Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-31 / 306. szám
I 1984. DECEMBER 31., HÉTFŐ Településük 1 fejlesztéséért Most első ízben fordult elő Gyálon, hogy nagy nyilvánosság előtt érte elismerés azokat a lakosokat, akik kiemelkedő társadalmi műnkéjukkái — 12 millió forint értékben — segítették településük fejlesztését. A —""község felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségen ketten a Kiváló társadalmi munkáért arany fokozatát, nyolcán az Érdemes társadalmi munkás kitüntetést vették át és tizennyolcán kapták meg a HNF és a tanács elismerő oklevelét. A község 147 lakójának köszönőlevelet kézbesített a posta. Saját műszaki csoportjuk tesz Négy községben dolgoznak A Gazdasági Ellátó Szervezet, népszerűbb nevén a GESZ tevékenysége minden ráckevei, sőt azon túl, a vonzáskörzetéhez tartozó négy község lakói előtt is ismeretes. Hiszen a GESZ részben önállóan gazdálkodik a négy községben működő bölcsődékkel, körzeti orvosi rendelőkkel, a védőnői szolgálattal, óvodáikkal, iskolákkal, könyvtárakkal és művelődési házakkal. Fontos feladatuknak megfelelő a költség- vetési keretük: a most búcsúzó évben 37 millió forint volt. Az összeg nagy részét a karbantartási és kisjavítási munkák emésztették fel. Az elmúlt időszak tapasztalatai arra figyelmeztetnek, hogy gazdaságosan és hatékonyan csak ükkor tudnak majd dolgozni, ha lesz saját műszaki csoportjuk. Nos, a régi óhaj most teljesül, mert január 1- ! tői a szervezet Gazdasági Mű- . szaki Ellátó Szervezetté alakul át. vagyis a holnap beköszönő esztendőben már Ráckevén is 'GAMESZ működik. Az első szezon tapasztalatai a Hankában Vannak már törzsvendégek is N A kettes főközlekedési ütőn autózóknak bizonyára feltűnt Nagymaroson egy tábla, amelyen a felirat — Hanka-panzió — megállásra ösztökéli az út vándorát. Pontosabban csak azoknak tűnik fel, akik meg szerettek volna szállni egy-egy éjszakára a Dunakanyar e szép pontján. Ugyanis Zebegény- ben meg Nagymaroson sincs szálloda. Ami pedig a flzetövendég-szolgálatot illeti? Valahogy nem eze- rciík ezt a formát a nagymarosiak. Pedig megszervezte a Dunatours, de nem sok sikerrel. Szemben, a másik parton, Visegrádon inkább vannak kiadó szobák. Gondban van tehát az, akit itt ér az este. Illetve csak volt, hiszen a nyár elején megnyitotta szobáit a Hanka panzió. HELYBEN'. A panzió vezetője, tulajdonosa Lencsés Klára. Valamikor albérletben lakott itt Szabó Istvánnénál. A néni halála után az örökösök el akarták adni a házat, kapott az alkalmon, és megvásárolta. Eleve azzal a szándékkal, hogy megpróbálja kamatoztatni a nagy alapterület adta lehetőségeket. Korábban a Budapest- környéki TÜZÉP-nél dolgozott, naponta utazott, s így gyakorlatilag reggel hattól este hatig lekötötte a munkája. Elsőrendű szempont volt tehát, hogy helyben dolgozzon, s ehhez kapóra jött a ház, p így az ötlet: panzió. — Július kilencedikén nyitottunk, addig rengeteget dolgoztunk a házon. Három hónapon keresztül látástól vakulá- sig — mest.te az előzményeket Lencsés Klára. — Négy szobát alakítottunk ki tizenegy ággyal, két zuhanyzót, külön a férfiaknak és a nőknek, s büfét. Természetesen a kétkezi munkán kívül rengeteg idegeskedéssel jártak az előkészületek. Az "iratok és engedélyek megszerzése nagyon hosszadalmas, idegtépő. FELÁRON. — Milyen tapaszMire számíthat az autós? Elöregedőben hazánk járműállománya. Magyaror- szag minden esztendőben vásárol ugyan új kocsikat, de a forgalomba lépőik arra sem elegendőek, hogy a'Keresletet kielégítsék, nemhogy á'kfszupét-álásra érdemeseket pótolják. Így évről évre nő az átlagos életkor; a motorizáció aranykorának tartott 70-es években nem érte el a három evet sem, ma pedig megközelíti a nyolc esztendőt. Eme tények birtokában fogalmazódik meg a kérdés: Számíthatunk-e a valamiféle javulásra, és egyáltalán, milyen lehetőségek vannak a kedvezőtlen helyzet megváltoztatására? Nézzük, mi történt? A szervezeti változások — tanácsi felügyelet alá irányították a szervizeket és kisvállalatokat alakítottak, abban a reményben, talán kialakul a verseny. Ehelyett tovább nehezült a helyzet, mert az alkatrészellátással foglalkozó szervezetek késve alakulták, már nem tudtak egyensúlyt teremteni. Egyes vélemények szerint a bajt a járműjavítók és az alkatrészellátók között feszülő érdekellentétek okozzák. Az, hogy a szerelők anyagilag az új alkatrészek beszerelésében érdekeitek, az alkatrészellátók viszont azt mond iák: ha a szerviznek van pénze, akkor tartalékol alkatrészt, s ebből adódóan párhuzamos készletek halmozódnak fel — ez okozza a hiányt. Ha viszont pénzszűkében van, akkor az sem kizárt, hogy a minimális készletre sincs fedezete. Mások nem tartják elég ösztönzőnek az alkatrészfelújításra -gyártásra ható szabályozói endszert. S van olyan alkatrész is, amelynek felújítása többe kerül, mint az új. Hírt kaptunk nemrég arról, hogy egy új rendszer kidolgozásán munkálkodnak a szakemberek. Természetesen a rendszer működéséhez szükséges érdekeltségekre, szabályozókra ;s kitér majd a javaslat. Előzetes elképzelés szerint úgynevezett gesztorra bíznák az elhasználódott. alkatrészek begyűjtését, raktározását, felújítását és kiadását. A koncepció januárban ölt végleges formát, így ma még nem ismeretes teljes mélységben az elképzelés. Az autósok személyes tapasztalatai mindenesetre lehangolok. Többnyire a gépkocsitulajdonosoknak kell rchangálniok egyik üzletből a másikba, maszektól az állami kereskedőig, s vissza, hogy alkatrészhez jussanak. A hiányok és az áremelkedések sok esetben arra késztetik az úrvezetőket, hogy vagy maguk bütyköljék meg autójukat, vagy fusiban csináltassák meg. Megoldatlan a garanciális javítás is. M»utái. egyre nehezebb új személyautóhoz jutni, ritkábban 'szánják cserére magukat az emberek. így egyfelől többet kell költeni az egyre öregedő autóra, másfelől éppen a költségek növekedése miatt jobbára csak a legszükségesebb javításokat végzik, vagy végeztetik el. Ennek következményeként o műszaki állapot romlásával kell számolni, ami viszont a biztonságos közlekedést teszi kétségessé. A helyzet adott, miként lehetne rajta változtatni? Többen szorgalmazták: javítani kell a szakmunkásképzés színvonalát, mert a hiányos ismeretekkel munkába lépő ifjú szerelők, aligha tudnak minőségi szolgáltatást nyújtani. Meggondolandó: nem csökkennének-e a költségek, ha alkatrészekre szakosodnának a felújítással foglalkozó gazdálkodó szervezetek? Mindenesetre segítené a hazai motorizációt, ha jobban együttműködnének az abban érdekelt vállalatok. Mert, 1985 első fi,eben kormánybizottság keresi a gépjárműbeszerzés szélesítésének lehetőségét. Többen felvetették: szükség volna .a vezérképviselet és a márkaszerviz keresztezéséből létrejövő új társulásra, ami egy kézben tartaná a kereskedelmet, a szervizelést, a javítást, az al- kafrészeVátást és a selejtezést. Hogy valóban szükség van-e ilyen felállású és feladatú gazdálkodó szervezef- ra, még nem eldöntött. tálatokra tettek szert a nyitás óta eltelt időszakban? — Nagyon jó volt a nyár, sokan szálltak meg nálunk százötven forintért. A kötelező reggeliért plusz huszonöt forintot kértünk, a gyerekeknek kedvezményt adtunk, — Megérte a sok fáradságot, a bizonytalanságot? — Nem fűztünk különösebb reményeket .ehhez, nem akartunk gyorsan meggazdagodni. Az volt a szempont, hogy legalább annyit keressek, mint a régi munkahelyemen, s hogy ne kelljen naponta utazgatni. Már most vannak visszatérő vendégeink. Tizenöt percre van a Duna, a 14 éven aluli gyerekek féláron lakhatnak itt, a Hanka- panzióiban. BOROZÓ. — Terveznek-e új szolgáltatást vagy bővítést a következő szezonra? — Szeretnénk rehdezmi az udvart, a ház alatti nagy pincéből borozót csinálnánk. Elképzelésünk vari bőven, a megvalósítás már nehezebb. Sok energiát, fáradságot, s természetesen sok pénzt igényel. Most csak egy szobáját lakják a panziónak, csendes a ház. a környék. A hóban óriás fa-rönkök várják a tavaszt, amikor is ácsolt pad, aszta! lesz belőlük. Fiedler Anna Mária Megérkezett a segítség Lánctalpas dózer a Dunában Különleges feladattal bízták meg a közelmúltban a 22. sz. Volán autómentő szolgálatát. A Közép-buna-völgyi Vízügyi Igazgatóság lánctalpas dózere munka közben ugyanis a folyóba merült. A speciális felkészültségű csoport meg Is jelent a baleset színhelyén, s hozzálátott a különleges feladat végrehajtásához. Megérkezésükkor a következő látvány fogadta őket (fent, balra). A szemrevételezés, a tennivalók felmérése után vontatókötélre vették a póruljárt gépet (fent,'jobbra). Így már jó lesz. Húzhatjátok! (Lent.) Fantáziát látnak a Kercsi-termékekben Falusias ízeket keres a mm szakban 47 ezer csirkét tudjanak feldolgozni, mert csak egy műszakban dolgoznak, a korábbi kettővel szemben (amikor ugyanennyi volt a teljesítmény!) Tehették, hiszen a napi két-három órás állásidőket 1984-re éves szinten húsz- órára csökkentették. Ehhez persze szemléletváltásra volt szükség: kiadok húszezer forintot alkatrészre a gépek zavartalan működtetéséhez, s nem vesztek kétmilliót az állásidőkkel, sőt a felesleges üzemmenet kiiktatásával a gőz-, az áramfelhasználásból is jócskán lefaragok ily módon. Me.g aztán, manapság már nem divat Hevesből száz-százhúsz vendég- rhunkást ingáztaini pusztán azért, hogy naponta ötvenezer csirkét vágjanak, két műszakban. Negyvenhéttel is beérik, egy műszakban. Nem lenne azonban teljes a kép, ha nem tennénk hozzá; alaposan dolgozott a tsz saját kereskedelmi irodája is. Része van abban, hogy az értékesítés, főleg a külföldi felfutott. Vevőt szereztek a — igaz nem’ volt nehéz — Her- csi mell- és combfilére. A' zsír- és sószegény termékre a kórházak veyők, hiszen említett tulajdonságai mellett az is előnyére válik, hogy ismeretlen a sütési veszteség, s könnyen szeletelhető. Ha valami igazán keresett, akkor a baromfihús az. S főként az olcsóbb, darabolt nyak, far-hát az, amiből soha nincs elég. Éppen ezért szerepel az ágazat tervei között a daraboló@ép vásárlása. Üjra gyárt baromfivirslit is Hernád; 1930-ban hagyták abba a készítését, s idén kezdték újra. Hajnali kettőtől reggel hatig, vagy szombaton -vasú r - nap dolgozik az élelmiszer - feldolgozó szakcsoport százhúsz tagja; gyártja a barom- fivirslit és a Hevesit. Duplán hasznosítva így a gépeket, havi átlagban hetven órában. Talán nem is kell több, mert a piac telített. Kiút a hullámvölgyből A megszokott ízekkel szinte el is telt a fogyasztó. A falusias ízesítésű csirkét, a Herminát keresik-ve&zik. Vennék, mert nem volt elég belőle. A termelő — a háztáji gazdaság —, és a tápkészltő érdekeltsége nem volt kidolgozva a Hermina-program- ban. A megemelkedett költi ségek a keverőnél, a háztájinál jelentkeztek, míg a plusz- bevétel a tsz-nél. Érthető, hogy csökkent a Hermina mennyisége. Ráadásul a tápból (kényszerűségből ugyan) eltűnt a kukorica is. Az elszámoló árak közelítése a tényleges költségekhez, a kukorica visszajuttatása a tápba — az egyedüli megoldás a termelői kedv újbóli fellendítésére, hogy a vevő megkapja azt, amit keres, ízben éppúgy, mint minőségben. A gazdaság pedig nyereségben látja ennek majd hasznát. Ehhez azonban továbbra Is átgondolt lépésekre, körültekintő fejlesztésekre van szükség. Akkor nemcsak megtalálják a kiutat a hullámvölgyből, hanem ki is lábalnak belőle. Varga Edit ríntot, szemben a tavalyi tízmillióval. S érdemes arra is odafigyelni: a sertésfeldolgozó 1977-tól nulla körüli értéket adott, 1983-ban némi veszteséggel zárta az évet, s életre hívása óta az idén megközelíti a tizenhétmilliót. A baromfifeldolgozóé a múlt évi 24 millióról 1984-re 52 millióra futott fel. A kiváló eredmény nyitja? A világpiacon jobb lehetőségek nyíltak, kínálkoztak az év második és harmadik negyedévében az értékesítésre. Igaz, Hernád az általa kibocsátott baromfi mennyiségének hetven százalékát belföldön árusítja — Pest és Heves megye, valamint az agglomeráció 1600 boltjába, s a fővárosba a Józsefvárosi Közért Vállalatnak szállítanak —, csak 30 százalék jut exportra, A Terim- pex, a Hungarocoop s a MAVAD közvetítésével, szovjet, lengyel, kubai, olasz, holland, román piacra és az arab országokba. Jó ajánlólevél volt Az ütemes, megbízható szállítási készség jó ajánlólevélnek bizonyult. Persze ehhez az is kellett, hogy egy műHosszabb távon Kifizetődő Tény, amit soha senki nem vitatott: Hernád létében meghatározó a baromfiágazat. Volt azonban a gazdaság életében olyan időszak is, amikor a józan észnek fittyet ' hanyva a. pesti és az agglomerációban dolgozó üzemeket tekintették meghatározónak. Gondolom, nem a logika, hanem a nagy számok törvénye alapján: az 5 ezer 200 dolgozóból ugyanis 3 ezer Pesten, s a főváros közvetlen környékén talált magának elfoglaltságot Hernád égisze alatt. Ezt az idegen testet most január elsejére leválasztják a tsz-ről, s a létszám 3 ezerre apad. A felszámolás során elesnek ugyan némi nyereségtől, de hosszabb távon a veszteségeket, a kudarcokat iktatják ki gazdálkodásukból. — A napnál is világosabb — mondja Oláh István, a baromfifeldolgozó-üzem pénzügyi-számviteli vezetője —, Hernádot az élelmiszeripar húzza ki a bajból. A sértés-, a baromfi- és a hulladékfeldolgozó üzem nyeresége az idén eléri a hatvanmillió foSzeUemes. színvonalas volt az a már-már reklámszámba menő tv-film, amellyel úgy négy éve ország-világ előtt bemutatkozott a hernádi Március 15. Tsz. A rajzfilm a sikertelenség éveit érzékeltette. Majd azt a változást, amit a szemétdombra felröppenő, ott kapirgálö kiskakas megjelenése hozott magával. Broiler, Hermina, Hercsi-termé- kek. Aki ezekről hall, igencsak hozzákapcsolja a rendszergazdát, a Március 15. Tsz-t. Mert termékeikre érdemes odafigyelni. A termékekre igen, ára a gazdaság vezetői és dolgozói az utóbbi időben nem szeretik, ha foglalkoznak velük. A látványos felfutást, a nagyszerű eredményeket ugyanis szinte már bukásszámba menő huUámvölgy követte. Olyan ftudjrcsorozat, mely után gyengélkedve bár, de mostaná- h»n nróhál tain ráállni Hernád.
