Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-09 / 6. szám
kúrián 1985. JANUÄR 9., SZERDA Gépjármű Emelkedtek ess adótételek Január elsejével módosultak a társasági adózás szabályai, és emelkedtek a magán- személyek által fizetendő gépjármű-adótételek. A vállalati jövedelemszabályozás mértékrendszerének változásaival párhuzamosan a belföldi társaságok meghatározott körének — az önálló és a vállalati gazdasági munka- közösségek, az ipari szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok és egyes polgári jogi társaságok — adóterhe növekedett. Ez évtől a nyereség után fizetendő társasági adó 3-ról 6 százalékra emelkedett. Ennél nagyobb mértékben, 12 százalékra nő azoknak a kisvállalkozásoknak adója, amelyeknél az egy főre eső évi nyereség meghaladja a 200 ezer forintot. Egyúttal egyértelműbbé, áttekinthető bbé váltak a társasági adózásra vonatkozó előírások. Január 1-től a magánszemélyek által fizetendő gépjármű-adótételei emelkedtek. A dízel-, Illetve az 1500 köb- centiméter feletti hengerűrtartalmú benzinüzemű személy- gépkocsik adója átlagosan 25 százalékkal, a tehergépjárművek, pótkocsik és utánfutók adója pedig 30 százalékkal emelkedett. ■ Jogi tanácsok ® EHhamaffkocMt lépés v©Sfl elhozni as autót ® Ä kedvezmény nem haladhatja meg a nyolcvan százalékot • Használt gépkocsi adás-vétele esetén, ha a vevő több hónapon át üzemelteti a gépkocsit, kifogásolhatja-e annak műszaki állapotát? Olvasónk eladta 8 éves Trabant Combi gépkocsiját. A vevő 5 ezer forint előleget adott és egy hónapi határidőre vállalta a vételár teljes ki- egyenlítését. Az ügylet megkötésekor az eladó átadta az autó forgalmi engedélyét és ezzel együtt a gépkocsit is. Vevő a vételárat nem fizette meg határidőre, az eladó felszólítására sem válaszolt. Olvasónk elutazott Bálványosra, a vevő lakására, és a nála maradt másik autókulcs- csal forgalmi engedély nélkül elhozta a gépkocsit Olvasónk azt kérdezi, mi a teendője, hogy az autó mellé visszaszerezze a kocsi forgalmi engedélyét is. A vevő közben a kocsi elvitele után, ismeretlen tettes ellen lopás miatt feljelentést tett a rendőrségen. Egyidejűleg levelet írt olvasónknak, amelyben közölte, nem tudja a megegyezett vételárat kifizetni, mert a kocsi műszaki állapota rosszabb, mint gondolta. Itt áll olvasónk ügye és tőlünk kér a továbbiakra nézve tanácsot. Ha a vevő olvasónkkal történt megállapodás alapján a gépkocsi forgalmi engedélyében a tulajdonosváltozást átíratta, akkor elhamarkodott lépés volt a gépkocsi elho- zatala. Ugyanis ebben az esetben a vételár kifizetését követelhette volna akár bírósági úton is, azzal a feltétellel, ellenkező esetben eláll az ügylettől. Ha már most a vevő ennek ellenére nem fizet, jogerős ítélet alapján végrehajtási úton hozzájuthatott volna pénzéhez. A vevőnek a per során módjában állott volna a kocsi műszaki állapotával kapcsolatos kifogásait érvényesíteni, azonban erre vonatkozóan bizonyítékokat a vevőnek kellett volna produkálni. Természetesen jelentősége van annak is, hogy a vevő egy hónapon keresztül nem kifogásolta a kocsi állapotát, üzemképességét és ériekét sem. Egy hónap alatt, amíg a vevő a gépkocsit használta, esetleges rendeltetésellenes használat következtében olyan kárt is okozhatott a kocsiban, amelyért a fele: január 1-től Sok embert érint Előtérben álló társadalompolitikai és gazdasági törekvéseket tükröznek, a soron levő feladatok megoldását szolgálják azok a legfelsőbb szintű Jogszabályok, amelyeket az elmúlt esztendőben alkotott meg az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, több miniszter, 5 hatályba lépésük Időpontjaként 1985. január 1-ét jelölték meg. Az új jogszabályok közül főként a legtöbb állampolgárt közvetlenül érintő paragrafusokat emeltük ki az alábbi összeállításban, — sorrendben a törvényszintű joganyagot, majd a minisztertanácsi rendelkezéseket és a tárcaszintű rendeleteket. Önállóbban Az