Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-09 / 6. szám

1985. JANUAR 9., SZERDA Gépjármű Emelkedtek az adótételek Január elsejével módosul­tak a társasági adózás szabá­lyai, és emelkedtek a magán- személyek által fizetendő gép­jármű-adótételek. A vállalati jövedelemszabá­lyozás mértékrendszerének változásaival párhuzamosan a belföldi társaságok meghatá­rozott körének — az önálló és a vállalati gazdasági munka- közösségek, az ipari szolgál­tató szövetkezeti szakcsopor­tok és egyes polgári jogi tár­saságok — adóterhe növeke­dett. Ez évtől a nyereség után fizetendő társasági adó 3-ról 6 százalékra emelkedett. En­nél nagyobb mértékben, 12 százalékra nő azoknak a kis­vállalkozásoknak adója, ame­lyeknél az egy főre eső évi nyereség meghaladja a 200 ezer forintot. Egyúttal egyér­telműbbé, áttekinthetőbbé váltak a társasági adózásra vo­natkozó előírások. Január 1-től a magánsze­mélyek által fizetendő gép­jármű-adótételei emelkedtek. A dízel-, illetve az 1500 köb­centiméter feletti hengerűrtar­talmú benzinüzemű személy- gépkocsik adója átlagosan 25 százalékkal, a tehergépjármű­vek, pótkocsik és utánfutók adója pedig 30 százalékkal emelkedett. Jogi tanácsok oh ElhaimsrkoeSGf? lépés volt eEfessiI ess airöél Ä kedvezmény nem halad kaftfa me® a nyolcvan százalékot • Használt gépkocsi adás-véte­le esetén, ha a vevő több hóna­pon át üzemelteti a gépkocsit, ki­fogásolhatja-e annak műszaki ál­lapotát? Olvasónk eladta 8 éves Trabant Combi gépkocsiját. A vevő 5 ezer forint előleget adott és egy hónapi határidő­re vállalta a vételár teljes ki- egyenlítését. Az ügylet meg­kötésekor az eladó átadta az autó forgalmi engedélyét és ezzel együtt a gépkocsit is. Vevő a vételárat nem fizette meg határidőre, az eladó fel­szólítására sem válaszolt. Ol­vasónk elutazott Bálványos­ra, a vevő lakására, és a ná­la maradt másik autókulcs- csal forgalmi engedély nélkül elhozta a gépkocsit Olvasónk azt kérdezi, mi a teendője, hogy az autó mellé visszaszerezze a kocsi forgal­mi engedélyét is. A vevő közben a kocsi elvitele után, ismeretlen tettes ellen lopás miatt feljelentést tett a rend­őrségen. Egyidejűleg levelet írt olvasónknak, amelyben közölte, nem tudja a meg­egyezett vételárat kifizetni, mert a kocsi műszaki állapota rosszabb, mint gondolta. Itt áll olvasónk ügye és tő­lünk kér a továbbiakra néz­ve tanácsot. Ha a vevő olvasónkkal tör­tént megállapodás alapján a gépkocsi forgalmi engedélyé­ben a tulajdonosváltozást át­íratta, akkor elhamarkodott lépés volt a gépkocsi elho- zatala. Ugyanis ebben az esetben a vételár kifizetését követelhette volna akár bíró­sági úton is, azzal a feltétellel, ellenkező esetben eláll az ügylettől. Ha már most a vevő ennek ellenére nem fi­zet, jogerős ítélet alapján vég­rehajtási úton hozzájuthatott volna'pénzéhez. A vevőnek a per során módjában állott volna a kocsi műszaki állapo­tával kapcsolatos kifogásait érvényesíteni, azonban erre vonatkozóan bizonyítékokat a vevőnek kellett volna produ­kálni. Természetesen jelentő­sége van annak is, hogy a vevő egy hónapon keresztül nem kifogásolta a kocsi álla­potát, üzemképességét és ér­tékét sem. Egy hónap alatt, amíg a vevő a gépkocsit hasz­nálta, esetleges rendeltetés­ellenes használat következté­ben olyan kárt is okozhatott a kocsiban, amelyért a fele­lősséget a vevőnek kell visel­nie. Abban az esetben, ha a forgalmi engedélyt a vevő még nem íratta át, tehát vál­tozatlanul olvasónk a tu­lajdonos, egyoldalú elállása következtében a gépkocsit büntetlenül elhozhatta, ha azonban a vevő abban vala­milyen kárt okozott, már ol­vasónk ezen igényét vele szemben nem valószínű, hofey érvényesíteni tudná. Most, hogy a gépkocsi olvasónknál van, a forgalmi engedély vi­szont a vevőnél, azt taná­csoljuk, szólítsa fel a vevőt, a forgalmi engedély vissza­küldésére, és nyilatkozzon ar­ról is, hogy az ügylettől el­áll, mert a vevő nem tize teft, és a gépkocsi egy hónapi használatáért, le- és felutazás költségeiért igényét fenntart­ja, és az előlegül felvett ösz- szegből levonja. Tanácsolj uk továbbá azt is, letókes rendőrséggel, lopás nem történt, csupán a jogos tulajdonát képező gépkocsit hozta vissza a vevőtől. O Tanácsi bérlakás kiutalása esetén milyen szociálpolitikai ked­vezmények Uleáietik meg a gyer­mekes családot? Olvasónknak tanácsi bér­lakást utaltak ki. Két kiskorú gyermekkel és feleségével költözik a lakásba, és a ki­utaló határozatban közölték vele, kétszeres lakás-haszná­latbavételi díjat kell a bérla­kás után fizetnie. Olvasónk szeretné tudni, hogy gyermekei és az eltar­tásban lévő nagymama után, milyen mértékű kedvezmény illeti meg. A jogszabály szerint, a bér­lőt a tanácsi bérlakásra meg- állapílthi'jt lakás-használatbavé­teli díj összegéből az általa eltartott, vele közös háztar­tásban élő gyermekek és más családtagok után szociálpoli­tikai kedvezmény illeti meg. Ha a bérlő egy alkalommal már részesült kedvezmény­ben, újabb tanácsi bérlakás kiutalása esetén, ugyanazon személy után kedvezmény is­mételten nem illeti meg. A kedvezmény mértéke egy gyermek után 20 százalék, a további gyermekek után — gyermekenként — 23 száza­lék, más családtag után — személyenként — 20 százalék. A kedvezmény mértéke a lakás-használatbavételi díj 80 százalékát nem haladhatja meg. Dr. M. J. 0­Érvényben: fanná? 1-főB Sok embert érint Előtérben álló társadalompolitika! és gazdasági törekvéseket tükröz­nek, a soron levő feladatok megoldását szolgálják azok a legfelsőbb szintű jogszabályok, amelyeket az elmúlt esztendőben alkotott meg az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, több miniszter, s hatályba lépésük időpontjaként 1985. január l-ét jelölték meg. Az új jogszabályok közül főként a legtöbb állampolgárt közvetlenül érintő paragrafusokat emel­tük ki az alábbi összeállításban — sorrendben a törvényszintű jog­anyagot, majd a minisztertanácsi rendelkezéseket és a tárcaszintű renddetekeu Önállóbban Az országgyűlés a tisztesség­telen gazdálkodás tilalmáról alkotott törvényt, amely egy­felől szabályozza a piacon kö- , vetendő magatartást, másfelől védelmet nyújt a tisztességte­len gazdálkodás valamennyi formájával szemben. Az alapvető tétel: tilos a gazdasági tevékenység folyta­tására jogosult jogi szemé­lyeknek és magánszemélyek­nek (ide értve a magánszemé­lyek társaságait is). gazdasági tevékenységet tisztességtelenül — különösen a versenytársak a fogyasztók törvényes érde­keit sértő vagy veszélyeztető, illetőleg az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző mó­don — folytatni. A törvény meghatározza a tilalmak meg­szegéséhez fűződő jogkövet­kezményeket, a bírósági eljá­rást, a szankcionális lehetősé­geit. Egyebek között rendelke­zik arról, hogy a bíróság kö­telezheti a jogsértőit a tisztes­ségtelen ár leszállítására vagy az áru kijavítására vagy an­nak kicserélésére, illetőleg az ár visszafizetésére. Súlyos ese­tekben lehetőséget ad gazda­sági bírság kiszabására is. A gazdasági szférában — az irányítási rendszer tovább­fejlesztésével összefüggésben — cél, hogy a vállalatok önál­lóbban, függetlenebbül gaz­dálkodhassanak, s ezzel pár­huzamosan bővüljön a dolgo­zói kollektívák döntési jogkö­re, részvétele a vezetésben. E törekvéseket tükrözte az a jog­alkotói aktus, hogy az Elnöki Tanács törvényerejű rendelet­tel módosította az 1977-ben el­fogadott vállalati törvényt: új vállalatvezetési formákat ho­zott létre. Eszerint január 1-től a vállalatok többsége vállalati tanács, a dolgozók közgyűlé­se, illetve küldöttgyűlése álta­lános vezetésével működik. Megváltozott a vállalatok többsége felett gyakorolt álla­mi irányítás formája és tartal­ma, új típusú — lényegében a működés törvényes rendjét vizsgáló — felügyeleti rend­szer érvényesül, megszűnt a korábbi vállalatfelügyelet. Azok a vállalatok, amelyeket e változások nem érintenek — s ezek körét a Minisztertanács határozza meg — továbbra is államigazgatási irányítás alatt maradnak, általános vezetésü­ket a kinevezett igazgató lát­ja el. Kitüntetések Január 1-tól lép hatályba az a törvényerejű rendelet, amellyel az Elnöki Tanács négy új kitüntetést alapított: a Magyar Népköztársaság aranykoszorúkkal díszített Csillagrendjét, a Magyar Nép- köztársaság kardokkal díszí­tett Csillagrendjét és a Ma­gyar Népköztársaság Csillag­rendjét, valamint az Április negyediké Érdemrendet. Ezzel húszra emelkedett az érdem­rendek és címek száma. Felemelte az Elnöki Tan Acs az egyes kitüntetéseihez kapcsolódó egyszeri pénzjutalmak összegét; eszerint: a Szocialista Magyaror­szágért Érdemrend, a Magyar Nép- köztársaság aranykoszorúval dí­szített Csillagrenrtje 15 000, a Ma­gyar Népköztársaság kardokkal díszített Csillagrendje 12 000, az Április negyediké Érdemrend, a Munka Érdemrend arany fokozata, a Magyar Népköztársaság Csillag- rendje és a Vörös Csillag Erdem- reI\d 10 000, a Munka Érdemrend ezüst fokozata, a Kiváló Szolgá­latért Érdemrend 8000, a Munka Érdemrend bronz fokozata pedig 6000 forint jutalommal jár együtt. Törvényerjű rendelet szüle­tett a településfejlesztési hoz­zájárulásról, amelyet ugyan 1986-ban vezetnek be az or­szág egész területére, de lehe­tőség van arra, hogy az ön­kéntesség elve alapján, a helyi tanács javaslatára — a pénz­ügyminiszter hozzájárulásával — már 1985. január 1-től al­kalmazzák. Az új hozzájáru­lás mértéke évi 300—2000 fo­rint. Ahol a helyi tanácsok már 1985-re településfejleszté­si hozzájárulást állapítanak meg, a fizetendő összeg nem haladhatja meg ebben az év­ben a 600 forintot. Akik már az idén településfejlesztési hozzájárulást fizetnek, mente­sülnek a községfejlesztési hoz­zájárulás egyidejű fizetése alól. A hozzájárulásból be­folyt pénzzel kizárólag a helyi tanácsok rendelkeznek. A munkakerülők rendszeres munkára szoktatása szüksé­gessé tette a helyhez kötésü­ket és az életvitelük szorosabb felügyeletét. Ezért módosította az Elnöki Tanács a Büntető Törvénykönyvet, úgy, hogy a főbüntetések körét új bünteté­si nemmel bővítette: a szigo­rított javító-nevelő munka be­vezetésével, T áppénzf olyásítás A társadalombiztosítás kö­rében — miután az erről szóló törvényt módosította az Elnö­ki Tanács — január 1-től a táppénzfolyósítás alapja a nyugdíjjárulékkal csökkentett előző évi átlagbér, illetve át­lagkereset. Egyidejűleg vi­szont emelkedik a kórházi ápolásban töltött időre és a hosszabb betegség esetén járó táppénz, valamint a pályakez­dő fiatalok körében a táppénz mértéke. Minisztertanácsi rendjelet in­tézkedik arról, hogy lakásépí­tés, illetve -vásárlás esetén az úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény összege gyerme­kenként 40 000 forint, az épít­tetővel (vásárlóval) együtt köl­töző, a kölcsön- (adás-vételi) szerződés megkötésének idő­pontjában meglevő három (vagy több) gyermek esetén a harmadik gyermek után 80 000 forint, más eltartott családta­gok után személyenkét 30 000 forint. A közlekedési miniszter — a Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján — mó­dosította azt a rendeletét, amely a belföldi távolsági (helyközi) személyszállítási kedvezményekről szól. Az új előírások értelmében az országos közforgalmú vasutak vonalain 50 százalékos kedvez­ményre jagosuUak: a gyermekek négyéves koruktól 11 éves koru­kig, illetőleg általános iskolai ta­nulmányuk befejezéséig, legfeljebb azonban tankötelezettségük felső korhatáráig; a középfokú és fel­sőfokú oktatási intézmények nap­pali tagozatos tanulói, illetőleg haUgatöi c tanulói viszony meg­szűnéséig; az állami gondozásban levő munkaképtelen vagy önhibá­jukon hívül cső okból nem dol­gozó fiatalok abban az esetben is, ha oktatási intézményben nem tanulnak. A távolsági menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben 75 százalékos kedvezményre jogosul­tak: a gyógypedagógiai intéz­ményben és a szociális intézmé­nyekben benUakó, továbbá a rend­szeresen bejáró, érzékszervi, testi vagy értelmi fogyatékosságban, Illetőleg elmebetegségben szenve­dő tanulók (gondozottak) és egy kí­sérőjük. Az intézmény székhelye és a tanuló (gondozott) állandó lakóhelye között. A nyugdíjasok az országos közforgalmú vasutak és a Volán menetrend szerinti já­ratain évente 16 alkádlommal 50 százalékos utazási kedvezményben részesülnek január 1-től. Különleges kerámiák A tsaSóíiwésray sikert kezimtoll voína CSALÁSSAL KEZDTEK A vállalkozások korát éljük, és ami ezzel együtt Jár, sokat hallani róla, hogy cgy-egy Jó ötlet aranyat ér, ha hozzáértő emberek foglal­koznak a megvalósításával. A gyors meggazdagodás lehetősége vagy illúziója azonban néha olyanokat Is a könnyelmű szerencselovagok sorába ragad, akiknek eddigi életútja egészen mást példázott. A Pest megyei Ren'lőr-fükapitányság befejezte a nyomozást egy bűnügyben, melynek két főszereplője Balogh Lajos kutatómérnök é» Szakái János iparművész. bek között két présgépet is vettek, darabját 11 ezer kettő- szjz forintért. Ennek a két gépnek, illetve a beszerzési árnak szerepe lesz a történet további alakulásában. Időközben a gasu-or szövet­kezet a szakcsoport rendelke­zésére bocsátott 2,5 millió fo­rintot, hogy abból fedezzék a termelés megindításának költ­ségeit. Mivel a szakcsoportnak nem volt irodahelyisége, a Sza­kái János lakásában elhelye­zett páncélszekrényben őriz­ték a pénzt. Az iparművész a szakcsoport részére felvett összeget a sajátjával együtt tartotta és minden bizonylat nélkül kezelte a pénzt. Ez a körülmény is közrejátsz­hatott abban, hogy úgy tűnt, szabad a vásár, és megkezdőd­tek a csalásra alapozott ma­nipulációk. A szakcsoportel­nök megállapodott abban a he­lyettesével, hogy a korábban vásárolt két présgépet a tény­leges ár sokszorosáért adják át az általuk vezetett szakcsoport­nak. Szakái János felkereste egy Dunaharasztiban lakó ismerő­sét, aki szerződésben igazolta, hogy ő adta el 400 ezer fo­rintért a két gépet. (Ezeket annak idején egy győri válla­latnál vásárolták, és mint már szó volt róla, darabonként U ezer forintba kerültek.) Balogh Lajos vallomása sze­rint bűntársa 70 ezer forintot ígért neki a fiktív adásvételi szerződés aláírásáért, és ebből 50 ezret át is adott. Időközben a két vállalkozó között még- romlott a kap cső Lat, amihez erősen hozzájárult, hogy a ku­tatómérnök a korábban meg­szokott precíz módszereket akarta a gyártásnál bevezetni, költségesnek ítélt műszaki el­járásokhoz ragaszkodott. Amikor világossá vált, hogy rövidesen kenyértörésre kerül köztük a sor, Szakái Jánosnak új ötlete támadt a présgépek értékesítésénél szerzett összeg legalizálására. Arra próbálta rábírni Baloghot, hogy a ko­rábbi munkahelyéről eltulaj­donított, az ipari kerámiagyár­tásnál hasznosítható anyago­kat (104 ezer forintot érnek) számolja fel újabb fiktív adás­vételi szerződéssel 375 ezer forintért a szakcsoportnak. Hamis az aláírás Az előzményekhez tartozik, hogy egy szakemberekből álló team a Vasipari Kutatóinté­zetben kidolgozta a porkohá­szatban újdonságnak számító eljárást — golyók porból tör­ténő előállítása —, mellyel rendkívül nagy szilárdságú és finoman megmunkálható anyagot lehet gyártaná. Az intézet szolgálati találmány­ként jelentette be az eljárást. Balogh Lajos, aid a kutató- intézet elismert szakembere volt, részt vett a módszer ki­dolgozásában. Később több kö­rülmény is közrejátszott ab­ban, hogy úgy döntött, az in­tézet megkerülésével haszno­sítja a technológiát. A nyomozás során, az Or­szágos Találmányi Hivataltól beszerzett állásfoglalás sze­rint a szolgálati találmány csak a gyártás technológiájá­ra vonatkozott, és nem a gyártmányra. Bűncselekmény­ről tehát ekkor még nem volt szó, csak polgári per tárgya lehet, hogy a kutatómérnök lehetőséget keresett arra: az intézeten kívül valamilyen gazdálkodó szervezet (gt, gmk) létrehozásával valósít­hassa meg az elképzeléseit. Így ismerkedett meg 1983- ban Szakái Jánossal, aki ön­álló iparművész volt és dísz­kerámiák készítésével, értéke­sítésével foglalkozott, ö al­kalmazta Balogh Lajost — aki kilépett a Vasipari Kutatóin­tézetből — addig, amíg sike­rült gesztort találni közös vál­lalkozásukhoz. De erre sem kellett sokáig várni, mert a csetényi Gajjamenti Tsz (melynek több telephelye van Pest megyében) vállalkozott az ipari díszmű és kerámia elő­állítására. Megalakult 1984 februárjában a Sinterkerámik szakcsoport, melynek elnöke Szakái János, elnökhelyettese pedig Balogh Lajos lett. Becsapták a gesztorukat A kát újdonsült vezető — még a szakcsoport tényleges megalakulása előtt — külön­böző berendezéseket vásárolt Szakái János pénzén az ipari kerámiák gyártásához. Egye­Böntött a legfelsőbb Bíróság Enftéskedni kellett valuta Egy gyár alkalmazottja, ar­ra hivatkozva, hogy a Társa­dalombiztosítási Bizottság megállapítása szerint munka- képessége 50 százalékkal csök­kent, könnyebb munkakörbe való áthelyezését kérte. Erre ígéretet is kapott, mégsem történt semmi. Ezért a mun­kaügyi bírósághoz fordult, amely azonban elutasította. A végzés indoklása szerint azo­nos telephelyen belül más munkakörbe történő beosztás joga kizárólag a munkaadót illeti meg. Ilyen kérdésben nem lehet munkaügyi vitát kezdeményezni. Törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság megállapítot­ta: bár a munkaügyi bíróság­nak a munkaadó jogáról való álláspontja helyes, ebben az ügyben mégis tévedett, ami­kor a rokkant kérelmét nem bírálta el. Ezúttal ugyanis ar­ról van szó, hogy a dolgozó a más munkahelyre történő beosztását rehabilitációs in­tézkedésként kérte, mert mun­kaképessége 50 százalékkal csökkent. Márpedig a megvál­tozott munkaképességű dolgo­zót egészségi állapotának, ko­rának és képzettségének figye­lembevételével, megfelelő munkahelyre kell áthelyezni. Amennyiben ezt megtagadják tőle, bírósághoz fordulhat. A munkaügyi bíróság végzé­sét a Legfelsőbb Bíróság ha­tályon kívül helyezte, és az ügy érdemi eldöntésére utasí­totta. T&S NAP KENBELETEI A gyógy- és üdülőhelyekről, a gyógyfürdő-intézményekről, valamint a természetes gyógy- tényezők hasznosításáról, a Magyar Közlöny 55. számában jelent meg a 62/1984. MT. és a 63/1984. MT. számú rendelet. Az utak forgalomszabályozá­sáról és a közúti jelzések el­helyezéséről, a 20/1984. KM. sz. rendelet a Magyar Közlöny 56. számában jelent meg. A sokszorosítógépekről a 49/1981. MT. számú rendelet intézkedik, az ezekkel kapcso­latos rendészeti feladatokról a Magyar Közlöny most megje­lenő 57. száma tartalmazza a 2/1984. BM. számú rendeletet. A méhen belüli fogamzás- gátló eszköz alkalmazásáról és forgalomba hozataláról a 14/1984. Eü.M. sz. rendelet a Magyar Közlöny 57. számában jelent meg. A mérnök megtagadta az ügyletet, ám üzlettársa mégis elkészítette a szerződésit, ame­lyen Balogh Lajos aláírása is szerepel. Mint az igazságügyi szakértő megállapította, az aláírás hamis. Sajátos módon Szakái János megőrzött egy Lajos feliratú magTíókazettát, melynek szövege ellene szol­gáltat bizonyítékot; A szalag­ra felvett beszélgetés ugyanis azt tartalmazza, hogy az ipar­művész hiába próbálta rábír­ni a mérnököt a kutató inté­zetből eltulajdonított anya­gokkal kapcsolatos újabb ma­nipulációkra. A nyomozás során megálla­pították azt, hogy Szakái Já­nos nemcsak a présgépeket, hanem a többi, saját nevére vásárolt cikket is a valóságos értéknél jóval magasabb áron adta át a szakcsoportnak, ez­zel csaknem negyedmillió fo­rinttal megkárosítva őket. így például 20 ezer forintot szá­molt fel egy korábban sze­métbe kidobott értéktelen al­katrészért. Rosszul végződött a két üz­lettárs vállalkozása, pedig ér­tékes az a találmány, melyre a szakcsoport létrehozását ala­pozták, és más körülmények közöitt sikert hozhatott volna az alkotónak. De a csalásra, az okirathamisításra, a társa­dalmi tulajdon megkárosításá­ra nincs menlevél. A Pest megyei Rendőr-fő­kapitányság vádemelési indít­vánnyal átadta az ügyet a Pest megyei Főügyészségnek, Gál Judit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom