Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-31 / 25. szám

Rostálják? Fűtés az iskolában Kényszerszünet volt Mogyoródon Nyilvánvalóan úgy örültek a szénszünetnek a diákok, mint korábban a vastag és tartósan megmaradó hótakarónak. Egyik is, másik is nagy juta­lom volt a gyerekeknek, való­színűleg még azoknak Is, akik szeretnek iskolába járni. , / >y Az aligha fordulhatott meg a kis nebulók fejében, hogy ennek o vigasságnak meglesz ám majd a böjtje is, hiszen amennyivel kevesebb órát ta­níthattak pedagógusaik, annyi­val zsúfoltabb lesz a többi tan­óra, hiszen a kényszerszünet okozta lemaradást pótolniuk kell majd. Arról nem is beszélve, hogy kizökkentek a szeptemberi tan­évkezdés óta nagy nehezen tu­domásul vett, s megszokott életritmusból a srácok. A vá­ratlan szabadság után bizony eltelik néhány nap, amíg új­ból megnyugszanak, nem vár­ják a következő szénszünetet, s teljes erőbe dobóssal folytat­hatják tanulmányaikat. De mi is történt valójában, és hol? Mogyoródon kellett, a két iskola közül az egyikben (a modernebbikben, amelyiket 1962-ben adtak át) néhány na­pos szénszünetet elrendelni, mert egyszerűen nem volt mi­vel fűteni! — Központi fűtés van a Dó­zsa György utcai iskolában, de a kazán csaík jó minőségű szén elégetése esetén képes felfűte- ni a rendszert. Korábban, amíg lehetett kapni elég lengyel sze­net, nem is kellett felfüggesz­teni az oktatást, de ma már nagyon rossz az ellátás. Ki­sebb tételekben tudjuk innen- onnan, hol Gödöllőről, hol Pótról beszerezni a tüzelőt. — Bár abban sincs nagy kö­szönet, ha van szén, mert igaz, hogy két tételben a napokban egyszer 25, és egyszer 100 má­zsát tudtunk venni, de 40 szá­zaléka por! Előbb ki kell ros­tálni a port a darabos szén kö­zül, utána jól összekeverjük jobb minőségű szénnel (ha van egyáltalán belőle!), aztán majd meglátjuk, hogy a tél folyamán az újabb hideg napokon milyen meleget ad ez a keverék — igyekezett megmagyarázni a helyzetet a tanács végrehajtó bizottságának titkára, Lichten­stein Imre. Hangjában nem volt men- tegetődzés, inkább ténysze­rűen közölte az eseményeket, az okokat. Az egyértelműen ki­derült a vb-titkár szavaiból, hogy a helyi vezetéstől függet­len okok miatt kellett elrendel­ni a szénszünetet, mert hiába reklamáltak a TÜZÉP Válla­latnál ( a fővárosi központban is!). Ugyanis a TÜZÉP vezetői irányítják Gödöllőnek vagy Fótnak a szenet (már amiből gazdálkodni tudnak), de a két telep elosztási rendszerébe nem szólnak bele. A megyei tanács kereskedel­mi osztálya segítséget ígért szénügyben Mogyoródnak. Ad­dig is, amíg a segítség hatása megmutatkozik, az iskolák úgy szerzik be a hideg napokra valót, ahogyan éppen tudják. A. L. A. Kereskedelmi őrjárat Jó hangulat a Hangulatban Ezúttal a város két ellenté­tes irányában tettünk látoga­tást. Az északnyugaton levő Radnóti utcában Boda János- szerződéses élelmiszerüzletébe benyitva rend és tisztaság, valamint több vásárló foga­dott. A házat még a második világháború előtt Rétháti Já­nos kereskedő építette, amely a mai napig is élelmiszer­árusításra van berendezve. Az elmúlt héten meszelték, festették, új színt kapott és a levegője is friss. A vásárlók szerint pedig a boltos udva­rias, jó kereskedő. A 37 négyzetméter nagyságú kis üzletet három évre vette bérbe Boda János, aki naponta jár Bagról munkába. Reggel 6.30-tól 11 óráig van nyitva, majd déli szünet következik, s 14—18.30-ig újra a pult mögött áll. Mit csinál egy vidéki ember a déli szünetben? Van munka bőven, állítja. Áru után járni, rendezni a polcokat és a gön­gyöleget. Nagyon rossz, hogy az utóbbit nem szállítják e! rendszeresen. Ígéretet mindig kap, csak intézkedés nem kö­veti. Boda János kiszolgálás köz­ben válaszolgat, és a vevők is csatlakoznak hozzá. Az áreme­lés meglátszik a forgalmon. Tessék csak a tejestepsikre nézni, mondja. Máskor ilyen­kor már nemigen volt tej, most meg fele még megvan. Egy asszony megjegyzi, az­előtt ő is kettőt vitt, most már csak egyet. A 90 éves Krámer néni közli, hogy szereti e bol­tot, mert tiszta és rendes hely, az alapvető élelmiszereket megtalálja. Következő állomásunk dél­keleten a Thököly út 20. szá­mú ingatlanon álló presszó volt. Téli hétköznap este, csendben jó néhány vendég tartózkodott a fából készült épületben. A Hangulatban rend uralkodott. A tulajonos, Urbán Tibor, aki húsz éve vendéglátós. Elmondta, két do­logra nagyon büszke. Az egyik,' hogy a nyitás, 1933 ősze óta egyszer sem kellett rendőri intézkedést kérni. A másik, hogy éjszakai nyitva tartás mellett, is csak III. osztályú üzem. A város távoli pontjairól is szívesen jönnek a vendégek, legtöbben gyalog sétálnak a Hangulatba, cnnan haza jó hangulatban. Hétköznap 15— 02, szombaton 10—02-ig tarta­nak nyitva. Negyven ülőhely van a vendég számára. , Rendeztek pótszilvesztert, most pedig farsangi összejöve­telt szerveznek. Urbán Tibor Zsámbokról jár Gödöllőre, no­ha még nem vált be a számí­tása, a forgalom napról nap­ra növekszik. A piacon csend uralkodott. Három rövidárus vert sátrat és kínálta portékáját, továbbá két zöldségkereskedő tartott nyitva és a kenyeres. Az árak: gomba 94, paprika (darabja) 16, káposzta 10, zöldség 16, répa 10. kelkáposzta 20, alma 18—20, cékla 10, spenót 60, tojás (darabja) 3 forint, bab 74 forint. Csiba József DL.ILOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM 1985. JANUÁR 31., CSÜTÖRTÖK Ipari szövetkezetek A lakóhelyért, a tervért Egyik korábbi számunkban beszámoltunk róla, miként tel­jesítik kongresszusi és felsza­badulási felajánlásaikat a vá­ros és a vonzáskörzet ipari nagyüzemei. Az alábbiakban az ipari szövetkezetekre kerí­tünk sort, amelyek szintén je­lentős szerepet játszanak a körzet gazdasági életében. Döntő többségük folyamatosan vesz részt a Pest megyei ipari szövetkezetek szocialista bri­gádjainak versenyében. Konténer állatház A XIII. pártkongresszus, va­lamint hazánk felszabadulásá­nak évfordulója tiszteletére az aszódi Ferromechanikai Ipari Szövetkezet Martos Flóra bri­gádjának felhívására kiter­jedt mozgalom bontakozott ki körzetünkben. A szövetkezetek brigádjai pótfelajánlásokat tet­tek, amelyek teljesítésével eredményesen járultak hozzá az üzemek eredményeinek ja­vításához, s jól szolgálták mű­ködési területük településfej­lesztési céljait. Az isaszegi Lignifer Ipari Szövetkezet közösségei kétmil­lió forint értékű külön válla­lást tettek, amely négy kon­tó nerállatházban testesült meg, s ezzel hozzájárultak a Nehézvegyipari Kutatóintézet exportjához. A pótvállalás teljesítésével jelentősen ja­vították a szövetkezet nye­reségét. amely egyébként is kiemelkedő, tavaly elérte a 37 millió forintot. Elsősorban a helyi feladatok megoldását kívánták meggyor­sítani a péceli Vegyesipari Szövetkezet brigádjai. A Tele­ki Blanka nevét viselő kol­lektíva például rendszeres kapcsolatot tart a helybeli szo­ciális otthon lakóival. A töb­biek jelentős társadalmi mun­kával segítették a bölcsődéket, óvodákat, összesen hetvenezer forint értékű asztalos- és kár­pitosipari munkát végeztek. Ahol kellett, ott sokszorosí­tást is vállaltak. öt szocialista brigád tevé­kenykedik a Gödöllő Szak- és Szerelőipari Kisszövetkezetben, amelyek csatlakozva a felhí­váshoz vállalták, hogy 17 mil­liós termelési tervüket, húsz­millióra teljesítik. Ezenkívül ötszáz óra társadalmi munkát végeznek a szadai szociális otthonban, illetve a kerepes- tarcsai 2-es számú iskolában. Eredményeik minden várako­zást felülmúltak. Termelési tervüket 22 millióra teljesítet­ték. A szadai szociális otthon kerítésének felújításával 16 500 forintnyi, a kerepestarcsai is­kola ereszcsatornáinak javítá­sával megközelítőleg 30 ezer forintos társadalmi munkát végeztek. A színházért Hét szocialista brigád csat­lakozott a felhíváshoz a gö­döllői Diana Ruhaipari Szö­vetkezetből. A munka minő­ségének javításán túl, a város szépítésére, parkosítására, két kommunista szombatra vállal­koztak. Az utóbbiak bérét a Nemzeti Színház építésére ajánlották fel. A városért A gödöllői Építőipari Kis­szövetkezet brigádjai tevé­kenységének középpontjában a tavaly benevezett új formá­ban való helytállás szerepelt. Az eredmények igazolják, hogy ez sikerült. Nyereségük pél­dául az előző évinek az ötszö­rösére emelkedett. A kisegítő iskola építéséhez 200 óra tár­sadalmi munkát ajánlottak fel. Az ugyancsak gödöllői Ve­gyesipari Szövetkezet brigád­jai a múlt évben is sokat tet­tek a város arculatának javí­tásáért. Társadalmi munkában rendezték a Patak teret, fel­szerelték a világítást, részt vettek a Szabadság tér par­kosításában. Környezetvédelem Kevesebb ólom a benzinben A hazánkban forgalomba kerülő kőolajtermékek túl­nyomó többségét Százhalom­battán, a Dunai Kőolajipari Vállalat üzemeiben állítják elő. A 160 féle szénhidrogén­származék egy része szocia­lista, illetve tőkés exportra kerül. Mind a hazai, mind a külső piacokon egyre jobb tu­lajdonságokat, jobb minőséget várnak a vásárlók ezektől az áruktól. A gyártmányfejlesztés és a minőségjavítás tehát folyama­tos feladat, s ennek eredmé­nyeivel az idén is találkozunk. Elsősorban környezetvédelmi szempontból örvendetes, hogy csökken a motorbenzinek ólomtartalma. Jelenleg ugyan­is a hazánkban gyártott 86-os és 92-es üzemanyag megenge­dett ólomtartalma 0.6 gramm literenként, a 98-asé 0,7 gramm. Az új gyártmány, hasonlóan a nyugat-európai szabvá­nyokhoz, 0,4 gramm ólom­szennyezést tartalmaz literen­ként Az új minőségi követel­ményeknek megfelelő üzem­anyag nem tévesztendő azon­ban össze az úgynevezett ólommentes benzinnel, mely­nek árusítása néhány kútnál idén szintén elkezdődik. Jobb lesz a dízelolajok mi­nősége is. Az eddigi átlagos 1 százalékos kéntartalmat fél százalékra csökkentik. Ma délután Tanácsülés Gödöllő városi Tanács ma, csütörtökön délután 2 órai kezdettel ülést tart. A testü­let idei első tanácskozásán az egész évet meghatározó tárgy­körben döntenek. A napiren­den a város 1985. évi költség- vetési és fejlesztésialap-terve szerepel, Papp István tanács­elnök előterjesztésében. Fontos a második napirendi pont is. Kovács Ilona hatósági osztály- vezető előterjesztésében kerül a testület elé A lakás és telek­hez jutás támogatási rendsze­re, különösen a fiatalok, pá­lyakezdők és nagycsaládosok tekintetében című jelentés. Befejezésül döntenek a váro­sokról és piacokról szóló ta­nácsrendelet módosításáról. A tanácsülés nyilvános. Számítástechnikai klub Gyerekeknek Számítástechnikai klubot In­dítanak általános iskolások­nak a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központban. A klub tagjai a basie nyelvis­merettől a számítógép-építésig foglalkoznak a tárgykörbe vá­gó kérdésekkel, feladatokkal, Kompi, Sinclair, ZX és Com­modore gépeken. Jelentkezni március 15-ig lehet a ház por­táján. Eszperantistáknak Újjászerveződő csoport Beszámoló és vezetőségvá­lasztó közgyűlést tart a gödöl­lői eszperantó nyelven tanulók és beszélők csoportja, február 5-én 17 óra 30 perckor, a vá­rosi művelődési központ 12-es számú termében. Az összejö­vetelre mindenkit várnak Gö­döllőről és a környező közsé­gekből, eszperantistát, a nyel­vet beszélőket, a pártoló tago­kat, a nyelv és a mozgalom iránt érdeklődő új tagokat. Azért is várják a körzetben lakókat, mert a jövőben az aszódi, az isaszegi, a kerepes- tárcsái és minden más köz­ségbeli eszperantista, akár szervezetten tevékenykedett, akár nem, a gödöllői csoportba fog tartozni. Férfiak, nők, ifik Februári elfoglaltság Tizenhét csapat jelentkezett arra a kézilabda-teremtorná­ra, melynek fordulóit szom­Az Idán megcsordult Szöszmöföfés a diéta alatt Itt, a Galga mentén nem vagyunk igazi szőlőtermelők, attól függetlenül sokan figyel­tük január 22-én a naptárt, mert ismerjük a mondást: — Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince! Vagyis, ha ezen a na­pon csapadékos az időjárás, jó termésre lehet számítani a szőlőhegynek nevezett homo­kos domboldalakon. Többször is elsirattam már az elárvult szőlőterületeket, a gazdátlanul hagyott tőkéket, a magukra maradt gyümölcs­fákat, s hogy most ismét elő­vettem a szőlőpászták gondját, az azért van, mert még hófol­tok lepik ugyan a tőkék so­rait, mégis egyre több idős embertől hallom, tavasszal már nem veszi kezébe a met­szőollót, otthagyja az ősi jusst. Be kellett látnia, segítő nélkül nem bír vele, az évtizedeken át végzett munka holnapra már meghaladja az erejét. :::r — Bizony, a szőlőmunka nem tartozik a könnyű tevé­kenységek közé — hallottam Kovács Tibortól —, aki egy évtizednél hosszabb ideig csi­nálja, annak a háta könnyen meggörbül. Különösen tavasz- szal, nyár elején emberszag­gató a szőlő. Kezdődik a nyi­tással, metszéssel, hajtásválo­gatással, aztán folytatódik a kötözéssel, permetezéssel, s az újabb és újabb horolásokkal. Ha csak a legfontosabb mun­kákat rakjuk sorba, az is ki­tesz egy hatszáz négyszögöles szőlőben harminc napot. Mondja, megéri? — néz rám választ várón a beszélő. Kérdését a nyugdíjasklub­ban tettem fel. Valamikor megérte, mond­ták, amikor még öröm volt a borban, amikor a szüret után elcsendesedett a határ, elren­dezték a bor sorsát, ismerő­sök, jó komák együtt kaptat­tak fel a dombra, a borházba, s elégedetten forgatták a zár­ban a kulcsot, hogy megkós­tolják a forrásnak indult mus­tot. Ezeken a pinceszeres októ­beri estéken úgy érezték, ér­demes volt a sok munkáért/ Aztán következtek a téli esték, amikor tíz óra felé a halvány holdfényben már minden fű­szálon, faágon harmat csillo­gott. Nem ittak soha virtusból, csak szomjúságból, nem ittak részegségért, csak egy kis jó­kedvre hangolódásért. Tóth Gábor a fiatalabb nyugdíjasokhoz tartozik, de még ő is őrzi a régi pincék legényavató ceremóniájának emlékeit. — A mi falunkban azt hív­ták valakinek, akinek szőlője, présháza volt. Mert vendéget hívni a pincébe egy hétköznap estére vagy vasárnap délután­ra, az a módot is jelentette. Összejöttek hát a komák, ba­rátok, de nem hiányzott egy- egy iparos, vagy éppen a fa­lusi tanító, de még a jegyző sem. Csorna Andrásnak is vannak emlékei. — A falusi legények nagy­korúsága a pincekulccsal kez­dődött. A szülői bizalom leg­nagyobb jele a pincekulcs volt. Akadt, akinek tizenhat éves korában, s olyan is, akinek katonasorsának letöltése után mondta az apja. Itt a kulcs, fiam, ha kedved van, kimehetsz a legénypajtá­saiddal a borházba. — És ez felért olyan ceremónia nélkü­li csendes férfiavatással. A legény átvette a kulcsot, és ezzel vállalta a szőlőt is, min­den terhével, munkájával, küz­delmével. Miközben Csorna András szavait jegyzem, nekem is eszembe jut >az az idő, amikor Bazsik László barátom kezébe kanta apja borházának a kul­csát. Második éves hallgató volt a leningrádi Állatorvostu­dományi Egyetemen, ahonnan nyári szünetre jött haza. Ap­ja ekkor adta át neki a kul­csot, s ő oda hívta meg a ba­rátait. Esti szürkületkor gyülekez­tünk, s mivel ismertük az ősi szokást, kezdetben csak állva iszogattunk. Beszélgetésünk lassan, óvatosan kanyargott. Akár apáinké. De fiatalsá­gunk áttörte a férfias komoly­ságot, s legénymódra énekel­tünk. Hajnal hasadt, megvir­radt, amikor összefogózva in­dultunk haza a szőlőhegyről. 1953-at írtunk ekkor. Bazsik László, Sápi Gábor, Könczöl Lajos, Angyal Mihály — akik együtt voltunk —, ma is sze­retjük a szőlőt. Ha jóízű be­szélgetésre vágyunk, most is a szőlőhegyre megyünk. bat-vasárnapi rendszerben február 9. és március 3. kö­zött tartják meg a városban. A testnevelési és sportfelügye­lőségben összeült a verseny rendező bizottsága és elkészí­tette a sorsolást. Az együttesek három kate­góriában szerepelnek. Férfi és női felnőtt, valamint férfi if­júsági csoportban mérkőznek az elsőségért. A fordulók szín­helye az Agrártudomány í Egyetem sportcsarnoka lesz, a belépőjegyeket a diákoknak 10, a felnőtteknek húszforin­tos árban lehet megvásárolni. A rendezők remélik, hogy ez­úttal több néző lesz kíváncsi a kézilabdatornára, mint pél­dául a focira. A pályára lépő csapatok. Ifik: Veresegyház, GSC, Gyömrő. Férfi felnőttek: GSC, Szilasmenti Tsz SK, Túra, Gyömrő, 1M Vasas, Női fel­nőttek: GEAC, Tápióvölgye. Tóalmás, Váci Forte, Isaszegi KSK, GSC, Dány, Veresegy­ház, Csepel Autó. Az egyre inkább elhagya­tott szőlősorok gondja vala­mennyiünk gondja, akik itt élünk. Kellene találni meg­oldást! Igaz, a mai fiatalok nem akarnak már kisparaszti gazdálkodást folytatni. De olyan szellemet talán ki lehet­ne alakítani, hogy fiaink és lányaink, unokáink, akarja­nak maguknak egy kis darab szőlőt, ahol hétvégeken el le­het szöszmötölni, el lehet ül­dögélni a diófa alatt, s poha- razgatni a szomszédokkal. Ez a megmentett apró zöld sziget egv újfajta és hasznos élet­stílust képviselhetne, talán emberi közösségeket teremt­hetne. Fercsik Mihály A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Gyermekprogram: Hangjá­ték, 11 órakor. Űj kezdeményezések és vál­lalkozások a közművelődésben, kiállítás, megtekinthető 15— 19 óráig. Iliúz a vadászösvényen. Szí­nes, szinkronizált, szovjet ter­mészetfilm. Csalt 4 órakor. Defekt. Színes, magyar kri­mi, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—19S7 (Gödöllői Hírlap) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom