Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-11 / 34. szám

4

IPS'! PFT»»>r««? 11 . HÉTFfl

TANÁCSKOZTAK A PARTÉRTEKEZLETEK

Csepel Autógyár

A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat

Fékhatás az exportban a rossz anyagellátás

A minőség garanciája a fegyelmezett munka

A Csepel Autógyár termelése 1980—85 között átlagosan

6,8 százalékkal nőtt. Annak ellenére, hogy a vállalatot a többi gazdálkodó egységhez hasonlóan nem kis mértékben érintették a szigorodó gazdasági körülmények, a szabályozók változásai. A létszám tartós csökkenése súlyos anyag- ellátási gondokkal párosulva adta fel nekik a leckét az utóbbi két évben. A vállalatnak potenciális lehetőséget biztosító, nem rubelelszámolású exportpiacok helyzete is bizonytalanná vált, csökkentek a világpiaci árak, miközben nőtt a termékek iránti minőségi-műszaki követelmény. A végterméket értékesítő partnert, az Ikarust a piac változó igényei új feltételek elé állították, s ennek hatásai a szigetszentmiklósiakat közvetlenül érintették. Ebben a gazdasági — megrendelési-értékesítési — környezetben az említett adottságokkal együtt élve bizonyos prespektívát jelentett az autógyáriaknak, hogy termelési értékük döntő hányadát az autóbuszalvázak s az ezekhez szükséges főegységek, az alkatrészek gyártása adta.

A termékszerkezet az utóbbi öt évben módosult. Mégpedig úgy, hogy tovább nőtt a meglevő termékszerkezeten belül a korszerű gyártmányok aránya. De ugyanakkor a hagyományos termékekre az igény megmaradt, s a pótalkatrészek kereslete sem csökkent. Korszerű a ZF-licenc alapján gyártott sebességváltó, s a tavaly második félévben beindított szervókormánygyártás. Amiben lemaradás mutatkozik: a padlóvázgyártás minősége, melyet nem tudtak a kívánt mértékben fejleszteni. De a korrózióvédelem, technikai és technológiai feltétel- rendszerének hiánya mellett sem javultak a gyártás technológiai feltételei. Kevesebb szakmunkás dolgozik az al- ’ vázgyártásnál, a bérezésben sem kapott megfelelő hangsúlyt a minőségre való ösztönzés.

Az anyaggal és energiával jól gazdálkodtak. Ebben a műszaki-gazdasági és a szervezési intézkedések voltak segítségükre: öt év alatt 280 millió forintot tettek ki a megtakarítások. Viszont nem sikerült az embereket megtartaniuk: mára 8,7 százalékkal kisebb a vállalat dolgozóinak létszáma, mint 1980-ban volt. Kevés a

kezleten a vállalat harminckét alapszervezetének jelenlevő százharminc küldötte vitatott meg.

Az írásban közreadott anyaghoz Halász József, a vállalat pártbizottságának titkára mondott szóbeli kiegészítőt. Érintve olyan fontos, a gazdasági munkát hátráltató tényeket is, mint az úgynevezett előgyártmányok, az öntvények hibái, az akadozó anyag- és alkatrészellátás, mely az exportot is késlelteti, a gyárnak a településfejlesztésben, a környezetalakításban betöltött szerepe.

Olyan fontos kérdések kaptak hangsúlyt a pártbizottság beszámolójában — és később a vitában —, mint a tavaly alkalmazott kísérleti bérgazdálkodás tapasztalatai, a nem rubel- és rubelelszámolású export alakulása — az utóbbi mérsékelten, ' 7 százalékkal nőtt — a tőkés importból származó cikkek kiváltása, a beruházások, amelyek teljesítésénél időarányosan 30 százalékos a lemaradás. A korszerű berendezések kihasználtsága is sok kívánnivalót hagy maga után. A párt belső életét felölelő eszmei-politikai nevelő munkára választ adó kérdéseket éppúgy sokrétűen elemezte a beszámoló, mint a párttagok figyelmét, a tömegkapcsolatokat.

A közreadott írásos anyag, a szóbeli kiegészítés lényeges kérdésekre mutatott rá. Ezt jelezte a tartalmas vita is, melyben tizenkilencen kaptak szót, hatan pedig írásban adták be észrevételüket. A pályakezdők beilleszkedésének segítése elmarad, a vezetők nem tesznek mindig, minden esetben eleget eme kötelességüknek. A rendelkezésre álló eszközök, szerszámok kallódnak. A nők szakmai továbbképzéséhez kapcsolódó igényét nem igyekeznek felkelteni, a termelés nagy feladatainak valóra váltását segítő, a politikai munkába elengedhetetlen beavatása az arra hivatottaknak elmarad. Nincs meg, nem is követelmény az egyenlő teherviselés a gazdasági és a pártmunkában. A párttagok vitakészsége sem megfelelő, sokan visszahúzódnak, kitérnek az állásfoglalást igénylő vita elől. A munkakerüléshez, a tisztességtelen jövedelem- szerzéshez, az irreális lakásárakhoz, a munkaszervezés, a vezetés milyenségéhez, az improduktív létszám nagyságához kapcsolódó észrevételek kerülnek megfogalmazásra. Az üzemrészek eltérő munkakörülményeiről, s a gazdasági munkaközösségek szerepéről is szóltak.

A vitában kért szót: Fábián János (műszaki igazgatás, KISZ-titkár), Szabados Erika (betanított hegesztő), Hetesi János (villanyszerelő), Rapósa Malvin (műszaki ellenőr), dr. Turbék János (Fényszóró szerkesztője), Kóró Lászlóné (betanított esztergályos), Mu- haros Józsefné (a Vöröskereszt vállalati titkára), Till Arpádné (gazdasági igazgatás alapszervezeti párttitkár), Orbán Lajos (villanyszerelő), Szitács István (csoportvezető), Fekete Miklós (járműgyár, igazgató), György Mihály (üzemfenntartás, főmérnök), dr. Novák Béla (vezérigazgató), Mayer István (csoportvezető) Andoczi-Balogh Antalné (szállítási-raktározás alapszervezeti párttitkár), Veress József (üzemvezető), Jenei Mihály (a vállalati KlSZ-bizott- ság titkára).

Keserű Jánosné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Kereskedelmi Kamara társelnöke többek között arról szólt, hogy a tartalmas beszámolóban, vitában azok a kérdések fogalmazódtak meg, melyek a gyár kommunistáit, munkásait foglalkoztatják. S ezeknek a továbbvitele a megyei pártértekezletre, az MSZMP XIII. kongresszusára döntő jelentőségű.

Dr. Arató András, a megyei pártbizottság titkára kiemelte: a beszámoló kritikus-önkritikus elemzését adja a gazdasági, a politikai munkának. Határozattervezete alkalmas a további feladatok megjelöléséhez. A gyár megújulási készségében döntő a kommunisták szerepe, s abban is, hogy a szociális körülmények állandó javítása mellett a terület, a település, a környezet fejlesztéséért is sokat tettek, tesznek. Miközben a párt- és gazdasági vezetést cselekvéseiben i:z egység, a tervszerűség, a következetesség, az igényesség jellemzi. S nem utolsósorban a nyíltság minden feladat valóra váltása során.

A vitát Halász József, a pártbizottság titkára foglalta össze.

A jelenlevő százharminc küldött késő délután megválasztotta o negyvenegy tagú pártbizottságot, e testület pedig a 9 tagú párt-végrehajtóbizottságot. A pártbizottság titkára ismét Halász József lett. A Csepel autógyári kommunistákat 11 küldött képviseli a megyei pártértekezleten.

több szakmát ismerő, annak fogásait elsajátított szakemberük. Sürgetően szükséges ugyanakkor a normarendszer megváltoztatása, a teljesítmények és a bérek jobb összhangjának megteremtése. Mert a jövőben a vállalati eredmények egyik fő forrása ez, s csakis ez lehet. A Csepel autógyáriak nem lehetnek elégedettek a munka- és üzem- szervezésben elért eredményekkel sem — olvasható a megállapítás a pártértekezlet küldöttéinek készített írásos beszámolóban. Abban az anyagban, melyet szombaton délelőtt a Csepel Autógyár Művelődési Házának nagytermében megrendezett pártérteA Csepel Autógyár szigetszentmiklósi művelődési háza adott otthont a pártértekezletnek. Felvételünk a küldőitek egy csoportját mutatja.

A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat kommunistái öt, számukra igencsak változó helyzeteket hozó esztendő tanulságait vonhatták le, eredményeit vehették számba szombati küldöttértekezletükön. A pártértekezleten ott volt Jánky Zoltán a megyei pártbizottság képviseletében. Az írásban közreadott beszámolóhoz szóbeli kiegészítést Baji György, a pártbizottság titkára mondott.

Ismert tény, hogy 1980-ban a PÁÉV 14 millió forintos veszteséggel zárta az évet, azaz a mérleget. Ebből a nem mindennapi helyzetből úgy próbált a gazdasági vezetés a párttagság segítségével kilá- bolni, hogy hosszabb időre stratégiát éppúgy kidolgoztak, mint rövid és középtávra szólót, de főként az úgynevezett intézkedési tervek következetes végrehajtásával, végrehajtatásával keresték a kiutat. Az erőfeszítések már a következő évben eredményt hoztak: 9,3 milliós nyereséget. Közben csökkent a vállalat működési területe, így munkáinak arányai is. Fokozatosan jutottak el a tavalyi 34 millió forintot kitevő, azt hozó eredményig.

Miközben számos külső és belső okból eredő nehézséget gyűrtek le, bevezették a negyvenkét, majd negyven órás munkahetet. Folyamatosan emelték a bérszínvonalat — öt

év során csaknem húszezer forinttal — s az évente átlagosan száz fős létszámhiányt, illetve annak hatásait közömbösíteni tudták.

Nagyon sok munka van abban, hogy ma már kedvezően értékelik Pest megyében a PÁÉV munkáját. Persze lelni még tennivalót bőven. Ahogy a szóbeli kiegészítést követő vitában is megfogalmazódott: a szigetelő üzemben nemcsak külső körülmények, hanem belső gondok is nehezítik, akadályozzák a folyamatos munkát. A társadalmi tulajdon fogalmának helyes értelmezése. a jövő szakmunkásainak képzésében rejlő lehetőségek feltárása sem várhat sokáig magára. S azzal is szembe kell nézni, hogy a hagyományos vállalkozási struktúra felbomlott, s a versenytárgyalásokon az ajánlatok megtételéhez nélkülözhetetlen a lehetőségek pontos feltérképezése. Ehhez viszont gyors, pontos, megbízható információkra van szükség vállalaton belül, szakmánként, műhelyenként, munkahelyenként.

Szigorúbb számonkérés a technológiai fegyelmet megsértőkkel szemben, a művezetők megbecsülése — mely nemcsak anyagiakban, hanem erkölcsiekben is megnyilvánulhat! — jogos igény. Éppúgy, ahogy ön igény: a hiánypótlási és a szavatossági munkák vállalati becsületbeli kötelezettségként való kezelése. Mert jól fogalmazódott meg a vitában: ennek a közhangulatra gyakorolt hatása, mégpedig a politikai hatása, a mai lakásárak mellett döntő. S minden eddiginél átgondoltabb munka, több erőfeszítés hozhat csak újabb eredményt. Mégpedig a teljesítmény-követelmény rendszerben.

A vitában felszólalt Erdőst István (a szigetelő üzem vezetője), Kökény József (a budaörsi városi jogú nagyközségi pártbizottság képviselője), Pelle József (nyugdíjas), Kozma Miklós (a szakoktatási csoport munkatársa), Czetl István (műszaki főosztályvezető), Bíró Béla (I. sz. területi főmérnökség helyettes vezetője), Gyöngyösi Gyula (burkoló művezető), Kiss Pál (főkoordinátor), Filip György (betonüzem vezetője, Vác), Sújtó István (műszaki igazgatóhelyettes), So- morjai Béla (igazgató), Gyeb- nár János (gépkocsivezető), dr. Várnai Zsuzsanna (a vállalati KISZ-bizottság titkára), Rehák Sándor (szb-titkár), Jólesz Sándor (nyugdíjas).

A késő délutáni órákban a küldöttek megválasztották a PÁÉV harminchárom tagú pártbizottságát, majd a pártbizottság a kilenc fős végrehajtó bizottságot. A titkár újra Baji György lett.

Gödöllői Agrártudományi Egyetem

A jövőt készítik elő,

oktatnak és kutatnak

A Gödöllői Agrártudományi Egyetem kommunista közösségének kilencvenkét küldötte szombaton tartotta egész napos pártértekezletét. A küldöttek és meghívottak a tanácskozás előtt egyperces néma csenddel adóztak az öt év során elhunyt elvtársaik emlékének. Az ülés tisztségviselőinek és bizottságainak megválasztása után Flórisné dr. Sipos Ida, az ATE pártbizottságának titkára fűzött szóbeli kiegészítőt az írásos beszámolóhoz. Az ülésen megjelent dr. Kocsis Péter, a megyei pártbizottság helyettes osztályvezetője és Her- czenik Gyula, a városi pártbizottság első titkára.

Megfelelni a kor kihívásainak, az új követelményekhez alkalmazkodva megújulni a társadalmi, politikai élet minden színterén — ez a gondolat húzódott végig a pártbizottság írásos beszámolóján, s ez volt jellemző a szóbeli kiegészítőre és a hozzászólásokra is. Ennek mikéntjét és hogyanját taglalták, javaslatokat téve, követendő példákat említve, a hibákat, rossz gyakorlatot bírálva.

Az alaphangot Flórisné dr. Sipos Ida ütötte meg. tömör elemző, kiegyensúlyozott szóbeli kiegészítőjében. Beszélt a szellemi munkának az utóbbi időben tapasztalható leértékelődéséről, aminek az egyetemen az a következménye, hogy mind többen keresik a szakmai, anyagi érvényesülés intézményen kívüli útját. Ami olyan figyelemre méltó jelenségben is megmutatkozik, tette hozzá dr. Csáky Antal docens, a szakszervezeti bizottság titkára, hogy egyre számosabban részesülnek erkölcsi elismerésben, kitüntetésben egyetemen kívüli tevékenységükért.

Az egyetem jelentősége ugyanakkor felértékelődik, hangoztatta dr. Biró Ferenc rektor. Aminek az is jele, hogy a MÉM a gödöllői agrár- intézményeket bízta meg a biotechnológiai bázis kialakításával.

Amiről oly sokat beszélünk manapság, az a pártbizottság titkárának elemzésében is hangot kapott. Nehezedő gazdasági. társadalmi körülmények között dolgozunk Ilyenkor még fontosabb a demokratizmus kínálta lehetőségek kihasználása, ami egyebek mellett abban nyilvánul meg náluk, hogy mind többen vesznek részt a problémák megoldásában. S ez óhatatlanul sokféle nézet felszínre kerülésével jár együtt. Ettől azonban nem szabad megijedni. Az viszont kétségtelen, hogy a pártszervezetre nagyobb felelősséget ró. Ezzel összefüggésben jegyezte meg dr. Aggod József egyetemi tanár, hogy a pártéletet is modernizálni kell, amihez ugyancsak kedvezőek a feltételek.

Dr. Czakó József egyetemi tanár hozzáfűzte: a gazdálkodás intenzív szakaszában ugyanilyen szellemiségre kell törekedni a politikai életben és a pártmunkában. Az egyetem pártszervezetének tagjai rendelkeznek az ehhez nélkülözhetetlen ideológiai, politikai felkészültséggel, emeli ki az írásos beszámoló, az Ismereteket azonban még következetesebben kell alkalmazni a gyakorlatban. Most, is élenjá- rásra van szükség, mondotta Czakó József, kezdeményezőkészségre. aktivitásra.

Az erkölcsi fedezete is megvan ehhez a pártszervezetnek. A kiegészítőből megtudtuk, az utóbbi időben nőtt a tekintélye a pártonkívíiliek előtt is, ami többek között az/al magyarázható, hogy őket is igye-