Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-31 / 306. szám

I 1984. DECEMBER 31., HÉTFŐ Településük 1 fejlesztéséért Most első ízben fordult elő Gyálon, hogy nagy nyilvános­ság előtt érte elismerés azokat a lakosokat, akik kiemelkedő társadalmi műnkéjukkái — 12 millió forint értékben — segí­tették településük fejlesztését. A —""község felszabadulásá­nak 40. évfordulója tiszteleté­re rendezett ünnepségen ketten a Kiváló társadalmi munkáért arany fokozatát, nyolcán az Érdemes társadalmi munkás kitüntetést vették át és tizen­nyolcán kapták meg a HNF és a tanács elismerő oklevelét. A község 147 lakójának köszönő­levelet kézbesített a posta. Saját műszaki csoportjuk tesz Négy községben dolgoznak A Gazdasági Ellátó Szerve­zet, népszerűbb nevén a GESZ tevékenysége minden ráckevei, sőt azon túl, a vonzáskörzeté­hez tartozó négy község lakói előtt is ismeretes. Hiszen a GESZ részben önállóan gaz­dálkodik a négy községben működő bölcsődékkel, körzeti orvosi rendelőkkel, a védőnői szolgálattal, óvodáikkal, isko­lákkal, könyvtárakkal és mű­velődési házakkal. Fontos fel­adatuknak megfelelő a költség- vetési keretük: a most búcsúzó évben 37 millió forint volt. Az összeg nagy részét a karban­tartási és kisjavítási munkák emésztették fel. Az elmúlt időszak tapaszta­latai arra figyelmeztetnek, hogy gazdaságosan és hatéko­nyan csak ükkor tudnak majd dolgozni, ha lesz saját műszaki csoportjuk. Nos, a régi óhaj most teljesül, mert január 1- ! tői a szervezet Gazdasági Mű- . szaki Ellátó Szervezetté alakul át. vagyis a holnap beköszönő esztendőben már Ráckevén is 'GAMESZ működik. Az első szezon tapasztalatai a Hankában Vannak már törzsvendégek is N A kettes főközlekedési ütőn autózóknak bizo­nyára feltűnt Nagymaroson egy tábla, amelyen a felirat — Hanka-panzió — megállásra ösztökéli az út vándorát. Pontosabban csak azoknak tűnik fel, akik meg szerettek volna szállni egy-egy éjszakára a Dunakanyar e szép pontján. Ugyanis Zebegény- ben meg Nagymaroson sincs szálloda. Ami pedig a flzetövendég-szolgálatot illeti? Valahogy nem eze- rciík ezt a formát a nagymarosiak. Pedig megszer­vezte a Dunatours, de nem sok sikerrel. Szemben, a másik parton, Visegrádon inkább vannak kiadó szobák. Gondban van tehát az, akit itt ér az este. Illetve csak volt, hiszen a nyár elején megnyitotta szobáit a Hanka panzió. HELYBEN'. A panzió vezető­je, tulajdonosa Lencsés Klára. Valamikor albérletben lakott itt Szabó Istvánnénál. A néni halála után az örökösök el akarták adni a házat, kapott az alkalmon, és megvásárolta. Eleve azzal a szándékkal, hogy megpróbálja kamatoztatni a nagy alapterület adta lehető­ségeket. Korábban a Budapest- környéki TÜZÉP-nél dolgozott, naponta utazott, s így gyakor­latilag reggel hattól este hatig lekötötte a munkája. Elsőren­dű szempont volt tehát, hogy helyben dolgozzon, s ehhez kapóra jött a ház, p így az öt­let: panzió. — Július kilencedikén nyi­tottunk, addig rengeteget dol­goztunk a házon. Három hóna­pon keresztül látástól vakulá- sig — mest.te az előzménye­ket Lencsés Klára. — Négy szobát alakítottunk ki tizen­egy ággyal, két zuhanyzót, kü­lön a férfiaknak és a nőknek, s büfét. Természetesen a két­kezi munkán kívül rengeteg idegeskedéssel jártak az elő­készületek. Az "iratok és engedélyek megszerzése na­gyon hosszadalmas, idegtépő. FELÁRON. — Milyen tapasz­Mire számíthat az autós? Elöregedőben hazánk járműállománya. Magyaror- szag minden esztendőben vásárol ugyan új kocsi­kat, de a forgalomba lépőik arra sem elegendőek, hogy a'Keresletet kielégítsék, nemhogy á'kfszupét-álásra érde­meseket pótolják. Így évről évre nő az átlagos életkor; a motorizáció aranykorának tartott 70-es években nem érte el a három evet sem, ma pedig megközelíti a nyolc esztendőt. Eme tények birtokában fogalmazódik meg a kérdés: Számíthatunk-e a valamiféle javulásra, és egyáltalán, milyen lehetőségek vannak a kedvezőtlen helyzet megváltoztatására? Nézzük, mi történt? A szervezeti változások — taná­csi felügyelet alá irányították a szervizeket és kisválla­latokat alakítottak, abban a reményben, talán kialakul a verseny. Ehelyett tovább nehezült a helyzet, mert az alkatrészellátással foglalkozó szervezetek késve alakul­ták, már nem tudtak egyensúlyt teremteni. Egyes vélemények szerint a bajt a járműjavítók és az alkatrészellátók között feszülő érdekellentétek okozzák. Az, hogy a szerelők anyagilag az új alkatrészek besze­relésében érdekeitek, az alkatrészellátók viszont azt mond iák: ha a szerviznek van pénze, akkor tartalékol alkatrészt, s ebből adódóan párhuzamos készletek hal­mozódnak fel — ez okozza a hiányt. Ha viszont pénz­szűkében van, akkor az sem kizárt, hogy a minimális készletre sincs fedezete. Mások nem tartják elég ösz­tönzőnek az alkatrészfelújításra -gyártásra ható szabá­lyozói endszert. S van olyan alkatrész is, amelynek fel­újítása többe kerül, mint az új. Hírt kaptunk nemrég arról, hogy egy új rendszer ki­dolgozásán munkálkodnak a szakemberek. Természete­sen a rendszer működéséhez szükséges érdekeltségekre, szabályozókra ;s kitér majd a javaslat. Előzetes elkép­zelés szerint úgynevezett gesztorra bíznák az elhaszná­lódott. alkatrészek begyűjtését, raktározását, felújítását és kiadását. A koncepció januárban ölt végleges for­mát, így ma még nem ismeretes teljes mélységben az elképzelés. Az autósok személyes tapasztalatai mindenesetre le­hangolok. Többnyire a gépkocsitulajdonosoknak kell rchangálniok egyik üzletből a másikba, maszektól az állami kereskedőig, s vissza, hogy alkatrészhez jussa­nak. A hiányok és az áremelkedések sok esetben arra késztetik az úrvezetőket, hogy vagy maguk bütyköljék meg autójukat, vagy fusiban csináltassák meg. Megol­datlan a garanciális javítás is. M»utái. egyre nehezebb új személyautóhoz jutni, rit­kábban 'szánják cserére magukat az emberek. így egy­felől többet kell költeni az egyre öregedő autóra, más­felől éppen a költségek növekedése miatt jobbára csak a legszükségesebb javításokat végzik, vagy végeztetik el. Ennek következményeként o műszaki állapot romlásá­val kell számolni, ami viszont a biztonságos közlekedést teszi kétségessé. A helyzet adott, miként lehetne rajta változtatni? Többen szorgalmazták: javítani kell a szakmun­kásképzés színvonalát, mert a hiányos ismeretekkel munkába lépő ifjú szerelők, aligha tudnak minőségi szolgáltatást nyújtani. Meggondolandó: nem csökken­nének-e a költségek, ha alkatrészekre szakosodnának a felújítással foglalkozó gazdálkodó szervezetek? Minden­esetre segítené a hazai motorizációt, ha jobban együtt­működnének az abban érdekelt vállalatok. Mert, 1985 első fi,eben kormánybizottság keresi a gépjárműbeszer­zés szélesítésének lehetőségét. Többen felvetették: szük­ség volna .a vezérképviselet és a márkaszerviz keresz­tezéséből létrejövő új társulásra, ami egy kézben tar­taná a kereskedelmet, a szervizelést, a javítást, az al- kafrészeVátást és a selejtezést. Hogy valóban szükség van-e ilyen felállású és feladatú gazdálkodó szervezef- ra, még nem eldöntött. tálatokra tettek szert a nyitás óta eltelt időszakban? — Nagyon jó volt a nyár, sokan szálltak meg nálunk százötven forintért. A kötelező reggeliért plusz huszonöt fo­rintot kértünk, a gyerekeknek kedvezményt adtunk, — Megérte a sok fáradsá­got, a bizonytalanságot? — Nem fűztünk különösebb reményeket .ehhez, nem akar­tunk gyorsan meggazdagodni. Az volt a szempont, hogy leg­alább annyit keressek, mint a régi munkahelyemen, s hogy ne kelljen naponta utazgatni. Már most vannak visszatérő vendégeink. Tizenöt percre van a Duna, a 14 éven aluli gyerekek féláron lakhatnak itt, a Hanka- panzióiban. BOROZÓ. — Terveznek-e új szolgáltatást vagy bővítést a következő szezonra? — Szeretnénk rehdezmi az udvart, a ház alatti nagy pin­céből borozót csinálnánk. El­képzelésünk vari bőven, a megvalósítás már nehezebb. Sok energiát, fáradságot, s ter­mészetesen sok pénzt igényel. Most csak egy szobáját lak­ják a panziónak, csendes a ház. a környék. A hóban óriás fa-rönkök várják a tavaszt, amikor is ácsolt pad, aszta! lesz belőlük. Fiedler Anna Mária Megérkezett a segítség Lánctalpas dózer a Dunában Különleges feladattal bíz­ták meg a közelmúltban a 22. sz. Volán autómentő szolgála­tát. A Közép-buna-völgyi Víz­ügyi Igazgatóság lánctalpas dózere munka közben ugyanis a folyóba merült. A speciális felkészültségű csoport meg Is jelent a baleset színhelyén, s hozzálátott a különleges fel­adat végrehajtásához. Megérkezésükkor a követke­ző látvány fogadta őket (fent, balra). A szemrevételezés, a tenni­valók felmérése után vontató­kötélre vették a póruljárt gé­pet (fent,'jobbra). Így már jó lesz. Húzhatjá­tok! (Lent.) Fantáziát látnak a Kercsi-termékekben Falusias ízeket keres a mm szakban 47 ezer csirkét tud­janak feldolgozni, mert csak egy műszakban dolgoznak, a korábbi kettővel szemben (amikor ugyanennyi volt a teljesítmény!) Tehették, hi­szen a napi két-három órás állásidőket 1984-re éves szin­ten húsz- órára csökkentették. Ehhez persze szemléletváltás­ra volt szükség: kiadok húsz­ezer forintot alkatrészre a gé­pek zavartalan működtetésé­hez, s nem vesztek kétmilliót az állásidőkkel, sőt a feles­leges üzemmenet kiiktatásá­val a gőz-, az áramfelhaszná­lásból is jócskán lefaragok ily módon. Me.g aztán, ma­napság már nem divat He­vesből száz-százhúsz vendég- rhunkást ingáztaini pusztán azért, hogy naponta ötvenezer csirkét vágjanak, két mű­szakban. Negyvenhéttel is beérik, egy műszakban. Nem lenne azonban teljes a kép, ha nem tennénk hoz­zá; alaposan dolgozott a tsz saját kereskedelmi irodája is. Része van abban, hogy az ér­tékesítés, főleg a külföldi fel­futott. Vevőt szereztek a — igaz nem’ volt nehéz — Her- csi mell- és combfilére. A' zsír- és sószegény termékre a kórházak veyők, hiszen emlí­tett tulajdonságai mellett az is előnyére válik, hogy isme­retlen a sütési veszteség, s könnyen szeletelhető. Ha valami igazán keresett, akkor a baromfihús az. S fő­ként az olcsóbb, darabolt nyak, far-hát az, amiből soha nincs elég. Éppen ezért sze­repel az ágazat tervei között a daraboló@ép vásárlása. Üjra gyárt baromfivirslit is Her­nád; 1930-ban hagyták abba a készítését, s idén kezdték újra. Hajnali kettőtől reggel hatig, vagy szombaton -vasú r - nap dolgozik az élelmiszer - feldolgozó szakcsoport száz­húsz tagja; gyártja a barom- fivirslit és a Hevesit. Duplán hasznosítva így a gépeket, ha­vi átlagban hetven órában. Talán nem is kell több, mert a piac telített. Kiút a hullámvölgyből A megszokott ízekkel szin­te el is telt a fogyasztó. A falusias ízesítésű csirkét, a Herminát keresik-ve&zik. Ven­nék, mert nem volt elég be­lőle. A termelő — a háztáji gazdaság —, és a tápkészltő érdekeltsége nem volt kidol­gozva a Hermina-program- ban. A megemelkedett költi ségek a keverőnél, a háztáji­nál jelentkeztek, míg a plusz- bevétel a tsz-nél. Érthető, hogy csökkent a Hermina mennyisége. Ráadásul a táp­ból (kényszerűségből ugyan) eltűnt a kukorica is. Az elszámoló árak közelíté­se a tényleges költségekhez, a kukorica visszajuttatása a tápba — az egyedüli megol­dás a termelői kedv újbóli fellendítésére, hogy a vevő megkapja azt, amit keres, íz­ben éppúgy, mint minőség­ben. A gazdaság pedig nye­reségben látja ennek majd hasznát. Ehhez azonban továbbra Is átgondolt lépésekre, körülte­kintő fejlesztésekre van szük­ség. Akkor nemcsak megtalál­ják a kiutat a hullámvölgy­ből, hanem ki is lábalnak be­lőle. Varga Edit ríntot, szemben a tavalyi tíz­millióval. S érdemes arra is odafigyelni: a sertésfeldolgozó 1977-tól nulla körüli értéket adott, 1983-ban némi veszte­séggel zárta az évet, s életre hívása óta az idén megközelí­ti a tizenhétmilliót. A ba­romfifeldolgozóé a múlt évi 24 millióról 1984-re 52 millió­ra futott fel. A kiváló eredmény nyitja? A világpiacon jobb lehetősé­gek nyíltak, kínálkoztak az év második és harmadik negyed­évében az értékesítésre. Igaz, Hernád az általa kibocsátott baromfi mennyiségének het­ven százalékát belföldön áru­sítja — Pest és Heves megye, valamint az agglomeráció 1600 boltjába, s a fővárosba a Jó­zsefvárosi Közért Vállalatnak szállítanak —, csak 30 száza­lék jut exportra, A Terim- pex, a Hungarocoop s a MA­VAD közvetítésével, szovjet, lengyel, kubai, olasz, holland, román piacra és az arab or­szágokba. Jó ajánlólevél volt Az ütemes, megbízható szál­lítási készség jó ajánlólevél­nek bizonyult. Persze ehhez az is kellett, hogy egy mű­Hosszabb távon Kifizetődő Tény, amit soha senki nem vitatott: Hernád létében meg­határozó a baromfiágazat. Volt azonban a gazdaság éle­tében olyan időszak is, ami­kor a józan észnek fittyet ' hanyva a. pesti és az agglo­merációban dolgozó üzeme­ket tekintették meghatározó­nak. Gondolom, nem a logika, hanem a nagy számok törvé­nye alapján: az 5 ezer 200 dolgozóból ugyanis 3 ezer Pesten, s a főváros közvetlen környékén talált magának el­foglaltságot Hernád égisze alatt. Ezt az idegen testet most január elsejére levá­lasztják a tsz-ről, s a létszám 3 ezerre apad. A felszámolás során elesnek ugyan némi nyereségtől, de hosszabb tá­von a veszteségeket, a kudar­cokat iktatják ki gazdálkodá­sukból. — A napnál is világosabb — mondja Oláh István, a ba­romfifeldolgozó-üzem pénz­ügyi-számviteli vezetője —, Hernádot az élelmiszeripar húzza ki a bajból. A sértés-, a baromfi- és a hulladékfel­dolgozó üzem nyeresége az idén eléri a hatvanmillió fo­SzeUemes. színvonalas volt az a már-már reklámszámba menő tv-film, amellyel úgy négy éve ország-világ előtt bemutatkozott a hernádi Március 15. Tsz. A rajzfilm a sikertelenség éveit érzékeltette. Majd azt a változást, amit a szemétdombra felröppenő, ott kapirgálö kiskakas megjelenése hozott magával. Broiler, Hermina, Hercsi-termé- kek. Aki ezekről hall, igencsak hozzákapcsolja a rendszergazdát, a Március 15. Tsz-t. Mert termékeikre érdemes odafigyelni. A termékek­re igen, ára a gazdaság vezetői és dolgozói az utóbbi időben nem sze­retik, ha foglalkoznak velük. A látványos felfutást, a nagyszerű ered­ményeket ugyanis szinte már bukásszámba menő huUámvölgy követ­te. Olyan ftudjrcsorozat, mely után gyengélkedve bár, de mostaná- h»n nróhál tain ráállni Hernád.

Next

/
Oldalképek
Tartalom