. Az emlékezetes eset a budai körzetben történt, egy Biator- bágy környéki vikendtanyán. A kerti munkával elfoglalt család felnőtt tagjai sötétedéskor döbbentek rá arra, hogy ötéves kisfiúkat már egy ideje nem látták. Az ara és az anya sem volt biztos abban, hogy egy órája annak, vagy több, mikor még a csemete ott tébláboit körülöttük. Észrevétlenül tűnt el, és semmi jele sem volt annak, hogy merre mehetett. . Segítőkész szomszédok közreműködésével indult meg a kutatás, jó szándékkal, de szervezetlenül. Már este volt, amikor a rendőrséghez fordultak, s a körzeti megbízott jelzésére nyomkövető kutyákkal indult meg a kis szökevény felkutatása. Késő ősz volt, és szerencsére még nem állt be a fagy. Hajnalodott már, amikor a biatorbágyi horgásztó közelében, egy vízmosásban rábukkantak az alvó kisfiúra, akinek az alapos megfázáson ki vül más baja nem esett. Elásott alkatrészek Havonta két-három alkalommal is előfordul, hogy elveszett gyereket keresnek hozzátartozók. Tegyük hozzá rögtön azt is, hogy nem ilyen gyakran kerül sor nyomkövető kutyák igénybevételére. Más módszereket igényel a rossz bizonyítvány miatt elbujdokolt iskolás hazasegítése, mint az elkóborolt óvodás korú megtalálása. De szükség esetén nagy erőket — társadalmi segítséggel gyorsan kialakított kutatóiánc., barlangászok — mozgósítanak rendkívüli gyorsasággal, ilyen hívásra senki sem szokott, nemet mondani, és ennek is köszönhető, hogy Pe^t megyében évek óta egyetlen hasotiló eset sem végződött tragikusan. Ugyancsak fontos szerepe lehet a nyomkövető kutyákkal végzett felderítésnek egy-egy bűntény felgöngyölítésénél, A helyzet ismeretéhez tartozik, hogy az állatok hosszú ideig tartó idomítással válnak alkalmassá a speciális feladatok megoldására A leggondosabb kiválasztás sem biztosíthatja azonban minden esetben a sikert. mert végső soron csak a gyakorlatban dől el az. hogy melyik kutya bírja a rendkívül nagy fizikai és idegrendszeri megterhelést. Mint ahogy az is természetes, hogy ilyen feladatokat csak az oldhat meg az állatokkal, aki nemcsak ért hozzájuk, hanem szereti is őket, amellett, hogy elvégezte a speciális kirimináltechnikai ismereteket nyújtó szaktanfolyamot. A közelmúltban történt az eset, amit Benk András és Kiss Ferenc felelevenít. Ismeretlen tettesek betörtek egy budaörsi nagyvállalat raktárába, ahonnan csaknem százezer forint értékű alkatrészt vittek el. & ká rámolt bzafsk A nyomozáshoz segítségül vitt jó szimatú Argosz, a kiindulási helytől nem túl távol — egy bozótos részen — morogva lehasalt. Ott találták még elásva az egész zsákmányt. Napjainkban egyre több szó esik a motorizált bűnözésről. A tolvajok gyakran személygépkocsikba pakolva, több száz kilométerre viszik a lopott holmit. Ám a nyomkövetés hagyományos módszerei ilyenkor sem fölöslegesek. Példa erre, amikor nemrég ismeretlen tettesek törtek be egy butikba, ahonnan nagy halom ruhaneműt vittek el. Ekkor is nyomkövető kutya segítségével lelték .meg azt a helyet ahol felpakoltak a gépkocsira, de a derék négylábú szerepe itt már véget ért. Ám a kiindulópontot így találták meg a bűnügyi technikusok további munkájához. Ezt követően folytatódott a hónapokig tartó sziszifuszi munka, míg végül Fejér megyében sikerült megtalálni , és őrizetbe venni a tetteseket. Gál Judit A leltára felelősségről Ötszörös betörés után Egy ABC-áruházban hat hónap alatt ötször is betörtek. Az egyik betörés szombat éjjel történt és a nyitva maradt ajtón keresztül hétfőig — a felfedezés veszélye, nélkül — bárki bejuthatott az üzletbe. A tettesek közül kettőt sikerült elfogni, azok azonban csak jelentéktelen áru elvitelét ismerték el és többet nem is lehetett rájuk bizonyítani. Az üzletben minden alkalommal leltárt vettek fel, ami összesen több mint százezer forint hiányt mutatott ki. Ezért az igazgató az üzletvezetőtől — aki több mint harminc éve áll a vállalat szolgálatában —, valamint a . helyetteseitől a prémiumot, a jutalékkiegészítést, továbbá minden dolgozótól az év végi részesedést egy évre mégvonTiZ NAP RENDELET« A polgári fegyveres őrség átszervezéséről szóló 101/1985. MM. szám alatt a Művelődési Közlöny 2. számában utasítás jelent meg. Ugyanitt jelent meg az a közlemény, hogy az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán Pszichológiai Intézet létesül. A Fővárosi Közlöny .1. száma tartalmazza a lakóbizottságokról kiadott 6/1984., és a házirendről szóló 7/1984. sz. rendeletet. A szerződéses rendszerben üzemeltetett felvásárló telepek könyvviteli elszámolásáról a Pénzügyi Közlöny 18. száma tartalmaz fontos közleményt. Gépek és berendezések bérbeadásának módosításáról a Magyar Közlöny 6. száma tartalmaz rendelkezést. ta. A határozat hatályon kívül helyezéséért valameny- nyien a munkaügyi döntőbizottsághoz fordultak, amely mentesítette őket, megállapítva: a hiány a betörés következménye. A vállalat azonban a munkaügyi bíróságon pert .indított, amely a döntő- bizottság határozatát megváltoztatta, és 50 ezer forint leltárhiány erejéig az üzleti alkalmazottak felelősségét , megállapította. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvásba a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: A leltári felelősség elbírálásánál nem lehet formálisan eljárni, vagyis amit nem róttak az elkövetők terhére, azt leltárhiánynak tekinteni. Figyelembe kell venni, hogy az üzlet két oldalé i évek Óta nem égnek a lámpák, a bejárati ajtón a rács felfeszítésével könnyen be lehet hatolni a boltba, és az első betörés után az ajtón levő ablakokat csak furnézlemezzel burkolták. Ha ezek a vállalat vétkes mulasztására visszavezethető okok bebizonyosodnak, a dolgozók teljes mentesítésére is lehetőséget nyújtanak. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte.
