Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-17 / 13. szám

1985. JANUÁR 17., CSÜTÖRTÖK Tanácsi ügyiratok Számítógépen a nyilvántartás A tanácsi aktakezelés egy­szerűsítésére, a velük dolgo­zók tennivalóinak csökkenté­sére, a munka minőségének javítására, végső sorón a la­kosság ügyeinek gyorsabb in­tézésére, egy esztendeje több budapesti kerület, illetve Ceg­léd, Veszprém és Eger, vala­mint Nógrád megye tanácsán megkezdték az ügyviteli nyil­vántartások számítógépes min­tarendszerének kiépítését. A várakozásnak megfelelően, a rendszer alkalmazásával pon­tosabbá vált a határidők be­tartása, a törvényesség. Az ügyiratok rendszerezése fe­gyelmezettebb munkára kész­tette a dolgozókat, hiszen a gép jobban láttatta a hibákat, azt, hogy melyik ügyintéző, milyen ügyben, melyik napon késlekedett a rászabott ten- niva’cval. Elhunyt Gosztonyi János Mély fájdalommal tudatjuk, hogy dr. Gosztonyi János elv társ, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának volt tagja, a Magyarok Világszövetségének főtitkára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének tagja, sú­lyos betegség után elhunyt. Gosztonyi János elvtárs búcsúztatása január 22-én, ked­den 11 órakor lesz a Mező Imre úti temetőben. Elhunyl'elvtársunk barátai, harcostársai, munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető dísz- ravatalozójában. Az elhunytat — végakaratának megfelelően — CelldömöLkön temetik el. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyarok Világszövetségének elnöksége Gosztonyi János 1925. október 21-én született a Győr-Sopron me­gyei Vöicsej községben, szegény­ig ara sztcsal,a ubói szármázott. Ál­talános és középiskoláit Celldö- mölkön és Pápán végezte. Érett­ségi után egyetemre került, s fél­ve ctéli a Gyorffy István Koiiégium- ba. A GyÖrffy kollégium révén ke­rült kapcsolatba haladó, baloldali paraszti és népi írói csoportokkal. 1945 óta párttag, a felszabadulás után részt vett a földosztás mun­kájában. 1346-ban bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba, amelyben 1958 végéig aktív szerepet töltött be: 1948 márciusában az EPOSZ főtitkárává választották, majd a DISZ megalakulásától annak köz­ponti vezetőségi titkári funkcióját látta el 1956-ig. 1947-től országgyű­lési képviselő, s 1953—58 között tagja az Elnöki Tanácsnak. 1959. január 1-töl 1963 december végéig a Vas megyei pártbizottság első titkáraként tevekenykecíeit. 1964- töl a Központi Bizottság tudo­mányos és közoktatási osztá­lyának vezetője,* 1965 júniusától a Népszabadság szerkesztő bizottsá­gának vezetője. 1970 decemberében művelődési miniszterhelyettessé, 1974 júniusában pedig oktatási mi­nisztériumi államtitkárrá nevezték ki. 1980 augusztusa óta a Magya­rok Világszövetsége főtitkári funkcióját töltötte be. Az MSZMP IX. kongresszusától a XII. kong­resszusig tágja volt a Központi Bi­zottságnak. Munkássága elismeréséül a Ma­gyar Szabadság Érdemrend bronz fokozatával, a Kossuth Érdem­renddel, a Magyar Népköztársasá­gi Érdeméremmel, három alka­lommal a Munka Érdemrenddel, valamint a Felszabaduiási Jubileu­mi Emlékéremmel tüntették ki. Az egészséges újszülöttekért Kisebb a kedv, több a gondosság Kétségtelen: egyre kevesebb gyermek születik. Hallani, in­nen is, onnan is vészjóstato- kat s panaszokat, hogy több a rendellenességgel világra jövő csecsemő, magas a születés körüli időben életüket vésztők száma. A tényekre voltunk kíván­csiak. Ezért kerestük fel dr. Szabó Raffael szülész-nőgyó­gyászt, a szigetszentmiklósi szakorvosi rendelőintézet igaz­gatóját. Ö ugyanis tizennyolc esztendő — az 1966-tól 83-ig terjedő időszak — adatait gyűjtötte össze, s ezek alapján vont le következtetéseket a rnai szigetszentmiklósi és rác­kevei körzetekben (a korábbi ráckevei járásban) tapasztal­ható tendenciákról. Rohamosan csökkent — Főorvos úr, hogyan ala­kult ezen a vidéken a szüle­tések száma? — A két körzet lakossága megközelíti a százhúszezret, s 1966-tól 75-ig emelkedett a születésszám görbéje. Az utóbbi dátum idején éreztette igazán hatását a népesedéspo­litikai határozat. Azóta viszont a születésszám feltűnően roha­mosan csökkent. Illusztráció gyanánt: az egész vizsgált 18 év alatt 30 ezer 176 volt az élveszületés, s ennek fele — 15 ezer 50 — esett a legjobb hét esztendőre, 1973—80-ra. A szülőképes korú nők számának és a szülési kedvnek a csök­kenését is mutatja, hogy míg a csúcs idején két év alatt 4351, 1982—83-ban csupán 2754 gyermek látott napvilágot nálunk. Ugyanakkor — noha a fogamzásgátló eszközök hasz­nálatát szinte.semmi sem kor­látozta — a úrhesséa-megsza- kítások száma az utóbbi évek­ben hozzávetőlegesen 10 szá­zalékkal nőtt. — S valóban sok apróság veszíti életét a születése kö­rüli időben? — Az orvos számára sok az egy is. De statisztikai szem­pontból határozott fejlődés mutatkozik. Közvetlenül a szülés előtt, alatt vagy utána 6 napon belül a magzati és újszülöttkori — szaknyelven perinatális — halálozás az 1966—70-es évek 3,9 százaléká­ról 2 százalékra csökkent. E mögött nemcsak az orvostu­domány fejlődése keresendő. — Miiért? — Mert á mi esetünkben például az is közrejátszott, hogy ezen a területen vezették be az Egészségügyi Miniszté­rium felkérésére hat éve a számítógépes Natasystem kí­sérletet. Ennek lényege, hogy a terhesgondozás kezdetétől a tervek szerint majd a gyer­mek 18 éves koráig az adato­kat számítógépes feldolgozás­ra alkalmas rendszerbe gyűj­tik. Ami például azt is jelenti, hogy a terhes, a védőnő, az orvos egyaránt rákényszerül: pontosan tisztázzon minden körülményt, adatot, ami a megszületendő, majd a csepe­redő gyerekkel és édesanyjá­val, családjával kapcsolatos. A szakmai munka minősége már önmagában etől is javult. Magnézium, szűrővizsgálat — S a számítógépi adatok feldolgozása, elemzése adott segítséget a mindennapi gya­korlathoz? — Igen. Például kiderült, hogy a terhesek szervezete eb- •ben a körzetben a kelleténél kevesebb magnéziumot tartal­maz. Ez a táplálkozási szoká­soktól, a talajviszonyoktól, a növények magnéziumtartál- mától is függ. Így már másfél éve rendszeresen magnézium­készítményeket adunk a ter­heseknek, amíg kihordják magzatukat. A csecsemőhalan­dóság okait vizsgálva azt ta­láltuk, hogy bár ritkán, de közrejátszik a macskák, ku­tyák, madarak által terjesztett egyik betegség, a toxoplazmó- zis. Ezért a Pest megyei KÖJÁL és az Országos Köz­egészségügyi Intézet ajánlását elfogadva, ez év január 1-től megszerveztük a terhesség ideje alatti háromszori szűrő- vizsgálatot. Ugyanis, ha a kórokozó kimutatható az édes­anya szervezetéből, a , magzat egészsége kezeléssel, gyógy­szerrel megóvható. — S a kutatást vezető klini­ka segít-e? — Természetesen szorosabb lett a kapcsolatunk a szülé­szeti-kórházi hátteret adó SOTE I. sz. Női Klinikájával is, ahol a számítógép találha­tó, melyen a Natasystem program fut. A klinika a ma­ga tudományos felkészültségé­vel, műszerezettségével, a progresszív betegellátás csú­csán áll, s ez a színvonal az itt élő 120 ezer ember közül kikerülő szülő nőknek a terü­leti elv alapján jár... Nem panaszkodhatunk — A születésszám általános csökkenése nyomán mit kell változtatniuk munkájukon? — A kedvezőtlen jelenség arra figyelmeztet, hogy az egészségügyi dolgozóknak fá­radságot nem kímélve kell latba vetniük érveiket, hogy meggyőzzék a leendő anyákat: viseljék ki terhességüket. A környék sajátossága, hogy jó nébányan könnyen vállalják még a második gyermeket is, ám a harmadikért kell meg- küzdenünkt Ezzel együtt is tény, hogy öregszik a népes­ség, s a születésszámnál na­gyobb a halálozásé. Megfigyel­hető az is, hogy az első szülés ideje előre tolódik, az anyák egyre fiatalabbak. Az 1948-as 26 év mostanára 19-re csök­kent. így a terhesek gondo­zása, felvilágosítása — olykor a leendő nagyszülők felkészí­tése — kíván a korábbinál na­gyobb figyelmet. — És a fejlődési rendellenes­ségek arányának csökkenté­séért tehetnek-e valamit? — Országosan kezdik be­vezetni az úgynevezett alfa- fötoprotein vizsgálatot. Ennek lényege, hogy az anyai vér­ből laboratóriumi módszerek­kel kimutathatók a magzati fehérjék. Ezek mennyiségéből nagy valószínűséggel megálla­pítható, hogy a méhen belül növekedő magzatnál egy bizo­nyos fejlődési rendellenesség­gel kell számolni. Ennek ko­rai felismerése pedig lehetővé teszi, hogy a szülők egyetérté séveí idejében megszakítsák a nem kívánatos terhességet. A programhoz mi is csatlakoz­tunk. — S a feltételeik vajon megfelelőek-e az ilyen kiter­jedt gondozással, szűrővizs­gálatokkal sűrített szülészeti munkához? — Nem panaszkodhatunk. A két körzet minden telepü­lésén van megfelelő tanácsadó helyiségük, s a szakemberek­ben sincs hiány. Három szü­lész-nőgyógyász szakorvos dol­gozik nálunk főállásban, szak- rendelésre, tanácsadásra jár­nak hozzánk a klinika gyógyí­tói, és a körzeti orvosok zöme is részt vállal a terhesgondozási teendőkből. Valamennyi védő­női állásunk betöltött, s talán nem mindenütt jellemző: a mi 49 védőnőnk közül 24 egész­ségügyi főiskolát végzett, tízen pedig most tanulnak a munka mellett a felsőfokú képesíté­sért. , Nem szenvedünk hiányt a tárgyi kellékekben sem, tá­lán egy kivétellel: a modern terhesgondozásban ma már sok helyütt bevezetett ultra­hangos vizsgálókészülék még a vágyunk. Vasvári G. Pál Elismerésre méltó munka, fejlődés fi Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának ülése Tegnap a megyeházán, Ba­logh László tanácselnök veze­tésével ülést tartott a Pest megyei Tanács végrehajtó bi­zottsága. A testület napirend­jén szerepelt a Nagykátai vá­rosi jogú Nagyközségi Tanács végrehajtó bizottságának be­számolója tevékenységéről, kü­lönös tekintettel a város kör­nyéki feladatok ellátására. Az ülésen meghívottként részt vett Babosán József, a nagy­kátai városi jogú pártbizottság első titkára és dr. Németh András, a nagyközségi tanács vb-titkára. A nagykátai tanácsi testület első ízben adott számot tevé­kenységéről a megyei végre­hajtó bizottság előtt. Ennek azért is különös jelentősége van, mivel a település szerepe az államigazgatás átszervezése során megváltozott. Az ülésen elhangzottak tehát már tük­rözték az új helyzethez való alkalmazkodás első tapasztala­tait is. Jel alkalmazkodik megváltozóit szerepköréhez a Nagykátai városi jogú Nagyközségi Tanács Amint a jelentésből kitűnt,» a nagyközség lakossága meg­közelíti a 13 ezret, ebből több mint ezren élnek külterületen. Az aktív keresők száma hat­ezer körüli, az iparban foglal­koztatottak aránya az elmúlt években 28-ról 47 százalékra, növekedett, s 32-ről 18 száza­lékra csökkent a mezőgazda­ságban dolgozóké. Bár az ipartelepítéssel nagymértékben csökkent az ingázás, a napon­ta elsősorban Budapestre bejá­rók száma a nagyközségből és környékéről ma is meghalad­ja a 18 ezret. Mindinkább nyomon kísér­hetők az urbanizáció jelei: ki­sebb lakótelepek épültek, megnövekedett az utak, járdák hossza, a külterület jelentős része is villamosított. Megfele­lő az Ivóvízellátás, elkezdődött a csatornázás. Járási székhelyként is lá­tott el vonzásközponti felada­tokat Nagykáta, például a kö­zépfokú oktatásban, az egész­ségügyi ellátásban, a kereske­delemben és a szolgáltatásban. Az urbanizációs folyamat meggyorsítása indokoltnak látszik az átszervezés utáni megnövekedett szerepkör ellá­tásához. Vonzáskörzetéhez há­rom nagyközség és kilenc köz­ség tartozik. Kapcsolat a lakossággal Amint a beszámolót megelő­ző komplex megyei felügyeleti vizsgálat megállapította, a nagyközségi tanács és szervei alaposan előkészített munka- tervek alapján dolgoznak. A testületek elé kerülő jelenté­sek jó színvonalúak, reális képet adnak a tárgyalt téma­körről, egyben a határozatok konkrétsága is dicsérendő. Ar­ra is utalt azonban a vizsgálat megállapítása, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a határozatok végrehajtásának ellenőrzésére. Arra is felhív­ták a figyelmet, hogy az elő­írt beszámolási kötelezettségé­nek 1983-ban például csak 49 tanácstag tett eleget a 63-ból, annak ellenére, hogy megkap­ták a megfelelő segítséget az apparátustól. A tanács és a lakosság kö­zötti kapcsolatok szorosabbra fűzését szolgálják a falugyű­lések, a tanácsi tisztségviselők tájékoztatói a településfejlesz­tési elképzelésekről. Ritka vi­szont az interpelláció. A tes­tület tagjai — a helyileg ki­alakult szokásoknak megfele­lően — az ülések után közvet­lenül kapnak választ kérdé­seikre. A társadalompolitikai és ágazati tevékenységről szólva jelentős eredményekről szá­molhattak be a nagykátaiak. Ehhez nagymértékben hozzá­járult az évek óta példás tár­sadalmi összefogás: az egy la­kosra jutó ilyen támogatás ér­téke háromszorosa a megyei átlagnak. Gyarapodó intézmények A fejlesztések során töre­kedtek a lakosság szükségle­teinek rangsorolására, a helyi erőforrások hasznosítására. A pénzt főképp a lakásokra, ok­tatásra és művelődési intéz­mények gyarapítására, vala­mint más kommunális beru­házásokra fordították. Kiemel- kedőek az eredmények a mű­velődési ágazatban. Jelentősen javultak az oktatási feltételek az új 12 tantermes iskola fel­építésével. Nem csökkent vi­szont a külterületeken a mai napig összevont csoportokban tanulók hátrányos helyzete. A fakultáció, a tagozatos osztá­lyok, szakkörök szervezése, működése tekintetében a tele­pülés messze elmarad más hasonló Pest megyei nagyköz­ségektől, a mostoha tárgyi fel­tételek miatt. Kiemelkedően jó az óvodai ellátás: valamennyi igényt ki tudnak elégíteni, bár több a megyei átlagnál a képesítés nélküli óvónő. Két középiskola és egy szak­munkásképző szolgálja a helyi és a vonzáskörzet települései­ről érkező gyerekek továbbta­nulását. Egyelőre még el tud­ják helyezni a jelentkezőket, a szükségtantermek számának bővítésével. De ez a zsúfolt­ság miatt csak átmeneti meg­oldás lehet. Felkészítik a gépmadarakat. A Magyar Honvédelmi Szövetség köz­ponti repülőgép- és ejtőernyőjavító üzemében, a budaörsi repülőtéren ké­szítik fel az Idei versenyekre a műrepülő- és iskolagépeket. Az országban egyedül itt végzik el a vitorlázó gépek nagyjavítását is. Képünkön: a műrepüiő gépeket készítik fel a verse­nyekre. A felújítással javultak a. művelődési központ adottsá­gai, a könyvtár, szűkös elhe­lyezése ellenére megyeszerte ismert szakmai munkával di­csekedhet. Ritka az a település, ahol, mint Nagykátán, elmondhat­ják: valamennyi orvosi állás betöltőit, az ellátás megfelelő, a szakorvosi rendelőintézet és az ehhez integrált gondozó révén. Ugyancsak minden igényt kielégít a százszemé­lyes bölcsőde. Kedvezőtlen ugyanakkor, hogy a nagyköz­ségből és környékéről három fielyre kerülnek kórházi íceme­lésre a rászorulók, Kölcsönös érdekek A közigazgatás átszervezésé-’ nek tapasztalatairól szólva a jelentés megállapította: a nagyközségi tanács megválto­zott jogállása következtében megszűnt az egységes szak- igazgatási szerv, és a városok­hoz hasonlóan 5 osztályra ta­gozódó tanácsi apparátust ala­kítottak ki. A korábbi járási hivatal és nagyközségi tanács együttes létszámához képest tizenkilenccel kevesebben dol­goznak az új szervezetben. A céltudatos kádermunka nyo­mán a jelenlegi vezetés és az apparátus képzettsége és a ta­nácsi munkában szerzett jár­tassága folytán alkalmas a megnövekedett feladatok ellá­tására. Arról is szólt a beszámoló, hogy a városi jogú tanács ho­gyan törekszik körzetközponti funkciójából adódó feladatai­nak ellátására. Az átszervezés óta eltelt időszakban rendsze­res és erősödő a kapcsolat a községekkel. A nagykátai ta­nácsi apparátus tagjai részt vesznek a községek testületi ülésein, az igényeknek megfe­lelően nyújtanak szakmai se­gítséget a munkájukhoz. Min­den esetben figyelembe veszik, a térség közös érdekeit, ennek jó példája volt a Nagykátán közösen épített autóbusz-pá­lyaudvar. A kölcsönös érdekek egyez­tetésének fóruma a tavaiy jú­liusban megalakult városkör­nyéki koordinációs bizottság. Tevékenysége nyomán szüle­tett például az igazgatási tár­sulás az építési feladatok ellá­tására, Tápiószentmárton, Tá- pióbicske és Pánd községek között. A tapasztalatok alapján úgy ítélik meg, hogy a korábban kialakított együttműködési kapcsolatok formái és módsze­rei a községi tanácsokkal többségében ezután is alkal­mazhatók. Megváltozott jogál­lásuk után is kellő készséget mutatnak a helyi tanácsok a feladatok közös megoldására, a munkamódszerek és a mun­kastílus finomítására, alakítá­sára azonban még a továb­biakban is szükség van. Megnövekedett feladatok A megyei tanács végrehajtó bizottsága egyhangúlag elfo­gadta az előterjesztett jelen­tést, elismerését és köszönetét fejezte ki a városi jogú nagy­községi tanács végrehajtó bi­zottságának az elmúlt idő­szakban kifejtett eredményes tevékenységéért, a közigazga­tási átszervezés sikeres lebo­nyolításáért. A feladatokról szólva többi között szükséges­nek tartja a továbbiakban a tanács és a lakosság közötti kapcsolatok ét. Na­gyobb hangsúlyt kell helyez­niük a saját bevételek növelé­sére, az iskolák között fenn­álló színvonalkülönbségek megszüntetésére. A hatósági ügyintézésben ^ törekedniük kell az eljárások egyszerűsí­tésére, beadvány- és iratmin­ták kidolgozásával a vonzás- körzetbe tartozó tanácsok ha­tósági munkájának segítésére. Nagyobb figyelmet kell fordí­tani az ügyiratkezelés szabá­lyainak pontos betartására. Megoldást kell találni a szá­mos helyen már bevált ügy­félszolgálati iroda kialakításá­ra. A városkörnyéki koordiná­ciós bizottság bővítse a tele­pülések együttműködésének körét, biztosítsa a közösen megoldható gondok esetében az erők koncentrálását. Mészáros Janó#

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom