Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-11 / 34. szám

TANÁCSKOZTAK A PARTÉRTEKEZLETEK Pest megyei Rendőr főkapitányság A lakosság szolgálata erős közbiztonsággal Pest megyei Tanács Élni az önállósággal, az új lehetőségekkel Az MSZMP XIII. kongresz- szusának irányelveiben olvas­suk: „A belügyi szervek, a lakosság, az önkéntes közre­működők segítségével védik a társadalom rendjét, a közbiz­tonságot.” E gondolat jegyében tanács­koztak szombaton a Pest me­gyei Rendőr-főkapitányság pártértekezletének résztvevői. Dr. Szabolcsi János rendőr ez­redes, a főkapitány közbizton­sági helyettese, a pártértekez­let elnöke köszöntötte a részt­vevőket, akik között ott volt Simon János, az MSZMP Pest megyei Bizottsága közigazga­tási és adminisztratív osztá­lyának vezetője. A küldöttek írásban megkapták a pártbi­zottság beszámolóját a XII. kongresszus óta végzett mun­káról, valamint az állásfogla­lást a KB kongresszusi irány­elveiről. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a XII. kongresszus óta eltelt időszakban a belső tar­talékok feltárására, a jobb szervezésre, a vezető, irányí­tó tevékenység színvonalának emelésére, a munka hatékony­ságára törekedtek. A bűncselekmények növek­vő tendenciáját azonban 1933 végéig, az erőfeszítések elle­nére sem sikerült megállí­tani. A kedvezőtlen tendenciák visszaszorítására tett_intézke­dések hatására viszont 1982- bén már érezhető volt az agg­lomerációban. Itt ugyanis az ismertté vált bűncselekmé­nyek száma nem növekedett olyan arányban, mint a megye egyéb területein. Az intézke­dések eredményeként a folya­matos növekedés — mint 1984. háromnegyedévi adatai mu­tatják — megállt, sőt a bűn- cselekmények 3,7 százalékos csökkenése tapasztalható. Radios Imre rendőr alezre­des, a Pest megyei Rendőr­főkapitányság pártbizottságá­nak titkára, a beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítésében hangsúlyozta, hogy kiemelt fi­gyelmet fordítottak azoknak a politikai döntéseknek a vég­keznek bevonni a politikai életbe, s ehhez megadják a kellő tájékoztatást. Csáky An­tal szb-titkár ezt a párt- és szakszervezeti aktivisták erő­södő együttműködésével tá­masztotta alá. Az egyetemen oktatnak és kutatnak. Akik falai között vannak, azokkal a jövőt készí­tik elő, akik innen kikerültek, azok a mezőgazdaság mai eredményeinek letéteményesei. Az intézmény tevékenységé­nek hatásfoka közvetett úton mérhető, de minden bizonnyal joggal érezhetik úgy, ahogyan a párttitkár és a rektor és több hozzászóló kiemelte, a mezőgazdaság sikereiben az ő munkájuk is benne van. A népgazdasági igények megkö­vetelik az oktatás és a kuta­tás, valamint a gyakorlat szo­rosabb együttműködését, az egyetem és mezőgazdasági nagyüzemek kapcsolatrendsze­rének fejlesztését, így a be­számoló. Hogy mennyire együtt élnek a gyakorlattal, érzékelik annak igényeit, azt a fejlődés meggyorsítására irányuló erőfeszítéseik bizo­nyítják. A beszámolási időszakban a pártbizottság legfontosabb fel­adatának tartotta az oktató­nevelő, valamint a kutató­munka eredményességéhez szükséges személyi feltételek .javítását célzó káderpolitika kialakítását. Dr. Biró Ferenc hozzáfűzte: az minősíti majd őket, hogyan tudják felkészí­teni a hallgatókat a várható nagy feladatokra, úgy, hogy az ezredfordulón is képesek rehajtására, amelyek az ál­lampolgári fegyelem és az el­lenőrzési tevékenység javítá­sát, a vezetők személyes fele­lősségének a növelését, a tör­vénybe ütköző cselekmények­kel szembeni szervezettebb társadalmi összefogást szabták feladatul. A vitában felszólalók közül többen foglalkoztak a szocia­lista törvényességgel, a köz­élet tisztaságával. Mint Tő­szegi István rendőr hadnagy elmondta, az alapszervezeti beszámoló taggyűlésen is han­got adtak annak a meggyőző­désüknek: az új gazdálkodási formák ne jelenthessék azt. hogy puszta ügyeskedéssel nagy vagyonokhoz lehet jutni. Előfordul, hogy bűnügyi el­járások során felelős gazdasá­gi vezetők ellen kell fellépni, és ilyenkor szinte minden esetben jelentkeznek a párt­fogók, akik különböző mentő­akciókkal próbálkoznak. Az alapszervezetek belső életéről szólt Pacsika Péter rendőr százados, Kürti János rendőr őrnagy, Kálai Gyuláné rendőr százados. A pártmun­kában az alapszervezetek többségénél előrelépés történt, az akitivitás fokozódott. Vadász Tibor rendőr főhad- nágy, a Pest megyei Rendőr- kapitányság és a megyei fő­ügyészség KlSZ-alapszerveze- "töíék'titkára is ehKéá'a'féiftá- hoz kapcsolódott. Jelenleg az állomány negyven százaléka 25—35 éves. A párttaggá ne­velésben nagy jelentősége van a személyes példamutatásnak. A KISZ-tagok 50 százaléka tagja az MSZMP-nek. Rend­szeresen részt vesznek elmé­leti konferenciákon, vitakörö­kön. Kétszer nyerték el a KISZ KB kiváló alapszerve­zete címet. Dr. Heidrich Lajos rendőr őrnagy arról szólt, hogy min­den állampolgárt érint az igazgatás korszerűsítése, egy­szerűsítése. A beszámolási időszakban a személyi igazol­vány ügyintézését is számítva több mint egymillió ember legyenek alkotni, kutatni, fej­leszteni. A hozzászólók neve előtt szinte kivétel nélkül ott áll a doktor szó. Olyan emberek tanácskoztak, akiknek munká­ja szoros kapcsolatban áll a mezőgazdasággal, amely ága­zat az eltelt évtizedekben for­radalmi átalakuláson ment keresztül. Ha más nem, ez magyarázza a felszólalók szemléletét: vizsgálódásaik va­lamilyen tekintetben túlmutat­nak az egyetemen, a városon, megyén. Dr. Szemes Lajos egyetemi tanár azon meditált, nem túlságosan defenzív-e a propagandánk. Nem kell-e nagyobb optimizmust sugároz­va mozgósítani a kétségtele­nül nehezebb feladatokra. Sza­vai nyomán egy kis vita ke­rekedett, de végül ’ minden tisztázódott. Egyetértés ala­kult ki abban, hogy a helyze­tet, a problémákat, a feszült­ségeket, amint azt az előadó és dr. Bíró Ferenc is hangsúlyoz­ta, a maguk meztelen valóságá­ban kell feltárni, a megoldás­ra viszont az erőnkbe vetett hittel fesorakoztatni a lehető legtöbbeket. Az imént azt fejtegettük, hogy az egyetemi emberek, tudásuk, műveltségük, tapasz­talataik okán tágabban gon­dolkoznak, mint mások. De ez korántsem jeleni, hogy elsza­kadnának a gyakorlat talajá­tól. Erre is egy kis példa. Dr. Raátz Elemér egyetemi főtit­kár az ügyintézés egyszerűsí­tésére tett kísérleteik eredmé­nyeit és kudarcait elemezte. S fordult meg a kapitányságo­kon. A szocialista törvényes­séget betartották, törvépysér- tés nem fordult elő. A dolgo­zók több mint kilencven szá­zaléka asszony és leány, akik sokszor túlórákkal, szabad szombaton is dolgozva tettek eleget kötelezettségüknek. Dr. Ilcsik Sándor rendőr ez­redes, főkapitány úgy értékel­te az eseményt, hogy a párt­értekezlet munka és egyúttal ünnep is a főkapitányság dol­gozóinak az életében. Az elért eredmények mindenkitől je­lentős fizikai és szellemi erő­feszítést, áldozatvállalást kö­veteltek. A pártszervezet mindebben méltó partnere volt a szakmai vezetésnek. A beszámolási időszakban a vezetői állomány 70—75 szá­zaléka, a beosztottak 50 szá­zaléka kicserélődött, megfia­talodott. Dinamikus, tettrekész gárda dolgozik együtt, s a munka eredménye adja a jó minősítést. A vitában felszólalt Simon János is, hangsúlyozva azt, hogy kiemelt figyelem kíséri a tanácskozást. Pest megye az eddigiekben olyan segítséget kapott a rendőr-főkapitány­ságtól, ami biztosította a tör­vényes rendet, a sikeres épí­tőmunkát. Ezekben az ered­ményekben az egész személyi állománynak része van. Tizenkilencen szólaltak fel összesen a nyílt, őszinte hang­vételű vitában, Ä küldöttek elfogadták a pártbizottság be­számolóját. A pártértekezlet elismerését és köszönetét fe­jezte ki a főkapitányság kom­munistáinak, szakmai vezetői­nek, a KISZ-ben és szakszer­vezetben dolgozó vezetőknek példamutató helytállásukért. Ezt követően a pártértekez­let megválasztotta az új, har­mincegy tagú pártbizottságot, melynek titkára ismét Radics Imre lett, és négy küldöttet, akik a Pest megyei Rendőr­főkapitányság kommunistáit képviselik a magasabb pártér­tekezleten. A pártbizottság el­ső ülésen kilenctagú végrehaj­tó bizottságot választott. milyen érdekes, ahol olyan kutatási eredményeket igye­keznek mihamarabb a gyakor­latban alkalmazni, amelyek a legfejlettebb országokra jel­lemzőek, elég nehézkesen megy az ügyintézés, ragasz­kodnak a mindig, mindent írásban elvhez. S ez mutatja, hogy javítani-, változtatnivaló mindenütt található. A kor szerint, a korhoz, an­nak fejlettségi szintjéhez mél­tóan, a legegyszerűbb folya­mattól a legbonyolutabbig. Élen járva, a jövőt figyelve, de megfontoltan. Herczenik Gyu­la, a városi pártbizottság első titkára szintén erről és ilyen szellemben szólt. Jelenleg há­rom alapszervezet működik az egyetemen, ami eddig jónak bizonyult, most azonban már mutatkoznak jelei a decentra­lizálás szükségességének. A város és az egyetem javuló kapcsolatainak méltatása után arról a páratlan jelentőségű fejlődési lehetőségről beszélt, amit a MÉM megbízása je­lent. A biotechnológiai bázis kialakítása elképzelhetetlen az erők összefogása, a gödöllői mezőgazdasági intézmények­ben felgyülemlett szakmai tu­dás, anyagi-technikai kapaci­tás lehető legteljesebb kihasz­nálása nélkül. Ehhez megvan az akarat és a képesség is. A GATE pártértekezletének küldöttei 39 tagú pártbizottsá­got választottak, majd e tes­tület kilenctagú végrehajtó bi­zottságot. A pártbizottság tit­kára ismét Flórisné dr. Sipos Ida lett. A Pest megyei Tanács appa­rátusának és intézményeinek több mint 500 párttagját 98 küldött képviselte a szombati pártértekezleten, melyet Bu­dapesten, a megyeháza dísz­termében tartottak. A tanács­kozáson részt vett dr. Tóth Albert, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának osztályve­zetője is. Az írásban kiadott jelentés és a szóbeli kiegészí­tés, melyet Plutzer Miklós, az apparátusi pártbizottság titká­ra terjesztett elő — a terület jellegéből adódóan — hangsú­lyozottan foglalkozott a tele­pülésfejlesztés eredményeivel és gondjaival, valamint az ál­lamigazgatási munkának a társadalom fejlődésében bekö­vetkezett szerepével, a közel­múltban végrehajtott átszerve­zés tapasztalataival. Megállapította mindenek­előtt, hogy a tanácsi dolgozók, a párttagok jelentősen hozzá­járultak ahhoz, hogy a nehe­zebb gazdasági körülmények között is sikerült megvalósíta­ni a VI. ötéves tervben meg­fogalmazott megyei elképzelé­seket. A tanácsi ipar dinami­kus fejlődésében a megye me­zőgazdaságának kiemelkedő eredményeiben, része van az államigazgatásban dolgozók lelkiismeretes, a feladatok megvalósítását segítő, ellen­őrző munkájának is. Az itt dolgozók felelősségé­nek a jövőben mindenekelőtt abban kell megmutatkoznia, hogy munkájukban mind na­gyobb teret kapjon a kezde­ményező készség, az új iránti fogékonyság. Ezt húzzák alá a közigazgatási átszervezés eddi­gi tapasztalatai is. Eszerint az állampolgárok kedvezően fogadták, hogy ügyeiket mindinkább helyben intézik. Azt is látni kell vi­szont, hogy az átszervezéssel a II. fokú ügyek aránya két­szeresére növekedett a megyé­nél, mennyiségében több és bonyolultabb lett a szakigaz­gatás munkája. Gond az is, hogy a helyi tanácsok appará­tusa a kelleténél lassabban iga­zodott az állami irányítás új rendszerének elveihez, még mindig kísért az a szemlélet, mely a körzetközpontoktól a korábbi járások feladatának ellátását várja. Az előrelépés útja a határo­zottabb törekvés a megye és a települések közötti közvetlen kapcsolatok kiépítésére termé­szetesen úgy, hogy ez ne sért­se a tanácsok önállóságát, vi­szont ösztönözzön az öntevé­kenységre. Bár jelenleg létszámgondok, a fluktuáció is nehezítik a munkát, a terhek egyenlete­sebb elosztásával, az ügyinté­zés korszerűsítésével és egy­szerűsítésével, a felkészültség, az együttműködés színvonalá­nak emelkedésével elvégezhe­tők a nagyobb feladatok is. Ahogy az irányelvekben is fo­galmaztam: az államigazgatási feladatokat kisebb létszámú, de jobban képzett és megbe­csült közalkalmazottak lássák eU A beszámolót követő vitában — melyben 15-en szólaltak fel s négyen írásban adták be vé­leményüket — a hozzászólók sok vonatkozásban gazdagítot­ták az elmúlt időszak munká­jának értékelését, s számos javaslatot tettek a további tennivalókra. Kiss József, a megyei tanács kereskedelmi osztályának ve­Az elnökségben balról jobbra dr. Duha Gabriella megyei főgyógysze­rész, dr. Gál Zoltán, Balogh László, Vörös Géza. a pártértekezlet el­nöke, a megyei művelődési osztály csoportvezetője, Plutzer Miklós, dr. Tóth Albert és I’ldel Gézáné, a Semmelweis Kórház ápolónője. zetője többi között a lakosság hangulatát is befolyásoló ke­reskedelmi alapellátás fejlődé­séről és gondjairól szólt. Dr. Mundi Béla, a Semmelweis Kórház főigazgató főorvosa arról beszélt, hogy csak rész­ben sikerült elérni a tervidő­szak során az egészségügyi fej­lesztési célokat. Hangoztatta, hogy az alapellátás színvonala meghatározza a betegek sor­sát, s a bánásmód politikai je­lentőségű. Az előrelépéshez az integráció kiterjesztésére, kö­vetkezetesebb érvényesítésére van szükség. Dr. Novák István, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője arra hív­ta fel a figyelmet, hogy a fej­lődés ellenére az országos át­lag alatt van Pest megyében a középiskolát, a főiskolát és az egyetemet végzettek száma. A továbbtanulók aránya ugyan­csak legalacsonyabb az ország­ban. A felzárkózás hosszabb folyamat akkor is, ha a megye oktatási hálózata megkülön­böztetett figyelemben és támo­gatásban részesül. Dr. Polgár Mihály, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, Wechter Roland, az építési és vízügyi osztály helyettes vezetője, Ke­resztény Miklósáé, a személy­zeti és oktatási osztály mun­katársa, arról számoltak be, milyen módon biztosítják munkaterületükön a megnöve­kedett feladatok ellátását. Lu­kács József, a megyei tanács egyházügyi titkára az ideoló­giai munka fontosságáról, dr. Gerő Gábor, a Semmelweis Kórház adjunktusa, a pártcso­portok szerepéről, Schuchmann Péter, a tanácsi tervező válla­lat osztályvezetője, dr. Hor­váth József pénzügyi osz­tályvezető helyettes, dr. Tar- pai Emese, a szervezési és jo­gi osztály csoportvezetője, va­lamint Horváth Imre, az épí­tési és vízügyi osztály főelő­adója, az apparátusi KISZ-bi- zottság titkára az emberi té­nyezőkben rejlő tartalékokról, az ügyintézés korszerűsítésé­ről, a. munkafegyelem javításá­ról, a fokozott erkölcsi és anya­gi megbecsülés indokoltságá­ról szólt. Dr. Gál Zoltán, az MSZMP Központi Bizottságának al­osztályvezetője felszólalásában hangsúlyozta, hogy a kedve­zőtlen nemzetközi helyzet és a hazai nehézségek ellenére si­került növelni az ország tekin­télyét, megteremteni a belső társadalmi egyetértést, s meg­alapozni a gazdaságban a mér­téktartó továbblépés lehetősé­geit a következő esztendőkben. Rámutatott, milyen nagy sze­repe van a kommunisták ki­állásának a párt politikája mellett. A közigazgatási át­szervezés tapasztalatairól szól­va hangsúlyozta, hogy a folya­mat nem lezárt, a végső cél a helyi tanácsok önállóságának és öntevékenységének kibon­takoztatása. Az új helyzet másfajta magatartást igényel a megyei tanács apparátusától, a munkamódszereket a gyakor­latnak megfelelően kell igazí­tani a változó követelmények­hez. Balogh László, a megyei ta­nács elnöke felszólalásában aláhúzta, hogy a megyei ta­nács kommunistáinak munká­ja is jelentősen hozzájárult a megye eredményeihez. Tovább javítható a hatékonyság, ha a tanácsoknál dolgozó szakembe­rek a területek igazi gazdáivá válnak, erősödik kezdeménye­ző, javaslattevő szerepük. Fo­kozott figyelmet igényel a ká- dermunika, a fiatalok és nők tervszerűbb bevonása a veze­tésbe. Rámutatott: a kommu­nisták sokat tehetnek a mun­kahelyi légkör, az egységes szemlélet kialakításáért, a tö­megkapcsolatok erősítéséért. Hiszen nemcsak hivatali, ha­nem politikai munka is a la­káshoz jutás demokratizmusá­nak érvényesítése, az ügyinté­zés korszerűsítése, az appará­tus és a testületek kapcsolatá­nak javítása. A nehezebb gaz­dasági viszonyok közepette hangsúlyozottabb szerepet kap a munkában a szellemi tőke hasznosítása, a fegyelem, a szervezettség, a kulturáltság. A pártértekezlet egyhangú­lag elfogadta a pártbizottság beszámolóját és a vitaösszefog- lalót, valamint a Központi Bi­zottság irányelveivel kapcsola­tos állásfoglalást. A küldöttek megválasztották a 33 tagú pártbizottságot és azokat, akik a megyei pártértekezleten kép­viselik a tanácsoknál dolgozó kommunistákat. Az új pártbi­zottság 9 tagú végrehajtó bi­zottságot választott. A megyei tanács apparátusi pártbizottsá­gának titkára Plutzer Miklós lett. A pártértekezletekről tudó­sítottak: Bálint Ibolya, Cseri Sándor, Csulák András, Fu- rucz Zoltán, Füzesi István, Gál Judit, Kör Pál, Mészáros Já­nos, Varga Edit. A felvételeket Ilancsovszki János készítette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom