Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-20 / 298. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM 1984. DECEMBER 20., CSÜTÖRTÖK ■ Figyelmeztető baleseti statisztika A nagyobb biztonság követelmény Az cv vége felé közeledvén számvetésekre készülnek a gazdasági egységekben, de a társadalmi szervezetek is mostanában értékelik idei munkájukat. A Monori Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége a napokban ta­nácskozott, amelyen szó volt a közigazgatási körzet köz­lekedésbiztonsági helyzetéről, a testület idei tevékenysé­géről. A beszámoló — amelyet Göbölyös Pál rendőr szá­zados, a KBT titkára ismertetett — őszintén tárta fel a meglevő s egyre szorító gondokat is. Megállapítható, hogy a KBT munkáját az érdekelt rétegek egyre inkább igénylik, segítik és támogatják: az,összefogás­nak köszönhető, hogy a növek­vő forgalom mellett az idei baleseti helyzet — az előző év­hez viszonyítva — számsze­rűen azonos, de sajnos, az ese' tek súlyosságát tekintve sokat romlott. Különösen aggasztó lehet az a tény, hogy eddig a tavalyi tizennéggyel szemben 22 halálos balesetet regisztrál­hattak a közlekedési szakem­berek. S ami még inkáhb fi­gyelmeztető: tizenhatnál szere­pet játszott — közvetett vagy közvetlen formában — az al­kohol. Elsődleges okok A baleseteket előidéző el­sődleges okok közül kiemelke­dik a gyorshajtás, a nem az út- és látási viszonyoknak megfelelő sebesség, a szabály­talan előzés és kanyarodás, az elsőbbségi jog meg nem adása. A közlekedésbiztolísági hely­zetet jelentős mértékben meg­határozza a 4-es és a 31-es számú főközlekedési út, ame­lyek átszelik a városkörzetet. A személyi sérüléssel járó bal­esetek 70 százaléka a 4-esen, 10 százaléka a 31-esen követ­kezett be. Az egyéb, utakon be­következett koccanások közül jelentős a Budapest külső kör­gyűrűn történt esetek száma, különösen Üllő és Öcsa kö­zött jegyezhettek fel sok bal­esetet. Nem elhanyagolható a vasúti kereszteződésekben tör­tént gázolások száma, négy halálos baleset történt ilyen helyen. A nagy vonatforgalom, az átjárók rossz állapota (né­hány kivételtől eltekintve) nö­veli a balesetveszélyt. A Monori KBT munkájára a gyermekcentrikusság a jellem­ző, s ebben sincs semmi külö­nös. Az életkor emelkedésével az egyén a közlekedésben más­ként vesz részt, ami az isme­retek mind magasabb szinten való elsajátítását feltételezi. A magasabb nívó elérése fokoza­tosságot kíván, ami azt jelenti, hogy már a kisgyermekeknek rendelkezniük kell a szükséges közlekedési alapismeretekkel. Ebből következik, hogy a ne­velésért felelős a család, az is­kola, ezen belül az úttörőmoz­galom is. A közlekedési úttö­rőrendőrök száma némileg emelkedett. 36 rajban 196 kis- rendőr látja el feladatát nap mint nap. A Nemzetközi Iskola Kupa, az Ifjúsági Közlekedésbizton­sági Kupa versenyeket meg­tartották a városkörzetben. Mindkét vetélkedő — az ügyességi és elméleti számo­kon túl — egészségügyi, ke­rékpárszerelési és egyéb fel­adatokkal bővült. A monori József Attila Gimnázium és Szakközépiskola saját kategó­riájában az első helyet szerez­te meg a megyében. Az oktatási intézmények tár­gyi feltételei, ha lassú ütem­ben is, de fejlődtek. Eddig hat isKolai KRESZ-park létesült, s van már egy általános rutin­pálya is. Az iskolákat, óvodá­kat a Pest megyei KBT meg­felelő számú propaganda-szak­anyaggal látja el. A? idős em­bereknek felvilágosító előadá­sokat, filmvetítéseket tartot­tak. Befejeződött a Gyalogosok közlekedésbiztonságáért elne­vezésű akció, amelynek érté­kelése még nem készült el. A mezőgazdasági üzemekben már hagyomány, hogy minden évben megtartják a tavaszi­nyári gépszemléket, ahol a ,KBT-szakbizottságok közre­működésével segítséget nyújta­nak a járművek műszaki fe-. lülvizsgálatához. Javult a he­lyi motorosklubokkal való együttműködés, rendszeresen részt vesznek a KBT által szervezett rendezvényeken, ve­télkedőkön. A Vezess baleset nélkül mozgalomba 21 gazdasági egy­ség nevezett. A legjobban sze­repelt gazdasági egységek a következők: sülysápi Tápió- völgye Tsz, Monori Állami Gazdaság, Volán 20. számú Vállalat monori üzemigazgató­sága, Országos Állattenyésztési Felügyelőség üllői telepe, PE- NOMAH pilisi hizlaldája, va- sadi Kossuth Szakszövetkezet. monori közlekedési rendőrök is, csapatuk első helyen vég­zett. Nagy erőfeszítések Göbölyös Pál hangsúlyozta: a rendőrkapitányság személyi állománya igen nagy erőfeszí­téseket tett a közlekedési bal­esetek megelőzése, szakszerű helyszínelése és törvényes vizsgálata érdekében. Mind­ezek ellenére az a vélemény alakult ki, hogy tovább kell javítani és fokozni a megelő­ző tevékenységet, amelybe az eddigieknél jobban szükséges bevonni a társadalmi erőket. Gér József Kulturális program Ecseren, ma csütörtökön, 9 órától: kincskereső klub, 16- tól: logopédia-tanfolyam, 20.30— tói:“ video-filmkiub. Gyomron: Detzky Júlia festőművész kiállítása, 10-től: a népi tánccsoport próbája, 14.30- tól és 17.30-tól: művészi torna, 19-től: karate. Monoron, 16-tól és 18-tól: angol nyelv; 17-től: szabás- varrás tanfolyam. Előadás Azé a föld, aki megműveli címmel. A fejNss fitere $m tessuft A közösség érdeke fontosabb A városkörzet legnagyobb települései közé tartozik Gyömrő. Mint annyi más agglomerációs település, küsz­ködik a maga gondjaival. Az ütközőpont mindig ugyanaz — nevezetesen: fővárosi igé­nyek — szerény helyi lehető­ségek. Beszámolók Természetesen Gyomron sem jobbak a gazdasági, pénzügyi lehetőségek, mint a körzet­ben, a megyében vagy akár az országban. Ha mindent összevetünk, mégis sikeres év­nek könyvelhetik el a gyöm- rőiek 1984-et. Tudom, néhány helyi „örök” elégedetlennek e megállapítás olvasása után azonnal kinyílik az a bizo­nyos bicska a zsebében, és már sorolja is mindazokat, amik hiányoznak, amik bosz- szúságot okoztak az elmúlt évben, s azokat a problémá­kat is, amelyeknek megoldá­sára még sokáig várni kell. A tanácstagi beszámolókat járva — milyen érdekes — mindig az a településrész a „legelhanyagoltabb”, a „hát­térbe szorított”, amelyikben éppen az a bizonyos beszá­moló folyik. De hát akkor me­lyik településrész a „ked­venc”? Nyugodtan kijelent­hetjük: egyik sem előbbre való a másiknál, pontosabban az egész nagyközség érdeke a legfontosabb. Az, hogy fej­lődjön, épüljön, szépüljön a település. Csak ajánlani tud­juk a művelődési ház fény­képkiállítását, ott csokorba szedve láthatja bárki, mit fej­lődött Gyömrő néhány évti­zed alatt. Lássuk azonban 1984-et. Az ezt megelőző 1983-as év job­bára az előkészítésekkel múlt el. látványos fejlesztés alig volt. Sokszor az előkészítés szakasza nehezebb, mint a tényleges kivitelezés, hisz ezeken az olykor éles vitá­kon dőlnek el a mit?, hol’, mikor?, mennyiért? kérdései. Ha szabad így fogalmazni Vállalkozó szellem Veszélytérképek A gyalogos balesetek száma évről évre emelkedik — saj­nálatos, hogy ezen belül a gyermekbaleseteké is. Éppen ezért érthetőek a KBT törek­vései ennek visszaszorításáért. A pedagógus önkéntes rend­őrök és aktívák segítségével veszélytérképeket készítettek a lakástól az iskoláig, amelyek során felmérték azokat a he­lyeket, ahol a gyermekeknek különös figyelemmel kell átha­ladniuk. A megelőzés tevékenységé­hez tartozik a rendőrség sze­mélyi állományának felké­szültsége. A Pest megyei Rendőr-főkapitányság által meghirdetett felmenő ágú ve­télkedőn jól szerepeltek a Levelesládánkból Ez nem a mi asztalunk! Egyre több olvasónk fpg_ tol­lat az újságok kézbesítése ügyében. Legutóbb Bállá Béla maglódi lakatosmestertől kap­tunk levelet. Ö is azt pana­szolja: előfizetett újságjait a kézbesítő hol kiviszi, hol nem. A pénzért pontosan megjele­nik — az ezért járó szolgálta­tást azonban már korántsem teljesíti hasonló precizitással. Meglátjuk — írja —, mennyit Hálás szívvel mondunk köszöne­tét mindazoknak, akik drága jó férjem, édesapánk, nagyapánk Kormos István temetésén Monoron részt vettek, sírjára koszorút, vi­rágót helyeztek, mély gyászunk­ban osztoztak. A gyászoló család. csökken majd az előfizetők száma. Azt is hozzáteszi: „Itt a kézbesítőket szidják, pedig tisztelt szerkesztő úr, ezt a dolgot ön vegye magára!” Megjegyzésünk: * Mint már több ízben f megírtuk: a terjesztésért, a Z kézbesítésért nem mi vö­lgyünk felelősök, ez a pos­ztéra tartozik. Mi csupán Z azon igyekezhetünk, hogy lírásainkkal az olvasót tájé- 1 koztassuk, képviseljük, ne- % tán szórakoztassuk. Sajná- Z latos, ha a kézbesítetlen la- Z pok miatt munkánk bizo- Z nyos esetekben kárba vész Z — de a más ingét bizony 8 nem vehetjük magunkra. TÍZ ÉVVEL EZELŐTT hir­dette meg a KISZ az Alkotó Ifjúság pályázatot, amelyet a kormány, a szakszervezet és a tudományos egyesületek is tá­mogattak. • A nagyobb válla­latoknál több lépcsőben érté­kelik a benyújtott pályamun­kákat; elsősorban hasznossá­guk és alkalmazhatóságuk alapján. Az eddigi tapasztala­tok szerint az alkotásoknak 40, az országos kiállításon részt vett munkáknak 60 szá­zalékát vezetik be. Főként a technikai jellegű művek meg­valósulásának nagyobb az esélye. Ám a jelentősebb al­kotások ■— mint például a termékszerkezet korszerűsíté­sét szolgáló elméleti és gya­korlati munkák — olykor át­hághatatlan akadállyal talál­ják szemben magukat. Gyak­ran hiányoznak a műszaki fejlesztéshez szükséges esz­közök, technikák, Olykor a szűk kivitelezői kapacitás és a hosszadalmas ügyintézés hátráltatja a pályamunkák el­készítését. A fiatalok benyújtott pá­lyaműveit sok esetben hóna­pokig nem értékelik az ille­tékesek/ez különösen a hasz­nosítható munkáknál okoz veszteséget. Pedig a gyors ér­tékelés, a mielőbbi bevezetés minden vállalatnak elemi ér­deke lenne, hiszen így tetemes pénzt takaríthatnának meg. Némely vállalatnál és tröszt­nél jó kezdeményezés, hogy az elkészített alkotásokról ka­talógust készítenek. Igaz, ezek általában kevés információt közölnek a munkák tartalmá­ról, a felhasználás lehetősé­géről. Elgondolkoztató az is, hogy az üzemek miért nem érdeklődnek jobban a másutt készült alkotások, újítások iránt. A vállalkozások elterjedé­se, a jövedelemszerzés újabb lehetőségei is fékezik az Alko­tó Ifjúság pályázat fejlődését. A fiatalok nagy része ugyanis sokszor inkább a nagyobb keresetet biztosító munkát vállalja, mint az időigényes és bizonytalan sorsú pályamű elkészítését. Nehézséget jelent az is, hogy a vállalatok beru­házási és fejlesztési forrásai csökkentek az utóbbi időben, így a sikeres munkák jutal­mazására csak szerény össze­get tudnak fordítani. AZ ALKOTÓ IFJŰSÁG pá­lyázat akkor szolgálja a fia­talok érdekelt, ha a korábbi­nál jobban segíti az ötletek felkarolását, az alkotások hasznosítását, és a teljesítmé­nyek arányosabb elismerését. Éppen ezért több vállalatnál kísérletet folytatnak a pályá­zat vállalkozási alapon törté­nő bevezetésére. Hasonló kí­sérletet kezdeményeznek több mezőgazdaságé nagyüzemben is. A közös érdekeltséget fo­kozná — vélekednek a fiatal szakemberek —, ha az alko­tás eredményéből a létreho­zón kívül a KISZ-szervezet is részesülne. Érdemes Lenne fon­tolóra venni továbbá, hogy az illetékes részlegvezetőik mi­képp részesülhetnének a meg­valósított pályamű hasznából. A kibővített érdekeltség minden bizonnyal elősegítené a fiatalok munkáinak révbe juttatását. Ma mag az alkotások er­kölcsi elismerése sem tökéle­tes. Csak kevés helyen jelent rangot, dicsőséget e mozga­lomba bekapcsolódni. Gyakran a munkák értékelése sem a kollektívák előtt történik, és az üzemi sajtó is ritkán nép­szerűsíti az alkotó fiatalokat. REMÉLHETŐ, hogy a vál­lalkozói vonások erősítésével sikerül a mozgalmat megsza­badítani béklyóitól, s az Al­kotó Ifjúság pályázat a jövő­ben még inkább a fiatalok szakmai kibontakozásának rangos fórumává válik. Cs. J. Szakcsoportok összesen 23 szakcsoport mű­ködik a Monorvidéki ÁFÉSZ keretében. Közülük tizenhá­romnak a tagjai mezőgazdasági, haté ipari-szolgáltató, egy kis­közösség tagjai szállítási tevé­kenységet végeznek. Három iskolában is működik szakcso­port. Munkájukkal nemcsak a szövetkezet költségeinek csök­kentéséhez és . eredményeik növeléséhez járulnak hozzá, hanem a lakosság jobb ellátá­sához, kiszolgálásához. — „össznépi vitát” a József Attila utca felújítása váltott ki. Lehet, hogy még ma is vannak szkeptikusok, uram boesá’, eilendrukkerek, az út azonban kész van — remél­jük, az utca és a gyömrőiek megelégedésére. Nem volt ol­csó a kivitelezés. Talán éppen ezért, no meg a jó gyömrői szokásokra hivatkozva elvár­ható, hogy az utca lakói az apró utómunkálatokat társa­dalmi összefogással elvégez­zék. Átadás előtt Évtizedes gond Gyömrő élelmiszerellátása. A 660 négy­zetméter alapterületű, új ABC átadására februárban kerül sor. Az bizonyos, hogy nem jelent végleges megol­dást, hiszen csak része lesz az élelmiszerellátó hálózat­nak, de igen jelentős része. S bízni lehet abban, hogy a bolt választéka nemcsak a nyitás utón lesz bőséges. Régen foglalkozik a tanács a piactér rendezésével is, hiszen a jelenlegi állapot tart­hatatlan. Amint azt a helyiek látják, még nincs kész. (De már rongálják!) Tavasszal azonban a helyükre állított asztalok farészeinek kijavítá­sa, a vasrészek lefestése, te­relőláncok leállítása után bir­tokba veheti a lakosság, el­adók, vevők egyaránt. Folyik az Apaffy utca bel­vízelvezetése, elkészült a strand vizének frissítésére, cseréjére szolgáló rendszer ki­építésének terve, végre 1985- ben megkezdődik az új iskola és konyha építése, új helyre kerül a ruházati szakbolt, folytatódik a Halászkert étte­rem rekonstrukciója, jól mű­ködik a központi orvosi ügye­let, két gyermekorvos látja el a nagyközség gyermekei­nek egészségvédelmét, megol­dódik az úgynevezett Zöldke­reszt kérdése, befejeződött a belsőségi KPM-utak felújítá­sa — bár ezen a téren még van s lesz tennivaló — bol­tot kap az Erzsébcl-telep, bő­vült a vasipari, bővül a ru­haipari szövetkezet épület- rendszere, lesz építésre alkal­mas telekbérbeadás a Mendei úton, befejezéséhez közeledik a tanácsháza felújítása. Új elképzelések A már befejezett, a még csak tervezett, s még zajló munkálatok keverednek a so­rokban. Nem is lehet ez más­ként, mi több — így helyes. Ebből igazán az látszik, hogy vannak már a következő öt­éves tervre is elképzelések, 1985-ben is lesz mit tenni, s így — a teljesség igénye nél­kül — összefoglalva, nem is olyan kevés az az esemény, az a fejlődés, ami Gyömrőn végbement és történik majd a jövőben. Jobb utakon járhatnak A lassan vége felé közeledő választási ciklusban aligha volt olyan tanácstagi beszá­moló, falugyűlés Gombán, Bá­nyán és Káván, ahol ne esett volna szó a társközségek útjai­nak rossz állapotáról. Sok kör­zetben ezt még ma is joggal panaszolják az ott lakók, pe­dig a tanács erején felül is igyekezett javítani a helyzeten. Főleg az utóbbi két eszten­dőben történtek számottevő változások. A Magyar Állam- vasutaktól kapott zúzott kővel Bényén a Virág utca és a Sza­bó Dezső utpa egy szakaszának alapkövezését sikerült elvégez­ni. Ugyanez megtörtént a Köl­csey utcában is, ahol ezen fe­lül bitumenes burkolatot is ka­pott az úttest, a KPM munká­sai és gépei a napokban feje­zik be a munkát. Kővel szór­ták meg a Temető utcát és a Gombai út egy részét is. A Béke utcaiak példamutató kez­deményezésként saját költsé­gükön tették télen-nyáron, hö­ban-sárban járhatóvá utcáju­kat. Gombán az Akácfasor ut­cát az Arany János úti elága­zásig látták el a szilárd burko­lattal. Elkészült a Kölcsey ut­ca hiányzó szakasza. Stabili­zálták a Vár utca és a Rózsa Ferenc utca bevezető szaka­szának felületét, Káván a ta­nács a Kölcsey és a József At­tila utcákban végeztetett javí­tást. A felsorolt munkákon túl a társközségek földútjait is el­egyengették, eltüntették a „ká­tyúkat. Jelenleg Gombán 5 ezer 60 méter, Bényén 3 ezer 200 mé­ter, Káván 1 ezer 750 méter a szilárd burkolatú utak hosz­Monoron csütörtökön !8-tól és 20 órától: Játszani kell! Üllőn, 17.30-tól: Megtalálni és ártalmatlanná tenni. A vendégszépítá műhelyben Talán már az ünnepi frizurák készülnek a Lakatos és Szolgál­tatóipari Szövetkezet monori fodrászrészlegében. Hadák Ágnes és Zártrach Judit egy fiatal vendégük haját csavarja be. A forgalom igazi fellendülése azonban ezután várható HancsovszlU János felvétele (ISSN OUS-2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom