Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-20 / 298. szám
TANÁCSKOZOTT AZ OR SZAG GYŰLÉS Till ÜIÍSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról.) dunk, hogy a vállalatok egy része nehezen vagy akár tartósan nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségeit. Azoknak a vállalatoknak a léte, amelyek hosszabb ideig nem tudnak a követelményekhez igazodni, veszélybe kerülhet. A továbbiakban Hetényi István a költségvetés és az életszínvonal-politika legfőbb kérdéséiről szólt. Mint mondotta, a keresetszabályozás és a szakszervezeték javaslatait is figyelembe vevő évközi bérpolitikai intézkedések a számítások szerint a keresetek 7— 7,5 százalékos növelését eredményezik majd. A fogyasztói árszínvonal legfeljebb 7 százalékkal növekedhet, és ezt indokolt előirányozni. így tehát a reálbér színvonalát jövőre megőrizzük. — Az árszínvonal emelkedéséből körülbelül 3 százalékot okoznak az elkerülhetetlennek ítélt központi hatósági árintézkedések. A nem aktív keresők és eltartottak szélesebb körében számolunk egyes központi fogyasztói árintézkedések hatásának részbeni ellen- súlyozásával is. ahogyan ez már több éve gyakorlattá vált. A nyugdíjrendszerbe beépített rendszeres évi nyugdíjnövekedésen túl a 3000 forintnál kisebb nyugdíjakat, továbbá a szociális segélyeket és a gyermekgondozási segélyben részesülök jövedelemvótlékát havi 80 forinttal emeljük. A családi pótlék havi 40 forinttal egészül ki minden egyes gyermek után. Emeljük az intézmények élelmezési normáit is. de ezt a gyermek- és diákjóléti intézmények térítési dijaiban nem hárítjuk át az érintettekre. A szociálpolitikai tervek megvalósítására irányuló törekvésekről a pénzügyminiszter elmondta: A szakszervezetek kezdeményezésére már január 1-től a három- és többgyermekes családok minden gyermekük után egységesen felemelt, ösz- szesen havi 840 forintos ellátásban részesülnek, amely már magában foglalja az előbb említett 40 forintos kompenzációt is. A tartósan beteg vagy a nevelőszülőknél élő gyermekek után járó családi pótlék meghaladja az 1000 forintot. A kisgyermek családban való gondozásának jobb lehetőségét teremti meg a gyermekgondozási segély rendszerének fokozatos átalakítása. Ennek első ütemeként — előreláthatólag márciustól — bevezetjük az úgynevezett gyermekgondozási díjat, amely egyelőre a gyermek egyéves koráig o keresettel arányos, a táppénz összegével egyenlő ellátást fog nyújtani. Jogosultak lesznek a gyermekgondozási segélyre — az eddigieken kívül — a jövőben az egyetemi hallgatók is. A következő tanévtől kezdve 50 százalékkal emeljük a szakmunkástanulók ösztöndíját. Január 1-től több vonatkozásban módosul a táppénz- rendszer. A hosszú, 30 napon túli megbetegedések, valamint a kórházi kezelés időtartama alatt a táppénz százalékos mértéke növekedni fog és a pályakezdő fiatalok is a magasabb, 75 százalékos táppénzt fogják kapni. A költségvetési szervek és intézmények kiadásai jövőre mintegy 10 százalékkal emelkednek. Az oktatási-kulturális kiadások közel 7 milliárd forinttal emelkednek. Az általános iskolai tantermek száma 700-aal gyarapszik és valamelyest mérsékelhető lesz a váltott napszakú oktatás. Egészségügyi ellátásra több mint 39 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés, amelyet kiegészít a gyógyszerek árkiegészítésére szánt további 10 milliárd forint. Az egészségügyi, szociális ágazatban az intézményi kiadások csaknem 14 százalékkal nőnek. A népesedéspolitikai intézkedések mellett, azokat kiegészítve az ifjúság gondjain a lakásépítési feltételek javításával lehet legtöbbet enyhíteni, és e téren is hozunk új intézkedéseket — mondotta a pénzügyminiszter. — A többgyermekes családok gondjait enyhíti, hogy a szociálpolitikai kedvezmény az együtt költöző harmadik gyerek után az eddigi 40 ezerről 80 ezer forintra emelkedik. — Az 1985. esztendő kiemelkedő politikai események éve lesz. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa és a felszabadulás 40, évfordulója számvetésre és új feladatok kitűzésére kötelez bennünket. Tudjuk, hogy terveink és tetteink egyaránt jövőt és sorsot formálnak. Elsősorban rajtunk múlik, hogy olyan lesz-e a jövő, úgy ala- kul-e a sorsunk, amint ezt szeretnénk. jelentős részén akadályozzák az egyébként nagyon fontos magánerős lakásépítést is. — A megye jövő évi költségvetési lehetőségei szerint a folyamatban lévő és a feltétlenül szükséges fejlesztéseknek csak mintegy felére lesz elegendő a pénz. Ezért is megalapozott az az igény, hogy a központi források elosztásánál Pest megye esetében az arra illetékesek vegyék figyelembe az ország többi tájához képest aránytalanul magas népességnövekedést, a megye speciális víznyerési adottságait, a csatornázottság rendkívül alacsony arányát, s általában az ellátási színvonalban tapasztalható méltatlan elmaradásokat. Mindezek megoldása meghaladja a megye anyagi erőit most — s a jövőben is. Ezt követően Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese,. az Országos Tervhivatal elnöke emelkedett szólásra. ■ az 1985. évi Állami költségvetés bevételei és kiadasai Bevételek md Ft növ, ütem százalékban Vállalati befizetések 4M,6 6,6 Forgalmi és fogyasztói adók 91,0 4,0 16,2 Lakossági befizetések 52,1 Költségvetési szervektől 50,1 2,4 Nemzetközi és egyéb forrásokból 10,0 —2,2 Összes bevétel 607,8 6,5 H’.ány 2,5 —28,6 Kiadások md Ft növ. ütem százalékban Felhalmozásra 58,7 0,5 —M Támogatások és adó visszatérítések Hl,2 Költségvetési szervek kiadásai Ebből: 2G2,0 9,8 Eü. és szoc. intézmények Oktatási, kulturális, kutatási és sportszervek 39,2 13,9 64,0 11.8 9,2 Társadalombiztosítási kiadások 131,7 Egyéb kiadások 76,7 13,3 összes kiadás 610,3 6,2 Harmat László (Szabolcs- Szatmár m. 4. vk.), a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Fejlesztő Vállalat újfehértói állomásának igazgatója, az országgyűlés terv- és költség- vetési bizottságának tagja, a törvényjavaslat bizottsági előadója beszámolt arról: az országgyűlés állandó bizottságai részleteiben, a terv- és költségvetési bizottság pedig ösz- szességében vitatta meg a Magyar Népköztársaság 1985-re javasolt költségvetését. A terv- és költségvetési bizottság — összegezve a bizottságok megállapításait is — az 1985. évi költségvetést változatlan formában elfogadásra ajánlja — mondotta Harmat László. A törvényjavaslat feletti vitában felszólalt Kelemenné Balogh Katalin (Szabolcs m. 8. vk.), a nagy káli! ói II. számú iskola tanára, Hegedűsné Hargitai Ágnes (Borsod m. 6. vk.), a Diósgyőri Gépgyár osztály- vezetője, Miskó István (Bács- Kiskun m. 7. vk.), a Tiszakécs- kef Városi Jogú Nagyközségi Tanács elnöke, Petri Gábor (Csongrád m. 6. vk.) egyetemi tanár, Verdes Miháiyné (Hajdú m. 7. vk:), a Debreceni Ruhagyár nyíradonyi üzemének raktárosa,• Léderné dr. Faragó Margit (Szolnok m. 4, vk:), a Szolnok megyei Tanács V. B. Hetényi Géza Kórházának szemész szakorvosa, Antal Imre (Pest megye 19. vk.), a MEZŐGÉP érdi vállalatának igazgatója. ANTAL IMRE: A LEGNÉPESEBB MEGYE SÚLYGS VÍZGONDOKKAL KÜZD — Országunk gazdasági helyzetét ismerve is indokoltnak tartom, hogy kéréssel forduljak a tisztelt kormányhoz tóim bizalmát, sok megtiszteltetés ért, amióta tagja vagyok az országgyűlési képviselők testületének, de úgy érzem, talán ez a legnagyobb, hogy ott lehetek Debrecenben, azon á helyszínen, ahol újkori történelmünk legjelentősebb eseményeinek emlékét őrzik az ódon falak. S dr. Vámos Marietta (Pest m. 5. vk.) tóalmási körzeti orvos szinte nem találja a szavakat, amikor érzékeltetni akarja, mit is gondolt, amikor megkapta a meghívót a jeles ünnepségre. Ott, Debrecenben kezdődött az az átalakulás, amelynek eredményeként ma itt valamennyien, valóban népképviseleti alanon döntünk országos dolgokban, olyan társadalom parlamentjeként, amely — igaz, nemegyszer óriási történelmi árat fizetve ezért — saját útját járja, saját akarata szerint. Bata János (Pest m. 12. vk.), a gyömrői Ruhaipari Szövetkezet elnöke tizennégy éves volt az ideiglenes nemzetgyűlés összehívása idején. Ügy emlékszik először szovjet repülőkről szórt röplapokon olvasott az eseményről, s arról, hogy megalakult az ideiglenes kormány. Korábban csak hírből ismert munkásmozgalmi személyiségek nevei szerepeltek a kormány tagjai között. Más lesz ezután az élet — vélekedtek az idősebbek —. szóhoz jut talán a nép. S szóhoz jutott. Képviselői révén a mai parlament ülésszakain, s a mai parlament küldötteinek személyében a negyven esztendővel ezelőtti nemzetgyűlés színhelyén is. Hogy a meghatódott- ság volt-e bennem mélyebb, vagy a megtiszteltetés, az öröm érzése, amikor megkaptam a meghívót, nem is tudom eldönteni — meditál most Bata János. — Egy biztos: nagyon jó érzés lesz ott ülni s megpróbálni képzeletben átélni azokat a napokat. A KÉPVISELŐK szinte valamennyien hatása alá kerültek a kis könyvnek s a benne levő dokumentumoknak. Kovács Károly (Budapest. 40. vk.). a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának vez°tő titkára mondta ki — mintegy ösz- szefoglalásul — a közös gondolatot: az a debreceni terem őrzi már lassan másfél évszázada történelmi fordulópontjaink emlékét, a forró hangulatot, amely lelkesítette a szabadságért küzdő magyar nép legjobb fiait 1849-ben, a Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetésekor, s azt a másikat, amelyben e nemzet igazi megmentéi innen üzentek hadat a hitleri Németországnak. Most a magyar orszrrgvűlés egy esztendőről határozott. A negvven évvel ezelőtti ideiglenes nemzetgyűlés egy egész, végeérhetetlen korszakról, amelynek mi még "sak az elején vagyunk. Bálint Ibolya Pest megye — s benne választókörzetem — vezetékes ivóvízellátása és csatornahálózatának javítása érdekében — kezdte felszólalását Pest megye 19. választókörzetének képviselője. Kiemelte azokat a településeket, amelyeken egy. általán nincs vezetékes ivóvíz a főváros közvetlen közelében: Gyál, Biatorbágy, Ócsa, Alsó- némedi, Pilis, Veresegyház. Ám nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy milyen problémák várnak megoldásra például Érden és térségében (körülbelül százezer embert érintve), Dunakeszin vagy Szigctszentmiklóson, ahol van ugyan vízvezeték, de nem elég a víz. Még aggasztóbb a helyzet a csatornahálózatot tekintve — hangsúlyozta a képviselő —, a meglévő vízbázisok védelme szempontjából is. A csatornázás hiányosságai a települések FALUVÉGI LAJOS: MAGAS SZINTRŐL KELL TOVÁBBLÉPNÜNK — A törvényjavaslatból és az eddigi vitából egyaránt az tűnik ki, hogy jövő évi tervünk és költségvetésünk — nrközben élénkülő fejlődést ígér —, nagyobb követelményeket támaszt és több kockázatot rejt magában, mint a közvetlenül megelőző években — hangsúlyozta elöljáróban. Mint ismeretes, a VI. ötéves terv időszakában gazdaságpolitikánk hom'okterébe azt a célt állítottuk, hogy helyreállítjuk és megszilárdítjuk a népgazdaság egyensúlyát, ezen belül a külgazdaság egyensúlyát, s társadalmi méretekben megőrizzük az életszínvonalat. Ez a gazdaságpolitika — az egész társadalom áldozatos munkája révén — figyelmet érdemlő eredményekkel jár. Sikerült megállítani a konvertibilis adósságállomány növekedését, sőt a legutóbbi három évben elért — átlagosan 500—600 millió dolláros — külkereskedelmi aktívum révén ahhoz is hozzákezdhettünk, hogy csökkentsük adósságainkat. Csaknem teljesen kiegyensúlyozottá vált a rubel elszámolású kereskedelmi forgalmunk. Eközben termelőerőink — ha szerény mértékben is — tovább fejlődtek. ' Minthogy a magas kamatlábak miatt a tervezettnél számottevően több fizetési kötelezettségnek kellett eleget tennünk, a szükséges kiviteli többletet úgy érhettük el, hogy az elmúlt években min- végig és meglehetősen nagy arányban mérsékeltük a beruházásokat. De még így sem sikerült megőrizni a reálbér átlagos színvonalát. A jövedelmek arányai a különféle rétegek és csoportok között nem egészen úgy alakultak, mint ahogyan gondoltuk: különösképpen a fiatalok, a többgyermekes családok és a nyugdíjasok %gy részének helyzete vált nehezebbé. Számottevően javult az állami költségvetés egyensúlya, s . valamelyest a munkaerő- piac és a beruházási piac egyensúlya is. A belföldi fel- használás kényszerű mérséklése mellett meg tudtuk védeni legfőbb társadalmi vívmányainkat, elsősorban a teljes foglalkoztatottságot és a szociális biztonságot. Nagyjából sikerült megőriznünk a belföldi áruellátás színvonalát, megvalósul a lakásellátás és az oktatás programja. — Kedvező, hogy a magyar népgazdaság külgazdasági, egyensúlya ma szilárdabb, nemzetközi megítélésünk jónak mondható, a külgazdasági faltételek azonban továbbra is erősen szorítanak. 1985-re sem tervezhettünk merőben más karakterű gazdasági fejlődést, mint amilyent erre az évre terveztünk. Mégis, eddigi eredményeink és tapasztalataink alapján, valamint előremutató gazdaságpolitikai törekvéseink jóvoltából módunk nyílik bizonyos változtatásokra. Az 1985-ös népgazdasági terv legfontosabb céljai, törekvései közül az első az, hogy a külgazdasági egyensúlyt javítanunk kell. Most az adósságállomány további csökkentését állítottuk előtérbe, mégpedig azért, hogy jövőbeli adósságszolgálati ter- heinket — a törlesztést és a kamatot — mérsékeljük, és ily módon is bővítsük forrásainkat a gazdaság élé-kebb ütemű fejlesztésére Jövőre megállíthatjuk a reálbérek csökkenését. Ez kedvezően hat majd a társadalmi közérzetre. Megállhat ugyanakkor a beruházások több éve tartó csökkenése is. sőt a gazdaság legfontosabb területein valamelyest növekedhet a korszerű technika behozatala — La nem is minden igényt kielégítő mértékben. A jövő évi ár-, bér- és ízo- ciálpolitikai előirányzatokról szólva Faluvégi Lajos rámutatott: ha azt akarjuk, hogy a teljesítmények növekedjenek — márpedig ez mindenkinek érdeke —, hatásosabbá kell tennünk ‘az anyagi ösztönzést. Ám 1985-ben az ösztönző keresetszabályozás csak akkor működtethető hatásosan, ha az eddiginél nagyobb lesz a vásárlóerő-kiáramlás. Az elmúlt években a korábbam ■ megszokottnál gyorsabban emelkedtek a fogyasztói árak. Ennek vannak fájdalmas szociális hatásai, s ezeket enyhítenünk kall. Az elhatározott népesedéspolitikai intézkedésekkel csaknem 3 milliárd forint éves kötelezettséget vállaltunk a költségvetésből. Ezzel kapcsolatosan érthető, hogy az ár-, a béres a szociálpolitika kérdéseiben viták is voltak a kormány és az érdekképviseleti szervek között. Abban nem volt vita, hogy az indokolatlan áremeléseket meg kell akadályozni, az pedig eleve nyilvánvaló, hogy a harcot ellenük a termelésben, a vállalati költséggazdálkodásban kell megvívni. Gazdaságunk helyzete to- vábbra is nehéz, de bízunk benne, hogy az idei év kedvező vonásai tovább erősödnek — hangsúlyozta Faluvégi Lajos, az MSZMP Központi Bizottsága ős a kormány megbí-i zásából kérve a, törvényjavaslat elfogadását. A miniszterelnök-helyettest követően a törvényjavaslat vitájában szót kért még: Csorna Sándor (Baranya megye, 5. vk.), Mecseki Ércbányászati Vállalat munkásellátási osztályának vezetője; Winkler I.ászló (Győr-Sopron megye, 8, vk.), a MOFÉM Fémszerelő Gyár segédművezetője; For- gony László (Borsod megye, 14. vk.), az Országos Érc- és Ásványbányászati Vállalat ruda- bányai üzemének aknásza; Zahorecz József (Békés megye, 10. vk.), a gárdpsi November 7, Tsz elnöke; Boros László (Budapest, 28. vk.), a Posta Kísér- leti Intézetének technikum. A törvényjavaslat vitáját Petényi István összegezte. Megállapította, hogy a hozzászólások. minden népgazdasági ág gondjait érintették. A szénbányászattal foglalkozó felszólalásokra reagálva elmondta, hogy a tervbizottság és a kormány a közeli jövőben napirendre tűzi ezt a kérdést. A bizottsági vitákban nagy hangsúlyt kapott az infrastruktúra fejlesztése. Érd vízellátásának megoldása elsősorban a megyei tanács feladata — mondotta Hetényi István, megjegyezve, hogy a legcélravezetőbb megoldás mindig az, ha nemcsak központi segítségre várnak; haT nem önerővel is hozzájárult frak'a fejlesztésekhez. Határozathozatal ■ következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban^ és részleteiben egyhangúlag elfogadta. A testület új elnöke Ezután az elnöklő Péter János bejelentette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségétől együttes javaslat érkezett az ország- gyűlés elnökének felmentésére és új elnök megválasztására. A bejelentést követően Pestet László jegyző felolvasta a Magyar Népköztársaság országgyűlésének címzett javaslatot: „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa együttesen javasolja áz országgyűlésnek, hogy Apró Antal elvtársat, az országgyűlés elnökét — saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt — mentse fel elnöki tisztségéből, Sarlós István elvtársat, a Minisztertanács elnökhelyettesét — felmentve e funkciójából — válassza meg . az országgyűlés elnökévé.” Határozathozatal követke-, zett: az o-szággyűlés Apró Antalt — érdemeinek jegyző-, könyvi elismerése mellett — az országgyűlés elnöki tisztségéből felmentette, majd Sarlós Istvánt — a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alóli egyidejű felmentésével — az országgyűlés elnökévé megválasztotta. Apró Antal tisztelettel megköszönte azt a sokirányú segítséget, amelyet országgyűlési elnöki tisztségének 13 esztendeje alatt kapott, s kérte, hogy az új elnököt a képviselők támogassák munkájában. Sarlós István, az országgyűlés új elnöke megköszönte az előlegezett bizalmat, s kifejezte reményét, hogy a parlament tagjainak támogatásával megfelelhet majd a magas tisztség követelményeinek. Ezzel a parlament téli ülésszaka — amelyen az elnöki tisztet felváltva Apró Antal, Cservenka Ferencné és Péter János töltötte be — véget ért. Apró Antal kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Ta ácsa Apró Antalnak, az országgyűlés volt elnökének a munkásmozgalomban, a szocialista társadalom építésében kifejtett több évtizedes eredményes munkássága elismeréseként, nyura’omha vonulásé alkalmából, a Magyar Nép köztársaság Érdemrendje k' tüntetést adományozta. A kitüntetést szerdán Loson- czi Pál, az Elnök; Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Sarlós Isi in, az országgyűlés elnöke és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke.
