Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-16 / 12. szám

■ Jogi tanácsok■— Ä wewü köteles ea gépkocsit átlátni ü bcssznáiBt esuténok is meg keli felelni ca fölényes előírásoknak Különös kegyetlenség Öklével ütötte a csecsemőt A kegyetlenség mindig megdöbbents, de kiváltképpen felháborító olyan esetekben, amikor az áldozat nincs abban a helyzetben, bogy védekezhessen. És ki lehet kiszolgáltatottabb a minden szempontból környezetére utalt csecsemőnél? A most kővetkező bűntény szenvedő áldozata egy nyolchetes kis­fiú. A vádlott pedig az az asszony, aki világra hozta őt, de méltatlan­nak bizonyult, hogy ellássa, gondozza, felnevelje. A Monori Bíróság vonta felelősségre Lenthár Tibomét, aki külö­nös kegyetlenséggel bántalmaz!^ saját gyermekét, A szomorú eset múlt év június 30-án történt Üllőn. beismerte tettét, és megbánó magatartást tanúsított. Az igazságügyi 'orvosszakér­tő véleménye szerint Lenthár Tiborné nem szenved olyan betegségben, amely cselekede­tét befolyásolhatta volna. Sé- relmi élmény hatása alatt, in­dulati állapotban volt, amikor ilyen embertelenül bánt ma­gatehetetlen kisgyermekével. Megszólnak a szomszédok A fiatal nő, aki két éve kö­tött házasságot, rossz anyagi körülmények között élt. Mint a bíróság előtt elmondta, a férje három gyermek után fizet alacsony keresetéből tar­tásdíjat. A szűkös helyzet miatt gyakori volt náluk a vitatkozás, és az asszony szü­leivel — akiknél laktak — sem voltak jó viszonyban. — Az említett napon Len­thár Tiborné az anyjával ke­rült szóváltásba, aki figyel­meztette, hogy tegye tisztába az udvaron levegőző gyereket, aki hangosan sírt a kocsijá­ban. A vádlott így emlékezett vissza a történtekre: — Visszaszóltam az anyám­nak, hogy ne kiabáljon, mert mit gondolnak rólam a szom­szédok. Különben is, nemrég már tisztába tettem a gyere­ket, de azért bevittem a szo­bába lemosdatni, hogy hagyja abba a sírást... Az anya $ze?mt sbssleset volt Ami ezután történt, arra sem magyarázatot, sem ment­séget nem lehet találni. Az anya mérgében először meg­csavarta a kicsi bal karját, majd mindkét öklével ütötte a fejét. Az egyik kezén nagy alakú gyűrűt viselt, ami felte­hetően fokozta az ütések ere­jét. Amikor abbahagyta a ve­rést, látta, hogy a gyermek nagyon sápadt és a viselkedé­se is teljesen megváltozott. Nyilvánvaló volt, hogy" súlyo­san megsérült. Az asszony ek­kor megijedt, de nem próbált azonnal segítségét hívni, ha­nem elment férje távoli mun­kahelyére, és közösen intéz­kedtek a továbbiakról. A szülők orvoshoz vitték a kisfiút, akit a vizsgálat után azonnal mentőkkel szállíttat­tak az egyik fővárosi kórházba. Mint a továbbiakban kiderült, a bántalmazás következtében a gyermek 8 centiméter hosz- szúságban koponyatörést szen­vedett, és a karja is eltört. A szakvélemények szerint azon­ban maradandó fogyatékos­ságra nem kell számítani. Felelősségre vonáskor az anya először véletlen balesetre pró­bált hivatkozni, de a bizonyí­tékok ellene vallottak. Ekkor Inüz&edíett a gyámhatóság A nagyközségi ■ tanács mint elsőfokú gyámhatóság, a szo­morú esetet követően azonnal intézkedett, hogy a kisgyer­meket. felgyógyulása után. ve­gyék állami gondozásba. Ugyanakkor kötelezték a* anyát arra, hogy vállaljon munkát és figyelmeztették: kí­sérje figyelemmel a kisfiú sorsának alakulását. Az asz- szony azonban a bírósági tár­gyalásig nem került munkavi­szonyba, és gyermeke után 1» csak ritkán érdeklődött. A Monori Bíróság Lenthár Tibomét különös kegyetlen­séggel elkövetett súlyos testi sértés bűntettéért egy év és 6 hónap szabadságvesztésre ítél­te, továbbá a közügyek gya­korlásától 2 évre eltiltotta. Az ítélet jogerős. Gál Judit TSZ KAP RENDELETI! A sokszorosító gépekkel kap­csolatos rendészeti feladatok­ról a 2/1984. (XII. 28.) BM. rendelet rendelkezik. A válla­lati műszaki fejlesztési alap képzéséről, felhasználásáról és elszámolásáról a 68 1984. (XII. 28.) PM. rendelet intézkedik. Az 1985. évi termékforgalom­ról a 23/1984. (XII. 28.) ÁH. sz. rendelkezés tartalmaz szabá­lyokat. A fenti három rendelkezés a Magyar Közlöny 57. számában jelent meg. Egyes polgári jogi szabályok módosításáról az 1984. évi 33. tvr., a leányvállalatról a 65/ 1984. MT. sz., a társasági adó­ról a 68/1984, MT. sz. rendele­tek rendelkeznek, amelyek a Magyar Közlöny 53. számában jelentek meg. A társasági adóról szóló 68/1934. (XII. 29.) MT. sz. ren­delet végrehajtásáról ugyanott jelent meg a 69/1984. (XII. 29.) PM. sz. rendelkezés. Elnöki rendelet Árképzésről, ellenőrzésről Az árellenőrzés egyes kérdő­iéiről az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke rendelkezett. Eszerint az árellenőrzés mód­szere lehet a helyszíni vizsgá­lat — ide értve a próbavásár­lást és mintavételt —, a beszá- moltatásos, vagy adatgyűjté­sen, adatszolgáltatáson alapu­ló vizsgálat. Az árhatóság az ellenőrzést saját dolgozóival, külső szakértők megbizásával és társadalmi aktívák bevoná­sával egyaránt végezheti. Nem vehet részi viszont az árellen­őrzésben az a személy, aki az ellenőrzött cég vezető állású dolgozójának hozzátartozója, illetve, akitől az árellenőrzés tárgyilagos lefolytatása nem várható. Az árellenőröket — az árhatóság dolgozóit kivéve — a rendelet szerint megbízó- levéllel kell ellátni, amit ők kérésre kötelesek felmutatni. A rendelet részletesen leír­ja az árellenőrzés végrehajtá­sának módját, a különböző el­járási szabályokat, tudnivaló­kat. Az egyik paragrafus ki­mondja például, hogy ha a vizsgálat az árképzési jogsza­bályok súlyos megsértését tár­ja fel, erről haladéktalanul külön jegyzőkönyvet kell fel­venni. Az árellenőrnek jogá­ban áll azokat az okmányokat. Iratokat bevonni, amelyek bűncselekményre, károkozásra, fegyelmi vétségre utalnak. Az emberek többsége, _ lát-' ván a csoportokba verődő cső-, vesékét — akik gyakran han- goskodásukkai, garázdaságaik­kal, ritkábban bűncselekmé­nyeikkel zavarják a közren­det, a köznyugalmat — ön­kéntelenül is arra gondol, hogy a rendőrség miért tűri el a rendbontó jelenséget. S va­jon hányán gondolnak arra, hogy ezek a fiatalok miért épp így töltik az idejüket? Törőd­tek-e, törődnek-e velük a szüleik, a nevelőik? Kaptak-e valaha is megbecsülést, szere- tetet? Tanították-e őket más embereknek és javaiknak tisz­teletére? Próbálták-e megér­tetni velük, hogy minden tár­sadalom alapja a munka? Lehetne még további kérdé­seket is feltenni, de az imén- tiekből is világosan látható, hogy a fiatalok bűnözése — nemcsak rendőri kérdés, ha­nem az egész társadalmat érin­tő probléma is. Ricseté adatok Erről volt szó azon a közel­múltban tartott miskolci tudo­mányos ülésen, amelyet a Ma­gyar Kriminolóaiai Társaság a Miskolci Akadémiai Bizott­sággal és a Borsod Megyei Bűnmegelőzési Tanáccsal kö­zösen tartott. Minden előadó legyen pedagógus, rendőr­tiszt, büntetés végrehajtási ne­velő, pszichológus, jogász, fia­talkorúak ügyésze, kriminoló­gus — a maga területének ta­pasztalatai alapján mutatott rá a gyermekek és fiatalko­rúak bűnözésének okaira és a megelőzés szükségességére. A statisztikai adatok riasz­tóak. A nyilvántartás szerint 1982-ben a veszélyeztetett helyzetben levő fiatalok szá­ma 121 ezer volt. Ez a 1—16 éves korú népességnek csak­nem 4,5 százaléka. A tényleges adat azonban ennél lényege­sen nagyobb, egyes becslések szerint megközelíti a 300 ez­ret. Országosan az utóbbi 10 év átlagában az összes bűnelkö­vetőknek 4 százaléka 14 éven aluli,, azaz gyermekkorú, 12 százaléka 14-18 év közötti fiatalkorú és 28 százaléka 18­• A vevő kötelessége a gép­kocsi átíratása. K. K. törökbálinti olvasónk panaszos hangú levelében be­számolt arról, hogy 1300-as típusú Lada gépkocsi eladásá­val, milyen kellemetlen hely­zetbe került. A vevő a gép­kocsit nem íratta át nevére, közben karambolozott. Az Ál­lami Biztosítótól az új tulaj­donos a karambollal kapcso­latos megtérítés összegét a ré­gi tulajdonos nevének meg­hamisításával vette fel. Sőt, utóbb arra kérte az eladót, is­merje el a meghatalmazáson nevének aláírását, és újabb meghatalmazást kért, hogy az értékcsökkenés összegét is fel­vehesse. Olvasónk szerint, a biztosító nem firtatta a meg­hatalmazás valódiságát, mivel azon két tanú szabályszerűen igazolta az aláírás hitelessé­gét. Olvasónk a biztosító ki­értesítése után szerzett tudo­mást a vevő hanyagságáról és karamboljáról, miáltal őt kel­lemetlen helyzetbe hozta. Olvasónk tulajdonképpen nem is tanácsunkat kéri, mert hiszen ő a maga részéről meg­tette a feljelentésit, csalás és okirathamisítás miatt. Az ő esetéből tanulva, azon keresz­tül szeretné felhívni mindenki figyelmét arra, hogy milyen kellemetlen helyzetek adód­hatnak abból, mind az eladó, mind a vevő részére, ha az átírást mellőzik. 24 év közötti fiatal felnőtt- korú. Tehát a bűnözők 44 szá­zaléka az ifjúság köréből ke­rül ki. (Ide kívánkozik a né­pesedési hullám csúcsa lassan eléri ezt a korosztályt, 4-5 év múlva sokkal több lesz a 10-18 éves, mint ma.) A család neveljen! Ezenkívül: 10 ezer 24 éven felüli felnőtt közül 62, Ugyan­ennyi 18-24 év közötti fiatal felnőtt közül 200 követ el va­lamilyen bűntettet. A 14-18 év közötti fiatalkorúaknái ez a szám 160. A társadalom felelőssége óriási, szükség van a sokoldalú intézményi felkészülésre is. hogy e fiatalok erkölcsi és szellemi fejlődése, illetve be­illeszkedése minél sikeresebb leaven, vagyis kevesebben kal­lódjanak el, szoruljanak netán a perifériára, csavarogjanak, vagy jogsértő cselekedetet vi­gyenek véghez. A szé’es körű társadalmi gondoskodáson kí­vül azonban nem lehet eléggé hangsúlyozni a család szere­vét. mivel a gyermek szemé­lyiségének kialakulásában rendkívül nagy jelentősége van. Elsősorban a szülő fele­lős azért, hogy milyen felnőtt lesz gyermekéből. Egy megál­lapítás szerint a fiatalkorúak bűnözésének elkövetésében közrejátszó okokból ■— más egyéb ténvezők mellett — 60- 70 százalékban a rendezetlen családi élet problémáit lehet kimutatni. Figyelmet érdemlő tény. hogy általában hátrányos vagy halmozottan nehéz körülmé­nyek között élnek azok a fia­talok, akiknek szülei is rosz- szul illeszkedtek be a társa­dalomba, s akik gyermek­éveikben ugyancsak veszélyez­tetettek voltak. Ugyancsak ku­tatások tapasztalata, hogy elsősorban a társadalom ked­vezőtlenebb helyzetű rétegei­ben. főként a szakképzetlen munkáscsaládokban gyakori a gyermek veszélyeztetettsége. Ám kezd növekedni a jobb anyagi és társadalmi körülmé­nyek között élő családok gyer­mekeinek aránya e kategóriá­Természetesen célszerű könnyítés, hogy a gépkocsi át­írási adatlap és egy adás­vételi szerződés birtokában, az eiadónak nem szükséges a vevővel együtt megjelenni a rendőrhatóságnál. A vevőnek viszont kötelessége a gépkocsi forgalmi engedélyét a nevére átíratni, mert ebből nemcsak az eladónak, hanem mint ez az eset is mutatja, a vevőnek talán még több kellemetlensé­ge is lehet. Az átírás elmu­lasztása még pénzbírságot is vonhat maga után. • A használt autónak Is meg kell felelnie a rendeltetésszerű használatra. T. I.-né érdi olvasónk múlt év decemberében vásárolt egy 8 éves Lada 1500 típusú sze­mélygépkocsiit, 85 ezer fo­rintért. A vételárból 6 - ezer forint fennmaradt, mint adós­ság, errőil írást is készítettek, hogy a hátralékot egy hóna­pon belül kifizetik. Az eladó nagyon dicsérte autóját, és szóban még egyéves garan­ciát is vállalt érte. A baj csak azután kezdődött. Először el­tört a tengely, majd kilyukadt a hűtő, széttört a differenciál­mű, és ki kellett cseréltetni a motorblokkot és két gumit. Karácsony előtt emiatt gépko­csi nélkül maradtak, és férje, aki rádió- és tv-szerelő, kocsi hiányában az ünnepek alatt elesett több jövedelemtől. ban, még ha ők jelenleg kisebbséget is alkotnak. Sajnos, sokszor késik a ha­tósági intézkedés, mert a gyáimhatóság a súlyosan ve­szélyeztetett kiskorúról későn szerez tudomást. A korai meg­előzés érdekében — ezt hangsúlyozták a tanácskozáson is — szükséges a családon be­lül veszélyeztetett helyzetben élő gyermekek mielőbbi felku­tatása és nyilvántartásba vé­tele. Ezenkívül elengedhetet­len ez ügyben a szakemberek között az információk kötele­ző, gyors cseréje, a jelzések megfelelő helyre juttatása. Szenvedélyek ra&jja Szenvedélyeket felkorbá­csoló tény, hogy a felnőttek mellett — sajnos — mind na­gyobb mértékben italoznak a fiatalabbak is, s nem ritka amikor a szenvedélytől szinte törvényszerű az út a bűnelkö­vetésig. Becslések szerint 25- 39 ezerre nőtt azoknak a fia­taloknak a száma, akik rabjá­vá váltak a ragasztózásnak, a gyógyszernek és az alkohol együttes élvezetének. E kábító szenvedélynek eddig 30-nál több halálos áldozata van mír az országban. Mintegy 5 ezer gyermeket kezelnek elvonó­kúrán. Szükségszerű lenne — hangsúlyozták a résztvevők — a fiatal kábítószerfogyasztók felkutatása, kezelésének meg­szervezése, az egászségkárosí- tás ellenpropogandája, módr szereinek a kidolgozása. Jelenleg a megelőzés a bűn­üldöző szervek munkájához kapcsolódik, azonban a feladat túlnő a kereteiken. Elhang­zott az is: fontos lenne jog­szabályban előírni' az állami és társadalmi szervek tenni­valóit a bűnözés megelőzésé­ben. Továbbá ugyancsak sür­gető igény egy megfelelő szer­vezet felállítása, amely tervez­né, szervezné és irányítaná a komplex bűnmegelőzést. Dr. Orell Ferenc János a fiatalkorúak ügyésze, a Ma­gyar Kriminológiai Társaság tagja Most legutóbb a fékeket kel­lett kicserélni. A gépkocsi aj­taján nagy lyukak éktelen­kednek, és a kicserélt hang­szóró helye is rendkívül el­csúfítja a kocsi belsejét. E sok hiba ellenére a volt tulajdonos követeli a 6 ezer forintját és bírósággal fenyegetőzik. Olvasónk sérelmezi, hogy eddig több mint 10 ezer fo­rintot ráköltött, és még min­dig fizessenek? Rendkívül sok használt sze­mélygépkocsi cserél évente gazdát. Sajnos, az ezzel kap­csolatban kötött szerződések sokszor hiányosak, és legin­kább a vevőket éri valami­lyen sérelem. Persze ennek az is oka, hogy a vevő mivel használt kocsit vesz, minél olcsóbban szeretne vásárolni, az eladó pedig feldicséri por­tékáját vagy elhallgatja annak hibáit. A használt gépkocsik adás­vételére is vonatkoznak a Pol­gári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre vonatkozó rendel­kezései. Hibás a szolgáltatott dolog, így tehát az autó is, ha az nt m felel meg a teljesítés­kor a törvényes vagy a szer­ződésben meghatározott tu­lajdonságoknak. Nyilván olva­sónk, amiikor a gépkocsit meg­vásárolta, számolt azzal, hogy nem új a jármű, ezért bíró­ságra tartozik annak eldönté­se, hogy van-e az autónak olyan hibája, amely alapot ad a törvényben meghatározott szavatossági jogok érvényesí­tésére. Leggyakoribb szerződé­si meghatározás, hogy a vevő kipróbált és megtekintett ál­lapotban veszi meg a gépko­csit. Ez azonban az eladót még nem menti fel az alól a kötelezettsége alól, hogy kö­zölje a használt gépkocsi jel­lemzőit, az általa ismert és tudott hibákat, és nem hall­gathatja el azt sem, ha tud a gépkocsinak olyan bajáról, amit a megtekintéskor, bár észrevenni nem lehet, de né­hány kilométer vagy rövid idejű használat után általa tudatlan jelentkezni fog. Min­denesetre, kiindulási alap Le­het az, hogy a vevő olyan ko­csit kívánt vásárolni, amelyet annak ellenére, hogy használt is, de rendeltetésszerű célra ténylegesen, és megfelelően Aasználni is tud. Olvasónknak azt tanácsol­juk, forduljon bírósághoz. A kérdésben vailő döntés igen körültekintő vizsgálatot igé­nyei. Adott esetben szó lehet arról is, pl. olyan a hiba, amely már ki sem javítható, vagy olvasónknak a gépkocsi használatához fűződő érdeke már megszűnt, elállhat az üz­lettől, és a vételárat, vala­mint kárának megtérítését kö- vete'heti. Dr. M. J. A háromszobás társbérleti lakás két szobájában idős nő. a harmadikban egy asszony lakott albérlőjével. Rövid idő alatt mindkét asszony meghalt és az albérlő kérte a tanácsot, az egyik szobát utalják ki ne­ki. A tanács azonban elutasí­totta, kimondva, hogy jogcím nélküli, jóhiszemű la&áshasz- náló. akinek elhelyzéséről gon­doskodni fog. A határozat megváltoztatá­sáért az illető bírósághoz for­dult, amely a tanács döntését hatályon kívül helyezte, és új eljárásra kötelezte. Az ítélet indokolása szerint az illető az elhunyt társbérlővel öt évig élt együtt, és egy szoba az igénye mértékét nem haladja meg. A tanács • tehát köteles lett volna a szobát kiutalni. A .ingerős döntés ellen emelt törvényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság a következőket mondta ki: A vonatkozó rendelet értel­mében, amennyiben nem kü­Egy tanár órája megtartásá­hoz készült, és léguggolt, hogy a szekrény aljából szemléltető anyagot vegyen ki. A térdében hirtelen hasító fájdalmat ér­zett, ami nem szűnt meg. Az orvos gyógyszert és gumírozott pólyát írt fel neki. Á panaszok lön bejáratú lakrész üresedik meg, azt újabb társbérlőnek n?m szabad kiutalni, hanem csak a visszamaradt társbérlő részére. Ha pedig az nem akarja elfogadni, akkor annak a lakrészét igénybe kell ven­ni. és neki megfelelő önálló lakást adni. Az a társbérleti lakrész tekintendő külön bejá­ratúnak, amely a lakás elő- szcbá.iábó'., konyhájából vagy lakószobának, illetve háiófüí- kének nem minősülő helyi­ségből közelíthető meg. Ebben az ügyben a vissza­maradt albérlő által igényelt szobába csak a fürdőszobán keresztül lehet bejutni. Tehát nem minősül külön bejáratú­nak, ezért nem is lehetett ré­szére kiutalni. Ez alól kivétel* tenni nem szabad. Nem sér­tett jogszabályt a tanács,'ami­kor a szoba kiutalása iránti kérelmet elutasította, és a benne lakót jóhiszemű, jog­cím nélküli l^káshasználónsk minősítette. Az ezzel ellenté­tes bírói ítélet törvénysértő. azonban .továbbra is fennállot­tak, ezért ortopédiai szakren­delésre küldték, aho.1 térdízü­leti porcsérülést állapítottak meg. Kórházba került, és meg­operálták. Ilyen előzmények után a ta­nár a sérülés üzemi jellegének megállapítását kérte, de a Társadalombiztosítási Bizott­ság elutasította. 'Ezért a Tár­sadalombiztosítási Főigazgató­ság megyei igazgatósága ellen psrt indított, de a negyei bí­róság szintén elutasító ítéletet hozott. Döntését azzal indo­kolta, hogy a tanárt külső ha­tás nem érte, így sérülése nem tekinthető üzemi balesetnek. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, aminek a Legfelsőbb Bíró­ság helyt adott, és a baleset üzemi jellegét megállapítva, a a következőket mondta ki: Üzemi jellegű az a baleset, ami a biztosítottat a foglalko­zásával járó munka közben, vagy azzal összefüggően, illet­ve munkába vagy onnan laká­sára menetkor éri. A tanár ko­rábban térdpanaszok miatt or­vosi kezelésben nem részesült. Ez azt bizonyítja, hogy sérülé­sét a hirtelen leguggolás okoz­ta. Az emberi test mozgásse­bessége is lehet balesetet ki­váltó ok, amit akarattal nem mindig tudunk befolyásolni, és így ^ sérülést idézhet elő. Ez történt ebben az esetben is, tehát a tanár társadalombizto­sítási szempontból üzemi bal­esetet szenvedett. fiatalon - es bun Bstjeem Megelőzni a baff SesstfofS S3 Legfelsők!» Bíróság Hem k&siÜBi bejáratú szoba Per & tanár térde miatt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom