Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-31 / 306. szám

6 1981. DECEMBER 31., HÉTFŐ Bioritmus, avagy üzleti fogás Aki osztrák kabátot vesz, annak elkészítjük a biorit­musát — mondta Preszter Sándor, aki iparcikkosztály­igazgató a Skála Metróban. Szerettünk volna valami olyat adni a vásárlóknak, amj nem átlátszó vevőcsali, hogy a kereskedő akkor ve­ti be, ha nyakán maradt az áru. Az osztrák télikabátot háromezerhatszázért önma­gában is elviszik. De a ve­vő játékos, és mi sok szá­mítógépet szeretnénk árul­ni. A fókuszban Gajáry Ödön, egy kellemes öregúr nyomkodja a Commodore számítógép gombját. — Nézem a Commodorét. Jön a vevő, mutatja a ka­bátblokkot, mondja a ke­resztnevét, születési évét, hónapját, napját, Gajáry úr nyomja a gombot, a képer­nyőn három jelsor jelenik meg, az érzelmi, értelmi és a fizikai erő jelsora, egy, Készül a bioritmus. A számító­gép előtt Gajáry Ödön hónapra előre, kénti állásban. kétnapon­Belegondolok, hogy öreg­anyám ezt Commodore nél­kül is tudta, mert ha öreg­tata, a drága, megivott egy vödör rizlinget, hát nyilván abszolúte csendes bioritmus következett őnála. Ha meg fölmérgesítették az adóki­vetéssel, némi kis beszol­gáltatással, hát az égzen­gés elől meg öreganyám kotródott be megértőén a kamrába, és órákig nagy műgonddal nézegette, nem rohad-e a téli alma. Amíg a bioritmus hétszentséges órá­ja el nem múlt. Most meg a Commodore-gép, képer­nyővel és kétnaponként ki­számítva ... Jó, hogy ebben a napi 8—9 milliós forgal­mú áruházban nem csinál­nak bioritmust még a tíz forintos zsebkendő vevőjé­nek is. F. D. Négyszemközt a sértettel Bedőltek átlátszó trükkjeiknek Amióta világ a világ, mindig voltak és lesznek csalók és szélhámo­sok, no, meg az előbbiek szerencséjére — hiszékeny emberek. Az egy­kori taláros és parókás jogászvilágban legalább annyi dolgot adtak az ítélkezőknek, mint manapság. A hiszékenységgel párosuló könnyelmű­ség kedvező légkört teremt a kalandoroknak, szélhámosoknak, akik Jetkiismeretlenül kihasználják áldozataikat. A bűntett súlyát ugyan nem csökkenti az a tény, hogy a póruljárt áldozat kevéssé volt kö­rültekintő, de ennek felismerése szerepet játszhat a hasonló esetek megelőzésében. Nehéz elképzelni, hogy valaki, féltett családi értékeit az első szóra átadja egy idegennek, akit akkor látott életében elő­ször. Pedig de hányszor előfordul! megállt egy presszónál. Most, hónapok elteltével sem tudja megmagyarázni magának az egészet. — Nézze én nem vágyóit mulatós ember, az időt is saj­nálom ilyesmire. Mi dolgozunk szombaton és vasárnap is, a szabadnapok meg kellenek az építkezéshez. Még ilyenkor té­len is ott alszom. Egy kis fé­szert csináltam magamnak, úgy őrzöm az anyagokat, ne­hogy eltűnjön a cement, a tég­la. Annyira vigyázok mindenre, azután mégis odalett a 100 ezer forint. A történetet ismerem, hal­lottam a vallomásokat. Ami­kor a férfi bement a szórako­zóhelyre, hogy magiigyon egy fél deci pálinkát, mellészegő­dött két v asszony. Belemele­gedtek a társalgásba, s egyi­kük meghívta: jöjjön el a la­kására. A bíró megkérdezte a sér­tettet : — Mit képzelt, miért olyan kedvesek? — Azt hittem, szerelmes­kedni akarnak... — Nem gondolta, hogy meg­látták a nagy köteg bankje­gyet? — Hát, egy kis ital akkor már volt bennem. Az asszonyok valóban haza­vitték a férfit a lakásukba, de a kalandnak nem sok köze volt a szerelemhez. Egyikük kira­gadta a kezéből az autóstáskát a 100 ezer forinttal, és máris odaadta a kisfiának, aki azon­nal elinalt a zsákmánnyal, időközben a férj is előkerült, úgy hogy a károsult jobbnak látta, ha gyorsan odébbáll. A markecoló társaság mi­után megkaparintotta a pénzt, bérelt gépkocsiba ült, és az­zal vitette magát a szomszéd faluban lakó rokonokhoz. Út­közben magálltak a vendéglő­nél, az italboltnál, úgyhogy egyre jobb hangulatuk tá­madt. Ök is megfeledkeztek az óvatosságról. A pilóta meg­látta náluk a nagy köteg bankjegyet, amiből egy ezrest még el is potyogtattak. Ez a tanúvallomás igazolta a sér­tett feljelentését, ami adott esetben még szerencsének te­kinthető, hiszen van bizonyí­ték. Ám a pénz már nincs meg* mert a díszes társaság a roko­nokkal még aznap elszórakoz­ta. Kihirdették az ítéletet, amely — ügyészi fellebbezésre — szigorúbb, mint első fokon volt. A> szálhámosinók, akik többszörösen visszaesők, két, illetve három évet töltenek börtönben és rács mögé kerül az egyik férj is. A tárgyalás után a sértett még odament a bíróhoz meg­tudakolni: a rabkeresetből le­vonva, mennyi idő alatt térül­het meg az a 100 ezer forint? A beszélgetésből annyit had­A tanácstól jöttem Nemrég Nagykörös környé­kén történt az alábbi eset: jól öltözötc középkorú hölgy állított be egy idős ' asszony­hoz. Ügy mutatkozott be, mint a helyi tanács ügyintézője. Előzőleg tájékozódott valame­lyest a szomszédoknál vendég­látójának körülményeiről, s amit így megtudott, elég volt ahhoz, hogy bizalmat ébresz- szen a háziasszonyban. Mint mondotta, környezettanul­mányt készít, mert nagyobb összegű szociális segélyt akar­nak kiutalni. Nevezetesen öt­ezer forintot, és a bundás hölgy bizonyságul elő is vette a pénzt. Felajánlotta, hogy nyomban átadja, de erre vé­gül mégsem került sor. A beszélgetés ugyanis más fordulatot vett. A látogató el­mondása szerint a tanácsnál ünnepséget rendeznek és a te­rem feldíszítéséhez néhány kellékre volna szüksége. Jó lenne például az a falra akasz­tott szép antik óra, a két nagy ezüst gyertyatartó, a kristály­váza az asztalról... Minek szaporítsuk a szót, a látogató megkapott mindent és cserébe csak egy bal kézzel írt átvételi elismervényt ha­gyott a házigazdánál, Kovács Pálné aláírással. Az idős asszony később megtudta, hogy vendége soha­sem dolgozott a tanácsnál, ami egyébként nyilvánvaló, hiszen az ügyintézők nem állítanak be senkihez kölcsönigények­kel. Amikor rájött, hogy be­csapták, feljelentést tett . a rendőrségen. Az egyik szom­széd hetekkel később felismer, ni vélte a látogatót a nagykő­rösi piacon, mások egy piros autóban látták — de a szá-lhá- mosnő még nem került elő. A történteknek viszont híre ment és legközelebb,, ha megint ^be­állít valahová, remélhetőleg kevesebb bizalommal fogad­ják. Pásztcróra helyett Az a károsult, akivel egy bírósági tárgyalás szünetében beszélgettem, ötvenöt éves traktoros. Sajnálkozott, hogy ismét rámegy a tárgyalásra egy szabad nat>ja — ez már fel- jebbviteli —, de hát 100 ezer forintról van szó, és az nagy pénz. Sokat kell dolgoznia ér­te. Ű.j, százhúsz négyzetméter alapterületű házat építenek. Összkomfortosat. Négy gyere­ke van, egy fél óvodára való unokája,, szóval nagy a csa­lád. A 100 ezer forint az épít­kezéshez kellett volna, köl­csönre vette fel annak idején az OTP-től. Elindult a bank- jogyköteggel hazafelé, de va­lahogy úgy adódott, hogy Mik vannak?! Toronyvcszély. Hacsak nem találunk valamilyen megol­dást hamarosan, a világhírű pisai ferde torony elöbn-utóhb va­lóban eldőlhet — nyilatkozta új­ságíróknak Giuseppe Toniolo pro­fesszor, a városi tanács különbi­zottságának elnöke. A statikai szakértők a veszély tudatában je­lenleg is több műszaki megoldást tanulmányoznak, amellyel meg le­hetne állítani az épület lassú el­hajlását. Az elmúlt esztendőben egyébként a híres műemlék újra 1,19 milliméterrel mozdult tovább a függőlegestől. lőttem: uram, máskor legyen óvatosabb... A szentendrei bíróságon is­merősként üdvözlik Futó And­rást. A középkorú férfi 1967 óta ugyanis nem kevesebb, mint tíz alkalommal volt bün­tetve kisebb szélhámosságo­kért. Legutóbb, mint különö­sen visszaesőt egy évre von­ták ki a forgalomból. Futó Andrásnak nincsenek változatos trükkjei, úgy is fo­galmazhatunk: némi variá­ciókkal mindig önmagát is­mételgeti. Olyan kedves volt... Legutóbbi lebukása előtt például egy nyugdíjas asszonyt keresett fel azzal a mesével, hogy faanyagot vásárolt az Áfész-íelspen, de kevés a pén­ze és nem tudja kifizetni. Százötven forintot kért köl­csön (kétszázat kapott, mert nem volt otthon apró), arra hivatkozva, hogy ismeri a kölcsönző fiát. Még aznap visszatért. Most már arra hi­vatkozott, hogy a feleségét autóbaleset érte, s a kórházba szállításához kellene ötszáz forint. A harmadik alkalom­mal már ezer forintra lett vol­na szüksége... Más helyekaft bajüa jutott gépkocsivezetőnek adta ki magát, akinek a kocsi javítá­si költségeihez kall néhány száz forint. Szinte mindig megkapta a kért összeget és kivétel nélkül valamennyi esetben asszonyoktól. Hogy miért voltak ilyen hi­székenyek? Egyikük így fogal­mazott: Olyan jó megjelenésű, kedves beszédű férfi... Gál Judit ■h Peches betörő. Ilyen alkál­in makkor szokás megjegyezni “ — mellesleg teljes joggal —, hogy a legkülönösebb eseteket minőig az élet produkálja. Stock­holm egyik külvárosában, Skar- holmenben egy híradástechnikai szakűzlctbe behatolt betörő ugyan- , éppen, amikor terjedelmes zsákmányával távozni akart, be­szorult a menekülési útvonalként kiválasztott szellőzőnyilásba. Hiá­ba erőlködött, csakhamar rá kel­lett jöhnic! önerejéből nem képes kijutni onnan. Begélykiáltásait meghallva egy Járókelő kihívta a rendőrséget, ám még nekik is csak egyórás munkával sikerült kisza­badítaniuk „fogságából” a balsze­rencsés tolvajt. Évszázados merénylethistória Bomba, tőr és puskagolyó NEM EGY rövidre szabott újságcikk, hanem valószínűleg egy vaskos könyv sem lenne elég a történelem leghíresebb gyilkosságainak és merényletkísérleteinek felidézéséhez. S hogy az összeesküvés, az erőszak, a törve,tés nem csupán a sö­tét évszázadok tartozéka, hanerp — sajnos — elválaszthatat­lan része napjaink nemzetközi politikájának is, arra elegendők emlékeztetőül a közelmúlt hetek olyan esetnényei, mint Indira Gandhi kormányfő megölése szikh testőrei által, vagy az ír köztársasági hadsereg terroristáinak emberéleteket követelő, ám alapvető célkitűzéseiben sikertelennek bizonyult, Marga­ret Thatcher brit miniszterelnök asszony ellen elkövetett ok­tóberi bombarobbantás. A merényletek históriáját a történészek, mint annyi más területen, az ókori görögökig vezetik vissza, egész addig, hogy időszámításunk előttt öbb mint félezer évvel Hipparkhosz athé­ni tirannust két köztársaságpárti fiatalember meggyilkolta. I. e. 370-ben laszont, a thesszáüai állam megalapítóját épp a perzsák elleni hadjárata előtti díszszemlén ölik meg. S továb­bi nevek az elkövetkező évszázadokból: Scipio Africanus Mi­nor romai konzul, Karthago legyőzője — álmában szúrják le. Tiberius Gracchus római tribün, haladó reformok kidolgozója — szenátorok verik agyon. Cicerót, a legendás szónokot épp­úgy erőszakkal teszik el láb alól, mint Julius Caesart, s más császárok,, királyok hosszú sorát Európa-szerte, s persze (ha a részietek kevéssé ismertek is) a világ többi táján. A középkor szintén a bérgyilkosok aranykora. Tőrüktől sem $ápák, sem világi uralkodók nem menekülhetnek — igaz, ők is gyakran használnak bérenceket ellenfeleik félreálljtásá- ra. Neveket sorolni szinte felesleges. Ragadjunk ki inkább néhány nevet saját századunk merénylettörténetéből. Ií. Vil­mos német császár, Ferenc Ferdinand, a monarchia trónörö­köse, Sándor jugoszláv király, Erzsébet királynő, Rathenau és Jean Jaures. Mussolini 1924-ben négy merényletet is tűiéit, mint ahogy kudarcba fulladt a Hitler elleni — a kikerülhetet­len háborús vereség közeledtével szervezett — bombamerény­let is. < A második világháború után, a tömegkommunikáció fej­lődésével a terrorcselekmények híre sokszor már órák alatt beszáguldottá a földgolyót, a merényletek nemegyszer nemze­tek, országok sorsát változtatták meg, terelték új, jobb, vágy rosszabb mederbe. Ki tudja például, nem alakult volna-e másképp indiaiak és pakisztániak millióinak élete, ha Mahatma Gandhival nem végez három közelről leadott lövéssel egy Godse nevű nacio­nalista, szinte azonnal kirobbantva a hindu—muzulmán ellen­ségeskedések újabb hullámát? Bandaranaike ceyloni minisz­terelnököt is egy felbujtott fanatikus ölte meg. Patrice Lumum- bát, az afrikai forradalmi mozgalmak egyik vezetőjét elhur­colták, s Katangában orvul megölték. Fidel Castro ellen szám­talan merényletet szervéztek — köztük is kiemelkedik a Cl A hajmeresztő terve, hogy gyorsan ölő méreggel átitatott sziva­rokat juttassanak el a kubai elnökhöz. Am nem mentes ál­dozatoktól az Egyesült Államok sem. 1963 novemberében ösz- szeesküvés áldozata .lett John Fitzgerald Kennedy elnök. Máig sem derült ki, hogy ki is húzta meg a dallasi tankönyvtárban talált távcsöves puska ravaszát, milyen köze volt a merénylet­hez a hivatalosan gyanúsított Lee Hárwey Oswaldnak, s tűiért Ölte meg őt Jack Ruby bártülá-jdoHöi?-"Ä- “Warfensjeleit^és megszületett, a háttér azonban éppoly tisztázatlan, mint .ami­lyen a Malcolm X haladó néger politikus. Martin LutKer Klng polgárjogi vezető, vagy — ugyanabban az évben, 1968-ban — a Kennedy család másik tagja, Robert esetében. Ami ezek után következik, az már a közelmúlt, a legutób­bi évtized históriája. 1975-ben katonai, hatalomátvétel során megölték Mudzsibur Rahmant, a független Banglades egyik megteremtőjét. Aktivizálódtak a szélsőséges terroíszervezeték az NSZK-ban, Olaszországban, Törökországban és másutt sok­szor szabályos hadüzenetet intézve az elnyomó államappará­tushoz. Végeztek Áldó Moro volt olasz kormányfővel, megszo­kottá váltak az emberrablások, a levélbombák, áldozatokat követelő repülőgép-eltérítések. Szomorú, de reális megállapí­tás: a terrorizmus igazi iparággá változott — csakúgy, mint az antiíerrorizmus. i MINDEBBŐL az következne, hogy a terrorcselekményeket, mint a napi politika elfogadott részét kell szemlélnünk? Sem­miképp. Az viszont tény, hogy a világ különböző részéin 1931-ban több kormányfárfi esett bombamerénylet áldozatául. A d.szemelvényen ülő Szadat egyiptomi államfő ellen egy ka­tonai parádén valóságos rohamra indultak a merénylők. Ba- sir Dzsemajel megválasztott libanoni elnökkel szintén bomba- robbanás végzett. Ronald Reagan viszont — II. János Pál pá­pához hasonlóan — csak megsebesült. Legutóbb pedig d That­cher asszony és Indira Gandhi elleni, már említett merénylet keltett világméretű felháborodást. Pest és Vác között indult \ Vasúttörténetem dióhéjban Száznegyven éve indult meg az első magyar vasúti pálya, a Pest—Vác közötti szakasz építése, és ezzel kez­detét vette a hazai vasút meglehető­sen mozgalmas története. Még az első kapavágás meg sem tör­tént, s kitört a vihar. Az újságírók kotnyeleskedtek bele a dolgokba. A Budapesti Híradó 1844. augusztus 2-án, Hírharang című rovatában adta közre: „A Központi Vasút körüli munkákat már megkezdték a váci töltés mellett, bár mielőbb mondhatnák, hogy be is fejezték azokat.” Micsoda? — hördül­tek fel a városatyák —, mielőtt szabad királyi Pest város tanácsa átadta volna az ajándéktelkeket, a Középponti Vas­úttársaság már az ásatásokhoz kez­dett?.' Nosza, kivonultak szemrevételez­ni a magánrétek és a Városliget kö­zötti közlegelőre, ahol kiderült, hogy még csak felvonulóban vannak az Ull- mann Móricz pesti nagykereskedelmi vállalkozó vezette társaság alkalmazot­tai, az Amerikát is megjárt Ch. F. Zimpel vasútépítő mérnök kubikosai... Arra a bizonyos kapavágásra jó két hó­napot kellett még várni. Ott kinn a réten azonban a városi hivatalnokoknak azt követően is gya­korta akadt dolguk. Az ingyen . áten­gedett 24 öl szélességű földsáv határait ugyanis az efféle munkákban járatlan parasztmunkások rendre jócskán ki­kitolták. A „Hírharang” tollnokának óhaja végül mégiscsak teljesült: a 33,6 kilométer hosszú pálya rövid idő alatt megépült, „... a pesti váczi vonal 1846. júl. 15-én valósággal megnyitta­tott”. A Magyar Középponti Vasúttársaság megalakulása pillanatától pénzügyi za­varokkal küszködött:' 1847. szeptember Nén ugyan még átadta a Pest—Szolnok vonalat — a 100 kilométeres távot 16 kocsin 700 utas 3 óra 22 perc alatt tet­te meg —, aztán 1848 után csődöt je­lentett. A birodalmi vasút részeként, majd ismét a magánvállalkozás fellen­dülésével folytatódott a fejlődés. 1850- ben elkészült a Vác—Pozsony, 1854- ben a Cegléd—Szeged szakasz• és meg­kezdődött a Szolnok—Püspökladány— Hebrecen. valamint a Mohács—Pécs vo­nal építése. 1866-ra a magyarországi hálózat hosszá elérte a 2200 kilomé­tert. A kiegyezést követően kezdett mind­inkább formát ölteni Széchenyi 1848- ba,n papírra vetett elképzelése; a fő­városból sugarasan kiinduló fő-, mel­lék- és szárnyvonalak épültek. 1878-ban már hétezer kilométer pá­lyán pöföglek a gőzösök; jellemző az eakon vasútépítés ütemére, hogy 1867- től a millennium évéig évente több mint 400 kilométer pálya épült; az l. világháború idejére az ország vasúthá­lózata teljesen kifejlődött. A normál 1435 milliméteres — nyomtávú pá­lyák hossza elérte a 21 ezer 200 kilo­métert. 1870-től mindinkább hazai gyártású gözmozdonyok váltották fel az osztrákokat, s nem is akármilye­nek! A párizsi világkiállításon bemu­tatott gőzösünket aranyeremmel dljaz- Iuk! 1083-ban múlt 100 éve, hogy meg­jelentek a magyar vonalakon a Nem­zetközi Hálókocsi Társásag haló- és etkezokocsijai, s több mint fél évszá­zada, hogy 1932-ben végigszaladt Buda­pest es t\.omarom kozott az első Kan- dó-villanymozdony. Az I. világháború után 8707, kilomé­terre csökkent az ország vasútvonal- lalózata, a II. világháború elpusztítot­ta a vágányok egylíarmadát. A hidak 15 százaléka épségben,, a kocsipark 4 a mozdonypark 10 százaléka volt üzem­képes 1945-ben. S 1946-ra — a 100. év­fordulóra —, a magyar vasút ismét működött! Már napjaink krónikája a felszaba­dulás óta eltelt négy évtized. Nagy feladatokhoz nőtt fel a magyar vasút, és elsősorban minőségében változott. Ez azonban már mindenki előtt ismert. Dcrcgún Gábor 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom