Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-31 / 306. szám
W.Vf wft i 1984. DECEMBER 31» HÉTFŐ Vácott és a fővárosban Szilveszteri hangversenyek Régi hagyománya van már Vácott a Szilveszter-napi hangversenyeknek. A délutáni előadások jól beilleszthetők az jóévlsúcsúztató programjába is. . Ezúttal ugyancsak a Bartók .■'i Eéla Zeneiskola dísztermében 1"' lép föl a Vox Humana énekkar. A szokás szerint idén is (A Magyar. Állami Operaház szilveszter napján operagála- . estet rendez a Népköztársaság ‘ liti dalszínházban. Az esten r -Maros Gábor mond köszöntőt. Föllépnek: Csarnóy Katalin, i Sass. Sylvia, Kalmár Magda, ' Kelen Péter, Kincses Veröni- \ ka, Melis György, Tokody lloszerepel a műsorban vendég- művész föllépése. Ezúttal Elekes Zsuzsa orgonaművész előadását hallhatja a közönség. A korábbi évek sikerén felbuzdulva, a nagy érdeklődésre való tekintettel, most két előadást tartanak. Az első ma délután háromkor, a második pedig fél ötkor kezdődik. na, Bán Teodóra, Erdélyi Sándor, Hágai Katalin, Hevesi Imre, Keveházi Gábor, Metzger Márta, Oláh Csilla, Pár- tay Lilla, Szabadi Edit, Szabály György, Szőríyi Nóra, Volf Katalin és a Magyar Állami Operaház balettegyüttese és zenekara. Amíg fény van a házban... És odabenn felcsattan a taps A népművelőnek éjszakába nyúlik a munkaideje Az ablakokon átszűrődő fények játszanak a parkban. Megcsillannak a hólepte fákon. Úgy vándorolnak, miként a járókelők jönnek-mennek. A délutáni kiscsizmái nyomokat lassacskán eltiporják a nagy csizmák. S ahogyan az óra mutatója megközelíti a hetet; mind többen érkeznek, egyre nő az izgalom. Minden^ este hívogat a gödöllői művelődési központ, a Hátsó (?) gondolatok (?) nélkül Hát, igen ..: Ezeknek a fotóknak, egri hátulütőjük van: nem elölről készültek. Hátulról. . Itt a hátrapillantás ideje. Ezért nincs más hátra, nézzünk szembe a hátunkkal — minden hátsó gondolat nélkül. Ebben segítségünkre van fotóriporterünk mindig élőreszege- zett kamerája, amivel felderíti a dolgok hátterét is. Az ilyen felvételek azonban a lapkészítéskor többnyire háttérbe szorulnak. Hát most adjuk őket közre! A hölgy csak az optikának fordít hátat, a művészekkel viszont bátran szembenéz. Civilben ez a futó is festő, azúttal azonban a sóját hátára vett térkép alapján rótta a kilométereket. S hogy el ne tévedjen, az útirányt az előtte haladó hátáról olvasta le. Am lehet, hogy menet közben találkoztak ezzel a hátsóján kidekorált teherautóval is. Fúvósok hátulnézetben. Hátha így jobban szól! És ha nem? Hát... akkor fújhatjuk. hát: Trencsényi Zoltán képei színházi esték hangulata mégis egészen más. Híre kelt a városhatárokon túl is: érdemes eljönni, mert nem akármilyen az élmény. A kaposváriak az ősi csodát, a megjelenítés varázsát hozzák a várakozóknak. Ä háttérben, mintegy a kulisz- szák árnyékában, a ház népművelői ügyéinek arra: semmi se ronthassa el az est hangulatát. Bár ezeken az estéken nagyon kicsinek bizonyul a színházterem. Mindig van egy kis nyugtalanság. Kecskés József. a művelődési központ igazgatója megkönnyebbülten sóhajt fel, amikor az utolsó ajtó is becsukódik, és fölgördül a függöny. Kezdődhet az előadás! — Szerda kivételével nincsen olyan napszak, nincsen olyan este, hogy ne kezdődne valamilyen műsor — mondta a házigazda, miközben a szobája falán levő hatalmas táblázatot siilabizáljuk. — Ámbár a színházi előadások előtt — ’ fogalmazhatnám úgy is — látványos nálunk úgy isten igazában az élét. De a klubokban és a többi szobában ilyenkor sem szűnik meg a mozgás. Számitógépes játékterem: nyitva.este nyolcig. Ugyancsak estébe nyúlik az aerobic-tan- fölyairi, a kézművesműhelyt is nyolc után zárják, a GT színházi csoport hattól tízig próbál, a versmondóstúdió résztvevői sem térnek korán haza. És sorolhatnánk tovább, milyen foglalkozásokat tartanak az esti órákban, a ház kise-bb- nagyobb termeiben. — Számunkra természetes, ho?'r akármeddig itt vagyunk — tárja szét karját Varga Kálmán . igazgatóhelyettes. — Mondhatnám úgy is. itt élünk a házban. Az ünnepek előtt nem érkezett meg a takarító- brigád. A benn levő népművelők zokszó nélkül nekigyür- kőztek: egész éjszaka takari- tóttunk. Másnap rendbem vártok az érkezőket. Milyen a népművelő estéie? Benn van a művelődési házban, és dolgozik. Szervez vagy éppen a következő napi eseményeit tekinti át. Olyan foglalkozás ez, hogy nem nézegethetik az órát: amíg fény van a házban, akad tennivaló elég. Napközben mindenki rohan, estefelé lehet szakítani egy kis időt arra, hogy megbeszéljék közös dolgaikat. Ilyenkor készül az adminisztráció, ötletek szüleiek az eljövendő programokhoz. Az ablakokon átszűrődő fények játszanak a parkban. Megcsillannak a hólepte fákon. Meseország a kinti világ. A nagyteremben felcsattan a taps. A hazatérők árnyai rá- vetítődnek a falakra. Amikor minden elcsendesül, a néomű- velők még összegyűlnek a kis szobában: milyen volt a mai nap ©s hogyan lesz holnap? Erdősi Katalin Honnan ered? A „vígságszerző (ijesztendő” köszöntésének megannyi mód" ja van. Az óévbúcsúztalás talán legáltalánosabb velejárója a zajkeltés, 'a féktelen ünnepi lármázás. A hangorkán növelésére dudák, sípok, kereplők, játékdurrancsok szolgálnak. Vajon hogyan alakult ki az óévtói való búesű^ásnak ez a mindenütt honos, ám a fűlnek korántsem kellemes szokása'' A papírtrombiták rikoltozása és a petárdadurrogtatás reges- régi hiedelmeket idéz, amelyeknek közös célja a rossz, az avítt, a gonosz elűzése — és ezáltal az új esztendőre való egészség, bőség, termékenység megteremtése, megidézésc — volt. A régi babonás szokások létrejöttét viszont olyan áltörténeti mondákkal magyarázzák, melyek Inkább eltakarják, mint felfedik a szokás valódi értelmét, célját — írja Dömötör Tekla Magyar népszokások című könyvében. — A lármázással, álarcos alakoskodással összekötött szokásokat gyakran a török harcokkal hozzák kapcsolatba. A hajdúvárosban élő idősebb emberek ma is úgy tartják, hogy ez az évbezáró szokás a török háborúk idejére megy vissza. A török épp az esztendő utolsó napján közeledett a hadba vonult férfiak távolléte miatt csupán asszonyoktól és gyermekektől lakott Szobosz- lóhoz. Az asszonyok — szükség szülte női leleményesség —• ijedtükben félreverték a harangot, tepsikkel, edényekkel csörömpöltek. hogy a zajkeltéssel megrémítsék és félrevezessék a törököket. A szájhagyomány szerint tehát a szokás a török világ eseményeivel függ ösz- sze. Az idő múlásával azonban« miképp egész szilveszteri szokásrendszerünk, a zajkeltés rítusa is megváltozott értelmezésben, elhalványodott eredettel, talán csak puszta hagyományként élt tovább. A néprajzi kutatás többféle, úgynevezett aetiologikus történeti mondát tart számon a különböző szokáscselekmények magyarázataként, a néphit azonban könnyebben „felejt**, alkalmazkodik a gyorsuló idő hozta változásokhoz. Az újévi zajkeltésnek is alighanem a harsány öröm, a féktelen ün- neni jókedv lett a továbbélte- tője. J. N. J. Ahol Beamter Bubi is tanított Ha jól elhúzzák a nótánkat Stílus, ízlés Bár a stúdió és a lakók kapcsolata a békés egymás mellett élésen alapul, az érdekellentétek nyilvánvalóak: a lakók pihenni, a zenészek zenélni akarnak. De ez legyen a legnagyobb gond, ami a szórakoztatással kapcsolatban fölvetődik. Sokkal izgatóbb kérdés: mi, vár ránk a vendéglátóhelyekén? Mindannyian kerültünk már olyan helyzetbe, amikor az intim beszélgetést túlharsogta a harmonikaszó, de olyanba is, hogy hiába kerestünk egy zenés szóNcm szívesen laknék a Szófia utca 15. szám alatt. Ebben a hagyományos pesti bérházban könnyen előfordulhat, hogy egy fergeteges dobszóló vet véget a délutáni sziesztának, s hogy a gyerekek előbb magolják be a világslágereket, mint a kétismeretlenes egyenlet levezetését. Ugyanis a harmadik emeleten található az Országos Szórakoztatózenei Központ stúdiója, amelynek jelenleg 409 növendéke van. Negyedük Pest megye településeiről jár be a foglalkozásokra. raikozóhelyet, s jobb híján kényszerű társalgással kellett elütni az időt. Ha pedig találtunk, nem mindig voltunk elégedettek a színvonallal. Éppen ezért fontos a stúdiókban zajló munka — ma már minden megyeszékhelyen működnek —, mert ezek gyarapítják a szakmai tudást, formálják a játékstílust, az ízlést. Mindjárt tegyük hozzá: a zenészek mentalitásán múlik, hogyan élnek ezzel a munícióval. Portik Iván, a központi stúdió vezetője e téma avatott ismerője. Nemcsak beosztása révén, hanem mert maga is aktív zenész volt. Mint az ütőhangszerek kiváló megszó- lalitatója, különböző együttesek tagjaként, vezetőjeként bejárta a fél világot. — Kezdőket nem veszünk fel, a zenei képzettség alapkövetelmény — mondja. —r A meghallgatáson könnyű klasz- szikus darabokat és különböző tánczenei számokat kell játszani, illetve énekelni és elengedhetetlen a kotta ismerete. A népzenászekkel szemben is hasonlóak a követelmények. A különböző tudásszintek miatt egyénileg képezzük a hallgatókat. A tehetséges, szorgalmas növendékek rövid idő alatt C vagy B kategóriás vizsgát tehetnek. Ekkor működési engedélyt kapnak, s ha van bennük ambíció, akkor megszerezhetik az A kategóriás vizsgát is. Ez a besorolás nemcsak a szakmai hozzáértést jelzi, de ettől függ az is, hogy ki mekkora gázsiért szerződhet él. A pedagógusok mesterségük kiválóságai, igazságtalan volna néú szerint bárkit kiemelni közülük. Egyébként itt tanított a nemrégiben elhunyt., legendás hírű Beamter Jenő (Bubi), akinek Örkény István is emléket állított egyik novellájában. Nagy nevek Azért jegyezzük meg: biztosan sok ilyen művész dolgozik szerte az országban, de az igényesség nem mindenkire jellemző. Ennek számtalan oka lehet., talán a szerényebb képesség, menedzselési, anyagi problémák vagy a vendéglátóipar igénytelensége, de érdemes a másik oldalt is megvizsgálni. Vagyis mi van azokkal, akiknek ambíciója, produkciója túlfeszíti a vendéglátás kereteit? Lehet-e belőlük fölkapott, népszerű sztár vagy megmaradnak jó szórakoztató zenésznek? Egyáltalán akarják-e az áttörést? De hallgassuk Portik Ivánt. — A vendéglátóipar számára képzünk zenészeket, ez a feladatunk. Ám mindenkinek módja van arra, hogy az Országos Rendező Irodánál is levizsgázzon. A tehetségek előtt nyitva a pálya. Sok későbbi menő fordult meg itt. Farkas Márta énektanárnő, a stúd.ió tanulmányi vezetője segít az emlékezésben. — Innen indult többek között Tomsits Rudolf, Ber- gendy István, Szűcs Judit, a Szörényi és a Sztevanovity fivérek, Déki Lakatos Sándor, Talabér Erzsébet, Puka Károly, a Vonópárbaj győztese és még sokáig lehetne folytatni a sort. És olyanok, akiknek a neve a kívülállóknak nem mond semmit, de a szakmában . magasan jegyzik őket. A legjobb szállodákban, vendéglátóhelyeken és külföldön zenélnek. A kiugráshoz természetesen szerencse is kell. Hiába hemzsegnek a kiváló hegedűsök, ha éppen cimbalmosra van szükség, aki esetleg szerényebb tudással is gyorsabban befuthat. Ma: vizsga Egy felmérés szerint az ország 1724 zenés vendéglátó- helyén 4300 muzsikus volt szerződésben az év elején. ,A nyári szezonban azonban ötezernél is többen dolgoznák, olyankor a nyugdíjasok is beszállnak a ringbe, nem szólva az ideiglenes működési engedéllyel rendelkezők népes csapatáról. Valamennyien valamelyik stúdióban tanultak, vagy ha nem, legalábbis ott vizsgáztak. Lehet, hogy ma, szilveszter este találkozunk néhányukkal a szórakozóhelyeken. S az igazi vizsgáztátok mi vagyunk. % Kövess László i i