országgyűlés a tisztességtelen gazdálkodás tilalmáról alkotott törvényt, amely egyfelől szabályozza a piacon követendő magatartást, másfelől védelmet nyújt a tisztességtelen gazdálkodás valamennyi formájával szemben. Az alapvető tétel: tilos a gazdasági tevékenység folytatására jogosult jogi személyeknek és magánszemélyeknek (ide értve a magánszemélyek társaságait is) gazdasági tevékenységet tisztességtelenül — különösen a versenytársak a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető, illetőleg az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző módon — folytatni. A törvény meghatározza a tilalmak megszegéséhez fűződő jogkövetkezményeket, a bírósági eljárást, a szankcionális lehetőségeit. Egyebek között rendelkezik arról, hogy a bíróság kötelezheti a jogsértőt a tisztességtelen ár leszállítására vagy az áru kijavítására vagy annak kicserélésére, illetőleg az ár visszafizetésére. Súlyos esetekben lehetőséget ad gazdasági bírság kiszabására is. A gazdasági szférában — az irányítási rendszer továbbfejlesztésével összefüggésben — cél, hogy a vállalatok önállóbban, függetlenebbül gazdálkodhassanak, s ezzel párhuzamosan bővüljön a dolgozói kollektívák döntési jogköre, részvétele a vezetésben. E törekvéseket tükrözte az a jogalkotói aktus, hogy az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította az 1977-ben elfogadott vállalati törvényt: új vállalatvezetési formákat hozott létre. Eszerint január 1-től a vállalatok többsége vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése, illetve küldöttgyűlése általános vezetésével működik. Megváltozott a vállalatok többsége felett gyakorolt állami irányítás formája és tartalma, új típusú — lényegében a működés törvényes rendjét vizsgáló — felügyeleti rendszer érvényesül, megszűnt a korábbi vállalatfelügyelet. Azok a vállalatok, amelyeket e változások nem érintenek — s ezek körét a Minisztertanács határozza meg — továbbra is államigazgatási irányítás alatt maradnak, általános vezetésüket a kinevezett igazgató látja el. Kitüntetések Január 1-től lép hatályba az a törvényerejű rendelet, amellyel az Elnöki Tanács négy új kitüntetést alapított: a Magyar Népköztársaság aranykoszorúkkal díszített Csillagrendjét, a Magyar Nép- köztársaság kardokkal díszített Csillagrendjét és a Ma- gyar Népköztársaság Csillagrendjét, valamint az Április negyediké Érdemrendet. Ezzel húszra emelkedett az érdemrendek és címek száma. Felemelte az Elnöki Tanács az egyes kitüntetéseihez kapcsolódó egyszeri pénzjutalmak összegét! eszerint: a Szocialista Magyarországért Érdemrend, a Magyar Nép- köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje 15 0(10, a Magyar Népköztársaság kardokkal díszített Csillagrend le 12 000, az Április negyediké Érdemrend, a Munka Érdemrend arany fokozata, a Magyar Népköztársaság Csillag- rendje és a Vörös Csillag Érdemrend 10 000, a Munka Érdemrend ezüst fokozata, a Kiváló Szolgálatért Érdemrend 8050, a Munka Érdemrend bronz fokozata pedig 6000 forint jutalommal jár együtt. Törvényerjű rendelet született a településfejlesztési hozzájárulásról, amelyet ugyan 1986-ban vezetnek be az ország egész területére, de lehetőség van arra, hogy az önkéntesség elve alapján, a helyi tanács javaslatára — a pénzügyminiszter hozzájárulásával — már 1985. január 1-től alkalmazzák. Az új hozzájárulás mértéke évi 300—2000 forint. Ahol a helyi tanácsok már 1985-re településfejlesztési hozzájárulást állapítanak meg, a fizetendő összeg nem haladhatja meg ebben az évben a 600 forintot. Akik már az idén településfejlesztési hozzájárulást fizetnek, mentesülnek a községfejlesztési hozzájárulás egyidejű fizetése alól. A hozzájárulásból befolyt pénzzel kizárólag a helyi tanácsok rendelkeznek. A munkakerülők rendszeres munkára szoktatása szükségessé tette a helyhez kötésüket és az életvitelük szorosabb felügyeletét. Ezért módosította az Elnöki Tanács a Büntető