Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-31 / 25. szám
H MEZŐGÉP gyáregységében Kötöttségek a szabad időben is Cegléd. Nemrég még egyszerű kisváros, éppen olyan, mint a többi, az Alföld peremén. A helybeliek büszkék városukra, lehetnek is, és nemcsak a történelmi múlt miatt. Az egykori gépállomás például gépjavító lett, ahol központi fűtéshez kazánokat is gyártanám Most, hogy köztük jártam, főként az érdekelt: milyen lehet a művelődési igényük, lehetőségük, kulturális életük? Az üzem ma a monori MEZŐGÉP figyelemre méltó gyáregysége. Egyéni érdek Különösen érdekes világ ez. A feladatok változnak, s a változások hozta pályáján formálódott az ember. Hegesztők, lakatosok, technikusok lettek a néhai földművesek, azok szakmája is van. Néhány évtized elegendő volt a változáshoz. Ezt diktálta a kor meg a józan egyéni érdek. Az új szakmához tanulni kellett, csak így telhetett új házra, új bútorra. Mert erről van szó! Lévai József, a monori MEZŐGÉP Vállalat 1/5-ös gyáregységének szakszervezeti titkára mint hegesztő kezdte itt. A gyár kultúrtermében mutatkoztunk be egymásnak. Kultúrterem, ülésterem? — Mindkettő. Az irodaépület emeletén találni, befogad, ha kell vagy 300 személyt. Fehér függönyök, frissen meszelt fal, a mennyezeten nyolc igen szép kovácsoltvas csillár. Nem állhatom meg, hogy megkérdezzem: — Sokba kerülhetett?! A kulturális alapból erre is futotta? — Nem. Ezt a kovácsolóbri- gádunk társadalmi munkában készítette. Szinte csak az értékteremtő munkába, lelkesedésbe került, ami nem mérhető pénzben. Elmondom, miért jöttem: hogy megismerjem az itteni munkásművelődést, legalább is lényeges részéből megtudhassak egy s mást. Géemkáznak — Tessék csak körülnézni — mondta a titkár —, itt kezdődik. Ez a kultürközpont az üzemben. — Igen lényeges dolog, hogy ilyen is legyen. De talán mégsem ennyiből áll az egész? — Van ifjúsági klubunk. Különböző felszerelések beszerzésére (pl. kempingcsonak, gumimatrac, sátor, hálózsák, stb.) 40 ezer forintot fordítottunk. Sajnos, a klubból hiányzik az élet. Egyedül az MHSZ- lövészklub az, amire igen büszkék lehetünk. Bajnokságokon vettek részt, és díszoklevéllel, ezüstéremmel tértek vissza. — Mivel foglalkoznak a fiatalok? Mi tölti ki a szabad idejüket? — Géemkáznak, s aki nem, az alkalmi munkát keres. Nem könnyű manapság fiatalnak lenni, kezdeni, igényekkel teli. Ha valaki lakást szeretne, bi-r zony csak úgy röpködnek a százezrek. Mindent megragad, aki valamit akar, becsületes munkával. — Beszéljünk arról, hányán tanulnak, tanultak gyáregységükben? Fejből mondja, sorolja a számokat. Néven nevezi az embereket. Számára ez nem adatfélsorolás, hanem szemmel láthatóan a hozzá közel álló emberek sorsának változása. Számon tartja teljesítményüket, szinte mindenkit ismer. Szó esik a kikapcsolódás, a közművelődés lehetőségeiről: Kitüntetettek arcképcsarnoka p Minden napra jut munka és nem mindenki kezelte kellő gondossággal, ő soha sem lanyhult a hibák megszüntetésére törekvő szándékban, hogy a közösség vagyonát óvja, a biztonságos munkavégzést, a termelőszövetkezet tevékenységét, gazdasági eredményeit elősegítse. :::::: Nem tudná megmondani, hogy a tíz esztendő folyamán, hány jelentést, jegyzőkönyvet, észrevételt, javaslatot fogalmazott meg a jobbítás érdekében, és hány vizsgálatot, ellenőrzést végzett a termelő- szövetkezetben, de úgy véli, nem volt hiábavaló, és irányításával az ellenőrző bizottság mindenkor helyesen látta el a feladatát, végezte a tevékenységét. S hogy helyesen vélekedik az is igazolja, hogy gazdasági munkájának, egyéb tevékenységének elismeréseként háromszor kapta meg a tsz kiváló dolgozója címet, egyszer a Mezőgazdasúg kiváló dolgozója kitüntetést, azután az érdemes társadalmi munkás címet, és szintén nyugdíjazásával egyidőben végül a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Két éve ment nyugdíjba. De társadalmi tevékenysége ezzel sem szűnt meg, hiszen továbbra is a tanács vb-tagja, az önkéntes tűzoltóegyesület elnöke, a polgári védelem tevékeny mozgatója maradt. S ha nyugdíjasként végez is munkát még a termelőszövetkezetben is, mindennapi tevékenységét már a 400 öles porta adja, ahol mindig akad tennivaló. Állattartással is foglalkozik. Szerződéses alapon 20—25 hízót ad évente a népgazdaságnak. S mindemellett az unokáira is jut ideje, mert azokból is már kettő van. — Ha nem is vagyok gombai születésű — mondja —, de már gombainak vallom magam, s még sokáig az szeretnék lenni, ha az egészségem engedi. —kő — Színházlátogatás, mozielőadás — ez a fő lehetőségünk. Voltunk Kecskeméten, Szolnokon színházban, szeretnénk megnézni Budapesten az Opc- raház felújított épületét, egy jó előadással egybekötve. Voltunk már a Planetáriumban és a Körcsamokbr.n is. Ta vasszal a lézerbalettet láttuk, de tapsolhattunk Medveczky Ilonának és Koós Jánosnak. Üdültetésről szintén gondoskodtunk. Büszkeségünk a vá rostól úgy 8-9 kilométerre levő hétvégi házunk. Két különálló 2 ágyas szoba van benne, konyhával és zuhanyozófülké vei. A gyáregység dolgozol építették fel hulladékanyagot felhasználva, társadalmi mun kában. Nagy dolog — Szerződésünk van a helybeli Kossuth Művelődési Központtal is. Jegyeket kérhetünk különböző rendezvényeikre. Nagy dolog, mert érdekesebb előadásokra igen nehéz bejutni. Beszélgetünk napi apróbb, a kollektívával kapcsolatos eseményekről. Szóba kerül, hogy nem könnyű szervezni a fiatalokat, vagy összehozni az idősebbeket. Ráadásul, mindezt megértetni is nehéz: azt, hogy erre szükség van. Aki fárad a pénzért, aki munkaidőn túl is dolgozik, így kívánja a család, a boldogulás vágya. De a közösségi érdek legalább oly fontos, ha nem fontosabb. Lőrincz I,ászióné Megszépült patika Kényelmesebb Közel három évi „faluszéli” üzemelés után az üllői gyógyszertár visszaköltözött a Fats- kola utcai helyiségeibe. Az átalakított és szinte újjáépitett, padlástér-beépítéses gyógyszertárban nemcsak a kiszolgálás lett kényelmesebb, bővült, tágasabbá vált a raktártér, s korszerű összkomfortos lakást alakítottak ki a gyógyszertár vezetőjének is. Átszervezés i A Vöröskereszt területi átszervezésére külön bizottságot is létrehoztak, ugyanis több alapszervezet belső élete reformokra szorult. Az eredmények máris érezhetők. Az azelőtt 55 tagú monori telepi alapszervezet ma már 105 tagot számlál. A MÉH Vállalatnál és a DUNA-ÉL- VEGY-nél egy-egy új alapszervezet alakult 29, illetve 35 fővel. Monorí-erdőn eddig egyáltalán nem volt a Vöröskeresztnek helyi bázisa, a nyáron hozták létre, s ötvenen csatlakoztak. Monoron és környékén jelenleg összesen 5 ezer 207 vöröskeresztes aktíva dolgozik. O R 3 A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM 1985. JANUÁR 31., CSÜTÖRTÖK A kongresszusra készülve / Fiatalokkal erősítik soraikat Igazán mozgalmasak voltak az elmúlt hetek, napok a pártszervezetekben. Novemberben, decemberben zajlottak a beszámoló taggyűlések, amelyeken nemcsak a tavalyi esztendő munkáját értékelték, hanem öt esztendő eredményeit, gondjait vették számba. Januárban a vezetőségválasztó taggyűléseken vitatták meg a kongresz- szusi irányelveket. A vasadi községi pártvezetőség irányítása alá négy alapsztorvezet csaknem száz kommunistája tartozik. Tavaly áprilisban titkárcsere történt a pártvezetőségben, azóta Lukács Béláné, a klubkönyvtár vezetője megbízottként tölti be ezt a funkciót. Vele beszélgettünk Vasad és Csévharaszt pártéletéről, a közelmúlt eseményeiről. — A községi pártvezetőség irányítása alá négy alapszervezet tartozik: a két községi, a Kossuth Szakszövetkezet és a volt IGV, ma már IMI. A legnagyobb taglétszámmal a szakszövetkezet rendelkezik, de a községi alapszervezetek is erősek, viszonylag kevés a nyugdíjas közöttük — mondja Lukács Béláné. Nehéz lépést tartani a be— Hogyan zajlottak számoló taggyűlések? — Megfelelően előkészítették mindenütt ezeket a fontos fórumokat. A beszámolók őszintén, kritikusan elemezitek az elmúlt öt esztendő párt- munkáját, nem hiányoztak belőlük a kritikai megjegyzések sem. Igen aktívak voltak az emberek a taggyűléseken, sokan szóltak hozzá a vezetőségek beszámolóihoz. A legnagyobb veszteség ebben az. időszakban a volt IGV alapszervezetét érte, hiszen az Ismert nehézségek, bizonytalankodások miatt húszról tízre csökkent az alapszervezat létszáma. Az IGV felszámolása, az Ipari Müszergyárba való beolvadás nem ment egyik napról a másikra, ezért a kommunisták nem tudtak minőségi és érdemi pártmunkát felmutatni — különösen az utóbbi időben. Energiájukat, idejüket jórészt az emberek "meggyőzése kötötte le. Ennek köszönhető, hogy bár sokan kiléptek, a mag azonban megmaradt. Az ikladi gyár — az űj gazda — vezetői igazán mindent megtettek az átállás nehézségeinek leküzdéséért. A dolgozók zöme jelenleg még Iklad- ra jár — autóbusszal — dolgozni. de az egyik üzemcsarnokot már berendezték, részlegesen üzemel. Két hónaoon belül a másik két csarnokban is helyreáll a rend, április 1től valószínűleg teljes kapacitással lehet majd dolgozni bennük. — Természetesen erre az alapszervezetre különös figyelmet fordítunk mostanában. Erősíteni, javítani szükséges a társadalmi és tömegszervezetek munkáját, igyekszünk^fiatal kommunistákkal erősíteni a sorokat. Csak így érhetjük el, hogy ismét erős pártalap- szervezet működjön náluk. — A szakszövetkezet kommunistái felvetették, hogy a gazdasági szabályozók meglehetősen gyakran változnak, szinte képtelenség velük lépést tartani, nehezítik a gazdálkodást. Ebben a gazdasági egységben erősíteni kell a párt és a gazdasági vezetés kapcsolatát — hangzott el a taggyűlésen is. Ne automatikusan — A vezetőségválasztő taggyűlések milyen tapasztalatokat hoztak? — Az alap&zervezetek kommunistáihoz eljutottak a XIII. pártkongresszus irányelvei, volt idejük tanulmányozni e fontos dokumentumokat. A vezetőségek személyesen beszélgettek el a párttagokkal, kikérték véleményüket. Az ezekből összeállított dokumentumok kerültek aztán a taggyűlések elé, vitaindítók formájában. Akárcsak a beszámoló taggyűlések, ez utóbbi fórumok is nyíltak és őszinték voltak. Különösen jónak tartották az irányelvekben a gazdaságpolitikával, a kül- és belpolitikám! kapcsolatos törekvéseket. Azt is megnyugodva vették tudomásul, hogy a tisztességtelen haszonszerzés ellen a jövőben még nagyobb szigorral lépnek majd fel az illetékesek. Ugyanakkor örömmel vennék azt is, ha stabilizálódna az árrendszer, továbbá a szociális juttatások elosztása nem sablonszerűén történne. — Mire gondoltak? Arra, hogy a tanácsok a szociális juttatásokat (például a nagycsaládosoknak) automatikusan fizetik a rászorulóknak. Előtte elkészítik a környezettanulmányokat, de menet közben nem ellenőrzik a pénzösszegek felhasználását. Így aztán — a legtöbb esetben — a nemtörődöm, felelőtlen szülők nem a gyerekekre költik a pénzt, hanem italra és saját céljaikra. — Aztán nagyobb segítséget kellene adni a fiatal házasoknak a családiház-építésekhez. A fiatalok belefognak ugyan az építkezésbe, de annyira elkötelezik magukat — anyagilag —, hogy egyszerűen kilátástalannak tartják — hosszú távon — a helyzetüket Irányi mutasson — Voltak-e hosszabb távra szóló megnyilatkozások, hozzászólások? — A kommunisták nagy várakozással tekintenek a XIII. pártkongresszus élé. Azt várják ettől a fontos fórumtól, hogy irányt mutat a jövőbe, olyan programot fogad el. amely minden magyar állampolgár egyetértésével találkozik, s mindenkitől becsületes, még jobb és még több munkát követel meg. Csak így érhetünk el több eredményt is a jövőben. G. J. Kulturális program Ecseren, csütörtökön 9 órától: kincskereső klub. 15.30- tól: logopédia, 20.30—tói: videofilmklub. Gyomron, az úttörőházban, 14.30-tól: a német; 16-tól: az asztalitenisz-szakkör foglalkozása. Monoron, 16-tól és 18-tól t angol nyelvtanfolyam, 17-től: a „40. évforduló” sorozatban előadás Az ipari üzemek államosítása címmel. Moh Monoron, csütörtökön 18- tól és 20 órától: A kicsi kocsi újra száguld. Vecsésen, 17.30—tói: Excalibur I—II. Kinek van erre energiája? Rossz szomszédság, török átok Kellemetlen, ha az embernek olyan szomszédai vannak, akik enyhén szólva a kákán is csomót keresnek. Pedig van belőlük s nem is kevés, íme néhány példa: B. E. bejelentést tett szomszédja ellen, hogy az olyan zajt csap fűrészgépével, ami meghaladja a tűrőképesség határát, magyarul a szomszéd csendháborítást követ el. Érthető volna a dolog, ha H. K. este 10-kor indítaná el azt a fránya fűrészgépet, és zajongna hat-nyolc órát. De hát H. K. bedolgozóként kenyerét keresi ezzel a géppel, éjjel ő is inkább alszik, mint gépét bőgeti. B. E. „természetesen” a helyi tanács határozatába nem nyugodott bele, merthogy keresetét elutasították. A szabálysértési tárgyaláson ugyan megegyeztek, alá is írtak mindent, ám a békesség ideig-óráig tartott, B. E. felépült, észrevenni vélte, hogy az irodisták állandóan azt nézik munkaidőben, hogy ő és kis családja mit csinál. Bejelentés: a ház felé néző ablakokat elfedni, betakarni, védőburokkal ellátni. A tanács mindjárt elrontotta az egyébként jó viszonyt az iroda vezetőjével, de mit volt mit tenni, elrendelte az ablakok homályos • üveggel való ellátását, továbbá — jobb híján — takaró szerkezetek elhelyezését. Az irodisták azóta félhomályban dolgoznak, mert bizony az ablakon alig tör át a fény. V. J. — mert nem azonnal hajtották végre a takaró szerkezetek elhelyezését — ment a megyéhez panaszra. Azóta a homály tovább növekedett.... Bár ahogy elnézem, az irodisták mintha kaparásznák a tejüveget, s itt-ott mintha átlátszó lenne. Én nem akarom V. J.-t biztatni, hiszen az ügy „alig” másfél éves. Nem kéne azokat az ablakokat befalaz- tatni?... Vagy az ilyen szomszédokat? ... —ás (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Tordai János ifjúkorában maga sem gondolta, hogy valaha gombai lakos lesz, hogy nyugdíjas éveit nem Maros- vásárhelyen, hanem Gombán tölti. De mint az sok emberrel megesett, a második világégés, a második világháború fenekestül felforgatott idejében, hogy az események messzire sodorták gyerekéveinek színhelyétől, vele is ez történt. Valaki hírül hozta neki, még 1945-ben, hogy Gombán mezőgazdasági munkást keresnek, s mivel éppen nem volt munkája, fölkerekedett hát és idejött. Aztán az egyik helyről egy másikra került. Ugyancsak mezőgazdasági munkásnak, s mert idő múltával megismerkedett a jövendőbeli feleségével, aki szintén gombai volt, majd megnősült, ő is gombaivá lett. De mert ezt követően munkája révén, az ország egyéb területein is eltöltött néhány évet, véglegesen csak 1960-tól vált igazán gombaivá, amikor a mai Fáy András Mgtsz még a Kossuth, majd az Új Élet nevet viselte. Ide jött dolgozni. sitt:: Először a kertészetbe került, majd a növénytermesztéshez, ahol munkájával emberi magatartásával és az emberekhez értő képességével csakhamar kitűnt a többiek közül. Függetlenített brigádvezetővé tették. Később átkerült az állattenyésztéshez, majd 1973- ban, korábbi tevékenységére való tekintettel a termelőszövetkezet ellenőrző bizottságának függetlenített vezetőjévé választották. Tíz évig látta el ezt a nem éppen népszerű feladatokkal teli tisztséget, amelynek felelőssége a termelőszövetkezet egész működési területére kiterjedt. A tíz év alatt számos alkalommal akadtak nehéz gondjai, de kellemetlen helyzetbe sosem került. Mindig odaadóan, felelősségteljesen végezte a rábízott munkát. Mindenkor lelkiismeretesen tárta fel a hiányosságokat, hívta fel a vezetők, a dolgozók figyelmét a hibák megszüntetésére. S bár előfordult, hogy észrevételeit nem mindig lebbezett. Nem ám akárhová, és nem a szabályozott időn belül, hanem rögtön a megyéhez és jóval később, mint lehetett volna. A hatóság azonban — lévén, hogy a lakosságért van — ismét meghallgatta az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal Budapesti Felügyelőségével a kifogásolt zajt. B. E. nagy bánatára nem haladta meg a megengedett határértéket, ügyét elutasították másodfokon is. Gondolnánk — vége az ügynek, B. E. kénytelen lesz a jövőben elviselni a fűrészgép zaját. Aki ezt hiszi, téved! B. E. ismét harcba indult, jó magas fórumon, ismét a megyénél kezdte... az ügyet ismét kivizsgálják ... ismét egy sorozat intézkedés, papír, gépelés, idegeskedés, idő, pénz. S ez így megy 1982 (!) óta. Hát érthető? Mármint az a jogszabály, amelyik ilyen sokat megenged... K. I. nem túl régen lakik a községben. Építeni akart — épített is —, de a szomszéd kifogásolta az új épület helyét. Érthető volt a kifogás. A szép magas családi fészek minden napfényt elvett volna a régi, s amúgy is kissé vizes szomszéd háztól. A kifogást az építési hatóság megalapozottnak találta, s hátrább rendelte építeni az új épületet. Azóta enyhén szólva is megromlott a viszony a szomszédok között. Hol ez, hol az ront be a tanácshoz, elmondva panasz- áradatát a másikra. Pedig: a ház áll, ott ahová építették. Senkit nem zavar, jó helyen van — hacsak azt nem Számítom, hogy K. I.-nek körülbelül 10 méterrel többet kell gyalogolnia, mert hátrább épült az az emeletes vityilló. Ez a 10 méter volna a torzsalkodás okozója? Aligha. V. J. irodaház mellett épített. Rögtön, ahogy a ház meg-