Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-31 / 25. szám

H MEZŐGÉP gyáregységében Kötöttségek a szabad időben is Cegléd. Nemrég még egy­szerű kisváros, éppen olyan, mint a többi, az Alföld pere­mén. A helybeliek büszkék vá­rosukra, lehetnek is, és nem­csak a történelmi múlt miatt. Az egykori gépállomás például gépjavító lett, ahol központi fűtéshez kazánokat is gyárta­nám Most, hogy köztük jár­tam, főként az érdekelt: mi­lyen lehet a művelődési igé­nyük, lehetőségük, kulturális életük? Az üzem ma a mono­ri MEZŐGÉP figyelemre mél­tó gyáregysége. Egyéni érdek Különösen érdekes világ ez. A feladatok változnak, s a vál­tozások hozta pályáján formá­lódott az ember. Hegesztők, lakatosok, technikusok lettek a néhai földművesek, azok szakmája is van. Néhány év­tized elegendő volt a válto­záshoz. Ezt diktálta a kor meg a józan egyéni érdek. Az új szakmához tanulni kellett, csak így telhetett új házra, új bútorra. Mert erről van szó! Lévai József, a monori ME­ZŐGÉP Vállalat 1/5-ös gyár­egységének szakszervezeti tit­kára mint hegesztő kezdte itt. A gyár kultúrtermében mu­tatkoztunk be egymásnak. Kultúrterem, ülésterem? — Mindkettő. Az irodaépület emeletén találni, befogad, ha kell vagy 300 személyt. Fehér függönyök, frissen meszelt fal, a mennyezeten nyolc igen szép kovácsoltvas csillár. Nem áll­hatom meg, hogy megkérdez­zem: — Sokba kerülhetett?! A kulturális alapból erre is fu­totta? — Nem. Ezt a kovácsolóbri- gádunk társadalmi munkában készítette. Szinte csak az ér­tékteremtő munkába, lelkese­désbe került, ami nem mér­hető pénzben. Elmondom, miért jöttem: hogy megismerjem az itteni munkásművelődést, legalább is lényeges részéből megtudhas­sak egy s mást. Géemkáznak — Tessék csak körülnézni — mondta a titkár —, itt kez­dődik. Ez a kultürközpont az üzemben. — Igen lényeges dolog, hogy ilyen is legyen. De talán még­sem ennyiből áll az egész? — Van ifjúsági klubunk. Különböző felszerelések be­szerzésére (pl. kempingcsonak, gumimatrac, sátor, hálózsák, stb.) 40 ezer forintot fordítot­tunk. Sajnos, a klubból hiány­zik az élet. Egyedül az MHSZ- lövészklub az, amire igen büszkék lehetünk. Bajnokságo­kon vettek részt, és díszokle­véllel, ezüstéremmel tértek vissza. — Mivel foglalkoznak a fia­talok? Mi tölti ki a szabad ide­jüket? — Géemkáznak, s aki nem, az alkalmi munkát keres. Nem könnyű manapság fiatalnak lenni, kezdeni, igényekkel teli. Ha valaki lakást szeretne, bi-r zony csak úgy röpködnek a százezrek. Mindent megragad, aki valamit akar, becsületes munkával. — Beszéljünk arról, hányán tanulnak, tanultak gyáregysé­gükben? Fejből mondja, sorolja a számokat. Néven nevezi az embereket. Számára ez nem adatfélsorolás, hanem szemmel láthatóan a hozzá közel álló emberek sorsának változása. Számon tartja teljesítményü­ket, szinte mindenkit ismer. Szó esik a kikapcsolódás, a közművelődés lehetőségeiről: Kitüntetettek arcképcsarnoka p Minden napra jut munka és nem mindenki kezelte kel­lő gondossággal, ő soha sem lanyhult a hibák megszünte­tésére törekvő szándékban, hogy a közösség vagyonát óv­ja, a biztonságos munkavég­zést, a termelőszövetkezet te­vékenységét, gazdasági ered­ményeit elősegítse. :::::: Nem tudná megmondani, hogy a tíz esztendő folyamán, hány jelentést, jegyzőkönyvet, észrevételt, javaslatot fogal­mazott meg a jobbítás érdeké­ben, és hány vizsgálatot, el­lenőrzést végzett a termelő- szövetkezetben, de úgy véli, nem volt hiábavaló, és irányí­tásával az ellenőrző bizottság mindenkor helyesen látta el a feladatát, végezte a tevé­kenységét. S hogy helyesen vélekedik az is igazolja, hogy gazdasá­gi munkájának, egyéb tevé­kenységének elismeréseként háromszor kapta meg a tsz kiváló dolgozója címet, egyszer a Mezőgazdasúg ki­váló dolgozója kitüntetést, azután az érdemes társadal­mi munkás címet, és szintén nyugdíjazásával egyidőben vé­gül a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Két éve ment nyugdíjba. De társadalmi tevékenysége ezzel sem szűnt meg, hiszen to­vábbra is a tanács vb-tagja, az önkéntes tűzoltóegyesület elnöke, a polgári védelem te­vékeny mozgatója maradt. S ha nyugdíjasként végez is munkát még a termelőszövet­kezetben is, mindennapi te­vékenységét már a 400 öles porta adja, ahol mindig akad tennivaló. Állattartással is foglalkozik. Szerződéses ala­pon 20—25 hízót ad évente a népgazdaságnak. S mindemel­lett az unokáira is jut ideje, mert azokból is már kettő van. — Ha nem is vagyok gom­bai születésű — mondja —, de már gombainak vallom ma­gam, s még sokáig az szeret­nék lenni, ha az egészségem engedi. —kő — Színházlátogatás, mozielő­adás — ez a fő lehetőségünk. Voltunk Kecskeméten, Szolno­kon színházban, szeretnénk megnézni Budapesten az Opc- raház felújított épületét, egy jó előadással egybekötve. Vol­tunk már a Planetáriumban és a Körcsamokbr.n is. Ta vasszal a lézerbalettet láttuk, de tapsolhattunk Medveczky Ilonának és Koós Jánosnak. Üdültetésről szintén gondos­kodtunk. Büszkeségünk a vá rostól úgy 8-9 kilométerre levő hétvégi házunk. Két külön­álló 2 ágyas szoba van benne, konyhával és zuhanyozófülké vei. A gyáregység dolgozol építették fel hulladékanyagot felhasználva, társadalmi mun kában. Nagy dolog — Szerződésünk van a hely­beli Kossuth Művelődési Köz­ponttal is. Jegyeket kérhetünk különböző rendezvényeikre. Nagy dolog, mert érdekesebb előadásokra igen nehéz bejut­ni. Beszélgetünk napi apróbb, a kollektívával kapcsolatos ese­ményekről. Szóba kerül, hogy nem könnyű szervezni a fia­talokat, vagy összehozni az idősebbeket. Ráadásul, mind­ezt megértetni is nehéz: azt, hogy erre szükség van. Aki fárad a pénzért, aki munka­időn túl is dolgozik, így kíván­ja a család, a boldogulás vá­gya. De a közösségi érdek legalább oly fontos, ha nem fontosabb. Lőrincz I,ászióné Megszépült patika Kényelmesebb Közel három évi „faluszéli” üzemelés után az üllői gyógy­szertár visszaköltözött a Fats- kola utcai helyiségeibe. Az át­alakított és szinte újjáépitett, padlástér-beépítéses gyógy­szertárban nemcsak a kiszol­gálás lett kényelmesebb, bő­vült, tágasabbá vált a raktár­tér, s korszerű összkomfortos lakást alakítottak ki a gyógy­szertár vezetőjének is. Átszervezés i A Vöröskereszt területi át­szervezésére külön bizottságot is létrehoztak, ugyanis több alapszervezet belső élete re­formokra szorult. Az eredmények máris érez­hetők. Az azelőtt 55 tagú mo­nori telepi alapszervezet ma már 105 tagot számlál. A MÉH Vállalatnál és a DUNA-ÉL- VEGY-nél egy-egy új alap­szervezet alakult 29, illetve 35 fővel. Monorí-erdőn eddig egyál­talán nem volt a Vöröske­resztnek helyi bázisa, a nyá­ron hozták létre, s ötvenen csatlakoztak. Monoron és környékén je­lenleg összesen 5 ezer 207 vö­röskeresztes aktíva dolgozik. O R 3 A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM 1985. JANUÁR 31., CSÜTÖRTÖK A kongresszusra készülve / Fiatalokkal erősítik soraikat Igazán mozgalmasak voltak az elmúlt hetek, napok a pártszervezetekben. Novemberben, decemberben zaj­lottak a beszámoló taggyűlések, amelyeken nemcsak a tavalyi esztendő munkáját értékelték, hanem öt esztendő eredményeit, gondjait vették számba. Januárban a ve­zetőségválasztó taggyűléseken vitatták meg a kongresz- szusi irányelveket. A vasadi községi pártvezetőség irá­nyítása alá négy alapsztorvezet csaknem száz kommunis­tája tartozik. Tavaly áprilisban titkárcsere történt a pártvezetőségben, azóta Lukács Béláné, a klubkönyvtár vezetője megbízottként tölti be ezt a funkciót. Vele be­szélgettünk Vasad és Csévharaszt pártéletéről, a közel­múlt eseményeiről. — A községi pártvezetőség irányítása alá négy alapszer­vezet tartozik: a két községi, a Kossuth Szakszövetkezet és a volt IGV, ma már IMI. A legnagyobb taglétszámmal a szakszövetkezet rendelkezik, de a községi alapszervezetek is erősek, viszonylag kevés a nyugdíjas közöttük — mondja Lukács Béláné. Nehéz lépést tartani a be­— Hogyan zajlottak számoló taggyűlések? — Megfelelően előkészítet­ték mindenütt ezeket a fon­tos fórumokat. A beszámolók őszintén, kritikusan elemezitek az elmúlt öt esztendő párt- munkáját, nem hiányoztak be­lőlük a kritikai megjegyzések sem. Igen aktívak voltak az emberek a taggyűléseken, so­kan szóltak hozzá a vezetősé­gek beszámolóihoz. A legnagyobb veszteség eb­ben az. időszakban a volt IGV alapszervezetét érte, hiszen az Ismert nehézségek, bizonyta­lankodások miatt húszról tízre csökkent az alapszervezat lét­száma. Az IGV felszámolása, az Ipari Müszergyárba való beolvadás nem ment egyik napról a másikra, ezért a kommunisták nem tudtak mi­nőségi és érdemi pártmunkát felmutatni — különösen az utóbbi időben. Energiájukat, idejüket jórészt az emberek "meggyőzése kötötte le. Ennek köszönhető, hogy bár sokan kiléptek, a mag azonban meg­maradt. Az ikladi gyár — az űj gaz­da — vezetői igazán mindent megtettek az átállás nehézsé­geinek leküzdéséért. A dolgo­zók zöme jelenleg még Iklad- ra jár — autóbusszal — dol­gozni. de az egyik üzemcsar­nokot már berendezték, részle­gesen üzemel. Két hónaoon belül a másik két csarnokban is helyreáll a rend, április 1­től valószínűleg teljes kapaci­tással lehet majd dolgozni bennük. — Természetesen erre az alapszervezetre különös figyel­met fordítunk mostanában. Erősíteni, javítani szükséges a társadalmi és tömegszerveze­tek munkáját, igyekszünk^fia­tal kommunistákkal erősíteni a sorokat. Csak így érhetjük el, hogy ismét erős pártalap- szervezet működjön náluk. — A szakszövetkezet kom­munistái felvetették, hogy a gazdasági szabályozók megle­hetősen gyakran változnak, szinte képtelenség velük lé­pést tartani, nehezítik a gaz­dálkodást. Ebben a gazdasági egységben erősíteni kell a párt és a gazdasági vezetés kapcso­latát — hangzott el a taggyű­lésen is. Ne automatikusan — A vezetőségválasztő tag­gyűlések milyen tapasztalato­kat hoztak? — Az alap&zervezetek kom­munistáihoz eljutottak a XIII. pártkongresszus irányelvei, volt idejük tanulmányozni e fontos dokumentumokat. A ve­zetőségek személyesen beszél­gettek el a párttagokkal, ki­kérték véleményüket. Az ezek­ből összeállított dokumentu­mok kerültek aztán a taggyű­lések elé, vitaindítók formájá­ban. Akárcsak a beszámoló taggyűlések, ez utóbbi fóru­mok is nyíltak és őszinték vol­tak. Különösen jónak tartot­ták az irányelvekben a gazda­ságpolitikával, a kül- és bel­politikám! kapcsolatos törek­véseket. Azt is megnyugodva vették tudomásul, hogy a tisz­tességtelen haszonszerzés ellen a jövőben még nagyobb szi­gorral lépnek majd fel az il­letékesek. Ugyanakkor öröm­mel vennék azt is, ha stabili­zálódna az árrendszer, továb­bá a szociális juttatások elosz­tása nem sablonszerűén tör­ténne. — Mire gondoltak? Arra, hogy a tanácsok a szociá­lis juttatásokat (például a nagycsaládosoknak) automa­tikusan fizetik a rászorulók­nak. Előtte elkészítik a kör­nyezettanulmányokat, de me­net közben nem ellenőrzik a pénzösszegek felhasználását. Így aztán — a legtöbb esetben — a nemtörődöm, felelőtlen szülők nem a gyerekekre köl­tik a pénzt, hanem italra és sa­ját céljaikra. — Aztán nagyobb segítséget kellene adni a fiatal házasok­nak a családiház-építésekhez. A fiatalok belefognak ugyan az építkezésbe, de annyira el­kötelezik magukat — anyagi­lag —, hogy egyszerűen kilá­tástalannak tartják — hosszú távon — a helyzetüket Irányi mutasson — Voltak-e hosszabb távra szóló megnyilatkozások, hoz­zászólások? — A kommunisták nagy vá­rakozással tekintenek a XIII. pártkongresszus élé. Azt vár­ják ettől a fontos fórumtól, hogy irányt mutat a jövőbe, olyan programot fogad el. amely minden magyar állam­polgár egyetértésével találko­zik, s mindenkitől becsületes, még jobb és még több mun­kát követel meg. Csak így ér­hetünk el több eredményt is a jövőben. G. J. Kulturális program Ecseren, csütörtökön 9 órá­tól: kincskereső klub. 15.30- tól: logopédia, 20.30—tói: video­filmklub. Gyomron, az úttörőházban, 14.30-tól: a német; 16-tól: az asztalitenisz-szakkör foglalko­zása. Monoron, 16-tól és 18-tól t angol nyelvtanfolyam, 17-től: a „40. évforduló” sorozatban előadás Az ipari üzemek álla­mosítása címmel. Moh Monoron, csütörtökön 18- tól és 20 órától: A kicsi kocsi újra száguld. Vecsésen, 17.30—tói: Excali­bur I—II. Kinek van erre energiája? Rossz szomszédság, török átok Kellemetlen, ha az ember­nek olyan szomszédai vannak, akik enyhén szólva a kákán is csomót keresnek. Pedig van belőlük s nem is kevés, íme néhány példa: B. E. bejelentést tett szom­szédja ellen, hogy az olyan zajt csap fűrészgépével, ami meghaladja a tűrőképesség ha­tárát, magyarul a szomszéd csendháborítást követ el. Érthető volna a dolog, ha H. K. este 10-kor indítaná el azt a fránya fűrészgépet, és zajongna hat-nyolc órát. De hát H. K. bedolgozóként ke­nyerét keresi ezzel a géppel, éjjel ő is inkább alszik, mint gépét bőgeti. B. E. „természe­tesen” a helyi tanács határo­zatába nem nyugodott bele, merthogy keresetét elutasí­tották. A szabálysértési tárgyaláson ugyan megegyeztek, alá is ír­tak mindent, ám a békesség ideig-óráig tartott, B. E. fel­épült, észrevenni vélte, hogy az irodisták állandóan azt nézik munkaidőben, hogy ő és kis családja mit csinál. Bejelen­tés: a ház felé néző ablakokat elfedni, betakarni, védőburok­kal ellátni. A tanács mindjárt elrontotta az egyébként jó vi­szonyt az iroda vezetőjével, de mit volt mit tenni, elrendelte az ablakok homályos • üveggel való ellátását, továbbá — jobb híján — takaró szerkezetek elhelyezését. Az irodisták azóta félho­mályban dolgoznak, mert bi­zony az ablakon alig tör át a fény. V. J. — mert nem azonnal hajtották végre a takaró szer­kezetek elhelyezését — ment a megyéhez panaszra. Azóta a homály tovább növekedett.... Bár ahogy elnézem, az irodis­ták mintha kaparásznák a tej­üveget, s itt-ott mintha átlát­szó lenne. Én nem akarom V. J.-t biztatni, hiszen az ügy „alig” másfél éves. Nem kéne azokat az ablakokat befalaz- tatni?... Vagy az ilyen szom­szédokat? ... —ás (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Tordai János ifjúkorában maga sem gondolta, hogy va­laha gombai lakos lesz, hogy nyugdíjas éveit nem Maros- vásárhelyen, hanem Gombán tölti. De mint az sok emberrel megesett, a második világégés, a második világháború fene­kestül felforgatott idejében, hogy az események messzire sodorták gyerekéveinek szín­helyétől, vele is ez történt. Valaki hírül hozta neki, még 1945-ben, hogy Gombán me­zőgazdasági munkást keres­nek, s mivel éppen nem volt munkája, fölkerekedett hát és idejött. Aztán az egyik hely­ről egy másikra került. Ugyan­csak mezőgazdasági munkás­nak, s mert idő múltával meg­ismerkedett a jövendőbeli fe­leségével, aki szintén gombai volt, majd megnősült, ő is gombaivá lett. De mert ezt követően munkája révén, az ország egyéb területein is el­töltött néhány évet, véglege­sen csak 1960-tól vált igazán gombaivá, amikor a mai Fáy András Mgtsz még a Kossuth, majd az Új Élet nevet viselte. Ide jött dolgozni. sitt:: Először a kertészetbe került, majd a növénytermesztéshez, ahol munkájával emberi ma­gatartásával és az emberek­hez értő képességével csakha­mar kitűnt a többiek közül. Függetlenített brigádvezetővé tették. Később átkerült az ál­lattenyésztéshez, majd 1973- ban, korábbi tevékenységére való tekintettel a termelőszö­vetkezet ellenőrző bizottságá­nak függetlenített vezetőjévé választották. Tíz évig látta el ezt a nem éppen népszerű feladatokkal teli tisztséget, amelynek fele­lőssége a termelőszövetkezet egész működési területére ki­terjedt. A tíz év alatt számos alkalommal akadtak nehéz gondjai, de kellemetlen hely­zetbe sosem került. Mindig odaadóan, felelősségteljesen végezte a rábízott munkát. Mindenkor lelkiismeretesen tárta fel a hiányosságokat, hívta fel a vezetők, a dolgo­zók figyelmét a hibák meg­szüntetésére. S bár előfordult, hogy észrevételeit nem mindig lebbezett. Nem ám akárhová, és nem a szabályozott időn be­lül, hanem rögtön a megyé­hez és jóval később, mint le­hetett volna. A hatóság azon­ban — lévén, hogy a lakos­ságért van — ismét meghall­gatta az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal Budapesti Felügyelőségével a kifogásolt zajt. B. E. nagy bá­natára nem haladta meg a megengedett határértéket, ügyét elutasították másodfo­kon is. Gondolnánk — vége az ügy­nek, B. E. kénytelen lesz a jövőben elviselni a fűrészgép zaját. Aki ezt hiszi, téved! B. E. ismét harcba indult, jó magas fórumon, ismét a me­gyénél kezdte... az ügyet is­mét kivizsgálják ... ismét egy sorozat intézkedés, papír, gé­pelés, idegeskedés, idő, pénz. S ez így megy 1982 (!) óta. Hát érthető? Mármint az a jogszabály, amelyik ilyen so­kat megenged... K. I. nem túl régen lakik a községben. Építeni akart — épített is —, de a szomszéd kifogásolta az új épület he­lyét. Érthető volt a kifogás. A szép magas családi fészek minden napfényt elvett volna a régi, s amúgy is kissé vizes szomszéd háztól. A kifogást az építési hatóság megalapozott­nak találta, s hátrább rendel­te építeni az új épületet. Az­óta enyhén szólva is megrom­lott a viszony a szomszédok között. Hol ez, hol az ront be a tanácshoz, elmondva panasz- áradatát a másikra. Pedig: a ház áll, ott ahová építették. Senkit nem zavar, jó helyen van — hacsak azt nem Számítom, hogy K. I.-nek kö­rülbelül 10 méterrel többet kell gyalogolnia, mert hátrább épült az az emeletes vityilló. Ez a 10 méter volna a torzsal­kodás okozója? Aligha. V. J. irodaház mellett épí­tett. Rögtön, ahogy a ház meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom