Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-03 / 1. szám

1985. JANÜÄR S., CSÜTÖRTÖK Technová Innovációs alap Oj, pénzintézeti tevékeny­séggel foglalkozó szervezet ala­kult, az Ipari Minisztérium lét­rehozta a Technová, ipari inno­vációs alapot. Elsősorban ipari jellegű mű­szaki fejlesztések, illetve inno­vációs akciók finanszírozására vállalkoznak. Lehetőségük van arra is, hogy tőkeátadással, kockázatot vállalva vegyenek részt egy-egy i jövedelmezőnek ígérkező ötlet megvalósításá­ban. A kapcsolódó beruházá­sokhoz is nyújthatnak kölcsönt. Elsősorban olyan kezdeménye­zések megvalósítását segítik, amelyek — amellett, hogy jö­vedelmező vállalkozások — jelentős mértékben hozzájá­rulnak az ipar versenyképessé­gének javításához. A vállalko­zások finanszírozására az Ipa­ri Minisztérium 120 millió fo­rintos alaptőkét bocsátott a Teahnova rendelkezésére, s a következő két évben ezt éven­ként 200 millió forinttal bőví­ti Ä Technová az Ipari Minisz­térium keretében kísérleti jel­leggel tevékenykedik. Mintegy 150 műszaki fejlesztési elkép­zeléssel foglalkoztak már. Né­hány témában már eljutottak a szerződéskötésig, s mintegy tíz műszaki fejlesztési akció finanszírozását meg is kezdték. Kerítés - nagyban Egyszerűbb dolog bekeríteni házunk táját, jóval nehezebb egy erdővidéket. Pedig ehhez az utóbbihoz készülnek az erős ke­rítések a Budavidéki Erdő- és Vadgazdaság valkói telepén. A vadvédelem, a csemetefák védelme a fő feladata ezeknek a vasfonatoknak, melyekből naponta 120 méter kerül a fel­használókhoz. Trencsényl Zoltán felvétele Csekély a visszatartó erő A többletből keletkezik a hiány Tapasztalt szakemberek, akiket úgyszólván már semmilyen trükkel sem lehet ámulatba ejteni, ilyen aforizmákkal gazda­gítják ismereteink tárházát: Gyanús az az üzletvezető, .aki a betörés felfedezése után rögtön tudja a kár értékét!, továbbá: A többletből lesz a hiány! Ha mármost tudjuk azt, hogy az üzletbetörések tavaly­előtt kétmillió 100 ezer forintos kárt okoztak, a társadalmi tu­lajdonban, már kíváncsiak lehetünk, vajon miért is gyanús az a bizonyos üzletvezető? Az is csak hosszabb fejtegetés ered­ményeként válhat világossá előttünk, hogy a tavalyelőtt fel­vett 2557 leltárnál kimutatott 6 millió 800 ezer forintos rak­tári többlet hogyan válhat hiánnyá? tek a munkaügyi döntőbizott­ságokhoz fordultak, 165-ből 90 esetben a panaszos dolgo­zók kaptak igazat, mondván, a mostoha körülmények kö­zepette nem is tudhattak megfelelőképpen vigyázni az árura. A leltárhiányt csak akkor követi belső ellenőrzés, ha az egy bizonyos összeghatárt — a normán felüli 5—10 ezer fo­rintot — meghalad, vagy bűn- cselekményre utaló körül­ményt tapasztalnak. A leltár­többlet okait pedig, a ceglédi és a váci élelmiszer-kiskeres­kedelmi vállalatok kivételével, nem is vizsgálják. Pedig a leltártöbblet — amely gyakran a vásárlók megkárosításából eredhet — valósággal csábítja a bolt ve­zetőit és dolgozóit arra, hogy azt saját hasznukra fordítsák. Az elmúlt években a gazda­sági egységek a leltárhiány miatt 15 esetben tettek bünte­tő feljelentést, 16-szor indítot­tak fegyelmi eljárást, s 37 boltvezetőt váltottak le. A szoros elszámolású, több- személyes boltok vezetői és dolgozói a leltárhiányért év végi részesedésük és prémiu­muk elvonásával bűnhődnek. A hiányok növekvő száma és mértéke — tavalyelőtt már meghaladta a ~30 milliót — azt mutatja, hogy e következ­ményekből ma már hiányzik a visszatartó erő. A több százezer forintos leltárhiányok vagy nagyon sok év múltán térülnek meg, vagy soha. laza ellenőrzés E kérdésekre a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatának tapasztalatai alapján kapunk közérthető magyarázatot. A társadalmi tulajdon védelmének eredmé­nyeit és hiányosságait a me­gye élelmiszer-kiskereskedel­mi vállalatainál, Afészeinél és vendéglátóipari *vállalatánál vették szemügyre a népi el­lenőrök. A társadalmi tulajdon vé­delmének egyik fontos előfel­tétele az ellenőrzési feladato­kat pontosan meghatározó, napjaink követelményeihez igazított belső szabályzat. Ezért meglepő, hogy a Nagy- káta és Vidéke Áfésznek sem üzemrendészeti, sem belső ellenőrzési szabályzata nincs. A belkereskedelmi miniszter rendeleté szerint a bolti dol­gozók az új munkahelyükön úgynevezett működési bizo­nyítványt kötelesek bemutat­ni. Ez a dokumentum tartal­mazza a dolgozó korábbi munkahelyein felvett leltárak eredményét, a hiányok és té­rítési kötelezettségeinek mér­tékét. Sok baj forrása lehet, hogy a szerződésbe adott bol­tok leendő vezetőitől nem kér­nek ilyen működési bizonyít­ványokat. A belső ellenőr általában kevés, a hálózati ellenőrökkel együtt a tervezett vizsgálatok elvégzését is alig győzik. A rendkívüli ellenőrzések — na­gyobb összegű leltárhiány vagy valamely nyilvánvaló bűncselekmény esetén — sú­lyos többletterheket jelente­nek számukra. Sok helyen kell megállapí­tani, hogy nincs megfelelő biztonságot nyújtó áru- és göngyölegtároló helyiség, rosz- szak a riasztóberendezések, hiányzik a betörőnek általá­ban leküzdhetetlen akadályt jelentő Kinizsi páncélkazetta. Csábitó körülmények Mindez hivatkozási alap le­het a leltárhiányok alkalmá­val a személyes felelősség alól való kibújáshoz. Nem véletlen tehát, hogy amikor a leltár­hiány megfizetésére kötelezet­Elkésett határozatok Különösképpen igaz ez ak­kor, ha a leltárhiány megtérí­tésére kötelező határozatot a vállalat vagy szövetkezet a leltárfelvétel befejezését köve­tő 60 nap alatt nem juttatta el a vétkes dolgozóhoz. Ta­valyelőtt ez 10 esetben for­dult elő. Természetesen igy a határozat már jogvesztő volt. Jó példa erre a Dabas és Vi­déke Áfész, amely tavaly­előtt 30 normán felüli leltár­hiány vizsgálatát mulasztotta el, s a Motelben kétszeri nagy összegű hiány miatt Is csak megkésve tett büntető felje­lentést. A népi ellenőrök azt állapí­tották meg, hogy ezen a terü­leten nagy és egyre növekvő károk érik a népgazdaságot. Míg 1982-ben csak egy bolti dolgozó sikkasztott — 25 ezer forint értéket —, tavalyelőtt már 6, s az eltulajdonított összeg 429 ezer forintot tett ki. A betörések száma is nö­vekedett 117-ről 138-ra, az ál­taluk okozott kár pedig csak­nem megkétszereződött, s már 2 millió 118 ezer forint volt. Nem ritka, hogy a betörés át­tételesen hasznot hoz ä bolt­vezetőnek: a betörő zsákmá­nyának tünteti fel azt a hiányt is. amelyet sikkasztásá- vel előzőleg már ő okozott. Ezért gyanús, ha azonnal tudja, mekkora kár származott a betörésből... A fentiekből, persze hiba lenne arra a következtetésre jutni, hogy az élelmiszer-kis­kereskedelmi és vendéglátó­ipari vállalatok, valamint az Áfészek vezetői közönyösen figyelnék a dolgok kedvezőt­len alakulását. A biztonsági eszközök alkalmazásának nö­vekvő száma is ellentmonda­na ennek a feltételezésnek. Arról sincs szó, hogy a keres­kedelmi dolgozók kivétel nél­kül elmarasztalhatok lenné­nek a társadalmi tulajdon csorbulásáért. Nyilvánvaló: becsületes többségüket is za­varja, hogy soraikban nö­vekszik a tisztesség ösvényé­ről letérők száma. Cseri Sándor A ku'csév kezdeten A vállalkozó szellemet erősítve Lehet-e fontosabb célja egy vállalkozás­nak — irányuljon az a termelésre vagy ke­reskedelemre —, minthogy a piaci igények­hez igazodva, nyereségesen működjön? A jó­zan esz azt mondatja velünk: nem! Mégis, ha körülnézünk, azt látjuk, hogy korántsem mindenütt keresték a módját annak, hogyan működhetnének sikeresebben. Takarékosab­ban bánva az anyaggal, az idővol, a munka­erővel, nem fukarkodva viszont ötletekkel. A gazdaságirányítás továbbfejlesztésének úekla- ralt célja volt olyan szabályozórendszer ki­dolgozása, amely felszínre hozza a vállalatok­nál még meglévő tartalékokat, növeli az önál­lóságét, mozgósítja a kezdeményezőkészséget. Meghatározó időszak lesz az idei esztendő. Ezzel a megállapítással kezdte beszélgetésün­ket Szilvási Imrcné dr., a Pest megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója. — Ez év igen összetett fel­adatokat tartogat számunkra. Januártól most mér az új szabályozóknak megfelelően dolgoznak, s nem feledkezhe­tünk. meg arról sem, hogy ez év a VI. ötéves tervidőszak utolsó esztendeje, tehát egy szakaszt remélhetőleg sike­resen zárunk le. Az öt évvel ezelőtt meghatározott célokat a korábbitól lényegesen elté­rő gazdasági közegben kell elérnünk. A feltételek kemé­nyebbek, de egyértelműen a hatékonyság növekedését szol­gálják, Nemigen akadt fórum az utóbbi években, amelyen ne fogalmazódtak volna meg az ésszerű, a takarékos gaz­dálkodás, a versenyképesség követelményei, ám a várt eredmény elmaradt. Az újon­nan érvénybe lépő szabályozó- rendszer nem tesz mást, mint kikényszeríti ezeket az elen­gedhetetlen feltételeket. O Az önök vállalatára Is ér­vényes keresetszint-szabályozas kétségtelenül hathatós ösztön­zője a munkaerővel való racio­nális gazdálkodásnak. Am gya­korta halljuk a panaszt: kevés az ember a kereskedelemben. Mi a helyzet a PIK-nél? — Van. is létszámfelesleg, meg nincs is. Mást mutat a kép az agglomerációban, megint mást a városokban. Miközben van, ahol éppen hogy elegendő a kereskedő,, van olyan egység is, ahol töb­ben dolgoznak, mint az fel­tétlenül indokolt lenne. Mielőbb megvizsgáljuk ezt, és ennek megfelelően intézke­dünk. A megnövekedett bér­költségeket persze ellensúlyoz- hatjük másként is, és véle­ményen szerint ez a döntő. Az nevezetesen, hogy dina­mikusan növeljük nyeresé­günket. Ennek útját-módját keressük és minden feltétele megvan annak, hogy biza­kodva nézzünk a jövő elé. Néhány új kezdeményezé­sünknek most kell beérnie, hasznot hozni. Némiképp kényszerűen — a település­fejlesztési koncepcióknak alá­rendelve —, több új üzlethá­zat is létesítettünk az elmúlt .időszakban: Monoron, Érden kettőt, bővítő beruházásra ke­rült sor Dunakeszin, felújítot­tunk Nagykőrösön, közös bol­tot nyitottunk az ÉPTEK-kel Vácott. Újdonságnak számít gyakorlatunkban az áruházak közötti árucsiere; bolgár, len­gyel és NDK-beli partnerek­kel vettük fel a kapcsolatot, amelyet okvetlenül bővíteni ■kívánunk. Bevonunk ebbe a tevékenységbe tőkés cégeket is, hisz az ily módon bővülő árucikklista jelentősen növel­heti a forgalmat és a nyere­séget. Idén kiteljesedik nagy­kereskedelmi tevékenységünk is. Növeltük és tovább növel­jük ez évben is azoknak az árucikkeiknek a körét, amit közvetlenül a termelőtől szer­zünk be. Főként kistermelő­ket vonva be, példának okáért a drótkerítés készítésébe. Em­lítést érdemel a Lehel minta­bolt, amelyet a Galgavidéfci Afész-szel közösen nyitottunk Gödöllőn karácsony előtt. — A felsorolt elképzelések a hagyományos kereskedés fo­galomkörébe tartoznak. Eze­ken azonban túl akarunk lép­ni. Űj módszereket kérésünk, kiteljesítve csírájukban már'' meglévő formákat. Olyan együttműködést például ipar­vállalatokkal, amely túlmegy az egyszerű vevő—szállító vi­szonyon. Ebbe beletartozhat szervizhálózat létesítése, de Beérett a búza a fitotronban Kisoüóval aratnak Beérett a búza, aratásra ké­szülnek az MTA martonvásá- ri Mezőgazdasági Kutatóinté­zetének fitotrónjában. A téli aratás már megszokott a tudo­mányos intézményben; az összkomfortos növényház — a genetikai és a nemesítési kutatásokat segítő és meggyor­sító fitotron — lehetővé teszi, hogy az évszakok változásától függetlenül évente két-három alkalommal is betakarítsák az érett kalászokat. A legkivá­lóbb hazai és külföldi törzsek­ből, vonalakból előállított ne- mesítményeket a programoz­ható hőmérsékletű, szabályoz­ható fényerősségű fitotronkam- rákban három-négy hónap alatt nevelik fel. A virágcse­répben termesztett növények minden fejlődési szakaszát rög­zítik. Az aratás szerszáma a kisolló; a növénynek szinte minden porcikáját összegyűj­tik, vizsgálják. A fitotronban csak a nemesí­tési időszak egyik szakaszát töltik a jövendő fajták, végle­ges kipróbálásukra a szabad ég alatt, a tenyészkertekben kerül sor. származik a nyereség? Körtelefon mezőgazdákhoz Az időjárás minden évben hoz Jót is, rosszat is. A kora tavaszon még úgy tűnt, a tervezettnél kevesebb lesz a kenyérgabona, végül mégis jó termést takaríthattak be a gazdaságok Pest megyében. Ennek köszönhető, hogy a kukorica alacsonyabb hozama ellenére sem lett veszteséges az alaptevékenység, például a sződi Virágzó Termelőszövetkezetben. Mint Lévák József elnök elmondotta, a búza négy és fél millió forinttal hozott töb­bet a tervezettnél. Ezért a múlt őszön 100 hektárral nö­velték a területet/ összességé­ben 1100 hektáron vetettek búzát. A 265 millió forintos árbe­vételi tervüket is sikerült tel­jesíteni. A nyereség pedig a tervezett 18 millióval szemben 26 millió forint körül alakul. Ez a körültekintő takarékos­kodásnak, és az ésszerűsíté­seknek is köszönhető. A vesz­teségesen termelő budapesti ipari ágazatokat megszüntet­ték, a helyieket fejlesztették, így mintegy 2 millió forint nyereségtöbbletre számíthat­nak. Jó ötlet volt a prémes állatok — róka, csincsilla, gö­rény — tenyésztése. Ezek együttesen 8 millió forintot hoztak a gazdaságnak. Jó híreket kaptunk a szt- getbecsei Új Elet Termelőszö­vetkezetből is. Molnár Fe­renc elnök tájékoztatója sze­rint a tervezett 3 millió he­lyett, mintegy 3 és fél millió forint nyereségre számítanak. A tervezett 50 millió forintos árbevételre is rátesznek még egy-két milliót Szembetűnő, hogy a szövet­kezetben az alaptevékenység fejlődött dinamikusabban, ezért az árbevételi tervben szereplő 11,6 millió helyett t4 millió forintot könyvelhetnek el a növénytermesztésben és az állattenyésztésben, amely szintén teljesítette a tervét. Bár a kukoricatermés Sziget­becsén sem váltotta be a ko­rábbi reményeket, továbbra is hitel nélkül gazdálkodnak. A termelési költséget is sikerült mintegy 2—3 millió forinttal csökkenteni tavaly. A pátyi Zsámbéki Medence Termelőszövetkezetben Szin Béla elnököt kérdeztük a vár­ható eredményekről. A szö­vetkezetben a gabona- és hús­programban vállalt feladato­kat teljesítették. A háztáji gazdaságokban mintegy 15 százalékkal fokozták a terme­lést. összességében meg lesz a tervezett 330 millió forintos árbevétel és a 13 millió fo­rintos nyereség. B. Z. elképzelhető más is. Lényeg, hogy a mainál fokozottabban érdekeltté tegyük .az ipart az együttműködésben. Tervez­zük azt is, hogy egy-egy egy­ségünk szakosod jón valamire, teszem azt, fürdőszoba teljes berendezésére. Egy helyen jus­son a vevő szerelvénycsőhöz és szappantartóhoz is. Igazán nem túlzó igénye a vóisárlók- naik, ha a kárpitozott bútor szövetének fajtáját és mintá­ját maguk szeretnék megha­tározni. Napjainkban ez mégis sokszor elérhetetlen. Mi vál­tozást óhajtunk ebben is. Eh­hez persze pénz szükséges, hisz kárpitos részleget kell szerveznünk hozzá, s a szö­veteket is magunknak kell készletezni, ha bevezetjük ezt a szolgáltatást. Az Állami Fej­lesztési Bank partnerünk eb­ben. 9 Ha már a banknál tartunk! Feltétlenül szót érdemel a vál­lalat kütvényakciőja, amely út­törő volt a maga nemében. — Nos, a kötvénykibocsá­tás valóban — ahogy monda­ni szokták —, sikeres húzás­nak bizonyult. Dióhéjban a történet ennyi: az érdi For­rás üzletház kivitelezési költ­ségei az építőanyagipari ár­emelkedéseik következtében, jelentősen meghaladták az eredetileg tervezettet. Pénz­ügyi forrásainkat tehát, ha nem akartuk az építkezést le­állítani, vagy elhúzni a kivi­telezés idejét, ki kellett egé­szíteni. Ügy véltük, ennek ideális formája lehet a lakos­sági kötvények kibocsátása. Tavaly márciusban, elsőként alkalmaztuk ezt az eljárást, s mondhatom nagy sikerrel. A 20 millió forint értékű, 5 ezer forintos címletű és 11 száza­lék kamatot nyújtó kötvénye­ket gyorsan megvásárolták. Az érdiek azóta már birtokba is vették az új üzletházat. Ami a folytatást illeti: készü­lünk újabb kötvénykibocsá­tásra, ezúttal a forgóalap bő­vítése céljára. A kamatfelté­telek itt mások lesznek: 9 százalékos a fix kamat, amely a vállalat nyereségétől füg­gően növekedhet, maximum 13 százalékra. • Sok hasznos BtlftrCl, ész­szerű kezdeményezésről hall­hattunk, ám a nyereséget vé­gül is az üzletek termelik. Ma­gyarán: a lélektelen kereske­dés keresztülhúzhat mégoly sokat ígérő számításokat is. — Valóban. Egyáltalán nem közömbös, hogyan dolgozik az üzletvezetői, eladói gárda, de amint a vállalatokra sem az óhaj hat, úgy esetükben is a helyesein kidolgozott érdekelt­ségi rendszer hozhat ered­ményt Sőt, továbbmegyek. A központi apparátus tevékeny­sége sem szakítható el a bolti, végső soron összvállalati ér­dektől. Az áruforgalmi osz­tály és a központi raktár ép­pen ezért múlt év júliusa óta jövedelemérdekeltségi rend­szerben dolgozik; az elvek azonosak, lényegük, hogy több let jövedelemhez, akár­csak a boltokban kizárólag többleteredmény elérésével juthatnak munkatársaink. A központ dolga egyfajta szol­gáltatás, a boltvezetők maxi­mális segítése. Térjünk' visz- sza az üzletekhez. A százhar­mincnak jelenleg 30 százaléka működik szerződéses formá­ban, tizenhét jövedelemérde- keltségű, közülük öt önálló árkialakítási joggal. A tapasz­talatok jók, máris jelentkez­tek újabb vállalkozók. Ezek a boltvezetési formák tágabb mozgásteret adnak, egyszer­smind nagyobb szakértelmet, rátermettséget követelnek, és kétségtelenül a kockázat ' is nagyobb, mint volt annalc- előtte. Kis és nagy gazdálko­dóegységre egyaránt igaz: amelyik élni tud lehetőségei­vel, az az új szabályozórend­szer közepette is nemcsak fennmarad, hanem prosperál­ni is képes. Szigelhi Terét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom