Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-31 / 306. szám
1984. DECEMBER 31., HÉTFŐ Konzervgyár a téeszben Hogy a fogyasztók asztalára változatos, sajátos házi ízesítésű savanyúság és befőtt kerüljön, s a gazdaságok is több nyereséghez jussanak — ez az igény hívta életre a termelőszövetkezetékben a tartósító ágazatolcat. Tevékenységük, mint arról képeink is tanúskodnak, messze túlterjed az egyszerű savanyítóüzemek körén, és jól kiegészíti a konzervgyárak termékeit. A csepeli Duna Tsz 1. sz. konzervgyári üzemében éppen a gyöngyhagymát dolgozzák fel, ínyenceknek való savanyúság lesz belőle (a cím fölötti képen). A vecsési Ferihegy Tsz az idén kétszázhatvan hektá- i ron termesztett káposztát. Ennek felét saját savanyító . üzemében dolgozza fel (a középső felvételen). A dunavarsányi Petőfi Tsz délegyházai tartósító üzemeben is teljes nagyüzem volt decemberben (lent). A gyógyítás, a szociális ellátás politikai feladat is A fejlődés dinamizmusa töretlen Az egészségügyi törvény, a Polit‘_________________________Kai Bizottság 1979-es és a megyei pártbizottság 1980 novemberi határozatának szellemében mind a politikai és szakmai munkában nagy figyelem fordult az egészségügy fejlesztésére és szervezésire. A párt- és állami szervek erőfeszítéseinek, s a mintegy 12 000 egészség- ügyi dolgozó döntő többségének hivatástudattal átitatott munkája eredményeként az ellátás színvonala a VI. ötéves tervben tovább emelkedett. Ami a feltételeket illeti, elsődlegesnek tekintettük az egészségügyi és szociális intézmények bővítésével egybekötött rekonstrukciót. A rendelkezésire álló erőforrásokat mindenekelőtt az ellátatlan területek, a fekvöbeteg,eilátás fejlesztésére, ezen belül az aktív ágyak számának emelésére, a gépi műszerezettség javítására, valamin^ a járóbetegellátás tárgyi, technikai és személyi feltételeinek minőségi javítására fordi- > tottuk. A kerepestwrcsai Flór Ferenc Kórház 342 ágyas pavilon bővítésével, a törökbálinti megyei tüdőkórház kisméretű bővítésével a kórházi ágyak száma az elmúlt négy évben 385lHről 4190-re emelkedett. Mindennek ellenére így is messze elmarad a 10 ezer lakosra jutó ágyszám az országos átlagtól. Az anyagi erők koncentrálásával tovább folytatódott a Semmelweis Kórház rekonstrukciója, melynek III. üteme 1985 elején várhatóan üzembe lép. A központi és a megyei pénzügyi erőforrások hiánya nem tette lehetővé, hogy a tervidőszak végére előkészítsük egy új kórház építését. A fekvőbeteg-ellátás javításában jelentős szerepet játszott az új betegellátási rend kialakítása, amely alapvetően megszüntette a kényszerű rendkívüli széttagoltságot. A korábban 37 budapesti intézmény helyett, jelenleg 6 bázisintézmény (kőrház-r endelő-kl&nika) és a hatvani kórház fogadja a Pest megyei betegeket. Az ellátási rendszer egyszerűsödése javította az érintett mintegy 400 ezer ember hangulatát, és ezzel pár- húzamosan a korábbinál kedvezőbbé vált az együttműködés a budapesti intézményekkel. A feltételek további javítását eredményezte az érdi, váci és nagykőrösi mentőállomások felépítése, valamint a váci központ egészségügyi mosoda üzembe helyezése. Jelentős erőfeszítések születtek a középszintű és alapellátás aránytalanságainak felszámolására. A járóbetégei- látást javította a tervidőszak elején felépült váci, dabasi és pilisvörösvári ren- delpintézet. Szerény mértékben bővült Dunakeszin, Szentendrén, Nagykátán -r- Érden 10 munkahellyel — a szakorvosi bázis. Kialakításra került a ráckevei rendelőintézet tököli telephelye, megkezdődött Nagykőrösön és Dunakeszin az új intézmények tervezése. A megye több községében egészségügyi központ létesült. így többek között Vecsésen. Nagymaroson, Foton, Pécelen és Budaörsön. A lakosság alapellátásában mind a mennyiségi, mind a szakmai színvonal tekintetében fejlődés következett be. A gyermek-, a fog- és a.z üzemi körzeti orvosi munkahelyek számának emelkedése a mennyiségen túimutatóan — a szakirányú ellátással éis az általános körzetben dolgozók megterhelésének csökkentésével minőségi változást hozott. A betegforgalmi adatok kedvezőbb alakulása is mutatja, hogy előtérbe került a gondozási munka és a befejezett ellátás mindinkább az alapellátás szintjére kerül. Kiépült megyénkben az általános körzeti orvosi ellátás hálózata, az ellátottság jó. A sürgősségi betegellátásban előrelépést jelentett az összevont, majd a központi ügyeletek megszervezése. A megyében 16 központi ügyelet működik, mely még nem tekinthető teljesen kiépítettnek, elsősorban a technikai feltételek (gépkocsi, URH-készülék. tele. ♦on) hiányosságai miatt A jövőben ’0 ♦'wábbi központi ügyelet, fejlesztését te-vezzük. A kezdeti tapasztalatok biztatóak,----------------------------------- a legtöbb he lyen kedvező fogadtatásra találtak eredményeink mind a lakosság, mind az egészségügyi dolgozók körében. A kiemelt szakmai program keretében, amely a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésére, a traumatológiai ellátás feltételeinek megteremtésére irányul, sokat fejlődött a felszereltség és műszerezettség. Minden körzeti orvos sürgősségi-készenléti táskával rendelkezik, megkezdődött a körzetek ellátása egycsatornás EKG-val. Folyamatban van a kis laboratóriumok felszerelése és megindult a fizikoterápiás egységek kialakítása. Az alapellátás tárgyi feltételeinek fejlesztéséhez a megye dolgozói éves szinten 2,5—3 millió forintos társadalmi munkával járulnak hozzá. A táppénzes helyzetre Pest megyében is az emelkedő tendencia jellemző, növekedett a táppénzes napok száma, ezen belül is a gyermekszakorvosi és gyermekkörzeti orvosi kiutalásoké. A közegészségügyi és járványügyi hálózat működésének feltételeit nagymértékben javította a tavalyelőtt átadott új megyei KÖJAL-székház. A korábbi időszakhoz képest különösen dinamikusan fejlődött a gyógyszertári hálózat: 15 uj egység ataoásara és 18 felújítására került sor. Iiy módon minden településen — ahol orvosi rendelés van — a. gyógyszerellátás valamilyen formája működik. Ez az országos helyzetnél valamivel kedvezőbb. Pest megye gazdasági, társadalmi szükségleteiből kiindulva kiemelt figyelem fordult az üzemegészségügy, a rehabilitáció, a népesedéspolitika, az is- kolaegészségügy, a szociális gondosko- . dús és a Jcőzegészségügy fejlesztésére. A tervnek megfelelően a munkahelyi ellátás a több mint 1000 dolgozót foglalkoztató ipari és mezőgazdasagi üzemedben 1985 végére teíjeskörűvé válik. A fő- és mellékfoglalkozású üzemorvosok száma mérsékelt ütemben, az üzemi körzeti orvosok — ezen belül is a mezőgazdasági üzemi körzeti orvosak — száma jelentős mértékben növekedett. A szakmai színvonal javítása érdekében a megyei Semmelweis, a váci, a ceglédi kórházakban üzemegészségügyi szakmai bázisokat alakítottunk ki. A népesedéspolitikai feladatokkal összhangban, elsősorban a szakmai munka színvonalának emelésével, de a tárgyi, technikai és személyi feltételek javításával is törekedtünk a csecsemőhalálozás csökkentésére, amely azonban jelenleg még 22 ezrelékkel az országos átlag felett van. A család- és nővédelmi, a terhes- és csecsemőgondozási szaktanácsadás szervezett. Az egységes ifjúság-egészségügyi ellátás alapjainak megteremtése érdekében megdüíönböztetétt figyelem fordult a gyermek-egészségügyi intézmények fejlesztésére. A dinamikus fejlődést mutatja, hogy a városokban és az agglomerációban teljes körű, a nagyközségekben jelentősen javult a gyermekorvosi körzet hálózatának kiépítése. Ma már, a megye 14 éven aluli lakosságának mintegy 65 százaléka részesül szakorvosi ellátásiban. A 6—14 éves gyermekek gyógyító-megelőző munkája 110 körzeti gyermeKorvosra, 180 általános körzeti orvosra és 390 körzeti védőnőre hárul. Az általános körzeti orvos gyermekellátás i tevékenységét 16 rendelőintézeti gyermekszakorvosiból és a kórházi orvosokból álló mozgó szakorvosi szolgálat segíti, valamint több településen önálló iskolai védőnő dolgozik'. Megkezdődött a megye középiskoláiban is az orvosi és védőnői hálózat kiépítése. A sürgősségi ellátást Cegléden és Vácott központi gyermekügyelet, a többi városi jogú nagyközségben a hét végi szakrendelés biztosítja. A megye négy csecsemőotthonában 469 állami gondozott kisgyermek elhelyezésére van lehetőség. Ez a jelenlegi igényeket,, ha szűkösen is. de kielégíti. Korszerűsítésük érdekében megkezdődött Dunakeszin egy új intézet építésének előkészítése és kialakítottunk egy korrekéiós részleget a nagykőrösi csecsemőotthonban. A testi és szellemi fogyatékos, ké- pezhetetlen gyermekek ellátását, gondozását és nevelését szolgáló gödi egészségügyi gyermekotthon bővítésével 228 fő elhelyezésére nyílt lehetőség. A bentlakásos intézet mellett a növekvő igények kielégítésére megkezdődött a fejlesztő napközi otthonok hálózatának a kiépítése. A társadalmi erők folyamatos bevo----------------------------násával mind nagyobb figyelem fordul az idős korúak- ról való gondoskodásra, törődésre. Az idősek napközi otthonának jól bevált formája több helyen tovább fejlődött, az 53 intézményből jelenleg 10-ben hetes napközit szerveztek. Több mint 2200 a rendszeres és rendkívüli szociális segélyben részesülők száma, jelentősen nőtt a szociális étkezést igénybe vevőké is. A házi szociális gondozás keretében 1400 személlyel 192 aktíva és kollektíva törődik. Pest megyében 23 szociális otthon működik 1967 hellyel. A VI. ötéves tervben mérsékeltebb ütemben fejlődtek az ellátás feltételei. A tervezett 250 helyett 170 hellyel bővült a hálózat, ugyanakkor a szociális otthoni elhelyezésre várakozók száma 600 felett van. A z egészségügyi ellátás hatékonyságának növelésében, a gyógyító-megelőző munka fejlesztésében jelentős szerepe van az integrációnak. A megyében a korábban is jól működő integrált egységek mellett (Vác, Cegléd, Semmelweis Kórház) előkészítésre került és megkezdődött a kerepestarcsai kórház és a gödöllői, valamint a monori rendelőintézetek szakmai integrációja. Egyebek mellett mindez lehetővé teszi, hogy jobban, célszerűbben gazdálkodjanak az anyagi és személyi feltételekkel. A lakosság egészségének megőrzésében jelentős szerepet vállalt az Országos Egészségnevelési Intézet irányításával a megyei KÖJÁL-on belül működő egészségnevelési osztály. Az egészség- ügyi felvilágosító és propagandamunkában, a szociális gondozásban növekvő szerepet töltenek be a társadalmi szervezetek, ezen belül is a Vöröskereszt megyei szervezeteinek sok ezer aktivistája. Az egészségügy állami irányítása megfelel a követelményeknek. A munka mindenekelőtt az intézményirányító, ellenőrző tevékenységre, a megalapozottabb tervező munkára, a színvonalasabb kádermunkára és a szakmai programok következetes végrehajtására irányult. Az államigazgatás átszervezésével január 1-től Pest megyében Gödöllőn, Vácott és Cégiedén működik önálló ■ egészségügyi osztály, a többi városban és városi jogú nagy Községben a művelődési. egészségügyi és sportosztály irányítja a munkát. Az egészségügyi és a szociálpolitikai feladatok megosztottsága miatt a koordinálásban, a megfelelő kapcsolatrendszer kialakításában jelenleg az útkeresés stádiumában vagyunk. Kedvező az irányító munka szempontjából, hogy a rendelőintézeti igazgató főorvosok látják el szinte va. lamennyi területen a szakigazgatási orvosvezetői feladatokat is. A célok megvalósítása döntő mér________________ tékben az 16 42 orvoson, 6278 egészségügyi szakdolgozón, valamint a gazdasági-műsza- kiés ügyviteli munkában tevékenykedő több mint 700 dolgozón múlik. Kedvező, hogy megyénkben minimális a betöltetlen orvosi állások száma. Nyugtalanító azonban, hogy a szakdolgozók között emelkedő az üres állások arápya a kórházakban és a szociális otthonokban. A krónikás épolóhiány enyhítésére több intézkedés született, így a soronkivüli bérfejlesztésen túl, a ceglédi, váci szakképzés mellett, Gödöllőn is megkezdődött az oktatás. Az orvosok, egészségügyi középkáde- rek többségének magas szintű tudása, felkészültsége a gyógyító. megelőző munka színvonalában mérhető. Elismerésre méltóan sokat tesznek a lakosság egészségi állapotának javításáért, a megye közegészségügyének fejlesztéséért, a dolgozók és különösen az ifjúság felvilágosításáért. Az elért eredményekben döntő szerepe volt az egészségügyben dolgozó, körei 600 kommunistának. A pártalapszer- vezeték jól segítik a helyi egészségpolitikai feladatok megoldását, a magasabb színvonalú gyógyító-megelőző munkát, a demokratikus légkör, a kedvezőbb etikai helyzet alakítását, s egyre nagyobb szerepet vállalnak az egészség- ügyiek politikai-közéleti nevelésében. A megyét jellemző demográfiai változások — a lakosság gyors ütemű növekedése, az országos átlag feletti nép- szaporulat, a 60 éven felüliek számának nagyarányú emelkedése — mennyiségében és minőségében is magasabb követelményeket állítanak az egészségügy elé. A VI. ötéves tervben megvalósult fejlődés ellenére az egészségügyi hálózat, különösen a fekvőbeteg-ellátás elmarad az indokolt igényektől, és az országos átlagtól. Az egyes körzetek helyzete sokat javult, de az ellátás egyenetlen, még ma is nagy a területek közötti aránytalanság. Míg Vác, Gödöllő, Cegléd vonzáskörzetében a magas szintű ellátás feltételei már biztosítottak, addig a megye nagyobb területén, mindenekelőtt a megfelelő fekvőbeteg-intézményi háttér hiánya gátolja a szakmai munka és az integráció továbbfejlesztését. Pedig az egészségügyi ellátás az életszínvonal fontos összetevője, amelynek minden változására érzékenyen reagál a lakosság. A jelenlegi helyzetben a korábbinál kritikusabban teszik szóvá az ellátásban tapasztalt fogyatékosságokat, a zsúfoltságot, az indokolatlan küldözgetést és várakozást, az etikai magatartást. Mindez szükségessé teszi, hogy az egészségügyi intézmények párt-, állami és tömegszervezeti vezetői nagyobb figyelmet fordítsanak a lakossági hangulatot negatívan befolyásoló tényezők, az egészségügyi ellátásban tapasztalt fogyatékosságok megszüntetésére. Az elmúlt tervidőszak fontos poiiti------------------------------ tikai tapasztalatot hozott abban is, hogy a lakosságot sokkal jobban be kell vonni az állampolgárokat alapvetően érintő egészségügyi szervezési intézkedések előkészítésébe. A megye egészségügyének fejlődése, a dinamizmusa nem tört meg, annak ellenére, hogy a mennyiségi és minőségi fejlesztés feltételei számos összefüggésben megváltoztak, nehezedtek. A munkánkat abban a tudatban végeztük és végezzük a jövőben is, hogy az egészségügy fejlődése szorosan ősz- szefügg gazdasági, társadalmi fejlődésünkkel. BALÁZS GÉZÁNÉ, a Pest megyei Tanács elnökhelyettes»
