Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-20 / 298. szám
GÖDÖLLŐ! Surfon A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM 1984. DECEMBER 20., CSÜTÖRTÖK Korszerűsített fővonal Önműködően állítja meg a vonatot Főleg rossz látási viszonyok közepette Miközben a lehullott, az utasok ítélete alapján nem jelentős mennyiségű hó és a fagy miatt késnek a vonatok, látszólag csekély vigaszt jelenthet az, hogy új lépcsőjéhez érkezett a vidékünket átszelő miskolci vasúti fővonal korszerűsítése. Szinte napra pontosan egy éve adtunk hírt arról, hogy az építők végeztek a Pécel és Isaszea közötti vonalrész munkájával. A pálya szélén A folyamatos pályakorszerűsítés újabb szakaszában a MÁV miskolci igazgatóságának beruházásában, a Távközié'‘ és Biztosítóberendezési Építési Főnpkség a mai követelményeknek megfelelő biztosító berendezésekkel látta el a nagyobb sebességűre átalakított pályát. Azóta él már a korszerű hálózat Isaszeg és Gödöllő között, és a Gödöllőtől Aszódig kanyargó harmadik, 13 kilométeres szakaszon is, néhány napja. Az utóbbi vonalon 14 darab kétarcú, háromfényű jelzőt állítottak fel, átlagosan 1700 méter távolságra. Az M3-as autópálya - feiüljánóiá*. nál, a kisbagi völgyhídnál ismétlő jelzőt kellett elhelyezni, a jobb láthatóság miatt. Ezek a berendezések a sínáramkörök útján működtetik a villamos mozdonyokon felszerelt jelzőket, melyek megismétlik a pállva széli szemaforok utasításait. Ez az új tájékozódási lehetőség főleg rossz látási viszonyok esetén segíti a mozdonyvezető munkáját. Csak másodpercek A vonatbefolyásoló rendszer ugyanakikor ellenőrzi is a masiniszták tevékenységét, éberségét. Ha vörös jelző mellett haladna el a szerelvény, akkor gondoskodik a vonat önműködő megállításáról. A korszerűsítés során Gödöllő és Aszód állomások biztosító berendezéseit is újakkal váltották fel, s a fővágányokon szintén megvalósították a vonatbefolyásoló rendszert. Több útátjárót automatizáltak, a fénysorompók használatával a legkisebbre csökkent az az időmennyiség, amíg nem szabad áthaladni a síneken. A Végre nyugodtan lehet átkelni az Aszód és Bag közötti át járón is A szerző felvétele fényjelző akkor vált villogó vörösre, amikor a vonatok az átjárókat mintegy másfél kilométerre megközelítették. Aztán már csak néhány másodperc. s ott a szerelvény! Ha a vonat áthalad az átjárón, azonnal villogó fehérre vált a sorompó fénye. Folytatják Leszerelték az Aszód és Bag közötti, évek óta állandóan zárva tartott sorompót is. Helyette automatikus fény- és félsorompó szolgál ma már. Ez elsősorban a gyalogosoknak jelent nagy változást, akik eddig semmit sem tudtak arról, hogy közeledik-e a vonat, vagy sem, amikor áthaladni igyekeztek. Megkerülték a sorompót, s a továbbiakban a szerencséjükben és figyelmességükben bíztak. Elszomorító viszont, hosv most, ottjártunk- kor is akadt valaki, aki a villogó vörösre váltott fény és a leengedett félsorompó utasításait figyelembe sem vette. A beruházás révén a távközlő berendezések is korszerűsödtek. Legalább ötszáz méterenként pálya menti csatlakozókon át távbeszélni lehet a szomszéd állomásokkal. A munkák során több mint húsz kilométer hosszú, különböző érszerkezetű távközlő és vezérlő kábelt, valamint tizenöt kilométernyi erősáramú vezeIpari Műszergyár Fiatalok támogatása Az Ipari Műszergyárban dolgozó fiatalok létszámarányuknál nagyobb részesedést kaptak a vállalat lakástámogatásából. 1982-ben vállalati lakásjuttatásban részesültek ketten a harminc éven aluliak közül, tavaly öten, az idén hárman. A lakásvásárlási kölcsönök száma ugyanezekben az években 3—3, illetve 9 volt. Az első két évben 154 és 150 ezer forintot jelentett a hitel, 1984-ben 690 ezer forintot. Még számottevőbb az a növekedés, amely a lakásépítési kölcsönök területén tapasztalható. Két évvel ezelőtt a hat kölcsönből négyet harminc éven aluli dolgozónak ítéltek oda, tavaly tízből hetet, most pedig a 34-ből 21-et. Az idei 900 ezer forinttal elérték, hogy egyetlen családiház-építő fiatal jogos igényét sem kellett elutasítaniuk. A fiatal dolgozók egy rés 5- nek sajátos életkörülményei miatt fontos az aszódi lakótelepen levő vállalati munkásszálló megfelelő üzemeltetése. A szállón lakók ellátási színvonalát a műszergyár vezetése évről évre fokozatosan és tervszerűen javította. Éppen az a terület viszont az, ahol sok függ a fiatalok közös cselekvőképességétől, hogy jobb körülményeiket maguk is elősegítsék. Humánus, de költséges m'd- szer, hogy a szállón lakó fehér- gyarmati dolgozókat autóbusz szállítja haza rendszeres időközönként. téket fektettek le, nagyrészt gépi árokásást követően. A miskolci igazgatóság átvevői szerint a TBÉF kiváló minőségben végezte el a tervezést, gyártást és kivitelezést. A biztonságosabb és gyorsabb Ironaitközlekedésért tovább fnlvt.atiáik a munkát Hatvan állomásig. Balázs Gusztáv Mozi Piedonc Egyiptomban. Színes, magyarul beszélő olasz kalandfilm. III-as helyáron. 4 és 6 órakor. Tűzharc. Színes, angol bűnügyi film. III-as helyáron. Csak 8 órakor. Jé hír a kistermelőknek Ha nem zsíros, jön a felár Zsírosak a háztáji udvarokban hizlalt sertések. Régóta mondogatják ezt a húsipari szakemberek, ám mostanáig alig tettek valamit a megváltoztatásáért. Januártól megtörik a jég, s anyagilag is ösztönzik a kistermelőket a hús- minőség javítására. Egy forint minőségi felárat fizet kilogrammonként az ipar a kistermelőknek a fehér hússertések értékesítéséért. A tarka sertések ára sem lesz a korábbinál alacsonyabb, de a tiszta fehér állatokért, amelyek a jobb húsminőséget hordozzák, többet kapnak a hizlalók. ösztönző kényszer A hír mindenképpen örvendetes a kistermelőknek, ám az ösztönzés nemcsak nekik kedvez. Kényszer is lett a kistermelők buzgalmának elismerése, szorgalmuk támogatása, hiszen meghatározó szerepük van a hazai sertés- tartásban. Tavaly 5,1 millió sertést értékesítettek, a nagyüzemek pedig csak 4,7 milliót. Az exportban való érdekeltség azonban feltételezi, hogy a hazai termelők is érdekeltek legyenek a húsminőség javításában. S ezt érezniük kell a kistermelőknek is, hiszen a külpiacon senki nem kérdezi, hogy a sertést a háztájiban Vagy a nagyüzemben hizlalták. Ott az egyöntetűen jó minőséget követelik meg, s a magyar exportőröknek ehhez kell alkalmazkodniuk. Ezt pedig csak akkor tehetik meg, ha már a termelők is gondolnak a piacra, s a sertéseket úgy tartják, takar- mányozzák, hogy azok feldolgozás után feleljenek meg a vásárló követelményeinek. De nem kell elhagyni az ország ’ határát sem ahhoz, hogy a túlságosan zsíros sertésre panaszkodjon a vásárló. A hús itthon is megdrágult az elmúlt esztendőkben, tehát a hazai fogyasztók is joggal kí- “■f vánják meg;' hogy pénzükért jó minőségű árut kapjanak. Elsőként valóban a sertéstartók tehetnek azért, hogy elégedettek legyenek a hazai vásárlók, s kelendőek a magyar húskészítmények a világpiacon. A feldolgozásnál ugyan lefaragható a hizlalás hátrányainak egy része, de ezt csajt a gyártás • gazdaságosságának rovására tehetik meg a vállalatok. A tapasztalatok szerint az első osztályú sertéseken mintegy 10—12 kiMslegebb termekben Könyvek között csendesen Gazdag választék folyóiratokból A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Veress Ferenc erdélyi fényképész emlékkiállítása, megtekinthető 15 és 19 óra között. Nyugdíjasok karácsonyi ajándékműsora, a népfront városi bizottsága, a szakmaközi bizottság, valamint a Vörös- kereszt gödöllői szervezete rendezésében, 16 órakor. Csend honol a könyvek birodalmában, a gödöllői Juhász Gyula városi könyvtárban. A kölcsönzőpúltná’l dolgozó Fülöp Attiláné olvasószolgálatos könyvtáros szerint itt mindig nyugalom van, még csúcsidőben is. Jönnek az ünnepek, a diákoknak a téli vakáció. Biztosan sokan érkeznek majd, megnő a forgalom, gondolom. A, dehogy, hallom a választ. Majd nyáron, amikor elkezdődik az érettségi-időszak a gimnáziumban és a szakmunkásképzőben. Akkor aztán sokan érkeznek. A napi forgalomról egyébként statisztikát vezetnek és abból megtudjuk, hogy általában 75—80 felnőtt és ifjúsági olvasó nyitja rájuk az ajtót. Sokan a könyvtár olvasótér, mét keresik fel szívesen. Ott helyezik el a folyóiratok legfrissebb számait, 132-féle lap jelenti a választékot. A bekötött folyóiratokat a könyvtárostól kell elkérni. Évente 3—4000 kötetes lenne a könyvállomány gyarapodása, de sok könyvet kell selejtezni, melyek elhasználódtak a kölcsönzés során. Vannak régi olvasók és mindig jönnek újak is. Mészáros Elemér 25 éve rendszeres látogatója a könyvtárnak. Hasonlóan hűséges olvasó Kürti János, Géczi Etelka, Kiss Magdolna, Fehérvári Ferenc, Csányi Sándor. Régi gondjától szabadították meg az intézményt a fűtés korszerűsítésével. A kedvézőbb hőmérséklet nemcsak az olvasók hangulatát javította, hanem a könyvtárosokét is. Az elmúlt években a szomszédos házzal bővült az épület és az utcán járó-kelőknek nagynak tűnik. Aki benne jár és él, az tudja csak, hogy nem nagy a könyvtár! Nehéz megfelelően raktározni a 36 és fél ezer olvasnivalót. Volt idő. amikor tágas, korszerű könyvtárról álmodoztak, de felébredtek és az álom álom maradt. " A vezetőnő, Nagy Lajosné, betegállományban van, vissza- jöveteie ideje még nem ismert. Glózer Petemé a helyettese. A könyvtár dolgozói a kölcsönzésen és a helybenolvasáson kívül rendezvények szervezésével is foglalkoznak. Jövő márciusban olvasóvetélkedőt tartanak Az irodalom tanúságté- tele címmel, melyre baráti bőrök jelentkezését is várják. Havonta jelentetnek me? tájékoztatót a könyvtárba érkező új kiadványokról. A nyitva- ta.tást sem fölösleges ismertetnünk, talán írásunk nyomán is lesznek jelentkezők. Annál is inkább, hogy az emelkedő újságárak miatt sokan inkább ezt a szinte ingyenes lehet "sé- "et használják majd ki ismereteik gyarapítására, tájéko- z ttságuk megőrzésére. Tehát hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken 9—18, szombaton 9— 15 óráig állnak az olvasók rendelkezésére. Szerdán szünnap. Szombaton pedig délig fogadják a gyerekeket. A könyvtári tagok száma túllépte a bűvös kétezret. Csiba József logrammal több színhús van, mint a negyedosztályúakon, s ezt a különbséget kétszer is érzékelik a vállalatok a pénztárukban. Először a sertések átvételénél, mert a kistermelők állatait nem vágás után minősítik, s ha úgy tetszik, totóznak a minőséget illetően. Később a feldolgozásnál újra hátrányos helyzetbe kerülhetnek, mert a zsíros részek értéke alacsonyabb. A kistermelők persze mit sem törődtek idáig a húsipar bánatával, ők saját helyzetükön igyekeztek javítani. A felvásárlási árakat ismerték, s azt is tudták, hogy akkor lesz nagyobb hasznuk, ha olcsóbban hizlalnak. Ezért olcsóbb takarmányozási módszereket választottak, aminek pedig az a következménye, hogy lassabban híznak az állatok, s jobban zsírosodnak. Jobb tenyészállat A holtpontról tehát csak úgy lehet elmozdulni, ha a kistermelők anyagilag is érdekeltek a minőség javításában. A kilogrammonkénti egyforintos minőségi felár az első lépcsője ennek. Sokan azonban kétkednek sikerében. Véleményük szerint nem ellensúlyozza a termelési költségek növekedését, hiszen kevesebb zsír akkor várható a sertéseken, ha intenzívebb lesz a hizlalás. A szakemberek egy része tárgyilagosan elismeri, hogy az egyforintos felár valóban nem ellensúlyozza a költségek növekedését, de nem is erre hivatott. A minőségi felárat ugyanis a fehér hússertések értékesítéséért fizetik. S ha a vágóhidakra a jövőben valóban csak fehér sertések kerülnek, egységesebb lesz az állomány, s a minőség javulásának ez is egyik feltétele. A minőségi felár fizetésével nincs is vége az intézkedéseknek. A húsipari vállalatok folytatják az úgynevezett kocakihelyezési akciót, tehát tenyészállatok értékesítésével is segítik a jobb húsminőségű sertések elterjesztését. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha az apaállatok tartását Is kézbe veszik, hiszen mint az eddigi tapasztalatok bizonyítják, a kocakihelyezés önmagában nem lehet eredményes. Anyagi fedezet Tennivaló tehát bőven van még, s ezeket ismerik is a szakemberek. Az ösztönzés fokozása sem csak rajtuk múlik, hiszen először annak anyagi fedezetét kell megteremteni. Ezt pedig most nem könnyű megtenni, hiszen a világpiaci árak nem ismerik el a hazai törekvéseket. V. F. J. Ny it levél I hatásos érvelésről Tisztelt Szentjánosi Rezső! Abban a reményben írom ezt a nyílt levelet, hogy a végén egyet fog érteni velem, ön arra kért bennünket, közöljük egy nyomdásznak szánt levelét, amely építő jellegű kritikát, tartalmaz. A fiatalemberrel valamelyik hétfőn egy üzletben találkozott, ahol az a következő, ön szerint nyomda- festéket nem tűrő szöveget or dította: Micsoda disznóság, hogy itt és egész Gödöllőn este 6-kor nem lehet friss kenyeret kapni. Én nyomdász vagyok, és nem fogok ilyen kenyeret zabálni, majd holnap kinyomatom az újságban. ön, mint írja, vett abból a borzasztó kenyérből, hazament, megkente zsírral, s eszegetve emlékezni kezdett. A negyven évvel ezelőtti időkre, amikor héthónapi koplalás után boldogan, sírva és megcsókolva szorította magához a ruszkik- tól kapott klebát, majd később 28 billióért vett egy kiló kukoricakenyeret, 5 billióért melaszt, s nem reklamálhatott az SS-nél, se Hitlernél, hogy miért tették ezt velünk. De boldog volt, hogy megjöttek a tovarisok. Annyit jegyzek meg, hogy bizonyára ön is örült és boldog volt, mert már nem reklamálhattak az SS-nél és Hitlernél. Elpusztították őket. mint ahogy sok mást is, ami a billiókhoz, a melaszhoz vezetett, s ötvenmillió ember halálát okozta. Megértem indulatait, s azt is, hogy ezekben a hetekben, napokban feltolultak azok az emlékei, hiszen ezen a vidéken is felidézik mostanában a negyven évvel ezelőtti eseményeket, a szenvedéseket, a fel- szabadulás örömteli pillanatait. Levele következő sorait már kevésbé értem, egyetérteni pedig nem tudok velük. Azt hiszem, ha így próbálunk érvelni azoknak a fiataloknak, akik szerencséjükre nem élhették át azokat az időket, rosszul tesszük, ön szerint 1984 karácsonyára, becsületes munkával elértük azt, amit a költő úgy fejezett ki, hogy ifi van már a Kánaán. Lehetne magyarázgatni. hogy ahhoz képest valóban itt van már a Kánaán. Ne magyaráz- gassuk, mert akkor éppen azokkal szemben járunk el méltatlanul, akik a négy évtized cselekvő, építő, szenvedő, megtorpanó, újrakezdő hősei voltak. S éppen ennek a négy évtizednek a sikerei, eredményei hatalmaznak fel arra, hogy kritikusak legyünk, ne nyugodjunk bele a hibákba, tévedésekbe, a rossz munkába, a kötelesség hanyag teljesítésébe. Sokkal meggyőzőbb érvnek érzem például, hogy 1984 karácsonyára készülve a kereskedelemnek a színes televíziók, a hűtőszekrények, hűtőládák és más, úgynevezett tartós fogyasztási cikkek hiánya okozta a gondot. Vagy azt, hogy Aszódon az elektronikai játékoknak volt a legnagyobb a keletje. Vagy azt, hogy Gödöllőn az áruház műszaki osztályán a szokásosnál jóval nagyobb a forgalom ezekben a napokban, ott, ahol szintén nem filléres árut kínálnak. A kenyérrel, sajnos, negyven év múlva sem dicsekedhetünk. Ne haragudjon, hogy személyes dolgokkal hozakodom elő, de anyám, hetvenéves fejjel újabban kenyeret süt. Otthon, a gáztűzhely sütőjében. S nem azért, mert fiacskája a friss kenyérért van oda. Az csak a szikkadtat eszi, az egyheteset igen, a puhát nem. Képzelje el, ilyen primitív körülmények között jobb kenyér sül, mint a mindenféle érzékelőkkel ellátott alagút- meg mit tudom én, milyen nagyüzemi kemencékben. Egybefogva: negyven esztendő történéseit végigpásztázva, sok-sok eredményt és megany- nyi hibát rögzíthetünk. Szerény véleményem szerint az a helyes magatartás, ha sikereinknek örülünk, energiánkat pedig arra fordítjuk, hogy még szebbeket, még nagyobbakat, még tartósabbakat érjünk el, a hibákat viszont szakadatlanul nyesegetjük, anélkül munkánk hatásfoka csak kisebb lehet. A Kánaánt, mint megvalósult tényt ne emlegessük, mert azzal csak bosz- szantjuk vitapartnereinket, s nagyszerű lehetőséget kínálunk a visszavágásra. Az egyetértés reményében üdvözli: Kör Pál Két műszakos munkahelyre, présüzemi betanított gépmunkás- nőket felveszünk Érdeklődni lehet a MEKOFÉM IS2 telep vezetőjénél: Veresegyház, Sport u. fl. ISSN 0133-1951 (OAdmiSi Hírlap)
