Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-19 / 297. szám

VÁCI v/Hiia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 297. SZÁM 1984. DECEMBER 19., SZERDA Értékek az idő mérlegén I. Piros betűk a község naptárában Folyók és érdekek találkozása Azon a meglehetősen keskeny gyalogjárón haladok, amely a szobi vasútállomástól kanyarodik a község köz­pontjába, át az aluljáró alatt. Lábam alatt mozognak a kitaposott betonlapok. Előttem népes csoport halad, de a vaskorláton túl, az autóút közepén. A helybeliek így közlekednek, engem tehát a szabályok betartásáról is megismerhetnek, hogy vendég vagyok szűkebb hazájuk­ban. Szívesen járok ide, mert számomra otthonosnak tűnik ez a falu, akarom mondani: nagyközség. Hivatalos megbe­széléseim után mindig tartalé­kolok magamnak egy kis időt arra is, hogy pihentető sétát tegyek a Duna-parton. Szemet gyönyörködtető, idegeket meg- nvugtató látvány a túlpart kékségben lebegő hegyvonu­lata, a folyó sodrását ezüstös­re csíkozó fényvibrálás, a par­ti fák, füvek, bokrok nyugal­mat teremtő harmóniája. Új nemzedék Aki itt él, talán kevésbé fi­gyel a táj, a helység rejtett vonzására, s bizonyára termé­szetes számára, ami van, s éppúgy, mint más települések lakója, mindig töbhre vágyik. Ám nemcsak óhajtanak, ha­nem cselekszenek is, amire akár útközben, számtalan bi­zonyítékot találhat a gyakrab­ban ide látogató. A település értékeit persze kevesebben mérlegelik törté­nelmi viszonyítás nélkül, mert a múlt kilométerköveit még­sem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni. Hátra is épp úgy kell tekintenünk, mint előre, gondolom, miközben már a község belsejébe érek, s ott össze is találkozom az egyik, nemrég nyugdíjba vonult ve­zetővel. — Épp’ magához indultam — közlöm vele, aki ugyan szí­vesen fogadna, de a szereplést még úgy is elhárítja magától, hogy tőle kérem, készítsen rö­vid mérleget Szob negyven­éves fejlődéséről, amelynek vezető társaival együtt formá­lója volt. — Itt vannak már a fiata­lok, az ő dolguk, nekik kell er­ről is beszéli lük — utal a je­lenlegi vezetőkre, s a hangjá­ban nincs nyoma a sértődés­nek. Sőt, azt is megígéri, se­gít, ha valamit nem lehet más­ként megoldani, csak hát át kell adni — s ma már nyu­godtan át lehet — a dolgokat, ha eljön az ideje. Barangolok az utcáikon, be­nézek az elegáns könyvesbolt­ba, s először arra gondolok, hogy jól kikérdezem az üzlet­vezetőt; mennyi pénzt költe­nék könyvre ma a szobiak, hány kötetet vásárolnak meg havonta, s milyen könyveket keresnek a legjobban ? Az ada­toknál azonban többet mond a nündeninapos kép, a legújab­ban megjelent kötetek és hang­lemezek közt válogatók és vá­sárlók látványa. Itt sem más a szokás, mint általában. Újabban inkább veszik, mint kölcsönzik a könyvet az em­berek. Így már jobban érthe­tő, ' hogy a nagyközségi könyvtár 26 ezer kötetéből évente csak mintegy 555 olva­sóválogat, s közülük csak 185- en a felnőttek. Tijközpont Pedig a könyvtárban is meglehetősen ' sokat tesznek azért, hogy oda csalogassák az olvasókat. A kellemes hangu­latú olvasótermekben folyóira­tokat lapozhatnak, lexikono­kat böngészhetnek a biblioté­ka vendégei, a zenekedvelőre pedig egy csöndes sarokban ülhetnek le fejhallgatót hasz­nálva. A művelődési ház előteréből gyermekikönyvtárat képeztek ki nemrég, s ami még nagyobb öröm a házban, végire min­denütt meleg van. Radiátorok sugározzák szét a központi fű­tés fejlesztette hőt minden te­remben. Ettől igazán prakti­kus és szép, a környék leg­impozánsabb művelődési há­za, amelyben minden hivatá­sát szerető népművelőnek öröm dolgoznia. A kölcsönzői és olvasói ak­tivitás tehát nem egy és ugyanaz, de a két adat, ha si­kerülne pontosan feltárná, so­kat árulhatna el az életmód­ról is. A számokat a község lakosságának lélekszámúhoz is viszonyítani kellene, de még így sem mondhatnánk el min­dent. Szobon ma mintegy négyezer ember él, de a nap­pali . lélekszám ennél sokkal több. Mert ha a helység ma már nem is járási székhely, mint ami még 1970-ben volt, azért a Börzsöny- és Ipoly-vidék földrajzi-gazdasági központja a kis folyó torkolatától egé­szen Bernecebarátiig. Ezzel együtt ide számíthatjuk a ke­reskedelmet és a kultúrát is habár e téren van még mit tenni a jobb feltételek érdeké­ben. Az viszont biztos, hogy nemcsak a két társközség, Ipolydamásd és Márianosztra, hanem a többi Ipoly .menti fa­lu érdekei is találkoznak, ha Szob fejlődéséről és fejlesz­téséről esik szó. — Volt a településnek gim­náziuma is — mondogatják a helybeliek. Megszüntetése in­dokolt volt. de az életben nin­csenek statikus állapotok, a feltételek és az igények vál­toznak. Ha most ismét meg­nyitnák a középiskolát, több kádert képezhetnénk az ipar­nak, kevesebb gyerek utazna Vácna, s nem kellene kollé­giumban lakniuk a távolabbi falvak tanuló fiataljainak. Vagyis kevesebb lenne a csa­lád és az állam költsége. Ami jelenleg gondolat, abból hol­napra tett válhat. Erre sok­szor volt már példa az itte­niek életében. 1344. december 20. Honnan, hová jutottak el? Próbálóim vallatni a könyvtár dokumentumait, amiben Bo­rosáé Felföldi Mária siet a se­gítségemre. Zizegnek, a csönd­ben felerősödő hangot adnak a könyvek folyóiratok lap jaj. A kis asztalkánál nemcsak az írott emlékek, hanem a sze­mélyes élmények is feleleve­nednek. Én is a kőbányászo­kat ismertem meg először, akik még a múlt században, az időszámításunk 1861-ik évé­ben kezdték itt meg a kőfej­tést. A Luczenbacher család a forrásmunkák szerint két tég­lagyárat is működtetett itt, aminek ma már a nyoma sem látszik. Mint ahogy a negyvene# túli generációnak is puszta törté­nelem _ az a három légitáma­dás, aíríi 1944-ben érte a fa­lut. Nem tudják, milyen érzás, ha találatot kap a pince, amelyben óvóhelyet keresett magának a falu népe. A szov­jet csapatok 1944. december 20-án érkeztek ide, ám a front még sokáig elhúzódott, s bő­ven jutott a viszontagságok­ból. Ma béke van, kétezren kap­nak munkahelyen napi mun­kát, s nem is mindenhová jut munkáskéz A vasútállomás mellett a gyümölcsfeldolgozó vállalat telepén szorgoskodnak az emberek, A vasútnál 6— 700-an dolgoznak. Van aki Budapestről jár ide, mások Vácra, Dunakeszire, Buda­pestre indulnak dolgozni reg­gelente. Válogathatnak. s könnyen utaznak, mert fő vo­nal mentén laknak. Ahány vállalat, intézmény, annyi riporttéma. Múltjuk, jelenük egyformán érdekes. Életük a társadalmi-gazdasági élet egy-egy szelete. (Folytatás a holnapi szá­munkban.) Kovács T. István Nőgrádnak is szállítanak Apró sütemény, torta Vácróf Ezekben a napokban már kora hajnalban világosak az ablakok Vácott, a Kossuth téri cukrászüzem L-alakú épüle­tében. A Radnóti Miklós aranykoszorús szocialista bri­gád azon fáradozik, hogy édesipari termékek sokasága kerüljön a terített ünnepi asz­talokra. Szőke János üzemvezető el­mondta, hogy a Vác és Kör­nyéke Élelmiszerkiskereske­delmi Vállalat 3700 félkész tortakarikát és 31-mázsa bejg­lit rendelt náluk. Az Észak­pesti ÁFÉSZ is megkereste őket, Üjpest és Rákospalota részére kért e két keresett termékből. Régi a kapcsolatuk a Salgó­tarjáni Kiskereskedelmi Vál­lalattal és az ÁFÉSZ-szel is: Nógrád központjában és Balas­sagyarmaton szintén fogyasz­tanak váci süteményeket. Az 54 mázsa beiglit már kiszál­lították a megrendelőkhöz, a 7200 tortakarika december 20-ig jut el mindenhová. Ezenkívül egymillió forint ér­tékben készítenek apró süte­ményeket. A Kossuth téri üzem idei termelése 30 százalékkal ha­ladja meg a tavalyit. Jó öt­let volt a piaci mintabolt megnyitása, egyre többen ke­resik fel a Köztársaság úti kapu közelében. Szilveszterre 300 darab malacfejes kistor- tával kívánnak boldog új esz­tendőt a Radnóti Miklós bri­gád tagjai. A Köztársaság úti — 2-es cukrászüzem néven ismert — munkatermekben Vác vonzás- körzetének gyártják' az édes­séget. Szobtól, Dunaharasz- tin át Fótig az ő címkéikkel ellátott finomságokat árusít­ják. Bejgliből 21 mázsát, fél­kész tortákarikából 3600 dara­bot Itt a Munkácsy Mihály ne­vét viselő, bronz fokozatot el­ért ■ szocialista . brigád dol­gozik. Kovács Árpád üzemve­zető tájékoztatása szerint idei teljesítésük . 4-5. . meghaladja a tavalyit. A kö­zelmúltban búcsúztatták két — nyugdíjba vonult — mun­katársukat: Simák Sandorné üzemvezető-helyettest és Treszkong Rudolf cukrászt Kempingszél ek Pencről A fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet penci üzemének do!* gozói 1983-tól végeznek bérmunkát a budapesti Szék- és Fém­bútor Ipari Szövetkezetnek. A kis üzem idei termelési terve 2,6 millió forint. A tizenhat dolgozó naponta csaknem kilenc- száz csővázas széket szerel össze. A kép előterében Rákóczi Fe­renc rugókkal látja el a kényelmes ülőalkalmatosságot Hancsovszki János felvétele Csúcsforgalom a főpostán Rendkívüli szal^álíatásak Több mint fél évszázada működik a váci 1-es számú Főpostahivatal a Marx tér és a Beloiannisz utca sarkán le­vő, L -alakú épületben, de elő­ször történt, hogy nőt* nevez­tek ki a fontos szolgáltatást ellátó hivatal élére, Berecz József né postai főfelügyelő személyében. Harminc éve dolgozik e munkahelyen kü-. lönböző beosztásokban, leg­utóbb a most nyugdíjba ment Pomozi Miklós helyettese volt. AZ ő jelenlegi helyettese Less- né Greff Aranka postai üzem­Évzáró ülés Gárdonyi tapasztalatok Kiváló bolt Dr. Nagy Endréné elnökle­tével évzáró ülést tartott a vá­ci fogyasztók tanácsa. Az el­nökasszony elmondta, hogy 1984-ben is munkaterv szerint dolgoztak. Év elején a veze­tésben személyi változás tör­tént; a megbetegedett Mészá­ros Gyula helyett ő vette át a fogyasztók tanácsának irá­nyítását. Különösen jó vissz­hangot keltettek a fórumok, ahol a lakosság közvetlenül találkozhatott kereskedelmi, szolgáltató vállalatok s egyéb TÖBB ÉVTIZEDES kiváló pedagógiai, szakszervezeti, tö- megszervezetí és társadalmi munkásság elismeréseként Kárpáti János, a Kereskedel­mi és Vendéglátó Szakmun­kás Iskola tanára Matejka Já­nos pedagógiai díjban része­sült. A díjat a város felsza­badulásának negyvenedik év­fordulójára rendezett díszün­nepségen adták át. Kárpáti János azóta számtalan gratu­lációt kapott kollégáktól, diá­koktól és régi tanítványaitól. Ünnepelni nem jutott ideje, hiszen napokba telt, míg időt tudott szakítani arra, hogy felelevenítsük a pedagógiai pályán eltöltött évtizedeket. — A kiskunfélegyházi taní­tóképzőben, majd Szegeden, a Pedagógiai Főiskolán folytat­tam tanulmányaimat. Az egyetemre is Szegeden jártam, majd ott végeztem földrajz, biológia és műszaki szakon. Életem nagyon fontos része volt ez az időszak, a szegedi kollégiumban eltöltött évek meghatározóak voltak szá­momra — közölte. — Kezdő tanárként kerültem Vácra, a Báthori úti. iskolába, majd a Géza király téri Gimnázium­Katedra és közélet Az emberség gyökerei ba. Átszervezés során a gim­názium megszűnt és Egész­ségügyi Szakközépiskola lett belőle — ekkor kerültem át a Kereskedelmi és Vendéglá­tó Szakmunkás Iskolába. De már ezt megelőzően mintegy tíz éven keresztül óraadó ta­nárként jártam oda. Kezdetben úttörővezető volt, majd kát évtizeden keresztül KISZ-vezető tanárként is foglalkozott az ifjúság neve­lésévei. Volt időszak, amikor két iskolában is egyszerre. Sokat jártunk túrákra, oly­kor külföldi utakat szervez­tünk és ezek alkalmat adtak arra, hogy megismerjük egy­mást és összekovácsolódjanak a társaságok — mondja Kár­páti János, aki most a Ke­reskedelmi és Vendéglátó- ipari Szakközépiskola szak- szervezeti titkára, á Váci Pedagógus Szakszervezet ve­zetőségi tagja, ott a számvizs­gáló bizottság elnöke. — Három évtized után, mit tart ma a pedagógiában na­gyon fontosnak? — A pedagógia alapjának a nevelést, a rendet, a fegyel­met, valamint a követelményt tartom. Én ezekben mindig nagyon szigorú és következe­tes voltam. De nagyon fon­tos, hogy az a tantestület, amely a mai fiatalokat, a jö­vő nemzedékét formálja, az egymást is segítő, egymást is formáló közösség legyen. Én jelenleg ilyen közösségben dolgozom és ebben a közös­ségi szellemben oktatjuk a fiatalokat. KÁRPÁTI JÁNOS három évtizede töretlen hittel, min­denkor következetes pedagó­giai módszerekkel oktatott városunkban több ezer fia­talt. A tudáson kívül maguk­kal vihették az emberségnek, tisztességnek azokat a gyö-» kereit, amelyeket tanáruktól kaptak útravalóul. Papp László üzemek, intézmények vezetői­vel. Vagy a helyszínen kapott a kérdező .választ, vagy egy hónapon belül értesítették a megoldásról. A másodízben megrendezett váci versenyvá­sár jó kezdeményezésnek bi­zonyult. Több üzlet árleszál­lítással, választékbővítéssel, ki­rakatának rendezésével igye­kezett kulturáltabbá tenni az ellátást. A közelmúltban Gárdony­ban rendezték á fogyasztók tanácsai elnökeinek és a nép- frontbizottságok titkárainak az értekezletét. Vácról többször esett szó: a fórumokat, a ver- sedyvásárt követendő példa­ként említették. Ugyanakkor más megyékből érkezettek is elmondták munkamódszerei­ket s azt: hogyan lehetne még jobban kiszélesíteni a fogyasz­tók tanácsa hatáskörét? A jövő év elején ismét oda­ítélik a Kiváló bolt címet. Dr. Nagy Endréné kérte a fo­gyasztók tanácsa tagjainak segítségét, hogy a közönség segítségével tegyenek javasla­tot erre a megtisztelő, szép el­ismerésre. Az 1985. évi munkaterv a központi fogyasztók tanácsa irányelveire épül. A többi kö­zött megvizsgálják a gázfej­lesztési terveket s a vezetékes gáz bevezetésének költségeit. Hangsúlyt kap a kiskereske­delmi ellenőrzéseknél a felső­ruha és a cipő, különös tekin­tettel a gyermekek részére történő ellátás biztosítása. Lesz 1985-ben is váci verseny­vásár. Az élelmiszer-, ipar­cikk- és más üzletek mellett értékelik majd a vendéglátó- ipari egységek munkáját, s fi­gyelembe veszik az értékelés­nél a Szabadság téri könyves­bolt tevékenységét. mérnök, aki kilenc évvel ez­előtt került az intézményhez. Ezekben a napokban év végi csúcsforgalom van a postahi­vataloknál. Üdvözlőlapok ez­reit, csomagok- százait veszik fel és továbbítják a címzet­teknek. Vácott is alkalmaz­kodnak a decemberi „csúcs”- hoz, növelik a túlórák számát. a'Valmí,' nyugdíjas munkatár­sakat foglalkoztatnak. A fel­vételi teremben több pénztár- és levélfelvételi ablak tart nyitva ezekben a napokban. Néhány városi postahivatal — köztük a váci is — korsze­rű ' postai értékcikk-árusító asztalt kapott a közelmúltban. Kísérletképpen átrendezték a pénzfelvevő asztalt, oldalülés helyett szembe került a pénz­felvevő az ügyféllel. Utána napokig reflektorfényben úszott a nagy helyiség: filmre vettek minden mozzanatot, megörökítették az ügyfelek mozdulatait is. Utána a kísér­leti városokban felvett filme­ket levetítik, elemzik a mun­kamódszereket, s az audio­vizuális tapasztalatcsere ered­ményeit hasznosítják. Berecz Józsefné elmondta, hogy alkalmazkodnak a nyitva tartó üzletek ezüst- és arany­vasárnapi nagy forgalmához. A főDénztár december 23-án 12—14 óráig rendkívül! ügyeletet tart. Ezekben az órákban csak üzletek, áruhá­zak csekkbefizetéseire, illetve úgynevezett zsákos pénzfel­adásra lesz lehetőség. A levél- és csomagkézbesítők számára szabadnap lenne december 23-á, de vállalták, hogy az ünnepek előtti utolsó napon eljuttatják a küldeményeket a címzettekhez. P. R. wmm Mozisuk Ma délután fél négykor a Sivatagi Show című színes, amerikai természetfilmet ve­títik a Kultúr Filmszínház­ban. Este fél hatkor a kétré­szes Vassza című, Gorkij-drá- ma nyomán készült szovjet filmet játsszák. A Madách moziban ma 5 és 7 órakor az Itália bukása című színes ju­goszláv film van műsoron. Köszönetnyilvánítás. Köszöne­tét mondunk a rokonoknak,, is­merősöknek, munkatársaknak, jó barátoknak, a Rendezőirodá­nak, a váci Vöröskereszt vezető­ségének, tagságának és mind­azoknak, akik szeretett halottunk, Vadász Györgyné temetésén meg­jelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek vagy más módon osz­toztak nagy gyászunkban. A gyá­szoló család. issN om-«a (Vád Hinan

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom