Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-28 / 22. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM. 22. SZÁM 1985. JANUÁR 28., HÉTFŐ A monori városi jogú nagyközségi közös tanács legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésének egyik napirendje a szokásosnál is alaposabb előkészületeket igényelt Lapunkban még tavaly októberben közzétettük a tanács MÜTEF-osztályának kérését a lakossághoz, mely Monor és környéke általános rendezési tervével volt kapcsolatos. Madari Gyula, az osztály vezetője akkor azt mondta el: az 1/1881-es tanácsrendelet körültekintően intézkedik ugyan sok mindenről — egyebek között a belterületi határokról, egyes utcák szabályozási vonalairól, lakóterületek kijelöléséről és még számos egyébről — felülvizsgálata mégis indokolt. Nem megoldás Monoron az utóbbi esztendőkben erőteljesebb fejlődés volt tapasztalható, amely az állami és magánépítkezések bizonyos előírásainak alaposabb ■ vizsgálatát teszik szükségessé. Felül kell vizsgálni a tilalmi kérdéseket is. Azt kérték Egy hét munka, egy hét iskola Gépközeiben a leendő szerelők a lakosságtól, hogy akinek a rendelettel kapcsolatos észrevétele van, juttassa el a tanácshoz, hogy új, egységes szövegrész születhessék, hiszen nem megoldás, hogy folytonos módosítások kerüljenek rendszeresen a testület elé. Egyeztetett módosítások Október óta a MÜTEF-osztály kapott is jó néhány jelzést, kérelmet. Valamennyit a helyszínen vizsgálták ielüi, majd — mert Monort és Mo- nori-erdöt érintette leginkább a változtatás szándéka — a tanácstagi csoportokkal együtt is leültek egyeztetni a térkép mellé, végül az ügyészség, s a megyei tanács jóváhagyása birtokában a végrehajtó bizottság elé került a Monor és környéke általános rendezési tervéről szóló tanácsrendelet módosításának témája. Egyetlen határvonal módosítására tettek javaslatot: belterületbe kívánják csatolni a Csokonai utca eddig jórészt beépítetlen oldalát egy lakóKeüemeiien sarok Rontöpáíok esíiiylevései C okszor volt szó már ezeken a hasábokon a hétköznapi rongálásokról, amelyek tetemes kárt okoznak, s mindnyájunk zsebére mennek. Ügy tűnik, ez a folyamat egyelőre megállíthatatlan, a „leleményesség” nem ismer határokat. Egy kis csokorba szedtük a rontópálok legapróbb „csínytevéseit'’, amelyek azonoan súlyos ezresekkel károsították, károsítják meg a közösséget. A Volán a megmondhatója annak, hogy évente hány százezer, netán millió forintjába kerül az autóbuszokban tett károk, rongálások helyreállítása. Ki ne találkozott volna már felszabdalt ülésekkel, otromba firkálásokkal az autóbuszon utazva. Hiába törekszenek az illetékesek a kul- turált(abb) utazás feltételeinek megteremtésére, ha egyes — felelőtlen, nemtörődöm — személyek bicskával, pengével, s még ki tudja, mivel egyszerűen felhasítják a skai- és kárpitozott üléseket. Az úton levő műtárgyak rongálása már szinte természetes, a Közúti Igazgatóság monori üzemmérnökségének is sokba kerül ezek helyreállítása. Vegyünk egy példát: a gépkocsivezető sötétben nekihajt egy kerékvetőnek vagy lcilomé- terkőnek. kidönti, de nem is gondol arra, ezzel mekkora kárt okozott. Visszakanyarodva a V olánhoz. Gyömrőn, a helyi autóbusz- járat megállóiban az alumínium táblákat (ezen van a menetrend is) egyszerűen kitörték a helyükből, s szépen elfektették a földre. Máshonnan szinte naponta kapjuk a hírt. hogy leszaggatták a menetrendeket a táblákról, sok bosszúságot okozva ezzel az utasoknak. Ök a Volánt szidták, pedio az elhelyezte, esőtől, hótól . védetten a kis cédulákat az oszlopokon, de hát őröket mégsem állíthatnak melléjük. A gyömrői postahivatal vezetője a közelmúltban örömmel újságolta, hogy a községben levő négy segélykérő telefon mindegyike jelenleg működik. De vajon így lesz-e majd azután is, ha pénzbedobós automatává alakítják át. S vajon hány néma segélykérő telefon található most is a vonzáskörzet többi településén? Néhány évvel ezelőtt — amikor felújították Gyömrő villamos hálózatát — tetszetős, oszlopos lámpák kerültek a Szabadság téri parkba. Hosszú ideig nem történt velük semmi, jól funkcionáltak. A minap azonban megdöbbenve tapasztaltam, hogy mindegyiket kitörték, az egyik oszlop tetejéről meg leszerelték a világítótestet. Ugyanígy megrongálták a felszabadulási emlékmű előtti kis tér reflektorait. A telepi temetőhöz vezető út mentén jelenleg csak két armatúra működik, a többit kitörték, egyet már elloptak. Gyömrőröl Maglód felé haladva, kivágták a nyárfákat. Nem valami szakszerűen, mert a megmaradt növényekre rádőlt a fa, azokat is tönkretette. Vandál pusztításnak tűnik ez a fakivágás, és hány ilyet lehetne sorolni Monori-erdőn, Pilisen, Csévharaszton és másutt. A maglódl mozit néhány évvel ezelőtt bezárták, mert életveszélyessé vált. A bejárati ajtó ablakait betörték, úgy néz ki, mintha háborús nyomokat viselne. A példákat sorolhatnánk a végtelenségig. Egyelőre azonban talán ennyi is elég, hogy bebizonyítsuk, megteremtett értékeinkre nem tudunk: vigyázni. Egyesek úgy rongálják a köz javait, mintha a sajátjuk lenne. A rontópálok, vandálok ellen a hatóságok fellépése kevés (lenne), magunk közül kell kiközösíteni őket. Hogy ne legyen kedvük hozzá, s ők is magukénak érezzék a javakat. /~'sak közös összefogással remélhetünk és érhetünk el szerény eredményeket. Mert mindnyájunk érdekéről van szó. S ez nem kevés! G. J. telek mélységben az Eötvös utcai csomópont és a belterületi határ közötti szakaszon, hiszen ez a rész közművesített, lakóházak építésére jól hasznosítható. Tizenhat pontot tartalmaz a melléklet, amelyet, hogy pontosabban követhessék Madari Gyula magyarázatát, vetített térképekkel illusztráltak a végrehajtó bizottsági ülés résztvevői számára. A már előzőleg testületi ülés elé került és jóváhagyott öt változtatáson kívül Monoron tilalom törlését javasolták három esetben, s a területfelhasználás megváltoztatását a rendelőintézet, a Zólyom utcai családi házak és az ezekkel szemben levő intézményterület közötti részen, ahová háromemeletes épületek helyett sorházak, illetve társasházak építhetők a Zólyom utcától a Krúdy utcáig. Monori-erdőn számtalan építési tilalomra javasoltak törlést. Felsorolni hosszú lenne, de ezek jelentős részét a tanácstagi csoport is igen indokoltnak tartotta, hiszen az építési kedv a településen jelentős, a tilalom alatt álló területek száma viszont túl soknak bizonyult. Változatlanul hangsúlyozza viszont a tanácsrendelet azt, hogy a zöldterületek megóvására, különösen Monori-erdőn gondosan kell ügyelni, s minden esetben előírni, hogy az adott építési telken mennyi fa vágható ki! Még a végrehajtó bizottsági ülés napjának délelőttjén is érkezett kérelem a MÜTEF- osztályhoz: nevezetesen a monon Petőfi és Vörös Hadsereg utca sarkán álló épülettel kapcsolatban. A lakóház elöregedett, újat azonban itt is csak az építési tilalom feloldásával emelhetne a tulajdonos. A tanácsülés ciánt A kérést a végrehajtó bizottság úgy hagyta jóvá, hogy emeletes épület felhúzását javasolta, melynek földszintjén kereskedelmi egység kaphat helyet — hiszen a régi épületben most is üzemel az ifjúsági bolt, melynek megszüntetése érzékenyen érintené a környékbelieket. A rendelettervezetet az előterjesztett mellékletben foglaltakkal a végrehajtó bizottság elfogadta, s a januári tanácsülésén dönt majd véglegesen. K. Zs. Az ipari szakmunkásképzésben az utóbbi években jelentős erőfeszítéseket tettek a körzet ipari és mezőgazdasági üzemei. Ma már ennek legfontosabb előfeltétele a helyi gyakorlati oktatás megszervezése, illetve lehetőségének megteremtése. Sokat vállal ezen a téren a Rákosmezeje Tsz, amely a mostani tanévben megteremtette a feltételeket a mezőgazdasági gépjavítók és -szerelők oktatásához. Maglódon, a Wodiáner-telepen létesítettek egy korszerű tanműhelyt, ahol jelenleg tizenhat elsőéves szakmunkástanuló sajátítja el a szerelés alapelemeit. utazgatás. Eredetileg az Örkényi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetbe akartam menni, de ott csak kollégiumi ellátással egybekötött oktatás van, s ezt nem akartam. A vasadi Kossuth Szakszövetkezettel . kötöttem tanulmányi szerződést, néhány barátom is ott dolgozik, az ő rábeszélésük is kellett, hogy ezt a szakmát válasszam. Ugyanott dolgozik — könyvelőként — a nővérem is, aki szintén biztatott. Az Aranykalász Tsz-szel van szerződése a pilisi Halusz- ka Sándornak. Édesapja is a tsz-ben dolgozik fűrészgépkezelőként, nem kis része van abban, hogy a fia is ezt a mezőgazdasági üzemet választotta. Egyelőre csak az alapösztöndíjat (160 forintot) kapja rendszeresen, de talán többet is kap majd a jövőben, mert ez jár(na) neki. Összefogtak a tsz-ek Már az általános iskolában is jó barátok voltak egymással, s így csak természetes, hogy szakmunkástanulónak is egy helyre jelentkeztek. Kiss Csabáról és ifj. Váczi Gyuláról van szó, akik Gyömrőn laknak, s a Rákosmezeje Tsz- hez szerződtek. Kiss Csaba: — Először Karcagra jelentkeztem, az utolsó pillanatban tudtam meg, hogy közelebb is indul ilyen képzés. A 160 forint alapösztöndíj mellett még 300 forintot kapunk a tsz-től, de úgy tudom, hogy később még többet fogunk kagni. Én gyűjtöm_a penjt, és klassz motort, vagy egy modern motort akarok venni a spórolt pénzemből. — Én meg kőműves akartam lenni, de a szüleim ellenezték, így a Csabával egy helyre kerültünk — mondja ifj. Váczi Gyula. — Nekünk viszonylag kényelmes az utazás, hiszen a 6 óra 20-as busszal indulunk Gyömrőröl akár ide, akár Monorra az iskolába megyünk. Rácz Lajos, a Rákosmezeje Tsz gépesítési főágazatának — Tizenhatan kezdték meg tanulmányaikat tavaly szeptemberben ebben a szakmában, természetesen nemcsak a Rákosmezeje Tsz-től, hanem a körzet többi mezőgazdasági üzeméből is — mondja Ró- zsavölgyi Károly szakoktató, mérnöktanár. Az ösztöndíj hslye — Mindössze hárman nem kötöttek szerződést, a többiek' általában három évet írtak alá, ennyi ideig maradnak majd a szakmunkásbizonyítvány megszerzése után. Egy hét munka, egy hét iskola, ez a kéthetes penzum, aztán ugyanígy folytatódik hétről hétre. Persze, ennek a kettősségnek vannak hátrányai is, mert iskolába Monorra járnak ezek a gyerekek, a gyakorlati foglalkozásokat pedig itt, Maglódon tartjuk. — Mint ismeretes, a mi iskolánk nem önálló, hanem a ceglédi 203. számú Bem József Szakmunkásképző Intézet kihelyezett részlege. Ez jelentős hátrányt jelent, hiszen egyes szakmákat csak az alföldi városban oktatnak. Éppen ezért dicséretes az a törekvés, amely „hazatelepíti” néhány szakma tanulóit. Ilyen a miénk is, de van kihelyezett gyakorlati oktatás a Monori Építők Ipari Szövetkezeténél és a Mo'aori Állami Gazdaságban is. — Hogyan készültek fel a tanév előtt az okatás megszervezésére? — A Rákosmezeje Tsz-től minden segítséget megkaptunk az induláshoz. Korszerű, jói fűtött és " megvilágított tanműhelyt alakítottak ki a tanévkezdésre. Sajnos, a szerszámfelszereltség egyelőre nem kielégítő, de erről nem a közös gazdaság tehet. Az ide került gyerekek általában közepes bizonyítvánnyal vé- 'geztek az általános iskolában, ez egyben azt is jelenti, hogy nem könnyű gyors eredményeket felmutatni. — A többség fegyelmezett, igyekszik elsajátítani az alapműveleteket. Az eddig eltelt öt hónap alatt kéziszerszámokat, fűrészkeretet, menetfúróhajtóvasat készítettek az elsősök, megtanulták az asztalos- és párhuzamszorító használatát. Naponta hét órát dolgoznak a műhelyben, bizony elfáradnak a végére. A műhely első munkapadjánál dolgozik Huszák Ferenc, aki Nyáregyházáról jár át Maglódra. — Amikor dolgozni jövök, hajnali négy órakor kelek, hogy pontosan ideérjék. Nyáregyházáról Pilisre busszal, onnan Monorra vonattal, majd ismét buszra szállva jövök Maglódra. Bizony fárasztó az A Pest megyei Verdíglátóipari Vállalat monori cukrászüzemc- ben számtalan féle ízletes csemege készül. Ennek összértéke évente több millió forint. Itt nehéz gépesíteni, sok a kézi munka. Az alapanyagot például Demény Margit és Fazekas Magdolna gyúrja össze. Hancsovszki János felvétele helyettes vezetője felelős a szakmunkásképzésért. — A műhelykialakítására, a satupadok beszerzésére, felszerelésére, a világításra több mint 130 ezer forintot biztosított gazdaságunk. Ezt mi vállaltunk, a fenntartási költségek viszont már megoszlanak majd a többi körzetbeii mezőgazdasági üzem között, mégpedig a tanulók arányában. Meg is maradjanak — Természetesen, mint minden új, úgy ez is sok gonddal jár. Máig nem tudtuk beszerezni a gyerekeknek a 3 és 5 méteres acél mérőszalagot, nincs normális tolómérőjük, pedig hát annak használatát már rég meg kellett volna tanulniuk a fiúknak. Hozzájutottunk ugyan néhány NDK- gyártmányú tolómérőhöz, amelyek azonban hamar tönkrementek. Megvan a visszaigazolásunk a jobb minőségű hazai termékre, de tavaly augusztus óta hiába várjuk. — Már most gondolkozunk rajta és tervezzük a nyári gyakorlati oktatást, amikor először kerülnek a gyerekek gép- közeibe, megismerhetik a legkorszerűbb ' erő- és munkagépeket, amelyek javítása _ lesz majd a feladatuk a három év elvégzése után. — Szeretnénk őket úgy bevezetni a szakmába, hogy kedvük legyen hozzá, megszeressék. Csak így érdemes, így érhetjük el, hogy hosszú ideig ebben a szakmában dolgozzanak majd, enyhítve nemcsak a mi. hanem a többi mezőgazda- sági üzem munkaerőgondjain is. Gér József Kulturális program Ecseren, hétfőn 18 órától: filmvetítés, A kicsi kocsi újra száguld. Gyömrőn, 8.30-tól: logopédia, 11-től: Péter szolga királysága — gyermekműsor, 15-től: logopédia, 18-tól: a kertbarát klub összejövetele, előadás Állatok szerepe a biogazdálkodásban címmel. Az úttörőházban, 17-től: a népi tánc szakkör próbája. Monoron, 18-tól: a kertbarát kör foglalkozása, ismeret- terjesztő előadás Zöldséghaj- tatás, palántanevelés címmel. Vecsésen, 10-től 18 óráig: kiállítás Gammel József festőművész posztumusz műveiből. Levelesládánkból Boldogság, szervezeti élet Az alábbi témák nem kapcsolódnak szorosan egymáshoz, de úgy hiszem, mindegyik elgondolkoztató, érdemes belőlük a megfelelő tanulságokat levonni. Monoron, a Landler Jenő utcai kis házban beszélgettem Badacsonyi Istvánnéval, aki 75 éves. Édesapját három és fél éves korában, az első világháborúban elveszítette. Édesanyja egyedül nevelte fel öccsével együtt. A hat elemi elvégzése után női szabóságot tanult. Fiatal korában Simon- tornyán élt. Egy esküvőn ismerkedett meg férjével Monoron, akivel 1930-ban kötöttek házasságot. Badacsonyi Istvánná 14 gyereket szült, közülük kettőt pici korukban eltemetett. A fiúk közül négy töltött katonai szolgálatot, akik közül kettő hivatásos rendőr lett. Férje a MAV-nál dolgozott műszaki ellenőrként, ötvenkét évig — megözvegyüléséig — éltek boldog házasságban. Tizennyolc unokája van, akik közül tizenegyet szintén ő nevelt fel. Dédunokái hatan vannak. Nagy volt az összetartás a családban. Jelenleg egy másodikos kislányunokáját neveli, akit az édesanyja elhagyott. Badacsonyi Istvánná két világháborút élt át. 1953-ban — másodszor — anyasági érdemrenddel tüntették ki. Jelenleg beteges, de így is szívén viseli a gyerekek sorsát. Boldog családanya, hiszen gyermekei, unokái, dédunokái sűrűn látogatják, soha nincs egyedül. A monori 1. számú Vörös- kereszt-alapszervezet tavalyi utolsó taggyűlésén elhatároztuk, hogy bált rendezünk. Igaz, talán túl korán is került rá sor, így a bálozók száma elég kevés volt. Jelenlevő negyven személy azonban jól érezte magát. A bevételt az idei öregek napjának megrendezésére fordítjuk. Ugyancsak a közelmúltban rövid megbeszélésre gyűlt ösz- sze néhány mozgáskorlátozott Magócsi Istvánná lakásán. Ceglédet Kosik Lajos, a ceglédi könyvtár tudományos munkatársa képviselte, aki a mozgáskorlátozottak megyei egyesületének egyik vezetője. Gyömrőröl Szabó Tibor, a művelődési ház megbízott vezetője volt jelen. Ök időnként buszkirándulást is szerveznek. Monorról Bicskei Péter jött el, aki a maggyárban, .mint telefonkezelő dolgozik, és elmondása szerint tovább képezi magát az Asztalos János Kertészeti Egyetem levelező tagozatán. Sajnos a szervezeti mozgalom igen gyenge. 1981-ben alakult meg a mozgáskorlátozottak monori klubja, amelynek hatvanegy tagja van — papíron. Érdemi változásra lenne szükség, s kellene egy helyiség, ahol időnként összejövetelt lehetne rendezni. A klubtagokat pedig arra kérjük, ha hívják őket, ne zárkózzanak el. Olasz Józsefné Monor (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) A helybeliek javaslata alapján A rendezettebb telep másképért