Törvénykönyvet, úgy, hogy a főbüntetések körét új büntetési nemmel bővítette: a szigorított javító-nevelő munka bevezetésével, ,, „ ¥áppéncfolyósftás A társadalombiztosítás körében — miután az erről szóló törvényt módosította az Elnöki Tanács — január 1-től a táppénzfolyósítás alapja a nyugdíj járulékkal csökkentett előző évi átlagbér, illetve átlagkereset. Egyidejűleg viszont emelkedik a kórházi ápolásban töltött időre és a hosszabb betegség esetén járó táppénz, valamint a pályakezdő fiatalok körében a táppénz mértéke. Minisztertanácsi rendelet intézkedik arról, hogy lakásépítés, illetve -vásárlás esetén az úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény összege gyermekenként 40 000 forint, az építtetővel (vásárlóval) együtt költöző, a kölcsön- (adás-vételi) szerződés megkötésépek időpontjában meglevő három (vagy több) gyermek esetén a harmadik gyermek után 80 000 forint, más eltartott családtagok után személyenkét 30 000 forint. A közlekedési miniszter — a Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján — módosította azt a randeiletet, amely a belföldi távolsági (helyközi) személyszállítási kedvezményekről szól. Az új előírások értelmében az országos közforgalmú vasutak vonalain 50 százalékos kfcdvez- ményre jagosul.ak: a gyermekek négyéves koruktól 14 éves korukig, illetőleg általános iskolai tanulmányuk befejezéséig, legfeljebb azonban tankötelezettségük felső korhatáráig; a középfokú és felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatos tanulói, illetőleg hallgatói c tanulói viszony megszűnéséig; az állami gondozásban levő munkaképtelen vagy önhibájukon kívül eső okból nem dolgozó fiatalok abban az cselben is, ha oktatási intézményben nem tanulnak. A távolsági menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben 75 százalékos kedvezményre jogosultak: a gyógypedagógiai intézményben és a szociális intézményekben bentlakó, továbbá a rendszeresen bejáró, érzékszervi, testi vagy értelmi fogyatékosságban, illetőleg elmebetegségben szenvedő tanulók (gondozottak) és egy kísérőjük. Az intézmény székhelye és a tanuló (gondozott) állandó lakóhelye között. A nyugdíjasok az országos közforgalmú vasutak és a Volán menetrend szerinti járatain évente 16 alkadlommal 50 százalékos utazási kedvezményben részesülnek január 1-től. lősséget a vevőnek kell viselnie. Abban az esetben, ha a forgalmi engedélyt a vevő még nem íratta át, tehát változatlanul olvasónk a tulajdonos, egyoldalú elállása következtében a gépkocsit büntetlenül elhozhatta, ha azonban a vevő abban valamilyen kárt okozott, már olvasónk ezen igényét vele szemben nem valószínű, hogy érvényesíteni tudná. Most, hogy a gépkocsi olvasónknál van, a forgalmi engedély viszont a vevőnél, azt tanácsoljuk, szólítsa fel a vevőt, a forgalmi engedély visszaküldésére, és nyilatkozzon arról is, hogy az ügylettől eláll, mert a vevő nem fizetett, és a gépkocsi egy hónapi használatáért, le- és felutazás költségeiért igényét fenntartja, és az előlegül felvett ösz- szegből levonja. Tanácsoljuk továbbá azt is, letékes rendőrséggel, lopás nem történt, csupán a jogos tulajdonát képező gépkocsit hozta vissza a vevőtől. © Tanácsi bérlakás kiutalása esetén milyen szociálpolitikai kedvezmények illeíJiictik meg a gyermekes családot? Olvasónknak tanácsi bérlakást utaltak ki. Két kiskorú gyermekkel és feleségével költözik a lakásba, és a kiutaló határozatban közölték vele, kétszeres lakás-használatbavételi díjat kell a bérlakás után fizetnie. Olvasónk szeretné tudni, hogy gyermekei és az eltartásban lévő nagymama után, milyen mértékű kedvezmény illeti meg. A jogszabály szerint, a bérlőt a tanácsi bérlakásra megállapítok lakás-használatbavételi díj összegéből az általa eltartott, vele közös háztartásban élő gyermekek és más családtagok után szociálpolitikai kedvezmény illeti meg. Ha a bérlő egy alkalommal már részesült kedvezményben, újabb tanácsi bérlakás kiutalása esetén, ugyanazon személy után kedvezmény ismételten nem illeti meg. A kedvezmény mértéke egy gyermek után 20 százalék, a további gyermekek után — gyermekenként — 25 százalék, más .családtag után — személyenként — 20 százalék. A kedvezmény mértéke a lakás-használatbavételi díj 80 százalékát nem haladhatja meg. Dt. M. J. Különleges kerámiák A találmány sikert hozhatott volna CSALÁSSAL KEZDTEK A vállalkozások korát éljük, és ami ezzel együtt Jár, sokat hallani róla, hogy egy-egy jó ötlet aranyat ér, ha hozzáértő emberek foglalkoznak a megvalósításával. A gyors meggazdagodás lehetősége vagy Illúziója azonban néha olyanokat is a könnyelmű szerencselovagok sorába ragad, akiknek eddigi életútja egészen mást példázott. A Pest megyei Rendőr-főkapitányság befejezte a nyomozást egy bűnügyben, melynek két főszereplője Balogh Lajos kutatómérnök e» Szakái János iparművész, bek között két présgépet Is vettek, darabját 11 ezer kettőszáz forintént. Ennek1 a két gépnek, illetve a beszerzési árnak szerepe lesz a történet további alakulásában. Időközben a gesztor szövetkezet a szakcsoport rendelkezésére bocsátott 2,5 millió forintot, hogy abból fedezzék a termelés megindításának költségeit. Mivel a szakcsoportnak nem volt irodahelyisége, a Szakái János lakásában elhelyezett páncélszekrényben őrizték a pénzt. Az iparművész a szakcsoport részére felvett összeget a sajátjával együtt tartotta és minden bizonylat nélkül kezelte a pénzt. Ez a körülmény is közrejátszhatott abban, hogy úgy tűnt, szabad a vásár, és megkezdődtek a csalásra alapozott manipulációk. A szakcsoportelnök megállapodott abban a helyettesével, hogy a korábban vásárolt két présgépet a tényleges ár sokszorosáért adják át az általuk vezetett szakcsoportnak. Szakái János felkereste egy Dunaharasztiban lakó ismerősét, aki szerződésben igazolta, hogy ő adta el 400 ezer forintért a két gépet. (Ezeket annak idején egy győri vállalatnál vásárolták, és mint már szó volt róla, darabonként 11 ezer forintba kerültek.) Balogh Lajos vallomása szerint bűntársa 70 ezer forintot ígért neki a fiktív adásvételi szerződés aláírásáért, és ebből 50 ezret át Is adott. Időközben a két váillalkozó között megromlott a kapcsolat, amihez erősen hozzájárult, hogy a kutatómérnök a korábban megszokott precíz módszereket akarta a gyártásnál bevezetni, költségesnek ítélt műszaki eljárásokhoz ragaszkodott. Amikor világossá vált, hogy rövidesen kenyértörésre kerül köztük a sor, Szakái Jánosnak új ötlete támadt a présgépek értékesítésénél szerzett összeg legalizálására. Arra próbálta rábírni Baloghot, hogy a korábbi munkahelyéről eltulajdonított, az ipari kerámiagyártásnál hasznosítható anyagokat (104 ezer forintot érnek) számolja fel újabb fiktít; adásvételi' szerződéssel 375 ezer forintért a szakcsoportnak. Az előzményekhez tartozik, hogy egy szakemberekből álló team a Vasipari Kutatóintézetben kidolgozta a porkohászatban újdonságnak számító eljárást — golyók porból történő előállítása —, mellyel rendkívül nagy szilárdságú és finoman megmunkálható anyagot lehet gyártani. Az intézet szolgálati találmányként jelentette be az eljárást. Balogh Lajos, aki a kutató- intézet elismert szakembere volt, régzt vett a módszer kidolgozásában. Később több körülmény is közrejátszott abban, hogy úgy döntött, az intézet megkerülésével hasznosítja a technológiát. A nyomozás során, az Országos Találmányi Hivataltól beszerzett állásfoglalás szerint a szolgálati találmány csak a gyártás technológiájára vonatkozott, és nem a gyártmányra. Bűncselekményről tehát ekkor még nem volt szó, csak polgári per tárgya lehet, hogy a kutatómérnök lehetőséget keresett arra: az intézeten kívül valamilyen gazdálkodó szervezet (gt, gmik) létrehozásával valósíthassa meg az elképzeléseit. így ismerkedett meg 1983- ban Szakái Jánossal, aki önálló iparművész volt és díszkerámiák készítésével,, értékesítésével foglalkozott. Ö alkalmazta Balogh Lajost — aki kilépett a Vasipari Kutatóintézetből — addig, amíg sikerült gesztort találni közös vállalkozásukhoz. De erre sem kellett sokáig várni, mert a csetényi Gajjamenti Tsz (melynek több telephelye van Pest megyében) vállalkozott az ipari díszmű és kerámia előállítására. Megalakult 1984 februárjában a Sinterkerámik szakcsoport, melynek elnöke Szakái János, elnökhelyettese pedig Balogh Lajos lett. Becsapták a gesztorukat A két újdonsült vezető — még a szakcsoport tényleges megalakulása előtt — különböző berendezéseket vásárolt Szakái János pénzén az ipari kerámiák gyártásához. EgyeCcatött a Legfelsőbb Bíróság Intézkedni kellett Hamis az aláírás Egy gyár alkalmazottja, arra hivatkozva, hogy a Társadalombiztosítási Bizottság megállapítása szerint munka- képessége 50 százalékkál csökkent, könnyebb munkakörbe való áthelyezését kérte. Erre ígéretet is kapott, mégsem történt semmi. Ezért a munkaügyi bírósághoz fordult, amely azonban elutasította. A végzés indoklása szerint azonos telephelyen belül más munkakörbe történő beosztás joga kizárólag a munkaadót illeti meg. Ilyen kérdésben nem lehet munkaügyi vitát kezdeményezni. ' Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság megállapította: bár a munkaügyi bíróságnak a munkaadó jogáról való álláspontja helyes, ebben az ügyben mégis tévedett, amikor a rokkant kérelmét nem bírálta el. Ezúttal ugyanis arról van szó, hogy a dolgozó a más munkahelyre történő beosztását rehabilitációs intézkedésként kérte, mert munkaképessége 50 százalékkal csökkent. Márpedig a megváltozott munkaképességű dolgozót egészségi állapotának, korának és képzettségének figyelembevételével, megfelelő munkahelyre kell áthelyezni. Amennyiben ezt megtagadják tőle, bírósághoz fordulhat. A munkaügyi bíróság végzését a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte, és az ügy érdemi eldöntésére utasította. KSHBH TTia: NAP SSENDELETEH ________ - — -----------A gyógy- és üdülőhelyekről, a gyógyfürdő-intézményekről, valamint a természetes gyógy- tényezők hasznosításáról, a Magyar Közlöny 55. számában jelent meg a 62/1984. MT. és a 63/1984. MT. számú rendelet. Az ulak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről, a 20/1934. KM. sz. rendelet a Magyar Közlöny 50. számában jelent meg. A sokszorosítógépekről a 49/1984. MT. számú rendelet intézkedik, az ezekkel kapcsolatos rendészeti feladatokról a Magyar Közlöny most megjelenő 57. száma tartalmazza a 2/1984. BM. számú rendeletet. A méhen belüli fogamzás- gátló eszköz alkalmazásáról és forgalomba hozataláról a 14/1984. Eü.M. sz. rendelet a Magyar Közlöny 57. számában jelent meg. A mérnök megtagadta az ügyletet, ám üzlettársa mégis elkészítette a szerződést, amelyen Balogh Lajos aláírása is szerepel. Mint az igazságügyi szakértő megállapította, az aláírás hamis. Sajátos módon Szakái János megőrzött egy Lajos feliratú magnókazettát, melynek szövege ellene szolgáltat bizonyítékot. A szalagra felvett beszélgetés ugyanis azt tartalmazza, hogy az iparművész hiába próbálta rábírni a mérnököt a kutató intézetből eltulajdonított anyagokkal kapcsolatos újabb manipulációkra. A nyomozás során megállapították azt, hogy Szakái János nemcsak a présgépeket, hanem a többi, saját nevére vásárolt cikket is a valóságos értéknél jóval magasabb áron adta át a szakcsoportnak, ezzel csaknem negyedmillió forinttal megkárosítva ő:ket. így például 20 ezer forintot számolt fel egy korábban szemétbe kidobott értéktelen alkatrészért. Rosszul végződött a két üzlettárs vállalkozása, pedig értékes az a találmány, melyre a szakcsoport létrehozását alapozták, és más körülmények között sikert hozhatott volna az alkotónak. De a csalásra, az okirathamisításra, a társadalmi tulajdon megkárosítására nincs menlevél. A Pest megyei Rendőr-főkapitányság vádemelési indítvánnyal átadta az ügyet a Pest megyei Főügyészségnek. Gál Judit