Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-28 / 22. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM. 22. SZÁM 1985. JANUÁR 28., HÉTFŐ A monori városi jogú nagy­községi közös tanács legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésének egyik napirendje a szokásosnál is alaposabb előkészületeket igényelt Lapunkban még ta­valy októberben közzétettük a tanács MÜTEF-osztályának kérését a lakossághoz, mely Monor és környéke általános rendezési tervével volt kapcso­latos. Madari Gyula, az osztály vezetője akkor azt mondta el: az 1/1881-es tanácsrendelet kö­rültekintően intézkedik ugyan sok mindenről — egyebek kö­zött a belterületi határokról, egyes utcák szabályozási vona­lairól, lakóterületek kijelölésé­ről és még számos egyébről — felülvizsgálata mégis indokolt. Nem megoldás Monoron az utóbbi eszten­dőkben erőteljesebb fejlődés volt tapasztalható, amely az ál­lami és magánépítkezések bi­zonyos előírásainak alaposabb ■ vizsgálatát teszik szükséges­sé. Felül kell vizsgálni a tilal­mi kérdéseket is. Azt kérték Egy hét munka, egy hét iskola Gépközeiben a leendő szerelők a lakosságtól, hogy akinek a rendelettel kapcsolatos észre­vétele van, juttassa el a ta­nácshoz, hogy új, egységes szövegrész születhessék, hiszen nem megoldás, hogy folytonos módosítások kerüljenek rend­szeresen a testület elé. Egyeztetett módosítások Október óta a MÜTEF-osz­tály kapott is jó néhány jel­zést, kérelmet. Valamennyit a helyszínen vizsgálták ielüi, majd — mert Monort és Mo- nori-erdöt érintette leginkább a változtatás szándéka — a tanácstagi csoportokkal együtt is leültek egyeztetni a térkép mellé, végül az ügyészség, s a megyei tanács jóváhagyása bir­tokában a végrehajtó bizottság elé került a Monor és környé­ke általános rendezési tervé­ről szóló tanácsrendelet módo­sításának témája. Egyetlen határvonal módo­sítására tettek javaslatot: bel­területbe kívánják csatolni a Csokonai utca eddig jórészt beépítetlen oldalát egy lakó­Keüemeiien sarok Rontöpáíok esíiiylevései C okszor volt szó már ezeken a hasábokon a hétköznapi rongálásokról, amelyek tetemes kárt okoznak, s mindnyájunk zsebére mennek. Ügy tűnik, ez a folyamat egyelőre meg­állíthatatlan, a „lelemé­nyesség” nem ismer hatá­rokat. Egy kis csokorba szedtük a rontópálok leg­apróbb „csínytevéseit'’, amelyek azonoan súlyos ez­resekkel károsították, káro­sítják meg a közösséget. A Volán a megmondha­tója annak, hogy évente hány százezer, netán millió forintjába kerül az autóbu­szokban tett károk, rongá­lások helyreállítása. Ki ne találkozott volna már fel­szabdalt ülésekkel, otromba firkálásokkal az autóbu­szon utazva. Hiába törek­szenek az illetékesek a kul- turált(abb) utazás feltéte­leinek megteremtésére, ha egyes — felelőtlen, nemtö­rődöm — személyek bics­kával, pengével, s még ki tudja, mivel egyszerűen fel­hasítják a skai- és kárpito­zott üléseket. Az úton levő műtárgyak rongálása már szinte ter­mészetes, a Közúti Igazga­tóság monori üzemmérnök­ségének is sokba kerül ezek helyreállítása. Vegyünk egy példát: a gépkocsive­zető sötétben nekihajt egy kerékvetőnek vagy lcilomé- terkőnek. kidönti, de nem is gondol arra, ezzel mek­kora kárt okozott. Visszaka­nyarodva a V olánhoz. Gyömrőn, a helyi autóbusz- járat megállóiban az alu­mínium táblákat (ezen van a menetrend is) egyszerűen kitörték a helyükből, s szé­pen elfektették a földre. Máshonnan szinte naponta kapjuk a hírt. hogy leszag­gatták a menetrendeket a táblákról, sok bosszúságot okozva ezzel az utasoknak. Ök a Volánt szidták, pedio az elhelyezte, esőtől, hótól . védetten a kis cédulákat az oszlopokon, de hát őröket mégsem állíthatnak mellé­jük. A gyömrői postahivatal vezetője a közelmúltban örömmel újságolta, hogy a községben levő négy segély­kérő telefon mindegyike je­lenleg működik. De vajon így lesz-e majd azután is, ha pénzbedobós automatá­vá alakítják át. S vajon hány néma segélykérő tele­fon található most is a von­záskörzet többi települé­sén? Néhány évvel ezelőtt — amikor felújították Gyömrő villamos hálózatát — tet­szetős, oszlopos lámpák ke­rültek a Szabadság téri parkba. Hosszú ideig nem történt velük semmi, jól funkcionáltak. A minap azonban megdöbbenve ta­pasztaltam, hogy mindegyi­ket kitörték, az egyik osz­lop tetejéről meg leszerel­ték a világítótestet. Ugyan­így megrongálták a felsza­badulási emlékmű előtti kis tér reflektorait. A telepi temetőhöz vezető út men­tén jelenleg csak két arma­túra működik, a többit ki­törték, egyet már elloptak. Gyömrőröl Maglód felé haladva, kivágták a nyár­fákat. Nem valami szaksze­rűen, mert a megmaradt növényekre rádőlt a fa, azokat is tönkretette. Van­dál pusztításnak tűnik ez a fakivágás, és hány ilyet le­hetne sorolni Monori-erdőn, Pilisen, Csévharaszton és másutt. A maglódl mozit néhány évvel ezelőtt bezárták, mert életveszélyessé vált. A be­járati ajtó ablakait betör­ték, úgy néz ki, mintha há­borús nyomokat viselne. A példákat sorolhatnánk a végtelenségig. Egyelőre azonban talán ennyi is elég, hogy bebizonyítsuk, megte­remtett értékeinkre nem tu­dunk: vigyázni. Egyesek úgy rongálják a köz javait, mintha a sajátjuk lenne. A rontópálok, vandálok ellen a hatóságok fellépése kevés (lenne), magunk közül kell kiközösíteni őket. Hogy ne legyen kedvük hozzá, s ők is magukénak érezzék a ja­vakat. /~'sak közös összefogással remélhetünk és érhe­tünk el szerény eredménye­ket. Mert mindnyájunk ér­dekéről van szó. S ez nem kevés! G. J. telek mélységben az Eötvös utcai csomópont és a belterü­leti határ közötti szakaszon, hiszen ez a rész közművesített, lakóházak építésére jól hasz­nosítható. Tizenhat pontot tartalmaz a melléklet, amelyet, hogy pon­tosabban követhessék Madari Gyula magyarázatát, vetített térképekkel illusztráltak a vég­rehajtó bizottsági ülés részt­vevői számára. A már előzőleg testületi ülés elé került és jó­váhagyott öt változtatáson kí­vül Monoron tilalom törlését javasolták három esetben, s a területfelhasználás megvál­toztatását a rendelőintézet, a Zólyom utcai családi házak és az ezekkel szemben levő in­tézményterület közötti részen, ahová háromemeletes épületek helyett sorházak, illetve tár­sasházak építhetők a Zólyom utcától a Krúdy utcáig. Monori-erdőn számtalan építési tilalomra javasoltak törlést. Felsorolni hosszú len­ne, de ezek jelentős részét a tanácstagi csoport is igen in­dokoltnak tartotta, hiszen az építési kedv a településen je­lentős, a tilalom alatt álló te­rületek száma viszont túl sok­nak bizonyult. Változatlanul hangsúlyozza viszont a ta­nácsrendelet azt, hogy a zöld­területek megóvására, különö­sen Monori-erdőn gondosan kell ügyelni, s minden esetben előírni, hogy az adott építési telken mennyi fa vágható ki! Még a végrehajtó bizottsági ülés napjának délelőttjén is érkezett kérelem a MÜTEF- osztályhoz: nevezetesen a mo­non Petőfi és Vörös Hadsereg utca sarkán álló épülettel kap­csolatban. A lakóház elörege­dett, újat azonban itt is csak az építési tilalom feloldásával emelhetne a tulajdonos. A tanácsülés ciánt A kérést a végrehajtó bizott­ság úgy hagyta jóvá, hogy emeletes épület felhúzását javasolta, melynek földszint­jén kereskedelmi egység kap­hat helyet — hiszen a régi épületben most is üzemel az ifjúsági bolt, melynek meg­szüntetése érzékenyen érintené a környékbelieket. A rendelettervezetet az elő­terjesztett mellékletben foglal­takkal a végrehajtó bizottság elfogadta, s a januári tanács­ülésén dönt majd véglegesen. K. Zs. Az ipari szakmunkásképzésben az utóbbi években je­lentős erőfeszítéseket tettek a körzet ipari és mezőgaz­dasági üzemei. Ma már ennek legfontosabb előfeltétele a helyi gyakorlati oktatás megszervezése, illetve lehető­ségének megteremtése. Sokat vállal ezen a téren a Rá­kosmezeje Tsz, amely a mostani tanévben megteremtette a feltételeket a mezőgazdasági gépjavítók és -szerelők oktatásához. Maglódon, a Wodiáner-telepen létesítettek egy korszerű tanműhelyt, ahol jelenleg tizenhat elsőéves szakmunkástanuló sajátítja el a szerelés alapelemeit. utazgatás. Eredetileg az Örké­nyi Mezőgazdasági Szakmun­kásképző Intézetbe akartam menni, de ott csak kollégiumi ellátással egybekötött oktatás van, s ezt nem akartam. A vasadi Kossuth Szakszövet­kezettel . kötöttem tanulmányi szerződést, néhány barátom is ott dolgozik, az ő rábeszélé­sük is kellett, hogy ezt a szak­mát válasszam. Ugyanott dol­gozik — könyvelőként — a nővérem is, aki szintén biz­tatott. Az Aranykalász Tsz-szel van szerződése a pilisi Halusz- ka Sándornak. Édesapja is a tsz-ben dolgozik fűrészgépke­zelőként, nem kis része van abban, hogy a fia is ezt a mezőgazdasági üzemet válasz­totta. Egyelőre csak az alap­ösztöndíjat (160 forintot) kap­ja rendszeresen, de talán töb­bet is kap majd a jövőben, mert ez jár(na) neki. Összefogtak a tsz-ek Már az általános iskolában is jó barátok voltak egymás­sal, s így csak természetes, hogy szakmunkástanulónak is egy helyre jelentkeztek. Kiss Csabáról és ifj. Váczi Gyu­láról van szó, akik Gyömrőn laknak, s a Rákosmezeje Tsz- hez szerződtek. Kiss Csaba: — Először Karcagra jelent­keztem, az utolsó pillanat­ban tudtam meg, hogy köze­lebb is indul ilyen képzés. A 160 forint alapösztöndíj mel­lett még 300 forintot kapunk a tsz-től, de úgy tudom, hogy később még többet fogunk kagni. Én gyűjtöm_a penjt, és klassz motort, vagy egy mo­dern motort akarok venni a spórolt pénzemből. — Én meg kőműves akar­tam lenni, de a szüleim elle­nezték, így a Csabával egy helyre kerültünk — mondja ifj. Váczi Gyula. — Nekünk viszonylag kényelmes az uta­zás, hiszen a 6 óra 20-as busszal indulunk Gyömrőröl akár ide, akár Monorra az is­kolába megyünk. Rácz Lajos, a Rákosmezeje Tsz gépesítési főágazatának — Tizenhatan kezdték meg tanulmányaikat tavaly szep­temberben ebben a szakmá­ban, természetesen nemcsak a Rákosmezeje Tsz-től, hanem a körzet többi mezőgazdasági üzeméből is — mondja Ró- zsavölgyi Károly szakoktató, mérnöktanár. Az ösztöndíj hslye — Mindössze hárman nem kötöttek szerződést, a többiek' általában három évet írtak alá, ennyi ideig maradnak majd a szakmunkásbizonyít­vány megszerzése után. Egy hét munka, egy hét iskola, ez a kéthetes penzum, aztán ugyanígy folytatódik hétről hétre. Persze, ennek a kettős­ségnek vannak hátrányai is, mert iskolába Monorra járnak ezek a gyerekek, a gyakorlati foglalkozásokat pedig itt, Mag­lódon tartjuk. — Mint ismeretes, a mi is­kolánk nem önálló, hanem a ceglédi 203. számú Bem Jó­zsef Szakmunkásképző Inté­zet kihelyezett részlege. Ez jelentős hátrányt jelent, hi­szen egyes szakmákat csak az alföldi városban oktatnak. Ép­pen ezért dicséretes az a tö­rekvés, amely „hazatelepíti” néhány szakma tanulóit. Ilyen a miénk is, de van kihelye­zett gyakorlati oktatás a Mo­nori Építők Ipari Szövetkeze­ténél és a Mo'aori Állami Gaz­daságban is. — Hogyan készültek fel a tanév előtt az okatás megszer­vezésére? — A Rákosmezeje Tsz-től minden segítséget megkap­tunk az induláshoz. Korszerű, jói fűtött és " megvilágított tanműhelyt alakítottak ki a tanévkezdésre. Sajnos, a szer­számfelszereltség egyelőre nem kielégítő, de erről nem a közös gazdaság tehet. Az ide került gyerekek általában közepes bizonyítvánnyal vé- 'geztek az általános iskolában, ez egyben azt is jelenti, hogy nem könnyű gyors eredmé­nyeket felmutatni. — A többség fegyelmezett, igyekszik elsajátítani az alap­műveleteket. Az eddig eltelt öt hónap alatt kéziszerszámo­kat, fűrészkeretet, menetfúró­hajtóvasat készítettek az első­sök, megtanulták az asztalos- és párhuzamszorító használa­tát. Naponta hét órát dolgoz­nak a műhelyben, bizony el­fáradnak a végére. A műhely első munkapadjá­nál dolgozik Huszák Ferenc, aki Nyáregyházáról jár át Maglódra. — Amikor dolgozni jövök, hajnali négy órakor kelek, hogy pontosan ideérjék. Nyár­egyházáról Pilisre busszal, on­nan Monorra vonattal, majd ismét buszra szállva jövök Maglódra. Bizony fárasztó az A Pest megyei Verdíglátóipari Vállalat monori cukrászüzemc- ben számtalan féle ízletes csemege készül. Ennek összértéke évente több millió forint. Itt nehéz gépesíteni, sok a kézi mun­ka. Az alapanyagot például Demény Margit és Fazekas Mag­dolna gyúrja össze. Hancsovszki János felvétele helyettes vezetője felelős a szakmunkásképzésért. — A műhelykialakítására, a satupadok beszerzésére, fel­szerelésére, a világításra több mint 130 ezer forintot bizto­sított gazdaságunk. Ezt mi vállaltunk, a fenntartási költ­ségek viszont már megoszla­nak majd a többi körzetbeii mezőgazdasági üzem között, mégpedig a tanulók arányá­ban. Meg is maradjanak — Természetesen, mint min­den új, úgy ez is sok gonddal jár. Máig nem tudtuk besze­rezni a gyerekeknek a 3 és 5 méteres acél mérőszalagot, nincs normális tolómérőjük, pedig hát annak használatát már rég meg kellett volna tanulniuk a fiúknak. Hozzá­jutottunk ugyan néhány NDK- gyártmányú tolómérőhöz, ame­lyek azonban hamar tönkre­mentek. Megvan a visszaigazo­lásunk a jobb minőségű ha­zai termékre, de tavaly augusz­tus óta hiába várjuk. — Már most gondolkozunk rajta és tervezzük a nyári gya­korlati oktatást, amikor elő­ször kerülnek a gyerekek gép- közeibe, megismerhetik a leg­korszerűbb ' erő- és munkagé­peket, amelyek javítása _ lesz majd a feladatuk a három év elvégzése után. — Szeretnénk őket úgy be­vezetni a szakmába, hogy ked­vük legyen hozzá, megszeres­sék. Csak így érdemes, így érhetjük el, hogy hosszú ideig ebben a szakmában dolgozza­nak majd, enyhítve nemcsak a mi. hanem a többi mezőgazda- sági üzem munkaerőgondjain is. Gér József Kulturális program Ecseren, hétfőn 18 órától: filmvetítés, A kicsi kocsi újra száguld. Gyömrőn, 8.30-tól: logopé­dia, 11-től: Péter szolga ki­rálysága — gyermekműsor, 15-től: logopédia, 18-tól: a kertbarát klub összejövetele, előadás Állatok szerepe a bio­gazdálkodásban címmel. Az úttörőházban, 17-től: a népi tánc szakkör próbája. Monoron, 18-tól: a kertba­rát kör foglalkozása, ismeret- terjesztő előadás Zöldséghaj- tatás, palántanevelés címmel. Vecsésen, 10-től 18 óráig: kiállítás Gammel József fes­tőművész posztumusz művei­ből. Levelesládánkból Boldogság, szervezeti élet Az alábbi témák nem kap­csolódnak szorosan egymás­hoz, de úgy hiszem, mindegyik elgondolkoztató, érdemes be­lőlük a megfelelő tanulságo­kat levonni. Monoron, a Landler Jenő utcai kis házban beszélgettem Badacsonyi Istvánnéval, aki 75 éves. Édesapját három és fél éves korában, az első vi­lágháborúban elveszítette. Édesanyja egyedül nevelte fel öccsével együtt. A hat elemi elvégzése után női szabóságot tanult. Fiatal korában Simon- tornyán élt. Egy esküvőn is­merkedett meg férjével Mono­ron, akivel 1930-ban kötöttek házasságot. Badacsonyi Istvánná 14 gye­reket szült, közülük kettőt pi­ci korukban eltemetett. A fiúk közül négy töltött katonai szolgálatot, akik közül kettő hivatásos rendőr lett. Férje a MAV-nál dolgozott műszaki ellenőrként, ötvenkét évig — megözvegyüléséig — éltek boldog házasságban. Ti­zennyolc unokája van, akik közül tizenegyet szintén ő ne­velt fel. Dédunokái hatan van­nak. Nagy volt az összetartás a családban. Jelenleg egy máso­dikos kislányunokáját neveli, akit az édesanyja elhagyott. Badacsonyi Istvánná két világ­háborút élt át. 1953-ban — másodszor — anyasági érdem­renddel tüntették ki. Jelenleg beteges, de így is szívén viseli a gyerekek sor­sát. Boldog családanya, hi­szen gyermekei, unokái, déd­unokái sűrűn látogatják, so­ha nincs egyedül. A monori 1. számú Vörös- kereszt-alapszervezet tavalyi utolsó taggyűlésén elhatároz­tuk, hogy bált rendezünk. Igaz, talán túl korán is ke­rült rá sor, így a bálozók szá­ma elég kevés volt. Jelenlevő negyven személy azonban jól érezte magát. A bevételt az idei öregek napjának megren­dezésére fordítjuk. Ugyancsak a közelmúltban rövid megbeszélésre gyűlt ösz- sze néhány mozgáskorlátozott Magócsi Istvánná lakásán. Ceglédet Kosik Lajos, a ceg­lédi könyvtár tudományos munkatársa képviselte, aki a mozgáskorlátozottak megyei egyesületének egyik vezetője. Gyömrőröl Szabó Tibor, a mű­velődési ház megbízott veze­tője volt jelen. Ök időnként buszkirándulást is szerveznek. Monorról Bicskei Péter jött el, aki a maggyárban, .mint tele­fonkezelő dolgozik, és elmon­dása szerint tovább képezi magát az Asztalos János Ker­tészeti Egyetem levelező tago­zatán. Sajnos a szervezeti mozga­lom igen gyenge. 1981-ben ala­kult meg a mozgáskorlátozot­tak monori klubja, amelynek hatvanegy tagja van — papí­ron. Érdemi változásra lenne szükség, s kellene egy helyi­ség, ahol időnként összejöve­telt lehetne rendezni. A klubtagokat pedig arra kérjük, ha hívják őket, ne zárkózzanak el. Olasz Józsefné Monor (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) A helybeliek javaslata alapján A rendezettebb telep másképért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom