Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-28 / 22. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1985. JANUÁR 28., HÉTFŐ A fiatalok konkrétabb feladalmeghatározást várnak Kritikusan, felelősségérzettel Városszerte befejeződtek az Ifjúsági parlamentek, azóta sor került az ezzel kapcso­latos első intézkedésekre, s leülepedtek a tapasztalatok. Danka Istvánt, a KISZ nagy­kőrösi városi Bizottsága poli­tikai munkatársát éppen ezek­ről faggattuk. — Mielőtt a tapasztalatok­ról esnék szó, melyről elöl­járóban annyit, hogy összes­ségében kedvezőek, a felké­szülés komoly munkájára hí­vom fel a figyelmet. Magas részvételi arány — Itt külön említem azt az egész napos értekezletet, amely az egységes értelmezést volt hivatott elősegíteni. Látszólag szervezési probléma, de azt is el kellett érni, megfelelők le­gyenek az időpontok. S hogy ez mennyire nem magától ér­tetődő, azt bizonyítja, hogy sokszor a gazdasági vezetés magatartásán mennyi minden múlik... — A KISZ-szervezeteknek is volt tennivalója... — A beszámolót és az intéz­kedési tervet a parlament előtt taggyűlésen tárgyalták, illetve olykor csak tárgylaták volna, de nem kapták meg. Ahol véleményeztek, ott a gazdasági Vezetés szóbeli ki­egészítésben már válaszolt is ezekre, — Melyek voltak a legfonto­sabb észrevételek? — Ezekről csak címszavak­ban is sokat lehetne idézni. Szinte mindenütt szóba ke­rült a fiatalok beilleszkedése, az újonnan munkába állók bé­rezése, ösztönzőbb javadalma­zási rendszer megvalósítása, a helyi szakmai továbbképzések színvonalának emelése. De a lakásépítkezésekhez kapcsoló­dó támogatások, az építő­anyag ellátás nehézségei, a negyvenórás munkahét ál­talános érvényű bevezetése, a szabad idős programok jobb szervezése is szólásra késztette a fiatalokat. Régi tapasztalat, hogy az ér­dektelenségnek van valami­lyen, a fiatalokon kívüli ki­váltó oka. Az ITV budapesti központja például egyáltalán nem készült fel, az írásos anyag az 1978-as másolat volt, s ebből is csak a KISZ kapott. A kérdésekre csak általános­ságok hangzottak el, igy érthe­tő, hogy a beszámolót az if­júsági parlament nem fogadta el. Alkotó vélemények — S már a tapasztalatoknál is tartunk... — Ezek továbbjutása is fon­tos, s ezért örültünk annak, hogy a városi pártbizottság szinte mindenütt képviseltette magát. Alkotó véleményük, ja­vaslatuk segítségül szolgált a parlamentek munkájához. — A fiatalok a legtöbb he­lyen érezték a velük való tö­rődést, s kritikusan, de fele­lősségérzettel mondták el vé­leményeiket, javaslataikat. Ami különösen tetszett, konk­rétabb feladatmeghatározást kértek és igényeltek. — Figyelmet érdemel az a tény is, hogy vannak még if júságpolitikai feladataink, rögtön hozzáteszem: ezeket $sak közösen tudjuk végre hajtaná az állami-gazdasági vezetőkkel. Sajnos, vannak, akik még erre nem jöttek rá Ennek felismeréséhez hozzájá rult az egyes parlamenteken tanúsított negatív vezetői ma gatartás, érdektelenség. Ügy tapasztaltuk, nemcsak a fiata lökön lehet ezt észrevenni, hanem azokon is, akiknek pél dát kellene mutatniuk. Példát kellens mutatm — A tapasztalatok teljes feldolgozása természetesen az adott munkahelyeken dolgozók feladata. Bizonyos, hogy azo kát hasznosítva még haté konyább lehet a fiatalok köré ben végzett bármilyen tévé kenység. Ballai Ottó A portásra vasárnap is szükség van Kedves szóval, mosolygósán Közülünk valé Az egyik ember némán áll. Két kezét a háta mögött kulcsolja össze. Te­kintetét a mennyezetre sze­gezi. A fekete kabát nafta- limszagú, alóla kikandikál a munkába járó pantalló. A cipője az évszaknak meg­felelő, azaz sáros. A másik kalapját is fenn­hagyta. Arca borostás. Előre néz, a kezeire, ugyanis éppen körmét pisz­kálja. Szemmel látha­tóan nincs megelégedve az eredménnyel, újra kezdi. A harmadik magába ros- kadtan áll. Nem néz seho­vá sem, úgy tűnik, csak gondolkodik. Kabátja le­kefélve, kalapját a kezében szorongatja. A cejgnadrág ünnepi. Az asszony himbálódzik. Hol előre, hol hátra. Aztán bal oldalra, később jobbra. Rendszer nincs a mozdula­taiban. Megilletődött, időn­ként lopva körülnéz. Az ötödik cigarettázik. A gyufa csak sokadszori pró­bálkozásra gyullad meg, ezért elfojt egy halk ká­romkodást. A füstöt elgon­dolkodva fújja ki. A gyerek zsebében koto­rász. Celofán zördül, majd az ügyes ujjak cukorkát halásznak elő a zacskóból. Néhány félszeg mozdulat, és már a szájába is vette. Az ifjú álla ütem zsen mozog. Morzsái, rág, abba­hagyja, újrakezdi. Időnként nyel egyet. Aztán a kert felé fordul, kis léggömböt fúj, elpukkasztja, rág to­vább. Most már látni, hogy rágógumit. Világos dzse­kijén virít a felirat: MARL­BORO, JOHN PLAYER’S SPECIAL. Ketten beszélgetnek. Az egvik odasúg valamit a másiknak, az nem érti, er­re újra mondja, valamivel hangosabban, ez már kö­vethető, s a másik arca széles mosolyra húzódik. Igazad van, bólogat. Aztán megszólal a ha­rang. ★ S hogy kik ők? Arcok gyászoló tömegből. Közülünk. B. O. — A látogatók vasárnap is jönnek-mennek — vannak köztük sportolók —,; mindig történik itt valami — meg természetesen a tanulók hoz­zátartozói — mondja Huszár Lászlóné, vagy ahogy jobban ismerik, Judit néni a Toldi portásfülkéjében. — Sokat kell benn lennie ünnepnap? ^ — önkéntes alapon megy ez. Az egyiket én vállalom, a másikat váltótársam. — S külön pénz? — Beírja az ember a nevét a jelenléti ívbe, a többi meg a bérelszámoló dolga. — Mit szól a család a va­sárnapi elfoglaltsághoz? —■ Férjem nyugdíjas, én is az leszek rövidesen, két lá­nyunk Pesten lakik, így meg­oldjuk. A férjem az előbb volt itt, ment haza a hobbiról, csalt volna haza, de nem le­het, mert van még fél órám. — No, akkor felteszem mele­gedni az ebédet, mire haza­érsz, meleg legyen — mondta és elkarikázott. — Sok munka van? — Találok én azt mindig. Ha az ablakot nem látom elég tisztának, megtörlöm, jönnek- mennek a versenyzők, állan­dóan útba kell őket igazítani. S szépítem ezt a portásfül­két ... — Mióta adja az útbaigazí­tásokat? — Négy éve vagyok itt. Előtte a szikviznél dolgoztam, s a körösi első terményboltot vezettem. Belerokkantam, át­fáztam a hideg, huzatos he­lyiségben. Négy és fél évig voltam otthon. Két hetet fent voltam, egy hetet feküdtem. Szerettem azt a munkát is, de a mostanival is nagyon meg vagyok elégedve. Nagyon ara­nyosak a tanárok, szinte saj­nálom, hogy nyugdíjba kell hogy menjek. — S azután? — Nem jövök vissza, mert elköltözünk a lányomékhoz Budapestre. — Közvetlen közelről érzé­kelve, tapasztalva: milyenek a fiatalok? — Nem panaszkodhatom rá­juk. Többségük illedelmes, s megérdemli, hogy ide, ebbe a korszerű iskolába járjon. Né­ha-néha megpróbálnak túl­járni az eszemen, van úgy, hogy például elkérik a torna­terem kulcsát valamelyik ta­nár nevével takarózva, vala­hogy nekem gyanús az ilyen. Elsétálok, megnézem őket, megállók az ajtóban. Nem szó­lok én semmit, mégis elcsön- desednek, elröstellik magukat. Aztán kijövök, ők meg jönnek utánam pirosra vált fülekkel bocsánatot kérni. — A szolgálatból melyik a legnehezebb időszak? — Mindig az utolsó két óra. Akár most, hogy délután van, akár este. Ilyenkor az ember már tűkön ül, szeretne haza­menni. — Ezen, gondolom, a frissí­tő sem segít. — Frissítő? Nem fogyasztok én semmit sem idebenn. Ren­geteg kávét lefőztem már, s soha még meg sem kóstoltam. Otthon is csak a jó, tiszta vi­zet meg a tejet isszuk. — Az eddigiekből az derült ki, hogy elégedett. — Az is vagyok. Otthon mindig csak annyit tudok mondani, jó bent lenni az is­kolában. Amit nem érdemel­tem, még nem kaptam soha. S Judit néni ked'ves szóval, mosolygósán igazítja útba az újabb látogatót... (ballai) A harmónia felé vezető utón HULLÁMHOSSZÁT tekint­ve 396 és 760 manométeres ér­tékek között helyezkedik el a spektrum, a látható fény tar­tománya. Némi „csalás” azért van a dologban, mert például a bíbor színeket nem lehet eb- / ben a spektrumban elhelyezni (a fizikusok tudják a megol­dást!), s probléma lehet hét­köznapi ésszel az úgynevezett fehérpont, vagyis a fehér szín elhelyezésének értelmezésével is. Szerencsére, életünk isko­lai esztendeit leszámítva, nem kell töprengenünk a színek mi­benlétének minden magyará­zatát megadó ICE-diagra- mon... Egyszerűen: élünk együtt a színekkel, látunk ezernyi színárnyalatot, s tud­va az okát vagy tudatlanul, ezek egyikét kedveljük, mási­kát nem. Aztán, egyszer csak, elénk áll egy ember, akiről rögtön kiderül, hogy színek­ben gondolkodik, hogy tud színekben gondolkodni, s mindjárt bebizonyítja, hogy semmit sem sejtünk a kékről, a zöldről, a sárgáról, s a vö­rösről. S e bizonyításhoz nem a fizikát hívja segítségül, ha­nem a művészetet. Azt a cso­dálatos világot, melyben a szí­neknek nemcsak fizikai, ha­nem emberi hullámhossza is van. EZ AZ EMBER Dobos Lajos festőművész, most állt a nagy­kőrösiek elé bizonyító eljárá­sával, az Arany János Mú­zeumban megrendezett kiál­lításával. Alig ötven kép je­lenti ezúttal Dobos Lajos vilá­gát a szűk múzeumi termek­ben, de érezzük, hogy ennek a világnak nincsenek határai, csak belső rendje van. Ez a rend a színek harmonizálása, az a felismerés, az a megje­lenített törvény, hogy a kü­lönböző színek együttese csak akkor kellemes számunkra, , ha az alkotó színek között törvényszerű és természetes összefüggés van. Ebből a min­den bizonnyal nagyon meg­gondolt színtechnikából kö­vetkezik, hogy Dobos Lajos képei nem megráznak, nem mellbe vágnak, hanem valami szelíd megnyugvást, békét és harmóniát árasztanak. ILYEN KÉPEKET festeni nem veszélytelen mulatság. Hányán és hányán tévedtek már e harmónia felé vezető úton mellékösvényre, s terem­tettek embertől és művészet­től idegen idilli világot. Do­bos Lajos elkerülte a buktató­kat. Ragaszkodik a valóság­hoz, mert annak törvényeit is­meri, mert annak rendjéből párolhatta ki azt az átlénye- gített rendet, melynek össze­függései alapján gondolkodni és alkotni tud. E fizikai és művészi törvényismeretének tudható be, hogy hideg vagy kétértékű színekből, kékből és lilából is tud vonzó szépségű műveket teremteni, mint az Arborétumban vagy az Ártéri erdő című képeit. S megen­gedheti magának azt, hogy bé­kés tájat varázsoljon elénk (nem tagadva a természet oly­kor ijesztő vagy legalábbis sejtelmes voltát), mégpedig vörössel, feketével és barnával játszva, miként tette azt a Naplemente megalkotásakor. Nagy bátorságra vall,' hogy Dobos Lajos kedvvel foglalko­zik téli tájképek festésével. A Hó az erdőben és a Márciusi hó e nemben telitalálat. A legizgalmasabbak Dobos Lajos művei közül azok, me­lyekről maga is megvallja, hogy utóbbi esztendeinek kí­sérletező kedvéből születtek. A kollázsokról, továbbá a Kom­pozíció barnában, valamint a Széttört világ című festmé­nyek köré sorakoztatható mű­vekről van szó. Dobos Lajos világának rendjébe e képek révén tör be valamiféle bor­zongás, mely a világról, az ember és a természet kapcso­latáról mélyen gondolkodók­nak mindig sajátja volt. DOBOS LAJOS Budapesten és Balatonalmádiban él, de miként zsámbéki képei bizo­nyítják, otthon van Pest me­gyében is. S ahogyan azt ta­nyai képeiből kiolvashatjuk, felfedezte már magának az Alföldet is. Egyelőre Hajdú­szoboszló környékét. S noha már elmúlt hatvanéves, nem lehet kizárni azt a lehetősé­get sem, hogy vízfestékes do­bozával egyszer felfedező útra indul a nagykőrösi határban is. Egyelőre a fővárosiak, a veszprémiek, a nyíregyháziak és több olasz város lakói után a nagykőrösiek fedezték fel őt. F. P. Lakkozzák a lemezt Óránként 4500 darab 65XT? centiméteres lemezt lakkoz le ez a korszerű gépsor a Nagykőrösi Konzervgyár dobozüzsmében. A különféle konzerves dobozok alapanyagául szolgáló lakko­zó gépsor kezelése közben Magyar Albert folyamatosan vizs­gálja az elkészült lemezeket. Hancsovszki János felvétel« IACI JELENTES Kevés baromfit hoztak A hét végén a hideg csökke­nése következtében emelkedett a piaci felhozatal és forgalom. Baromfi nem sok volt, de töb­ben különleges szép szárnyaso­kat árultak. A háztáji szemestermény piacon a búza és az árpa liter­je 6, a morzsolt kukorica 7, a napraforgómag 10—16 forint volt. A gyümölcs- és zöldségpia­con sok almát árultak, kilóját 10—16 forintért mérték. A kör­tét 20, a héjas diót 30—32, az aszalt szilvát 75, a burgonyát 6, a fehér káposztát 10, a kel­káposztát 16, a vöröshagymát 12, a lilahagymát 18, a fok­hagymát 40, a sárgarépát 10— 12, a petrezselyemgyökeret 12 —16, a sülttök szeletjét 10, nyersen 6, a zöldpaprika da­rabját 10 forintért adták. A baromfipiacon a tyúk pár­ja 160—300, a vágócsirke 150— 200, két nagy kakas 350, kilóra 55, egy nagy fehér tyúk 160, a tyúktojás darabja 3 forintért kelt. A barnevál vágottesirkét 55 forintért árulták. Az idő javulása folytán nagy bazáros, ipari és használtcikk piac volt. / __________ K. L. Ár amszünet A DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy január 29-én reggel 8 órától délután 3 óráig az Abonyi utcában a Niklosz János úttól végig, a Zentai és a Vági István utcában, január 30-án az Abonyi utcában a Szivárvány és a Niklosz János utca között, a Székely, a Ká­dár K., a Cifrakert és a Toldi utcában, január 31-én Nyárs­apáton reggel 8 órától délután 3 óráig a vasúttól keletre eső részen, február 1-én ugyan­csak Nyársapáton a vasúttól nyugatra eső részen áramszü­net lesz. Ka csordul Vince... Január 21-én, Vince napján megenyhült a kegyetlen, fa­gyos idő, mely sok kárt tett Nagykőrösön is. Több virág- és zöldségkertészetet elpusztí­tott a fagy. Mégis van vala­mi az időjárást változtató ré­gi regulákban. A jó bortermés ígéretét azonban nehezen le­het biztosra venni. A 20 fokos fagyok és a napokig tartó ónos eső és jégpáncél nagy valószínűséggel — mint a szakemberek is mondják — bizonyára károsították a szőlő­vesszőkön a rügyeket. Ilyen idő után, mint a ta­pasztalt öregemberek mond­ják, kétszer tanácsos metsze­ni. Először rügyfakadás előtt, a rendesnél több szemre, me­lyekből, ha duzzadni kezdenek a szemek, le kell vágni a fe­leslegeseket. De hamarabb is megtudhat­juk, hogy van-e és milyen pusztulás a szőlőnkben, ha már kijárunk a fákat tiszto­gatni, néhány vesszőt hazaho­zunk és a tűzhely mellé tett befőttesüvegben, vízbe állít­juk. így, mire eljön a metszés ideje, megtudhatjuk, hogy mennyi kár van a szemekben. Készüljünk a múlt héten közölt munkákra, olvasgas­sunk, tervezzünk a tavaszi és a nyári munkákra, és járjunk el a tanulságos szakelőadásokra. Kopa László üim Mozi E. T. (A Földönkívüli). Szí­nes, szinkronizált amerikai sci-fi. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben 101 kiskutya. Színes magyar film, fél 6-kor. Színház A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor; Tíz kicsi néger. Anyakönyvi hírek Született: Bakó György és Erdődi Julianna: György; Egyedi Zoltán és Cs. Kiss Esz­ter: Dóra; Búz Balázs és Vár- konyi Eszter: Balázs nevű gyermeke. Meghalt: Varga László (Ka­zinczy u. 20.); Lippert János- né Dobos Terézia (Szolnoki u. 44.); Kovács Ferencné Kis Eszter (Földvári dűlő); dr. Hanusz Zoltán Jánosné Szabó Klára (Szilágyi u. 2.); Tarcsi József (Várkonyi u. 14.); Ki­séri Lajosné Dani Eszter (Táz- erdei u. 34.); Pesti Pál (Han­gács dűlő 42.); Pácsa Lajos (Orgona u. 2.); Csáki László (Vági I. ltp. IX/A.). ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom