Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-09 / 6. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 19S5. JANUÁR 9., SZERDA Hidegcsűcs a Stromfeld sétányon Erősített ügy eletek óvnak Leltározó üzletek és szállítók Ezekben a napokban vigyá­zó szemeinket a hőmérőre vetjük. Az erős hideget ma­gunkon is érezzük, elpirosodik az arcunk, nehezebben ve­szünk levegőt. Am, ha helye­sen öltözködünk, mint az or­vosmeteorológus állítja, nem fázhatunk meg ebben a tiszta levegőben. Régebben is voltak ilyen hidegek, viszont akkor más volt a technika. Más volt a helyzet például a falvakban. Télen egyébként is szünetelt a mezei munka, s a család egy helyiségben ku­porgott, a kályha pedig fűtött. Ma a legnagyobb hidegben is munkába kell indulni. Nem biztos, hogy oda is érünk. Ha pedig otthon áramszünet lesz, leállhat a fűtés is. Mindennapi életünk sok vállalat munkájá­tól függ. Hogyan állják a hi­deget a szolgáltatók? Erről ér­deklődtünk városunkban. Pincék felett Megyeri György üzemvezető, tömbfűtőmű: — A kazánnaplókat átlapoz­va kitűnik, hogy a keddre vir­radó reggel volt a leghidegebb a Stromfeld sétányt tömbfűtő­mű történetében, öt év alatt egyszer sem mértünk mínusz 20 fokot, az pedig különösen erdekes, hogy a napi átlaghő­mérséklet is ilyen alacsony: —15 fokos! Ezzel együtt a la­kások 99 százalékában tartani tudjuk az előírt hőfokot, vagyis a szobák közepén, más­fél méteres magasságban a 20 fokot. A gondok a tízemeletes házak földszintjén jelentkez­nek, ahol a pincéből jön a hi­deg. A házkezelőséggel karölt­ve, a Stromfeld sétány 10. szá­mú épületében már elvégeztük a szigeteltést. Ezt folytatjuk más házaknál Is. — A fűtőmű teljesítménye elegendő a nagy hidegben is a lakások melegítésére. Minden­esetre erősített ügyeletet tar­tunk, s az az elvünk, hogy a. leg­kisebb problémát is gyorsan elhárítjuk, hiszen ebből is ki­alakulhat a hibák láncolata. A T1GÁZ tapasztalata, hogy a nagy fogyasztás miatt csök­kent a hálózatban a gáznyo­más. Ezért az ipari létesítmé­nyek fogyasztását csökkentet­ték. Kevés a sajt Szívós Lászióné, élelmiszer- osztály-vezetú, Áfész-áruház: — Bár ma még nem érkezett meg Vácról a hússzállítmány — ez a tíz óra utáni helyzet volt —, az ellátásban a hideg í nem okozott nagyobb gondo- I kát. Egyedül a gyöngyösi bor- ■ forgalmi vállalat nem küld italokat, a fagyveszélyre való tekintettel. Így most nincs pezsgőnk, de ez most nem is igazi hiánycikk. Nagyobb baj az, hogy minimális a sajtellá­tás Vácról. A Galgatej jól szállítja termékeit, viszont teg­nap délután késve érkezeti; a kocsijuk. A kenyérgyártól pe­dig azt hallottuk, hogy Pestet is el kell látniuk. Leltároz a szomszéd, a húszas népbolt, és még szá­mos városi élelmiszerüzlet. Ezért nagyobb a forgalma az Áf ész-áruház élelmiszerosztá­lyának. Sajnos a szállító nagy­kereskedelmi vállalatoknál is leltároznak itt-ott, s ez jelen­leg nagyobb gond, mint a hi­deg. Lőrincz Dénes üzemvezető, autóbuszállomás: — A gázolajban található paraffin csapódik ki ebben a hidegben, és ez eltömíti a szű­rőket. így történhet meg, hogy a buszok menet közben leáll­nak. Ezen úgy segítettünk, hogy petróleumot keverünk az üzemanyaghoz, s a hígítás megteszi a hatását. — Éjjel-nappal ügyeletet tartunk azért, hogy lehetőleg minél kevesebb zökkenővel szállíthassuk utasainkat. A so­főrök éjszaka melegítő járatá­sokat tartanak, ezért természe­tesen fizetési pótlékot kapnak. Ugyeletünk egyik célja éppen az, hogy az éjszakai járatások megtörténtét ellenőrizzük. Laboda László forgalmi szolgálattevő, HÉV, Palota­kert: — Igaz, itt sincs elegendő ember, a dolgozóknál 230 óra a havi átlag, de kisebbek a gondok, mint a MÁV-nál. A peronok tisztítását megoldot­tuk, a váltókat fűtjük. Ha lát' juk, hogy használhatunk, ott­hagyjuk az íróasztalokat is. Nem szabad mereven értel­mezni az utasításokat, az az elsődleges, hogy menjenek a szerelvények. Az asztal mellül — Késések abból fakadhat­nak, ha felsővezeték-szakadá- sok történnek. Most éppen Cinlzota és Kerepes között van egy ilyen hiba. A késés kisebb, mint a vasútnál tapasztalható. Nem a mi munkánkon múlik viszont az az előny, hogy itt rövidebbek a távolságok, mint a MÁV-nál, könnyebb kivo­nulni a hibák elhárítására. Dolgoznak az Elektromos Művek villanyszerelői is. Mun­katársunk, Csuba József a Lumnitzer utcában találkozott Molnár Jánossal és Prohászka Lászlóval. Egyikük az árok­ban, a másikuk az oszlop tete­jén állta a hideget. B. G. Mozgalmas úttörőélet A kisdobosok, úttörők a téli hónapodban sem szorulnak be a rajfoglalkozások, őrsi össze­jövetelek során" a termekbe, hiszen szánkótúrára menni, hóembert építeni, hócsatázni csak a szabadban lehet. A tél örömei mellett a vérségi pajtások mozgalmi életét szá­mos más esemény is színesí­ti. E hónapban van a teadél­utánok szezonja, január utol­só csütörtökjén kerül sor a csapatok Ki mit tud?-jára, amelyre már megkezdték a felkészülést. Javában gyűjtik már a megunt játékokat, könyveket és egyéb tárgyakat, amelyek február elején a szolidaritási vásár keretében találnak majd új gazdára. A rendezvény be­vételét az UNICEF számlájá­ra fizetik be, az elmaradott országok gyermekeinek meg­segítésére. Február közepén színházlá­togatáson vesznek részt, a Boszorkányéj című panto­mimjátékot nézik meg Gödöl­lőn. Ugyancsak februárban rendezi meg a csapat a karne­vált, amely évről évre több gyermeket serkent jelmez ké­szítésére, s annak bemutatásá­ra. Anyakönyvi hírekrf Házasságot kötött: Salamon János Miklós és őszi Márta, Fekete József és Ötvös Margit, Pozsár József és Berta Ilona Mária, Lengyel László és Dobi Magdolna. Elhunyt: Szeif Ferencné Halmschlager Róza Anna, Gö­döllő, kastély, Kakuk András- né Báthy Julianna, Salgótar­ján, Kismarty utca 6., Flőth- mann Istvánná Bohaczek Emí­lia, Gödöllő, kastély, Gdovin Pálné Jaskó Erzsébet, Gödöllő, kastély, Bujdosó Gézáné Laukó Anna, Gödöllő, Béke utca 1., Zsigri Jánosné Berzc Erzsé­bet, Gödöllő, Állomás utca IQ., Szabó István, Gödöllő, Rigó ut­ca 28., Börcsök Dezsőné Vörös Anna, Gödöllő, Árpád utca 38., Dudás Lajos, Gödöllő, Bajcsy- Zsilinszky utca 4., Csákó Sán- dorné Szín Erzsébet, Gödöllő, Ady Endre sétány 56., Werk- ner Lászlóné Zabó Olga, Gö­döllő, Semmelweis utca 12. imm h\on m.sii Megtalálni és ártalmatlanná tenni. Színes, szinkronizált szovjet film. Csak 4 órakor. Lady Chátterley szeretője. Színes, szinkronizált francia— angol film. 6 és 8 órakor. 18 éven felülieknek! Pécel Gssmeték Jó körülmények között ta­nulhat hatszáz általános isko­lás, Pécel nyáron átadott Pe­tőfi Sándor utcai új iskolá­jában. Jutott már arra is idő, hogy a szülők bevonásával facsemetéket ültessenek az épület köré. A felnőttek is bejárnak az iskolába, többek között sportolni. Fo’yami kikötők nélkül maradtunk Vili út alagúthan, völgy felett A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont : Iskolaotthonos foglalkozás, a Petőfi és Karikás iskolának, 11 és 14.30 órakor. Gödöllő, könyvtár: Az öszikék nyugdíjasklub össze j övetele: Egészségünkért dr. Mikola Jenő orvos előadá­sa 15 órakor. Nagy a világ! S a földgömb­re, / milyen igazságtalanság, / kis folyonkat, a Nagykükül- lőt, / bizony, reá sem rajzol­ták. Kányádi Sándor verse kezdődik így az erdélyi folyó­ról és ezek a verssorok min­den alkalommal megszólalnak bennem, amikor a galgahéví- zi határban hullámzó Díka-tó partjára érkezem. Igaz, ennek nincs olyan nagy történelme, mint távoli társának, s ha jól meggondoljuk, nem is valódi tó, hanem víztároló, mestersé­gesen épült. Mégis, erre csu­pán a völgyzáró gát emlékez­tet, a többi partszakasz olyan, mintha igazi lenne. A Bika-tó még Magyaror­szág térképén sincs elismerve. Ám született egykor egy olyan álom ezen a tájon, amely, ha megvalósult volna, akkor bi­zony szerepelt volna rajta és most folyami kikötője lehetne Galgamácsától Túráig min­den Galga menti községnek, Váckisúj falunak viszont el kellett volna költöznie. Lcgfontcsnblí láncszam 1947-ben kinyomtatott könyvet tartok a kezemben, címe: A Duna—l’isza csator­na. A csatorna története és irodalma, az idők folyamán készült fontosabb tervek leírá­sa és kritikai összehasonlítása, valamint a kivitelre elfogadott általános terv ismertetése sze­repel benne. Szerkesztői Lampl Hugó, az Országos Ön­tözésügyi Hivatal elnöke és I-Iallóssy Ferenc, a Földmíve- lésügyi Minisztérium vízügyi műszaki főosztályának főnöke voltak. Mindössze két évvel a fel- szabadulás után már így fo­galmaztak: Kétségtelen, hogy víziúthálózatunk fejlesztésére vonatkozóan kitűzött, messze a jövőbe tekintő programunk legfontosabb láncszemét, a Duna—Tisza csatornát, amely több mint 100 éve foglalkoz­tatja a közvéleményt, rövide­sen meg kell valósítani. A könyv megjelenésekor már csak történelem volt az a terv, melyet 1933-ban a Duna—Tiszaközi Kereskedelmi Kamara gyűlésén Gugano- vich Máté földbirtokos ter­jesztett elő arra, hogy a csa­torna a vác—aszód—újszász— szolnoki vonalon létesüljön. Talán maga sem tudta, hogy az ötlet még régebbi. 1723 kö­rül 111. Károly külföldi mér­nökökkel több terveit készíte­tett, az egyik Váctól kiindulva Szolnoknál torkollt a Tiszába. 17D9-bcn Schönstein Ferenc udvari tanácsos Pest és Szol­nok között két nyomvonalat is kijelölt. Az egyik szerint a csatorna a Rákos, a Galga és a Zagyva völgyében haladt volna. Guganovich Máté tervét nem vetették el annak meg­vizsgálása nélkül. Pedig azt hiszem, ez az ötlet még ma is díjat nyerne a fantasztikus el­képzelések pályázatán! Hogy milyen környezeti hatásai let­tek volna e terv megvalósu­lásának, azt nem sejthetjük. Bizonyosan átalakulna a vidék éghajlata. Bujább növényzet terjeszkedne el a megnöveke­dett páratartalom miatt. Azt már csak a szakemberek de­ríthették volna ki, hogy ho­gyan módosulna a talaj víz- háztartása. A vác—aszód—újszász— szolnoki csatorna terve ma­gasvezetésű volt. A Duna és a Tisza közötti vízválasztó ugyanis olyan magas — 210 méter —, hogy azon keresztül nem lehetséges olyan mély bevágást létesíteni, melyben a víz az egyik völgyből a má­sikba átfolyna. Ásott csatorna A csatorna Váctól délre ága­zott volna ki a Dunából és Váchartyán mellett a Hartyá- ni-patak mentén, Váckisújfa- lun át a vízárok mentán ha­ladna. Váchartyán és Váckis- újfalu között metszené át a vízválasztót. A nagy magas­ság miatt ott hét kilométer hosszú csatornaalagutat épí­tettek volna, benne a gerinc- tartánnyal! A Galga völgyében úsztak volna tovább a hajók, Túra után ásott csatornában Űjszá- szig, ahol á Zagyvába torkoll­na a víziút. A terv megvaló­sulása esetén 13 zsilipet kel­lett volna építeni, mérsékelt magasságú vízlépcsőkkel. Párolgást pótolna A csatornát végül Dunaha- raszti, Kecskemét és Űjkécske között kezdték meg építeni, de nem fejezték be. A zsilipelé­sek és a természetes okok miatt elpárolgó víz pótlására a Duna vizének szivattyúzása mellett másik lehetőség is kí­nálkozott. A Zagyva felső sza­kaszából a gravitációs erőt ki­használva táplálták volna a csatornát. A száz kilométer hosszú üzemvízcsatorna is át­szelte volna a Galga mentét, ahol a vizet átvezető hidat képzeltek el a mély völgy felett... Azóta sincs Duna—Tisza csatornánk. A vác—aszód— újszász—szolnoki vízi út terve szinte bizonyosan már csak helytörténeti érdekesség ma­rad. Több kérdésben azonban előreláttak a kötet szerkesz­tői. Balázs Gusztáv Ocdöüői tanuszoda Tégla jegy az építéshez Tavaly tanuszoda építését kezdték meg a gödöllői Ka­rikás Frigyes Általános Isko­lában. Az építmény jelentős része elkészült, a befejezéshez azonban a tanácsnak nincs meg a teljes összeg, ezért a lakossághoz fordulnak a tá­mogatásért. A támogatás for­mája a tégiajegy. Ezeket négy címletben adják ki, 250, 500, 1000 és 2000 forintos áron. A téglajegy tulajdonosa az uszo­da megnyitása után bizonyos számú ingyenes belépésre jo­gosult. A 250 forintos tégla­jegy tulajdonosa tízszer hasz­nálhatja ingyenesen az uszo­dát. Az 500 forintos 15 órás úszótanfolyamon való részvé­telre, az 1000-es egy évig heti egyszeri egyórás uszodahasz­nálatra, a 2000 forintos egy évig teszi lehetővé az uszoda hétvégi használatát. A felhívás egyéneknek, bri­gádoknak és kollektíváknak is szól, akiktől és amelyektől ugyancsak pénz és társadálmi munka felajánlását várják. A befizetéseket a tanács fejlesztési alapjának számlá­jára kérik: 7G3-395115-0017. Kívánságok tizenkét hóra léke, munka, gondolkodás Már a családban is Terjed, mint a ragály Napjainkban elterjedt a csúnya beszéd, és szinte álta­lános szokás a káromkodás. Bárhol jár az ember, tömött villamoson, buszon, a vásár­lókkal zsúfolt ABC-ben, a leg­kisebb veit vagy valódi sere­lem esetén jön a mosdatlan szöveg. Sőt újabban már nem­csak ilyen helyeken, egyre több munkahelyen, családban is polgárjogot nyertek a pal- lérozatlan kifejezések. Ki Így, ki úgy szidja a felmenő ro­konságot, vagy az ógieket, mert ebben aztán, valljuk be őszintén, bőséges a szókin­csünk. Talán a világ egyetlen nyelve sem rendelkezik eny- nyi cifrasággal, mint a ma­gyar. Kétségtelen, hogy felgyor­sult az életvitelünk, sok a hajsza és a rohanás, kevesebb a türelmünk embertársaink iránt. Kevésbé vagyunk e!né- zők és megértők. Ez lehet mentség, de nem magyarázat. Különösen, ha a következmé­nyeket nézzük. Nemegyszer hallok fiatalok, tizenéves középiskolások, de néha ennél jóval fiatalabb gyerekek szájából is nyilvános helyen elképesztően durva sza­vakat Előfordult már, hogy ilyesmiért figyelmeztettem gyerekeket De félek, ez ma már nem elég. Jobban kéne figyelnünk egymásra, átgondolni monda­tainkat, mielőtt a végére il­lesztjük azokat a bizonyos jelzőket. Sem a felnőttséget, sem a jópofaságot, de még holmi tekintélyt sem jelent a sűrű káromkodás. Egyik légi sporttársam, aki sárkányrepülő, gépe összesze­relése közben rácsapta az egyik kallantyút a kisujjára. Felszlsiszent, majd ennyit mon­dott: az árgyélusát! Elmosolyodtam, s mély tisz­teletet éreztem, hogy fizikai fájdalma ellenére sem sorolta fel az összes szentet. Hát valahogy így kéne! Az árgyélusát! Az új évre való készülődés alkalmat teremt a számve­tésre. Az ember ilyenkor át­gondolja mindazt, ami az el­múlt év során történt vele. Vajon mi az, amit jól csinál­tam, mi nem sikerült? Mit kellene másként csinálnom az új esztendőben? Vissza nem térő alkalom a kívánságok és a fogadalmak összeállítására is. Sokan hiszik, hogy az új év első perceiben hangosan kimondott fogadalmak és jó­kívánságok valóra is válnak. Az ilyen fogalmakra és kí­vánságokra voltunk kíván­csiak. Keresztes Györgyné bolti eladó: — Újévkor nem szoktam fo- gaökozni. Az 1984. év nagy örömet hozott nekem, hiszen megszületett az első unokám. Kívánságom legfőképp az, hogy békében és egészségben nőjön fel. Az új évben is kí­vánom, hogy a bolti munkám sok örömet szerezzen, és emel­kedjék az üzlet forgalma. Jordán Imre gépkocsivezető: — Immár tizedik éve an­nak, hogy megfogadom, ja­nuár elsejétől nem fogok do­hányozni. Remélem az idén sikerül ez a dolog. Különleges kívánságom nincs, de szeret­ném, ha minden úgy sike­rülne, ahogy 1984-ben volt. Novák Lászlóné művelődési előadó: • — Nem szoktam fogadkoz- ni újévkor. Kívánságom na­gyobb része munkámmal kap­csolatos. Az idén rendezzük meg az V, Galga menti nép- művészeti találkozót. Munka­társaimmal nagyon sok mun­kát fektettünk az előkészüle­tekbe. Bizakodunk, hogy ez tükröződni fog ezen a neve­zetes eseményen. Kívánjuk, hogy mindenki érezze magát majd jól, és sok élményben legyen része. Magamnak any- nyit kívánok, hogy továbbra is annyi dolgom legyen, mint az elmúlt évben. Nincs ebben semmi titokzatosság, de nem tudtam magammal f '■•óz­ni egy percet sem. Gregus lstvánné bolti eladó: — 1985-ben fogok nyugdíj­ba menni. Mivel ez az ese­mény az év közepére várha­tó, addig még sokat kell dol­goznom. Talán érthető, ha egy kicsit elfogult leszek és elsősorban egészséget kívánok magamnak. Mint kereskedő, bízom abban, hogy jobb lesz az üzleti ellátás és kevesebb a hiánycikk. Budai Lászlóné vegyésztech­nikus: — Legfőbb kívánságom, bé­ke legyen a világon. A csalá­domnak, ismerőseimnek egész­séget kívánok. Magamnak több szabad időt, hogy még többet olvashassak, rejtvény: fejthessek, kézimunkázhassak. Karácsonyra kaptam egy kép­zőművészet} könyvsorozatot, azt is jó lenne áttanulmányoz­ni mihamar ... Nem titkolt vágyam és kívánságom, hogy a kisfiam, aki szeptemberben lesz elsős, addigra kimondja helyesen az r hangot. Éliás József munkavédelmi előadó: — Elvből nem fogadkozom újévkor. Kívánságom, hogy le­gyen béke. Ha béke van, van munka. Ha van munka, akkor ott boldogság is van. A többi már jön magától. Raffai Sándorné tanár, köz­ségi párttitkár: — Nem vagyok már fiatal, hogy fogadkozzak. Az új> évtől azt várom, hogy az emberek többet fognak gondolkodni, és ennek eredményeként többet fognak majd egymással törőd­ni. Remélem, nem a pénz utáni hajsza, és az ideget gyötrő munka tölti majd ki az új év napjait. A közömbösség legnagyobb oka az, hogy a közügyekbe való beleszólást, vélemény- nyilvánítást egyre több ember érzi kellemetlennek. Remélem ez a jövőben másképp lesz. Több okom is van azt hinni, hogy emiatt kevesebb lesz az Álmatlan éjszakáim száma. Mint magánember a családi életemmel és munkámmal elé­gedett vagyok, s kívánom ez folytatódjék az űj évben is. Kovács I. Csaba ISSN 0133—1857 ÍSiJdöUSl Hírlap' (

Next

/
Oldalképek
Tartalom