Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-23 / 18. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 18. SZÄM 1985. JANUÁR 23., SZERDA Akinek nem jutott vacsora Ajándék minden esti fuvar Áll a taxi az út szélén, s az alkonyi órán csupán azt látni, hogy hárman gyömöszölnek valamit a hátsó ülésen. Közelebbről szemlélve: nem is valamit, hanem valakit, és nem is gyömöszölik, hanem mintha kifelé rángatnák. De hiába, mert a kapatos utas úgy beékelte magát a két ülés közé a padlóra, hogy talán csak daruval lehetne fölemelni. Már csak atlétatrikóban hever, mert a mentési kísérlet során véletlenül lehúzták róla a ruhát, de ő maradt. Nincs más hátra, kiszerelik az ülést, most már szabad aiz út! A későn kelő Sági Károly még most sem állja meg nevetés nélkül és társai: Boldizsár Mihály, Boksa Lajos és Fodor Péter is nehezen tudja rendezni a maga arcvonásait, ök négyen fő- foglalkozásban ülnek a volánnál, míg a Ceglédtaxi többi gépkocsivezetője ’’mellékállás- ban furikázik. Tavaly augusztusban alakították meg tizenhármán a társulást, amely konkurrenciát teremtett a városban négy kocsival jelenlévő Szolnoki Taxiipari Szolgáltató Szövetkezetnek. A Szabadság téri Volán-irodában, a taxisak egyik CB-központjába behallatszik a hideggel küszködő buszok pöfögése. — Este nyolc után csöndé sedik a forgalom — mondja Boldizsár Mihály. — Az utolsó busz fél 11-kor indul Nagykőrösre, s csak akkor számíthatunk utasra, ha valaki lemarad róla. — Olyankor általában csak én, a későn kelő maradok kint — teszi hozzá Fodor Péter. — Déltől késő éjszakáig dolgozom, gyakran megvárom a fél kettes vonatot, s csak utána indulok haza. Hiába, itt nincs olyan éjszakai élet. mint a fővárosban, nekünk minden esti fuvar ajándék — szólal meg Baksa Lajos. — A Volán-irodába és a kórházba telepítettünk CB-készüléket, és szerettünk volna megegyezni a szálloda vezetőivel is. Sajnos, elzárkóztak, pedig az ázsiójukat csak növelné ez a szolgáltatás, nekünk pedig esténként is több dolgunk akadna. Sokszor kell fordulni ahhoz, hogy a húsz-harminc forintos kanyarokból megélhessünk. Pedig ihég előrendelést is vállalunk. — A CB arra is jó, hogy az üresjáratokban Oeszélgethe- tünk, elszórakoztatjuk egymást — mondja Sági Károly. — No, azt azért nem nevezném szórakozásnak, hogy amikor a feleségem beszólt, hogy kész a vacsora, odamentetek és megettétek — mondja a kárvallott Fodor Péter. — Mire hazaértem, még a tányért is kitöröltétek, én pedig koplalhattam. A bliccelők A forró tea szürcsölése közben újabb éjszakai történetek elevenednek feL Az egyik mosolyra ingerlő, míg a másik hátborzongató. Egyszer felvettem egy idős bácsit a vasútállomásnál, a város szélére kellett vinnem — kezd bele Sági Károly. — Ma sem tudom eldönteni, hogy ivott-e valamit, vagy egyszerűen még nem ült autóban, tény, hogy nagyon furcsán viselkedett. Ügy fordult be az ajtón, hogy föitórdepelt az ülésre és a támlába kapaszkodva kémlelt ki a hátsó ablakon. Na, mondom: próbáljuk meg még egyszer! Csak harmadszorra sikerült rendesen elhelyezkednie. — Szintén az állomáson vettem fel egy fiatalembert, aki könyörgött, hogy vigyem el Kecskemétre, majd ott fizet — meséli Baksa Lajos. — Megesett rajta a szívem. Félúton járhattunk, amikor kiderült, hogy a börtönből jön, öt évet kapott, mert megtámadott egy taxisofőrt. Fokozódott az izülűvös mesterségek A szabad ég alatt A hideg nem mindenkit terel a fűtött szobába, Sokam ilyenkor is a szabadban dolgoznak. A böllér. Magyar Ferenccel, a pacom találkoztunk. — Hentes és mészáros a szakmám — mondja. 1962 óta rendszeresen járok disznót vágni. Reggel hatkor kezdjük a munkát és délután 2-ig minden készen áll. Amíg én a feldolgozással törődöm, addig a társam megmossa a be- Ieke\ rnegabálja a sajtot és megfőzi a hurkába valókat. Kolbászt, hurkát, kenőmájast és sajtot mindenki készíttet, de töltök debrecenit is. Űjab- ban nagyon kedvelt a töltött karaj és a töltött dagadó. Jó ízű az erdélyi szalonna, amit főzni, füstölni és fokhagymáz- ni kelj. A csípős ceglédi szalámiból is sokat készítek. Az alkalmi munkás. Borsos László 63 esztendős^ nyugdíjas, egyedül él egy albérleti szobában. — Kevés a nyugdíjam — mondja a fiatalos külsejű Laci bácsi. A házak körül adódó munkákat vállalom. így egészítem ki. Havat söprők, fát aprítok, fűrészelek, szenet cipelek. Ügy kalkulálok, hogy a 40 forint összejöjjön óránként és az ebéd is meglegyen. A bérfűrészelő. Tolnai Ferencet a Klapka utcában kerestük fel. — Utoljára a kollégiumban fűrészeltem tűzifát — mondja. De ez még tavaly novemberben volt, azóta nem akadt munkám. A füstölő. Kecskés Pálhoz immár 25 éve hordják a ceglédiek meg a környékbeliek decembertől márciusiig a tartósításra szánt disznótoros falatokat. — Megadom a módját, ahogy kell — mondja. Három kemencében füstölök. Egyikbe a húsok kerülnek, mert ezek melegebb füstöt kívánnak, ám a szalámikat és a kolbászokat már hidegebb füst járja körül. Végül a sajtok és a májasok kerülnek sorra, egészen hideg füsttel. A húsoknál 70, a kolbászoknál 50, a sajtoknál 20 órán át folyik a szertartás. A sajt a legkényesebb, mert ha nem főzik át teljesen, nem fogja a füsit, és hamar megromlik. De a szalámi is sole gondoskodást igényel. Ezt légmentesen kell tölteni, és lehetőleg 50 centinél nem hosszabbra. A töltés után 36 órányi szikkasztás szükséges, és majd csak ezt követően jöhet a füstölés. A sonkát 21 napig kell pácolni, akkor lesz jó. A tartósításra szánt húst, szalonnát nem árt alaposan megmosni, mert így válik majd gusztusossá. Hát ezek lennének az én javaslataim, amiket érdemes megfogadni. Kiss Sándor galmam, amikor megálltunk egy dűlőúton, egy rozoga tanya előtt. De csak annyi történt, hogy előjött a felesége és kifizette a viteldíjat. — Én még új ember vagyok, különösebb szenzáció nem történt velem — mondja Fodor Péter. — Ha csak az nem, hogy összeakadtam a bliccelőkkel, száz forintóm bánja. A többiek már ismerik az utasokat, tudják, hogy fizetnek, vagy sem. Akikkel pórul jártunk, azokat többet nem engedjük beszállni. De csak őket, mert alapelvünk, hogy senkit sem utasítunk el. Új kalandok A beszélgetésnek, a melegedésnek vége, kocsikat kérnek a rádión. Abbamaradnak a történetek és nem is baj, nem is bánják, hiszen unaloműzésre volt ez csak jó. Elindul a csúszós úton a két Wartburg, a Zsiguli és a Dacia, új fuvarok, s talán új kaiaa- dok felé. K. L. Rádiósok tanácskozása Cegléden, a Petőfi utcában, a Technika Házában taggyűlést tartanak, a helybeli CB-rá- diósok január 28-án, hétfőn, délután 17 óra 30 perces kezdettel. Több témát tűztek napirendre. A Ceglédi CB Rádiósok Szervezete vezetősége beszámol munkájáról, az idei ütemtervről, tájékoztató hangzik el a napi rádiózásról és a CB-rádió jövőjéről. A taggyűlésen kerül sor a vezetőségválasztásra is. Ipari körkép Tavaly több kelt el külhonban Mivel több mint 10 ezren dolgoznak a város és környéke ipari üzemeiben, nem közömbös, hogy az ágazat ritkán tapasztalható nehézségek közepette vágott neki az elmúlt esztendőnek. A soványka, 50 százalékot alig meghaladó rendelésállomány birtokában jószerével még az első negyedév programozása sem volt lehetséges. Ez az 50 százalék az anyag- beszerzésre is rányomta a bélyegét: a rendeléseket nem lehetett az addigi tapasztalaton alapján megkezdeni. Ugyanakkor anyagellátási gondok keletkeztek. A gépipar például kohászati termékeket kívánt, s ezek átfutási ideje 8—10 hónap. Ráadásul a piaci igények átrendeződése miatt néhány helyen a profiltól teljesen eltérő holmikat kényszerültek gyártani. Távol a proliitól Az ipari üzemek tavaly spóroltak ugyan a működéshez szükséges energiával, 2— 3 százalékkal kevesebbet használtak fel, az energia- költségek az áremelés miatt mégis növekedtek. Az így kifizetett többletet természetesen a nyereségből kellett lefaragni. A munkabérek közterheinek módosulása pedig csupán a városban 70—80 millió forintos tételt tesz ki. Mindezek dacára a terület ipara nyereséggel zárta 1984- et. Az 1983-ban elért 5,5 milliárd forintos termelési érték 1984-ben 6,1 milliárdra gyarapodott: A termelésfelfutás számmal kifejezve 10,9 százalék, ami jobb a megyei és az országos átlagnál. Míg 1983- ban 783,8 millió, addig 1984- ben 933 millió Ft értékű áiru került a* nem rubel elszámolású piacokra. A 19,1 százalékos növekedés rendkívülinek számít. Példaként: a PENOMAH helybeli gyára 550, a Május 1. Ruhagyár 68, az ÉVIG pedig 60 millió forinttal vette ki ebből a részét. A, szocialista export mutatószámait is érdemes egymás mellé állítani: 1983-ban 215,1 millió, egy évre rá 235,8 millió forint. Figyelemre méltó, hogy valamennyi üzem a kedvezőtlen gazdasági helyzetben is fokozni tudta exportteljesítményét, és sikerült új piacokra szert tenni. Ennek előfeltétele a termékszerkezet kielégítő módosítása volt. Nem kevés olyan gyártmány kifejlesztése esett Zavartalan a tej útja az elmúlt esztendőre, amelyek iránt élénk kereslet mutatkozott, némiképp rövidült a kifejlesztés» idő, a termékek megjelenési formája és műszaki paraméterei javultak. Illusztrációként említjük meg az ÉVIG ceglédi gyárát, ahol a villanymotor-család korszerűsítése oly eredményesen zajlott le, hogy az NSZK-ból, Svájcból, Svédországból érkező megrendeléseket már-már nem is tudták vállalni. A helybéli PENOMAH-üzem nagyarányú húsrészszállítmányai- val aratott sikert. Talán a minőség Az export növekedése azt jelzi, hogy némiképpen kedvezőbb a termékek minősége, és hogy a ceglédi üzemek próbálnak alkalmazkodni a külpiaci igényekhez. A korábbi gyakorlat szerint a szocialista országok közötti áruforgalomban szinte minden gyártmány átjutott a minőségi szűrőn, pláne, ha hiánycikkről volt szó. Ma merőben más a helyzet, az átvevők szigora gyakorta a tőkés partnerekét is fölülmúlja. Beruházások Az 1983-as 341 millióval szemben, 1984-ben 400 millió forintos nyereséget mutatott fel az ipari ágazat. Beruházásra 361,9 millió forint jutott. Jelentősebb összegeket az ÉVIG, valamint a Vas-, Elektromos és Műszeripari Szövetkezet használt fel gépvásárlásra. De befejeződött a húsgyári vágóvonal korszerűsítése, a cipőgyár üzemházának és az Alföldi Tejüzemnek az építése. Egy dolgozóra az elmúlt évben átlagosan 56 835 forint bér jutott, ez bár 3,8 százalékkal több a korábbinál, mégis lassuló növekedésre utal. V. & Ha bírál, ha dicsér, ha tanácsol Hell az emberek véleménye A Hazafias Népfront ceglédi városi bizottsága mellett eredményesen végzi tevékeny-1 ségét a fogyasztók városi tanácsa. Idei feladataik között egy általános fórum szervezése is szerepel, amelyet Ahányban kívánnak megrendezni. A fórum témája a nagyközség ellátása és ezen belül főként az, hogy a lakosság mit talál bosszantónak, s milyen javaslataik volnának a helyzet javításához. Egész esztendei program marad a fogyasztóik városi tanácsa számára a fogyasztók érdekvédelme. Észrevételeket a városi tanács épületében, a népfrontiroda ajtaján található „üze- netes ládába” lehet bedobni, amelyet rendszeresen ürítenek, és érdemben foglalkoznak a kapott írásos véleményekkel, tanácsokkal. Nem akarok „benga” lenni Ami felér egy győzelemmel A nagy hideg ugyan nehezíti a szállítást, de a lakosság tejjel, tejtermékkel való folyamatos ellátásában nem okoz fennakadást. Tasakokba töltik a tejet — naponta negyvenötezer litert — a Ceglédtej üzemében. Apáti-Tóth Sándor felvétele Kíváncsiságom Cegléden a városi tornacsarnokba vezényelt, ahol, mint megtudtam, a karate is helyet kapott. Afelől érdeklődtem egy nyolcéves karatéző fiúcskától, %iogy miért szereti a sportot. — Azért csinálom, mert nem akarok olyan „benga” lenni, mint sokan mások! Még frissebb is vagyok az edzés után — mondta önérzetesen a kis „Bruce Lee”, bár övén még csíkok nem jelezték az eredményeit. Meglepődtem azért, mert ebben a kissé szokatlan „benga” szóban sok minden benne volt. Például az, hogy maguk a gyerekek is lustáknak érzik magukat, hiányolják a rendszeres mozgást. Legalábbis közülük többen rájönnek erre. Abban, hogy erre nekik keli rájönniük, mindannyian — felnőttek, szülők, barátok egyaránt — hibásak vagyunk. Min' például az az édesanya, aki kikelt magából, amikor megtudta: a gyerekeket télen is kirándulni viszi a tanító néni. Pedig, ha a csöppségeket egyszer megfogja a mozgás és a sportolás érzése, igénye, ez az igényük határtalanná válik. Mi sem bizonyítja jobban, mint városunk sportfel- ügyelőségi vezetőjének. Pásztor Istvánnak a nyilatkozata, épp erről a témárói. — Az 1983-ban átadott városi tornacsarnokban igen népszerűek a kéthavonta megrendezett nyílt tömegsporthétvégék, amelyekre óvodások, iskolások és szülők is szívesen és rendszeresen ellátogatnak. A kispályás labdarúgó-rendezvényeken a különböző korosztályokban mintegy 3—400 fő vesz részt, de nem panaszkodhatunk az ötpróbás akciók látogatottsága miatt sem. Tévedés ne essék, s tudják ezt a sport kedvelő is, hogy jó, ha a több száz, esetleg ezer sportpalánta közül egy-kettő akad majd itt, Cegléden, aki nemzetközi porondra eljuthat. De nem is akar mindegyikük élsportoló lenni! Vannak, akik kizárólag moz- gásszomjuk enyhítéséért ismerkednek a pörgetés fortélyaival a birkózószőnyegen, vagy éppen gyötrik magukat, hogy a súlyozók kilóit a fejük fölé emelhessék. Ez pedig korántsem baj, hiszen meggyőzték környezetüket, hogy a „jaj, csak össze ne törd magad!” szemlélet hibás! És — ez is felér egy győzelemmel. Fekete Zsolt Csöndes teremben Kellemes várakozás Csúcsforgalmat bonyolított le szinte a téli szünidő befejezte óta a ceglédi vasútállomás ifjúsági váróterme. Az ingázó diákok számára a nagy hidegben valóságos menedék volt a kellemes meleg terem, ahol tanulhattak, olvashattak, újságoikat lapozhattak, társas- jétékozhattak a vonat érkezéséig, indulásáig. Diákok körében népszerű éz a vasúti várakozóhely. Cegléd példájára — hiszen itt már a KISZ-esek kezdeményezésére több esztendeje létezik — kialakítottak hasonlót más városok vasútállomásán is, ahol helyet tudtak az ifjúsági váróteremnek teremteni. Csusszanva, síkos járdán — Isten nem ver bottal! — halkan mondja, de kis kaján - sággal a hanghordozásában a nagykendős asszony a másiknak Ceglédbercelen. A, harmadik nem hallja. Hogy is hallhatná? Tőlük jó néhány méterre csücsül a járdán, kászálódik fölfelé. A mögötte jövőknek eszük ágában sem volt. segíteni. Miért is? Hiszen az, aki elesett, az sem .szórta fel a háza előitt a járdát! ök meg ennek a háza előtt jöttek el billegve, csúszkálva, de szerencsésebben. Legyen város, vagy falu: határozat írja elő, hogy a házak előtt télen gondosan el kell takarítani a havat, megelőzni a balesetveszélyt. Vari, akinek ez csak akkor idéződig az emlékezetében, ha már elcsúszott ...- ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlapi)
